1893. évi III. törvénycikk indokolása

a Budapesten tartandó országos nemzeti kiállitás költségeinek fedezéséről * 

Általános indokolás

Az 1892:II. törvénycikk 3. §-ában a kereskedelemügyi minister megbizatott, hogy az emlitett törvénycikk alapján megtartandó kiállitás költségei s azok fedezésének módja iránt a pénzügyministerrel egyetértőleg a törvényhozásnak kellő időben előterjesztést tegyen.

Minthogy az emlitett kiállitásra vonatkozó előmunkálatok már annyira előhaladtak, hogy azok foganatba vehetők lesznek, elérkezettnek láttam az időt arra, hogy e tárgyban a törvényhozásnak előterjesztést tegyek.

Legyen szabad előrebocsátanom, hogy, mint az ily mű természetéből önként folyik, a jövő országos nemzeti kiállitás költségelőirányzata e pillanatban, midőn sem a kiállitóknak mily mérvű részvételét, sem pedig a kiállitásnak számos körülmény által befolyásolt látogatottságát pontosan előre meghatározni nem lehet, csakis hozzávetőlegesen állapitható meg.

A feladat azonban megkönnyittetik azon tapasztalatok által, melyek az 1885. évi országos általános kiállitás tényleges eredményeiből merithetők és melyek szerint valószinű, hogy a jövőben rendezendő kiállitás alkalmával a tájékozásul mellékelt költségvetés szerint 1,000.000-1,100.000 forintra tehető azon kiadási összeg, mely a kiállitás saját bevételében fedezetet nem találand.

E költségvetés tervezésénél kettős szempontot kellett figyelembe vennem: gondoskodnom kellett ugyanis egyrészről arról, hogy ezen hazánk ezeréves multját és fejlődését felölelő kiállitás az ünnepélyek méltó alkatrésze legyen, de másrészről nem hagyhattam figyelmen kivül azt sem, hogy a kiállitás nem lesz az ezredéves ünnepélynek egyedüli mozzanata s ennélfogva számolnom kellett az állam pénzügyi érdekeivel is, melyek követelik, hogy az okszerű korlátokat mindenben tartsuk meg.

Ez alapokon azon reményemnek adok kifejezést, hogy ezen költségvetés adatai, melyeknél az 1885-iki országos kiállitás pénzügyi eredményeit vettem irányadóul, igazoltaknak fognak bizonyulni.

Ugyanis az 1885. évi budapesti országos kiállitás pénzhiányának fedezésére vonatkozó 1887:XIX. tc.-ből és annak indokolásából kitünik, hogy ezen kiállitás összes költségei - az átfutó tételek levonása után - 3.530.323 frt 41 1/2 krra; összes bevételei az állami, fővárosi és egyéb segélyekkel (220.714 frttal) együtt - szintén levonva az átfutó jellegű tételeket - 1,728.340 forint 66 krra rúgtak s igy a végleges pénzhiány 1,801.982 forint 75 1/2 krajczárt tett ki.

Tekintetbe véve már most azon körülményt, hogy a kiállitás czéljaira kiszemelt városligeti területen létező három állandó épület - (az iparcsarnok, a műcsarnok és a királypavillon) - az újabbi kiállitás czéljaira - természetesen megfelelő átalakitásokkal, illetve kibővitésekkel ismét használható, - továbbá tekintve, hogy a kiállitási terület nagy része ma már feltöltve van s a szükséges utak, világitási és vizvezetékek is részben már rendelkezésre állanak, ugy, hogy a már kész létesitmények értéke bizvást tehető 800.000 forintra, azon valószinű eredményt helyezhetem kilátásba, hogy a most tervezett kiállitás, az eredménynek minden koczkáztatása nélkül, az államnak kisebb hozzájárulásával és az alkalomhoz teljesen méltóan lesz rendezhető.

Igaz ugyan, hogy az újabbi általános országos nemzeti kiállitás, tekintettel épen azon alkalomra, melynek megünneplése czéljából tartandó lesz, most jóval nagyobb keretben van tervezve, mint 1885-ben, azonban azt hiszem, hogy vérmes remények nélkül is jóval nagyobb bevételre is lehet számitani, a mit teljesen indokolttá tesz a főváros népességének időközben beállott nagymérvű szaporodása, a személyszállitási vasuti tarifáknak az utazást megkönnyitő nagymérvű leszállitása, nemkülönben a lakosság vagyonosodásának emelkedése s a mindezek alapján várható nagyobb látogatottság és nagyobb jövedelem valamennyi kiállitási bevételi ágnál (térdíjak, italkimérés, vasépületek értékesitése stb.).

Ezen feltevésből kiindulva és a viszonyok által követelt okszerű takarékosságot szem előtt tartva, remélhető, hogy a rendezendő nemzeti kiállitás a fent előirányzott 1,000.000- 1,100.000 forintnyi állami segélyt teljesen alig fogja igénybe venni és ezen okból az állam hozzájárulását nem is egy vissza nem térülő, határozott összegben kivánom megállapitani, hanem a költségek fedezéséről oly biztositási alap létesitése által óhajtok gondoskodni, melyhez az állam 1,000.000 frttal járulna, melyhez azonkivül a fő- és székváros már 100.000 frtot megszavazott, és a melyhez esetleg még más körök is készséggel hozzá fognak járulni.

Minthogy azonban a kiállitás jövedelmei csak a kiállitás megnyitása után folyhatnak be, ellenben a kiadásnak nagyobb része már az előző években teljesitendő lesz, szükséges, hogy az állam a biztositási alapot a törvényjavaslatban emlitett időben és megfelelő részletben bocsássa rendelkezésemre.

E részletek olykép állapittattak meg, hogy azok az államháztartás mérlegét ne zavarják s épen azért azok, a pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök úrral egyetértőleg tett javaslathoz képest a pénztári készletekből lennének fedezendők.

Kiemelendőnek tartom, hogy a mennyiben ezen biztositási alap kiállitási czélokra teljes összegben nem vétetnék igénybe, illetve a mennyiben a bevételek kedvezőbben alakulnának, a biztositási alapnak csak aránylagos része használtatnék fel, a többi része pedig a kiállitási ügyek lebonyolitása után az államkincstárnak visszatérittetnék s igy az állam hozzájárulása megfelelően apadna.

Nem szenved kétséget, hogy az 1,000.000 frtnyi hozzájárulás az állam részéről nagyobbmérvű áldozatnak tekintendő; minthogy azonban hazánk ezeréves fennállása ünnepének keretéből egy oly kiállitás, melyen nemzetünk szellemi és anyagi fejlődését és annak jelen állapotát lesz hivatva bemutatni, nem hiányozhatik, azt hiszem, hogy az a hozzájárulás túlságosnak annál kevésbbé mondható, mert a kiállitás bizonyára közéletünkre is csak élénkitőleg fog hatni.

A tisztelettel bemutatott törvényjavaslat, midőn az előterjesztett elvek szerint a szükséges biztositási alap megszavazásáról, folyóvátételéről és esetleges visszatéritéséről intézkedik, még ezenkivül az 1892:II. törvénycikk rendelkezéseitől eltérő azon intézkedést tartalmazza, hogy a kiállitás nem 1895. évben, hanem egy évvel későbben 1896. évben lesz rendezendő.

Midőn a kormány a kiállitás idejének 1896. évre való megállapitását hozza javaslatba, ez korántsem azért történik, mintha a kiállitás 1895-ben nem volna létesithető, hanem a milleniumra való tekintetből, mely a kormány megállapodásához képest 1896-ban lenne megtartandó.

Ugyanis már boldogult hivatali elődöm e kiállitást csakis mint a millenium alkalmából rendezendőt hozta javaslatba.

A kormány most behatóan foglalkozott a millenium kérdésével s hogy az minő módon lenne a legméltóbban megünneplendő, minek következtében azon megállapodásra jutott, hogy a millenium maradandó közművek létesitése által is megörökitendő, melyek mindannyian e nemzet erejét, haladását s a művelődés utján való előretörekvését hirdetnék.

E végből a kormány kilátásba vette azt, hogy eltekintve egyéb közművektől, különösen pedig a budai Mátyás-templom megnyitása, az új országháznak legalább részbeni berendezése, a Vaskapunál folyamatban levő műveknek a forgalomnak leendő átadása, a fő- és székváros részeit összekötő dunai hidaknak szaporitása, egy igazságügyi palotának és egy iparművészeti muzeumnak létesitése stb., - mind oly momentumok, melyek mig egyfelől emelnék a millenium fényét és jelentőségét, másfelől e nemzet állami élete második ezredévének kezdetét maradandó művekkel jelölnék meg s a melyhez az általános nemzeti kiállitás is, mint a nemzet szellemi és anyagi életének visszatükrözője, méltóan sorakozhatik.

Nem szenved kétséget, hogy például a vaskapui műveknek befejezése, illetve czéljuknak való átadása oly kimagasló momentumot képezhet, mely nemzetközi jellegénél fogva a millenium iránti érdeklődést is fokozni alkalmas.

Minthogy pedig mindezek a munkák, bár részben már folyamatban vannak s részben legközelebb megkezdetnek, azonban egyenkint és összességükben 1895-ig be nem fejezhetők, ennélfogva különösen tekintettel arra, hogy a honfoglalás ezredéves fordulója a történelmi hűség megzavarása nélkül 1896. évre is tehető, mert a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában a „Magyar Tudományos Akadémia” által kiküldött bizottságnak 1883. évi január hó 25-én kelt jelentése szerint a honfoglalás kezdete és befejezése közti idő teljesen kétségtelen tény gyanánt a 888-900 évek közötti időre tehető, a kormány azon megállapodásra jutott, hogy a millenium tartassék meg oly időpontban, midőn annak emléke nagyobb közművek által is megörökithető, miből önként következik, hogy a kiállitás is, mely nem mint önczél, hanem mindig mint a millenium egyik része vétetett tervbe, abban az időpontban tartassék meg, melyben a millenium jelentősége egyéb maradandó művek által is fokozható lesz.

Megjegyzem egyébként, hogy maga a kiállitás, ha egyedül annak a megtartásáról lenne szó, 1895-ben is létesithető lenne, mert a hely kérdése tisztába hozatott, minden előmunkálat elő van készitve és még 2 év és 4 hónap áll rendelkezésre, a mi teljesen elegendő lenne, ha tekintetbe veszszük, hogy az 1885. évi kiállitásnak - melynek fent elősorolt szilárd és tartós épületei készen állanak - rendezése sokkal előhaladottabb időben vette kezdetét, nevezetesen a szervezési szabályzat csakis 1883. évi márczius 12-én adatott ki, az országos bizottság első ülését 1883. évi április 5-én tartotta és akkor bocsáttatott ki a nagyközönséghez első felhivása, a programmot magában foglaló általános szabályzatot pedig csak 1883. évi szeptember 1-én tette közhirré. Minthogy azonban - a mint fentebb megjegyezni szerencsém volt - a kiállitás már a törvény megalkotása alkalmával nem önmagáért vétetett kilátásba, hanem mint a millenium kiegészitő része, igen természetes, hogy a kiállitásnak is a kilátásba vett időponthoz kell alkalmazkodnia.

Ezeknek előterjesztése után azon meggyőződésben, hogy a kiállitás a fentebb jelzett keretben a milleniumnak egyik méltó részlete leend, bátorkodom ezen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani.

Melléklet az 1893. évi III. törvénycikk indokolásához

Az 1896. évi országos kiállitás költségelőirányzata.

Bevétel. Kiadás.
Sor-szám 1885. tényleges eredmény 1896. kiállitás előirány-zata Sor-szám 1885. budapesti kiállitás 1896. kiállitás előirányzata
forint forint
1 Belépti díjak 730.705 1,000.000 1 Kerités 28.206 50.000
2 Tér-, szekrény-, elárúsitási stb. díjak
263.141

300.000
2 Területrendezés:
3 Vendéglők, kávéházak, czukrászdák, tőzsdék
12.846

20.000
a) feltöltés
73.700

20.000
4 Szeszes italok, behozatali illetékek
35.570

50.000
b) utak
19.919

20.000
5 Katalogus elárúsitásából 1.556 16.000 c) parkirozás 32.000 20.000
6 Képzőművészeti katalogusból 3.765 d) csatornázás 54.275 30.000
7 Hirdetésekből 4.500 e) áthidalás - 33.500
8 Kerités bérlete (Hirdetések)
10.000

10.000
3 Utak és parkirozás fentartása
35.468

50.000
9 Sorsjáték (Netto) 107.000 200.000 4 Épületek 1,330.000 1,200.000
10 Vegyes bevételek s épületek értékesitése
20.000

104.000
6 Vasut
25.000

25.000
Összesen - 1,700.000 7 Szállitási költség 23.963 30.000
Állami hozzájárulás - 1,000.000 8 Szekrények stb. 120.000 100.000
Fő- és székváros hozzájárulása - 100.000 9 Installatio és díszités 178.000 200.000
Bevételek összege - 2,800.000 10 Gépek 60.800 80.000
11 Időleges kiállitás 152.998 120.000
12 Administratio a)-d) 211.644 210.000
e) őrszemélyzet 174.204 200.00
f) tűzőrség 32.158 40.000
g) rendőrség 6.199 7.500
13 Hirdetés 67.727 70.000
14 Katalogus 56.249 30.000
15 Zene és ünnepélyek 29.129 50.000
16 Biztositás 62.771 78.000
17 Kiállitási jutalmak (és versenydíjak)
76.936

20.000
18 Érmek, okmányok 5.716 6.000
19 Vegyes és előre nem látott
75.000

50.000
Kiadások összege (2,962.000 frt)
2,962.042

2,800.000