1891. évi XVII. törvénycikk

a birói és ügyészi szervezet módositásáról * 

I. FEJEZET

Felügyelet és azzal kapcsolatos intézkedések

1. § Az 1871:VIII. tc. 5. §-ának rendelkezése alapján a kir. biróságok, a békebirák, a kisebb polgári peres ügyekbeni biráskodással felruházott szolgabirák, az áru- és értéktőzsde és a termény- és gabna-csarnokok külön biróságai, ugyszintén a kir. ügyészségek az igazságügyminister felügyelete alatt állanak.

A főfelügyelet a felügyelet körébe tartozó minden intézkedés közvetlen megtételének jogát is magában foglalja.

Az igazságügyminister ezen jogkörébe eső teendők végzésével, egyes esetekben a vezetése és főfelügyelete alatt állók sorából vett kiküldötteket bizhat meg.

2. § Mindenik biróság és ügyészség saját főnökének (elnök, járásbiró, koronaügyész, kir. főügyész, kir. ügyész) vezetése és közvetlen felügyelete alatt áll.

Ezen felül kiterjed még:

1. a kir. itélőtábla elnökének felügyelete a vezetése alatt álló kir. itélőtábla kerületében levő kir. biróságokra, továbbá ugyanazon kerületben a békebirákra, a kisebb polgári peres ügyekben birói hatósággal felruházott szolgabirákra, az áru- és értéktőzsde és a termény- és gabonacsarnokok külön biróságaira;

2. a kir. törvényszék elnökének felügyelete a vezetése alatt álló kir. törvényszék kerületébe tartozó kir. járásbiróságokra, békebirákra és a kisebb polgári peres ügyekben birói hatósággal felruházott szolgabirákra;

3. a kir. főügyésznek felügyelete a vezetése alatt álló kir. főügyészség kerületébe tartozó kir. ügyészségekre.

3. § A 2. §-ban felsorolt felügyeleti hatóságok ebben a hatáskörükben az igazságügyminister vezetése és ellenőrzése alatt állanak és utasitása szerint járnak el.

A felsőbb felügyeleti hatóságok (kir. táblai elnök, kir. törvényszéki elnök, kir. főügyész) a felügyeleti jog körében közvetlenül is intézkedhetnek.

4. § A felügyeleti jog köréhez tartoznak különösen:

1. őrködés az ügyvitel szabályszerüségére, az alkalmazottaknak hivatalos müködésére és arra, hogy magaviseletök hivatali állásuknak megfelelő legyen (1871:VIII. tc. 20. §. b) pontja);

2. megvizsgálása szabálytalan vagy késedelmes ügyvitel miatt tett panaszoknak;

3. intézkedés ugy a tapasztalt rendetlenség, késedelmeskedés és visszaélés megszüntetése, valamint azoknak megtorlása iránt.

5. § A felügyeleti hatóságok a felügyelet gyakorlása czéljából (1., 2. §.) azokat, a kik felügyeletök alatt állanak, mind nyilatkozatra, mind pedig a szükséges iratoknak és adatoknak előterjesztésére kötelezhetik.

A felügyeleti hatóságok ugy intézkednek, hogy az iratok előterjesztése által a folyamatban levő ügyek menete vagy épen ne vagy lehető rövid időre szüneteljen.

6. § Bármelyik felügyeleti hatóság oly panaszt, melynek tárgya a felügyeleti jog körébe tartozik, köteles elfogadni.

A felsőbb felügyeleti hatóság a megvizsgálást és intézkedést magának tarthatja fenn vagy a panaszt az illetékes alsóbb felügyeleti hatósághoz utasithatja.

Az elintézésről a panaszló mindig, a panaszlott pedig csak akkor értesitendő, ha az a panasz iránt meg volt hallgatva.

Az elintézés ellen a felsőbb felügyeleti hatóságokhoz ugy a panaszló, mint a panaszlott folyamodhatik.

7. § A felügyeleti hatóságok a felügyeletök alá utalt biróságok, illetőleg ügyészségek ügyvitelét akár személyesen, akár a vezetésük vagy a jelen törvény szerint felügyeleti hatóságuk alatt állók sorából kiküldött által megvizsgálhatják, az alkalmazottaknak a hivatásukra vonatkozó személyes képességeiről és müködéséről közvetlen meggyőződést szerezhetnek, de a biróságok tanácskozásánál és a határozatok hozatalánál jelen nem lehetnek.

A vizsgálattal a megvizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangu közeg meg nem bizható.

Biróságok ügyvitelének megvizsgálására ügyészségi tag ki nem küldhető.

Felügyeleti vizsgálat egyes ügyek tárgyában is tartható.

8. § A kir. törvényszékeknél a fölöttes (2. §.) kir. táblai elnök, - a törvényszékek mellett müködő kir. ügyészségeknél a fölöttes kir. főügyész legalább minden két évben, a járásbiróságoknál pedig a fölöttes kir. törvényszéki elnök évenként egyszer kötelesek az ügyvitelt megvizsgálni.

A megvizsgálást kiküldött által is teljesithetik (7. §.).

9. § A biróságok főnökei kötelesek az igazságügyminister kivánatára törvényhozási, törvénykezési és igazságügyigazgatási kérdésekben véleményt nyilvánitani, kellő adatokat és felvilágositásokat nyujtani.

10. § A kir. curia és a kir. itélőtáblák felhivás nélkül is kötelesek a törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira vagy ujabb törvényes intézkedések szükségességére nézve felmerült adatokat összegyüjteni.

Ezeket az adatokat az elnök minden év elején - sürgősség esetében évközben is - kivüle még legalább hat itélő biróból álló bizottság elé terjeszti.

A megvizsgálandó adatok természetéhez képest több ily bizottság is alakitható.

A kir. curia bizottságaiban a koronaügyész (ezen állás betöltéseig a budapesti kir. főügyész), a kir. itélőtábla bizottságaiban a kir. főügyész, illetőleg helyetteseik részt vesznek.

A bizottságok az előterjesztett adatokat megvizsgálják és ezeknek, valamint a törvénykezés terén szerzett tapasztalataiknak alapján véleményeiket az igazságügyministerhez terjesztik fel.

11. § A kir. curiánál és a kir. itélőtábláknál elnöki tanács alakitandó, mely a biróság elnökén kivül áll:

1. a m. kir. curiánál a másodelnökből és valamennyi tanácselnökből;

2. a kir. itélőtáblánál a tanácselnökökből (Budapesten az alelnökből is.)

Ha a tanács az elnökkel együtt nem állana öt tagból, akkor a tanács e számig a rangsorban következő birákból egészitendő ki.

A megjelenésben akadályozott rendes tagokat a rangsorban következő birák helyettesitik.

12. § Az elnöki tanács hatáskörébe tartozik véleményezés és határozathozatal minden oly igazságügyi igazgatási kérdésben, melyet az igazságügyminister akár általános, akár egyes ügyeket tárgyazó rendeletben a tanács elé utal.

13. § A felebbviteli biróságoknak kötelességük az ügyek felülvizsgálata alkalmával arra is ügyelni, hogy az alsóbb biróságok megtartják-e pontosan az eljárási és ügyviteli szabályokat. Tapasztalt szabálytalanság vagy késedelmesség esetében a felebbviteli biróság az illető biróság főnökét külön határozatban figyelmezteti és a határozatot az illető biróság közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságával is közli.

A mennyiben nyilvánvaló, hogy az ügyviteli szabályok meg nem tartása miatt sulyosabb, de fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenség, mulasztás vagy késedelem terhel valamely itélőbirót vagy birósági hivatalnokot; a felebbviteli biróság a terheltre, meghallgatása után külön indokolt határozatban rendbirságot róhat.

Ha a hivatalfőnök a rendbirságra itélt, ugy a határozat vele közvetlenül különben a hivatalfőnök utján közlendő.

14. § Ha a kir. ügyészségeknél alkalmazottak szolgálati kötelességeiket fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenséggel, mulasztással vagy késedelemmel megszegik: ellenükben, meghallgatásuk után, a rendbirság alkalmazhatásának joga a fölöttes felügyeleti hatóságokat illeti.

15. § A rendbirság esetenként 1 frtnál kevesebb és 50 frtnál több nem lehet.

A rendbirság az államkincstár javára esik és az illetőnek fizetéséből közigazgatási uton akkor is behajtandó, ha a fizetés különben a végrehajtás alól ki van véve.

Ha a birság tiz forintot meghalad: a marasztalt kérelmére részletekben való lerovás megengedendő.

A rendbirság alkalmazását kimondó határozat ellen - kivéve, ha azt az igazságügyminister (14. §.) vagy a kir. curia hozta, egyfoku felfolyamodásnak van helye; még pedig a kir. törvényszéktől a kir. itélőtáblához, a kir. itélőtáblától a kir. curiához, a kir. főügyésztől az igazságügyministerhez.

A felfolyamodás a rendbirságot kiszabó határozat kézbesitését követő nyolcz nap alatt annál a biróságnál, illetőleg annál a felügyeleti hatóságnál (14. §.) adandó be, a mely a rendbirság alkalmazását kimondó határozatot hozta.

A rendbirság alkalmazását kimondó határozat jogerőre emelkedése után a közvetlen felsőbb felügyeleti hatósággal közlendő.

16. § Ha a felebbviteli biróság az ügyek felülvizsgálata alkalmával oly hiányokat vesz észre, melyek szükségessé teszik valamely alsóbb biróság ügyvitelének gyors megvizsgálását: a megvizsgálás teljesitésére eső sorban hivatott felügyeleti hatóságot figyelmezteti, az igazságügyministerhez pedig jelentést tesz.

II. FEJEZET

Gyakorlati birói vizsgálat és a felsőbb itélőbirói képesitési kellékek

17. § A gyakorlati birói vizsgálat Budapesten szervezett vizsgáló bizottság előtt teendő le.

18. § A vizsgáló bizottság tagjait három évre az igazságügyminister nevezi ki.

19. § A gyakorlati birói vizsgálatra bocsátáshoz szükséges három évi gyakorlatból legalább két év biróságnál töltendő, egy év pedig kir. ügyésznél, ügyvédnél, m. kir. kincstári vagy közalapitványi ügyészségnél, avagy kir. közjegyzőnél tölthető.

20. § A joggyakorlatba csak azon idő számittatik be, a mely kizárólag abban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat és szabadság idejét: mely azonban összevéve évenkint két hónapot meg nem haladhat. Az ezt meghaladó idő be nem számitható.

21. § A gyakorlati birói vizsgálatra vonatkozó egyéb szabályokat az igazságügyminister rendeletben állapitja meg.

22. § A törvényes általános itélő birói (ügyészi) képesitési kellékek mellett a kir. itélőtábla birájává vagy ennek megfelelő birói és ügyészi állásra (50. §. 3. pontja) csak az nevezhető ki, a ki legalább öt évig:

1. birói vagy kir. ügyészi hivatalt viselt;

2. önálló ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott;

3. a jogtudományi szakban, mint egyetemi vagy jogakadémiai nyilvános vagy magántanár müködött;

4. az igazságügyministeriumban, a kir. curiánál, kir. itélőtáblánál, kincstári jogügyek igazgatóságánál vagy közalapitványi ügyigazgatóságnál, fogalmazási szakban szolgált.

23. § A kir. curia birájává, illetőleg ennek megfelelő (50. §. 4. pont) vagy ennél magasabb itélőbirói vagy ügyészi állásra a 22. §-ban emlitett kellékek és föltételek mellett csak az nevezhető ki, a ki ugyanezen 1-4. pontjaiban felsorolt hivatalok vagy állások bármelyikében legalább tiz évet töltött.

24. § A gyakorlati idő (22. §. első bekezdése, 23. §.) megállapitásakor a 22. §. 1-4. pontjaiban felsorolt hivatalokban vagy állásokban eltöltött idő összeszámitandó.

A 22. § 3. és 4. pontjaiban felsoroltak gyakorlati ideje a birói képesitettség megszerzésének napján kezdődik.

III. FEJEZET

A kir. biróságok és kir. ügyészségek szervezetét kiegészitő intézkedések

25. § A Budapesten elhelyezett kir. törvényszékek elnökei a kir. curia rendes biráinak létszámába sorozandók és a rangfokozat, rangsor, járandóság és fokozatos fizetésre való igény tekintetében a kir. curia biráival egyenlő jogokkal birnak.

Ennélfogva a kir. curia rendes biráinak létszáma (1884:XXXVIII. tc. 1. §.) 65-re felemeltetik s ezek közül 33 elsőosztályu, 32 pedig másodosztályu javadalmazásban részesül.

26. § Vidéki törvényszékhez elnököt a király, kir. curiai birói czimmel és jelleggel is kinevezhet.

27. § A király fontos közszolgálati érdekből eddigi szolgálati minőségükben meghagyás mellett:

1. a vidéki kir. törvényszék elnökének kir. curiai birói czimet és jelleget;

2. a kir. törvényszéki birónak és járásbirónak kir. itélőtábla-birói czimet és jelleget;

3. a kir. ügyésznek főügyészi helyettesi czimet és jelleget adományozhat, ha az 1-3. alatt felsoroltak legalább öt évig eddigi vagy ennek megfelelő itélőbirói vagy ügyészi állásban szolgálva magukat kitüntették.

28. § Azon elnökök száma, a kik kir. curiai birói czimmel és jelleggel neveztetnek ki és a kik utóbb e czimet és jelleget nyerik, tiznél több nem lehet (26. és 27. §.).

A 27. §. 2-ik és 3-ik pontjai alapján kir. itélőtábla-birói, illetőleg főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott birák és kir. ügyészek száma együtt a kir. törvényszéki- és járásbiráknak, valamint a kir. ügyészeknek az évenkinti költségvetési törvényben megállapitott együttes létszáma egy tizedrészét meg nem haladhatja.

29. § A 26. és 27. §. alapján alkalmazottak az uj jellegük tekintetében illetékes fegyelmi hatóságoknak és az e részben megállapitott eljárási szabályoknak vannak alávetve; különben, a mennyiben törvény vagy rendelet kivételt nem tesz, irányukban, állásuknak megfelelően a törvényszéki elnökre, a kir. törvényszéki és kir. járásbirákra, illetőleg a kir. ügyészekre nézve fennálló törvények és szabályok alkalmazandók.

A kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki biró, még pedig a hol több van, rangsor szerint a törvényszék elnökét (esetleg alelnökét) akadályoztatása esetén helyettesiti.

30. § A 26. §. és a 27. § 1. pontja alapján alkalmazott elnök másodosztályu kir. curiai birói fizetést huz és lakpénze 400 frt.

A 27. §. 2. és 3. pontjai alapján alkalmazottak járandósága ugyanaz, mint a kir. itélőtáblai másodosztályu biráké, illetőleg a másodosztályu főügyészi helyetteseké.

A főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeknek müködési pótlék nem jár.

31. § Az 1871:XXXI. tc. 11., illetőleg az 1881:LV. tc. alapján esetleg élvezett fizetési pótlékok a 27. §. alapján nyert alkalmazással megszünnek, de ha az ily módon alkalmazott tiz év alatt elő nem lép: fizetése tiz százalékkal és minden további öt év után öt százalékkal emelkedik.

A korpótlékra vonatkozó ezen intézkedés a 26. §. alapján kinevezett elnökre is kiterjed.

32. § Ha a 26. §. és a 27. §. 1. pontja alapján alkalmazott elnök a kir. curia rendes birájává vagy ennek megfelelő állásra (50. §. 4. pont) neveztetik ki, uj állásában rangsora és a fizetési fokozathoz való igénye akkép állapitandó meg, mint ha azt a szolgálati időt, mely alatt kir. curiai birói jelleggel elnöki minőségben szolgált, uj állásában töltötte volna.

33. § A kir. törvényszék vizsgálóbiráját és állandó helyettesét a kir. törvényszéki birák sorából két évi időtartamra az igazságügyminister rendeli ki.

A kirendelés ismételhető. A vizsgálóbirót a két év lefolyta után, ha ujolag ki nem rendeltetnék is, az elnök az egyes már megkezdett vizsgálatok befejezésével megbizhatja.

A vizsgálóbiró évenkint 300 o. é. forint pótlékban részesül.

Elegendő elfoglaltság hiányában a vizsgálóbiró e müködésével összeegyeztethető más birói teendővel is megbizható.

A törvényszék elnöke a vizsgálóbiró segitségére egy vagy több albirót, vagy törvényszéki jegyzőt, illetőleg aljegyzőt rendelhet ki.

A vizsgálóbiró mellé rendelt albirák a vizsgálóbiró vezetése alatt vizsgálatok teljesitésével, vagy egyes vizsgálati cselekvényekkel bizhatók meg.

A vizsgálóbiró mellé rendelt jegyző, vagy aljegyző a vizsgálat köréhez tartozó egyes teendőket a vizsgálóbiró utasitásához képest s ellenőrzése mellett végeznek. Azonban előleges letartóztatást, vizsgálati fogságot, személy- vagy házmotozást és bűnvádi lefoglalást nem rendelhetnek el.

Több vizsgálóbiró viszonyát az elnökhöz és egymáshoz, az időleges helyettesités módozatait, valamint a vizsgálóbiró és a melléje rendeltek közötti viszony részleteit az ügyviteli szabályok állapitják meg.

Járásbiróságoknál a vizsgálatot a járásbiró vagy albiró teljesiti.

Járásbirósági jegyző vagy aljegyző, mint segédek végezhetnek a vizsgálat köréhez tartozó egyes teendőket, a törvényszéki jegyzőkre vagy aljegyzőkre meghatározott módozatok és korlátozások mellett.

34. § A kir. járásbiróságokhoz a szükséghez képest több járásbirót is lehet kinevezni.

A mely járásbiróságnál több járásbiró van, a felügyelet és vezetés a rangidősbet illeti.

35. § A kir. törvényszékeknél albirói állások rendszeresittetnek; de azzal a korlátozással, hogy a törvényszéknél alkalmazott albirák száma az illető törvényszéknél rendszeresitett itélőbirák létszámának negyedrészét meg nem haladhatja.

36. § Az albiró rendszerint valamely kir. törvényszékhez neveztetik ki és legalább egy évig kir. törvényszéknél alkalmazandó.

E határidő eltelte után, vagy fontos okból előbb is, az igazságügyminister a törvényszéki albirót a törvényszék területén lévő járásbirósághoz, mint végleges székhelyére rendeli ki.

Erről a székhelyről vagy a végleges székhely megállapitása előtt a törvényszéktől más törvényszékhez vagy más törvényszék területén lévő járásbirósághoz az albiró csak beleegyezésével helyezhető át.

37. § A törvényszékhez kinevezett albiró, a birói teendők tekintetében, hacsak törvény határozottan ki nem zárja, a törvényszéki biróval egyenlőnek tekintik.

Semmiség terhe alatt tiltva van, hogy albirák:

1. a törvényszék fegyelmi és felebbezési tanácsaiban;

2. egyéb tanácsokban közülök egynél többen;

3. végre bármely tanácsban elnöki minőségben részt vehessenek.

38. § A budapesti kir. ügyészség élén kir. főügyészi helyettes áll, ki a főügyészi helyettesek országos összlétszámában foglal helyet.

A budapesti kir. ügyészségnél s szükséghez képest több kir. ügyész is alkalmazható, a kik azonban müködési pótlékot nem huznak.

IV. FEJEZET

Kiegészitő intézkedések az összeférhetetlenség tárgyában. Az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony

39. § Az 1869:IV. tc. 8., 11., 12. §-aiban foglalt rendelkezések a birósági hivatalnokokra is kiterjesztetnek.

Mindazáltal nincs kizárva, hogy a birósági hivatalnok - kivéve a kölcsönös biztositó társaságokat - szövetkezetek igazgatóságának vagy felügyelő-bizottságának tagja lehessen.

40. § Az 1869:IV. tc. 8. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezés azzal egészittetik ki, hogy az itélőbiró egyetemi magántanár lehet.

41. § Ugyanazon biróságnál sem itélőbirói, sem birosági hivatalnoki állásra nem alkalmazhatók:

1. fel- vagy lemenő ágban rokonok és sógorok;

2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag;

3. azok, kik örökbefogadó szülői és örökbefogadott gyermeki viszonyban állanak;

4. az itélőbiró vagy birósági hivatalnok nejének fitestvére, vagy nőtestvérének férje.

42. § A 41. §. 1-4. pontjai alatt felsorolt viszonyok bármelyike az ugyanazon ügyészségnél (kir. ügyészség, fő-, koronaügyészség) alkalmazást is kizárja.

Hasonlókép nem alkalmazhatók egyfelől valamely biróságnál itélőbirói, másfelől ugyanazon biróság székhelyén müködő kir. ügyészségnél ügyészi állásra azok, a kik között a 41. §. 1-4. pontjaiban felsorolt viszonyok valamelyike fenforog.

43. § Nem lehet itélőbiró a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbiróságnál az, a ki a fölöttes kir. itélőtáblai elnökkel,

járásbiró (albiró), a ki a fölöttes törvényszéki elnökkel,

kir. ügyész (alügyész), a ki a fölöttes kir. főügyészszel a 41. §. 1-4. pontjaiban meghatározott viszonyok bármelyikében van.

44. § A mely biróságnál az itélőbirák száma a tizet meghaladja, a király az itélőbirák - vagy ezek és az ügyészek között létező unokatestvéri, - vagy a 41. §. 4. pontja alá eső akadály alól felmentést adhat, de ezek ily felmentés esetében sem müködhetnek egy tanácsban.

A 43. § esetében egyfelől a kir. itélőtábla elnöke, másfelől a kir. törvényszékek elnökei között, ugyszintén egyfelől a kir. főügyész, másfelől a kir. ügyészségek vezetői között, végre egyfelől a kir. törvényszék elnöke, másfelől a járásbiróságok vezetői közt fenforgó akadály alul felmentés nem adható. A 43. §. egyéb eseteiben a király minden akadály alul adhat felmentést.

A birósági hivatalnokoknak mind egymás között, mind az itélőbirákkal és ügyészekkel szemben fennálló ugyanazon rokonsági és sógorsági akadályaik alól, melyek a jelen szakasz első bekezdésében vannak megjelölve, az igazságügyminister adhat felmentést.

45. § A 41-43. §. eseteiben az 1871:IX. tc. 3. és 4. §-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók a következő eltérésekkel:

a) a 43. §. eseteiben, ha az akadályt képező viszony az együtt alkalmazás idején derül ki, vagy keletkezett, felmentés pedig nem adatott és az alkalmazottak egyike sem kér áthelyezést: az alsóbb hivatali fokon álló helyezendő át;

b) ha az együtt alkalmazást kizáró viszony egyfelől itélő biró vagy ügyészségi tag és másfelől birósági hivatalnok között létezik: a birósági hivatalnok helyezendő át.

A biróság vagy ügyészség vezetője a reá nézve fenforgó akadályt az 1871:IX. tc. 3. §-ában megszabott határidő alatt közvetlenül az igazságügyministernek köteles bejelenteni.

V. FEJEZET

Összlétszám és rangsor

46. § A fokozatos fizetéssel járó birói és ügyészi állásban alkalmazottak az ország egész területére terjedőleg összlétszámba foglalandók.

47. § A fokozatos fizetéssel járó hivatali állásra az 50. §. esetein kivül a kinevezés rendszerint a legalsó fizetési fokozatba helyezéssel történik.

A birói vagy ügyészi szervezet változása esetében ilyen állások magasabb fizetési fokozatba kinevezéssel is betölthetők.

Más esetben is, ha fokozatos fizetéssel járó állásra nem a birói vagy ügyészi szervezet körében alkalmazott egyén az 50. §. esetein kivül neveztetik ki: kivételesen a magasabb fizetési fokozatba helyezéssel történhetik a kinevezés, de akkor egy alsóbb fizetési fokozatu állás helyett egy magasabb rendszeresittetik és ez mint számfeletti állás fenmarad mindaddig, mig a magasabb fizetési fokozatba kinevezett ezen állásában marad, vagy a mig kineveztetésének időpontját tekintve, különben is a magasabb fizetési fokozatba előlépett volna.

48. § Előléptetésre a magasabb fizetési fokozatba annak van igénye, a ki a következő alsóbb fizetési fokozatban az összlétszám sorrendje szerint az első.

Ha az előléptetésre jogosult ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, előléptetése az eljárás jogerős befejeztéig függőben marad.

Mindazáltal, ha még egy vagy több hasonló magasabb fizetésü állás üresedik meg: arra a fegyelmi eljárás alatt levő után legközelebb jogositott ugyan előléptetendő, de ezzel az előbbit, ha ez fegyelmi büntetés alá nem nem esik, a rangsorban meg nem előzi.

Ha a jogosult ellen inditott fegyelmi eljárás megszüntetik, vagy ha az a fegyelmi vád alól felmentetik; részére a magasabb fizetés attól a naptól utalványozandó, a melytől kezdve a magasabb fizetés különben megillette volna.

49. § A rangsort a király által kinevezetteknél a legfelső elhatározás, másoknál a kinevezési okirat keltének napja állapitja meg.

Azok között, a kik ugyanazon napon neveztettek ki s már előbb is államszolgálatban voltak, a kinevezés előtt közvetlen elfoglalt állásuk rangfokozata, illetőleg rangsora, egyenlő rangfokozat és rangsor esetében a hoszszabb szolgálati idő adja meg az elsőséget.

Uj szervezés esetében a szervezés befejezéseig egyenlő állásra, habár különböző időben kinevezettek között, a rangsor oly módon állapitandó meg, mint ha a szervezett uj biróság vagy ügyészség müködése megkezdésének napján egyidejüleg lettek volna kinevezve.

50. § A szerzett rangsornak és fizetési fokozatnak más állásra kinevezés esetére leendő biztositása czéljából a hivatali állások a következő csoportokba soroztatnak:

1. kir. alügyész, kir. albiró;

2. kir. ügyész, kir. járásbiró, kir. törvényszéki biró;

3. kir. itélőtáblai biró; vidéki kir. törvényszéki elnök és a Budapesten elhelyezett kir. törvényszék alelnöke; kir. főügyészi helyettes, igazságügyministeri osztálytanácsos;

4. kir. curiai biró, kir. itélőtáblai tanácselnök, Budapesten elhelyezett kir. törvényszék elnöke, kir. főügyész, koronaügyészi helyettes, igazságügyministeri tanácsos;

5. az igazságügyministerium államtitkára, koronaügyész, kir. curiai tanácselnök, kir. itélőtáblai elnök, a budapesti kir. itélőtábla alelnöke, (1890:XXV. tc. 22. §.).

Ha valaki ugyanazon csoportban foglalt állások közül egyikből a másikba neveztetik ki: akkor uj állásában azt a rangsort s ha fizetési fokozatok vannak, azt a fizetési fokozatot nyeri, mely őt az ugyanazon csoportban felsorolt állások bármelyikében uj kinevezése előtt eltöltött szolgálati idő szerint a többiek szolgálati idejéhez viszonyitva, megilleti.

Mindazáltal az, a ki már előbbi állásában magasabb járandóságot élvezett, ezt - a müködési pótlék kivételével - uj állásában is megtartja és előbbi fizetési fokozatánál alsóbb fokozatuak közé nem sorozható.

A 27. §. 2-ik és 3-ik pontja alapján a kir. itélőtáblabirói czimmel és jelleggel felruházott kir. birákat és főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeket a jelen szakasz 3-ik pontjában felsorolt állásban alkalmazottak a rangsorban mindenesetre megelőzik.

Ezen szakasz rendelkezései az ugyanazon csoportban foglalt állások rangfokozatát nem érintik.

51. § Ha kir. itélőtáblai birónak törvényszéki elnökké kinevezése székhelyváltozással jár: a szabályszerü költözködési költség megtéritendő.

Ha másodosztályu kir. itélőtáblai biró neveztetik ki vidéki kir. törvényszék elnökévé, magasabb fizetési fokozatra való igényének (48. §.) megnyiltakor a magasabb kir. itélőtábla-birói fizetésbe lép.

52. § A rangfokozat szabályozása, ugyszintén az összlétszám és a rangsor megállapitására szükséges minden más intézkedés az igazságügyminister hatáskörébe tartozik.

VI. FEJEZET

Ügyészek áthelyezése és a megbizás visszavonása

53. § Az igazságügyminister a koronaügyészi helyettest a kir. főügyészi, - főügyészt koronaügyészi helyettesi, - vagy más főügyészi állásra, a főügyészi helyetteseket, kir. ügyészeket és alügyészeket pedig ezen minőségükben áthelyezheti.

54. § Az ügyészi megbizás elvonása esetében (1871:XXXIII. tc. 7. §.) a kir. ügyészség tagjai (1871:XXXIII. tc. 2. §.) fizetésöknek épségben tartása mellett rangjuknak megfelelő itélőbirói állásra nevezendők ki.

A szabályszerü költözködési költség mind a jelen, mind az előző szakasz esetében megtéritendő.

VII. FEJEZET

Vegyes, átmeneti és hatályba léptető intézkedések

55. § A kir. curiához tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminister - beleegyezésükkel - törvényszéki és járásbirákat, vagy albirákat rendelhet be.

A berendelés tartamára évenként a vidéki törvényszéki és járásbirák 600, - a vidéki albirák 400 forint pótlékban részesülnek.

A berendelés rendszerint két évnél tovább nem tarthat.

A berendelt birák és albirák eddigi állásukkal egyenrangu bármely birói állásra beleegyezésük nélkül is áthelyezhetők annak a kir. itélőtáblának a kerületében levő bármely birósághoz, a mely kir. itélőtábla kerületében székhelyük volt.

A jelen törvény hatályba léptéig kinevezett curiai tanácsjegyzők és segédtanácsjegyzők, a kir. curiánál továbbra is alkalmazhatók.

56. § Az 1890:XXV. tc. 6. §-ának rendelkezése azzal egészittetik ki, hogy az ott megjelölt módon elnöki titkári teendőkre is albirák rendelhetők be, továbbá, hogy az albirák berendelésének időtartama kivételesen meghosszabbitható; tanácsjegyzői teendőkre pedig berendelt jegyzők és birói képesitéssel biró aljegyzők is alkalmazhatók.

57. § Az igazságügyminister kir. ügyészeket és alügyészeket kérelmükre állásuk és rangsoruk megtartása mellett országos fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatásával bizhat meg.

58. § A 1869:IV. tc. 14. §. első bekezdésének rendelkezése akként módosittatik, hogy a biró kineveztetése után legkésőbb egy hó alatt tartozik a birói esküt letenni. E módositással az idézett 14. §. rendelkezései a kir. ügyészség tagjaira is kiterjesztetnek.

Azt, hogy a már államszolgálatban levők birói vagy ügyészi állásra kinevezés és áthelyezés esetében mennyi idő alatt tartoznak az esküt letenni és uj állásukat elfoglalni, az igazságügyminister rendelettel szabályozza.

59. § Az 1871:XXXI. tc. 8. §-ának az a rendelkezése, mely szerint bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélőbirák is nevezendők, kik egyszersmind bánya-szakértők, - hatályon kivül helyeztetik.

60. § Az 1871:VIII. tc. 28. és 29. §-ainak rendelkezései a következően módosittatnak, illetőleg egészittetnek ki:

Csekélyebb rendetlenségek esetében a megintés jogát gyakorolják:

1. a kir. törvényszék elnöke ugy a vezetése, mint a felügyelete alatt álló biróságok összes alkalmazottjai ellen;

2. a kir. tábla elnöke és a kir. főügyész mindazok ellen, a kik a jelen törvény 2-ik §-ának 1. és 3. pontjai értelmében felügyeletök alatt állanak;

3. mindenik biróság és ügyészség vezetője a vezetése alatt álló biróság vagy ügyészségnél alkalmazott segéd- és kezelő-személyzet tagjai ellen.

A kezelő-személyzet tagjai ellen előleges irásbeli megintés eredménytelensége esetében 1 frttól 20 frtig terjedő rendbirság is szabható ki.

A megintést és a rendbirság kiszabását tartalmazó határozat ellen, egyfoku felfolyamodásnak van helye a közvetlen felsőbb felügyeleti hatósághoz.

A felfolyamodás beadásának idejére és helyére, a rendbirság behajtására és a határozat közlésére a 15. §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

61. § Az 1871:VIII. tc. 39. és 43. §-ainak rendelkezései akként módosittatnak, hogy az azon szakaszokban emlitett határozatok ellen a felebbvitel nyolcz nap alatt adható be.

62. § Az 1871:XXXIII. tc. 26. §-ának és 27. §-a c) pontjának rendelkezése azzal egészittetik ki, hogy a kir. főügyész ügyészi teendők végzésére bármely birósághoz maga helyett akár helyettesét, akár az alája rendelt ügyészek egyikét kiküldheti.

63. § A joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők szolgálati viszonyait és gyakorlati kiképzését, valamint a törvény korlátai között azoknak müködési körét, az igazságügyminister szabja meg.

64. § A jelen törvény értelmében az általánosságban használt „itélőbiró” elnevezés alatt a kir. curiánál, kir. itélőtáblánál, kir. törvényszéknél és kir. járásbiróságnál alkalmazott elnök, másodelnök, alelnök, tanácselnök, biró és albiró; -

„ügyészek” vagy „ügyészség” elnevezés alatt a koronaügyész, kir. főügyész és ezek helyettese, a kir. ügyész és alügyész; -

„birósági hivatalnokok” alatt pedig a kir. biróságoknál és ügyészségeknél alkalmazott többi államhivatalnokok értetnek.

65. § A vidéki kir. törvényszéki elnökök fizetése a pótlék érintetlenül hagyása mellett (1871:XXXI. tc. 11. §.) ugyanaz, mint a vidéki kir. itélőtáblai II. osztályu biráké.

66. § A kik a jelen törvény hatályba léptekor törvényes joggyakorlaton voltak, a gyakorlati birói vizsgára az eddigi feltételek mellett, bocsáthatók.

A jelen törvény hatályba léptekor az igazságügyministeriumban a fogalmazási szakban alkalmazottaknak e minőségben töltött gyakorlatuk oly hatályunak tekintetik, mint ha azt biróságnál, ügyvédnél vagy ügyészségnél töltötték volna.

A vizsga letételére a fentebbi esetekben is a jelen törvénynek s az annak alapján kiadandó rendeletnek intézkedései alkalmazandók.

67. § A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törvénynyel ellenkező rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek.

Különösen hatályukat vesztik:

az 1869:IV. tc. 16. §-ának harmadik bekezdése;

az 1871:XXXI. tc. 3. §-ának első bekezdése és második bekezdésének első mondata; valamint ugyanezen törvény 6. §-ának harmadik bekezdése;

az 1871:XXXIII. tc. 6. §-ának második bekezdése, a 7. §., - a 10. §., - a 15. §-nak a kir. ügyésznél magasabb ügyészi állásokra vonatkozó különös képesitési kellékeket tárgyazó intézkedése;

az 1874:XXIV. tc. 1., 2. és 4. §-ai, - 7. §-a harmadik bekezdésének a vizsgálat idejére vonatkozó rendelkezése, a 8. §. első bekezdése, - a 9., 10. és 13. §.;

az 1883:I. tc. 7. §-ának a birósági aljegyzők és joggyakornokok képesitettségére vonatkozó rendelkezése;

az 1886:XXXIV. tc. 4. és 5. §-ai; az utóbb emlitett szakasz azonban a budapesti kir. itélőtáblához a kir. itélőtáblák müködésének megkezdéséig kinevezett vagy áthelyezett kir. itélőtáblai birák rangsorozatára nézve érintetlenül marad.

68. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvénynek a felügyeletre, az összeférhetetlenségre és az együtt alkalmazást kizáró viszonyra vonatkozó rendelkezéseit, a szükségeseknek mutatkozó módositásokkal a birósági végrehajtókra rendelettel kiterjeszsze; és hogy rendelettel szabályozza a birósági végrehajtók dijazását azon eljárásokra nézve, a melyeknek dijazása iránt az 1871:LI. tc. rendelkezést nem tartalmaz.

69. § A jelen törvény hatályba lépte következtében a folyó évben felmerülő átmeneti kiadásoknak fedezésére, az 1891. évi zárszámadásban leendő utólagos elszámolás kötelezettsége mellett az igazságügyminister felhatalmaztatik.

70. § Ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba.

Az igazságügyminister határozza meg, hogy a gyakorlati birói vizsgálatra és vizsgáló birákra vonatkozó intézkedések mikor lépnek hatályba, s rendelettel szabályozza az életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket.

71. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister megbizatik.


  Vissza az oldal tetejére