1891. évi IV. törvénycikk

a Svájczczal 1890. évi deczember 5-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről * 

Ő császári és apostoli királyi Felségének és a svájczi szövetség szövetségtanácsának meghatalmazottjai által Bécsben, 1890 deczember 5. napján kötött állategészségügyi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, egyszersmind Liechtenstein uralkodó fejedelmének képviseletében is egyrészről,

és a svájczi szövetség szövetségtanácsa másrészről,

azon óhajtástól vezéreltetve, hogy az 1883. évi márczius hó 31-én, Bernben kötött egyezmény, mely az állatokkal, az állatok bőreivel és egyéb nyers terményeivel való forgalmat területeiken szabályozza, ezen forgalom fentartása és fejlesztése érdekében a változott viszonyoknak megfelelően módosittassék, e czélból tárgyalásokba bocsátkoztak és meghatalmazottjaikká kinevezték:

kik kellő alakban kiállitva talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő határozatokat állapitották meg:

I. CZIKK

Mihelyt a szerződő felek egyikének területén a keleti marhavész vagy a ragadós tüdőlob fellépett, ez a másik féllel közvetlenül távirat utján közölni fogja a betegség fellépését és terjedelmét.

Mihelyt a keleti marhavész vagy a ragadós tüdőlob egyrészről Tirolban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein fejedelemségben, másrészről Sanct-Gallen, Appenzell vagy Graubündten cantonokban megállapittatik, az illető kerület hatóságai a szomszéd ország illetékes hatóságait erről azonnal értesiteni fogják.

A keleti marhavésznek és a ragadós tüdőlobnak mily uton történt behurczoltatása és elterjedése iránt beható vizsgálat fog tartatni és ennek eredménye haladék nélkül azon ország hatóságaival fog közöltetni, melyet a betegség behurczolásának veszélye fenyeget.

Az illetékes hatóságok mindenesetre intézkedni fognak az iránt, hogy bármely ragadós betegségben szenvedő, vagy ily betegség gyanujában álló állatok forgalma meggátoltassék.

A szerződő felek mindegyike hivatalos lapjában közzé fogja tenni az állati járványok állását, az azok terjedésének meggátlására foganatositott intézkedéseket, valamint ezek módositását vagy megszüntetését.

Az erre vonatkozó közlések havonként legalább kétszer fognak megjelenni.

II. CZIKK

Midőn a szerződő felek valamelyikének területén a keleti marhavész vagy más valamely ragadós betegség lépett fel az állatok között, a fellépett betegség által veszélyeztetett állatoknak és a ragályanyag elhurczolására alkalmas tárgyaknak a fertőzéstől mentes vidékekről való forgalma a másik szerződő fél területén más korlátozásoknak nem vettetnek alá, mint a melyek ezen fél területén a betegség terjedelméhez és mérvéhez képest az érvényben álló állategészségrendőri törvények és rendeletek értelmében a fertőzéstől mentes vidékekről származó ilyen állatok és tárgyak forgalmánál alkalmaztatnak.

Ilyen állatok és tárgyak azonban csak külön e czélra kijelölt állomásokon át, származási bizonyitvány előmutatása mellett és csak oly feltétel alatt bocsáttatnak be, ha a fertőzött területen át nem szállittatnak (kivéve, ha a szállitás vasuton közvetlenül és megállapodás nélkül történt) és ha a határon állatorvos által megvizsgáltattak.

Az ezen vizsgálat megejtésével megbizott illetékes állatorvosoknak jogukban áll a keleti marhavészben vagy a ragadós tüdőlobban betegeknek talált állatok levágatása. A keleti marhavészben beteg állatok hulláit szőröstül-bőröstül el kell ásni. A keleti marhavész, vagy a ragadós tüdőlob ragályanyagával történt fertőzés gyanujában álló állatok visszautasittatnak és a másik ország hatóságai erről közvetlenül értesittetni fognak, hogy a szükséges elővigyázati intézkedéseket megtegyék.

Ha a keleti marhavész a határ közelében terjedett el, a kérődzők bevitele megtiltható.

A ragadós tüdőlobnak Tirolban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein fejedelemségben egyrészről, vagy Sanct-Gallen, Appenzell vagy Graubündten cantonokban másrészről való elterjedése esetében az ezen területekből származó szarvasmarha bevitele megtiltható.

Azon állatok, melyek más ragadós betegségben szenvedőknek találtatnak, vagy a melyekről biztos jelek alapján gyanitható, hogy ilyen betegség ragályanyagát magukban hordják, vagy a melyek nem szabályos származási és egészségi bizonyitványokkal vannak ellátva, visszautasithatók vagy veszteglés alá helyezhetők; melynek tartama azon betegség természete szerint állapittatik meg, a mely betegség gyanujában állanak.

Ha az állatforgalom által az egyik szerződő fél területéről a másik fél területére valamely oly ragadós betegség hurczoltatott be, melyre nézve az illető törvények a bejelentés kötelezettségét rendelik el; az utóbbi szerződő fél mindazon állatfajok bevitelét, melyekre a betegség átragadhat, korlátozhatja vagy ideiglenesen meg is tilthatja.

A származási és egészségi bizonyitványoknak azt kell igazolni, hogy az állatok származási helyén 40 nap óta oly ragadós betegség nem uralkodott, melyre nézve a szerződő felek törvényei értelmében a bejelentés kötelezettsége fennáll és a mely betegség azon állatfajra átragadhat, a melynek számára a bizonyitványok kiállittattak.

Ezen bizonyitványok német nyelven állitandók ki, vagy pedig német forditással látandók el.

A bizonyitványok 6 napig érvényesek. Ha ezen időtartam a közvetlen szállitás közben lejár, a bizonyitványok uj 6 napi érvénynyel csak ugy fognak birni, ha az állatokat állatorvos megvizsgálván, azokat teljesen egészségeseknek találja, és ezt a körülményt a bizonyitványon igazolja.

A szerződő felek kormányai kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy a származási és egészségi bizonyitványok ki által és mily alakban állitandók ki.

Minden esetben megkivántatik, hogy az egészségi bizonyitványokat okleveles állatorvos láttamozza és hogy a forditás hitelt érdemlő legyen.

III. CZIKK

Mielőtt olyan vasuti kocsik, hajók és hajórekeszek, melyekben lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések, vagy friss bőrök szállittattak, ujból használtatnának, azok oly módon tisztitandók (fertőtlenitendők), hogy az esetleg rájok tapadt ragályanyag teljesen megsemmisüljön.

A rakodó helyek és ponkok minden egyes rakodás után gondosan megmosandók és szükség esetén fertőtlenitendők.

A két szerződő fél kölcsönösen megállapitja azt, hogy a vasuti kocsik, hajók és hajórekeszeknek az egyik fél területén eszközölt szabályszerü fertőtlenitése a másik fél területén is érvényes.

A szerződő felek kormányai meg fogják állapitani azon feltételeket és alakszerüségeket, melyek a fertőtlenités elfogadásához szükségesek.

IV. CZIKK

Legeltetésre állatokat a szerződő felek egyikének területéről a másiknak területére a következő feltételek mellett szabad hajtani:

a) Az állatok tulajdonosai kötelesek a határ átlépésénél az állatok létszámát és külső ismertető jegyeket tartalmazó jegyzéket igazolás végett bemutatni.

b) Az állatok visszahajtása származásuk helyére csak azonosságuk megállapitása után szabad.

Ha azonban akár a legeltetés tartama alatt, az állatok között, akár a legelőhöz 20 kilométernél közelebb fekvő helységben, akár pedig azon út mentén, melyen az állatok visszahajtásának a határállomásra történnie kell, a szóban forgó állatokat veszélyeztető ragadós betegség lép fel, az állatok visszahajtása a másik fél területére tilos, kivéve a sürgős szükség eseteit, minők a takarmány hiánya, kedvezőtlen időjárás stb. - Ilyen esetekben a betegségtől még meg nem lepett állatok visszahajtása csak a szerződő felek által, a betegség elterjedésének meggátlása czéljából megállapitandó óvintézkedések alkalmazása mellett történhetik meg.

V. CZIKK

A határtól 5 kilométernél távolabb nem fekvő helységek lakosai, ekébe vagy szekérbe fogott állataikkal a határt mindkét irányban bármikor átléphetik, de csakis gazdaságuk vagy iparuk folytatása végett és az érvényes vámszabályok megtartása mellett.

A szerződő felek ezen kedvezményt a következő feltételekhez köthetik:

a) Minden fogatot, mely a mezőgazdaság vagy ipar folytatása czéljából a határt átlépi, azon község hatóságának igazolványával kell ellátni, mely községben az állatok istállója van. Ezen igazolványnak tartalmaznia kell a fogat tulajdonosának vagy vezetőjének nevét, az állatok leirását és a határszéli terület körületét (kilométerekben), melyen belül a fogat munkáját végzendi.

b) Ezen kivül szükséges ugy a ki-, mint a visszahajtáskor azon határszéli község hatóságának igazolványa, honnan a fogat érkezik és más község területének érintése esetén az utóbbinak igazolása, hogy területe mentes mindennemü ragadós betegségtől s hogy 10 kilométernyi körületében keleti marhavész vagy ragadós tüdőlob nem uralkodik. Ezen igazolvány 6 naponként megujitandó.

VI. CZIKK

Jelen egyezmény 1891 márczius hó 1-én lép életbe és két éven át marad érvényben. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná 12 hónappal az emlitett időszak lefolyta előtt, az egyezmény hatályának megszüntetése iránt való szándékát; az érvényben marad egy esztendő lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a felmondás az egyik másik szerződő fél részéről történik.

VII. CZIKK

A jelen egyezményt jóváhagyó okmányok lehetőleg mielőbb, de legkésőbb 1891 február hó 28-án Bécsben kicserélendők.

Minek hiteléül a meghatalmazottak jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]