1890. évi VII. törvénycikk

a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt a nevezett társasággal az 1889:XV. tc. alapján, 1889. évi márczius 17-én/május 4-én megkötött szerződés jóváhagyásáról és beczikkelyezéséről * 

1. § A budapest-pécsi vasut-részvénytársasággal, az 1889:XV. törvénycikk alapján, 1889. évi márczius 17-én/május 4-én megkötött szerződés jóváhagyatik és beczikkelyeztetik.

2. § Ezen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba és végrehajtásával a kereskedelem- és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Szerződés

mely a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak a magyar állam által leendő beváltása iránt, egyrészről a magyar államot képviselő közmunka- és közlekedésügyi és pénzügyi m. kir. ministerek, másrészről pedig a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság között, a következőkben köttetett:

1. § Egyetértőleg megállapittatik, hogy az állami megváltási jog, mely a m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásából kiinduló s Dombováron át a Pécs melletti Szt.-Lőrinczig vezető elsőrendü gőzmozdonyu vasutra nézve, az ezen vasut kiépitésére és üzletére vonatkozó, az 1881. évi XLVI. tc. által jóváhagyott és beczikkelyezett engedély-okmány 18. §-a szerint 1911. évi junius hó 1-én, a rétszilas-szegzárdi helyi érdekü vasutra nézve pedig a m. kir. ministerium által ezen vasut épitésére és üzletére 1883. évi ápril hó 28-án kiadott engedélyokmány 27. §-a szerint csak az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában feltételezett esetben lépne hatályba; a jelen szerződésben körülirt módozatok szerint és feltételek alatt már az 1889. évi január hó 1-ével érvényesittessék.

Ehhez képest az imént emlitett naptól számitott joghatálylyal a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság átadja, a magyar állam pedig a jelen szerződés határozmányai értelmében átveszi és beváltja a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalait, u. m. a pályatestet és épitményeket, azok összes ingó és ingatlan tartozékaival együtt, ideértve a forgalmi eszközöket és felszereléseket, valamint a külön épitett budafok-dunaparti szárnyvonalat, illetve a beszerzett anyagszerkészletet és leltári tárgyakat is, egy szóval: a jelen § következő bekezdésében felsorolt kivételekkel, a társaságnak mindennemü ingó és ingatlan vagyonát; és pedig mindezeket ugy, a mint azok az 1888. évi zármérleg, illetve az ennek megfelelő leltár szerint mutatkoznak, s minden bármily czimen támasztandó egyéb igény kizárásával csakis azon váltságáért, mely az alábbi II. és III. §-ok szerint a társaság elsőbbségi kötvényei és részvényei után az állam által lesz fizetendő.

Ellenben a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság megtartja az 1888. évi zármérleg szerint mutatkozó pénztári készleteit, ideértve a társaság pénzintézeténél fennálló folyószámla-egyenleget is, továbbá az 1885. évi nyereményből képezett tartalékalapot és talpfa-kiegészitési külön tartalékalapot, nemkülönben az 1888. évi nyeremény-egyenleget s a mérlegbe fölvett egyéb künnlevő követeléseit, viszont azonban megtartja, illetve saját számlájára kiegyenliteni köteles az ugyanazon zármérleg szerint mutatkozó bárminemü tartozásait.

Az 1888. évi, valamint az ezt megelőző évek üzeméből eredő azon különböző leszámolási, épitési és egyéb üzleti követelések vagy tartozások azonban, melyek az 1888. évi zármérlegbe felvehetők nem voltak, szintén a társaság javára, illetve terhére esnek.

Az ezen üzletek lebonyolitása következtében és folyamán felmerülő költségek a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság által a m. kir. államvasutak igazgatóságának megtéritendők.

A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság a közte s a pécs-barcsi vasuttársaság között az ezen társaság tulajdonát képező szt.-lőrincz-üszöghi vasutvonal közös használata (együttes üzlete) tárgyában 1883. évi ápril hó 9-én kötött szerződést, továbbá az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társasággal, mint a mohács-pécsi vasut üzletbirtokosával, és a kir. szab. pécs-barcsi vasuttársasággal egy közös üzletigazgatóság létesitésére vonatkozólag 1882. évi julius hó 26-án kötött szerződést, s az ehhez 1886. évi február hó 10-én, illetve 13-án kiadott póthatározmányt, - a pécsi tatarozó mühely és anyagszertár közös használata iránt ugyanazon szerződő felekkel 1885. évi august. 12-én kötött szerződést, - az 1881. évi junius hó 28-án, illetve julius hó 5-én kiállitott kötlevelek szerint az első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási társasággal fennálló kőszénszállitási egyezményt, - a cs. kir. szab. déli vasuttársasággal a kelenföld-budafoki vonal számára átengedett terület megszerzésére vonatkozólag 1882. évi junius hó 24-én kötött szerződést, s végül az üszöghi állomás közös használatára vonatkozó szerzdőést is, a magyar államra ezennel átruházza, s a magyar állam ezen átruházásokat elfogadja, mindazonáltal azon egy kikötéssel, hogy a magyar államnak fentartva marad a jog, ezen szerződéseket a többi szerződő felek hozzájárulásával, de a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság minden további külön meghallgatása nélkül, módositani vagy teljesen felbontani.

2. § Kötelezi magát a magyar állam, hogy a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság által 1884. évi január hó 15-én felvett 7.850,000 frtnyi 5%-os elsőbbségi kölcsönről kibocsátott, s még forgalomban levő részletkötvények 5%-os kamatait osztrák értékben, ugyszintén a kisorsolt, illetve még kisorsolandó részletkötvényeknek névszerinti osztrák értékét is, a ./. alatt mellékelt törlesztési tervhez képest, a rsézletkötvényekben megjelölt és a budapesti és bécsi hivatalos lapokban közhirré teendő helyeken, s a részletkötvényekben, illetőleg azok szelvényeiben megállapitott határidőkben a budapest pécsi vasut-részvénytársaság helyett minden adó, bélyeg vagy illeték levonása nélkül a jelen szerződést beczikkelyező törvénynek a törvénytárban történő megjelenése napjától kezdve pontosan kifizetni fogja.

Világosan kiköttetik azonban, hogy az 1889. évi ápril hó 1-én esedékes elsőbbségi kötvényszelvények 194,825 frtot igénylő összegének a mult évi október, november és deczember hónapokra eső fele része, vagyis 97,412 forint 50 kr., nemkülönben az 1889 ápril 1-én törlesztés alá kerülő 13,200 forintnyi tőkevisszafizetésnek még az 1888. évre eső 3/4 része, vagyis 9,900 forint, össezsen tehát 107,312 frt 50 kr. még az 1888. évi üzletfölöslegből lesz a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság által fedezendő, a szóban forgó kamatszükségletnek másik fele ellenben, vagyis 97,412 frt 50 kr., valamint az 1889. évi ápril hó 1-én esedékes, fent megjelölt tőkevisszafizetés egy negyed része már az 1889. évi üzletfölösleg, illetőleg az állam terhére fog számba vétetni.

Az 1. §-ban megnevezett vasutvonalak stb. tényleges átvétele alkalmával a már lejárt, de még be nem váltott kötvények és kötvényszelvények jegyzőkönyvileg fognak megállapittatni, s azok pénzértékét köteles a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság a megállapitástól számitott 15 nap alatt a n. kir. központi állampénztárba befizetni.

3. § Az 1890. évi julius hó 1-ső napjától kezdve esedékes szelvényenként a magyar állam a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságnak 7.850,000 frt névértékben forgalomban levő részvényei után minden év julius hó 1-ső napján 5%-ot (200 frtos részvényenként 10 frtot osztrák értékben) fog osztrák értékben az illető részvénytulajdonosoknak a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten, vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnkint a kormány által megállapitott s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken minden adó, bélyeg és illeték vagy más levonás nélkül osztalék gyanánt kifizetni, mihez képest a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság részvényeinek osztalékszelvényei az 1890 julius 1-én esedékes szelvénytől kezdődőleg az állam által a fentebbi összegben fognak beváltatni.

Miután ezen szerződés 1. §-a szerint az 1888. évi nyeremény-egyenleg még a társaság rendelkezésére marad, önként értetik, hogy a részvényeknek 1889. julius hó 1-én esedékes osztalékszelvénye szintén a társaság által az állam megterhelése nélkül lesz beváltandó.

A magyar állam minden adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fogja a .//. alatt mellékelt törlesztési terv alapján annak idején kisorsolandó részvényeknek névszerinti értékét is a részvénytulajdonosoknak osztrák értékben a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten, vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnkint a kormány által megállapitott, s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken kifizetni.

A magyar álam kiköti magának a jogot, hogy az elsőbbségi kötvényekre nézve a jelen szerződés IV-ik §-ában a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság részére biztositott conversionalis jog érvényesitése vagy megszünte után a társaság részvényeit a fentebb emlitett törlesztési tervben megszabott idő előtt is bármikor akár egyszerre, akár egy a kormány által szabadon megállapitandó uj törlesztési terv szerint is, teljes névértékükben beválthassa.

Az 1. §-ban megnevezett vasutvonalak stb. tényleges átvétele alkalmával a már lejárt, de még be nem váltott részvényszelvények jegyzőkönyvileg fognak megállapittatni, s azok pénzértékét köteles a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság a megállapitástól számitott 15 nap alatt a m. kir. központi állampénztárba befizetni.

4. § A társaság részére biztosittatik a jog, hogy a jelen szerződést jóváhagyó törvénycikknek a törvénytárban történt megjelenésétől számitandó öt évi határidőn belül a fennebbi 2. §-ban emlitett elsőbbségi kölcsönről kibocsátott, s még forgalomban levő részletkötvényeket saját érdekeinek megfelelő módon convertálhassa; kiköttetvén, hogy a kibocsátandó uj czimletekből folyólag az államra sem az évjáradék, sem a törlesztési idő tekintetében több teher ne háromoljon, s hogy a convertálási müveletből eredményezendő haszonból a társaság o. é. ötvenezer, azaz 50,000 frtot készpénzben köteles a magyar állam javára az alább emlitett kormányi jóváhagyás napjától számitandó hat hónap alatt a m. kir. központi állampénztárba befizetni.

Kötelesek továbbá a nevezett társaság a conversio czéljából kiállitandó czimleteknek mintáját és a törlesztési tervet előző kormányi jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi m. k. ministerhez bemutatni és ezzel azt is igazolni, hogy a conversio a fennebbi kikötéseknek és feltételeknek mindenekben megfelel.

A társaság által bevonandó részletkötvények helyett kibocsátandó uj részletkötvényekre ezek beváltásáig az adó-, bélyeg- és illetékmentesség kedvezménye kiterjesztetik, s a fő- és részletkötvények kiállitására és zálogjogi bekebelezésére, valamint a conversionalis müvelettel járó okmányok és levelezésekre teljes bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.

A mennyiben a társaság a fent megállapitott öt év alatt a conversionalis müveletet végre nem hajtaná, avagy a jelzett határidő letelése előtt is a részére biztositott ezen jogról lemondana, a magyar állam fentartja magának a jogot, hogy a szóban forgó részletkötvényeket saját érdekeinek megfelelő módon és saját számlájára a társaság minden további meghallgatása nélkül convertálhassa, mi végből a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság ezennel felhatalmazza a m. kir. kormányt, hogy az illető kötvénybirtokosoknak a megfelelő kölcsönösszegeket bármikor felmondhassa, hogy továbbá a convertálandó elsőbbségi részletkötvények birtokosai javára a társaság vonalaira bekebelezett zálogjogot a társaság további meghallgatása nélkül töröltethesse, s illetőleg, hogy a bevonandó elsőbbségi részletkötvények helyett esetleg kibocsátandó állami kölcsönkötvények birtokosai javára a zálogjogot a társaság vonalaira szintén a társaság megkérdezése nélkül bekebeleztethesse.

Az állam által ezen szerződés értelmében bármikor foganatositott conversionalis müveletből a budapest-pécsi vasuttársaság előnyt vagy hasznot nem igényelhet, de annak czimén semmiféle teherrel sem illethető.

5. § Jelen szerződés folyományaként a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság a kormány és az igazgatóság között egyidejüleg megállapitott alapszabályok értelmében át fog alakulni.

Az átalakult társaság képviseletének dijazására a magyar állam a részvények teljes beváltásáig egyezer (1000) forint évi átalányösszeget fog fizetni.

A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister ezen felül még arra is kötelezi magát, hogy a társasági képviselet számára a részvények teljes beváltásáig a m. kir. államvasutak összes vonalaira érvényes öt darab első osztályu állandó szabadjegyet fog évről-évre engedélyezni mindaddig, mig ily jegyek egyáltalában forgalomban lesznek.

6. § A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság köteles minden könyveit, leltárait, számadásait s teljes irattárát a magyar államnak átadni és rendelkezése alá bocsátani, mely utóbbi ezen okiratokat akként fogja megőrizni, hogy azok ugy a beváltás, mint azután is, a kereskedelmi törvény 207. §-ában előirt időpontig, azok által, kik a törvény szerint erre jogositva vannak, használhatók legyenek.

7. § A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság kötelezi magát, hogy azon társasági közegek végkielégitéséről s szolgálati viszonyaiknak felbontásáról, kiknek részére a társaság által végkielégités biztosittatott, a társaság terhére gondoskodni fog, s egyuttal az illető közegeket a társasági nyugdijalap terhére nyugdijazni fogja.

Ellenben a társaság összes többi személyzetét a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister a m. kir. államvasutak személyzetének létszámába átveszi, s e személyzetnek a kinevezési és előléptetési okmányokon, utasitásokon, szolgálati rendszabályokon és nyugdij-intézeti alapszabályokban gyökeredző 1888. évi deczember hó 31-én megszerzett összes jogait biztositja; magától értetvén, hogy az átveendő személyzettel együtt a társasági nyugdij s betegsegélyző alapok is a m. kir. államvasutakra szállnak át.

8. § A jelen szerződés jogerőre emelkedése után a magyar állam a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságnak a jelen szerződés 1. §-ában megnevezett összes vonalai, forgalmi eszközei s tartozékai stb. kezelése és az e feletti rendelkezésre nézve korlátlan jogot nyer, de a pályatestre és a forgalmi eszközökre nézve a jelen szerződés 1. §-a értelmében a magyar állam részére kikötött feltétlen tulajdoni jogok csak akkor lépnek jogérvényre, a mikor a magyar állam a társaság összes részvényeit beváltotta; addig is azonban a magyar állam tulajdoni jogainak biztositására ezen szerződés a vasuti központi telekkönyvben a társaság minden további megkérdezése és külön engedélye nélkül, a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalaira s ezeknek összes ingatlanaira előjegyeztetik.

Ezen előjegyzés mindazonáltal a társaságot terhelő, a jelen szerződés 2-ik §-ában körülirt elsőbbségi kölcsön, illetve a conversio esetében ennek helyébe lépő uj kölcsön biztositására nézve az alapszabályokban megállapitott elsőbbséget meg nem változtathatja.

Beleegyezését adja továbbá a társaság, hogy a magyar állam birtokába átbocsátott forgalmi eszközei, - azok ugyanazonosságának alkalmas módon leendő megóvása mellett, - már eleve is a m. kir. államvasutak czégjegyeivel elláttassnak, hogy továbbá a m. kir. államvasutak igazgatósága a társaság vonalaival csatlakozásba jövő nyilvános és magánhasználatra szánt vaspályákkal azok csatlakozására nézve szerződéseket köthessen, s hogy végre ugyanezen igazgatóság a vasut czéljaira nem szükséges területrészeket elidegenithesse, illetve e czélra szükséges területeket ujból megszerezhessen, s mindezekből folyólag a szükséges telekkkönyvi intézkedéseket a társaság helyett és nevében annak további meghallgatása nélkül megtehesse.

9. § Mihelyt a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság részvényeit a magyar állam teljesen beváltotta, ezzel a társaság vasutvonalainak engedélye végleg megszünik, s a magyar államnak jogában álland a társaság minden további megkérdezése és külön engedélye nélkül az ezuttal csak előjegyzéssel biztositott tulajdonjogati a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságnak összes vasutvonalaira s ezek tartozékaira stb. feltétlen tulajdonjoggal bekebeleztetni, s a jelen szerződés alapján a telekkönyvi átiratásokat a magyar állam javára eszközlésbe vétetni.

10. § Ezen szerződés és ebből folyó minden beadvány, okmány, jogügylet, valamint telekkönyvi előjegyzés és átiratás, s végül az egész leszámolási müvelet bélyeg- és illetékmentes.

11. § Jelen két egyenlő példányban kiállitott szerződés a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságra nézve a részvényesek közgyülésének és a magyar államra nézve a törvényhozásnak jóváhagyásával válik kötelezővé.

A részvényesek közgyülésének jóváhagyása a szerződő felek által aláirt szerződés egyik eredeti példányának a társaság részére a közmunka- és közlekedésügyi minister által történendő kiadása napjától számitott 35 nap alatt, a törvényhozási jóváhagyás pedig legkésőbb 1889. évi junius hó 15-ig kieszközlendő: ellenkező esetben mindkét félnek a visszalépés joga fentartatik.

12. § A pálya üzlete legkésőbb a törvényhozási jóváhagyást követő hó 1-én lesz az állam által tényleg átveendő, addig is azonban, mig a jelen szerződésben tárgyalt állami megváltás, illetve állami üzletbe való átvétel tényleg megtörténhetnék, 1889. évi ápril hó 1. napjától kezdve a megváltás tárgyát képező vasutvonalakon a dijszabási ügyek kezelésére nézve a szerződő felek kölcsönös egyetértésével megállapitott következő határozmányok lépnek hatályba, u. m.

1. A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság az alább megjelölendő forgalmakban a m. k. államvasutakat korlátlan tarifaképzési joggal ruházza fel, illetve kijelenti, miszerint engedély-okmányának 24. §-ában a m. kir. államvasutak részére a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vonalait illetőleg a Fiume felé irányuló átmeneti forgalomban biztositott önálló dijképzési jog - az engedély-okmány idézett szakaszában foglalt mindennemü korlátozások elejtésével - oly módon fog a m. kir. államvasutak által gyakoroltatni, hogy a m. kir. államvasutak ezen dijszabásokat a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság nevében, ennek vonalaira is függetlenül felállithassák és azokból dijkedvezményeket engedélyezhessenek, mindezeket a budapest-pécsi vasutrészvénytársaság hozzájárulásának előzetes kieszközlése nélkül, mindaddig, mig a m. kir. államvasutak által ekként felállitott vagy leszállitott és a dijképzésnek alapjául szolgáló egységdijtétel - a szállitási adót és kezelési illetéket ide nem értve - 100 klg. és kilométerenkint 0.09 krnál kevesebbet nem tesz. A mennyiben a m. kir. államvasutak által a fentemlitett forgalomban a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vonalaira is kiterjedőleg, a fentebb megállapitott legkisebb egységtételen is túlmenő szállitási kedvezmények kivántatnának adatni, ilyenek érvényesitéséhez a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság igazgatóságának előzetes hozzájárulása kieszközlendő.

2. Ugyancsak a fentebbi 1. pontban megállapitott szabad dijképzési jog és eljárás érvényesitendő a budapest-pécsi vasut saját állomásainak a m. kir. államvasutak fiumei vonalának állomásaival való csatlakozási forgalomban is.

3. A két vasut közti intern leszámolásnál.

a) a közvetlen összdijtételeknek megosztása alkalmával - akár számittatott a féllel szemben kezelési illeték, akár nem, - ugy a m. kir. államvasutak, mint a budapest-pécsi vasut javára a közvetlen dijtételekből 100 kilogrammonkint egy-egy dijszabásszerü kezelési illeték előzetesen levonatik, a maradék azután mind a két vasut közt a befutott kilométerek arányában megosztatik;

b) a zóna szerint képezett dijtételek megosztása tekintetében pedig megállapittatik, hogy azon vasut részére, mely 75 kilométernél rövidebb távolságra szállitott, a két kezelési illetékből három rész, a másik vasut részére egy rész számitandó.

4. A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság, ugy mint eddig, ezentul sem fog semmiféle oly intézkedést tenni, mely a forgalmat a m. kir. államvasutak vonalairól és jelesen a fiumei utirányról elterelné, vagy más szállitási vállalatok ily irányu törekvését elősegitené, vagy a jelen megállapodás határozmányainak hatályát bármi irányban gyengithetné.

A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság a m. kir. államvasutak helyi dijszabásait átveszi annyiban, a mennyiben ezek alacsonyabbak lennének azon helyi dijszabás egyes tételeinél, melyek jelenleg a nevezett vasuton alkalmazvák.

5. A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság kötelezi magát, hogy ugyancsak a folyó évi május hó 1-től kezdve ugy a dombovári, mint a pécsi viszonylatban a személyforgalom érdekében és pedig a közmunka- és közlekedésügyi minister kivánságához képest vagy személy-, vagy gyorsvonatot fog meneszteni, oly menetrenddel és sebességgel, mint azt a közmunka- és közlekedésügyi minister, tekintettel az átmenő forgalom igényeire is, megállapitani fogja.

A mennyiben időközben a m. kir. államvasutakon a személydiszabások stb. valamely más rendszer szerint módosittatnának, a budapest-pécsi vasut a módositásokhoz hozzájárulni kész.

6. A mennyiben időközileg a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságnak ezen feladat teljesitéséhez gépekben és személykocsikban kisegitésre lenne szüksége, azokat a m. kir. államvasutak a szabályszerü futambér feleért, illetve a mozdonyokat méltányosan megállapitandó mérsékelt bérért fogják rendelkezésre bocsátani.

7. A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság hozzájárul ahhoz, hogy az itt szóban forgó személyvonatokat a m. kir. államvasutak kivánságára, ez utóbbi vasut szemléyzete kisérje, illetve a budapest-pécsi vasut kivánságára a m. kir. államvasutak ily vonatkisérő személyzetet - a jelzett forgalomban - kisegitésül rendelkezésre fognak bocsátani, mely esetben azonban a vonatkisérő személyzet által a budapest-pécsi vasut vonalán érdembe hozott kilométerpénzek a budapest-pécsi vasut által megtéritendők lesznek.

8. Egyébiránt a jelzett személyforgalomra vonatkozó további részletekre nézve a két vasut igazgatósága között a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyásának fentartásával megállapodás lesz létesitendő.

A mennyiben a két vasut igazgatósága közt e tárgyban megállapodás létre nem jönne, vagy az alkalmazásra nézve vitás kérdések merülnének fel, a budapest-pécsi vasut-részvénytársaság igazgatóságának meghallgatásával a közmunka- és közlekedésügyi minister határoz.

9. Végül a szerződő felek által egyetértőleg kimondatik, hogy a fennebbiek szerint a jelen szerződés jóváhagyásáig a m. kir. államvasutak részére biztositott dijszabási jogositványok érvényesitésénél hosszabb időre kiható intézkedések mellőzendők lesznek; hogy azon esetre, ha jelen szerződés 1889. évi junius hó 15-ig a törvényhozási jóváhagyást el nem nyerné, az előbbi állapotba való visszahelyezés (restitutio in integrum) lehetséges legyen.

13. § A megváltás tárgyát képező vasutvonalak üzletkezelésének az előző § szerint kilátásba vett tényleges átvételéig a társasági igazgatóság és az üzletvezető hivatal (üzletigazgatóság) a vasut üzletét továbbra is jelen hatáskörében fogja kezelni. A folyó évet illető ezen üzletkezelés azonban jelen szerződés jogerőre emelkedése esetén az állam számlájára történtnek lesz tekintendő, mire való tekintettel a közmunka- és közlekedésügyi ministernek fentartatik a jog, hogy jelen szerződésnek a társulat részéről megtörtént aláirása után a vasut pénzügyi s egyéb szolgálatának ellenőrzésére közegeit kirendelhesse.

Fentartatik továbbá a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi minister részére a jog, hogy az emlitett szakközegek kirendeléséig vezetett folyó évi számadásokat, s a folyó évi üzletre való átmenet szempontjából az 1888. évi társasági számadásokat, illetve zárszámlákat is megvizsgáltathassa, s az ezen vizsgálat fonalán netán felmerülő számadási különbözetek kiegyenlitését érvényesithesse.

14. § Végre kiköttetik, hogy a jelen szerződés aláirása után minden oly szerződés vagy egyéb jogügylethez, mely terhek- vagy kötelezettségekkel jár, a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyása előzetesen kieszközlendő.

[Aláirások]

TÖRLESZTÉSI TERVEZET

A visszafizetés
kelte
A visszafizetendő
részvények
darabszáma
A visszafizetendő
részvények
névértéke
A visszafizetés
kelte
A visszafizetendő
részvények
darabszáma
A visszafizetendő
részvények
névértéke
1959. január 1. 1,894 378,800 1966. január 1. 2,827 565,400
1960. január 1. 1,109 421,800 1967. január 1. 2,967 593,400
1961. január 1. 2,214 442,800 1968. január 1. 3,116 623,200
1962. január 1. 2,325 465,000 1969. január 1. 3,272 654,400
1963. január 1. 2,441 488,200 1970. január 1. 3,435 687,000
1964. január 1. 2,564 512,800 1971. január 1. 3,607 721,400
1965. január 1. 2,691 538,200 1972. január 1. 3,788 757,600
39,250 7.850,000

SORSOLÁSI TERV

Visszafizetés napja Törlesztési
kötvények
darabszáma
Törlesztendő
kötvények
névértéke
Visszafizetés
napja
Törlesztési
kötvények
darabszáma
Törlesztendő
kötvények
névértéke
1884. április 1. 51 10,200 1903. április 1. 131 26,200
1885. április 1. 55 11,000 1904. április 1. 137 27,400
1886. április 1. 57 11,400 1905. április 1. 144 28,800
1887. április 1. 59 11,800 1906. április 1. 151 30,200
1888. április 1. 63 12,600 1907. április 1. 159 31,800
1889. április 1. 66 13,200 1908. április 1. 167 33,400
1890. április 1. 70 14,000 1909. április 1. 175 35,000
1891. április 1. 72 14,400 1910. április 1. 184 36,800
1892. április 1. 77 15,400 1911. április 1. 193 38,600
1893. április 1. 80 16,000 1912. április 1. 203 40,600
1894. április 1. 84 16,800 1913. április 1. 213 42,600
1895. április 1. 89 17,800 1914. április 1. 223 44,600
1896. április 1. 93 18,600 1915. április 1. 235 47,000
1897. április 1. 97 19,400 1916. április 1. 247 49,400
1898. április 1. 103 20,600 1917. április 1. 258 51,600
1899. április 1. 107 21,400 1918. április 1. 272 54,400
1900. április 1. 113 22,600 1919. április 1. 285 57,000
1901. április 1. 119 23,800 1920. április 1. 300 60,000
1902. április 1. 124 24,800 1921. április 1. 314 62,800
1922. április 1. 331 66,200 1941. április 1. 834 166,800
1923. április 1. 347 69,400 1942. április 1. 876 175,200
1924. április 1. 364 72,800 1943. április 1 921 184,200
1925. április 1. 382 76,400 1944. április 1. 966 193,200
1926. április 1. 401 80,200 1945. április 1. ,014 202,800
1927. április 1. 422 84,400 1946. április 1. ,065 213,000
1928. április 1. 443 88,600 1947. április 1. 1,119 223,800
1929. április 1. 464 92,800 1948. április 1. 1,174 234,800
1930. április 1. 488 97,600 1949. április 1. 1,233 246,600
1931. április 1. 513 102,600 1950. április 1. 1,295 259,000
1932. április 1. 538 07,600 1951. április 1. 1,359 271,800
1933. április 1. 564 112,800 1952. április 1. 1,428 285,600
1934. április 1. 594 118,800 1953. április 1. 1,498 299,600
1935. április 1. 622 124,400 1954. április 1. 1,574 314,800
1936. április 1. 654 130,800 1955. április 1. 1,653 330,600
1937. április 1. 687 137,400 1956. április 1. 1,735 347,000
1938. április 1. 721 144,200 1957. április 1. 1,821 364,200
1939. április 1. 757 151,400 1958. április 1. 1,913 382,600
940. április 1. 795 159,000 1959. április 1. 115 23,000
39,250 7,850,000

  Vissza az oldal tetejére