Hogy a hazai ipar állami kedvezmények utján is támogattassék, azt a törvényhozás ismételten helyeselte, megalkotván a többi között az 1881:XLIV. és az 1887:III. törvénycikkeket.
A tapasztalás pedig azt mutatja, hogy jelesen a hazai iparnak adandó kedvezményekről szóló 1881:XLIV. törvénycikk, nyolcz évi hatálya alatt, hazai iparunk fejlődésére üdvös hatással vala.
Azt ugyan nem állithatjuk, hogy az új gyárak kizárólag csak ezen törvény hatása alatt keletkeztek, mindazonáltal az sem szenved kétséget, hogy a törvény serkentő volt és hogy tekintettel a kezdet nehézségeire, melyeket a verseny csak súlyosit, nem egy gyár létesülése elmaradt volna, ha az állam, bár csak szerény mérvben, kedvezményt nem nyujthatott vala.
Igy ezen nyolcz évi időszak alatt 462 különféle gyár részesült az e törvényben biztositott állami kedvezményekben. Ezek között 191 iparvállalat és 271 mezőgazdasági szeszgyár.
A 191 ipari vállalat közül, az idézett és az 1887:III. törvénycikk életbelépte óta, 110 keletkezett, és pedig:
| 1882. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 13 gyár | ||
| 1883. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 13 gyár | ||
| 1884. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 9 gyár | ||
| 1885. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 21 gyár | ||
| 1886. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 12 gyár | ||
| 1887. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 10 gyár | ||
| 1888. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 15 gyár | ||
| 1889. évben | . . . . . . . . . . . . . . . . . . | 17 gyár |
Továbbá számos üveggyár oly czélból, hogy a törvényben megállapitott kedvezmények részükre megadhatókká váljanak, regenerativ fűtésre alakittatott át.
Az emlitett állami kedvezményekkel felruházott 191 iparvállalat közül időközben, különböző okoknál fogva csak 8 vállalat szüntette be működését és pedig 2 vegyészeti, 1 lámpagyár, 2 kötszövő, 1 hangszergyár és 2 üveggyár.
Ezen adatok is bizonyithatják tehát, hogy az idézett törvények életbelépte óta figyelemre méltó eredmény éretett el, de igazolják egyszersmind a kormány azon törekvéseinek helyességét is, hogy a megkezdett uton tovább haladjon és ez irányú tevékenységét fokozza, illetve fejlessze.
Az 1881. évi XLIV. törvénycikk befolyása ugyanis mindinkább csökken, mert az abban megállapitott azon kedvezmény, mely szerint bizonyos mérvű adómentesség adandó, 1895. év végéig, tehát jelenleg már oly aránylag csekély időtartamra biztositható, hogy az új iparvállalatok keletkezésének előmozditására vagy a meglevőknek fejlesztésére immár elégtelenné lett.
A mellett tehát, hogy a hazai ipar állami kedvezményekkel való támogatása szükséges volt eddig és szükséges a jövőben is, a mit, ugy hiszszük, tovább megokolnunk sem kell, annak indoka, hogy a jelen törvényjavaslatot már most terjesztjük elő, midőn még az idézett törvénycikk hatálya 1895. év végéig tart, azon körülményben is keresendő, hogy jelesen az 1881:XLIV. törvénycikk az időtartam tekintetében is korlátozottá, sőt e miatt alkalmaztatása, nem egy iparág tekintetében igazságtalanná is vált.
De továbbá indokot szolgáltatott ezen törvényjavaslat előterjesztésére az eddig szerzett tapasztalás is, melyet értékesiteni igyekeztünk a nélkül, hogy az okszerűség határán túlléptünk volna.
Mert szándékunkban, sőt kötelességünkben áll ugyan az állami kedvezményeket igazságosan és hatékonyan alkalmazni, és minden megengedhetőt érvényesiteni a tekintetben, hogy hazai iparunkat fejleszszük és gyarapitsuk; de bizonyos czélirányos határon túl még sem mehetünk, mert a mig egyfelől súlyt fektetünk arra, hogy az ipari telepek ne erőltetve, ne egészségtelen és életképtelen alapon létesüljenek, hanem, hogy azoknak keletkezésében és fejlődésében a szükséges előfeltételek megléte játszsza a kiválóbb szerepet, mi a vállalkozási szellemnek is legegészségesebb ingerét, de a maradandóság kivánatos alapját is képezi, ugy másfelől nem törekedhetünk olyan valaminek elkövetésére, a mi által a már létező iparok megrontatnának vagy károsittatnának.
Gondunk lesz arra, hogy az állami kedvezmények csak ott vétessenek igénybe, a hol azok valóban szükségesek, és hogy ehhez képest azoktól távol tartassanak azon ipartelepek, melyek már eddig is életképeseknek bizonyultak a nélkül, hogy p. o. adómentességet élveztek volna; de nem is fogjuk ezek helyzetét gyöngiteni.
Gondunk lesz továbbá arra is, hogy első sorban azon iparnemek karoltassanak fel, melyek nyerstermelésünkre, ennek fejlesztésére és értékesithetésére nézve annyira fontosak, hogy ez által is tanusitsuk közgazdaságunk összes ágainak egyenletes, egymást kölcsönösen támogató fejlesztésére irányzott törekvésünk helyességét.
Hogy ezek között a textil-iparnemek is helyt kell, hogy foglaljanak, azt külön hangsúlyoznunk felesleges is.
Ezen csak röviden emlitett czélzatok és az eddig szerzett tapasztalás szerint igazodtunk tehát a jelen törvényjavaslat határozmányainak megállapitásánál és ha még újból is hozzáteszszük, hogy a már követett útról letérni, vagy a kedvezmények tekintetében a szerény kereteken túlterjeszkedni már az eddigi telepekre való figyelemmel se mutatkozott tanácsosnak, és pedig annyival kevésbbé, mert azon esetben, a midőn messzebbmenő rendkivüli eszközökhöz kellene nyulni, ezeknek mintegy általánositása helyett inkább fogunk a törvényhozáshoz külön előterjesztéssel járulhatni, van szerencsénk jelezni, hogy az általunk itt bemutatott törvényjavaslat egyes részeiben az 1881. évi XLIV. és az 1887. évi III. törvénycikkek tartalmához simul és ezeknek meghosszabbitásakép jelentkezik.
A részben alaki, részben érdemi főbb eltérések a következők:
Az 1. § 2. pontjában felsorolt azon gyárak jegyzékét, melyek az országban már előállitott czikkeket készitenek ugyan, de a technika fejlődése szerint berendezve, az illető, eddig csekély mérvben gyakorolt iparágat fejleszteni hivatvák, a szükséglethez képest és a változott viszonyok tekintetbevételével bővitettük.
E tekintetben tájékozást nyujt a következő kimutatás:
| Az 1881. évi XLIV. és az 1887. évi III. törvénycikkek 1. §-ai szerint állami kedvezményekben részesithető gyárak: | A módositott törvényjavaslat szerint állami kedvezményekben részesithető gyárak: | |
| 1. a technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek Magyarországon eddig elő nem állitott czikkeket készitenek. | 1. a technika fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek a magyar szent korona országaiban eddig elő nem állitott czikkeket készitenek. | |
| 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentúl felállitandó gyárak, és pedig: | 2. A technika fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentúl felállitandó gyárak, és pedig: | |
| azon gyárak, a melyekben a következő czikkek állittatnak elő: | azon gyárak, a melyekben a következő czikkek állittatnak elő: | |
| sárgaráz-árúk | sárgaráz-árúk, | |
| sárgaréz-pléh | sárgaréz-pléh, | |
| czink | czink és | |
| czinkpléh | czink árúk, | |
| ónozott lemezek, | ||
| ólomcsövek, | ||
| drót | drót, | |
| drótszeg | drótszeg, | |
| fémkeverékből való árúk | fémkeverékből való árúk, | |
| zománcozott vasedények | zománcozott vasedények, | |
| tűárúk, | ||
| vasszer-, szerkovács- és épületlakatos-árúk, | ||
| fegyverek | fegyverek, | |
| arany vagy ezüst drótok és | ||
| drótárúk, | ||
| tudományos eszközök, | ||
| szerszámgépek | szerszámgépek, | |
| munkagépek | munkagépek, | |
| gőzgépek | gőzgépek, | |
| gőzkazánok | gőzkazánok, | |
| electro-dynamikus készülékek | electro-dynamikus készülékek, | |
| porczellán | porczellán, | |
| kőedény, | ||
| agyagcső | ||
| alagcső, | ||
| tábla- és tükörüveg | tűzálló tégla, | |
| üveg, regenerativ fűtő készülékkel gyártva | üveg, regenerativ fűtő készülékkel gyártva, | |
| kaucsuk | kaucsuk, | |
| cellulose | cellulose, | |
| tannin, | ||
| soda, | soda, | |
| kénsav, | kénsav, | |
| aszfalt, | szénkéreg, | |
| aszfalt, | ||
| műtrágya, | ||
| maláta, | ||
| dextrin, | ||
| burgonyaszörp, | ||
| festanyag, | ||
| növény- és ásványolaj, | ||
| enyv, | ||
| csokoládé, | ||
| a katánpörkölő- és pótkávégyárak, | ||
| conservek, | conservek, | |
| cognac, | cognac, | |
| tapeták, | tapeták, | |
| papiranyag, csomagoló papir, | ||
| gyermekjátékárúk, | ||
| zongorák, | zongorák, | |
| a rizshántoló malmok, | a rizshántoló malmok, | |
| a selyemfejtő gyárak, | ||
| a selyemfonó-, szövő- és festőgyárak, | a selyemfonó-, szövő- és festőgyárak, | |
| gyapjumosó, | ||
| gyapju-fonó, | gyapju-fonó, | |
| gyapju-szövő- és | gyapju-szövő- és | |
| gyapju-appretirozó gyárak, | gyapju-appretirozó gyárak, | |
| pamutfonó-, szövő- és fehéritőgyárak, | pamutfonó-, szövő- és fehéritő gyárak, | |
| len- és kendertörő és kikészitő telepek, | len- és kendertörő és kikészitő telepek, | |
| len- és kender-fonó, | len-, kender- és juta-fonó, | |
| len- és kender-szövő, | len-, kender- és juta-szövő, | |
| len- és kender-fehéritő, | len-, kender- és juta-fehéritő, | |
| len- és kender-appretirozó gyárak, | len-, kender- és juta-appretirozó gyárak, | |
| kötszöveti gyárak. | kötszöveti gyárak, | |
| paszomány- és zsinórgyárak, | ||
| himzőgyárak, | ||
| nemezgyárak, | ||
| Azon posztófonalgyárak, a melyek Mule-Jenny-géppel legalább 120 orsóval és 1 m. széles kártolóval vannak berendezve. | ||
| Azon posztószövő gyárak, a melyek legalább hat szövőszékkel dolgoznak. | ||
| Azon pamut-, len- és kenderszövőgyárak, a melyekben legalább tiz mechanikai vagy műszövőszékek vannak alkalmazva; | ||
| bányászati vállalatok, melyek fémeket lúgzás vagy foncsorozás utján termelnek, | bányászati vállalatok, melyek fémeket lúgzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek, | |
| a mezőgazdasági kiegészitő részét képező szeszgyárak. | a mezőgazdasági szeszgyárak. |
A 2. §-ban az eddig is adott adó- és illetékmentességek ismét, de azon kiegészitéssel biztosittatnának, hogy az átiratási illetékek és díjak elengedése nemcsak a gyári telkekre, hanem az ott esetleg már fennálló épületekre is kiterjesztetik és a mentesség még azonkivül határozottan a községi átiratási illetékekre nézve is kilátásba helyeztetik, mi az eddigi törvény szelleméből is kitünt ugyan, de a szövegezés nem elég világos volta miatt, kételyekre szolgálatott alkalmat.
A 3. §-ban a kedvezmények időtartamát 15 évben mint maximumban szabtuk meg, azon lényeges, azt hisszük, az ügy érdekében fekvő változtatással, hogy törvényjavaslatunk e §-a szerint a kedvezmények időtartama nem mint eddig, a törvény életbeléptetésétől, hanem az illető gyár felállitásától, illetve a kedvezmények engedélyezésétől lesz számitandó, minek következtében a törvény hatályban létének bármely szakában, illetve napján keletkezett iparvállalatoknak is egész 15 évig terjedhető kedvezményre, nem pedig a törvény hatályba lépte idejének fogyásával csökkenő és igy mindig rövidebb és rövidebb tartamú kedvezményére van kilátásuk.
Az egyenlő elbánás szempontjából a hosszabbitott kedvezményi idő ugyanazon szakasz határozmányai értelmében azon vállalatokra is ki lenne terjeszthető, melyek az 1881. évi XLIV. törvénycikk alapján állami kedvezményekben már részesült, mindazonáltal csak azon határig, hogy a régi és az új törvény alapján nyujtott kedvezmények időtartama együtt a 15 évi maximális tartamot túl nem haladja.
Itt meg kell még egyszer jegyeznünk, hogy a 15 év maximális időtartam, melyen belől szabadon mozoghat a kormány ugy, hogy nem kell a 15 évet teljességében engedélyezni, hanem, hogy a 15 évig keretben a viszonyok szerint rövidebb-hosszabb időtartam lesz engedélyezhető.
A törvényjavaslat 4. §-a alapján felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy az 1. §-ban emlitett gyárak épitéséhez vagy nagyobbitásához szükséges anyagoknak, nemkülönben az azok felszereléséhez és berendezéséhez megkivántató gépek és gépalkatrészek szállitását a m. kir. államvasutakon és az állami biztositást élvező vasutakon az önköltségek megtéritése mellett engedélyezhesse.
Ezen kedvezmény, esetről-esetre, administrativ uton is engedélyezhető ugyan és annak felvétele nem is jelenti azt, mintha a minister ez irányú administrativ intézkedési joga bármely tekintetben korlátoztatnék vagy kétségbe vonatnék; de czélszerűnek látszott annak a törvénybe történt felvétele azon tekintetből, hogy e kedvezményre az illető iparvállalat a törvény erejénél fogva is számithasson és ezzel az egyenlő elbánás igy is biztosittassék.
Uj intézkedést foglal magában a törvényjavaslat 5. §-a is, midőn a kedvezményezett gyárak részére kisajátitási jogot biztosit oly állami, törvényhatósági és községi vagyonra nézve, mely más mint mezőgazdasági megművelés alatt nem áll és külön tudományos vagy más közczélú rendeltetéssel nem bir.
A kisajátitási jognak a létesitendő iparvállalatok javára való megadása legalább is az itt jelzett szűk korlátok közt, indokolva van azért, mert különösen nagyobb gyárak létesitése az illető községekre nézve is nagy haszonnal jár és ennek daczára merültek fel esetek, midőn egyoldalú és indokolatlan helyi érdekek és szempontok miatt nehézségek gördittettek fontos iparvállalatok létesülése elé, sőt volt eset, midőn egy igen fontos iparág meghonositása ily félszeg akadékoskodás miatt meghiusult.
A törvényjavaslat 9. §-ában végre kimondatik, hogy a hozandó törvény 1899. év deczember 31-ig maradna hatályban. Ez azt jelenti, hogy a kivételes elbánás alkalmazására szóló felhatalmazás e napon véget ér: ha és a mennyiben az akkori törvényhozás a megújitást szükségesnek nem tartaná, a törvény megszünik.
Azt hisszük, hogy a törvény rendeltetésének természetes, illetve a kivételesség, mely abban fekszik, ezt az indézkedést is indokolja, - annyival könnyebben, mert ez a czélt nem is veszélyezteti, miután a törvényben meghatározott kedvezmények, illetve azok időtartama a törvény életben tartásának ezen korlátozása által nem érintetik és azok időtartama a törvény hatályba léptének utolsó napján is erre való tekintet nélkül lesz törvényszerűen megállapitható, illetve megadható és azontúl is hatályban tartandó.
Ezek után tisztelettel kérjük a t. képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék.
