1. § A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII. tc. 142. §-ának azon rendelkezései, melyek az elemi népiskolai rendes és segédtanitók fizetését szabályozzák, a hitfelekezetek által fentartott népiskolák rendes és segédtanitóira is kiterjesztetnek.
E szerint ezen népiskoláknál tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül a rendes tanitó fizetése 300 forintnál, a segédtanitóé pedig 200 forintnál kevesebb nem lehet. Hasonlókép kiterjesztetnek a hitfelekezetek által fentartott népiskolákra az 1868:XXXVIII. törvénycikk 139. és 140. szakaszai is, melyek szerint a megürült tanitói állomások legfölebb félév alatt betöltendők és ezen idő alatt az iskolában segédtanitó alkalmazandó; továbbá, hogy a tanitó halála esetén özvegye és árvái a halálozás napjától számitott fél évig az egész fizetést és lakást élvezik.
2. § Az összes elemi népiskolák tanitói 50 frt ötödéves korpótlékban részesülnek, a mely öt izben válik esedékessé, és 250 frtig emelkedhetik.
E korpótlék a 300 frtnál nagyobb fizetésbe be nem számitható.
E korpótlék alapját képező szolgálati idő azonban csak a jelen törvény hatálybalépésével veszi kezdetét.
Egyes iskola-fentartóknak a korpótlékra vonatkozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szabványai jelen rendelkezés által nem érintetnek, ha azok a tanitókra nézve legalább is ezen §-ban megállapitott mérvü kedvezményt biztositják.
3. § A tanitó fizetése, a mint eddig szokásban volt, állhat készpénzen kivül természetben kiszolgáltatott járandóságokból vagy földbirtok jövedelméből is, a jelen törvény 5-ik és 6-ik §-aiban foglalt megszoritással.
4. § A tanitó készpénzfizetését köteles az iskola-fentartó havonként vagy évnegyedenként, de mindig előlegesen kiszolgáltatni.
5. § A tanitói fizetés egy részének terményekbeni kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha ezen terményeket az iskola-fentartó a tanitó közbejötte nélkül szedeti be és előre megállapitott időközökben és előre megállapitott mennyiségben szolgáltatja ki a tanitónak, még pedig ugy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év november hava végén átadja.
Ha az iskola-fentartó a tanitó terménybeli fizetését nem e megszabott módon szolgáltatná ki, vagy az a termés átlagos minőségének meg nem felelne, akkor a termény helyett annak értékét készpénzben lesz köteles fizetni. A termények ára az 1868. évi XXXVIII. tc. 143. §-a értelmében állapittatik meg.
6. § Ha a tanitó fizetésének egy része földbirtok járandóságaiból áll, ezek értéke a tanitói törzsfizetésbe a 300, illetőleg 200 frtba való beszámitás végett szintén az 1868. évi XXXVIII. tc. 143. §-a alapján állapitandó meg, a föld mivelésére forditott költség és mindennemü adó levonása mellett a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számittatik.
7. § Az iskola-fentartók által a tanitói fizetésre vonatkozólag vezetendő nyilvántartás alapján hivatalosan kitüntetett hátralékok az egyes adósoktól közigazgatási uton hajtandók be.
A végrehajtás módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister, a bel- és pénzügyministerekkel egyetértőleg, rendeleti uton állapitja meg.
8. § Ha a hitfelekezeti iskolatanitó az 1868. évi XXXVIII. tc. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében a kántori teendőket is végzi, a tanitói fizetés megállapitásakor a tanitói és kántori járandóságok együttesen tanitói fizetésnek veendők.
9. § Az 1. §-ban megjelölt, valamint az összes községi elemi népiskolák iskolai hatóságai a jelen törvény hatályba léptétől számitandó kilencz hó alatt kötelesek az iskoláikban alkalmazott tanitóknak, ha ezek fizetése az ugyanazon §-ban foglalt rendelkezésnek nem felel meg, a 300, illetőleg 200 frtnyi legkisebb fizetést az iskola-fentartók által biztosittatni; vagy pedig, ha ezek erre hivatalosan megállapitott szegénységük miatt nem képesek, illetőleg a községi iskolákra nézve az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 35. §-a alapján kivethető iskolai pótadó ki van meritve, további három hó alatt indokolt előterjesztéssel a hiány pótlására szolgáló állami segélyért a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fordulhatnak.
Ha az illető népiskolai hatóságok a fent kitüzött határidő alatt sem az egyik, sem a másik irányban nem járnak el, de a felekezeti iskola-fentartók iskolájokat mindamellett fentartani kivánják; a jelen törvény hatályba lépése után egy évvel az e törvényben megállapitott legkisebb tanitói fizetés az iskolafentartó által biztositottnak fog tekintetni, mely legkisebb tanitói fizetés, ha ki nem szolgáltatnék, az érdekelt fél panaszára, vagy hivatalbóli feljelentés esetében közigazgatási uton hajtatik be.
Behajthatlanság esetében az iskola-fentartó hitfelekezettel szemben az 1868. évi XXXVIII. tc. 15. §-ának, illetőleg az 1876. évi XXVIII. tc. 6. §-a 4-ik pontjának rendelkezései, a három izbeni megintés mellőzésével, nyernek alkalmazást.
10. § A tanitói fizetések eddig megállapitott és az iskola-fentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkitatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállitható.
11. § A vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhozás által e czélra engedélyezett összegből az arra utalt polgári és hitközségek népiskolai tanitóinak fizetését, az illetékes iskolai főhatóság értesitése mellett, a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján, e törvényben megállapitott legkisebb fizetésig a következő módozatok szerint egésziti ki:
a) a közigazgatási bizottság megállapitja az illető népiskolai hatóságok által bejelentett tanitói fizetés mennyiségét és az e törvényben meghatározott legkisebb fizetéssel szemben való hiányát;
b) szintugy a közigazgatási bizottság vizsgálja meg, hogy a segélyezendő tanitó minősitvénye megfelel-e a törvényekben kikötött kivánalmaknak;
c) oly tanitói állomások betöltésekor, melyeknél a fizetés kiegészitéséhez az állam 60 forintnyi összeget meghaladó pótsegélylyel járul, a tanitó alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyásától függ; oly községi iskoláknál pedig, melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt államsegélyben részesültek, illetőleg ezentul fognak részesülni, az 1876. évi XXVIII. tc. 13. §-ának 1-ső pontjában körülirt tanitó-választási eljárás a jelen rendelkezésnek megfelelően módosittatik;
d) ha a c) alatt emlitett tanitói állomásokra oly egyén választatnék, illetőleg oly egyénnek megválasztása terjesztetnék fel jóváhagyás végett, a ki ellen a vallás- és közoktatásügyi minister törvényen alapuló, vagy állami szempontból kifogást emelhet: a minister 30 napra terjedhető záros határidő kitüzése mellett más egyén választására, és ujabb felterjesztés tételére szoritja fel a tanitó alkalmazására jogositottakat; ha pedig a felszólitás eredménytelen maradna, vagy ha az uj felterjesztés a fentebbi szempontokból másodizben is kifogásra szolgáltatna okot: azon esetben a tanitót az iskolafentartó további meghallgatása nélkül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, a hitfelekezetek által föntartott népiskolákat illetőleg azonban oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanitó azon vallásfelekezethez tartozzék, a melynek jellegét az illető iskola viseli, és hogy e tanitó személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előlegesen záros határidő alatt, nyilatkozat-tételre hivassék fel.
12. § Olyan községekben, melyekben több felekezet tart fenn népiskolát és azoknak mindegyike igénybe veszi az állami segélyezést, ugyszintén ott, a hol bár csak egy községi vagy felekezeti iskola szorul segélyre, de fontos állami érdekek azt megkivánják: a vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhatósági közigazgatási bizottság meghallgatása után a 9. § értelmében kért állami segély megadása helyett a községi vagy felekezeti iskola megszüntetésével állami iskolát állithat.
13. § A 11-ik § értelmében 60 frtot meghaladó állami segély mellett alkalmazott hitfelekezeti népiskolai tanitó állásából csak oly, az illető hitfelekezeti hatóságok által saját szabványaik szerint hozott fegyelmi itélettel mozditható el, mely itélet végrehajtás előtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez mindenkor felterjesztendő és jogérvényessé csak akkor válik: ha a minister annak vételétől számitott egy hó alatt a közigazgatási bizottság kiküldött tagja közremüködésével foganatositandó vizsgálat alapján ujabb itélethozatalt nem kiván.
A hitfelekezeti hatóság államilag segélyezett hitfelekezeti tanitó ellen a vallás- és közoktatásügyi minister kivánságára a fegyelmi eljárást meginditani köteles. Ily esetekben a minister a fegyelmi eljárás meginditása iránt a hitfelekezeti hatósághoz intézett felhivással egyidejüleg, vagy az eljárás folyamán bármikor az államsegélyt megvonhatja. A hitfelekezeti hatóságok által ily esetekben hozott itéletek, ha elmozditást nem szabnak is ki, a ministerhez mindenesetre felterjesztendők, mely esetben a megelőző pontban körülirt eljárás foglal helyt.
Ha a hitfelekezet főhatósága akár a fegyelmi eljárást a rendelet vételétől számitott 14 nap alatt meg nem inditaná, akár azt kellő igazolás nélkül három hó alatt be nem fejezné, akár az itélet meghozatalától számitott 14 nap alatt a ministerhez fel nem terjesztené; az esetben a fegyelmi ügy az 1876. évi XXVIII. tc. szabványai szerint a közigazgatási bizottság utján fog elláttatni.
Ugyancsak a most idézett törvényben megszabott módon a közigazgatási bizottság van hivatva a fegyelmi eljárást foganatositani akkor, ha bármily összeggel segélyezett felekezeti népiskola tanitója államellenes irány követésével van vádolva s a minister a fegyelmi eljárást elrendeli.
Ha a minister kivánságára meginditott fegyelmi ügyben a minister által kiszabott, vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által hozott és jogérvényessé vált itéleteket az illető hitfelekezeti hatóságok az itélet vételétől számitott 14 nap alatt saját hatáskörükben végre nem hajtanák: a végrehajtás a közigazgatási hatóság utján foganatositandó.
Államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekmény, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen irányul, - történt legyen az akár tanhelyiségben, akár azon kivül vagy más állam területén, élő szóval, irásban vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyvek vagy egyéb taneszközök által.
14. § Ha a jelen törvény 2. §-ában megállapitott ötödéves korpótlékokat az iskola-fentartók saját erejökből szolgáltatni nem képesek, illetőleg a községi iskolákra nézve az 1868. évi XXXVIII. tc. 35. §-a alapján kivethető iskolai pótadó ki van meritve; a legkisebb tanitói fizetés kiegészitését szabályozó eljárás alkalmazásával az iskola-fentartók a korpótlékok fedezése czéljából is állami segélyben fognak részesülni; mely esetben, ha a korpótlék czimén adott évi segély 90 frtra rúg, az előző 13. §., - az esetben pedig, ha a korpótlékra és a fizetés kiegészitésére igénybe vett segély együttvéve 90 frtig terjed, - a 11. és 13. § rendelkezései alkalmazandok.
15. § Ha valamely községi vagy felekezeti iskolának egymásután két tanitója mozdittatott el állásától, a 13. § 4-ik bekezdése alapján hozott fegyelmi itélettel, a vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll a községi vagy felekezeti iskolát megszüntetni, és helyébe állami iskolát állitani.
16. § Az illetékes iskolai főhatóság kivánságára a törvényhozás által évről-évre engedélyezett összeg keretén belül a vallás- és közoktatásügyi minister a 11. §-ban körülirt feltételek és a 13. §-ban megjelölt következmények mellett a tanitói fizetéseknek a törvényszerü minimumon felül 400 frtig való kiegészitésére is segélyt nyujt.
17. § A tanitói fizetések kiegészitésére vagy a korpótlékok fedezésére adott és az iskola-fentartó kezéhez utalványozandó állami segélyt más czélra forditani nem szabad. Ily segélyben csakis a törvényben megállapitott kellékekkel biró tanitó részesülhet.
18. § A tanitók fizetési minimumának állami segély utján való kiegészitése fokozatosan legfeljebb három év alatt eszközlendő.
19. § A jelen törvényben foglalt rendelkezések az elemi népiskolai tanitónőkre szintugy alkalmazandók, mint a tanitókra.
20. § A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister, valamint a bel- és pénzügyministerek bizatnak meg.
