A consuli biráskodás a magyar állampolgárok felett a külföldi államok némelyikében, melyek között az ozman birodalom e tekintetben a legjelentékenyebb, szerződések és a kifejtett szokás alapján gyakoroltatik.
A szerződésekben, valamint a gyakorlat által megállapitott korlátok között a monarchia államainak birói hatalma kiterjed nemcsak az illető országokban tartózkodó állampolgáraikra, hanem azokra az idegenekre is, a kik a nélkül, hogy akár magyar, akár osztrák állampolgárok lennének, államszerződések vagy gyakorlat alapján a cs. és kir. consuli hatóságok védelmét és képviseletét élvezik s védenczeknek szoktak neveztetni.
Az ozman birodalomban, a melyhez hozzá számittatik az egyptomi alkirályság és Bulgária s hozzá számittatott a legujabb időkig Szerbia és Ruménia is, ezen jog alapját VI. Károly választott római császár e néven III. magyar királynak Achmet Chán török szultánnal Paszaroviczon 1718. julius 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződése képezi, mely az 1739. évi szeptember 18-iki belgrádi és az 1791. augusztus 4-iki sistovi békekötések által megerősittetett.
Egyptomban, az ozman birodalomban gyakorolt consuli biráskodás az 1876. január 5-én 491. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelettel korlátoztatott oly módon, hogy a consuli biróságok hatóságának egy része az Egyptomban felállitott vegyes ugynevezett nemzetközi biróságokra ruháztatott át.
Bulgáriában a consulok hatósági és védelmi jogát, ugy mint a capitulatiók és a szokás megállapitották, az 1879:VIII. törvénycikkbe foglalt berlini szerződés VIII. czikke fentartotta.
Szerbiában a consuli biráskodás az 1882:XXXV. törvénycikkbe foglalt consulsági egyezmény XIII. czikke alapján megszünt.
Ruméniában, az idézett berlini szerződés XLIX. czikke által a consulok kiváltságait és jogkörét illetőleg általuk gyakorolt oltalmi jog mindaddig fentartatván, mig ez szerződés által nem módosittatik, a consuli biráskodás abban a terjedelemben, a melyben ez a berlini szerződés létrejötte előtt gyakoroltatott, ma is gyakoroltatik.
Ezeken kivül a következő országokban gyakoroltatik a consuli biráskodás:
1. Marokkóban az 1830. márczius 9-én kötött államszerződés és az 1882:XIX. törvénycikkbe foglalt madridi egyezmény alapján;
2. Persiában az 1857. május 17-én kötött államszerződés alapján;
3. Sziámban az 1871:XXVIII.
4. Japánban az 1871:XXIX. és
5. Chinában az 1871:XXXV. törvénycikkekbe foglalt államszerződések alapján;
6. Zanzibárban azon az alapon, hogy az 1889:III. törvénycikkbe foglalt kereskedelmi és hajózási egyezmény szerint a cs. és kir. consuli hatóságokat a leginkább kedvezményezett államjogával egyenlő jog illeti meg.
Megjegyzem itten, hogy Tunisban a consuli biróságok hatóságának legnagyobb része az 1884. julius 12-én 24.044. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet alapján az ott felállitott franczia biróságokra ruháztatott át.
Az előadottakból kitünik, hogy a kiváltságokon alapuló kivételes s a civilisált nemzetek között szokatlan, valamint sokszor visszás helyzetekre vezető ezen jog, az államok viszonyaiban előforduló változásokhoz, eredetének megfelelőleg alkalmazkodva, megszünik azokon a területeken, a melyeken előbb, az akkori viszonyok között gyakoroltatott s hatályba lép ott, a hol az ujonnan keletkezett viszonyok a honpolgárok birói védelmét szükségessé és lehetővé teszik.
A consuli biráskodás az ozmán birodalomban, Egyptomot kivéve, magában foglalja:
1. a büntető igazságszolgáltatást, a mennyiben a vádlott magyar vagy osztrák állampolgár; de bűntettek és vétségek eseteiben a consuli biróság csak az elővizsgálatot teljesiti s az eljárás és az itélethozatal a vádlottnak hazai biróságát illeti.
Kivételnek van helye akkor, a midőn a bűntett török alattvaló ellen követtetett el, vagy más módon sértettek meg büntetésre méltó cselekmények által török érdekek, vagy a midőn a bűntettes a török hatóság által tetten éretett. Ezen esetekben az eljárás és itélethozatal a török hatóságoknak van fentartva;
2. a polgári peres ügyekben való eljárást, - ide értve a váltó- és kereskedelmi ügyeket is, - azon esetre, ha a peres felek magyar vagy osztrák honpolgárok vagy védenczek, vagy ha egy harmadik állam honosa által magyar vagy osztrák honpolgár (vagy védencz) ellen indittatik per.
Ha azonban a per tárgyát ingatlan képezi: az ügy nem tartozik a consuli biróság hatásköréhez;
3. a peren kivüli eljárást, a midőn magyar vagy osztrák állampolgárnak vagy védencznek hagyatékáról van szó, vagy a peren kivüli eljárás egyéb nemeiben ilyenek vannak érdekelve.
Egyptomban még az alábbi kivételeknek van helye:
Ugyanis az ottani vegyes (nemzetközi) biróságok hatáskörébe tartoznak:
1. a büntető-ügyek közül:
a) a rendőri kihágások,
b) oly bűntettek vagy vétségek, a melyek az új biróságok birái, esküdtei vagy más birósági hivatalnokai ellen hivatásuk gyakorlata alkalmával követtettek el,
c) oly bűntettek vagy vétségek, a melyek az új biróságok itéletei vagy határozatai végrehajtása ellen vannak irányozva;
2. a magyar vagy osztrák honosok vagy védenczek közt egyrészről és egyptomi honosok vagy más külállam honosai közt másrészről fenforgó polgári perekben az eljárás, az itélethozatal és a végrehajtás Rumániában a consuli biróságok ujabb időben a bűnügyekben már nem járnak el.
Marokkóban csak a magyar vagy osztrák honosoknak vagy védenczeknek egymás között felmerült peres ügyeiben járhatnak el a consuli hatóságok.
Persiában a diplomatiai képviselő vagy a consul az ozman birodalomban székelő consuli hatóságokéhoz hasonló birói hatáskörrel bir.
Chinában a magyar és az osztrák honosoknak egymás közötti peres ügyeiben a consuli hatóságok járnak el.
Azon ügyekben, a melyek egyrészről magyar vagy osztrák honos között, másrészről valamely idegen állam honosai között merülnek fel: az eljárást azon államszerződések szabályozzák, a melyek az illető idegen állammal fennállanak. Azon peres ügyek, a melyek egyfelől magyarok vagy osztrákok, másfelől chinaiak között merülnek fel, a consul és a chinai hivatalnok által egyetértve intéztetnek el a méltányosság elvei szerint.
A magyar vagy osztrák honost, a ki valamely chinai ellen bűntettet követett el, a consul bünteti meg. Az államszerződésben még az is ki van kötve, hogy a cs. és kir. consult illető biráskodást más hatalmasság consula is gyakorolhatja.
Japánban hasonló szabályok vannak szerződésileg megállapitva azon peres ügyekre, a melyek magyarok vagy osztrákok és más hatalmasság alattvalói között merülnek fel. Magyarnak vagy osztráknak japáni ellen inditott perében a japáni biró - ellenben japáninak magyar vagy osztrák ellen inditott perében a cs. és kir. consul hoz itéletet. A magyar vagy osztrák honost, a ki japáni alattvaló vagy más állam alattvalója ellen követett el bűntettet, a cs. és kir. consul bünteti meg.
Sziamban hasonló szabályok vannak szerződésileg megállapitva s a cs. és kir. consul hatásköre a magyarok vagy osztrákok hagyatéki ügyeiben is el van ismerve.
Látható ezen kivonatos ismertetésből, hogy a consuli hatóságok hatásköre a különböző országokban mennyire különbözik egymástól. E különbözőségek a fennálló különleges viszonyok hatalmának kifolyásai. Egyformaság a hatáskörben épen ezért teljesen el nem érhető.
A törvénynek tehát, a mely a consuli biráskodást általánosan szabályozza, csak az lehet a feladata, hogy azon szabályokat megállapitsa, a melyek ezekre a különleges viszonyokra általánosságban alkalmazhatók és lehetővé tegye, hogy a consuli biráskodás az igazságszolgáltatás általános érdekeinek megfelelően gyakoroltassék.
A consuli biróságok hatásköre a szerződésekben s a gyakorlat által lévén megállapitva, e biróságoknak szervezetét és az alkalmazandó alaki és anyagi törvényeket rendszeresen először az 1855. évi január 29-én kelt császári nyilt parancs szabályozta, melyben s a később 1866. évig kiadott kormányrendeletekben az rendeltetett, hogy Ő Felségének a consuli kerületekben tartózkodó valamennyi magyar vagy osztrák alattvalóira és az ugynevezett tényleges alattvalókra: a védenczekre az osztrák törvények alkalmaztassanak annyiban, a mennyiben átalánosan elismert szokásjog vagy kihirdetett különös rendeletek más rendelkezéseket nem állapitanak meg, és a mennyiben a biróság területén fennálló intézmények és tényleges viszonyok az osztrák törvények alkalmazását nem akadályozzák.
A consuli biróságok elé tartozó ügyekben az elsőfokú birói hatóság egész kiterjedésű hatáskörrel több diplomatiai ügynökségre, főconsulságra, consulságra és alconsulságra, továbbá korlátolt hatáskörrel több alconsulságra ruháztatott.
A korlátolt hatáskörű biróságok ügyköréhez a váltóperek kivételével az 500 frtot meg nem haladó pénzösszeg végett inditott perek átalában, más tárgyú követelések végett inditott perek pedig csak arra az esetre utaltattak, ha a felperes kijelenti, hogy a követelés tárgya helyett 500 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogad.
A másodfokú birói hatósággal több cs. kir. főtörvényszék és a legfőbb birói hatósággal a bécsi és cs. kir. legfőbb törvényszék lett rendeletileg felruházva.
A Marokkóban és Persiában a monarchia consulait, illetőleg diplomatiai képviselőjét megillető biráskodás 1866. évig rendeletileg nem szabályoztatott.
Megjegyzendő, hogy a többi államokban (Chinában, Japánban stb.) a consuli biráskodás jogát az 1866-ik év után szereztük meg.
A consuli biráskodás szervezetére vonatkozólag ezt az állapotot találta a magyar ministerium 1867. évben s kevés idő mulva (1869-ben) meginditotta ugyan a tárgyalásokat ezen biráskodás törvényes szabályozása végett, de a talált tényleges állapot időleges fentartásába beleegyezett.
A tárgyalások csak a legújabb időben fejeztettek be.
Időközben a consuli biróságok hatáskörén is változás történt, a mely, a mint fölebb emlittetett, Szerbiában megszünt, Egyptomban és Tunisban korlátoztatott.
Jelenleg teljes hatáskörű elsőfokú consuli birói hatósággal
Chinában 1 consuli hatóság van felruházva;
| Japánban | 1, | |
| Marokkóban | 1, | |
| Törökországban | 14, | |
| Egyptomban | 3, | |
| Bulgáriában | 3, | |
| Kelet-Ruméliában | 1, | |
| Persiában | 1, | |
| Rumániában | 7, | |
| Sziámban | 1. |
Korlátolt hatáskörű elsőfokú birói hatósággal
Marokkóban 8 consuli hatóság van felruházva;
| Törökországban | 40, | |
| Egyptomban | 11, | |
| Bulgáriában | 1, | |
| Kelet-Ruméliában | 1, | |
| Rumániában | 9. |
Tehát összesen 33 consuli hatóság bir teljes hatáskörű birói hatósággal s 70 korlátolt hatáskörűvel.
Ezen biróságok ügyforgalmát illetőleg az Ozman birodalom területén (ide értve Ruméliát, Keleti Ruméliát, Bulgáriát, Északi és Déli Albániát, Kis-Ázsiát, Cretát, Syriát, Palestinát és Egyptomot), továbbá a barbareszk államok (Tripolisz, Tunis és a marokkói császárság területén működő 22 consuli biróságnál az 1889. évben összesen 8.410 beadvány érkezett, 285 per tárgyaltatott le, 1 csőd nyittatott, 180 örökösödés nyilt meg, 23 gyámügy vette kezdetét és 8 gondnoksági eset merült fel; - továbbá:
A rumén királyság területén működő 6 consuli biróságnál:
2.946 beadvány érkezett,
38 per tárgyaltatott le,
527 örökösödés nyilt meg,
14 gyámügy vette kezdetét és
2 gondnoksági eset merült fel.
Ezen adatokból kitünik, hogy a consuli hatóságok birói teendőinek száma általában is oly csekély, hogy az a consulok hivatali tevékenységét csak kis részben veszi igénybe. Ehhez járul, hogy a magyar állampolgárok ügyei az összes ügyeknek viszonylag is csekély részét képezik.
Az egyes consuli biróságoknál az ügyeknek száma és megosztása még nagyobb különbözőséget mutat fel; számos consuli biróság van, melynél egy évre alig esik egy vagy két érdemleges ügy s melyben magyar honos van érdekelve, vagy pedig ily ügy elő sem fordul.
A fentebbi tényleges, részben törvény által szabályozott állapotokat vette alapul a jelen törvényjavaslat.
Az egész birói szervezet megállapitásánál figyelembe kellett venni egyrészről, hogy a törvényeinknek és a törvények által helybenhagyott nemzetközi szerződéseknek megfeleljen, másrészről, hogy a biráskodást gyakorló közegek a consuli kötelékbe befoglaltassanak, hogy számukra azon mentesség és jogállás biztosittassék, a mely a nemzetközi jog és a szerződések szerint a consuli hivatalokat megilleti.
Áttérve a törvényjavaslat egyes intézkedéseire, a következőket tartom kiemelendőknek:
E szakasz rendelkezése azoknak a nemzetközi szerződéseknek felel meg, a melyeknek alapján a consuli biráskodás gyakoroltatik.
E szakaszban a consuli hivatalok birói hatósága a fennálló nemzetközi szerződéseknek megfelelőleg állapittatik meg; azon hatáskör, a melylyel jelenleg birnak, fentartatik s ennek további fentartására, valamint az ezen való mindennemű változtatásra nézve azon elv emeltetik érvényre, hogy ez a két állam ministeriumának egyetértő rendeleteivel történjék.
A külügyministerrel való értekezést az indokolja, hogy a consuli hivatalok törvényeink szerint neki vannak alárendelve és a biráskodáson kivül egyéb teendőt is végeznek s igy a hatáskörükön való változtatás általános ügykörökre visszahat.
A 3., 4. és 5. §-okhoz
A consuli biróságok által mind a magyar és osztrák honosok, mind a védenczek ügyeiben hozott határozatok felülvizsgálatával sem az egyik, sem a másik állam felsőbb biróságai nem lévén megbizhatók, a felebbvitel kettéválasztása pedig nem igazságosan, sem következetesen, sem pedig ugy, hogy a felek érdekei érzékenyen ne szenvedjenek, keresztülvihető nem lévén: olyan felsőbb biróságról kellett gondoskodni, a melynek sem tisztán magyar, sem tisztán osztrák jellege ne legyen, hanem a paritás elve szerint legyen olyan erőkből összeállitva, a melyek együtt képesitvék a különböző törvények alkalmazása mellett a judicatura egyöntetűségét a felek érdekében biztositani.
Ezen czélnak leginkább megfelel a monarchia határain kivül a consuli biráskodás központján Konstantinápolyban székelő főtörvényszék akképen összeállitva, hogy birói tagjai felében magyarok, felében osztrákok legyenek, hogy az elnök felváltva magyar és osztrák legyen, hogy a magyar főbirói állomások betöltése a magyar - az osztrákoké az osztrák kormány előterjesztése alapján és ellenjegyzése mellett, a főtörvényszéki elnöki állomás betöltése pedig annak a kormánynak előterjesztése és ellenjegyzése mellett történjék, a melynek honosa erre sorban következik. Az elnöki állás betöltésénél czélszerűnek, sőt szükségesnek látszott a másik állam kormányának hozzájárulását is biztositani, mert evvel az illető állam honosai a főtörvényszék birói létszámában többségben lesznek s tekintettel az elnöki állás jogkörére és praeponderans súlyára, a másik állam nem nézheti azt közönynyel, hogy ezen állás milyen egyéniséggel töltetik be. Azon esetre, a midőn a felváltott sorrendben az elnöki állás osztrák honossal töltetik be, saját honosaink érdekére való tekintettel kivánatos, hogy a másik állam kormánya is a kinevezési jogot a magyar állam kormányával egyetértve gyakorolja.
Megjegyzendő, hogy a főbirák és az elnök járandóságai annak az államnak a költségvetésében fognak előirányoztatni, a melynek honosai. A főtörvényszék költségei ennélfogva nem közösek.
Ezen consuli főtörvényszék tagjait a consuli kötelékbe kellett felvenni s ennélfogva a közös külügyminister felügyelete alá helyezni, hogy ők is abban a védelemben részesüljenek, a mely a consulokat a nemzetközi jog értelmében megilleti.
Ezen főtörvényszék bűnügyekben birói hatósággal nem fog birni, kivévén a kihágásokat, a melyekben a felebbviteli forum eddig is a konstantinápolyi nagykövetség volt s a melyek felülvizsgálatát már az esetek csekélyebb jelentősége s különösen keleten a helyi viszonyok ismerete miatt, valamint a gyorsabb elintézés érdekében belföldi biróságokra bizni nem lehetett.
Az elnöki és a főbirói állomások betöltésének legczélszerűbb módjául az államhivatalnokok és a külügyminister alatt álló hivatalnokok beosztása fogadtatott el oly módon, hogy a beosztottaknak (a 6. § intézkedése szerint) előbbi hivatalai s ez után járó ellátási igényei fentartattak; mert a főtörvényszék csak 10 évre van tervezve s ilyen rövid időre ez a módozat mutatkozott legmegfelelőbbnek a végből, hogy a kérdéses állomásokra alkalmas egyéneket lehessen megnyerni.
A magyar vagy az osztrák birói képesitésen kivül meg kellett az átmenetre tekintettel azt is engedni, hogy az elnöki és a főbirói állásokra olyan egyének is alkalmazhatók legyenek, a kik a consuli biráskodást már 10 évig gyakorolták.
A felebbezési biróságnak egységes alapon való szervezésének szükségszerűsége beáll mindazon esetekben, a midőn két állam consularis jurisdictiót az első fokban közös consuli hatóság által gyakoroltat, de szükségszerűleg előáll akkor is, a midőn két állam azon területen, a hol consularis jurisdictió őt megilleti, elismeri, hogy a két állam honosai között felmerülő peres kérdések a consularis biráskodás utján oldassanak meg.
Az államot megillető igazságügyi fenség-jog azokon a területeken, a hol a consularis jurisdictiónak helye van, vegyes biróság felállitása által csorbát nem szenved. Mert döntő egyes-egyedül az, vajjon a birák személyei meghatározásánál, biróküldési, illetőségi összeütközési kérdéseknél stb. stb. mindegyik állam fenhatósági joga kellően és egyenlő mértékben biztositva van-e?
A consularis jurisdictió reformjának egyik vezéreszméjét jelenleg az ily vegyes felebbezési biróságok felállitása a keleten képezi, s azért joggal állitható, hogy azon szervezeti módozatok, a melyek a javaslat 4-8. §-aiban foglaltatnak, nemcsak a helyes szervezet folyományai, hanem egyuttal megfelelnek azon elveknek is, a melyek a nemzetközi jogban mindinkább érvényre jutnak.
A consularis biróságok helyes szervezetének egyik elemét a másodfokú biróság mikénti elhelyezése képezi. Mert ezen biróság székhelyének megállapitása, eltekintve a javaslat 4-8. §-aiban foglalt szervezettől vagy bármely szervezet szem előtt tartásával; kiváló befolyással bir az elsőfokú biróságokként eljáró consuli hatóságok ebbeli működésére; lehetségessé teszi a jogorvoslat használását s fontos tényező a perek gyors lefolyására s ugyis mint a consularis biráskodás javitásának elengedhetlen előfeltétele.
Azon visszásságok, a melyek szükségszerűleg abból erednek, ha a felebbviteli biróság székhelye belföldön van, az elsőfokúlag eljáró biróságé pedig távol külföldön, a két biróság szervezete s állása pedig különböző alapokon nyugszik, - bővebb kifejtést nem igényel.
A consuli hivatalok nélkülözik ily szervezet mellett a birói teendők tekintetében az ellenőrzést. A felsőbb biróságot megillető feladat, az alsóbb biróságok gyakorlatát irányitani, ily módon meg nem oldható s végkövetkezményeiben az igazságszolgáltatásban ingadozás és bizonytalanság áll be.
Az európai államok közül Anglia volt az első, a mely az ily szervezetnek hiányos és tarthatatlan voltát ismerte fel, ha a másodfokú consularis biráskodás a belföldön és nem azon állam területén gyakoroltatik, a hol a sűrű kereskedelmi érdekek a saját honosainak jogszolgáltatási érdekei azt megkivánják.
Ha a monarchia és különösen Magyarország külkereskedelmi összeköttetéseit a forgalom sűrűségét és a magyar honosok jogszolgáltatási érdekeit szem előtt tartjuk, szemben azon államokkal, a melyek területén akár nemzetközi szerződések, akár pedig gyakorlat folytán, a consularis jurisdictio gyakorlására jogositva vagyunk, ugy kétségtelen, hogy jelenleg és első sorban a keleten gyakorolt consularis biráskodás bir ránk nézve nagy érdekkel s tekintetbe véve ezen területen, a létező consuli hivatalok számát, az illető államterületen tartózkodó honosokat, a felmerült pereket, főleg Konstantinápoly azon hely, mely egy másodfokú consularis biróság székhelyéül kijelölendő volt.
A consularis birósági szervezet megállapitásánál kiindulási pontul a nemzetközi szerződéseket és azon nemzetközi szokásjogot kellett venni, a melynek alapján az elsőfokú biráskodás kizárólag a monarchia consuljait illeti meg, s sem Ausztria, sem pedig Magyarország az első birósági teendőkkel, a consulok helyett, csupán az egyik vagy másik állam által felállitott, attól függő és kizárólag annak állami hatalmát képviselő birói közegeket, vagy biróságokat fel nem állithat és azok elismerésre azon államokban, a hol a consularis biráskodás gyakorolható, nem számithatnak.
A szervezetnek tökélyesbitése és a consuli biráskodás javitása, ugy nemkülönben annak fejlődése szempontjából egyedül helyesnek bizonyult a másodfokú biráskodásnak oly alapon való megállapitása, a mely az elsőfokú szervezettel, az azokat alkotó közegekkel szerves összeköttetésbe hozható és a mely előállitja azon szükségszerű kapcsot, a mely a helyes igazságügyi politika szempontjából kell, hogy a különböző fokú biróságok között fennálljon.
E tekintetben nem lehetett elzárkózni azon irányzat elől, a melyet az angol consularis birósági szervezet a keleten nyujt és a mely, mint az ottani viszonyoknak megfelelő, a nemzetközi jogirodalomban is elismerésre talált.
Ezzel a másodfokú biróság szervezetét uraló elvek is kijelölve voltak. A biróságnak Konstantinápolyba való kirendelése már egymagában szükségessé tette, hogy az a consuli szervezetbe beillesztessék s ugy összeállitásánál, mint pedig hatáskörénél fogva olyan legyen, a melyet az illető állam, a melynek területén működni hivatva lesz, ugy nemzetközi állásában, mint hatáskörében és intézkedési jogában a fennálló nemzetközi szerződések alapján elismerni kénytelen legyen.
A székhely meghatározása a szervezet mikénti eszközlésének egyik döntő eleme. A biróság szabad működésének lehetősége, függetlensége, szükségessé teszi, hogy az formailag a consuli kötelékbe tartozzék és ennek folytán mindazon előjogokat s immunitásokat élvezze, a melyek a consuli hivatallal a fennálló nemzetközi szerződések és szokás alapján egybe vannak kapcsolva.
A főtörvényszéki elnöki és birói állomások beosztás utján való betöltésének szükségessége az előző §-nál előadatván: itt csak az jegyeztetik meg, hogy a beosztott hivatalnokoknak a beosztás megszünte utáni állásuk és ellátási igényeik részletesen szabályozandók voltak, miután törvényeink az államhivatalnokoknak ilynemű alkalmazásáról nem intézkednek.
Azon államterületeken, a melyeken a consuli biráskodás gyakorlatban van, a consuli biróságok alakulására befolyással biró viszonyok egymástól annyira eltérők s ezek a viszonyok ugyanazon a területen is annyira változók, hogy a nevezett biróságok egyöntetű szervezése s ügyvitelük általános rendezése nem volna keresztülvihető; sőt az egyes kerületekre megállapitott szabályok gyakori változtatása is elkerülhetetlen. Ezek a kisebb jelentőségű intézkedések a törvényhozást igen gyakran foglalkoztatnák. Ezért tereltetnek ezek a javaslatban a rendeleti útra.
A birói létszámhoz nem tartozó ülnököknek a belföldi kereskedelmi ülnökökéhez hasonló intézménye, mely a consuli biróságok egy részénél jelenleg is fennáll, a birósági szervezetnek mégis olyan fontos elemét képezi, hogy szemben a törvényjavaslat 2-ik §-ának azon rendelkezésével, mely szerint a consuli biráskodást első fokban a consuli hivatalok gyakorolják, ennek fentarthatása a törvényben kifejezetten kimondandónak mutatkozott.
Ennél részletesebb intézkedés azonban az ülnökökre vonatkozólag sem vehető fel a törvénybe, mert az ülnökök iránti rendelkezéseknek a változó helyi viszonyokhoz leginkább kell alkalmazkodni.
A consuli biróságok feletti felügyeletet másra, mint a consuli hatóságok feletti felügyeletet gyakorló külügyministerre bizni nem lehet. Evvel kapcsolatos a fegyelmi hatalom, a mely az elsőfokú birói hatóságot gyakorló consuli hivatalok felett törvényeink szerint a külügyministert illeti.
A külügyministernek a főtörvényszék elnöke és birái feletti fegyelmi hatalma a jelen § utolsó bekezdése szerint azonban csakis annyira terjed, hogy őket a szolgálattól felmentheti. Ezekre nézve a fegyelmi biráskodás lényege fenn van tartva azon állam illetékes hatóságainak, a melynek honpolgárai. Ha tehát a consuli főtörvényszékhez beosztott magyar biró fog az ottani szolgálattól fegyelmi uton felmentetni: az iránt, hogy előbbi állását a belföldön ismét elfoglalhatja-e vagy más állásra alkalmazható-e, hogy nyugdíjigényeit nem veszti-e el, vagy hogy átalában valamely fegyelmi büntetéssel büntethető-e, hazai törvényes fegyelmi hatósága fog határozni.
A 10., 11. §-okhoz
Azok a magyar, illetőleg horvát jogszabályok, a melyek a személyállapotra, a családi jogra és az örökösödésre vonatkoznak, a magyar állampolgárokra a consuli kerületekben is alkalmaztatni fognak.
Ezeken felül a magyar honosokra a magyar törvény lészen alkalmazandó a büntető ügyekben is; és igy tekintettel arra, hogy a magyar törvények szerint megitélendő családi jog körébe van sorozva az atyai hatalom, a gyámság és gondnokság, valamint a házassági vagyonjog is, ugyancsak a magyar törvények alkalmaztattak az örökösödési jog által szabályozott viszonyokra, ide értve a hagyatéki eljárást is, a törvényjavaslat rendelkezése szerint a magyar honosokra a hazai jog szabályai lesznek alkalmazandók azokban az ügyekben és jogviszonyokban, melyek nemzeti jellegűek és a melyekben ennélfogva a hazai jog alkalmazása kiválóbb jelentőséggel bir.
Ezeknek egy része azonban jelenleg még codificálva nincs s az a része is, a mely codificálva van, tekintettel a consuli kerületek helyi viszonyaira, csak módositásokkal terjeszthető ki a consuli kerületekre.
Ennélfogva addig, mig a változtatások megfontolva eszközölhetők lesznek, a tényleges állapotot fenn kell tartani.
Azok a jogszabályok, a melyek nem a fölebb elsorolt jogviszonyokra vonatkoznak, a kötelmi jog, a kereskedelmi és váltójog stb., valamint az eljárási törvények nem birnak nemzeti jelleggel.
De különben is e részben két különböző jogrendszer keresztülvitele és érvényben tartása a consuli biróságoknál nem lehető. Nemcsak a peres eljárás nem szabályozható czélszerűen kétféleképen, de nem szabályozható nagyobb bonyodalmak előidézése nélkül kétféleképen az anyagi jognak az a része sem, a mely nemzeti jelleggel különben sem bir és a melyre nézve az államterületi határok korlátait nem ismerő forgalomra való tekintettel a művelt államok törvényhozása ugy is lehetőleg egyöntetű szabályozást igyekszik érvényre emelni.
Mindazokra a viszonyokra nézve, a melyekre a magyar korona országaiban érvényes jog fenn nem tartatott, a kiindulási pontot, a consuli kerületekben jelenleg hatályban levő jog adja meg; de ezekre a jogviszonyokra sem az egyik, sem a másik állam törvénye ki nem terjesztetik. Az érvényben hagyott jogszabályok tisztán a helyi viszonyoknak s az igazságszolgáltatás általános érdekeinek megfelelőleg lesznek módositandók, kiegészitendők, hatályon kivül helyezendők, vagy újakkal felcserélendők.
Miután ezeknek a szabályoknak alkalmazkodni kell azon országok változó viszonyaihoz, a melyekben a consuli biráskodás gyakoroltatik, - például Chinában vagy Zanzibárban másféle intézkedések lesznek nemcsak a birósági szervezetre s az ügyvitelre, hanem az alaki és anyagi jogszabályok megállapitására vonatkozólag is szükségesek, - ha ezek a törvényhozásnak tartatnának fenn, a törvények nagy halmazát tennék szükségessé. Ez indokolja azt a javaslatot, hogy a jogszabályokon szükséges változtatások szintén rendeleti uton eszközöltessenek.
A védenczek tekintetében, a kik sem nem magyar, sem nem osztrák állampolgárok, hanem idegenek, a 11. § intézkedése azért szükséges, mert a magyar államban különböző jogterületek vannak s azon esetre, ha előfordulna az az eset, hogy a védenczek védelembe fogadás alkalmával magukat a magyar állampolgárokra érvényes jogszabályoknak vetik alá, meg kell a törvényben határozni, hogy jogviszonyaik a magyar államban hatályban levő jogok melyike szerint itéltessenek meg.
A keleten állandóan letelepedett vagy hosszabb ideig tartózkodó magyar honosok az osztrák honosokkal és a védenczekkel együtt az osztrák és magyar consuli hatóság területi beosztásának megfelelő consuli községeket alkotnak. Ezen consuli községek tagjai egy évszázadot meghaladó idő óta, részben tételes alapon nyugvó, részben a szokás alapján fejlődött jog uralma alatt állanak. Távol saját államaiktól s utalva arra, hogy a forgalom és kereskedésben a keleten divó szokásokhoz alkalmazkodjanak, a saját nemzeti joguk azon ösmeretével nem birhatnak, a mely annak minden jogviszonyra leendő alkalmazását szükségessé tenné.
Ezen tényleges jogállapotnak azonnali felbontása és annak az illető honosok nemzeti jogával való helyettesitése, mig egyrészt oly rázkódtatással járna, a mely a két állam honosai és azok védenczei közti jogi érintkezést megoldásában a teljes bizonytalanság állapotába juttatná; másrészt az elsőfokúlag eljáró consuli biróságokra, oly teendőt ruházna, a melynek azok kiképeztetésük és eddigi foglalkozásuk folytán megfelelni képesek nem volnának.
De a szokásjogi fejlődés alapján érvényre jutott elvek, a melyek ép a keleten a jogi életnek oly fontos és nélkülözhetlen tényező elemét képezik, két nemzeti alapon nyugvó jogrendszer mellett is mint szükségesek, eltörölhetők nem volnának, a mig azok helyébe a keleten uralkodó felfogásoknak és forgalmi viszonyoknak megfelelő tételes szabályok nem léptetnének.
Mig tehát jelenleg a szokásjog az érvényben levő tételes joggal a legszorosabb kapcsolatban van és mindkettő a fennálló jogrendnek egymásra kölcsönösen kiható és szigorúan egymástól el nem választható alkatrészei, addig két, sőt részben három különböző és részben ellentétes nemzeti jogrendszernek életbeléptetésével a nélkülözhetlen szokásjogi fejlődmények és az új tételes jog között kiegyenlithetlen ellentétek állnának elő.
A törvényhozás czélja csak az lehet, hogy a honosainkat érdeklő jogviszonyokat consolidálja, azoknak megfelelő és eredményében biztos birói megoldást nyujtson és minden akadályt eltávolitsa, a mely a két állam honosai közötti forgalmi érintkezésben a keleten fenforog.
Azon alapelv, hogy a magyar honosok azon államok területén, a melyeken a monarchiát a consularis jurisdictio megilleti, a magyar jog uralma alatt állanak és jogviszonyaik rendezése ezen jogrendszer elvein nyerjen megoldást, a tényleges állapotokkal és jogviszonyokkal összhangzásba volt hozandó.
A megoldásnál és a tényleges állapotból való kibontakozásnál oly intézkedések foganatba vétele vált szükségessé, a melyek első sorban az ez által érintett honosok érdekeit szem előtt tartják.
A nemzeti jogrendszer érvényre jutásánál, figyelemmel a tényleges viszonyokra és arra, hogy a szokásjog a keleten a jogi rendnek nélkülözhetlen alkatrészét a jövőben is fogja képezni, összhangzásban a nemzetközi magánjogban jelenleg érvényre jutott elvekkel, azt azon magánjogi intézmények tekintetében kellett életbe léptetni, a melyekre nézve s feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti jog határozmányainak alávetve legyenek.
Mindazon jogi kérdésekben és intézményekben, a melyekben vagy a jogrendszernek különleges nemzeti elemei, túlsúlylyal birnak vagy a melyek kihatásukban az állami és társadalmi rendre belföldön a magyar jog alkalmazását szükségessé teszik; a consularis biráskodásban is annak érvényt kellett szerezni.
Szabályként el lett ismerve, hogy mindazon esetekben, a midőn a magyar honosra belföldön a nemzeti jogrendszertől eltérő jog alkalmazása ki van zárva, ugyanazon nemzeti jognak a consularis jurisdictióban is érvényesülnie kell.
A consularis jurisdictióban a magyar honosra nézve, tehát a nemzeti jogtól eltérő jog, csak annyiban fog alkalmaztatni, a mennyiben ily jognak érvényre jutása, a nemzetközi magánjog elvei szerint a belföldön is lehető volna.
A tényleges jog helyébe a monarchia két államában fennálló jognak egész terjedelmében való érvényre jutása és a nemzetközi magánjog elvei alkalmazása mindazon esetekben, a hol ily statumok collisiója forog fenn, az elsőfokú consularis biróság személyzetétől, a majdnem minden egyes perben felmerülő oly controversiák megoldását kivánná, a melyek tekintetében a legnagyobb elméleti és gyakorlati képzettséget kellene kivánni.
A forgalom biztonsága keleten veszélyeztetve volna, ha minden egyes jogügyletnél, annak érvénye, vagy hatásai tekintetében, a két állam honosai és a védenczeik, a másik szerződő fél nemzeti jogának kipuhatolására volnának utalva.
Az európai államok, a saját honosaik tekintetében és kizárólag az azok között fenforgó peres kérdések elintézésénél ép a forgalmi viszonyokra való tekintettel a saját nemzeti jogrendszer feltétlen érvényre jutásának elvétől eltekintenek és a consularis jurisdictionalis területen érvényes szokásjognak alkalmazhatóságát elismerik. - És ez ép azon államok részéről történik, a melyek a keleten a legsűrűbb kereskedelmi összeköttetésekkel birnak.
Ha tehát ugyanazon állam honosai közötti peres ügyekben az egységes jogrendszer érvényre jutása ily szükségszerű korlátoknak van alávetve, minél nagyobbak a nehézségek akkor, ha két, sőt három jogrendszernek egymás melletti fennállása forog szóban, a melyek egyike sem mellőzhetné a tényleges jogállapotnak figyelembevételét.
A monarchiát megillető consularis jurisdictio, tekintve, hogy az két állam honosaira egyaránt terjed ki, minden tekintetben, a nemzetközi értelemben vett vegyes biráskodás jellegével bir, mely első fokban egy közös, másodfokban pedig egy vegyes consularis biróság által gyakoroltatik. Ily jellegű biróság csak egységes alaki jogi szabályok szerint járhat el. Ezen alaki szabályoknak fentartása annál is indokoltabb, mert azokat sem az egyik, sem pedig a másik állam eljárási törvényeivel nem lehetne helyettesiteni, a mennyiben azoknak egy lényeges alkatrészét a Levantéban képződött birói gyakorlat képezi.
A consularis biróságok által alkalmazandó jog, ezek szerint a felebbezési biróság szervezetére is visszahat.
Ezen jog áll ugyanis a jelenleg hatályban levő irott és szokásjogból, azonfelül a magyar, a horvát és az osztrák jogból. A felebbviteli biróságoknak tehát ezen jogok teljes és alapos ismereteivel kellene birniok, egy oly feltétel, a melynek sem az egyik, sem pedig a másik állam jelenlegi birói szervezete mellett meg nem felelhetne.
Összhangzásba hozva az alkalmazandó anyagi jogot a birói szervezettel, mindkét téren a javaslat oly megoldást tartalmaz, a mely az állam igazságügyi fenhatósági jogát teljesen ugy megóvja, a mennyire az két államra nézve ily nemzetközi jogi természetű kérdésnek megoldásánál lehetséges.
A 15., 16. és 17. §-okhoz
A consuli biráskodásnak olyan államokba való behozatala, a melyekben eddig nem gyakoroltatott, továbbá ennek valamely barátságos államra ruházása, korlátozása, felfüggesztése, megszüntetése, csak a két állam beleegyezésével történhetik. E részben a dolog természete indokolja, hogy a változó viszonyokhoz és a felmerülő szükséghez képest gyakran igen sürgősen is teendő intézkedésre a törvényhozás a kormánynak felhatalmazást adjon. A consuli biráskodás formaszerű átruházását a külügyminister eszközli, mint a ki a külügyi érintkezésben a monarchia két államának közös organuma. Igy történt ez Tunisban, a hol a consuli biráskodás a franczia biróságokra ruháztatott.
A jelen törvény alapján a magyar államkormány a törvény által megjelölt esetekben a bánnal egyetértve, továbbá a külügyminister fog rendeleteket kibocsátani. A rendeletek tárgyát mindig a consuli biráskodás fogja képezni. Szükséges tehát, hogy a consuli biróságoknál a magyar kormány által kiadott rendeletek is kihirdettessenek. Ezt a kihirdetést a külügyministernek kell teljesiteni, miután a consuli biróságok az ő felügyelete alatt állanak. De a külügyminister rendeleteinek a belföldön való kihirdetése is szükséges, s erre mint birósági ügyre vonatkozó teendőire a belföldön az igazságügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán van hivatva.
A m. kir. ministerium által kiadott rendeletek az országgyűlésnek azért jelentendők be, mert ezeket a rendeleteket a kormány a törvényhozás felhatalmazása folytán átruházott hatáskörben fogja kibocsátani.
A mint fölebb megemlittetett, a consuli biróságokat az osman birodalomban megillető hatáskör az egyptomi alkirályságban a magyar ministerium felállitása után (1876. évben) korlátoztatott, illetőleg ennek egy része az Egyptomban szervezett vegyes ugynevezett nemzetközi biróságokra ruháztatott át.
Az erre vonatkozó rendeletet, melynek hatálya 5 évben állapittatott meg, az igazságügyminister 1876. évi január 5-én 491. sz. a. bocsátotta ki; ennek X. czikkében kijelentvén, hogy ez törvényerőre emelés végett a consulságok birói hatóságának törvény általi szabályozása iránti törvényjavaslattal az országgyülés elé lesz terjesztendő.
Ezen rendelet hatálya a jelen §-ban idézett későbbi rendeletekkel legutóbb az 1889. évi február hó 1-én 4.870. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelettel meghosszabbittatott ugy, hogy ez most is hatályban van.
Továbbá a Tunisban székelő consuli biróságok hatáskörének legnagyobb része az 1884. évi julius 12-én 24.044. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelettel a föllebbihez hasonló fentartással az ott szervezett franczia biróságokra ruháztatott át.
Minthogy ezen rendeletek tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik s tényleges állapottal állunk szemben, ezek megerősités végett hiteles alakban % alatt mellékelve a törvényhozás elé terjesztetnek.
Ezen törvény a consuli biráskodás ügyét csak határozott időre rendezi. Tiz év lefolytával hatálya önmagától megszünik. Határozatainak tetemes része, ha nem is formailag, de lényegökben a monarchia másik államával kötött egyezmény természetével bir. Ezért e tiz év alatt változtatni csak kölcsönös egyetértéssel lehet.
A jelenleg javaslatba hozott törvénynek egy és ugyanazon napon kell hatályba lépni a monarchia másik államában hozandó azon törvénynyel, a mely a consuli biráskodást a jelenleg javaslatba hozott törvényben foglalt elvekkel egyezőleg szabályozza.
Ezért hatalmaztatik fel a m. kir. ministerium annak rendelet utján való megállapitására, hogy a jelenleg javaslatba hozott törvény mely napon lépjen hatályba.
| 491. szám. I. M. 1876. | Hivatalos másolat |
Ő cs. és Apostoli kir. Felségének folyó évi január hó 3-ik napján kelt l. f. elhatározása folytán - addig is, mig a consulságok birói hatósága törvény által szabályoztatnék, rendelem mint következik:
Azon napon, melyen az új birósági szervezet (Réglement d'organisation judiciaire pour les procés mixtes en Egypte), valamint az egyidejűleg megállapitott új törvénykönyvek Egyptomban hatályba lépnek: a jelen rendelet II. és III. czikkeiben meghatározott polgári és büntető ügyek - a mennyiben a jelen rendelet eltérőleg nem intézkedik, az Egyptomban létező osztrák-magyar consulságoknak a magyar állam honosai fölötti birói hatósága alól kivétetnek; s a X. czikkben meghatározott idő tartama alatt az egyptomi biróságok hatóságába mennek át.
Az I. czikkben megjelölt esetekben kivétetnek az osztrák-magyar consulságok hatósága alul:
1. magyar és egyptomi honosok, vagy magyar és más külállam honosai közt fenforgó polgári perek; a mennyiben azok nem vonatkoznak a magyar honos polgári állására (statut personel). Ez utóbbi esetben az osztrák-magyar consulságok birói hatósága alá tartozik az ügy még akkor is, ha a polgári állás fölötti határozatnak szüksége, az egyptomi új biróság előtt már folyamatban levő per alatt merülne fel.
Nem érintetik továbbá az Egyptomban létező osztrák-magyar consulságoknak birói hatósága azon polgári perekre vonatkozólag sem, melyeket magyar honosok, vagy a magyar állam, s az osztrák-magyar monarchia másik államának honosai egymás ellen inditanak.
2. Azon polgári perek, melyeknek tárgyát Egyptomban fekvő - ingatlan- vagy ingatlanra vonatkozó dologi jog képezi.
A jelzálog tekintetében maga a jelzálog kikötésének ténye által, s bárki legyen az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa: az új biróság illetősége megállapittatik, mind a jelzálog érvényét, mind pedig az ebből származó folyományok fölötti határozatot illetőleg; ideértve a kényszer-eladást s a vételár-felosztást is.
A büntető ügyeket illetőleg, az I. czikkben megjelölt feltételek alatt kivétetnek az Egyptomban létező osztrák-magyar consulságoknak a magyar állam honosai fölötti hatósága alul:
1. a rendőri kihágások;
2. oly bűntettek vagy vétségek, melyek az új biróságok birái, esküdtei, vagy más birósági hivatalnokai ellen, hivatásuk gyakorlatában, vagy ennek alkalmával követtetnek el; nevezetesen:
a) a megtámadások akár szóval, akár taglejtése, akár fenyegetés által követtessenek el;
b) a rágalmazások és sértések, ha az illető biró esküdt vagy birósági hivatalnok jelenlétében, vagy a birósági helyiség területén belül követtetnek el; vagy ha nyilvános falragaszok, iratok, nyomtatványok, képek vagy képes ábrázolatok által tétetnek közzé;
c) a 2. pontban megjelölt személyek elleni tettleges bántalmazások; nevezetesen ütés, sebesités, szándékos emberölés, akár előre megfontolt szándékkal követtetett légyen el, akár nem;
d) oly czélból elkövetett bántalmazások vagy fenyegetések: hogy - az illetők jog- vagy törvényellenes cselekményt kövessenek el; vagy a jogos és törvényes cselekménytől tartózkodjanak;
e) közhivatalnokok által a fentebbi pontban meghatározott czélból a 2. pontban meghatározott személyek ellen elkövetett visszaélés a hivatali hatalommal;
f) a megvesztegetési kisérlet, ha az egyenesen a 2. pontban meghatározott személyek ellen követtetik el;
g) a birónak valamely peres fél érdekében ajánlás általi befolyásolása, közszolgálatban álló személy részéről;
3. oly bűntettek és vétségek, melyek az egyptomi új biróságok itéletei vagy határozatai végrehajtása ellen irányozvák; nevezetesen:
a) a hivatali gyakorlásában eljáró biráknak, vagy az itéletek, vagy a birói határozatok végrehajtásánál működő birósági hivatalnokoknak, vagy a végrehajtásnál való segélynyujtásra hivatott közhatósági tisztviselőknek, vagy legénységnek tettleges bántalmazása, vagy az azok elleni erőszakos ellenszegülés;
b) hivatalos hatalommal való visszaélés közszolgálatban álló személy részéről, a végrehajtás megakadályozása végett;
c) birósági iratoknak elidegenitése ugyanazon czélból;
d) birói pecsétek megsértése, itéletek vagy birói határozatok alapján lefoglalt tárgyaknak szándékos eltávolitása;
e) itélet vagy birói határozat alapján letartóztatott, illetőleg fogságban tartott egyéneknek megszöktetése és azon cselekmények, melyek közvetlenül a szökés eszközlésére irányozvák;
f) megszökött foglyok elrejtése;
4. oly bűntettek vagy vétségek, melyekkel az új biróságoknál alkalmazott birák, esküdtek és birósági hivatalnokok vádoltatnak, ha a vád tárgyát képező cselekmények az illetőknek hivatali hatóságuk gyakorlatára, vagy a vádolt személyeknek hivatali hatalmukkal való visszaélésére vonatkoznak.
A közönséges bűntetteken kivül, melyekkel a nevezett személyek ily körülmények között vádoltathatnak, ide tartoznak még következő bűntettek és vétségek:
a) igazságtalan itélethozatal, kedvezésből vagy ellenségeskedésből;
b) megvesztegetés;
c) vesztegetési kisérlet feljelentésének elmulasztása;
d) a biráskodásnak megtagadása;
e) hatalmaskodás magánszemélyek ellen;
f) mások lakásába behatolás a törvényes szabályok megtartása nélkül;
g) zsarolás;
h) hivatalos pénzek elsikkasztása;
i) törvénytelen elfogatás;
k) itéletek és birósági iratok meghamisitása;
Birósági hivatalnokok nevezete alatt értetnek a jegyzőkönyvvezetők, ezek megesketett segédei, a biróságoknál alkalmazott tolmácsok és birósági végrehajtók; - nem értetnek ide azonban oly személyek, kik a biróság által kézbesitések, vagy végrehajtási cselekmény teljesitésével esetről-esetre bizatnak meg.
Birák neve alatt értetnek az ülnökök is.
A 2. és 3. alatt felsorolt bűntettek- és vétségekre nézve mindazonáltal fenmarad a consulságok birói illetősége azon esetben: ha a megsértett biró vagy birósági hivatalnok consularis biróság előtt emelt panaszt.
Az egyiptomi új biróságokat illeti az eljárás és az itélethozatal azon tanuk ellen is, kik az uj biróságok előtti tanuskodást vagy vallomásuknak esküvel való megerősitését törvényes ok nélkül megtagadják; továbbá ezen biróságok azon esküdtei és ülnökei ellen is, a kik kötelességeiktől magukat elegendő igazolás nélkül elvonják.
A consulok, mint a felek védői, ezen minőségeikben az új biróságok előtt nem járhatnak el.
Az egyptomi új biróságok által polgári peres ügyekben hozott birói határozatoknak végrehajtása ezen biróságoknak engedtetik át. Joga van azonban a consulnak a végrehajtásnál jelen lenni.
Mindaddig, mig meg nem állapittatik, hogy a foglyok őrizetére megfelelő helyiségek, intézetek Egyptomban léteznek-e, a vizsgálat alatti foglyok előzetes letartóztatás végett az osztrák-magyar consuloknak adandók át, a mennyiben a consulok azok átvételéről le nem mondanak.
A szabadságbüntetésre itéltek a consul kivánságára ennek adandók át.
A főconsulok, consulok, alconsulok, ezek családjai és az ezek szolgálatában létező személyek nem állanak az új biróságok hatósága alatt.
Ezen személyek és az ezek által lakott épületek tekintetében a birói hatóságra vonatkozó eddigi szabályok érintetlenül maradnak.
Ugyanez áll azon vallásos intézetek tekintetében is, melyek jelenleg az osztrák-magyar monarchia védelme alatt állanak; de csak a mennyiben ezen intézetek, mint testületek jönnek tekintetbe.
Ha az iránt, hogy valamely büntetendő cselekmény olyannak tekintendő-e, melyekre nézve a jelen rendelet III. és IV. czikkei szerint az új biróságok hatósága van megállapitva; - ezek valamelyike és a consul között összeütközés keletkezik: e fölött választott biróság határoz, mely a consul által kijelölendő két idegen consulból és az alexandriai felebbviteli törvényszék elnöke által kirendelendő két tanácsos vagy biróból áll. A választott biróság határozata végérvényes.
Azon polgári peres és büntető ügyekre nézve, melyek a jelen rendelet hatálybaléptének napján az egyptomi consularis biróságok előtt már megindittattak: ezen biróságok eddigi hatósága érintetlen marad.
A mennyiben mindazonáltal a már folyamatban levő per azok közé tartoznék, melyek iránt az eljárás jövőben az új biróságot illetendi: ez esetben a felek egyetértő kivánságára a már meginditott polgári peres ügyek is áttétethetnek az új biróságokhoz.
Az egyptomi kormány ellen függőben lévő magánjogi követelések iránti felszólamlások eldöntése, melyeknek elintézése az osztrák-magyar consulátusok birói hatásköréből elvonva volt: az osztrák-magyar és az egyptomi kormány között létrejött különös megállapodás alapján lesz eszközlendő.
Ezen rendelet hatálya: az I. czikkben meghatározott naptól számitandó 5 évig tart, s törvényerőre emelés végett, a consulságok birói hatóságának törvény általi szabályozása iránti törvényjavaslattal, az országgyülés elé lesz terjesztendő.
Budapest, 1876. január 5-én.
Perczel Béla m. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez: Budapesten, 1891. január hó 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
6.021. I. M. 1881.
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása iránt 1876. évi január hó 5-én 491/I. M. szám alatt kibocsátott rendelet meghosszabbitása tárgyában.
Ő császári és apostoli királyi Felségének folyó évi február hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán rendelem, a mint következik:
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január hó 5-én 491. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet hatálya 1882-ik évi február hó 1-ig meghosszabbittatik.
Budapest, 1881. évi február hó 28-án.
Dr. Pauler Tivadar s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. január 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
873. szám 1882. I. M.
Az Egyptomban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának - a magyar állam honosaira vonatkozó - korlátozása tárgyában 1876 évi január 5-én 491. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendeletnek 1881. február 28-án 6.021. szám alatt kelt rendelettel 1882. február 1-ig meghosszabbitott hatálya 1883. évi február 1-ig meghosszabbittatik.
Budapest, 1882. évi január hó 10-én.
Dr. Pauler Tivadar s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. évi január 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
3.787. I. M. 1883. szám.
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása iránt 1876. évi január hó 5-én 491/I. M. sz. alatt kiadott rendelet meghosszabbitása tárgyában.
Ő császári és apostoli királyi Felségének mult évi deczember hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán rendelem, a mint következik:
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január hó 5-én 491. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet hatálya 1884. évi február hó 1-sejéig meghosszabbittatik.
Budapest, 1883. évi január hó 27-én.
Dr. Pauler Tivadar s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. évi január hó 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
2.566. I. M. 1884. szám.
Valamennyi elsőfolyamodású kir. törvényszéknek.
Valamennyi kir. ügyésznek.
Valamennyi kir. járásbiróságnak.
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása iránt 1876. évi január hó 5-én 481/I. M. sz. a. kibocsátott rendelet újabbi meghosszabbitása tárgyában.
Ő császári és apostoli királyi Felségének f. é. január hó 13-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán rendelem, a mint következik:
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január hó 5-én 481. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet hatálya 1884. évi február hó 1-től számitott öt évre meghosszabbittatik.
Budapesten, 1884. évi január hó 26-án.
Dr. Pauler Tivadar s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. évi január hó 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
4.870. szám. I. M. 1889.
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása iránt 1876. évi január hó 5-én 491/I. M. sz. a. kibocsátott rendelet újabbi meghosszabbitása tárgyában.
Ő császári és Apostoli Királyi Felségének folyó évi január hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán rendelem, a mint következik:
Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január hó 5-én 491. szám a. kiadott igazságügyministeri rendelet hatálya 1894. évi február hó 1-ig meghosszabbittatik oly megjegyzéssel, hogy az egyptomi kormány által kibocsátandó rendőri büntető határozatoknak, a melyek alkalmazása az ottani nemzetközi biróságok hatásköréhez fog tartozni, a magyar állampolgárok is alá lesznek vetve.
Budapest, 1889. évi február hó 1-én.
Fabiny Teofil s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. évi január hó 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
Hivatalos másolat
24.044. szám. I. M. 1884.
Ő császári és Apostoli királyi Felségének folyó évi február hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján rendelem, a mint következik:
1. § A tunisi cs. és kir. osztrák-magyar consulságoknak a tunisi kormányzóságban a magyar honosok feletti birói hatalmuk gyakorlása büntető ügyekben, továbbá polgári és kereskedelmi ügyekben, ugy a peres, mint a végrehajtási eljárásban, amennyiben megszüntettetik és az 1883. évi márczius hó 27-iki franczia törvény alapján Tunisban szervezett franczia biróságoknak átengedtetik, a mennyiben ezen biróságok hatásköre az emlitett birói hatalom gyakorlására kiterjed.
Azon büntető ügyek, melyek jelen rendelet hatálybaléptekor a consulságoknál még folyamatban vannak, ezek által befejezendők.
Ugyanez áll a polgári és kereskedelmi peres ügyekre nézve is, hacsak mindkét fél egyetértve nem inditványozza az áttételt a franczia biróságokhoz.
2. § A jelen rendelet által egyebekben az emlitett consulok hivatalos állása, előjogai, mentességei és képviseleti jogai változást nem szenvednek; valamint érintetlenül hagyatnak mindazon jogok, a melyeket a magyar honosok vagy az osztrák-magyar monarchia védettjei, szerződés vagy szokás alapján, Tunisban élveznek.
3. § Ezen rendelet hatályba lép folyó évi julius hó 1-jén s törvényerőre emelés végett a consulságok birói hatóságának törvény általi szabályozása iránti törvényjavaslattal az országgyülés elé lesz terjesztendő.
Kelt Budapesten 1884. évi junius hó 12-én.
Dr. Pauler Tivadar s. k.
Az eredeti ministeri rendelettel megegyez. Budapesten, 1891. évi január hó 25-én. Teleszky István s. k., igazságügyministeri államtitkár. (P. H.)
