1. § Az állami tisztviselők, a gyakornokok kivételével, tizenegy fizetési osztályba soroztatnak, mely besorozást a jelen törvény kiegészitő részét képező A) kimutatás tünteti fel.
Az I., II., III. és IV. fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők illetményeinek eddigi mérve a jelen törvény által nem érintetik; mig a többi fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők fizetésének, valamint lakpénzének fizetési osztályaik szerint megállapitott mérvét a jelen törvény kiegészitő részét képező B) kimutatás tünteti fel.
A jelen törvény hatályba lépte után rendszeresitendő állomások, rendszeresitésök alkalmával, az állami költségvetés határozmányai szerint sorozandók a megfelelő fizetési osztályba.
2. § Az állami tisztviselő - külön intézkedéseken alapuló netaláni más illetményein kivül - fizetési osztályának megfelelő
a) fizetésre és
b) lakpénzre tarthat igényt.
c) Ezeken felül a budapesti és fiumei elsőfolyamodásu kir. biróságoknál alkalmazott törvényszéki és járásbirák, valamint az ottani ügyészségeknél alkalmazott ügyészek évi 400 frt, - az ugyanitt alkalmazott albirák és alügyészek pedig évi 300 frt, - végül az ugyanezen helyeken alkalmazott birósági jegyzők és aljegyzők évi 150 frt müködési pótlékot kapnak.
Azok az állami tisztviselők, a kik természetben kapnak lakást, lakpénzre igényt nem tarthatnak.
Az állami tisztviselőket netalán megillető s a nyugdijazásnál beszámitandó személyi pótlékok, kinevezések vagy előléptetések esetén, a fizetési többlet erejéig mindig beszüntetendők.
3. § Az egy személyzeti létszámba tartozó állások fizetési osztályuk különböző fizetési fokozatai közt egyenlően osztandók meg. Ha azonban az állások összes száma egyenlően fel nem osztható: akkor a fölös számu állások arányosan a magasabb fizetési fokozatokba sorozandók.
Kivételt képeznek:
a) a VIII. fizetési osztályba tartozó birói és ügyészi, - valamint a XI. fizetési osztályba tartozó aljegyzői állások, a melyek az előző bekezdésben foglalt határozmányok szemmel tartásával csak ezeknek a fizetési osztályoknak két magasabb fizetési fokozatába sorolandók; és a XI. fizetési osztályba tartozó segédtelekkönyvvezetői állások, melyek ennek a fizetési osztálynak legmagasabb fizetési fokozatába sorolandók;
b) a VIII. fizetési osztályba tartozó gymnasiumi és reáliskolai igazgatói-, s középiskolai tanárképző gyakorló iskolai tanári állások, végre a IX. fizetési osztályba tartozó gymnasiumi, reáliskolai, felsőbb leányiskolai, tanitó- és tanitónőképző-intézeti tanári állások, a melyek az első bekezdésben foglalt határozmányok szemmel tartásával csak ezeknek a fizetési osztályoknak két magasabb fizetési fokozatába sorolandók.
A lakpénz minden egyes fizetési osztály összes fizetési fokozataira egyenlő összegben, de az állomások székhelyére való tekintettel négy osztályban állapittatik meg.
Az első osztályba Budapest fő- és székváros, Fiume, s a magyar korona országain kivül fekvő állomáshelyek,
a második osztályba az 1879. évi XXXVI. tc. értelmében felállitott I., II. és III. katonai lakbérosztályzatokba sorozott helyek,
a harmadik osztályba a IV., V. és VI. katonai lakbérosztályzatokba, és
a negyedik osztályba a VII-X. katonai lakbérosztályzatokba sorozott helyek tartoznak.
Azok a városok és községek, a melyek a katonai lakbérosztályzatokba sorozva nincsenek, aként sorozandók a jelen törvény által megállapitott második, harmadik s illetőleg negyedik osztályok valamelyikébe, hogy a helyi házbérvallomások átlaga alapján állapittatik meg, mely katonai lakbérosztályzatba tartoznának.
A kormány egyuttal felhatalmaztatik, hogy a mennyiben az a helyi viszonyoknál fogva indokoltnak látszik, egyes városokat és községeket a pénzügyminister előterjesztésére egyik lakbérosztályból a másikba sorozhasson. Az osztályozásnak tervbe vett ez a megváltoztatása azonban a költségvetés benyujtása alkalmával a törvényhozásnak mindig előzetesen bejelentendő.
4. § Az állami tisztviselő illetményeit az a fizetési osztály állapitja meg, a melybe állása soroztatott.
Az állami tisztviselőnek:
a) a fizetési osztályában rendszeresitett különböző fizetések közül azzal a fokozattal járó fizetésre, a mely a vele egy létszámba tartozó tisztviselők között őt rangsora szerint megilleti, és
b) a fizetési osztályával, tekintettel állomáshelyére, járó lakpénzre van igénye.
Kinevezéseknél a rangsort megállapitja:
a) az Ő Felsége által kinevezetteknél a legfelső elhatározásnak,
b) más kinevezetteknél a kinevezési okirat keltének napja.
Azok között, a kik ugyanegy napon neveztettek ki, ha már előbb is államszolgálatban voltak s egy létszámból neveztetnek ki, a kinevezés előtt közvetlenül elfoglalt rangsor; ha pedig különböző létszámokból neveztetnek ki, első sorban a kinevezés előtt közvetlenül elfoglalt fizetési osztály; egyenlő fizetési osztály esetében az ugyanazon fizetési osztályban töltött hosszabb szolgálati idő; ha az ugyanazon fizetési osztályban eltöltött szolgálati idő is egyenlő, a nyugdijba beszámitható hosszabb szolgálati idő; ennek is egyenlő volta esetében pedig a kinevezés sorrendje adja meg az elsőséget. Ha olyanok neveztetnek ki, a kik a kinevezést közvetlenül megelőzőleg államszolgálatban nem voltak, a kinevezés sorrendje állapitja meg a rangsort; mig ha már előbb is államszolgálatban állók s a kinevezést közvetlenül megelőzőleg állami szolgálatban nem álló egyének együtt neveztetnek ki egy és ugyanazon a napon, a már államszolgálatban állók az utóbbiakat megelőzik.
A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló 1891. évi XVII. tc. 32. §-ának határozmányai a jelen törvény által nem érintetnek.
5. § Az alsóbb fizetési osztályból a magasabba kinevezés utján, ugyanazon fizetési osztály különböző fizetési fokozatai közül a legközelebbi magasabb fizetési fokozatba pedig fokozatos előléptetés utján jut a tisztviselő.
A fokozatos előléptetés azon rangsor szerint történik, a melyet a tisztviselő a vele egy létszámba tartozók között elfoglalt; mig a kinevezésnél nem a rangsor, hanem e mellett a szakképzettség, érdemesség és alkalmazhatóság a döntő.
A kinevezés - a 3. § második bekezdésében emlitett állásokra való kinevezés kivételével - rendszerint az illető fizetési osztály legalsó fizetési fokozatába való sorozással történik.
Ha különös szolgálati érdekeknél fogva kivételesen a magasabb fizetési fokozatba való sorozással kivánatos a kinevezés: ez csak a ministertanács hozzájárulásával történhetik.
Ha az előléptetésre rendszerint jogosult ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, előléptetése az eljárás jogerős befejezéseig függőben tartandó. Mindazonáltal, ha még egy vagy több magasabb fizetési fokozatba tartozó hasonló állás üresedik meg: arra, illetőleg azokra a fegyelmi eljárás alatt levő után rangsorozottak lépnek elő; de ezzel az előbbit, ha ez fegyelmi büntetés alá nem esik, vagy oly fegyelmi büntetésre itéltetik, a mely a fokozatos előléptetés megvonásánál enyhébb, a rangsorban meg nem előzik.
Ha az előléptetésre rendszerint jogosult ellen inditott fegyelmi eljárás megszüntettetik, avagy felmentő, vagy pedig a fokozatos előléptetés megvonásánál enyhébb fegyelmi büntetést kimondó itélettel fejeztetik be; részére a magasabb fizetés attól a naptól utalványozandó, a melytől kezdve a magasabb fizetés őt különben is megillette volna.
A kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló 1890. évi XXV. törvénycikk 12. §-a és a és ügyészi szervezet módositásáról szóló 1891. évi XVII. törvénycikk 47. és 48. §-ainak rendelkezései a jelen törvény által nem érintetnek.
6. § Azoknak az állami tisztviselőknek, a kiknek egy és ugyanabban az állásban eltöltött bizonyos szolgálati évek pótlékra (ötöd- és tizedéves pótlékok) biztositanak igényt, ez az igénye jövőre is épségben tartatik. Ezek tehát ugy a rangsoruk szerint őket megillető fokozatos előléptetésre, valamint az esetben, ha abban az időpontban, a melyben a pótlék részökre folyóvá teendő, nincsenek még akkora szorosabb értelemben vett fizetés élvezetében, mint a mennyit, ha a jelen törvény életbeléptekor már alkalmazva voltak, addigi fizetésük és igényelhető pótlékaik, ha pedig a jelen törvény életbelépte után neveztetnek ki, kineveztetésök alkalmával nyert fizetésök s később igényelhető pótlékaik együttvéve kitesznek, - a különbözet erejéig a pótlékra is igényt tarthatnak. A jelen törvény hatályba lépte után ekként igényelhető pótlékok a fizetés természetével biró személyi pótlékként folyósitandók s magasabb fizetésbe való kinevezés vagy előléptetés esetén a 2. § szerint a fizetési többlet erejéig beszüntetendők.
A tanárokat s a budapesti egyetemi könyvtárőröket és tiszteket megillető pótlékok mindig teljes összegökben folyósitandók s magasabb fizetésbe való kinevezés vagy előléptetés esetén sem szüntetendők be.
7. § A ministerelnökség, az Ő Felsége személye körüli és a horvát-szlavon dalmát ministeriumok körében alkalmazott állami tisztviselők rendszerint szintén fizetési osztályuk legalsó fizetési fokozatába való sorozással nevezendők ki; de, hacsak magasabb fizetési osztályba tartozó állásra ki nem neveztetnének, vagy különben is elő nem léptetnének, öt év mulva a fizetési osztályuknak megfelelő magasabb, további öt év mulva - a mennyiben a fizetési osztályban három fizetési fokozat van - a fizetési osztályuknak megfelelő legmagasabb fizetési fokozatba való előlépésre birnak igénynyel; ha pedig a VII-XI. fizetési osztályokba tartozó tisztviselők fizetési osztályuk legmagasabb fizetési fokozatát is elérték és tiz év alatt magasabb fizetési osztályba sorozott állásra ki nem neveztetnek; fizetésök tiz-, s minden további öt év után fizetésök öt %-ával felérő személyi pótlékban részesitendők.
Ehhez a fokozatos előléptetéshez, illetőleg a személyi pótlékra való igény megszerzéséhez szükséges időtartam a jelen törvény hatálybaléptekor már alkalmazottakra nézve a jelen törvény hatálybaléptétől; az ezután kinevezettek, illetőleg előlépettekre nézve pedig a kinevezés, illetőleg előléptetés napjától számitandó.
8. § Valamely fizetési osztályba sorozott állás czimével és rangjával, vagy jellegével ellátott tisztviselő csak akkor lép az illető állással egybekötött illetmények élvezetébe, ha erre az állásra valósággal kineveztetik.
Ez által a rendelkezés által az 1891. évi XVII. törvénycikk 30. §-ában foglalt határozmányok nem érintetnek, de a curiai birói czimmel és jelleggel felruházott elnököket az V. fizetési osztályra nézve meghatározott lakpénz illeti.
9. § A Budapesten és a magyar korona országain kivül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazott állami tisztviselők évi fizetése, ha nőtlenek, a lakpénzen kivül hatszáz forintnál, ha pedig nősek, vagy családjuk van, hétszáz forintnál rendszerint csekélyebb nem lehet; s azért, a mennyiben ily helyeken kisebb fizetésü állami tisztviselők alkalmaztatnának, ezek itteni alkalmaztatásuk tartamára - ha csak elő nem lépnek - háromszáz helyett négyszáz, illetőleg ötszáz forint lakpénzben részesitendők.
10. § Az állami tisztviselők fizetése - a fegyelmi büntetés esetét kivéve - le nem szállitható.
Ha az V-XI. fizetési osztályokba tartozó valamely állami tisztviselő oly állásra helyeztetik el (soroztatik be, kineveztetik, illetőleg előléptettetik), a mely állással egybekötött fizetés eddigi fizetésénél csekélyebb lenne; az uj és a régi fizetés közötti különbözetet a fizetés természetével biró személyi pótlékként kapja meg.
11. § A gyakornokok állami tisztviselők, fizetési osztályba azonban nem tartoznak, s dijjal vagy a nélkül alkalmaztatnak.
A dijazott gyakornokok a fizetés és lakpénz helyett a fizetés természetével biró évi segélydijban részesülnek.
Ez a segélydij a gyakornokoktól az 1883. évi I. törvénycikk alapján megkivánt alaki képzettség fokához mérten háromféle, még pedig megilleti:
a) évi ötszáz forintnyi segélydij azokat, a kiktől felsőbb tanintézet szabályszerü bevégzése,
b) évi négyszáz forintnyi segélydij azokat, a kiktől középiskolának érettségi vizsgálattal való bevégzése,
c) évi háromszáz forintnyi segélydij azokat, a kiktől az előzőnél csekélyebb iskolai előképzettség kivántatik.
12. § Az altisztek évi fizetése három fokozatban: ötszáz, négyszázötven és négyszáz forinttal állapittatik meg.
A hivatalszolgák évi fizetése, még pedig a Budapesten s a magyar korona országain kivül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazottaké négyszáz, háromszázötven és háromszáz, az egyebütt alkalmazottaké háromszázötven, háromszáz és kétszázötven forintban állapittatik meg. A m. kir. posta- és távirdánál alkalmazott szolgák legkisebb fizetése azonban háromszáz forintnál csekélyebb nem lehet.
Ugy az altisztek, valamint a szolgák, ha természetben lakást nem élveznek, az eddigi lakpénzjárandóság helyett Budapesten s a magyar korona országain kivül fekvő valamely állomáshelyen száz, a többi helyen pedig állomáshelyüknek a 3. §-ban foglalt határozmányok szerinti osztályozásához képest hetven forint, hatvan forint s illetőleg ötven forint lakpénzben részesittetnek.
A jelen törvény 2. és 10. §-ában foglalt határozmányok az altisztekre és szolgákra is alkalmazandók, az 5. §-ban a fokozatos előléptetésre vonatkozó határozmányok pedig az altisztek és illetőleg hivatalszolgák különböző fizetési fokozataiban előforduló előléptetéseknél annyiban tartandók szem előtt, hogy a magasabb fizetési fokozatba való előléptetés nem feltétlenül a kinevezés sorrendjén alapuló idősbség, hanem e mellett az érdemesség és alkalmazhatóság szerint történik.
13. § 1. A fizetés:
a) kinevezés esetén, ha a hó első felében történik a kinevezés, a hó közepétől, ha pedig a hó második felében történik a kinevezés, az ennek napját követő hó első napjától és
b) fokozatos előléptetés esetén, a magasabb fizetési fokozatban előfordult megüresedés napjára következő naptári negyedév első napjától kezdve, előleges havi részletekben teendő folyóvá.
2. A lakpénz:
a) ha gyakornok, vagy az állami szolgálatban nem álló, vagy ugyan állami szolgálatban álló, de nem dijazott, vagy végre oly tisztviselő neveztetik ki, a ki a kineveztetés folytán természetbeni lakását elveszti, a kinevezés napját követő hó első napjától;
b) más esetben a kinevezés, áthelyezéseknél az uj állomás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától előleges évnegyedes részletekben teendő folyóvá.
Ha különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az uj lakpénz az előbbi állomáshelyre nézve érvényes lakbérnegyed lejártától folyósitandó.
A mennyiben a kinevezett - ha csak hivatalos viszonyok nem akadályoznák uj állásának elfoglalásában - uj állását a fizetésnek a fenti 1. a) pont szerinti esedékessé váltáig nem foglalja el, a fizetés és lakpénz s illetőleg a magasabb fizetés és lakpénz utalványozásánál a kinevezés idejéül az állás tényleges elfoglalásának napja tekintendő.
Ezen szakasz rendelkezései által az 1869. évi IV. törvénycikk 14. §-ának rendelkezései nem érintetnek.
Az itélő biráknak és az ügyészségek tagjainak magasabb fizetése fokozatos előléptetés esetén a megüresedés napját követő hó elsejétől teendő folyóvá.
A müködési pótlék (2. § c)) a kinevezés vagy áthelyezés napját követő hó első napjától teendő folyóvá.
14. § A kereseti adóról szóló 1875. évi XXIX. törvénycikk 5. §-ának az adómentességre vonatkozó határozmányai mindazokra a fizetési többletekre nézve, a melyek a jelen törvény hatálybalépte után tétetnek folyóvá, oda módosittatnak: hogy adómentesnek csakis a fizetésnek az a része tekintendő, a mely a szolgálati dij alá vonatik.
15. § A fizetésre, valamint a nyugdijra és ellátásra kivetett állami adó után törvényhatósági vagy községi adó s utadó nem vethető ki s az állami tisztviselők, altisztek és szolgák e minőségükben az 1890. évi I. törvénycikk 25. §-án alapuló 3 kézi napszám teljesitésére, illetve megváltására sem kötelezhetők.
A lakpénz, valamint a müködési pótlék (2. § c)) sem állami, sem törvényhatósági, vagy községi adóval (utadóval), sem szolgálati dijjal nem terhelhetők.
16. § Azokra a kérdésekre nézve, amelyek az állami tisztviselőket, altiszteket és szolgákat a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényéből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - az illető minister, az állami számvevőszék alkalmazottaira nézve pedig az állami számvevőszék elnöke illetékes.
17. § Az állami tisztviselőknek az 1. § szerint szervezett állásokra való beosztásánál következők tartandók szem előtt:
1. azok az állami tisztviselők, a kiknek fizetési osztályát (napidij-osztályát) törvény állapitotta meg, csak abba a fizetési osztályba sorozott állásokra oszthatók be, a mely az illető törvény szerint őket megilleti;
2. a többi tisztviselő legfelebb egy osztálylyal sorozható alább annál a fizetési osztálynál (napidij-osztálynál), melybe eddig tartozott.
3. az az állami tisztviselő, a ki a jelen törvény végrehajtása folytán alacsonyabb fizetési osztályba osztatik, mint a mely fizetési osztályba (napidij-osztályba) eddig tartozott; saját személyére nézve mindaddig, a mig ezt az állást tölti be, az eddigi magasabb fizetési osztálylyal járó összes kedvezményeket megtartja, de az azzal egybekötött fizetésre, valamint lakpénzre igénye nincs;
4. azok a birák és ügyészek, albirák, alügyészek és jegyzők, kik ezen törvény végrehajtása folytán oly fizetési osztályba, s illetve a fizetési osztályban oly fizetési fokozatba soroztatnak, a melylyel egybekötött fizetés az eddig élvezett fizetésüknél kevesebb: a többletet fizetés természetével biró személyi pótlékként kapják, melybe azonban a 2. § c) pontjában rendszeresitett müködési pótlék beszámittatik;
5. az egy és ugyanabban a szakban és egy- és ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állásban alkalmazott állami tisztviselők az egyes igazgatási ágazatokon belül lehetőleg egy összesitett létszámba foglalandók; a mely összesitett létszámba való foglalás alkalmával a rangsor a 4. §-ban foglalt elvek alapján állapitandó meg, avval az eltéréssel, hogy az ugyanazon minőségü, de eddig különböző létszámokban vezetett tisztviselők között az összesitett létszámba való első sorozásnál nem egyedül a rang, hanem a magasabb fizetés adja meg az elsőséget.
18. § A kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának egy ötödrésze a VII. fizetési osztályba tartozik.
Ezen fizetési osztályba eső birói és ügyészi állások betöltése a birák és ügyészek sorából, az igazságügyi minister előterjesztésére, királyi kinevezés útján történik.
Ezen állásokra való kinevezés azon átmeneti korlátozás alá esik, hogy a jelen törvény hatályba léptétől számitandó tiz év alatt minden évben csak az állások egy tizedrésze és az időközben megüresedett helyek tölthetők be.
19. § Felhatalmaztatik a ministertanács, hogy a jelen törvény 1. §-a szerint az V-XI. fizetési osztályokba sorozandó állások beosztásánál az 1893-ik évi állami költségvetésben az államtisztviselők illetményeire engedélyezett hitel s a költségvetésileg engedélyezett személyzeti létszám keretén belül a jelen törvénynek megfelelő uj tisztviselői állásokat is szervezhessen. Felhatalmaztatik továbbá a ministertanács, hogy a különböző szolgálati ágak igényeihez képest egyelőre eltérhessen a 3. § első bekezdésének azon határozmányától, hogy a rendszeresitett állások egyenlően osztandók meg a jelen törvény B) mellékletében az egyes fizetési osztályokra nézve felállitott különböző fizetési fokozatok között. Mindazonáltal - a birói, ügyészi, aljegyzői és segédtelekkönyvvezetői-, továbbá igazgatói és tanári állásokra nézve a 3. §-ban s a posta- és távirdánál rendszeresitett szolgai állásokra nézve a 12. §-ban megállapitott kivételektől eltekintve - fentartatik az a határozmány: hogy uj kinevezések esetén, a kinevezés rendszerint csak az illető fizetési osztály legalsó fizetési fokozatába történjék. A mennyiben a fizetési fokozatok egyelőre akként osztatnának be, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozó állások nem rendszeresittetnének, ezek arányos számban való rendszeresitése, illetőleg a magasabb fizetési fokozatokba sorozása iránt a törvényhozásnak a jelen törvény hatályba léptétől számitandó legfelebb öt s illetőleg oly esetekben, a melyekben egyelőre az illető fizetési osztály két magasabb fizetési fokozata nem lesz arányosan rendszeresitve, legfeljebb tiz év alatt előterjesztés teendő.
Ha uj kinevezések esetén az által, hogy ezek valamely fizetési osztály legalsó fizetési fokozatában történnek, megtakaritások állanak elő; a megtakaritott összegek a költségvetési hitelen belül már időközben is a magasabb fizetési fokozatok arányos rendszeresitésére forditandók.
20. § A Budapest területére ezen törvény hatályba lépteig már kinevezett törvényszéki birák, járásbirák, ügyészek, albirák és alügyészek, addig, mig magasabb fizetési osztályba előlépnek, 100 frt lakpénzpótlékban részesülnek.
Ezeken kivül az az állami tisztviselő, altiszt vagy szolga, kinek eddigi fizetése és lakpénze, - illetőleg, ha a fővárosban van alkalmazva, eddigi fizetése, lakpénze és drágasági pótléka - együtt véve többet tesz ki annál az összilletménynél, a melyben a jelen törvény alapján részesülne; a különbözettel nagyobb lakpénzben részesitendő mindaddig, a mig magasabb lakpénzzel járó alkalmaztatásban nem részesül.
A fő- és székvárosban jelenleg alkalmazásban álló és ezen törvény szerint a X. és XI. fizetési osztályba sorozott, azoknak az állami tisztviselőknek, a kiknek összilletményei ezen törvény intézkedései alapján 100 frtnál csekélyebb összeggel emelkednek, a 100 frtból hiányzó összeg lakpénztöbbletként adatik meg mindaddig, a mig az illetők magasabb illetményekkel járó alkalmaztatásban nem részesülnek.
21. § Jelen törvény határozmányai alá nem tartoznak s külön intézkedések alá esnek:
a) a belügyi tárcza körében: a főispánok és a budapesti főpolgármester; továbbá a kórházak- és tébolydáknál, valamint a csendőrségnél alkalmazottak;
b) a pénzügyi tárcza körében: a bányászati és erdészeti akadémiánál, valamint a bányásziskoláknál, a fémjelzésnél, pénzverő hivatalnál, sótermelésnél, az állami nyomdánál, az állami hidaknál, továbbá a számvevőségi személyzet kivételével az állami jószág- és bánya-igazgatóságoknál, főbányahivataloknál, az állami jószágoknál és bányászatnál, a kohászatnál és a kincstári vasmüveknél és azok központi vezetésénél alkalmazott személyzet, valamint a pénzügyőri legénység - a mely utóbbinak zsoldja azonban fejenkint napi 10 krral felemeltetik;
c) a kereskedelmi tárcza körében: az államvasutaknál, ezek gépgyáránál és a diósgyőri gyárnál alkalmazott személyzet, valamint az állami útkaparók;
d) a földmivelésügyi tárcza körében: az állami erdészetnél és erdőfelügyelőségeknél, az országos erdei alapból fentartott intézeteknél, az állami lótenyész-intézeteknél, az állat-egészségügynél, a budapesti állatorvosi akadémiánál, a vinczellériskoláknál és borászatnál, a gazdasági tanintézeteknél, az országos chemiai intézet és központi m. kir. vegykisérleti állomásnál, az állattenyésztésnél s a tejgazdaságnál, a selyemtenyésztésnél, a kincstári birtokoknál s a földtani intézetnél alkalmazottak;
e) a vallás és közoktatásügyi tárcza körében: az egyetemi és műegyetemi tanárok, tanársegédek és gyakornokok, továbbá az elemi népiskoláknál, az óvódáknál és gyermekmenedékházaknál, kereskedelmi és ipariskoláknál, a siketnémák és vakok intézeteinél, a bábaiskoláknál, a balatonfüredi szeretetháznál és az országos zene- és szinművészeti akadémiánál alkalmazottak; végül:
f) nem terjednek ki a jelen törvény határozmányai a kisegitő és segédszolgákra, valamint általában azokra, a kik nem rendszeresitett állomásokon és illetőleg nem rendszeresitett minőségben vannak alkalmazva.
22. § A megyei törvényhatóságoknak közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásaik fedezésére az 1883:XV. tc. rendelkezése szerint az állampénztárból évenkint kiszolgáltatandó 4,515.000 frt 4.947.500 frtra felemeltetik.
A megyei törvényhatóságoknak az e czélra szolgáló saját jövedelmeik felhasználása mellett az 1893. évtől kezdve, az ezen törvényhez C) alatt csatolt mellékletben megállapitott összegek fognak évenkint az állampénztárból kiszolgáltatni.
23. § A megyék állami javadalmazásának az előző §-ban emlitett növelése a vármegyék tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete és első sorban az 500 frtnál kisebb javadalmazású és azon tiszti állások járandóságainak emelésére szolgál, melyeknél annak szükségét az eddigi tapasztalás kimutatta. E végből a megyék ezen törvény életbe léptével személyzetük illetményeit az 1893. év január 1-től kezdődő hatálylyal újból állapitják meg, s ezen megállapodásaikat jóváhagyás végett a belügyministerhez terjesztik fel.
24. § Az 1883:XV. törvénycikknek a megyék háztartását szabályozó rendelkezései a jelen törvényben foglalt módositással továbbra is fentartatnak.
25. § A jelen törvény 1-20. §-aiban foglalt intézkedések a megyei törvényhatóságok tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetére nem terjednek ki.
26. § A jelen törvény végrehajtásáról a törvényhozásnak a törvény hatályba léptétől számitandó hat hó alatt jelentés teendő.
27. § A jelen törvény 1893. évi ápril hó 1-én lép életbe és végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
II. fizetési osztály: Elnök.
III. fizetési osztály: Alelnök.
V. fizetési osztály: Számvevőszéki tanácsos.
VI. fizetési osztály: Számvevőszéki osztálytanácsos.
VII. fizetési osztály: Számvevőszéki titkár.
VIII. fizetési osztály: Számvizsgáló, irodaigazgató.
IX. fizetési osztály: Számellenőr.
X. fizetési osztály: Számtiszt, irodatiszt.
XI. fizetési osztály: Irodasegédtiszt.
I. fizetési osztály: Ministerelnök.
III. fizetési osztály: Államtitkár, fiumei kormányzó.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, számtanácsos, segédhivatali főigazgató.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó.
X. fizetési osztály: Irodatiszt, számellenőr.
II. fizetési osztály: Minister.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, segédhivatali főigazgató.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, segédhivatali igazgató.
X. fizetési osztály: Irodatiszt.
XI. fizetési osztály: Irodasegédtiszt.
II. fizetési osztály: Minister.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár.
VIII. fizetési osztály: Segédhivatali főigazgató.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó.
X. fizetési osztály: Irodatiszt.
XI. fizetési osztály: Irodasegédtiszt.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos, rendőrfőkapitány.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, országos főlevéltárnok, rendőrfőkapitányi helyettes.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár, közegészségügyi felügyelő, számvevőségi főnök, országos levéltárnok, rendőrtanácsos, rendőrfőparancsnok.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, számtanácsos, segédhivatali főigazgató, országos allevéltárnok, kezelő főigazgató, főkapitányi titkár, bejelentési hivatali főnök, rendőrkapitány, rendőrségi főfelügyelő, detectivfelügyelő.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, számvizsgáló, segédhivatali igazgató, országos levéltári fogalmazó, kezelő igazgató, főispáni titkár, rendőrségi fogalmazó, rendőrségi pénztárnok, rendőrségi számvivő, rendőrségi levéltárnok, rendőrségi felügyelő, oktató, detectiv-felügyelő helyettes.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, számellenőr, irodatiszt, levéltári tiszt, főispáni titkár, rendőrségi segédfogalmazó, rendőrségi pénztári ellenőr, rendőrségi pénztári könyvvezető, rendőrségi gondnok, rendőrségi hivataltiszt, rendőrségi felügyelő, oktató, toloncz-ügykezelő helyettes.
XI. fizetési osztály: Számtiszt, irodasegédtiszt, rendőrségi pénztári tiszt, rendőrségi segédtiszt, irnok, telefonkezelőnő.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
IV. fizetési osztály: A pénzügyi közigazgatási biróság elnöke.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos, pénzügyi közigazgatási biró, kincstári jogügyi igazgató.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, pénzügyigazgató (kir. tanácsos) fő- és székvárosi adófelügyelő, pénzügyi főtanácsos, központi állampénztári igazgató, jogügyi aligazgató, jogügyi főtanácsos, fővámigazgató, lottóigazgató.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár, kataszteri központi felügyelő, pénzügyőrségi központi főfelügyelő, pénzügyi tanácsos, számvevőségi főnök, elnöki titkár a pénzügyi közigazgatási biróságnál, állampénztári osztályvezető, állampénztári főellenőr, jogügyi tanácsos, fővámtárnok, dohánygyári igazgató, dohánybeváltási felügyelő, bányakapitány.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, pénzügyi titkár, dohányjövedéki központi igazgatósági titkár, segédhivatali főigazgató, számtanácsos, állampénztári pénztárnok, állampénztári ellenőr, adóhivatali pénztárnok, pénzügyőri főbiztos, kincstári ügyész, fővámszedő, vámfőellenőr, dohánygyári aligazgató, dohánybeváltási felügyelő, dohánybeváltási kezelő, dohányraktári gondnok, lottóhivatali főnök, lottóhivatali ellenőr, háromszögelő főmérnök, kataszteri felmérési felügyelő, főbányabiztos.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, forditó, pénzügyi segédtitkár, dohányjövedéki központi igazgatósági segédtitkár, segédhivatali igazgató, számvizsgáló, állampénztári segédpénztárnok, állampénztári segéd, pénzkezelő, adóhivatali pénztárnok, adóhivatali ellenőr, pénzügyőri biztos, jogügyi fogalmazó, irodaigazgató, kincstári alügyész, fogyasztási adóhivatali főadószedő, fogyasztási adóhivatali főellenőr, fővámszedő, vámellenőr, vámhivatali raktárgondnok, vámhivatali főtiszt, bélyegraktári gondnok és ellenőr, dohánybeváltási kezelő, dohánygyári osztályvezető, dohánygyári szertári kezelő, dohánygyári gépész, dohányraktári kezelő, dohányraktári ellenőr, lottóhivatali ellenőr, lottóhivatali levéltárnok, lottóhivatali pénztárnok, sótárnok, háromszögelő mérnök, kataszteri főmérnök, bányabiztos, pénztárnok a budapesti állami hidaknál.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, pénzügyi fogalmazó, dohányjövedéki központi igazgatósági fogalmazó, gazdászati hivatali ellenőr, irodatiszt, pénzügyigazgatósági irodavezető, számellenőr, állami végrehajtó, pénztári tiszt, adóhivatali ellenőr, adóhivatali segéd, pénzügyőri biztos, jogügyi segéd-fogalmazó, fogyasztási adóhivatali adószedő, fogyasztási adóhivatali ellenőr, vámhivatali tiszt, vámszedő, vámellenőr, bélyegraktári hivataltiszt, dohányjövedéki tiszt, dohánygyári gépész, dohányraktári ellenőr, lottóhivatali levéltárnok, lottohivatali levéltári segéd, lottópénztári ellenőr, lottóhivatali számvivő, lottóhivatali tiszt, sóhivatali ellenőr, háromszögelő segéd, kataszteri mérnök bányaesküdt, bánya-kapitánysági tiszt, ellenőr és tiszt a budapesti állami hidaknál.
XI. fizetési osztály: Irodatiszt, irodasegédtiszt, számtiszt, állami végrehajtó, pénztári segédtiszt, adóhivatali tiszt, fogyasztási adóhivatali tiszt, vámhivatali segédtiszt, vámszedő, vámellenőr, dohányjövedéki segédtiszt, lottóhivatali segédtiszt, mázsatiszt, kataszteri mérnökséged, bányakapitánysági segédtiszt, segédtiszt és budapesti állami hidaknál.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, posta- és távirdaigazgató.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár, számvevőségi főnök, műszaki tanácsos, vasuti- és folyamhajózási főfelügyelő, tengeri hajózási főfelügyelő, posta- és távirdatanácsos, tengerészeti előadó, révkapitány, tengerészeti szakiskola igazgatója, ipariskolai igazgató, postatakarékpénztári első titkár, zálogházi igazgató.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, vasuti és folyamhajózási biztos, iparfelügyelő, számtanácsos, segédhivatali főigazgató, főmérnök, posta- és távirdatitkár, posta- és távirdapénztárnok, posta- és távirdafelügyelő, révkapitány, tengerészeti szakiskolai tanár, ipariskolai tanár, ipariskolai mérnök, felügyelő és segédfelügyelő a mértékhitelesitésnél, postatakarékpénztári másodtitkár, postatakarékpénztári pénztárnok, zálogházi aligazgató, zálogházi ellenőr.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, számvizsgáló, segédhivatali igazgató, mérnök, posta- és távirda-segédtitkár, posta- és távirda-ellenőr, posta- és távirda-főtiszt, révalkapitány, ipariskolai segédtanár, postatakarékpénztári fogalmazó, postatakarékpénztári segédpénztáros, postatakarékpénztári ellenőr, postatakarékpénztári gondnok, postatakarékpénztári irodafőnök, zálogházi könyvelő, zálogházi pénztárnok, ékszerzálogőr.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, iparsegéd felügyelő, számellenőr, irodatiszt, segédmérnök, posta- és távirdafogalmazó, posta- és távirdatiszt, tengerészeti főgépész, révbiztos, ipariskolai művezető, ipariskolai szaktanitó, postatakarékpénztári segédfogalmazó, postatakarékpénztári tiszt, postatakarékpénztári segédgondnok, ingó zálogőr, zálogházi pénztári tiszt, zálogházi hivataltiszt, zálogházi becsüs.
XI. fizetési osztály: Számtiszt, irodasegédtiszt, posta- és távirdasegédtiszt, posta- és távirdakezelő, tengerészeti műszaki tiszt, tengerészeti gépész, postatakarékpénztári segédtiszt, postatakarékpénztári kezelőtiszt, zálogházi járulnok.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos, országos főerdőmester.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, főerdőtanácsos.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár, erdőtanácsos, főerdőfelügyelő, számvevőségi főnök, műszaki tanácsos.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, főerdőmester, alerdőfelügyelő, számtanácsos, segédhivatali főigazgató, főmérnök, rovartani állomás vezetője, halászati felügyelő.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, főerdész, számvizsgáló, segédhivatali igazgató, mérnök, rovartani állomás segédje.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, számellenőr, irodatiszt, segédmérnök.
XI. fizetési osztály: Erdészjelölt, számtiszt, irodasegédtiszt.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos, muzeumi igazgató.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, számvevőségi igazgató, tankerületi főigazgató, tanfelügyelő, budapesti királyi egyetemi könyvtári igazgató, országos mintarajziskola és rajztanárképző intézeti igazgató, az országos képtár igazgatója, az iparművészeti muzeum igazgatója, a technologiai iparmuzeum igazgatója, festészeti mesteriskolai rendes tanár.
VII. fizetési osztály: Minister titkár, számvevőségi aligazgató, tanfelügyelő, egyetemi gazdasági igazgató, középiskolai tanárképző gyakorló iskolai rendes tanár, gymnasiumi igazgató, reáliskolai igazgató, felsőbb leányiskolai igazgató, tanitóképző intézeti igazgató, tanitóképző intézeti igazgatónő, muzeumi igazgató őr, meteorologiai központi intézet igazgatója.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, segédhivatali főigazgató, számtanácsos, tanfelügyelő, könyvtári őr, klinikai gondnok, egyetemi gazdasági ellenőr, egyetemi tanácsjegyző, üvegtechnikai mühelyvezető, középiskolai tanár-képző gyakorló-iskolai rendes tanár, gondnok a kolozsvári egyetemnél, titkár a müegyetemnél, országos mintarajziskola és rajztanárképző intézeti tanár, iparmüvészeti iskolai tanár, gymnasiumi igazgató, gymnasiumi tanár, reáliskolai igazgató, reáliskolai tanár, felsőbb leányiskolai igazgató, felsőbb leányiskolai tanár, tanitóképző-intézeti igazgató és tanár, tanitónőképző-intézeti igazgatónő és tanár, muzeumi titkár, muzeumi őr, meteorologiai észlelő.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, segédhivatali igazgató, számvizsgáló, segédtanfelügyelő, könyvtári őr, könyvtári tiszt, könyvtári segéd, quaestor, gymnasiumi tanár, reáliskolai tanár, felsőbb leányiskolai tanár és tanitónő, tanitóképző intézeti tanár, tanitónőképző intézeti tanár és tanitónő, muzeumi segédőr, iparművészeti muzeumi őr, technologiai iparmuzeumi őr, titkár a műemlékek országos bizottságánál, polgári és felső népiskolai rendes tanitó és tanitónő.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, irodatiszt, számellenőr, tankerületi tollnok, segédtanfelügyelő, könyvtári tiszt, quaesturai ellenőr, quaestor, egyetemi tanácsjegyző, országos mintarajziskola és rajztanárképző-intézeti segédtanár, iparművészeti iskolai tanársegéd, felsőbb leányiskolai tanitónő, felsőbb leányiskolai zenetanár és segédtanitónő, tanitóképző-intézeti segédtanár, tanitónőképzőintézeti tanitónő, polgári iskolai és felső népiskolai tanitó, muzeumi segéd, titkár az országos képtárnál, meteorologiai segéd, iparművészeti muzeumi titkár.
XI. fizetési osztály: Irodatiszt, irodasegédtiszt, számtiszt, irnok, tollnok, házfelügyelő, zenetanitó, segédtanitónő, tanitóképzó intézeti tanitó, segédtanitó.
II. fizetési osztály: Minister, a kir. curia elnöke.
III. fizetési osztály: Államtitkár, a kir. curia másodelnöke.
IV. fizetési osztály: A királyi curia tanácselnöke, a királyi itélőtáblák elnökei, koronaügyész.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos, curiai biró, királyi táblai tanácselnök, főügyész.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos, curiához beosztott biró, királyi táblai biró, főügyészhelyettes, törvényszéki elnök (vidéken), törvényszéki alelnök (Budapesten), központi telekhivatal főnöke.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár, számvevőségi főnök, curiai elnöki titkár, királyi táblai elnöki titkár, törvényszéki biró, járásbiró, királyi ügyész, fegyintézeti igazgató, művegyész.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, számtanácsos, segédhivatali főigazgató, curiai tanácsjegyző, törvényszéki biró, járásbiró, királyi ügyész, fegyintézeti igazgató, művegyészi első segéd.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, számvizsgáló, segédhivatali igazgató, királyi táblai fogalmazó, királyi táblai forditó, főügyészségi fogalmazó, aljárásbiró, telekkönyvvezető, törvényszéki iroda-igazgató, királyi alügyész, fegyintézeti igazgató, fegyintézeti ügynök, fegyintézeti ellenőr, fegyintézeti orvos.
X. fizetési osztály: Számellenőr, irodatiszt, királyi táblai segédfogalmazó, jegyző, telekkönyvvezető, törvényszéki iroda-igazgató, fogházfelügyelő, központi telekhivatali tiszt, fegyintézeti ellenőr, fegyintézeti gondnok, fegyintézeti orvos, fegyintézeti lelkész, művegyészi segéd.
XI. fizetési osztály: Aljegyző, számtiszt, iroda-segédtiszt, irnok, segéd telekkönyvvezető, fogházfelügyelő, fegyintézeti tanitó.
II. fizetési osztály: Minister.
III. fizetési osztály: Államtitkár.
V. fizetési osztály: Ministeri tanácsos.
VI. fizetési osztály: Ministeri osztálytanácsos.
VII. fizetési osztály: Ministeri titkár.
VIII. fizetési osztály: Ministeri segédtitkár, segédhivatali főigazgató, honvédmenház házparancsnoka.
IX. fizetési osztály: Ministeri fogalmazó, horvát forditó, segédhivatali igazgató, jegyző a honvédmenháznál.
X. fizetési osztály: Ministeri segédfogalmazó, irodatiszt, számellenőr a honvédmenháznál.
XI. fizetési osztály: Iroda-segédtiszt.
| Lakpénz forintokban | |||||||
| Fizetési osztály | Fizetési fokozat | Fizetés forintokban | Budapesten, Fiuméban és a magyar korona országain kivül fekvő állomás-helyen | Az I-III. katonai lakbér- osztályzatokba sorozott állomás-helyeken | A IV-VI. katonai lakbér- osztályzatokba sorozott állomás-helyeken | A VII-X. katonai lakbér- osztályzatokba sorozott állomás-helyeken | |
| V. | 1. | 5000 | 1000 | 700 | 600 | 500 | |
| 2. | 4000 | ||||||
| VI. | 1. | 3000 | 800 | 560 | 480 | 400 | |
| 2. | 2500 | ||||||
| 1. | 2400 | ||||||
| VII. | 2. | 2200 | 600 | 420 | 360 | 300 | |
| 3. | 2000 | ||||||
| 1. | 1800 | ||||||
| VIII. | 2. | 1600 | 500 | 350 | 300 | 250 | |
| 3. | 1400 | ||||||
| 1. | 1300 | ||||||
| IX. | 2. | 1200 | 400 | 280 | 240 | 200 | |
| 3. | 1100 | ||||||
| 1. | 1000 | ||||||
| X. | 2. | 900 | 350 | 245 | 210 | 175 | |
| 3 | 800 | ||||||
| 1. | 700 | ||||||
| XI. | 2. | 600 | 300 | 210 | 180 | 150 | |
| 3. | 500 | ||||||
| Sorszám | A törvényhatóság neve | Az állampénztárból évenkint kiszolgáltatandó összeg | ||
| forint | ||||
| 1 | Abauj-Torna | 78.800 | ||
| 2 | Alsó-Fehér | 64.400 | ||
| 3 | Arad | 100.900 | ||
| 4 | Árva | 49.900 | ||
| 5 | Bács-Bodrog | 168.900 | ||
| 6 | Baranya | 89.700 | ||
| 7 | Bars | 68.000 | ||
| 8 | Békés | 75.700 | ||
| 9 | Bereg | 63.400 | ||
| 10 | Besztercze-Naszód | 49.400 | ||
| 11 | Bihar | 148.500 | ||
| 12 | Borsod | 79.700 | ||
| 13 | Brassó | 45.300 | ||
| 14 | Csanád | 57.200 | ||
| 15. | Csik | 51.100 | ||
| 16 | Csongrád | 53.200 | ||
| 17 | Esztergom | 44.900 | ||
| 18 | Fejér | 76.900 | ||
| 19 | Fogaras | 43.500 | ||
| 20 | Gömör és Kishont | 64.600 | ||
| 21 | Győr | 50.300 | ||
| 22 | Hajdu | 50.600 | ||
| 23 | Háromszék | 53.000 | ||
| 24 | Heves | 84.400 | ||
| 25 | Hont | 64.000 | ||
| 26 | Hunyad | 86.400 | ||
| 27 | Jász-Nagykun-Szolnok | 84.700 | ||
| 28 | Kis-Küküllő | 43.700 | ||
| 29 | Kolozs | 68.000 | ||
| 30 | Komárom | 68.200 | ||
| 31 | Krassó-Szörény | 138.800 | ||
| 32 | Liptó | 52.300 | ||
| 33 | Marmaros | 82.600 | ||
| 34 | Maros-Torda | 59.900 | ||
| 35 | Moson | 54.700 | ||
| 36 | Nagy-Küküllő | 56.000 | ||
| 37 | Nógrád | 77.500 | ||
| 38 | Nyitra | 127.300 | ||
| 39 | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | 186.400 | ||
| 40 | Pozsony | 104.100 | ||
| 41 | Sáros | 71.800 | ||
| 42 | Somogy | 99.500 | ||
| 43 | Sopron | 88.100 | ||
| 44 | Szabolcs | 76.200 | ||
| 45 | Szatmár | 97.100 | ||
| 46 | Szeben | 60.700 | ||
| 47 | Szepes | 68.200 | ||
| 48 | Szilágy | 69.200 | ||
| 49 | Szolnok-Doboka | 74.800 | ||
| 50 | Temes | 128.300 | ||
| 51 | Tolna | 74.700 | ||
| 52 | Torda-Aranyos | 56.900 | ||
| 53 | Torontál | 175.300 | ||
| 54 | Trencsén | 87.900 | ||
| 55 | Turócz | 37.200 | ||
| 56 | Udvarhely | 44.100 | ||
| 57 | Ugocsa | 36.400 | ||
| 58 | Ung | 61.900 | ||
| 59 | Vas | 117.500 | ||
| 60 | Veszprém | 78.200 | ||
| 61 | Zala | 116.200 | ||
| 62 | Zemplén | 107.600 | ||
| 63 | Zólyom | 52.800 | ||
| Összesen | 4,947.500 | |||
