1891. évi XXXI. törvénycikk

a consuli biráskodás szabályozásáról * 

1. § A consuli biráskodást a magyar és az osztrák honosok, valamint a védenczek felett a külföldön a consuli biróságok gyakorolják.

2. § Azokban az országokban, a melyekben a consuli biráskodás gyakoroltatik, ennek elsőfoku gyakorlása a consuli hivatalokat illeti.

A biráskodást a már kirendelt consuli hatóságok eddigi hatáskörükben, - a jövőben kirendelendő consuli hatóságok pedig a közös külügyministerrel tartott értekezés után a monarchia mindkét államának ministeriuma által egyetértve megállapitott hatáskörben gyakorolják mindaddig, a mig biráskodásuk ugyanilyen módon ki nem terjesztetik, nem korlátoztatik, vagy meg nem szüntettetik.

3. § Konstantinápolyban consuli főtörvényszék állittatik fel, a mely a consuli hivatalok határozataira és rendelkezéseire vonatkozó consuli biráskodást második és utolsó fokban gyakorolja.

4. § A consuli főtörvényszék egy elnökből, a megkivántató számu főbirákból és a szükséges segédszemélyzetből áll. Az elnöki állás magyar vagy osztrák honossal fog betölteni olyanképen, hogy a magyar honosra osztrák honos, az osztrák honosra magyar honos következzék.

A főbirói állások egyenlő számu magyar és osztrák honosokkal töltendők be.

5. § A főtörvényszéki elnöki és a főbirói állásokat Ő Felsége Ausztria császára és Magyarország apostoli királya tölti be.

Az elnöki állásra az előterjesztést és ellenjegyzést a másik állam ministeriumával és a közös külügyministerrel egyetértve annak az államnak a ministeriuma teszi, a melynek honosa sorban következik; a főbirói állásokra pedig az előterjesztést és ellenjegyzést a közös külügyministerrel egyetértve teszi annak az államnak a ministeriuma, a melynek honosa javaslatba hozandó.

Az elnöki és a főbirói állások magyar vagy osztrák államhivatalnokoknak vagy a közös külügyministerium és az alája rendelt hivatalok tisztviselőinek beosztásával töltendők be.

Az elnöki és főbirói állásokra csak olyan egyének alkalmazhatók, a kik magyar, illetőleg osztrák honosok és vagy a consuli biráskodást már tiz évig gyakorolták, vagy a kik - ha magyar honosok, a magyar korona országaiban érvényes szabályok szerint, ha pedig osztrák honosok, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban érvényes szabályok szerint - a birói hivatal gyakorlására képesitve vannak.

A többi személyzetet a közös külügyminister osztja be.

6. § Az elnökül vagy főbirákul beosztott magyar államhivatalnokok beosztásuk alkalmából addigi állásaikból bizonytalan időre fizetés nélkül szabadságoltatnak; beosztásuk alóli felmentésük után pedig előbbi hivataluknak és fizetésüknek megfelelőleg ismét alkalmaztatnak, esetleg a nyugdijazási törvény értelmében a consuli főtörvényszéknél töltött szolgálati idejük beszámitása mellett a törvényben megállapitott ellátásban részesittetnek.

A beosztás alóli felmentés után az illető hibája nélkül szolgálaton kivül töltött idő a szolgálati időbe szintén beszámitandó.

7. § A szervezési szabályokat, a mennyiben a jelen törvény nem intézkedik és az ügyviteli szabályokat a consuli biróságok részére a közös külügyminister, a két állam ministeriumával egyetértve, rendeleti uton fogja megállapitani.

A biróságok határozatainak hozatalánál a birói rendes létszámhoz nem tartozó ülnökök közremüködése is elrendelhető.

8. § A fegyelmi hatalmat az elsőfoku consuli biróságok, valamint a consuli főtörvényszék segéd- és kezelő személyzete felett a közös külügyminister saját hatáskörében és az alája rendelt közegek által gyakorolja, s a megfelelő szabályokat kibocsátja.

A főtörvényszéki elnököt és a főbirákat szolgálatuktól, - hacsak a főtörvényszékek szervezetében változás nem történik, - akaratuk ellen csak fegyelmi eljárás alapján lehet felmenteni. A felmentő határozat hatályosságához Ő Felsége jóváhagyása szükséges, mely a közös külügyministernek és azon állam ministeriumának egyező előterjesztései alapján adható meg, a melyik állam ministeriumának előterjesztésre az illető elnök vagy főbiró beosztása történt. (5. §.)

A szolgálattól fegyelmi eljárás alapján történt felmentés esetében a felmentett elnöknek vagy főbirónak törvényes hazai fegyelmi hatósága határozza meg a további jogkövetkezményeket.

9. § Mind az elsőfoku consuli biróságok, mind a consuli főtörvényszék Ő Felsége Ausztria császára és Magyarország apostoli királya nevében itélnek.

10. § 1. A consuli biróságoknál a magyar honosok jog- és cselekvési képessége és családi jogai, - ideértve az atyai hatalmat, a gyámságot és gondnokságot, valamint a házassági vagyoni jogot is, - továbbá valamely elhunyt magyar honos után az öröklési jog, ideértve a hagyatéki eljárást is, végre a magyar honosok által elkövetett büntetendő cselekmények: azon törvények és szabályok szerint itélendők meg, a melyek az államnak azon részében vannak hatályban, a melyben az illető magyar honosnak községi illetősége van, illetőleg volt.

2. A m. kir. ministerium felhatalmaztatik a fenforgó nemzetközi és sajátszerü helyi viszonyok tekintetbevételével megállapitani azt, hogy az e részbeli törvények és szabályokból, melyek és mely változtatásokkal legyenek a jelen törvény hatálybaléptekor és melyek későbben hatályba léptetendők.

3. Addig azonban a magyar honosokra vonatkozólag hatályban maradnak a consuli biróságok által jelenleg alkalmazandó azon törvények és szabályok, melyek a jelen §. első bekezdésében felsorolt jogviszonyokat tárgyazzák.

4. A m. kir. ministerium továbbá felhatalmaztatik a fenforgó nemzetközi és sajátszerü helyi viszonyok tekintetbevételével megállapitani azt, hogy a jövőben hozandó azon törvények és szabályok, a melyek a jelen §. első bekezdésében felsorolt jogviszonyokat tárgyazzák, mikor és minő változtatásokkal legyenek a consuli biróságoknál a magyar honosokra vonatkozólag hatályba léptetendők.

5. A m. kir. ministerium a fenforgó nemzetközi és sajátszerü helyi viszonyokra való tekintettel a szükséghez képest bármikor elhatározhatja, hogy a jelen §. első bekezdésében felsorolt jogviszonyokat tárgyazó törvények és szabályok kiegészittessenek, módosittassanak vagy hatályon kivül helyeztessenek.

6. A Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar honosokra a jelen § értelmében alkalmazandó törvényeknek hatálybaléptetése, kiegészitése, módositása, vagy hatályon kivül helyezée tárgyában a m. kir. ministerium Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértve intézkedik.

7. Mielőtt a jelen szakaszban nyert felhatalmazásokkal élve, határozatokat hozna a m. kir. ministerium, a közös külügyministerrel a fenforgó nemzetközi és sajátszerü helyi viszonyokról felvilágositás czéljából értekezést tart.

11. § A védenczek nem tekintetnek magyar állampolgároknak.

Ha azonban védelembe fogadásuk alkalmával a consuli hatóságnál kijelentik, hogy magukat a magyar állampolgárokra érvényes jogszabályoknak vetik alá, ez esetben reájuk a budapesti illetőségü magyar állampolgárokra nézve érvényes jogszabályok alkalmazandók.

12. § A consuli biróságoknál jelenleg hatályban levő törvények és szabályok közül azok, a melyek nem a 10. §-ban felsorolt jogviszonyokat tárgyazzák, a magyar honosokra vonatkozólag hatályban maradnak.

Ezenfelül a m. kir. ministerium a másik állam ministeriumával egyetértve és a közös külügyministerrel tartott értekezés után a 10. §-ban fel nem sorolt jogviszonyokra vonatkozó uj törvényeknek és szabályoknak a consuli biróságoknál való hatálybaléptetését és ezeknek, valamint a jelen §. első bekezdésében hatályban hagyottaknak kiegészitését, módositását és hatályon kivül helyezését elrendelheti.

13. § Valamely consuli biróság és a monarchia valamelyik államának birósága vagy hatósága között felmerülő illetőségi összeütközés esetében mindkét állam ministeriuma egyetértve és a közös külügyministerrel tartott értekezés után határoz.

Ugyanilyen módon a biróküldés, illetőleg más hatóság kiküldése is megállapitható.

Ha az illetőségi összeütközés vagy a biróküldés kérdése consuli biróság és Horvát-Szlavonországok birósága vagy hatósága között merül fel: az intézkedésre hivatott magyar királyi ministerium a Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával létesitendő megállapodásnak megfelelően jár el.

14. § A magyar korona országaiban székelő biróságok egyrészről és a consuli biróságok másrészről egymásnak oly módon tartoznak jogsegélyt nyujtani, mint egy és ugyanazon ország biróságai egymás között.

15. § A consuli biráskodást azon idegen államokban, a melyekben ez ujonnan hozatik be, a két állam ministeriuma a közös külügyministerrel tartott értekezés után, a jelen törvény értelmében egyező rendeletekkel szabályozhatja.

16. § A consuli biráskodás gyakorlása valamely idegen államban egy harmadik barátságos hatalmasságra a közös külügyminister által mindkét állam ministeriumának egyetértve hozott határozatai alapján átruházható.

17. § Ő császári és apostoli királyi Felsége felhatalmazása folytán a közös külügyminister a monarchia mindkét állama ministeriumának egyetértve hozott határozatai alapján a consuli biráskodás gyakorlását valamely idegen államban rendeleti uton korlátozhatja, időlegesen felfüggesztheti vagy véglegesen megszüntetheti.

18. § A jelen törvény alapján kibocsátott rendeleteket a belföldön az igazságügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán, a consuli biróságoknál pedig a közös külügyminister fogja kihirdetni.

A m. kir. ministerium által kibocsátott rendeletek tudomás végett az országgyülésnek bejelentendők.

19. § Az egyiptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január 5-én 491. sz. a. - 1881. évi február hó 28-án 6021. sz. a., - 1882. évi január 10-én 873. sz. a., - 1883. évi február hó 27-án 3787. sz. a., - 1884. évi január 26-án 2566. sz. a. és 1889. évi február hó 1-én 4870. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendeletek, - és a tunisi kormányzóságban müködő cs. és kir. consulságok birói hatóságának az ott felállitott franczia biróságokra átruházása tárgyában 1884. évi junius 12-én 24,044. sz. a. kiadott kiadott igazságügyministeri rendelet, a melyek a törvényhozás elé terjesztettek és hiteles alakban az országos levéltárban elhelyezendők, ezennel megerősittetnek.

20. § A jelen törvény hatálybalépte napjától számitandó 10 évig hatályban marad.

Ezen idő alatt a jelen törvény csak abban az esetben szüntethető meg és rendelkezései csak annyiban változtathatók meg, ha a másik államban fennálló és ugyanezen tárgyról szóló törvény szintén megszüntetik, vagy a mennyiben rendelkezései hasonlóképen megváltoztatnak.

21. § Jelen törvény hatályba léptettetik, ha a monarchia másik államában is törvény hozatott, a mely a consuli biráskodást a jelen törvényben foglalt elvekkel egyezőleg szabályozza.

Ezen esetben a jelen törvény hatálybaléptének napját a magyar kir. ministerium rendeletileg állapitja meg.

22. § Azon jogorvoslatokra, a melyek a consuli biróságok előtt folyamatban levő ügyekben a biróságok határozatai és intézkedései ellen a jelen törvény hatálybalépte előtt szabályszerüen beadattak és birói elintézést igényelnek, a jelen törvény nem alkalmazandó.

23. § Jelen törvény végrehajtásával a m. kir. ministerium bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére