1892. évi XXIV. törvénycikk

az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvénycikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről * 

I.

Az 1880:XLV. törvénycikk azon szakaszai, melyek helyett a jelen törvény uj rendelkezéseket léptet életbe, hatályon kivül helyeztetnek.

II.

A jelen törvényben közelebbi meghatározás nélkül idézett szakaszok alatt az 1880:XLV. törvénycikknek meg nem változtatott szakaszai és a jelen törvényben megállapitott uj szakaszok értetnek.

III.

Az 1880:XLV. törvénycikk 2. §-a után 2. a) § megjelöléssel a következő uj szakasz vétetik fel:

2. a) § A jelen törvény hatályának területén az urbéri elkülönitéseknél, arányositásoknál és tagositásoknál a hitelesitő mérnöki teendőket kizárólag az állandó kataszter közegei teljesitik.

Azon teendőket, melyeket a kataszteri közegek, községek egész határára kiterjedő tagositások eseteiben, a hitelesitő mérnöki teendőkön felül végeznek, ministeri rendelet határozza meg.

Szintén ily módon szabályoztatnak a hitelesitő mérnöki teendők részletei is.

Községek egész határára kiterjedő tagositások eseteiben az államkincstár kataszteri czélokra is alkalmas tagositási munkarészeket átvesz és viszontszolgáltatásul a tagositási költségekhez hozzájárul. E hozzájárulás mérvét a tagositó mérnöki szerződésben kikötött mérnöki dijak bizonyos százalékában az igazságügyi és pénzügyi ministerek egyetértőleg rendeleti uton állapitják meg.

IV.

Az 1880:XLV. törvénycikk II. fejezete s az ebben foglalt 3-5. §-ok helyébe a számozás megtartása mellett a következő fejezet és szakaszok lépnek:

II. FEJEZET

Az urbéri viszonyon alapuló egyes perekben követendő eljárás

3. § A következő perekben, u. m.:

a) egyes telkeknek vagy telekrészeknek majorsági, székely örökségi, vagy urbéri természete, foglalások visszaadása és irtványok visszaváltása iránt a törvényes zárhatáridőkben meginditott és még függőben levő keresetekben.

b) a megváltható tartozások megváltása iránti keresetekben,

c) az urbéri czimen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legeltetési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben

a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszinén tartandó meg.

A tárgyalás kitüzése előtt vagy azzal egyidejüleg - a mennyiben a kereset visszautasitásának vagy kiegészités végett való visszaadásának esete fenn nem forog - az ügy minősége szerint szükséges hivatalos adatoknak, különösen az 1819-20. évi urbéri összeirásnak, az 1848. év előtti adózási lajstromoknak, a legelső és a legujabb kataszteri munkálatoknak, ugyszintén az országos urbéri kárpótlásról szóló adatoknak beszerzése iránt hivatalból teendő intézkedés; egyidejüleg s hivatalból keresendők meg - ha az ügy minősége igényli - az országos levéltár s az illető megye hatósága az iránt, hogy a szóban forgó községet illetőleg az 1848. év előtt netalán keresztülvitt arányositásra, tagositásra vagy egyéb birtokrendezésre vonatkozó ügyiratokat közöljék.

A tárgyalást a törvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkisérleni és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles.

Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és uj határidőt megadja; a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderitése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi.

Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró - a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja és a mennyiben lehetséges - azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesiti; a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti.

Az ilyen módon bevégzett tárgyalást esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a biróság a már hivatalból beszerzett adatokon és a felek részéről felhozott bizonyitékokon kivül, másokat is szerezhet be.

4. § Az első birói itélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czimet egy más, a 3. és 5. a) §-ban felsorolt s a kereset beadásakor még el nem enyészett czimmel felcserélni s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendjén kifejezett kérelmeiket módositani.

A biróság a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül, a beszerzett bizonyitékok szerint itéli meg; azonban olyan czimek alapján, melyek a 3. és 5. a) §-ban elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad.

A törvényszék itélete ellen a felek az illető kir. itélőtáblához s onnan a királyi Curiához birtokon belül felebbvitellel élhetnek.

5. § A 3. és 4. § rendelkezései a 3. §-ban felsorolt, folyamatban lévő és jogérvényes itélettel még el nem döntött perekben is alkalmazandók.

V.

Az 1880: XLV. törvénycikk II. és III. fejezete közé következő uj fejezet iktattatik be:

II. A) FEJEZET

Az urbéri elkülönités és az arányositás megengedhetősége

5. a) § A 3-5. § rendelkezései az urbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelők és nádasok elkülönitésének, valamint az arányositásnak megengedhetősége iránt inditott ügyekben is alkalmazandók.

5. b) § Az erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitése, valamint az arányositás végett inditott perekben a megengedhetőség iránt hozott itéletnek magában kell foglalnia az urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát képező ingatlannak megállapitását és telekkönyvi megjelölését.

Az arányositás megengedhetőségére vonatkozó tárgyalás és itélet, ha az illető ingatlanokat a volt urbéresek haszonvételei is terhelik, hivatalból kiterjesztendő az urbéri elkülönités megengedhetőségének kérdésére is.

VI.

Az 1880:XLV. törvénycikk 7. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő uj szakasz lép:

7. § Természetes határokkal biró vagy müvelésmód által elkülönitett egyes határrészeknek (dülők) gazdasági javitások czéljából kivánt külön tagositása, az illető terület egy negyedét biróknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagositása nélkül is megengedhető.

A 6. § három utolsó bekezdésének rendelkezései részleges tagositások eseteiben megfelelően alkalmazandók.

Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagositás megengedése iránti itéletben elrendelheti a biróság azt: hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésü erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak.

Ilyen esetekben a biróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz.

VII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 13. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő uj szakasz lép:

13. § Az urbéri elkülönités, arányositás és tagositás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint az urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát képező területek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött, a törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint külön tárgyalást tart és első fokban önállóan itél.

Ezen kérdésekben az 1868. évi LIV., illetőleg 1881. évi LIX. törvénycikknek az eljárásra, a bizonyitásra és a perorvoslatokra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Perujitásnak ez ügyekben helye nincs.

Ezen külön tárgyalandó kérdések az urbéri birtokrendezés, arányositás vagy tagositás menetére halasztó hatálylyal nem birnak.

VIII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 14. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

14. § Urbéri elkülönitési, arányositási és tagositási eljárásoknál müködő mérnökök gyanánt csak e részben minősitéssel biró mérnökök alkalmazhatók.

A müködő mérnöki minősitésnek és az egyöntetü müszaki eljárásnak részletei rendeleti uton szabályozandók.

A müködő mérnökök állandóan alkalmazott birósági szakértők minőségével birnak.

Azt, hogy az 1871:VIII. törvénycikkben foglalt fegyelmi szabályok a müködő mérnökökre minő módositásokkal alkalmazandók, továbbá, hogy ellenük rendbirság kiszabásának, mely esetekben és minő módozatok közt van helye: az igazságügyminister rendeleti uton szabályozza.

IX.

Az 1880:XLV. törvénycikk 14. §-a után 14. a) és 14. b) megjelöléssel a következő uj szakaszok vétetnek fel:

14. a) § Urbéri elkülönitési, arányositási és tagositási ügyekben a müködő mérnök kinevezésének, valamint a mérnöki szerződés jóváhagyásának kérdésében, továbbá arányositási és tagositási ügyekben, a költségelőirányzat megerősitésének kérdésében is feljebbvitelnek van helye a kir. törvényszék által hozott végzés ellen a kir. itélőtáblához, mely végérvényesen határoz.

Hasonlóképen egyfoku felebbvitelnek van helye a kir. itélőtáblához a költség előlegezését elrendelő törvényszéki végzések ellen is.

A müködő mérnök kinevezésének, a mérnöki szerződés jóváhagyásának, valamint a költségelőirányzat megerősitésének kérdésében hozott törvényszéki végzés ellen használt felebbvitelnek az eljárás folytatására halasztó hatálya van.

14. b) § Ha a megengedhetőség iránt hozott itélet szerint felmérés tárgyát nem képező birtokrészletek felmérésének szüksége az előmunkálatok alatt merül fel; erről a müködő mérnök az eljáró birónál indokolt jelentést tesz, a ki, ha szükséges, az érdekelt feleknek a költségekre is kiterjedő meghallgatása után, a felmérés kérdésében határoz (18. §).

X.

Az 1880:XLV. törvénycikk 15. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

15. § Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti.

E bizottság tagositás esetében egy elnökből, négy rendes és két póttagból, - urbéri elkülönitési és oly arányositási ügyekben pedig, melyeknél csak egy község határa van érdekelve, egy elnökből és két rendes tagból áll; kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot, illetőleg egy rendes tagot választ.

A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében müködnek.

A szakértők választásával érdekcsoportot képeznek:

a) urbéres viszonyu községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt urbéresek; az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak;

b) városokban, szabad és vegyes községekben urbéri elkülönitésnél, arányositásnál vagy általános tagositásnál a község összes területének, - részleges tagositásnál pedig a tagositás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönités vagy arányositás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt.

Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak.

Oly arányositásoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ.

A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják; közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki.

Erdők osztályozása és becslése esetében az ezen munkálatot teljesitő szakértői bizottság elnökének erdészeti szakismeretekkel kell birnia.

Ha a megválasztott szakértő a helyszini tárgyaláson meg nem jelen: az eljáró biró az illető érdekcsoportot vagy községet más, azonnal előállitható szakértő választására szólitja föl.

Ha ez esetben a szakértő haladék nélkül elő nem állitható, vagy ha valamely érdekcsoport vagy község a választást akár eleve, akár ez alkalommal elmulasztja: a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki.

Az osztályozást és becslést teljesitő szakértői bizottságnak a müködő mérnök sem elnöke, sem tagja nem lehet: de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (16. §), a nélkül azonban, hogy ezért külön dijazást igényelhetne.

XI.

Az 1880:XLV. törvénycikk 16. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

16. § Az osztályozás és becslés az eljáró biró vezetése alatt és a müködő mérnök közbejöttével, a helyszinén eszközöltetik s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik s aláirás által hitelesittetik.

Ez alkalommal az osztályozás- vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek joguk van felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe veendők.

A bizottság a felszólalásokat a helyszinén haladék nélkül vizsgálat tárgyává teszi és fölöttük határoz.

Bármelyik érdekelt félnek a felülvizsgálat megkezdése előtt kifejezett kivánságára, a bizottság ezen eljárásánál, annak elnökéül - a 15. §-ban meghatározott módon - oly szakértő alkalmazandó, a ki az osztályozás és becslésben részt nem vett.

Ez ujabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesitendő.

XII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 18. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

18. § Az előmunkálatok folyama alatt előterjesztésnek a következő esetekben van helye:

a) az eljáró birónak valamely korábbi felvételt (11. § utolsóelőtti bekezdés) mellőző határozata ellen;

b) az eljáró birónak olyan intézkedése és határozata ellen, a mely az eljárás folytatását megakasztja;

c) ugyanannak olyan határozata vagy intézkedése ellen, a mely szükségtelen munkálatok foganatositását rendeli, vagy a melynek foganatositása az előirányzat keretébe fel nem vett költségekkel jár;

d) az eljáró birónak pénzbirságot vagy ezt helyettesitő elzárást avagy költségek megtéritésében való marasztalást tartalmazó határozata ellen.

Az előmunkálatok befejezése után a felek az annak folyama alatt felmerült mindennemü sérelmek orvoslása végett, ugyszintén a bizalmi férfiak napidijuk összegének megállapitása ellen előterjesztéssel élhetnek.

Az előterjesztés az előmunkálatok folyama alatt a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesités esetén a kézbesitésétől, az előmunkálatok befejezése után pedig a hitelesités befejezésétől számitott 15 napon belül a törvényszéknél irásban nyujtandó be.

Az előmunkálatok folyama alatt, valamint azok befejezése után benyujtott előterjesztések fölött a kir. törvényszék határoz, melynek határozata ellen egyfoku felebbvitelnek van helye a kir. itélőtáblához.

A ki az előmunkálatok folyama alatt, vagy befejezése után nyilván alaptalan előterjesztést használ, vagy az erre hozott törvényszéki határozat ellen nyilván alaptalan felebvitellel él, 500 frtig terjedhető pénzbirságban és ha a nyilván alaptalan előterjesztés vagy felebbvitel szükségtelen költséget idézne elő, ebben is elmarasztalandó.

Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat ellen használt felebbvitel - a mennyiben nem pénzbirság vagy ezt helyettesitő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul - a megtámadott eljárás folytatására; a mennyiben pedig pénzbirság vagy ezt helyettesitő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul, a végrehajtásra halasztó hatálylyal bir.

XIII.

Az 1880:XLV. tc. 25. §-a után 25. a) megjelöléssel következő uj szakasz vétetik fel:

25. a) § A 19. § 1. d) és 2. e) pontjai szerint közösségben maradó felek között az egyéni részesedés arányának meghatározásánál az esetben, ha aránykulcsul az 1871:LV. törvénycikk 4. §-a értelmében az egyéni birtok állapittatik meg; egységalap gyanánt az egyéni birtok kataszteri holdjainak száma vagy kivételképen, a hol azt a helyi viszonyok megkivánják, ama birtok egy fél kataszteri holdjainak száma veendő fel akképen: hogy az egy kataszteri holdat vagy a fél kataszteri holdat el nem érő négyszögölek egy egész vagy fél kataszteri holdnak számitandók.

A legkisebb hányad megállapitásánál a kir. törvényszék az érdekelt felek előadásai és a helyi viszonyok figyelembevétele alapján határoz.

XIV.

Az 1880:XLV. törvénycikk 26. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő uj szakasz lép:

26. § A müködő mérnök által elkészitett urbéri elkülönitési, arányositási vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró biró annak tárgyalása végett a helyszinére határnapot tűz ki, s ez alkalommal az egyezséget ismét megkisérli; annak nem sikerülése esetében a feleknek egy-egy nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ha a felek kérik, azonnal szakértői szemlét rendel.

A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy érdekcsoportok a 15. § értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy gazdasági, esetleg erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghiv.

E szakértői bizottsággal az eljáró biró közli a szükséges adatokat, s a helyszinén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi azok véleményét.

A szemle bevégzése után a felek még egyszer nyilatkozhatnak.

A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerüen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

Az eljáró biró, ha az ügy felderitésére szükségesnek találja, a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s az esetleg irásban beadott nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvhez csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi, s az ilyen módon befejezett tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti.

XV.

Az 1880:XLV. törvénycikk 27. §-a után 27. a) megjelöléssel következő uj szakasz vétetik fel:

27. a) § Az érdemleges eljárás során előterjesztésnek csak a 18. § b), c) és d) pontjának eseteiben van helye.

Az előterjesztés a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesités esetén kézbesitésétől számitott 15 napon belül a törvényszéknél irásban nyujtandó be.

A 18. § három utolsó bekezdésének rendelkezései az érdemleges eljárás során használható előterjesztésekre megfelelően alkalmazandók.

XVI.

Az 1880:XLV. tc. 28. §-a helyébe 28., 28. a) és 28. b) megjelöléssel a következő három uj szakasz lép:

28. § A jogerejü itélet vagy egyezség végrehajtása végett a kir. törvényszék egyik birói tagját küldi ki s az a végrehajtás összes ügyeiben hivatalból és önállóan jár el.

E czélból az eljáró biró utasitja a müködő mérnököt, hogy az itéletnek vagy egyezségnek megfelelően a rendezés vagy tagositás uj térképét, az uj birtokállomány földkönyvét és birtokiveit, valamint tagositásnál a régi és uj birtok összehasonlitási okiratát zárhatáridő alatt készitse el.

28. a) § Ezen munkálatok beérkezte után, az eljáró biró a kihasitás megkezdésére határnapot tűz ki.

Ha e határnapokon a felek a kiosztási terv ellen kifogásokat tesznek s alapos aggály merül fel az iránt, hogy a kiosztási terv az itéletnek vagy egyezségnek nem felel meg: ez esetben az eljáró biró a hitelesitő mérnököt a kolozsvári kataszteri igazgatóság utján azonnal meghivja, annak véleményét a felmerült kérdésre nézve meghallgatja és a kihasitás megkezdése vagy a munkálat kijavitása iránt intézkedik.

Mihelyt a müködő mérnök az egyéni kihasitással elkészült, erről az eljáró birónak jelentést tesz, ki az uj birtokállapot hitelesitésére s a feleknek az uj birtokba való birói bevezetésére határnapot tűz.

Hitelesitő szakértőkül a kolozsvári kataszteri igazgatóság utján megidézendő hitelesitő mérnök és egy külön meghivott gazdasági szakértő alkalmazandók.

A hitelesitési határnapon a feleknek joguk van az egyéni kihasitás ellen irányuló felszólalásaik megtételére. E felszólalásokat az eljáró biró természetükhöz képest a hitelesitő mérnökkel vagy a gazdasági szakértővel megvizsgáltatja.

Az egyéni kihasitást ezenkivül hivatalból is meg kell vizsgálni; ugy a hitelesitő mérnöknek, mint a gazdasági szakértőnek.

A hivatalból való felülvizsgálatot a hitelesitő mérnök urbéri elkülönitési, arányositási és részleges tagositási ügyekben próbamérések és próbaszámitások utján eszközli.

Valamely község egész határára kiterjedő tagositás esetében a hitelesitő mérnöknek a munkálatok műszaki részét nem pusztán próbamérések és próbaszámitások utján, hanem a kataszteri szabályok értelmében tüzetesen kell felülvizsgálnia.

A gazdasági és a műszaki vizsgálat eredményéhez képest az eljáró biró a szükséges kiigazitások vagy a hitelesités iránt intézkedik.

Ha az eljáró biró a munkálatot hitelesithetőnek találja: az uj kiosztási térképet, földkönyvet és birtokiveket hitelesitési záradékkal ellátja, az előbbi birtokállapotot megszüntnek nyilvánitja és a feleket az uj birtokba biróilag bevezeti.

28. b) § A végrehajtás folyama alatt felmerülhetett sérelmek orvoslása végett előterjesztésnek van helye.

Az előterjesztés a végrehajtási eljárás alkalmával az eljáró birónál jegyzőkönyvre adandó vagy a végrehajtási eljárás befejezésétől számitott 15 napon belül a törvényszéknél irásban nyujtandó be.

Az előterjesztés fölött a törvényszék határoz, melynek határozata ellen felebbvitelnek van helye a kir. itélőtáblához s onnan a kir. Curiához.

Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat ellen használt felebbvitel - a mennyiben pénzbirság vagy ezt helyettesitő elzárás kiszabása avagy költségben való marasztalás ellen irányul - a végrehajtásra halasztó hatálylyal bir.

XVII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 29. §-a után 29. a) megjelöléssel a következő uj szakasz vétetik fel:

29. a) § A hitelesitő mérnököknek, a felülvizsgálást a 28. a) § értelmében teljesitő gazdasági szakértőknek helyszini eljárása alkalmával és ezen eljárásukból felmerülendő költségeit a birtokrendezési költségek viselésére kötelezett felek fizetik.

A hitelesités alkalmával igénybe vett napszámosok, anyagok és fuvarok költségei hasonlóan a birtokrendezési költségek viselésére kötelezett felek által fedezendők.

XVIII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 32. §-a után 32. a) megjelöléssel következő uj szakasz vétetik fel:

32. a) § Községek egész határára kiterjedő tagositások esetében az államkincstár által kataszteri czélokra átveendő tagositási munkarészekért a 2. a) § utolsó bekezdése értelmében járó összeg a költségelőirányzat összeállitása alkalmával számitásba veendő és az érdekelt felekre csak az ennek levonása után fenmaradó költségelőirányzati összeg vetendő ki.

Ezen állami hozzájárulás a tagositási munkarészek átvételekor az illető község birtokrendezési alapjába fizetendő.

XIX.

Az 1880:XLV. törvénycikk 33. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

33. § Az arányositás és tagositás költségeiről az eljáró biró, a felek meghallgatásával, előirányzatot készit, melynek megvizsgálása és jóváhagyása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az előirányzott, valamint a végleg megállapitott költségek a pénzügyi közegek által a földadóval együtt, az arra nézve fennálló szabályok szerint hajtatnak be. A behajtás, a mennyiben az érdekelt felek egyetértőleg rövidebb határidőt nem állapitanak meg: az előirányzott költségekre nézve nyolcz, a pótlólag megállapitott költségekre nézve pedig további két év alatt eszközlendő. - A behajtott összegek kifizetésének ideje és módja s az ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelmüveletek feltételei rendeleti uton szabályozandók.

XX.

Az 1880:XLV. törvénycikk 34. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

34. § Az urbéri elkülönités, arányositás vagy tagositás befejezése után a költségek végleges összegét és egyéni felosztását megállapitó határozat ellen, a felek az illető kir. itélőtáblához és a kir. Curiához felebbvitellel élhetnek.

A kir. itélőtábla helybenhagyó határozata ellen használt felebbvitel a határozat foganatositását nem akadályozza.

XXI.

Az 1880:XLV. törvénycikk 36. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép:

36. § A 18., 27. a) és 28. b) §-okban foglalt előterjesztésen, továbbá a kir. törvényszéknek pénzbirságot vagy elzárást megállapitó határozatai ellen használható, ugyszintén a 4., 5. a), 9., 14. a), 18., 20., 27., 27. a), 28. b) és 34. §-okban foglalt felebbvitelen, végül a jelen § harmadik bekezdésében szabályozott igazoláson és a jelen § utolsó bekezdésében emlitett kiigazitási kereseten kivül semmi más jogorvoslatnak, semmiségi panasznak, igazolásnak vagy perujitásnak helye nincs.

Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az itélet ellen irányuló felebbvitelben ugy az ügy érdemére, valamint az eljárásra vonatkozó sérelmek együtt adandók elő.

Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az itélet ellen irányuló felebbvitel határidejének a fél vagy képviselője által vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye, mely felett a felek meghallgatása után a kir. törvényszék határoz. Az igazolási kérelem a vétlen mulasztás igazolása esetében is csak akkor vehető figyelembe, ha az igazolással együtt, a felebbvitel is beadatott. Az igazolást megtagadó végzés ellen az illető kir. itélőláblához egyfoku felebbvitelnek van helye.

Urbéri elkülönités, arányositás és tagositás eseteiben a végrehajtott munkálat kiigazitását csak nyilvánvaló számitási hiba miatt, és csak a végrehajtás hitelesitésének jogerőre emelkedésétől számitott egy év alatt, lehet a kir. törvényszéknél kereset utján kérelmezni.

XXII.

Az 1880:XLV. törvénycikk 36. §-a után 36. a) megjelöléssel következő uj szakasz vétetik fel:

36. a) § A 4., 5. a), 9., 20. és 27. §-okban emlitett felebbvitelnek, a megtámadott eljárás folytatására, illetőleg a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A pénzbirságot vagy elzárást megállapitó határozatok ellen használható felebbvitel a végrehajtást felfüggeszti, de a megtámadott eljárás folytatására halasztó hatálylyal nem bir.

A megengedett egyéb jogorvoslatoknak a megtámadott eljárás folytatására, illetőleg a végrehajtásra halasztó hatálya csak azon esetekben van, melyekben azt a törvény rendeli.

Azon esetekben, melyekben a használt jogorvoslatnak a megtámadott eljárás folytatására halasztó hatálya nincsen: a felső birósághoz felterjesztendő iratok közül azok, melyek az eljárás folytatására szükségesek, hivatalból hitelesitett másolatokban megtartandók.

A megtámadott eljárás folytatására halasztó hatálylyal biró jogorvoslatok (előterjesztések, felebbvitelek) a kir. törvényszék, illetőleg a felső biróság által soron kivül intézendők el.

XXIII.

Az igazságügyi, belügyi, pénzügyi és földmivelésügyi ministerek felhatalmaztatnak, hogy jelen törvény életbeléptetésének idejét rendeleti uton határozzák meg. Felhatalmaztatnak továbbá, hogy az eljárás részleteit és az átmeneti intézkedéseket rendeleti uton szabályozzák és a kibocsátandó rendeleteket szükség esetében pótolhassák és módosithassák.

XXIV.

Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, belügyi, pénzügyi és a földmivelésügyi ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére