1891. évi I. törvénycikk

a szőlőterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről * 

1. § Azokra a szőlőterületekre nézve, melyek a phylloxera vastatrix rovar pusztitásai folytán kiirtattak - tekintet nélkül arra, vajjon jelenleg parlagon hevernek-e vagy időközben más müvelési ág alá vonattak-e - az 1883:XVII. tc. 8. §-ában s az 1875:VII. tc. 6. §-ának e) pontjában foglalt határozmányok oda módosittatnak, hogy ezen területek, ha szőlővel ujból beültettetnek, a beültetésre következő évtől kezdve 10 évi adómentességben részesülnek.

Ezen adókedvezmény a jelen törvény életbeléptét megelőzőleg beültetett azon szőlőterületekre is kiterjed, melyek a phylloxera vastatrix pusztitása folytán 1889. év január 1-től kezdve lettek kiirtva és ujból beültetve.

A phylloxera vastatrix rovar által elpusztitott s szőlővel ujból be nem ültetett, hanem más mivelési ág alá vonható területekre nézve az 1883:XVII. törvénycikk 8. §-ának végső bekezdésében foglalt határozmányok továbbra is érvényben maradnak.

2. § Az 1883:XVII. tc. 9. §-a következőképen egészittetik ki:

Az amerikai szőlővesszőkkel beültetett s az 1-ső § alá nem tartozó területek, tekintet nélkül arra, hogy előbb minő mivelési ág alá tartoztak, a beültetésre következő évtől kezdve hat évi adómentességben részesülnek.

Kizárólag amerikai alanyba ojtott európai szőlőfajokkal eszközölt és összefüggő területet képező ültetvények, valamint az olyanok is, melyek amerikai szőlővesszőkkel ültettetnek be, s európai szőlőfajokkal utólag ojtatnak be, a beültetést követő évtől kezdve tiz évi adómentességben részesülnek.

A viznek csatornázás általi bevezetése vagy vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett elárasztásra berendezett uj szőlők 10 évi adómentességben részesülnek.

3. § Az 1883:XVII. tc., valamint a jelen törvény alapján adómentességet nyert szőlőterületek földadó-nyilvántartás tárgyát képezik s azok katasteri tiszta jövedelme az adómentesség lejárta után, tekintettel a tőkék akkori számára és állására, valamint az akkori jövedelmezőségre, uj osztályozás utján fog megállapittatni.

4. § Azokban az esetekben, melyekben a phylloxera vastatrix rovar által megtámadott valamely szőlőterület szénkénegezéssel vagy ezt pótló más különleges eljárás által tartatik fenn, az ekkép fentartott szőlőterület után mindaddig, mig a szénkénegezés, illetőleg a különleges eljárás folytattatik, évenkint a reá eső földadó kétharmad része elengedtetik.

Az adó elengedésénél követendő eljárást a pénzügyminister, - egyetértőleg a földmivelésügyi ministerrel, illetőleg Horvát-Szlavonországokra nézve a Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával, - rendeleti uton állapitja meg.

5. § Az 1883:XLIV. tc. 49. és 50. §-ainak az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben járó adóelengedést szabályozó határozmányai alkalmazandók azokra a károkra is, a melyeket szőlőkben a peronospora viticola nevü penészgomba okoz, ha az okozott kár egész dülőkre, vagy azok nagyobb részét magukban foglaló területekre kiterjed.

6. § Az 1883:XI. tc. 3. §-ának b) pontja hatályon kivül helyeztetvén, helyébe rendeltetik:

Az 1868:XXIX. tc. értelmében fizetendő szőlődézsmaváltsági tartozásból leirandó:

a) oly szőlőterületek után, melyek annyira elpusztultak, hogy miveltetésük teljesen megszünvén, parlagon hevernek, és más mivelési ág szerint nem használhatók, a tartozás egész összege;

b) azon szőlők után, melyek a phylloxera vastatrix által csak részben pusztittattak el, s melyeknek földadója az 1883:XLIV. tc. 49. és 50. §-ai értelmében a kár mérvéhez képest iratott le, az adóleirásnak megfelelő aránylagos összeg;

c) a teljesen elpusztult, de más mivelési ág alá kerülő szőlők eddigi katasteri tiszta jövedelme és az uj mivelési ág szerint megállapitott vagy megállapitandó kataszteri tiszta jövedelem között mutatkozó különbözetnek megfelelő aránylagos összeg;

d) a jelen törvény 1. §-a alá eső oly szőlőterületek után, a melyek 1893. végéig szőlővel ujból beültettetnek, ha az a) pont rendelkezései nem alkalmazhatók, az előző b) és c) pontok értelmében netalán alkalmazandó leirásokon kivül a tartozásnak a beültetést követő évekre eső teljes összege.

7. § A 6. § b) pontja alatt emlitett esetekben a szőlődézsmaváltsági tartozás aránylagos leirásának 1883. évtől kezdve mindazon évekre van helye, mely években a földadó leiratott.

A 6. § c) pontja alatt emlitett esetekben az 1883:XI. tc. 1. §-a értelmében megállapitott szőlődézsmaváltsági félévi járadékok azokra az évekre, melyekben a phylloxera vastatrix rovar pusztitása folytán kiirtott szőlőterület parlagon hevert, és az 1883:XVII. tc. 8. §-a értelmében ideiglenes adómentességben részesült, teljes összegükben leirandók, a mivelési ág változásra következő évtől kezdve pedig megfelelőleg leszállitandók.

Ez a leszállitás fentartatik még azokban az esetekben is, midőn az 1. § értelmében a más mivelési ágba átment, volt szőlőterületek nyilvántartás utján ismét a szőlőmivelési ágba lettek átvezetve.

8. § Oly szőlőterületek átruházásánál, melyek annyira elpusztultak, hogy míveltetésük teljesen megszünvén, parlagon hevernek és más mivelési ág szerint nem használhatók, az 1887:XLV. törvénycikk 4. §-ának a minimalis értékelésre vonatkozó rendeletei nem alkalmazhatók, hanem a vagyonátruházási illeték a vételár vagy a bevallott becsérték alapján szabatik meg.

9. § Mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény a szőlőterületeknek adókedvezményt biztosit, ezen kedvezmény megfelelő arányban a törvényhatósági és községi adókra is kiterjed.

10. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a földmivelésügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben a Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatnak meg.