1890. évi XVII. törvénycikk

egyrészről a m. kir. pénzügyminister, másrészről a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndijalapok és a volt naszódvidéki községek között létrejött szerződés és peregyezség tárgyában * 

1. § A kir. kincstár és a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndijalapok, továbbá Naszód, Kis-Rebra (Rebrisiora), Nagy-Rebra, Parva, Neposz, Földra, Kis-Ilva, Less, Nagy-Ilva, Szent-József, Magura, Ó-Radna, Uj-Radna, Májer, Oláh-Szent-György (Szent-György), Szalva, Hordó, Telcs, Romuli, Bikkis, Mititei, Makod, Zágra, Pojén, Szupláj (Plain), Gaurény, Runk, Borgó-Prund, Borgó-Besztercze, Borgó-Tiha, Maros-Borgó (Borgó-Marosény), Felső-Borgó (Borgó-Szuszény), Közép-Borgó (Borgó-Miszlocsény), Alsó-Borgó (Borgó-Zsoszény), Orosz-Borgó (Borgó-Rusz), Monor, Gledén, Kis-Sajó, Román-Budak, Rágla, Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Nagyfalu és Sajó-Szent-Iván községek meghatalmazottai között a határőri intézmény megszüntetése folytán támadt birtok- és tulajdoni jogviszonyok kérdéseinek elintézése tárgyában 1872. márczius 12-én létrejött szerződés, annak 3. §-ában hibásan idézett l. f. elhatározás, helyesebben l. f. kézirat kelte napjának 1863. deczember 24-éről 1863. szeptember hó 24-ére való kiigazitásával megerősittetik.

Ugyszintén megerősittetik a báró Kemény Domokos és érdektársai által, az államkincstár és Ó-Budak, Rágla stb. községek ellen inditott perben a beszterczei kir. törvényszék előtt 1890. évi január 10-én megkötött s ugyanezen törvényszéknek 1890. évi január 11-én kelt 94. polg. számu végzésével elfogadott peregyezség is.

2. § Az ilyképen megerősitett szerződéssel és peregyezséggel csak a királyi kincstár, ugyis mint volt földesur és a nevezett községek és alapok között fenforgott birtok- és tulajdonviszonyok és a gróf és báró Kemény-család által emelt igények intéztettek el. A nevezett községek területén a birtokviszonyok általános rendezése iránt külön törvény intézkedik.

3. § Ezen szerződés, az abból, valamint a peregyezségből folyó átruházások és az annak alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések bélyeg- és illetékmentesek.

4. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi minister bizatik meg.

Szerződés,

mely egyrészről a m. kir. pénzügyminister, mint a magyar állam képviselője, másrészről Naszódvidéke 44 volt határőr községeinek s a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndij-alapnak meghatalmazott képviselői közt, a határőri intézmény megszüntetése folytán támadott birtok és tulajdoni jogviszonyok kérdéseinek végleges elintézése tárgyában, Ő császári és apostoli királyi Felségének legfelsőbb jóváhagyása határozott feltételével, következőleg köttetett:

1. § A m. kir. kincstár átengedi örökre és megmásithatlanul:

a) Naszódvidék területén fekvő azon határőri katonai épületeket, belsőségeket, puszta telkeket és tartozmányaikat, melyek jelenleg még a kincstár birtokában vannak, a naszódvidéki központi iskolai alapnak;

b) a „Dosul pojeni rotundi” nevü havasrészt és a radnai bányaterületet a naszódvidéki ösztöndij-alapnak;

c) minden jogát azon kaszáló-, erdő-, legelő- és havas-birtokokhoz, melyek ama vidék területén (különösen a borgó-prundi és monori járásokban) feküsznek és 1864-1865. és 1866. években az e végre kirendelt „birtokrendező bizottság” határozatai által a királyi kincstár, mint volt földesur részére az urbéri birtokrendezés fentartásával vagy a nélkül kiitéltettek: azon községeknek, melyek ezen birtokoknak jelenleg tettleges birtokában és használatában vannak;

d) a kincstár mint volt földesur által gyakorolt vagy gyakorolható korcsma-, malom- és bármi néven nevezendő kisebb királyi haszonvételi jogot, ugy és akként, a mint azok az emlitett birtokrendező bizottság által megitéltettek: hasonlókép a nevezett központi iskolaalapnak; azon kikötéssel azonban, hogy ha e jogoknak megváltása vagy megszüntetése törvényhozásilag elrendeltetnék (minthogy ez esetben e haszonvételek megint csak a községeknek, esetleg azok népességének esnek javára), ezen miveletből az államra és annak kincstárára semmi teher egyáltalán nem hárulhat s az iskolai alap kárpótlása a községek, esetleg azoknak népessége által lesz teljesitendő.

2. § Átengedi pedig a m. kir. kincstár e jogokat és javadalmakat a nevezett testületnek jótállás és szavatosság kötelezettsége nélkül 100.000, azaz egyszázezer forint tőke összegért a következő feltételek alatt:

a) az épületekre, belsőségekre és kertekre nézve;

mindazon épületek, belső telkek vagy kert-birtokok, melyek jelenleg is állami czélokra használtatnak, továbbra is ingyen az állam használatában hagyatnak; s ha a többi, most visszaadott épületek vagy telkek valamelyike állami czélokra később szükségeltetnék, azt, vagy azokat a tulajdonos iskolaalap az állam részére használat végett ingyen bármikor átengedni köteles.

Hasonlóan köteles ingyen átengedni a „vidék” közigazgatási czéljaira jelenleg már használt vagy jövőben szükséglendő épületeket.

Az állam czéljaira használt épületek fentartása az állam kötelessége leend; a község és megyehatóság által használt épületek fentartásának terheit ellenben ezek viselendik.

Állami czélokra jelenleg fentartott vagy később szükségessé válandó épületek átalakitása, vagy az átadott telkek valamelyikén új épületek emeltetése a kormánynak korlátlan jogában áll.

Ha a most fentartott, vagy később visszaveendő épületek vagy telkek állami czélokra többé nem szükségeltetnek, azok az iskolai alapnak visszaadandók, ily alkalommal lényeges átalakitásoknak vagy az új épitkezéseknek a valódi becsértéke az államkincstár részére megtéritendő lesz.

b) A kaszálókra, legelőkre, erdőkre és havasokra nézve:

A radnai bányatelep és terület azon kiterjedésben (mintegy 2.469 kat. hold) azon egész kiterjedésben, a mint az a birtokrendező bizottság által 1864 ápril 28-án 631. sz. a. hozott itélet folytán az államkincstár részére kiitéltetett, mérsékelt befizetés mellett mindaddig a kincstár birtokában marad, meddig a bánymivelés a kincstár által folytattatni fog.

E bér jelenleg 25 krban szabatik meg kat. holdankint és csupán a földadó változásának megfelelően s avval egyenes arányban változhatik, egyébként épen nem.

E változást illetőleg nem tesz különbséget, ha vajjon az adó alapját tevő jövedelemben vagy az arra alkalmazott és alkalmazandó adólábban áll-e be változás.

Az iskolai alapnak megengedtetik, hogy a bányatelepen vendéglőt állithasson. E czélra, valamint a valeavinului fürdő szépitése tekintetéből külön-külön mindegyik czélra két-két hold terület fog alkalmas helyen kijelöltetni; mely területek azonban, ha valamely telepes birtokában lennének, az iskolai alap által kárpótlandók lesznek.

A bányaterület erdőségei kereskedelmi czélra nem szolgálhatnak és rendszeres, a termelési viszonyoknak megfelelő művelés szerint fognak kihasználtatni.

Bányamivelés felhagyása esetében azon belsőségeket, udvarhelyeket, kerteket, melyeken tisztviselői lakok, bányamű-épületek léteznek, vagy egyáltalában a bányatelep belsőségeihez tartoznak, a kincstár; a telepesek pedig telepeiket holdankint 1600 négyszögöllel számitva 1, azaz egy frt évi örökbérnek megfelelő tőkével megválthatják.

E szerződés jogerőre emelkedése után a bányaterület határai közegyetértéssel kiigazitandók s állandósitott határjelekkel fentartandók lesznek.

Ha az elhatárolásra nézve egyetértés nem jöhetne létre, a birtokrendező bizottság által 1864 április 28-án 631. sz. a. hozott határozat lesz irányadó és a belügyministerium által e végre kiküldendő biztos által politikai uton lesz eszközlendő.

c) A kisebb királyi haszonvételekre nézve:

az iskolai alap e jogokat, a kötött szerződések érvényben tartása mellett, azon jogokkal és kötelezettségekkel veszi át, melyekkel azokat a kincstár birja és használja. Ezen felül átvesz minden létező vagy felmerülhető patronatusi vagy iskolai terheket.

d) Az ezen jogokért és javadalmakért kötelezett 100.000 frt, azaz egyszázezer forintot s ennek esedékes 5%-os kamatját 20 egymásutáni évi egyenlő részletekben évenkint 7625 frt, azaz hétezer hatszázhuszonöt forintnyi összegben a naszódvidéki központi iskolai alap a m. kir. pénzügyministerium által kijelölendő pénztárnál két egyenlő részletben félévenkint pontosan lefizetni köteles.

A megelőző időből származó hátralékok és követelések az ugyanazon időbeli terhekkel együtt a kir. kincstárt illetik és terhelik; a leszámitás könynyebbsége végett tehát bármikor emelkedik érvényre ezen szerződés, 1871 julius 1-ső napja tüzetik ki azon határidőül, mely napig a jövedelmek és terhek a kincstárt, azontul pedig a volt határőri községeket, illetőleg a központi iskolai és ösztöndij-alapokat illetendik; ellenben a kötelezett részletfizetések is az 1871 julius 1-től lesznek számitandók, tehát az első részlet 1872 január 1-én vált esedékessé.

3. § Tekintve, hogy a feloszlatott II. román ezredhez tartozott némely községek birtokában levő revindicált havasok az 1863 deczember 24-én kelt I. f. elhatározás folytán a gróf és báró Kemény-családnak feltételesen kiitéltettek, a nélkül, hogy az emlitett család a feltételeknek mindeddig megfelelt volna s e miatt ezen közigazgatási uton hozott határozatok foganatosithatók nem voltak; bekövetkezhetik tehát azon eset, hogy a változott viszonyok folytán nevezett család igénye közigazgatási uton érvényesithető nem lesz s ez esetben a család követelésével ugy az egész birtok értékének, mint az időközi mulasztott haszonvételnek megtéritését illetőleg egyenesen a kincstárt fogja perrel megtámadni: ennélfogva a feloszlatott II-ik román ezredhez tartozó községek felhatalmazottjai kötelezik az általuk képviselt községeket egyenkint és összesen, a gróf és báró Kemény-család által ezen havasok megnyerése végett támasztandó rendes per következményeit, a birtokra nézve egészben, az usus fructusra vonatkozólag pedig, a mennyiben megitéltetni fog, viselni; s azon esetben, ha az emlitett család által ezen per a magyar kincstár ellen indittatnék meg, annak irányában szavatosságot vállalnak, magától értetvén, hogy alólirott meghatalmazottak megbizói, mint a havasok tényleges birtokosai a per meginditásáról a törvényszabta idő alatt értesitendők s a per folytatására a szavatosságnak különbeni elévülése mellett, felszólitandók lesznek. - A védelemhez szükséges és a kincstár birtokában levő okiratok a szavatosak kivánatára mindenkor kiszolgáltatandók lévén.

4. § A kir. kincstár az általa átengedett jogok-, javadalmak- és birtokokra nézve nem szavatol s azokat csupán annyiban és azon jogalapon adja át, a mennyiben s a mint azok a birtokrendező bizottság által kiitélve lettek, a nélkül, hogy további érvényesittetésökre nézve felelősséget vállalna.

5. § Alólirott Porczius Florián és Florián János teljhatalmu meghatalmazottak az általuk képviselt naszódvidéki iskola és ösztöndijalap Naszód vidékének összes községei, névszerint: Naszód, Rebrisiora, Rebra, Parva, Nepos, Feldra, K.-Ilva, Lesiu, Nagy-Ilva, Szt-József, Mogura, Ó-Radna, Uj-Radna, Maeru, Szt.-György, Szalva Hordó, Teles, Romuli, Bichigiu, Miteteiu, Mokod, Zagra, Poieni, Plain, Gaureni, Runk, Borgó-Prund, B.-Besztercze, B.-Tiha, B.-Maroseni, B.-Szuszeni, B.-Miszlocseni, B.-Diószeszni, B.-Rusz, Monor, Gleden, Kis-Sajó, Roman-Budák, Ragla, Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Nagyfalu és Szt.-Iván nevében ezen szerződést egész kiterjedésében elfogadják és a fentebbiek szerint részletezett javakért, jogokért és javadalmakért 100.000, azaz egyszázezer forint tőkének s az ezen tőke utáni esedékes 5%-os kamatoknak mult évi julius 1-től számitandó 20 egymásutáni év alatt évenkint 7625, azaz hétezerhatszázhuszonöt forint összegben s félévi két egyenlő részletben leendő pontos lefizetésére nevezett meghatalmazóikat egyetemlegesen s kész fizetők gyanánt egyiket a másikért ezennel lekötelezik; a kikötött feltételeket elfogadják és pontosan megtartják, s egyuttal kellő biztositás végett ezennel megengedik, hogy a kir. kincstár ezen szerződést Naszódvidék nevezett községeinek összes közös oszthatatlan birtokára, s a naszód-vidéki iskola- és ösztöndij-alap fekvő javaira azok minden további meghallgatása nélkül az illető hiteltelekkönyvekben zálogjog-érvénynyel és költségeikre bármikor bekebeleztethesse.

Az általános polgári törvénykönyv 934. §-a által feltételezett feleérték esetébeni szerződés felmondhatása jogáról mindkét fél ezennel lemondván.

Ezen szerződés három példányban állittatik ki, melyeknek egyike a kir. kincstárnál marad, másika Naszódvidéke községeinek, harmadik pedig a naszódvidéki iskolaalapnak fog kiadatni.

Ezen szerződés aláirás előtt szóról-szóra felolvastatott s egyuttal román és német nyelven is a szövegszerű pontozatok tartalma szabatos értelmezéssel előadatott.

Jegyzőkönyv, 1890 január 10-ről

Felvétetett Beszterczén, a kir. törvényszék pertárában, br. Kemény Domokos és érdektársai által, a kir. államkincstár, Ó-Budak, Rágla stb. községek ellen ingatlanok tulajdonjogának elismerése és birtokbaadása, továbbá 3,110.490 forint elvont haszonvétel megtéritése és járulékai iránti perében.

Jelen vannak felperesek részéről: dr. Rohrer Viktor, budapesti ügyvéd.

Beavatkozó: br. Kemény István hagyaték gondnoka részéről ugyancsak dr. Rohrer Viktor budapesti ügyvéd.

A kir. kincstár részéről: dr. Csávássy Gyula jogügyi tanácsos.

Alperes községek, valamint a többi összes naszódvidéki községek részéről: Lica Dániel és Manu Gábor beszterczei ügyvédek.

A naszódvidéki központi iskola- és ösztöndij-alapok nevében: Muresianu Joachim naszódi ügyvéd.

A beszterczei kir. törvényszéknek 1889 deczember 28-án 4513/1889. p. sz. a. kelt végzésével az egyezség felvételére f. év január 8-a kitüzetvén, s ez alkalommal a tárgyalás a mai napra elhalasztatván, a felek képviselői megjelentek s dr. Csávássy Gyula jogügyi tanácsos meghatalmazását 1. sz. alatt, dr. Rohrer Viktor ügyvéd pedig Bokros Elektől nyert helyettesitését 2. sz. a. ezen jegyzőkönyvhöz csatolja. Miután pedig ugy az államkincstár, valamint az összes naszódvidéki községek, központi iskola- és ösztöndij-alapok nemcsak a br. Kemény Domokos és társai által inditott fennebbi pert békés uton elenyésztetni, hanem az 1872 márczius 12-én kelt szerződésből folyó némely kérdéseket is egyezségileg tisztázni óhajtják: annálfogva Lica Dániel és Manu Gábor, mint az összes 44 naszódvidéki község képviselői vonatkozó meghatalmazásaikat 3-46. számok alatt, Muresianu Joachim ügyvéd pedig, mint a naszódvidéki iskola- és ösztöndij-alapok képviselője meghatalmazását 47. sz. a. ezen jegyzőkönyvhöz mellékelik. Ezek után jegyzőkönyvre vétetik a br. Kemény Domokos és társai, a kir. államkincstár, továbbá Naszód, Kis-Rebra (Rebrisióra), Nagy-Rebra, Párva, Néposz, Földra, Kis-Ilva, Less, Nagy-Ilva, Szt-József, Magura, Ó-Radna, Uj-Radna, Majer, Oláh-Szt.-György (Szent-György), Szálva, Hordó, Telcs, Romuli, Bikkis, Mititei, Makod, Zagra, Pojen, Szuplaj (Plain), Gaureny, Runk, Borgó-Prund, Borgó-Besztercze, Borgó-Tiha, Maros-Borgó (Borgó-Maroseny), Felső-Borgó (Borgó-Szuszeny), Közép-Borgó (Borgó-Miszlocseny), Alsó-Borgó (Borgó-Zsoszeny), Orosz-Borgó (Borgó-Rusz), Monor, Gledény, Kis-Sajó, Román-Budak, Rágla, Maros-Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Nagyfalu és Sajó-Szt.-Iván politikai községek, nemkülönben a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndij-alapok között létrejött következő

birói egyezség:

I. Br. Kemény Domokos és érdektársai a kir. államkincstár, továbbá Ó-Budak (Román-Budak) Rágla, Kis-Sajó, Alsó-Borgó (Borgó-Zsoszeny), Gledény, Nagyfalu, Borgó-Tiha, Maros-Borgó (Borgó-Maroseny), Borgó-Besztercze (Borgó-Bisztricza) és Monor községek ellen az ó-budaki 1., kis-sajói 1., borgó-zsoszenyi 1., gledényi 1., nagyfalusi 1., borgó-tihai 1., borgó-bisztriczai 1. és monori 1. sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt összes ingatlanok, vagyis az u. n. revindicált havasok tulajdonjogának elismerése, birtokbaadása, 3,110.490 frt elvont haszonvételek megtéritése s jár. iránt a beszterczei kir. törvényszék előtt 1883 julius 30-án 2516. sz. a. beadott keresettől, valamint az abban formált összes követeléseiktől, ugy az államkincstár, mint a beperesitett községekkel szemben 315.000 frt, azaz háromszáztizenötezer forint lefizetésének feltétele alatt ezennel elállanak és kijelentik, hogy ezen összeg által a keresetbe foglalt összes követeléseik, nevezetesen az igényelt revindicált havasok, ezek becsértéke és a revindicált havasok vesztett haszonvételei, a keresetbe vettkamatok és felmerült összes perköltségek, szóval minden névvel nevezendő, a revindicált havasokat érintő tuladjoni igényeik és követeléseik tekintetében örökre és teljesen kielégitve vannak.

Ennek folytán arra nézve, hogy a kereset tárgyát képező s 1769-ben revindicált havasokhoz tulajdoni igénynyel biró gróf és báró Kemény-családnak a kereset tárgyát képező havasokhoz s elvont haszonvételekhez igényjogosult más leszármazói vagy jogutódai nincsenek, felperesek a szavatosságot annyiban vállalják el, ha a kereset tárgyát képező havasok és azoknak elvont haszonvétele iránt a gróf és báró Kemény-családnak valamely más tagja vagy jogutóda akár a kir. kincstár ellen, akár alperes községek ellen ily igénynyel fellépne és felperesek perehivás daczára ezen igény alaptalanságát ki nem mutathatnák, a 315.000 frt egyezségi összeget felperesek azon arányban lesznek kötelesek visszafizetni, a mely arányban a netalán fellépő családtagnak vagy jogutódnak a kereseti havasokhoz való igényjogosultsága jogérvényes birói itélettel megállapittatni fog. Ezen szavatossági kötelezettség felperes társakat egyetemlegesen terheli, ugy azonban, hogy ezen egyetemleges szavatosság folytán közülök egyik sem kötelezhető nagyobb összeg fizetésére, mint a mennyi az egyezségi összegből a keresetben feltüntetett hányad szerint őt megilleti.

II. Az államkincstár ezennel kötelezi magát, hogy az I. pontban megállapitott 315.000, azaz háromszáztizenötezer forintot br. Kemény Domokos és felperes társai javára a pénz felvételére ezennel meghatalmazott br. Kemény Kálmán alsó-fehérmegyei főispán kezéhez Budapesten, a m. kir. állampénztárnál jelenlegi egyezség birói elfogadásáról szóló végzés kézbesitésétől számított 30, azaz harmincz nap alatt 105.000 frtot, - 105.000 frtot 1891 február 1-én és az utolsó 105.000 frtot 1892 február 1-én, különbeni végrehajtás terhe mellett a IV. pontban megnevezett községek helyett és az ő terhükre számitandó előlegezéskép kifizetni fogja, felek részéről határozottan kijelentetvén, hogy ezen összeg után kamatok követelhetők és fizetendők nem lesznek. A történt fizetésekről a jelen egyezség által érdekelt községek értesitendők.

III. Kötelezi magát a kir. kincstár, hogy a közte és a fennebb egyenként megnevezett községek, valamint a br. Kemény-család és az érdekelt községek között folyamatban volt perekben felmerült s ez ideig ki nem fizetett ügyvédi dijakat, kész kiadásokat és utazási költségeket a nevezett községek helyett és azok nevében 5% kamatozás mellett Lica Dániel és Manu Gábor ügyvédeknek előlegezendi, és pedig a jelen egyezség birói elfogadásáról szóló végzés kézbesitésétől számitandó 30 napok alatt köteles leend a kir. kincstár Lica Dániel ügyvédnek 11.000, azaz tizenegyezer forintot, Manu Gábor ügyvédnek pedig szintén 11.000 forintot, összesen tehát 22.000 frtot ügyvédi dijakat a beszterczei m. kir. adóhivatalnál megfizetni.

A fennebbi összegek helyességét, a képviselőknek azok iránti követelésének jogosultságát a naszódvidéki községek a fennebb 3-46. számok alatt becsatolt meghatalmazásaikban számszerint is elismerték.

IV. Naszód, Kis-Rebra, Nagy-Rebra, Parva, Neposz, Földra, Kis-Ilva, Less, Nagy-Ilva, Szent-József, Magura, Ó-Radna, Uj-Radna, Majer, Oláh-Szt.-György, Szalva, Hordó, Telcs, Romuli, Bikis, Mititei, Makod, Zagra, Pojeny, Szuplaj, Gaureny, Runk, Borgó-Prund, Borgó-Besztercze, Borgó-Tiha, Maros-Borgó, Felső-Borgó, Közép-Borgó, Alsó-Borgó, Orosz-Borgó, Monor-Gledény, Kis-Sajó, Román-Budak, Rágla, Maros-Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Sajó-Szent-Iván és Nagyfalu községek - mint a melyek a m. kir. Curiának 1887 október 25-én 2840. sz. a. kelt itélete szerint a báró Kemény Domokos és társai által a kir. kincstár és érdektársai ellen inditott fennebbi per tárgyai iránt a kir. kincstárral szemben különben is szavatossággal tartoznak, - kötelezik magukat a kir. államkincstár által br. Kemény Domokos és társainak a II. pont szerint előlegezendő 315,000, azaz háromszáztizenötezer frtot, továbbá a III. pont szerint alperesi ügyvédeknek előlegezendő 22,000 frtnyi összeget az államkincstárnak minden levonás nélkül visszafizetni és ezen összegeknek mikénti törlesztésére vonatkozólag az államkincstár és fennebbi községek között kölcsönös egyetértéssel a következők állapittatnak meg.

1. A kir. államkincstár által br. Kemény Domokos és társainak, továbbá az alperesi ügyvédeknek előlegezendő s összesen 337,000 frtra menő összeg a fennebb megnevezett községek azon erdőségeinek jövedelmeiből lesz törlesztendő, illetőleg a kir. kincstárnak visszafizetendő, mely erdőségek az országgyülés képviselőházához mult év október havában beterjesztett törvényjavaslat, illetőleg annak alapján hozandó törvény értelmében állami kezelés alá vétetnek és összesitve lesznek kezelendők és pedig olyformán, hogy a szóban forgó községi erdők állami, megyei és községi adóinak, szóval közterheinek kezelési, üzemi és üzemtervek készitési költségeinek levonása után fenmaradó tiszta jövedelem a kir. kincstár ezen követelésének törlesztésére fordittatik.

A fennebb egyenként megnevezett községek tehát beleegyeznek, hogy saját, a fennebb emlitett törvényjavaslat, illetve hozandó törvény értelmében államilag és összesitve kezelendő erdőségeik jövedelmei - az állami, községi adók, üzemi kezelési és új üzemterv-készitési költségek s az alábbi 4. pontban emlitendő kölcsönök, valamint a 3. pontban emlitett ügyvédi dijak kamatainak levonása után - a királyi államkincstár ezen követelésének törlesztésére fordittassék.

2. A fennebbi községeknek ezen követelés törlesztéséhez való hozzájárulási aránya tekintetében, ezek között kölcsönösen megállapittatik, hogy aránykulcsul azon jövedelem fog szolgálni, mely a községi erdők állami kezelésébe vételéről szóló törvényjavaslat folytán hozandó törvény szerint az egyes községeket megilletendi.

3. A kir. államkincstár ezennel kijelenti, hogy a fennebb egyenként felsorolt községektől a br. Kemény Domokos és társainak előlegezett 315,000 frt után kamatokat követelni jogositva nem lesz s a községek kamatok fizetésére nem kötelezhetők.

4. A kir. kincstár által államilag és összesitve kezelendő naszódvidéki községi erdők jövedelmeiből nemcsak az állami adók, közterhek, kezelési és üzemi és üzemtervkészitési költségek, valamint a kir. kincstárnak visszatéritendő 315,000 frt és 22,000 frt lesznek törlesztendők, hanem egyes naszódvidéki községek által az üzemtervek elkészitése czéljából törvényhatósági jóváhagyással felvett s a 48. sz. a. mellékelt kimutatásban foglalt, összesen 42,327 frt 72 krra menő kölcsönök is és pedig az állami kezelésnek 1891 január 1-től számitott első 10 éve alatt egyelőre csak a kölcsönök kamatai, - a br. Kemény Domokos és társainak, valamint az ügyvédeknek előlegezett összegeknek teljes törlesztése után ellenben részletenkint a kölcsönök tőkéi is, magától értetvén, hogy az ezen kölcsönök kamatainak és tőkéinek törlesztésére forditandó összegek azon községeknek államilag és összesitve kezelendő erdőségeinek jövedelmei terhére lesznek elszámolandók, mely községek a kölcsönöket tényleg felvették.

A községek által a törvényhatósági jóváhagyással kölcsön felvett összegek után, valamint az ügyvédeknek előlegezendő 22,000 frtnyi összeg után a kir. kincstár a községek terhére 5% kamatokat vesz számitásba s ezek fizetésére a községek magukat kötelezik.

5. Az államkincstár ezennel kijelenti, hogy a br. Kemény Domokos és társainak, valamint a községek ügyvédeinek fizetendő összegek kirekesztőleg az állami kezelés alá veendő összesitett községi erdők tiszta jövedelméből fog fedeztetni, minélfogva ezen követelések fejében a községi erdők és egyéb ingatlanok, valamint a községek egyéb jövedelmei lefoglalhatók, zár alá vehetők s a szóban forgó követelések törlesztésére fordithatók nem lesznek.

6. Kölcsönös egyetértéssel megállapittatik, miszerint a kir. államkincstár az állami administratióba veendő községi erdőségeket ugy kezelendi, hogy az üzemtervek korlátain belül több évekre előlegesen teendő faeladások következtében, a kincstár követelése lehetőleg rövid idő alatt, legkésőbb azonban 1891 január 1-től számitott 10 év lefolyása alatt teljesen törlesztessék, s hogy a fentebbi IV. pontban megnevezett községek az államilag és összesitve kezelendő erdők tiszta jövedelméből ezen 10 év alatt, a mennyiben az összes előlegezések már előbb nem törlesztetnének, semminemü részesedést, jutalékot nem követelhetnek.

Miután azonban rendkivüli balesetek s a faüzemet érhető esélyek folytán az is bekövetkezhetik, hogy a tiszta jövedelmekből a kir. kincstár követelése a fennebbi 10 év alatt egészben törleszthető nem lesz: annálfogva közös egyetértéssel az is meghatároztatik, hogy ez esetben 1901 január 1-től kezdődőleg az államilag kezelendő erdők jövedelmeiből első sorban az állami, törvényhatósági, községi adók, kezelési és üzemi költségek fognak fedeztetni, az ezek törlesztése után fenmaradó tiszta jövedelem pedig két egyenlő részre osztatván, fele a kir. kincstár által előlegezett összegek törlesztésére fordittatik, másik fele ellenben a IV. pontban megnevezett községeknek kiadatik, megjegyeztetvén, hogy a 4. pontban emlitett kölcsönök tőkerészletei ez esetben az illető községek jutalékából lesznek fedezendők.

Végül, ha br. Kemény Domokos és társainak, valamint a III. pontban emlitett ügyvédeknek előlegezett összegek esetleg a mondott 10 év lejárta előtt is már törlesztetnének, akkor az adók, kezelési, üzemi költségek és az üzemtervek elkészitése czéljából törvényhatósági helybenhagyás mellett felvett kölcsönök tőkerészleteinek kifizetése után fenmaradó tiszta jövedelmek a hivatkozott törvényjavaslat, illetőleg hozandó törvény értelmében fognak a tulajdonos községek között felosztatni.

7. A kir. kincstár felperessége alatt, az összes naszódvidéki községek, iskola- és ösztöndij-alapok ellen, a br. Kemény-család által támasztott per itéleti következményeinek viselése iránt a beszterczei kir. törvényszék előtt 1885 január 24-én 312. sz. a. folyamatba tett szavatossági perben hozott itéletek mindaddig jogérvényben tartatnak, mig a kir. kincstár által ezen egyezség alapján a br. Kemény Domokos és társainak, valamint a megnevezett ügyvédeknek előlegezett összegek a naszódvidéki községek államilag és összesitve kezelendő erdőségei tiszta jövedelmeiből teljesen törlesztve lesznek.

V. Az 1872 márczius 12-én kelt szerződés 1. §-ának b) pontja értelmében a kir. államkincstár az ó-radnai bányamű-terület tulajdonjogát a naszódvidéki központi ösztöndij-alapra ruházván, kikötötte, hogy ezen bányamű-területet évi és holdankénti 25 kr. bér mellett addig használhatja, mig a bányaüzemet folytatni akarja. Ezen bányamű-terület, az e végre kirendelt Pogány György főispán, mint kormánybiztos alatt Kopp József mérnök által felméretvén, véglegesen 3701 katasztrális holdban állapittatott meg, melyhez járult az iskolaalapnak szintén tulajdonul átengedett Valea-Vinuluji fürdő 4 hold területtel. Ezen bányamű-terület a beszterczei kir. törvényszéknek 1889 május 11-én 1769. és ugyanezen évi julius 6-án 2307. sz. alatt kelt végzései alapján helyszineltetvén, az 1889 julius 18. s következő napjain felvett birói szemle alkalmával a kiküldött törvényszéki bizottság által megállapittatott, hogy a radnai bányamű-terület a jegyzőkönyvhez mellékelt helyszinelési vázlat-rajzok, felmérési munkálatok és azonositási kimutatás szerint a következőleg lesz egy telekkönyvi jószágtestté alakitandó.

1. A naszódi II. Rész 1. számu telekjegyzőkönyvben 7. hrsz. alatt felvett részletből 7/1 hrsz. rsézlet 156 hold 704 négyszögöl területtel jegyzendő át az egy telekkönyvi testté egyesitendó bányamű-terület, illetőleg a kir. kincstár nevére nyitandó új számu telekjegyzőkönyvbe és 68 hold 894 négyszögöl terület jegyzendő vissza a régi hiteltelekkönyvbe.

2. A földrai IV. Rész 1. sz. telekjegyzőkönyvben 1. hrsz. alatti birtoktestből 1/1. hrsz. részlet 383 hold 514 négyszögöl területtel jegyzendő át az egy telekkönyvi testté egyesitendő bányamű-terület, illetőleg a kir. kincstár nevére nyitandó új telekjegyzőkönyvbe és 102 hold 1086 négyszögöl terület jegyzendő vissza a régi telekjegyzőkönyvbe.

3. Az oláh-szent-györgyi II. Rész 1. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 8. hrsz. részletből 8/1. hrsz. részlet 337 hold 1538 négyszögöl területtel jegyzendő át az egy telekkönyvi testté alakitandó bányamű-terület, illetőleg a kir. kincstár nevére nyutandó új telekjegyzőkönyvbe, és 38 hold 1062 négyszögöl irandó vissza a régi hiteltelekkönyvbe.

4. Az ó-radnai 261. sz. telekjegyzőkönyvben 6050. hrsz. alatt felvett részletből 6050/1. hrsz. a 36 hold 1065 négyszögöl területtel átjegyzendő a többször emlitett bányamű-terület, illetőleg a kir. kincstár nevére nyitandó új telekjegyzőkönyvbe és 38 hold 905 négyszögöl terület visszairandó a régi hiteltelekkönyvbe.

5. Továbbá az ó-radnai I. Rész 809. sz. tjkvben 5946/1, - 750. sz. tjkvben 5946/2, - 751. sz. tjkvben 5947 és 5948, - a 752. sz. tjkvben 5949, - 762. sz. tjkvben 5966/1, - 763. sz. tjkvben 5966/2, - 757. sz. tjkvben 5967, 5954, és 5955, - 753. sz. tjkvben 5950, - 754. sz. tjkvben 5951, - 755. sz. tjkvben 5952, és 5956, - 756. sz. tjkvben 5953, - 758. sz. tjkvben 5957, - 759. sz. tjkvben 5958 és 5960, - 760. sz tjkvben 5959, - 761. sz. tjkvben 5963, - 809. sz. tjkvben 5964, 5965 és 5969/1, - a 810. sz. tjkvben 6035 és 6051/1, - a 811. sz. tjkvben 6036, 6037/1, 6038, 6044, és 6046, - a 797. sz. tjkvben 6037/2, - a 798. sz. tjkvben 6037/3, - a 799. sz. tjkvben 6037/4, - a 775. sz. tjkvben 5992, - a 800. sz tjkvben 6051/21, - a 801. sz. tjkvben 6051/22, - a 795. sz. tjkvben 6062/1 és 6063/1, - a 796. sz. tjkvben 6062/2. és 6063/2, a 794. sz. tjvkben 6058, 6059, 6060 és 6061, - a 793. sz. tjkvben 6055/3, 6056 és 6057, - a 791. sz. tjkvben 6053, 6054 és 6055/1, - a 792. sz. tjkvben 6055/2, - a 765. sz. tjkvben 5972, - a 766. sz. tjkvben 5973. és 5974, - a 826. sz. tjkvben 5982, - a 770. sz. tjkvben 5983 és 5984/1, a 771. sz. tjkvben 5984/2, - a 774. sz. tjkvben 5990/1 és 5989, - a 775. sz. tjkvben 5991, - a 776. sz. tjkvben 5993 és 5994, - a 780. sz. tjkvben 5999 és 6000, - a 784. tjkvben 6009 és 6010, - a 810. sz. tjkvben 6011, 6012, 6013, 6014/1. 6014/2, 6014/3, 6014/4, 6014/5 és 6014/6. - a 812 sz. tjkvben 6036/1, 6036/2, 6036/3, 6036/5, 6036/6, 6041, 6042, 6042/1, 6042/2, 6043, 6045, - a 811. sz. tjkvben 6036/4, - a 805. sz. tjkvben 6051/11, 6051/2, 6051/3, 6051/4, 6051/5, 6051/6, 6051/7, 6051/8, 6051/9, 6051/10, 6051/12, 6051/13, 6051/14, 6051/15, 6051/16, 6051/17, 6051/18, 6051/19, 6051/20, 6052/1, 6052/2, 6052/3, 6052/4, 6052/5, 6052/6, 6052/7, - a 261. sz. tjkvben 6050, - a 811. sz. tjkvben 6039 és 6040, - a 806. sz. tjkvben 6033, - a 810. sz. tjkvben 6033/1 és 6034, a 758. sz. tjkvben 5961 és 5962, - a 819. sz. tjkvben 6029 és 6030, - a 809. sz. tjkvben 6032, - a 789. sz. tjkvben 6027 és 6028, - a 790. sz. tjk vben 6031, - a 824. sz. tjkvben 6023, 6024, 6025 és 6026, - a 785. sz. tjkvben 6016, - a 786. tjkvben 6017 és 6018, - a 823. sz. tjkvben 6019 és 6020, - a 787. sz. tjkvben 6021/1. és 6022/1, - a 788. sz. tjkvben 6021/2. és 6022/2, - a 809. sz. tjkvben 5970, 5946/3, 6015/1, 6015/2 és 6015/3, - a 830. sz. tjkvben 6005 és 6006/1, - a 783. sz. tjkvben 6006/2 és 6006/3, - a 781. sz. tjkvben 6003 és 6004/1, - a 782. sz. tjkvben 6004/2 és 6004/3, -a 821. sz. tjkvben 6001 és 6002, - a 822. sz. tjkvben 6007 és 6008, - a 773. sz. tjkvben 5987 és 5988, - a 772. sz. tjkvben 5985 és 5986, - a 767. sz. tjkvben 5975 és 5976/1, - a 768. sz. tjkvben 5977 és 5978, - 763. sz. tjkvben 5968/2, - a 762, sz. tjkvben 5968/1. és 5966/1, - a 769. sz. tjkvben 5979/1, - a 765. sz. tjkvben 5971 és 5972, - a 764. sz. tjkvben 5969/2, - a 810. sz. tjkvben 5981, 6034/1 és 6047, - a 8. sz. tjkvben 5941, 5945 és 6064, - a 805. sz. tjkvben 6051/23, - a 611. sz. tjkvben 6051/24, 6051/25, 6051/26, és 6051/27, - a 805. sz. tjkvben 204 és 205, - a 778. sz. tjkvben 5996/2 és 5996/3, - a 777. sz. tjkvben 5995 és 5996/1, - a 779. sz. tjkvben 5997 és 5998 hrsz. a felvett rsézeltek fennebb 1-4. alatt kiszakitott részletekkel együtt képezik a bányamű-terület s mindezek egy ujonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe a Kopp-féle mérnöki felvételben, illetőleg az általa készitett K. 4. alatti birtokrészleti jegyzőkönyv és L. 4. alatti azonositásról szóló kimutatásban feltüntetett területekkel a bányamű-terület, illetőleg a kir. bányakincstár nevére tulajdoni joggal átjegyzendők.

6. A Valea-Vinuluji fürdőtelep az ó-radnai 611. sz. tjkvben 6051/24, 6051/25, 6051/26 és 6051/27 hrsz. a részleteket és a lennebb emlitendő, az iskola alap által időközben megszerzett ingatlanok területeit foglalja magában.

Ezek előrebocsátása után a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndijalapok, valamint Naszód, Földra, Oláh-Szent-György és Ó-Radna községek, melyeknek határaiból a bányamű-terület alakittatott, az 1872 március 12-én kelt szerződéstől eltérőleg ezennel kiejelntetik, miszerint a radnai 3701 hold bányamű-terüelt és a valea-vinuluji 4 hold fürdőtelep tualjdonjogáról örökre lemondva, azt jelen egyezség erejénél fogva a kir. bányakincstárra ruházzák s beleegyeznek, miszerint ezen ingatlanok a fennebb hivatkozott jegyzőkönyvben foglalt birósági helyszinelés és eldarabolási rajzok, valamint a K. 4. és L. 4. alatti mérnöki munkálatok szerint egy telekkönyvi jószágtestté alakittassanak s minden további meghallgatásuk nélkül a királyi kincstár, mint tulajdonos nevére egy ujonnan nyigtandó ó-radnai községi telekjegyzőkönyvbe átirattassanak. - A menyniben azonban a naszódi, oláh-szentgyörgyi és földrai hatéron fekvő s a bányaterülethez tartozó birtokrészek egyelőre egy telekkönyvi jószágtestté egyesitehetők nem lennének, - beleegyeznek, hogy azok az illető községekben ujonnan nyitandó telek-jegyzőkönyvekbe vitessenek át a bányakincstár nevére; az ó-radnai határon fekvő bánya-terüelthez tartozó birtokrészletek pedig egyelőre az ó-radnai 810. sz. tjkvben lesznek a bányakincstár nevére átviendők.

Ezzel kapcsolatosan örökre lemond a naszódvidéki központi ösztöndij-alap a radnai bányamű-terület után 1871 julius 1-től kezdődőleg számitott, holdanként és évenként 25 kr.-ban megállapitva volt haszonbér iránti követelési jogáról s ezen terület után 1889 deczember végeig fizetett adók és közterhek visszatéritésének igényéről; viszont az államkincstár kötelezi magát 1890 január 1-től kezdődőleg a bányamű-terület és Valea-Vinuluji fürdőtelep után esedékes adókat és közterheket sajátjából fedezni.

Miután pedig a naszódvidéki iskola-, illetőleg ösztöndij-alap a Valea-Vinuluji fürdő bővitése és szükséges épületek emelhetése czéljából az ó-radnai I. Rész 774. sz. tjkvben A + 2. r. 5989, 5990/1 hr., - az ó-radnai I. Rész 778. sz. tjkvben A + 1. r. 5996/2, 5996/3 hr., - az ó-radnai I. Rész 779. sz. tjkvben A + 1. r. 5997, 5998 hr., végre az ó-radnai I. Rész 777. sz. tjkvben A + 1. r. 5995, 5996/1 hrsz. alatt felvett s különben is a fürdő 4 holdnyi területéhez tartozó bányásztelkek haszonélvezeti jogát azon kikötéssel szerezte meg, hogy az ezen telkeken volt épületek a tulajdonos bányászok által lebontandók és eltávolitandók; miután ezen épületek időközben tényleg eltávolittattak s a bányászok a fennebb körülirt birtokrészletek használatával felhagytak, a nélkül, hogy a telekjegyzőkönyvben kiütntetett használati jogot a naszódvidéki központi iskola-, illetőleg ösztöndij-alap saját nevére telekkönyvileg átiratta s az épületeket, mint nem létezőket, a telekkönyvekből töröltette volna; annálfogva a naszódvidéki központi iskola-, illetőleg ösztöndij-alap a fennebb körülirt bányásztelek megszerzett térhaszonélvezeti jogát ezzennel a kir. bányakincstárra átruházza s kötelezi magát ezen jognak sjaát nevére leendő átiratását s a lerombolt épületeknek telekkönyvi törlését 60 napok alatt kieszközölni; egyidejüleg pedig beleegyezik, hogy ennek megtörténte után a fennebb körülirt s az ó-radnai I. Rész 774., 777., 778. és 779. sz. tjkvben felvett bányásztelkeknek nemcsak tértulajdonosi, hanem térhaszonélvezeti joga is minden további megkérdezése nélkül a kir. bányakincstár nevére bekebeleztessék.

Ezzel szemben kötelezi magát a kir. államkincstár, hogy az emlitett telkek földhaszonélvezeti jogának a központi iskola-, illetőleg ösztöndij-alap nevére történt átiratásáról s az azokon volt épületek telekkönyvi törléséről szóló jogerejű végzés vételétől számitott 30 napok alatt ama telkek haszonvételi jogáért és épületek eltávolitásáért, valamint átruházási illeték czimén fizetett 1774 frt 38 krt, nemkülönben a Valea-Vinuluji fürdőre tett és igazolt beruházások fejében 650 frt 55 krt, összesen tehát 2424 frt 93 krt a naszódvidéki központi iskola-, illetőleg ösztöndij-alapnak megfizetni, megjegyeztetvén, hogy a Valea-Vinuluji fürdő az ahhoz szerzett ingatlanok térhaszonélvezeti jogával s az összes beruházásokkal együtt 1890 januér 3-án a kir. kincstár tényleges birtokába átadatott.

Megengedi a kir. kincstár, hogy a bányaterület feletti, a községek tulajdonát képező legelők használhatása érdekéből a havasi legelőkhöz vezető utak az érdekelt községek által marhafelhajtási czélokra dijtalanul használtassanak, továbbá, hogy a havasi legelőkön levő marhák itatása czéljából a legközelebb fekvő és legkönnyebben hozzáférhető kutak és források dijtalanul igénybe vétessenek; továbbá, hogy a havasi legelők közvetlen szomszédságában fekvő erdők szélein legalább 30 öl, estleg a szükség- és igényeknek, megfelelőleg több is a legelésen levő nyájak vihar és forróság elleni védelme czéljából használatul kijelöltessék. Továbbá ezen kijelölendő területen az erdő állagának és erdő jellege fentartásának biztositása mellett pásztorkunyhók, marharekeszek és a pásztorok tüzelésére szükséges fa dijtalanul igénybe vétessék.

Az utak kijelölése, az igénybe veendő kutak és források megállapitása, továbbá az évente szükséges és igénybe vehető fa mennyisége, nemkülönben a kijelölendő öv szükség szerinti szélességre, évente az érdekelt négy község képviselő-testületeinek és az ó-radnai bányahivatalnak meghallgatása mellett a Beszterczén felállitandó erdőigazgatóság által fog az erdővédszemélyzet javaslata alapján meghatároztatni, mely határozat ellen a földmivelési ministeriumhoz lesz felebbezésnek helye, mely a pénzügyministeriummal és belügyministeriummal egyetértőleg határoz.

VI. Az 1872 március 12-én kelt szerződés 2. §-ának c) pontja értelmében köteles volt a naszódvidéki központi iskola-alap a szerződés alapján átengedett területen létezett vagy ezután felmerülhető patronatusi és iskolai terheket viselni. - Mivel azonban a jelen egyezség V. pontja értelmében az ó-radnai bányamű-terület tulajdonjoga a kir. kincstárra visszaszállott: annálfogva a kir. kincstár a naszódvidéki iskola-alapot az ezen bányamű-területen, illetőleg Ó-Radnán jelenleg létező s ezután felmerülhető patornatusi és iskolai terhek viselése alól ezennel felmenti s magát a vonatkozó kiadások viselésére kötelezi. Kijelenti továbbá a kir. kincstár, hogy a volt egész Naszódvidék területén jövőben új patronatusi terhek hordozására a naszódvidéki iskola-alapot kötelezni nem fogja.

Az 1871 julius 1-től kezdődőleg felmerült patronatusi és iskolai terhek és a radnai bányamű-terület után a kir. kincstár által fizetni kötelezett haszonbérek tekintetében megállapittatik, hogy az iskola-, illetve ösztöndij-alaptól patronatusi és iskolai kiadások czimén, - a kincstár által fizetni kötelezett haszonbérek levonásával - részint közigazgatási végrehajtás utján beszedett, részint önként lefizetett összegek a naszódvidéki központi iskola-, illetve ösztöndij-alapnak, - viszont az ó-radnai bányamű-területnek betudott és készpénzzel lefizetett haszonbérei az államkincstárnak visszatéritendők lesznek. Miután pedig a végrehajtásilag felvett és lefizetett patronatusi és iskolai kiadások 5770 frt 12 krra, a betudott és készpénzül lefizetett haszonbérek 912 frt 32 krra mennek, annálfogva az iskola- és ösztöndij-alap javára 4857 forint 80 krt. többlet mutatkozik. A kir. kincstár kötelezi magát tehát, hogy ezen egyezség birói elfogadásáról szóló végzés vételétől számitandó harmincz napok alatt a fennebbi 4857 frt 80 kr. összeget a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndij-alapoknak minden kamat nélkül megtéritendi.

VII. Az 1872 márczius 12-én kelt szerződés 2. §-ának d) pontjában 1871 julius 1-ső napja tüzetett ki azon határidőül, mely napig a naszódvidéki községeknek, iskola- és ösztöndij-alapoknak átengedett javak jövedelmei és terhei a kir. kincstárt, azon innen pedig a naszódvidéki községeket, iskola- és ösztöndij-alapokat illetik és terhelik.

A vonatkozó leszámolás 1875 október 1-én s köv. napjain és 1882 szeptember 19-én s köv. napjain megkiséreltetett ugyan, de mivel az eredmény helyessége el nem ismertetett, annálfogva a leszámolás kérdése elintézést nem nyert. Ezen vitás kérdés végleges megoldásául, valamint a kir. kincstár, ugy a IV. pontban megnevezett községek, iskola- és ösztöndij-alapok ezennel kijelentik, hogy az 1875 október 1-én s 1882 szeptember 19-én s köv. napjain felvett jegyzőkönyvekben emlitett bevételeket és kiadásokat egymással szemben elenyészetteknek, compensáltaknak tekintik, s hogy ennélfogva az 1872 márczius 12-én kelt szerződésnek jelen pont elején hivatkozott rendelkezése alapján egyezkedő feleknek egymással szemben semmi névvel nevezendő követelésük nincsen.

VIII. Az 1872. márczius 12-én kelt szerződés 1. §-ának a) pontja értelmében a Naszódvidék területén volt s a birtokrendező bizottság által a kir.kincstár javára kiitélt határőri katonai épületek, belsőségek, puszta telkek és tartozmányaik a szerződés 2. §-ának a) pontja szerint azonfeltétel alatt engedtettek át a naszódvidéki központi iskola-alapnak, hogy mindazon épületek, belső telkek és kertek, melyek az időben már állami czélokra használtattak, - továbbra is az állam ingyenes használatában maradjanak s ha a többi átadott épületek és telkek később állami vagy közigazgatási czélokra szükségesek lennének, azokat az iskolaalap ingyenesen átengedni köteles legyen.

A hivatkozott szerződés ezen rendelkezése jelen egyezség által ezennel oda módosittatik, miszerint a naszódvidéki központi iskolalap a naszódi I. Rész 2. sz. tjkvben 6. r. 14/1, 14/2 és 15 hrsz. alatt felvett, jelenleg a naszódi kir, járásbiróság által birt házas telket a kir. kincstár egyedüli és kirekesztő tulajdonába ingyenesen visszabocsátja s megengedi, hogy annak tulajdonjoga minden további meghallgatása nélkül a kir. kincstár nevére bekebeleztessék. Ellenben a kir. kincstár lemond azon jogáról, hogy az emlitett szerződés alapján átengedett többi épületeket, belsőségeket ezután állami vagy közigazgatási czélokra igénybe vehesse.

Ezzel egyidejüleg megállapittatik, hogy a kir. kincstár tulajdonába visszabocsátott s fennebb körülirt házas telek utáni adókat és közterheket 1890 január 1-től kezdődőleg egyedül a kir. kincstár, - a naszódvidéki iskolalapnak feltétlen tulajdonába átment többi épületek, belső telkek és keretek utáni adókat és közterheket ellenben az iskolaalap köteles viselni.

IX. Az 1872 márczius 12-én kelt szerződés II. és V. §-aiban emlitett 100,000 frt vételárból még hátralékos összeget a naszódi központi iskolaalap a szerződésben meghatározott részletekben továbbra is fizetni köteles.

X. A jelen egyezségből folyólag a báró Kemény-családtól, az ennek fizetendő összegek után járó nyugtabélyegen kivül, - a községektől pedig a jelen peregyezség után a II. fokozat szerint kiszabandó illetéken kivül, - mely utóbbit azonban szintén a kincstár fogja a községek terhére előlegezni, semminemű egyéb illeték nem fog követeltetni.

XI. A naszódvidéki központi ösztöndij-alap által a kir. kincstár ellen a beszterczei kir. törvényszék előtt 14,804 frt haszonbér s jár. iránt 1333-1887. sz. alatti keresettel folyamatba tett, - valamint a naszódvidéki központi iskolaalap által a kir. bányakincstár ellen patronatusi jognak per utján leendő érvényesitése iránt a beszterczei kir. törvényszék előtt 4173-1887. szám alatti felhivási keresettel folyamatba tett perek ezennel véglegesen megszüntettetnek s a költségek egymással szemben elenyésztetnek.

XII. A felek kölcsönösen lemondanak a feléntuli sérelem jogorvoslatáról (osztr. polg. trkv. 934. §) és képviselőik kérik a tekintetes kir. törvényszéket, miszerint ezen egyezséget elfogadva, részükre hiteles alakban kiadni, egyidejüleg pedig az abban engedélyezett telekkönyvi bekebelezések iránt hivatalból intézkedni, illetőleg az illetékes telekkönyvi hatóságot ez iránt az egyezség hiteles kiadványának s az 1889. évi 3931. sz. alatt fekvő periratok közül a helyszinelési jegyzőkönyvnek, K. 4. és L. 4. alatti mérnöki munkálatoknak csatolása mellett megkeresni méltóztassék.

Ezen jegyzőkönyv áláirása előtt megjegyeztetik, hogy annak bevezető részében az mondatott, miszerint Lica Dániel és Manu Gábor meghatalmazásai 3-46. sz. alatt csatoltattak a jegyzőkönyvhöz; miután azonban Uj-Radna és Oláh-Szent-György községektől az ujabb meghatalmazások be nem érkeztek: annálfogva ezen községek nevében jelen egyezség a 45. és 46. sz. alatt mellékelt s nevezett ügyvédek részére kiállitott régibb meghatalmazások alapján iratott alá.

Mivel azonban ezen 45. és 46. sz. alatti meghatalmazásokban a községi képviselő-testületek Lica Dániel és Manu Gábor ügyvédek dijainak a kincstár által leendő előlegezés tekintetében sem általában, sem számszerüleg nem nyilatkoztak: annálfogva a jelen egyezség III. pontja s ezzel kapcsolatosan a vonatkozó többi pontoknak az ügyvédi dijakra vonatkozó rendelkezései oda módosittatnak, hogy a kir. államkincstár csak a többi 42 községre aránylagosan eső 21,000, azaz huszonegyezer o. é. frt dijakat köteles 5% kamatozás mellett Lica Dániel és Manu Gábor ügyvédeknek előlegezni; az Uj-Radna és Oláh-Szent-György községekre egyenkint az aránylagosan eső 500 frt ellenben csak akkor, ha a vonatkozó szabályszerü speciális meghatalmazásokat a tkts. kir. törvényszéknek bemutatják s erről a kir. kincstári jogügyek igazgatósága a törvényszék által végzésileg értesittetik.

Ezzel a jegyzőkönyv felolvasás és helyben hagyás után bezáratott s aláiratott.

[Aláirások]


  Vissza az oldal tetejére