1. § Az 1886. évi XXIX. törvénycikk 5., 27., 28., 30-41. §-ai és az 1889. évi XXXVIII. törvénycikk 20. §-a hatályon kivül helyeztetnek s ezek helyett a következő 2-14 szakaszok rendelkezései lépnek hatályba.
Az 1886:XXIX. törvénycikk 5. §-a helyett
2. § Az egy személy kizárólagos tulajdonát, vagy több személy azonos arányu közös tulajdonát képező jószágtestek, ha ugyanazon község több telekjegyzőkönyvébe vannak felvéve és ha az egyes jószágtestek jogi természete vagy a C) lapbeli bejegyzések különbözősége azt nem akadályozza: a jogosultak kivánságára egy jószágtestté egyesitve vétetnek fel és a vonatkozó telekjegyzőkönyvekbe bejegyzett terhek a jószágtestet tartalmazó betét C) lapjára jegyeztetnek be.
Ha az egyesitést a jószágtestek jogi természete vagy a C) lapbeli bejegyzések különbözősége akadályozza, ugyszintén, ha ily akadály fenn nem forog ugyan, de a tulajdonos vagy tulajdonostársak az egyesitést nem kivánják: a több telekjegyzőkönyvben foglalt jószágtestek a szabályszerü megjelölésekkel (I., II., illetőleg +) külön jószágtestekként egy betétbe vehetők fel, ha az egyes jószágtestek különböző zálogjogokkal vagy épen nincsenek vagy csak oly kisebb számban vannak terhelve, hogy a különböző zálogjogok bejegyzésének daczára a betét teherlapja nem válik nehezen áttekinthetővé.
Ha az egy betétbe felvett több jószágtest C) lapbeli bejegyzésekkel van terhelve, ezek a terhelt egyes jószágtestek vagy részletek pontos megjelölésével jegyzendők be.
Az 1886:XXIX. törvénycikk 27., 28. és 30. §-ai helyett
3. § A telekkönyvi hatóság attól az időtől kezdve, a midőn valamely község betétterveinek elkészitésére a kiküldöttet kirendelte; mindazon telekkönyvi beadványokat és megkereséseket, a melyek az illető község telekjegyzőkönyveire vonatkoznak, soron kivül elintézni, a hozott végzéseket haladéktalanul foganatosittatni, kiadmányoztatni és azokat a végzéseket, a melyekkel az illető község telekjegyzőkönyveibe bejegyzés rendeltetett, a kiküldöttnek, a szerkesztő-bizottság kiküldése után pedig (7. §.) ennek a bizottságnak egy példányban kézbesiteni köteles.
A telekjegyzőkönyvi állás azon változása, mely a kézbesitett végzések foganatositása folytán bekövetkezett, a betéttervek készitésénél figyelembe veendő.
4. § A kiküldött telekkönyvvezető (segédtelekkönyvvezető, irnok, dijnok) a betétek terveit a telekjegyzőkönyvek tartalma alapján kiváló figyelemmel az 1886:XXIX. törvénycikk 4. §-ának rendelkezésére, a telekkönyvi hatóság helyiségében késziti el.
A betéttervekhez használandó lapok a betétek lapjaitól (1886:XXIX. tc. 3. §.) annyiban térnek el, hogy az A) lap hét rovatból áll, a melyek közül
az 1-ső a telekjegyzőkönyvi részletek folyó sorszámait,
a 2-ik a részletek telekjegyzőkönyvi helyrajzi számait tartalmazza;
a 3., 4., 5., 6. és 7. rovat pedig a betétek A) lapjára nézve megállapitott 2., 3., 4., 5. és 6. rovatoknak felel meg.
A betétterveknek a telekkönyvi hatóság helyiségében való elkészitésénél az A) lapon az ingatlanok jogi természetének, valamint az illető telekjegyzőkönyvben foglalt és az oda tartozó ingatlanok összmegjelölésének feltüntetése mellett e lapnak csupán 1. és 2. rovata töltetik ki; a C) lapra pedig a telekkönyvi bejegyzés szerint fennálló tételek csupán kivonatosan az iktató számnak, a jogositott nevének és a bejegyzett összegnek vagy jognak kitüntetésével vezettetnek át.
A telekkönyvi hatóság a betéttervek gyorsabb elkészithetése czéljából a kiküldött mellé a körülményekhez képest egy vagy több irnokot vagy dijnokot rendelhet ki.
5. § Ha a kiküldött a betéttervek elkészitése közben a telekjegyzőkönyvekben jogerőre emelkedett elutasitó végzések feljegyzését, megszünt becslésre vagy árverésre, jogerejüleg elintézett telekkönyvi kiigazitásra, zálogvisszaváltási jogra vagy zálogvisszaváltási perre, avagy betáblázott követelés átkebelezése iránti bejelentvényre vonatkozó oly feljegyzéseket talál, a melyek hivatalból törlendők, vagy a melyek folytán megállapitott jogok már bejegyzendők lettek volna: a törlés, illetőleg a bejegyzés elrendelése végett a telekkönyvi hatóságnak minden telekjegyzőkönyvre nézve külön jelentést tesz.
6. § A kiküldött a betétterveknek készitése és a telekjegyzőkönyveknek ezzel kapcsolatos átvizsgálása alkalmával kimutatást készit azokról a közadóbeli tartozásokról (állami adókról, illetékekről és a közadók módjára behajtandó más tartozásokról), a melyekre vonatkozólag a zálogjog a telekjegyzőkönyvekben bekebelezve vagy előjegyezve van.
E kimutatásban a tulajdonos neve, az ingatlan telekjegyzőkönyvi száma, a bejegyzést rendelő végzés, a bejegyzett összeg és a mennyiben a telekjegyzőkönyvből kitünik, a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági kimutatás vagy megkeresés száma is kitüntetendő.
A kiküldött a kimutatást a kir. pénzügyigazgatóságnak késedelem nélkül megküldi és ez a kimutatás vételétől számitott 60 nap alatt a bejegyzett közadóbeli tartozások átvizsgálását eszközöltetni és az egészben vagy részben megszünt tehertételek teljes vagy részletes kitörlése végett a telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni köteles.
Az 1886:XXIX. tc. 31-41. §-ai és az 1889:XXXVIII. tc. 20. §-a helyett
7. § A kiküldött, a midőn a betétek terveinek elkészitése annyira haladt, hogy egy hó elteltével a helyszini bizottsági eljárás megindithatónak mutatkozik, erről jelentést tesz a telekkönyvi hatóságnak és ez a jelentés folytán a betétek szekesztésére, még pedig első sorban az azonositásra - egy telekkönyvvezetőt (segéd-telekkönyvvezetőt, irnokot, dijnokot), a többi teendőkre egy biróból és egy telekkönyvvezetőből (segéd-telekkönyvvezetőből, irnokból és vagy dijnokból) álló bizottságot küld ki.
A telekkönyvi hatóság a bizottsági eljárás gyorsitásának czéljából a kiküldött és a bizottság mellé a körülményekhez képest még egy telekkönyvvezetőt (segéd-telekkönyvvezetőt), avagy egy vagy több betétszerkesztési irnokot vagy dijnokot is rendelhet ki.
A kiküldött telekkönyvvezetőt (segéd-telekkönyvvezetőt, irnokot, dijnokot) és a bizottság tagjait müködésök közben a telekkönyvi hatóság a felmerülő szükséghez képest más tagokkal helyettesitheti.
8. § A bizottság kiküldetésének vétele után az illető községben tartandó helyszini eljárásra haladéktalanul határidőt tűz ki s erről hirdetményt bocsát ki.
E hirdetményben felszólitandók:
a) mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kivánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel;
b) mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerü beadvány utján kieszközöljék, avagy pedig a telekkönyvi bekeblezésre alkalmas okirataik alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átirásra az 1886:XXIX. törvénycikk 15-18. §-ai s az 1889:XXXVIII. törvénycikk 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekeblezésére engedélyét nyilvánitsa, mert különben jogaikat az uton nem érvényesithetik, és a bélyeg- és illetékelengedési kedvezménytől is elesnek; és
c) azok, a kiknek javára tényleg már megszünt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszünt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, ugyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánitása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.
A hirdetmény a hivatalos lapban és abban a hirlapban, a melyet az illető biróság hirdetményeinek közzétételére használ, háromszor közzéteendő, továbbá a telekkönyvi hatóságnak és annak a járásbiróságnak hirdetményi tábláján, a melynek területén az illető község fekszik, ugyszintén az illető község házánál kifüggesztendő.
A határidő és a hirdetménynek a hivatalos lapban történt első beiktatása között legkevesebb tizenöt napi időköz legyen.
E mellett a község-előljáróság (városi tanács) utasitandó, hogy a hirdetményt a községi képviselőtestület ülésében és ezen kivül a községben szokott módon közzétegye és azoknak a községi birtokosoknak, kik a községben állandó lakhelylyel nem birnak és a kiknek ott megbizottuk nincs, de lak- vagy tartózkodási helyük ismeretes, az e végből kellő számban rendelkezésére bocsátandó hirdetménynek egy-egy példányát postabérmentes ajánlott levélben küldje meg. Annak, hogy a hirdetmény ily módon el nem küldetik vagy kézhez nem jut, jogi következménye nincs.
A község-előljáróság a fentebbiek teljesitéséről a bizottságnak bizonyitványt ad.
A hirdetmény egy-egy példánya megküldendő még az illetékes pénzügyigazgatóságnak, a helyszinelő felmérési felügyelőségnek, nagy és kisközségek betéteinek szerkesztésénél pedig a járási főszolgabirónak is.
9. § A kitüzött határidőben egyelőre csupán a kiküldött telekkönyvvezető (segédtelekkönyvvezető, irnok, dijnok) jelenik meg a községben és ott a pénzügyi hatóság által szükség esetén kirendelt kataszteri közegnek s esetleg a vizrendezési társulat által kirendelt szakközegnek közremüködésével a betéttervek, a helyszinelési térkép, az adókataszteri munkálatok és térkép egybevetése, szükség esetében a felek és a bizalmi férfiak (10. §.) meghallgatása és helyszini szemle mellett megállapitja, hogy a telekjegyzőkönyvekbe felvett ingatlanok mindenikének a kataszteri birtokivekben felvett ingatlanok közül, melyek felelnek meg. Az azonosság megállapitásával kapcsolatban a betéttervek 3., 4., 5. és 6-ik rovatai kitöltendők.
Ha az 1886:XXIX. törvénycikk 7., 8., 9. §-ainak rendelkezése folytán kataszteri birtokrészlet felosztásának szüksége forog fenn: a kataszteri közegnek és illetőleg a vizrendezési társulat szakközegének esetleges közremüködése mellett a felosztás eszközlendő és a szükséges vázrajzok elkészitendők.
A mikor az azonositás annyira haladt, hogy a további teendőket a bizottság megkezdheti: erről a kiküldött telekkönyvvezető a kiküldött birót értesiti, a ki ennek folytán a bizottságba netalán kirendelt többi tagokkal a bizottsági eljárás foganatba vétele végett a községben megjelenik.
Ha a kiküldött biró a megjelenésben akadályozva van a miatt, mert más község betétszerkesztésével van elfoglalva, erről a telekkönyvi hatóságnak jelentést tesz, a mely a körülményekhez képest a helyettesités iránt intézkedik, vagy azt rendeli el, hogy az azonositás befejezése után a helyszini eljárás folytatása egyelőre függőben tartassék. Utóbbi esetben a bizottság azon napról, a melyen a függőben tartott eljárás folytatására a helyszinén megjelenend, a község-előljáróságot előlegesen értesiteni köteles.
10. § A bizottság eljárása nyilvános.
Az eljárás vezetése s az eljárás közben a rend fentartása a kiküldött birót illeti, a ki az eljárás során a feleket és általában a jelenlevőket rendreutasithatja, s a mennyiben az előrebocsátott rendreutasitás eredményre nem vezetne, azokat, a kik a rendet zavarják vagy illetlen viseletet tanusitanak, tiz forintig terjedhető rendbirsággal büntetheti, és a szükséghez képest eltávolittatásuk iránt is intézkedhetik.
A rendbirságot kiszabó határozat ellen felebbvitelnek helye nincsen, s a határozat a pénzbirságnak az illető község szegény-alapjának javára végrehajtás utján leendő behajtása végett a járás főszolgabirájának, illetőleg a polgármesternek küldetik meg.
A község-előljáróság a bizottság mellé bizalmi férfiakként a szükséghez mért számban községi lakosokat köteles kijelölni. Ha nem találkoznak oly bizalmi férfiak, a kik e tisztökben napidij nélkül eljárni hajlandók: a szükséges napidijakat a község tartozik viselni.
A bizottság csak két bizalmi férfi együttes jelenlétében müködhet és ezek kötelesek a bizottságot az eljárásnál felvilágositással támogatni és a felmerülő ténykérdésekben nyilatkozni.
Ha valamely község határának jelentékeny része a szomszédos községbeli lakosok tulajdonát képezi: az illető ingatlanok betétterveinek készitésénél közremüködő bizalmi férfiakat a bizottság felhivására a szomszédos község tartozik kiküldeni. Az e bizalmi férfiak részére szükség esetében fizetendő napidij azt a községet terheli, a melynek határában a szomszédos községbeli lakosok tulajdonát képező ingatlanok feküsznek.
11. § Ha a bizottság eljárása közben az tünik ki, hogy a kiküldött telekkönyvvezető az azonositásnál (9. §.) hibát követett el, vagy ha az azonositás helyessége ellen felszólalás történik: a bizottság - szükség esetében az érdeklettek meghallgatásának és helyszini szemlének előrebocsátásával a helyesbitést eszközli, s a betétterveket és vázrajzokat pedig ennek megfelelően kiigazitja.
12. § A bizottság az előtte megjelent felek által tulajdonjog bejegyzése vagy bejegyzett jogok törlése czéljából felmutatott okiratok közül azokat, a melyek telekkönyvi bekeblezésre alkalmasaknak mutatkoznak, lehetőleg egy a fél által benyujtandó egyszerü másolattal együtt átveszi és a bekeblezés keresztülvitele czéljából kérvényt pótló jegyzőkönyveket vesz fel. Az átvett okiratokról a feleknek a bizottság téritvényt adni köteles.
A mennyiben a jegyzőkönyv tulajdonjog bejegyzése czéljából vétetett fel és az okiraton az illetékkiszabás végett történt bemutatás igazolva nincsen: az okiratnak az illetékkiszabás végett szükséges még egy másolatát a fél bemutatni köteles; mit ha nem teljesit, ez a végből szükséges másolatot az ő költségére a telekkönyvi hatóság hivatalból elkészitteti.
A jegyzőkönyvhöz szükség esetében az eddigi telekkönyvi térkép alapján készitett szabályszerü eldarabolási vázrajz is csatolandó.
Ha a fél által felmutatott okirat a bekeblezés elrendelésére nem alkalmas, de a hiány a bizottság előtt esetleg az e végre idézett és megjelent felek nyilatkozatával pótolható: a felek ebbeli nyilatkozata a jegyzőkönyvbe felveendő. Ez esetben a nyilatkozó felek személyazonosságának igazolására és a jegyzőkönyv aláirására az 1886:XXIX. törvénycikk 42. §-ának rendelkezései tartandók meg.
13. § A 12. §. értelmében felvett jegyzőkönyveket és azok mellékleteit a bizottság késedelem nélkül a telekkönyvi hatósághoz terjeszti be.
A telekkönyvi hatóság e jegyzőkönyveket soron kivül intézi el.
A jegyzőkönyvek az azokban foglalt nyilatkozatokra és megállapodásokra nézve, alaki kellékek tekintetében telekkönyvi bekeblezésre alkalmas okiratok hatályával birnak. Egyébként a jegyzőkönyvek elintézésére a telekkönyvi rendelet szabályai alkalmazandók.
14. § Azokról az ingatlanokról, a melyeknek telekkönyvi tulajdonosa elhalt, a tényleges birtokos telekkönyvi bejegyzésének esete pedig fenn nem forog; ugyszintén azon elárverezett ingatlanokról, a melyekre a vevőnek tulajdonjoga be nem kebeleztetett, bizottság külön-külön jegyzéket készit és ebbe bevezeti az illető telekjegyzőkönyvek számait, esetleg a birtokrészleteknek helyrajzi számait, ezen felül az első esetben az örökhagyó nevét és elhalálozásának idejét, továbbá a valószinü örökösök neveit és esetleg azt a hatóságot, a mely előtt az örökösödési ügy folyamatban van; a második esetben pedig a telekkönyvtulajdonosnak és az árverési vevőknek neveit és lehetőleg az árverés napját is. Ha megtudható az az ok, a mely a vevő tulajdonjogának bekeblezését akadályozza: a jegyzékbe ez is bevezetendő.
A két jegyzéket a bizottság a helyszini eljárás befejezése után a telekkönyvi hatóságnak mutatja be, mely a jegyzékekben feltüntetett ügyeket soron kivül elintézi, esetleg pedig az ingatlanok telekkönyvi átirását gátló ügyek soron kivüli elintézése végett az illető hatóságot megkeresi.
Ha a bizottság eljárása közben az 5. §-ban elrendelt jelentéstétel elmulasztásának esete derül ki: a jelentést a telekkönyvi hatósághoz a kiküldött biró utasitása folytán a bizottságba kirendelt telekkönyvvezető (segédtelekkönyvvezető, irnok, dijnok) tartozik megtenni.
15. § Az 1886. évi XXIX. törvénycikk 15-18. és 42-45., valamint az 1889. évi XXXVIII. törvénycikk 5-9., 11-13. §-ainak a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó rendelkezései a következőkkel egészittetnek ki:
a) Az 1889:XXXVIII. törvénycikk 6. §-ának rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a törvényes örökösödésre hivatott leszármazók vagy ezek egy része kiskoru vagy gondnokság alatt áll. Az örökösök tényleges birtokában levő ingatlan az idézett 6. §. eseteiben az örökösödési hányadokban az örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be; kivéve, ha az összes önjogu örökösök hozzájárulásával tényleges osztály jött létre vagy a mennyiben kiskoru vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztályos egyezség mutattatik be, mely az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva.
Az örökhagyó özvegye az 1889:XXXVIII. törvénycikk 6. §-ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejüleg az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyeztessék.
b) Az 1889:XXXVIII. törvénycikk 7. §-a alapján az ott megállapitott törvényes feltételek fenforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga kiigazitás czimén bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegyzőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére hibásan a telekkönyvi átalakitás alkalmával jegyeztetett be.
c) Az 1886:XXIX. törvénycikk 15., 17. és 18. §-ainak, továbbá az 1889:XXXVIII. törvénycikk 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pontnak eseteiben a házastársak között történt átruházás, vagy az ily átruházásnak avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszineléskor vagy a telekkönyvi átalakitás alkalmával a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886. évi XXIX. törvénycikk 16. §-a alapján az egyik házastárs tulajdonául bejegyzett ingatlan a másik házastársnak, mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalában nem jegyezhető be.
d) A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését kérhetik: maga a tényleges birtokos és ennek távollétében vagy akadályoztatása esetén házastársa avagy felmenő vagy lemenő ágbeli nagykoru rokona, ugyszintén a telekkönyvi tulajdonos is, de ez utóbbi csak a mennyiben a tényleges birtokos a bizottság előtt az ingatlannak nevére leendő bejegyzését nem ellenzi.
e) Az 1886:XXIX. törvénycikk 16. §-a alapján a tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a telekkönyvi tulajdonosnak ugyanazon törvény 44. §-ában meghatározott módon az idéző végzés a jelen törvény hatályának területén kézbesittetett. A mennyiben a telekkönyvi tulajdonos lak- vagy tartózkodási helye azt tenné szükségessé, hogy az idéző végzés külföldön vagy Horvát-Szlavonországok területén kézbesittessék: a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését tárgyazó eljárás meginditása mellőzendő, illetőleg a már meginditott eljárás megszüntetendő.
16. § Az 1886. évi XXIX. törvénycikk 21. §-ának és az 1889. évi XXXVIII. törvénycikk 14. §-ának a betétek C) lapjainak szerkesztésére vonatkozó rendelkezései a következőkkel egészittetnek ki:
A telekkönyvi rendelet 74. §-a szerinti fentartással bejegyzett zálogjognak a betétek C) lapjára átvitele mellőzendő a következő esetekben:
1. ha az ilyen zálogjoggal terhelt ingatlan biróilag az adóstól különböző más személynek adatott át és telekkönyvileg ennek tulajdonjoga kebeleztetett be;
2. ha a betétszerkesztés folyamán az adóstól különböző más személynek, mint örökösnek tulajdonjoga az 1889:XXXVIII. törvénycikk 6. §-a alapján jegyeztetik be:
3. ha az 1868:XXIX. törvénycikk 15. §-a vagy az 1889:XXXVIII. törvénycikk 5. §-a alapján a betétszerkesztés folyamán a tényleges birtokos magának a telekkönyvi tulajdonosnak vagy az adóstól különböző örökösnek vagy hagyományosnak átruházása alapján, illetve ezek ellen hozott jogerejü itélet alapján jegyeztetik be tulajdonosnak; végre
4. ha az ingatlant az 1886:XXIX. törvénycikk 17. és 18. §-a vagy az 1889:XXXVIII. törvénycikk 6. §-a alapján bejegyzett tényleges birtokosnak birtokelődére maga a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek az adóstól különböző örököse vagy hagyományosa ruházta át.
A fentartással bejegyzett zálogjog átvitelének mellőzéséről a hitelező az 1886:XXIX. törvénycikk 52. §-ához képest ajánlott levélben értesitendő.
17. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 47. §-ának rendelkezései a következőkkel egészittetnek ki:
A telekkönyvi tulajdonos oly esetben, a mikor az ő tulajdonául bejegyzett valamely ingatlannak a tényleges birtokos tulajdonául leendő bejegyzése tárgyában jegyzőkönyv vétetett fel és ez a jegyzőkönyv a telekkönyvi hatósághoz beiktatás végett már beérkezett, e hatósághoz intézendő külön beadványban azt a kérelmet terjesztheti elő, hogy a mennyiben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése egy telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok közül csak egyes birtokrészletekre vagy ezeknek csak egy részére vonatkozik és a birtokrészletek telekjegyzőkönyvi helyrajzi számai a felvett külön jegyzőkönyvből kitünnek: ezek a birtokrészletek lejegyeztessenek és az azokra vonatkozó összes bejegyzésekkel, valamint a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése tárgyában felvett jegyzőkönyv széljegyzésével, ujonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe vitessenek át, a többi birtokrészletekről pedig a jegyzőkönyv széljegyzése töröltessék. A lejegyzés a jelzálogos hitelezők meghallgatása nélkül, de a terhek átvitelével rendelendő el. A mennyiben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése tárgyában felvett jegyzőkönyv valamely birtokrészletnek csak egy részére vonatkozik, a tényleges birtokos által is aláirt szabályszerü vázrajz bemutatása esetében az ujonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe csak ez a rész vitetik át.
A telekkönyvi tulajdonosnak továbbá jogában áll, a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványban kérni, hogy a teherlapra bejegyzett jog törlése tárgyában felvett és már beiktatott jegyzőkönyvet (1886:XXIX. törvénycikk 22. §.) a telekkönyvi hatóság intézze el.
Ezeken felül attól az időponttól kezdve, a melyben a bizottság a beiktatott külön jegyzőkönyveket a betétek szerkesztése végett átvette, a telekkönyvi tulajdonos a bizottsághoz benyujtandó külön beadványban azt a kérelmet terjesztheti elő, hogy a nevére irt ingatlanra vonatkozó külön jegyzőkönyv, melyben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése kéretett, soron kivül vizsgálat alá vétessék abban az irányban, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését telekkönyvi akadály vagy a telekjegyzőkönyvi tulajdonosnak ellentmondása nem gátolja-e. Ha ily gátló ok fenforog: a bizottság a külön jegyzőkönyvet annak reávezetésével „Telekkönyvi akadály”, illetőleg „ellentmondás miatt nem teljesithető” soron kivül elintézi és a külön jegyzőkönyv széljegyzetének kitörlését eszközli.
A fentebbi rendelkezések értelmében a telekkönyvi hatósághoz, illetőleg a bizottsághoz intézett beadványokra az 1886:XXIX. törvénycikk 71. §-án alapuló bélyegmentesség ki nem terjed.
18. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 50. §-a a következőkkel egészittetik ki:
a) Ha az eljárás folyamán kiderül, hogy akár az eredeti helyszinelés, akár a telekkönyvi átalakitás alkalmával valamely ingatlan a telekkönyvi tulajdonos nevére más ingatlan helyett tévesen vétetett fel, avagy a telekkönyvi bejegyzést rendelő végzésben, illetőleg az annak alapját képező okiratban a telekjegyzőkönyv száma, vagy a birtokrészlet helyrajzi száma hibásan jelöltetett meg s ennek alapján téves telekkönyvi bejegyzés foganatosittatott: a bizottság iparkodjék a nyilványkönyvi állást a telekjegyzőkönyvi érdekeltek megállapodása alapján helyesbiteni.
b) A bizottság igyekezzék a telekkönyvi érdekeltek között megállapodást létesiteni arra a czélra is, hogy a telekjegyzőkönyvekbe közös tulajdonul bevezetett, de tényleg felosztott ingatlanok helyett az egyes tulajdonostársak betéteiben a közös ingatlanból nekik jutott külön területek legyenek bevezethetők.
c) Ha az eljárás közben az derül ki, hogy oly telki szolgalmak állanak fenn, a melyek a telekjegyzőkönyvekben bevezetve nincsenek: igyekezzék a bizottság az érdekelt felek megállapodását létrehozni arra nézve, hogy a telki szolgalmak a telekkönyvi betétekbe bejegyezhetők legyenek.
19. § Ha a 18. § a) pontjának esetében akár a tévesen felvett, akár a helyesbités folytán e helyett felveendő ingatlan a téves felvétel vagy bejegyzés óta nyilvánkönyvileg terheltetett: a helyesbitéshez az is szükséges, hogy az érdekelt tulajdonosok és a tehertételek szerint jogosultak között a terhek bejegyzése tekintetében egyetértő megállapodás jöjjön létre, vagy hogy a tehertételek szerint jogosultak beleegyezésének hiányában a terhek azokra az ingatlanokra vezettessenek át, melyekre a telekjegyzőkönyvek szerint vannak bejegyezve, és hogy ebbe az érdekelt tulajdonosok beleegyezzenek.
Ha a 18. §. b) pontjának esetében az egyes tulajdonostársak jutalékait külön terhelő jogok vannak bejegyezve, a közös ingatlan a betétekbe a tényleges megosztáshoz képest csak annak feltétele alatt vezethető be, hogy a tehertételek szerint jogosultak a megosztás tárgyában létrejött megállapodáshoz hozzájárultak.
20. § Ha a bizottság eljárása során az derül ki, hogy valamely ingatlannak határai akár szomszédos birtokrészlet, akár köztér, utcza vagy közut irányában a kataszteri munkálatokban és a térképen helytelenül vannak feltüntetve, vagy ha szabályozás folytán közigazgatási uton változtatott vagy áthelyezett belsőségek a kataszteri munkálatokban és térképen nem a szabályozáshoz képest vétettek fel: a bizottság az érdeklett szomszédtulajdonosokat, illetőleg a község (város) előljáróságát meghallgatja és ha az érdekeltek a határok és a térmérték kiigazitására, illetve a belsőségek szabályozására nézve egyértelmü megállapodásra jutnak, a megfelelő helyesbitést szükség esetében kataszteri mérnök közremüködésével eszközli.
21. § A 18., 19. és 20. §., ugyszintén az 1886:XXIX. törvénycikk 50. §-ának eseteiben a bizottság az érdekelt felek megállapodásairól külön jegyzőkönyveket vesz fel. A felek személyazonosságának igazolására és a jegyzőkönyv aláirására az 1886:XXIX. törvénycikk 42. §-ának rendelkezései alkalmazandók. A 18. és 19. §-nak, valamint az 1886:XXIX. törvénycikk 50. §-ának eseteiben felvett jegyzőkönyvek hetenkint egyszer beiktatás végett a telekkönyvi hatósághoz küldetnek be. A 20. §-hoz képest felvett jegyzőkönyvek az 1886:XXIX. törvénycikk 58. §-ának megfelelő jelentéshez csatolandók.
A bizottság a bejegyzések helyesbitését, illetőleg a telki szolgalom bejegyzését a külön jegyzőkönyvek alapján a betétek szerkesztésekor az 1886:XXIX. törvénycikk 51. és 52. §-ainak megfelelő alkalmazásával foganatositja.
22. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 60-62. §-ainak a törlési keresetekre vonatkozó rendelkezései akként módosittatnak, hogy a hirdetményi határidő eltelte után beadott törlési kereset hivatalból vissza nem utasittatik. Az ily törlési kereset azonban nem a felszólamlási lapon, hanem magában a betétben jegyeztetik fel, és annak alapján az előző telekkönyvi állapot csak az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyeknek joghátránya nélkül állitható helyre.
A birói határozat foganatositása tárgyában az 1886:XXIX. tc. 67. §-ának és az 1889:XXXVIII. tc. 28. §-ának szabályai a hirdetményi határidő eltelte után beadott törlési keresetekre is alkalmazandók, azon eltéréssel, hogy a törlési kereset jogerejü eldöntése után a telekkönyvi feljegyzés kitörlendő.
23. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik:
1. hogy a telekkönyvi betéteknek Fiume városában és kerületében való elkészitése tárgyában az 1886:XXIX. törvénycikk, az 1889:XXXVIII. törvénycikk és a jelen törvény alapján az ottani viszonyoknak megfelelő eltérésekkel rendelettel intézkedjék; és hogy Fiume városában és kerületében a telekkönyvi betétek szerkesztésével kapcsolatban az 1855. évi deczember 15-iki telekkönyvi rendeletet a körülményeknek megfelelő eltérésekkel és a szükséges átmeneti intézkedések megállapitása mellett életbe léptesse;
2. hogy rendelettel szabályozza azokat a korlátozásokat és módozatokat, a melyek szerint az 1886:XXIX. tc. 58. §-a és az 1889:XXXVIII. tc. 27. §-a alapján kitüzött hat hónapi hirdetményi határidő alatt az ingatlanokra és azok haszonélvezésére végrehajtás vezethető:
3. hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával, valamint ezt megelőzőleg, vagy ez után, egy vagy több birtokrészletnek valamely község telekjegyzőkönyveiből vagy telekkönyvi betéteiből, egy más község telekjegyzőkönyveibe vagy telekkönyvi betéteibe való átvitele tárgyában követendő eljárást rendelettel szabályozza;
4. hogy a telekkönyvi betétek szerkesztését tárgyazó eljárási szabályokat a felmerülő szükséghez képest rendelettel kiegészithesse.
24. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister megbizatik; a ki egyszersmind felhatalmaztatik, hogy az életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket rendelettel szabályozza.
