1890. évi XXIII. törvénycikk indokolása

a Ludovika-akadémiára vonatkozó 1872:XVI. és 1883:XXXIV. törvénycikkek némely rendelkezéseinek módositásáról * 

Ezen javaslatom a Ludovika-akadémiára vonatkozó, s fent emlitett törvénycikkek egyes rendelkezéseit részben módositja és kiegésziti, részben - s ugyanakkor - hatályon kivül helyezi.

Indokul szolgál e javaslatom előterjesztésére első sorban és főkép azon tapasztalat, hogy a honvédségnél mutatkozó tiszti hiány, a Ludovika-akadémia növendékeinek jelen létszáma mellett mindez ideig csak részben volt fedezhető, de indokul szolgál az is, hogy ugyanez alkalommal a fent hivatkozott törvénycikkek mindazon intézkedései, melyeknek módositása a bekövetkezett viszonyok folytán elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, e viszonyoknak megfelelőleg módosittassanak.

Javaslatom 1. §-a felsorolja az 1872. évi XVI. és 1883. évi XXXIV. törvénycikk azon §-ait, melyekre nézve e módositások szükségesnek mutatkoznak.

A rendeltetés, mely annak idejében a Ludovika-akadémia elé szabatott, időközben módosulást szenvedett. Önként jelentkező hadapródok helyett, a kiknek továbbképzését az 1872. évi XVI. törvénycikk 2. §-a czélul tűzte ki a Ludovikára nézve, hadköteles korba még nem lépett önként jelentkező ifjak vétetnek immár fel, az 1883. évi XXXIV. törvénycikk 2. §-a alapján is, a Ludovikába. Ama régibb törvény ezen általános intézkedése tehát, átalános intézkedéssel volt hatályon kivül helyezendő. S ezet czélozza e javaslat 2. §-a.

A javaslat 3. §-a, az 1883. évi XXXIV. törvénycikk 1. §-ának módositásával, két tanfolyamot állapit meg, ugymint: tisztképző, és felsőbb tiszti tanfolyamot; hatályon kivül helyezvén ezzel az eddig fennállott harmadik szabadságolt állományú tisztképző tanfolyamot; a minek következményekép egyszersmind a „tényleges állományú” elnevezés is, mint most felesleges és a »szabadságolt állományú tanfolyam megszüntetésével önként érthető, kihagyatott.

Midőn a tisztképző tanfolyamra vonatkozólag elmondandókat e javaslat következő (4-ik) §-ához tartom fenn, a felsőbb tiszti tanfolyamra nézve pedig röviden, - s egyuttal javaslatom 5. §-ához - annyit jegyzek meg, hogy ez a tanfolyam, eddigi rendeltetésével továbbra is fentartaik: itt azon indokokat sorolandom fel röviden, melyek alapján a szabadságolt állományú tisztképző tanfolyam további fentartását mellőzhetőnek vélem.

Ez a tanfolyam, mint az a törvényhozó testület előtt ismeretes, eddig azon czélból tartatott fenn, hogy a honvédséghez jutott igen csekély számú egyévi önkénteseken kivül, az ily kedvezményre igényt nem tartható, de nagyobb képzettséggel biró s miveltebb honvédek szabadságolt állományú tisztekké kiképezhetők legyenek, minthogy eddig főleg a szabadságolt állományban volt igen tetemes hiány érezhető.

A honvédség alosztályainak szaporítása folytán azonban az altiszti szükséglet majdnem négyszeres lett, mindek következtében a honvédséghez beosztott azon miveltebb védkötelesek, kik törvényszerűleg az egyéves önkéntesi kedvezményre igényt nem tarthatnak, és a tiszti létszám felemelése előtt a szabadságolt állományú tisztképző tanfolyamba küldettek, most szükségképen nagyobbrészt az altiszti szükséglet fedezésére vétetnek igénybe.

Másrészt az új védtörvény alapján az eddiginél sokkal több egyévi önkéntes jut a honvédséghez, kik szabadságolt állományú tisztekké kiképeztetvén, az ebbeli szükségletet fedezik.

E mellett azonban a honvédséghez besorozott egyes miveltebb védköteleseknek, kik az egyévi önkéntesi kedvezményt el nem nyerték, azonban képességeik alapján a szabadságolt állományú tiszti rang elnyerésére törekszenek és erre alkalmasoknak is találtatnak, meg lesz adva ezentúl is a lehetőség ezen czélt elérhetni, a mennyiben azok a vizsga letehetése végett az egyévi önkéntesi tanfolyamokba fognak felvétetni, mely tanfolyamok azonban az egyévi önkéntesek nagy száma folytán, jövőben nem a központban együttesen, hanem az egyes honvédkerületeknél fognak felállittatni.

E rendszabály azért mutatkozik elkerülhetetlenül szükségesnek, mert a Ludovika-akadámián ezután amugy is már 13 különféle osztály fog fennállani. Ennél több, már az egységes vezetést és a kellő felügyelet lehetőségét veszélyeztetné.

Ezenkivül az egyévi önkéntesek kiképzése körül követendő kizárólag gyakorlatias irány is azt kivánja, hogy azok lehetőleg a csapattal érintkezve vezettessenek be katonai hivatásuk teendőibe.

De végre e rendszabály szükségessége mellett szólnak a helyi viszonyok is, mert az egyévi önkéntesek együtt-tartása a Ludovika-akadémia épületében okvetlenül nagyobb mérvű épitkezéseket igényelne, és igy nagyobb mérvű kiadásokat vonna maga után, a melyekkel a jelen pénzviszonyok között az államkincstárt terhelhetőnek nem tartom.

S ezek azon indokok, melyek a szabadságolt állományú tisztképző tanfolyam fentartását a Ludovikában jövőre mellőzendőnek javalják.

Ĺttérek most már azon rendelkezések, illetve eltérések ismertetésére, melyeket javaslatom 4. §-a, az eddig fennálló törvényes rendelkezésekkel szemben, törvényesiteni czéloz.

Mint a törvényhozó testület előtt tudva van, az 1883. évi XXXIV. törvénycikk 2. §-a a Ludovika-akadémia tényleges állománybeli tisztképző tanfolyamába évenként hatvan önként jelentkező és a hadköteles korba még be nem lépett ifjú felvételét rendeli el.

Ezen rendelkezés folytán a nevezett intézetből évenkint a legjobb esetben hatvan honvédhadapród kerül ki és osztható be a honvédséghez.

Miután pedig a honvédség tettleges tiszti állományában már a mult évben eszközölt létszámfelemelés előtt is, évenként mintegy 80 főnyi természetes fogyaték mutatkozott: a rendszeresitett tettleges tiszti létszám fentartása a Ludovika-akadémiából kilépő hadapródok beosztása által eddig sem volt teljes mérvben elérhető, és csakis kisegitő, rendszabályok alkalmazása, nevezetesen szabadságolt állományú tisztek tettlegesitése, valamint a közös hadseregtől önként átlépő tiszteknek és hadapródoknak a honvédséghez való áthelyezése által volt eszközölhető.

Midőn pedig a honvéd-gyalogság és lovasság alosztályainak a lefolyt évben történt szaporitása, illetőleg már béke idején való felállitása, a tettleges állományú honvéd-tisztikar létszámának közel 400 fővel való felemelését is szükségszerűleg maga után vonta: az ezen létszám-emelés folytán beálló tiszti hiány, daczára minden e részben tett intézkedéseimnek, és az életbeléptetett kivételes rendszabályoknak, mindez ideig csak részben volt pótolható; ugy hogy a rendszeresitett tiszti állományban még ez idő szerint is jelentékeny hiány mutatkozik, a hadapródok rendszeresitett létszáma pedig legnagyobbrészt betöltetlen.

Egyrészt tehát, hogy a fennálló tiszti hiány pótlása fokozatosan eszközölhető legyen, másrészt pedig, hogy az eddiginél tetemesen nagyobb tiszti létszámnak megfelelő nagyobb természetes fogyaték pótlása is kellően biztosittassék: szükségesnek mutatkozik oly intézkedés életbeléptetése, mely által a kitűzött czél elérhető legyen. S ezt czélozza a javaslat 4. §-ában felvett rendelkezés.

Ezen rendelkezés szerint a Ludovika-akadémia tisztképző tanfolyamába évenként felveendő növendékek száma az eddigi hatvanról kilenczvenre emeltetik fel.

Ezen kilenczven növendék közül legalább harmincznégy a magánalapitványok kamataiból fog elláttatni.

S ezen ellátás a magánalapitványokból, azért nem ütközik akadályba, mert ezen alapitványok kamatai időközben tőkésittetvén - újabb helyek rendszeresitése vált lehetővé eddig is s válik lehetővé ezután is. Eddig három újabb hely rendszeresittetett, s további újabbaknak rendszeresitése nemsokára lehetséges lesz, ugy hogy az államkincstár hozzájárulása - miről alább szólandok - a növendékek kiképeztetésének költségeihez idővel mindinkább kevesbedik.

A többi (46) növendék részére felerészben egész, felerészben félfizetéses helyek rendszeresittetnek, az 1883. évi XXXIV. törvénycikk által már rendszeresitett tiz állami alapitványi hely továbbra is fentartatván.

Hogy azonban a növendékek teljes létszáma még azon nem várt esetben is betölthető legyen, ha a fizetéses helyekre pályázók száma a várakozásnak nem felelne meg, vagy a pályázók nem volnának felvételre alkalmasok; és igy a szándékolt intézkedés valósulása még azon véletlen körülménytől se tétessék függővé, ha a fizetéses és felvételre alkalmas pályázók elegendő számban nem jelentkeznek: szükségesnek láttam előre gondoskodni, akként, hogy a betöltetlenül maradt egész vagy félfizetéses helyekre egészen állami költségen kiképzendő növendékek vétessenek fel; szükségesnek láttam - még ily módon is - azért, mert a czélt, melyet jelen javaslatom intézkedései által elérnem kell, semmi esetben sem tartom koczkáztathatónak.

De másfelől kimondandónak tartom azt is, és az államkincstár érdekét megóvandónak tartom az által is, hogy ha az alapitványi helyek, akár, mint fentebb kifejtém, az idők folytán, kamatmegtakaritásból eredhető, akár egészben új alapitványok folytán, szaporithatók lesznek, eme szaporitások a fél-, illetve egész fizetéses helyek megfelelő kevesbitését vonják maguk után, s igy az államkincstár még csak esetleges hozzájárulása is kevesebbetik.

Az a rendelkezés, hogy az ezen tanfolyamot kellő eredménynyel bevégzett ifjak közvetlenül a honvédséghez soroztatnak be, szintén az 1883. évi XXXIV. törvénycikk 2. §-ának módositását képezi; egyébként pedig ugy ezen intézkedés, mint az is, hogy a növendékek védkötelezettségüknek általában is, és épugy törvényszerű tényleges szolgálati kötelezettségüknek a honvédségnél tartoznak eleget tenni: a véderőről szóló, 1889. évi VI. törvénycikk 17. §-a g) pontja és ugyanezen törvénycikk 21. §-a rendelkezésének folyománya. S ezzel, s ennyiben tétetik hatályon kivül az 1883. évi XXXIV. törvénycikk 2. §-a.

Javaslatom szerint az intézet igazgatója „parancsnok”, aligazgatója pedig „parancsnok-helyettes” elnevezést nyer, s a tanárok alkalmazására és kinevezésére vonatkozó határozványok a mai viszonyoknak megfelelőleg módosittatnak.

A Ludovika-akadémiának, mint tisztán katonai intézetnek vezetője, a nevelés és oktatás vezetése és felügyelete mellett, a növendékek katonai kiképzését és gyakorlatait is vezeti, az intézetbeli katonai szolgálatot szabályozza, és a fegyelmet fentartja, valamint az intézethez tartozó katonai személyek fölött tényleg mint parancsnok működik és ennek megfelelő jogokat gyakorol, és ily minőségében és e hatáskörében, az eddiginél megfelelőbben és helyesebben az „parancsnok”-nak, helyettese pedig „parancsnokhelyettes”-nek nevezhető és nevezendő; valamint ezek, ugy az esetleg tanárokul alkalmazott törzstisztek is - mindannyian a honvédelmi minister előterjesztésére ş Felsége által lesznek kinevezendők. Ez az intézkedés ép ugy megfelel az alkotmány követelményeinek, mint a fennálló honvédségi szabályok intézkedéseinek.

Az intézetben tanárokul alkalmazott többi katonai személy kinevezésére és alkalmazására vonatkozólag a honvédségről szóló törvény rendelkezései lévén mérvadók, az ide vonatkozó határozványok részletezése ezen törvényben mellőzhetők; és elég egyszerűen annak kifejezését adnom, hogy azok alkalmazása a felelős minister hatáskörébe tartozik.

A mi a polgári tanárok kinevezését illeti, a mit e § szintén a felelős minister hatáskörébe utal, azt annál inkább lehetett oda utalni, mert a honvédség jelenleg már tanári állásra alkalmas elegendő számú tiszttel rendelkezvén, egyfelől ily alkalmazás jövőre már amugy is ritkábban válik szükségessé, másfelől mert a polgári tanárok amugy is szerződésileg fogadtatnak fel. S ezzel áttérek javaslatom pénzügyi részének megvilágitására. A javaslat 7. §-a szerint az intézet fentartására szükséges kiadások a honvédelmi minister költségvetésébe veendők fel.

Az intézet költségei nagyrészt a Ludovika-akadémiai általános alap jövedelmeiben, s a fizetéses növendékek után befolyt tápdijakban nyerik fedezetüket, s azon költségtöbblet fedezéséről, mely az 1883. évi XXXIV. törvénycikk intézkedései folytán felmerült, a most emlitett törvénycikk - ezuttal is érvényben hagyott 5. §-a gondoskodik. Jelenleg tehát csakis azon költségtöbblet fedezéséről kell gondoskodnom, a mely a jelen javaslati intézkedései folytán felmerülend.

Ezen költségtöbblet megközelitő számitás szerint a következő lesz:

a) a rendes kiadásoknál:

az 1890. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.200 forint,
az 1891. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20.800 forint,
az 1892. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38.800 forint,
az 1893. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61.400 forint,
az 1894. évben és a további években állandóan évenkint . . . 78.800 forint,

b) az átmeneti kiadásoknál:

az 1890. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38.500 frttal,
az 1891. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.200 frttal,
az 1892. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18.000 frttal,
az 1893. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18.000 frttal.

A költségnövekedés az 1890/91. iskolai évnek október havában kezdődik: és nevezetesen az 1890. évben az I. évfolyam 30 növendéke után három havi költség merül fel, mig az 1891-ik évben már szeptember végéig a 30 növendék 9 havi, és október kezdetével a I. tanfolyam hozzászámitásával hatvan növendéknek még három havi költségei fordulnak elő, s ezen alapon és arányban halad a költségemelkedés 1894. évig, a mikor már mind a négy tanfolyam felállitva s a költség állandósitva lesz.

Az átmeneti kiadásoknál az 1890-iki I. évben azért fordul elő a legnagyobb összeg, mert a szükséges épitkezési és átalakitási költségek ekkor merülnek fel, s ezek mintegy 27.000 forintot képviselnek, a mely kiadás nélkül ezen évnek költségei az 1891-ik évvel egyenlők lennének; mig az 1892. és 1893. évre 18.000 frttal számitott összeg az előbbieknél azért nagyobb, mert ezen években a lovassági felszerelés, fegyver- és lóbeszerzés költségei különleges kiadást tesznek szükségessé.

A növendékek számának szaporitása az 1890/91-iki iskolaévre 1890-ik évben kezdődvén, ez évre a növendékek ellátásai, - az eszközlendő épitkezések és átalakitások költségei a költségvetésben nem vétetvén fel, a rendes kiadási többletet 4.200 frt erejéig az intézetek czímén az akadémia rovatán felvett 371,438 forint 18 krnyi összeg keretén belől eszközlendő megtakaritásokból reményben fedezhetni; mig az átmeneti kiadásokra 1890. évben szükséges 38.500 forintot már most kérem engedélyezni, és annak a honvédelmi tárcza átmemeti kiadásai VIII. fejezet 11-ik czímén leendő elszámolását elrendelni.

A fentebb elősorolt rendes kiadási többletekkel szemben azonban bevétel-többletek is fognak felmerülni, s igy ama költségtöbblet - mint azt mindjárt kifejtendem - tényleg csekély összegre szálland le.

Mint ugyanis már előbb emlitém, a Ludovika-akadémia költségei nagyrészt a honvédelmi tárcza bevételi részénél előirányzott, a Ludovika általános alapjövedelméből, s a fizetéses növendékekért fizetett tápdíjakból nyerik fedezetüket.

Javaslatom 4. §-a szerint a magán-alapitványok terhére, valamint az egész és félfizetéses helyeken nevelendő ifjak száma változás alá esvén, a honvédelmi tárcza bevételi része is megfelelően emelkedni fog, feltéve, hogy nem áll be az idézett §-ban emlitett azon eset, hogy az egész és félfizetéses helyre elegendő alkalmas pályázó nem jelentkezik, s hogy az ekként be nem tölthető helyekre egészen állami költségen képezendő ifjak vétetnek fel, mitől egyébiránt az utóbbi évek jelentkezései alapján nem tartok.

Az e czímen várható bevételi többlet a honvédelmi tárcza „Rendes bevételek” 1-ső czímén fokozatosan a következő leend:

1890-ben

4 alapitványi helyen nevelt növendék 3 havi díja 150 = 600
13 egész fizetéses helyen nevelt növendék 3 havi díja 150 = 1.950
13 fél fizetéses helyen nevelt növendékek 3 havi díja 75 = 975 3.525 frt.

1891-ben

mint 1890-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.525
4 alapitványi helyen nevelt növendék egész évi díja 600 = 2.400
13 egész fizetéses helyen nevelt növendék egész évi díja 600 = 7.800
13 fél fizetéses helyen nevelt növendék egész évi díja 300 = 3.900 17.625 frt.

1892-ben

mint 1890-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.525
8 alapitványi növendék egész évi tartásdíja fejében 600 = 4.800
26 egész fizetéses növendék egész évi tartásdíja fejében 600 = 15.600
26 fél fizetéses növendék egész évi tartásdíja fejében 300 = 7.800 31.725 frt.

1893-ban

mint 1890-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.525
12 alapitványi növendék egész évi tartásdíja a 600 = 7.200
39 egész fizetéses növendék egész évi tartásdíja a 600 = 23.400
39 fél fizetéses növendék egész évi tartásdíja a 300 = 11.700 45.825 frt.

1894. és a következő években:

16 alapitványi növendék egész évi tartásdíja a 600 = 9.600
52 egész fizetéses növendék egész évi tartásdíja a 600 = 31.200
52 fél fizetéses növendék egész évi tartásdíja a 300 = 15.600 56.400 frt.

A rendes bevételeknél mutatkozandó többletet a rendes kiadások „Ludovika-akadémi” czíménél mutatkozó többletből levonva, a tulajdonképeni kiadási többlet teedn:

1890-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 frtot,
1891-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.175 frtot,
1892-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.075 frtot,
1893-ban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.575 frtot,
1894-ben és a következő években. . . . . . . 22.400 frtot.

Ime, tehát a Ludovika-akadémia e javaslatban tervezett berendezése az államkincstárra eme csekély megterheltetést róvja; és mert e megterheltetés még a jelenlegi pénzügyi viszonyok közt is aránytalanul csekélyebb, mint a milyen nagy és fontos a czél, melyet e javaslat által elérhetőnek tartok, egy perczig sem kételkedhetem, hogy a törvényhozó testület, mint az eddigieket meghozta, ugy ezen áldozatot is hazafias kézséggel meghozandja a honvédség érdekében.

S erre kérem javaslatom már emlitett 7. §-ában. Ugyane § végén fentartottam az 1883. évi XXXIV. törvénycikk ezuttal egyebekben hatályon kivül helyezett, - 6. §-ának azon intézkedését, hogy a honvédelmi minister az országgyülést, a Ludovika-akadémia állapotáról, az évi költségvetés előterjesztése alkamával, külön jelentésben értesitse.

Javaslatom 8. §-a, a szokott módon, a törvény végrehajtása iránt intézkedik.

A honvéd-tisztikarban tapasztalt hiány fedezhetése, a mi a t. képviselőházban is már hangsúlyozva lőn, - s ezzel a honvédség fejlesztése, harczképességének fokozása: czélja e javaslatomnak.

Bizalommal ajánlom azt elfogadásra, a törvényhozó testület hazafias bölcsességébe.


  Vissza az oldal tetejére