1891. évi II. törvénycikk

a magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt az 1890. évi XXXI. törvénycikk alapján mult évi junius 16-án/julius 4-én megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről * 

1. § A magyar északkeleti vasut-részvénytársasággal az 1890. évi XXXI. törvénycikk alapján 1890. évi junius 16-án/julius 4-én megkötött szerződés jóváhagyatik és beczikkelyeztetik.

2. § Ezen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba, s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi magyar királyi ministerek bizatnak meg.

Szerződés,

mely a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság vonalainak a magyar állam által leendő beváltása iránt egyrészről a magyar államot képviselő kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. ministerek, másrészről pedig a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság között a következőkben köttetett u. m.

1. § Egyetértőleg megállapittatik, hogy az állami megváltási jog, mely a magyar északkeleti vasut épitésére és üzletére az 1868. évi XIII. törvénycikk alapján 1869. évi február hó 24-én kiadott engedély-okmány 26. czikke értelmében 1899. évi február hó 23-án, a nyiregyháza-unghvári másodrendü gőzmozdonyu vasut épitésére és üzletére nézve pedig az 1870. évi XXVIII. törvénycikk által beczikkelyezett engedély-okmány 31. §-a szerint 1900. évi julius hó 13-án lépne hatályba; a jelen szerződésben körülirt módozatok szerint a feltételek alatt már az 1890. évi január hó 1-étől számitva érvényesittessék.

Ehhez képest a magyar állam a mondott napra visszaható joghatálylyal átveszi és beváltja a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság összes vasutvonalait, nemkülönben mindennemü ingó és ingatlan vagyonát, u. m. a pálya testét, épitményeit, ideértve a budapesti igazgatósági épületet is, felszerelési és forgalmi eszközeit, anyagkészleteit, készpénzeit avagy pénztári maradványait és összes cselekvő követeléseit, ugy a mint ezek a társaság könyveiben és leltáraiban 1889. évi deczember hó 31-én felvéve voltak, s illetve megállapittatni fognak; ellenben lemond azon előlegek és kamatjaik megtéritésére való igényeiről, melyeket akár állami biztositás czimén, akár az 1883. évi XXIV. tc. alapján a társaságnak kiszolgáltatott vagy még ezután kiszolgáltatni fog.

Egyszersmind az elsőbbségi tartozásokból eredő kötelezettségek kivételével, melyeket az állam az alábbi 2. § értelmében csak a részvénytársaság helyett s csak az ott kitett mértékben teljesitend, átvállalja a magyar állam a részvénytársaságnak a vasut és fentemlitett tartozékainak üzeméből eredő minden néven nevezendő jogerejü szerződéseit, jogügyleteit, tartozásait és kötelezettségeit is.

2. § Kötelezi magát a magyar állam, hogy a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság által 1869. évi julius hó 1-én felvett 28.328,400 ezüst forintnyi és 1871. évi január 1-én felvett 3.120,000 ezüst forintnyi, összesen 31.448,400 ezüst forintnyi 5%-os elsőbbségi kölcsönökből az eredeti épitési tőke leszállitásának megfelelőleg megsemmisitett, s illetve convertálás utján beváltott czimletek levonása után forgalomban meghagyott 26.634,000 ezüst forintnyi, továbbá az 1875. évi julius hó 1-én felvett 5%-os 26.000,000 német birodalmi márknyi, s végre az 1878. évi augusztus hó 25-én felvett 6%-os 1.605,000 arany forintnyi elsőbbségi kölcsönökről kibocsátott s még forgalomban levő részlet-kötvények 5%-os kamatait ezüstben, illetve 5%-os és 6%-os kamatait aranyban, valamint a kisorsolt részlet-kötvényeknek névszerinti ezüst, illetve arany értékeit is, a helybenhagyott törlesztési tervekhez képest a részlet-kötvényekben megjelölt időben és a budapesti és bécsi hivatalos lapokban közhirré teendő helyeken a jelen szerződés jogerejüvé válta napjától kezdve a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság helyett minden adó, bélyeg és illeték levonása nélkül pontosan kifizeti, addig is a vasut-részvénytársaság ebbeli kötelezettsége épségben maradván.

A „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság által az 1875. évi XLI. és 1876. évi XI. tc. alapján 2.385,200 aranyforint erejéig felvett uj beruházási kölcsön 5%-os, valamint az 1888. évi XVII. tc. alapján 16.912,200 német birodalmi márk erejéig felvett uj beruházási kölcsön 4 1/2%-os kamatait és törlesztési szükségletét, ugy mint eddig, jövőre is a magyar állam fogja a magyar északkeleti vasuttársulat helyett fizetni.

3. § Az előző §-ban megállapitott határnaptól kezdve esedékes részvényszelvényekért a magyar állam a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaságnak 17.756,000 ezüst forint névértékben forgalomban levő részvényei után 5%-ot (200 frtos részvényenként 10 forintot) két egyenlő részletben és pedig minden év január hó 1-ső és julius hó 1-ső napjain fog o. é. ezüstben az illető részvénytulajdonosoknak a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnként a kormány által megállapitott s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken minden adó levonása nélkül, de ugy a részvények, mint az elsőbbségi kötvények után fizetendő szelvény-bélyegilleték levonásával, osztalék gyanánt kifizetni.

A magyar állam minden adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fogja a kormány által megállapitandó törlesztési terv alapján annak idején kisorsolt részvényeknek névszerinti értékét a részvénytulajdonosoknak o. é. ezüstben a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnként a kormány által megállapitott s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken kifizetni.

4. § A magyar állam részére kiköttetik a jog, hogy a társasági részvénytőkét az előző § szerint megállapitandó törlesztési tervtől eltérőleg bármikor egyszerre is lefizethesse.

Ha az állam az előző bekezdésben kikötött jogával a jelen szerződés jogerőre emelkedésétől számitandó két év alatt élne, a részvényeket, tekintettel a szelvény-bélyegilleték levonása által azokat ma érő osztalék-apadásra, minden teljes névértékü 200 o. é. ezüstforintért adandó 197, azaz: egyszázkilenczvenhét o. é. ezüstforinttal fogja beváltani.

Ha ellenben az állam ezen jogával az imént meghatározott két év alatt nem élne, a részvények teljes névértékkel lesznek beváltandók.

Felhatalmazza továbbá a társaság a kormányt, hogy a társasági kölcsönöket saját ügykörében felmondhassa; hogy továbbá az ekként netán beváltandó, illetve convertálandó elsőbbségi kötvények birtokosai javára a társaság vonalaira bekebelezett zálogjogot a társaság további meghallgatása nélkül töröltethesse; s hogy végre az azok helyett esetleg kibocsátandó állami kölcsön-kötvények birtokosai javára a zálogjogot ugyanazon vonalakra a társaság további megkérdezése nélkül bekebeleztethesse.

A társaság mindezen müveletekből előnyt vagy hasznot nem igényelhet, de azok czimén semmiféle teherrel sem illethető.

5. § Jelen szerződés folyományaként a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság a kormány és az igazgatóság között egyidejüleg megállapitott alapszabályok értelmében át fog alakulni.

Az átalakult társaság képviseletének dijazására a magyar állam a részvények teljes beváltásáig 3000 forint évi átalányösszeget fog fizetni.

6. § A „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság köteles minden könyveit, leltárait, számadásait s irattárát a magyar államnak átadni és rendelkezése alá bocsátani; mely ezen okiratokat akként fogja megőrizni, hogy azok a kereskedelmi törvény 207. §-ában előirt időpontig azok által, kik a törvény szerint erre jogositva vannak, használhatók legyenek.

7. § A „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság kötelezi magát, hogy azon nyugdij és végkielégitési összegek kifizetéséről, melyeket a társaság egyes alkalmazottjai részére az üzleti számla megterhelése nélkül biztositott, saját terhére gondoskodni fog.

Egyébként a társaság összes személyzetét a kereskedelemügyi magy. kir. minister a m. kir. államvasutak személyzetének létszámába átveszi s az ekként átveendő személyzetnek szerződéseken, kinevezési és előléptetési okmányokon, utasitásokon, szolgálati rendszabályokon és nyugdijintézeti alapszabályokban gyökerező jogait biztositja, magától értetvén, hogy az átveendő személyzettel együtt a társasági nyugdijintézeti és betegsegélyző alapok is a m. kir. államvasutak illető intézeteivel egyesitendők lesznek.

8. § A jelen szerződés jogerőre emelkedése után a magyar állam a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság vonalainak kezelésére és az e feletti rendelkezésre nézve korlátlan jogot nyer, de a pályatestre és a forgalmi eszközökre nézve a feltétlen tulajdonjog csak akkor lép jogérvényre, a mikor a magyar állam a társasági összes részvényeket beváltotta; addig is azonban a magyar állam tulajdoni jogainak biztositására ezen szerződés a vasuti központi telekkönyvekben a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság vonalaira és ezekhez tartozó ingatlanaira előjegyeztetik.

Beleegyezését adja továbbá a társaság, hogy a magyar állam birtokába bocsátott forgalmi eszközei, - azok ugyanazonosságának alkalmas módon leendő megóvása mellett, - már eleve is a m. kir. államvasutak czégjegyeivel elláttassanak, hogy továbbá a m. kir. államvasutak igazgatósága a társaság vonalaival csatlakozásba jövő nyilvános és magánvaspályákkal azok csatlakozására nézve szerződéseket köthessen, s hogy végre ugyanezen igazgatóság a vasut czéljaira nem szükséges területrészeket elidegenithessen, illetve e czélra szükséges területeket ujból megszerezhessen, s mindezekből folyólag a szükséges telekkönyvi intézkedéseket a társaság helyett és nevében annak további meghallgatása nélkül megtehesse.

A m. kir. kormánynak ezenfelül szabadságában álland a társaságnak budapesti igazgatósági épületét eladás vagy csere utján s esetleg más alkalmas módon is értékesiteni s az ennek folytán szükséges telekkönyvi átiratást a társaság képviseletének minden további meghallgatása nélkül szabadon eszközöltetni.

9. § Mihelyt a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság részvényei teljesen beváltattak, ezzel a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság vonalainak engedélye végleg megszünik s az államnak jogában álland a társaság képviselőinek minden további megkérdezése és külön engedélye nélkül az ezuttal csak előjegyzéssel biztositott feltételes tulajdonjogait a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaság vonalaira s ezeknek összes ingatlanaira feltétlen tulajdonjoggal bekebeleztetni s a jelen szerződés alapján a telekkönyvi átiratásokat a magyar állam javára eszközlésbe vétetni.

10. § Ezen szerződés és ebből folyó minden beadvány, okmány, jogügylet, valamint a telekkönyvi előjegyzés és átiratás, s végül az egész leszámolási müvelet bélyeg- és illetékmentes.

11. § Jelen, két egyenlő példányban kiállitott szerződés a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaságra nézve a részvényesek közgyülésének és a magyar államra nézve a törvényhozásnak jóváhagyása vagy esetleg a jelen szerződésnek a kormány részéről törvényhozási felhatalmazás alapján leendő megkötése után válik kötelezővé és jogerejüvé.

Mihelyt a jelen szerződés a „magyar északkeleti vasut”-részvénytársaságra nézve, a részvényesek közgyülésének jóváhagyó határozata alapján, jogerőre emelkedik; a magyar állam a „magyar északkeleti vasut” üzletét s az ez iránti rendelkezést azonnal átveheti; ennek megtörténtéig azonban a társasági igazgatóság és üzletvezető hivatal (vezérigazgatóság) jelen hatáskörében tovább müködik, feljogosittatván a kereskedelemügyi m. kir. minister, hogy jelen szerződés aláirása után a társaság pénzügyi s egyéb szolgálatának ellenőrzésére közegeit kirendelje.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére