1. § A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesiteni és fentartani, a mi, tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztositása érdekében szükséges; és pedig:
a) azon helyeken, hol az alkalmazott élete, testi épsége vagy egészsége leesés, vagy valamely tárgy lehullása által veszélynek lehet kitéve, köteles megfelelő védő készülékeket alkalmazni, a mélyedéseket, valamint az oly tartályokat, melyeknél a beesés veszélye fenforog - a mennyiben az üzem természete azt megengedi - kellőleg bekeriteni, illetve befedni;
b) a hajtó és fogaskerekeket, a hajtóerő-közvetitőket legalább is azon magasságig, a meddig az alkalmazottak vagy más járókelők azokkal érintkezhetnének, - védkészülékkel vagy korláttal ellátni;
c) a körfürészeken, a gyalu, maró, köszörülő és más gépeken védő készülékeket alkalmazni;
d) a gépek olajozását és a hajtószijak alkalmazását, felrakását és leszedését, illetve a közlő műveket különös gonddal kezeltetni;
e) a felhuzó-gépeknek veszély nélkül hord-, illetve szállitó-képességét ugy a teher-, valamint a személy-szállitás tekintetében az iparhatóság közbenjöttével megállapitani, azt szembetünő helyen megjelölni és a felett őrködni, hogy ezen gépek csak hordképességüknek megfelelő mérvben használtassanak s hogy biztonsági fogókészülékkel láttassanak el;
f) a gáz- és kőolaj-lámpákat akkép elhelyezni, hogy a tüzveszély ne fokoztassék; elég tágas, könnyen nyiló és hozzáférhető ki- és lejárásokat alkalmazni, a szükséges tüzoltó készülékeket gyors használatra mindig alkalmas állapotban készletben tartani;
g) a gyári helyiségek kellő szellőztetéséről és világitásáról, a fejlődő gáz és pornak, a hulladékok és egyéb szennyek eltávolitásáról, oly zárt munkahelyiségekben pedig, melyekben az alkalmazottak hosszabb időn át tartózkodnak, arról gondoskodni, hogy a munkásokra elegendő mennyiségü légtér jusson;
h) arról gondoskodni, hogy azon alkalmazottak, kiknek mérges anyagokkal telt helyiségekbe kell bemenniök, vagy ott tartózkodniok, respiratorokkal legyenek ellátva s a respiratorokat használják is; ott pedig, a hol nagymérvü por fejlődik, exhaustorok alkalmaztassanak;
i) az első segélyre szükséges köt- és gyógyszereket készletben tartani.
A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a különböző iparágak üzemének viszonyaihoz képest szükséges hasontermészetü óvóintézkedéseket rendeleti uton szabályozza.
Munkaadó a jelen törvény értelmében az ipartelep tulajdonosa, vagy bérlője, illetőleg a tulajdonos, vagy bérlő nevében eljáró helyettes.
2. § Az ipari telepen alkalmazottak kötelesek a munkaadó által a vállalat üzeme körül az élet, testi épség és egészség biztositása érdekében tett intézkedésekhez alkalmazkodni, illetve az e tekintetben mérvadó rendszabályokat megtartani és teljesiteni.
3. § Ha az iparhatóság arról értesül, hogy az 1. és 2. § rendelkezései tekintetében hiányok és mulasztások forognak fenn, köteles azonnal intézkedni; illetve ha a tapasztalt hiány pótlása a munkaadót terheli, a munkaadót azoknak azonnal, vagy záros határidő alatt való pótlására felhivni.
Az ebbeli határozatról az illető kerületi iparfelügyelő értesitendő.
4. § Az iparhatóság az 1. és 2. §-ban foglalt intézkedések megtétele körüli eljárása alkalmából, a mennyiben késedelem által veszély nem idéztetnék elő, az iparfelügyelőt szakvéleményének nyilvánitása végett megkeresheti.
5. § A munkaadónak joga van kivánni, a mennyiben a késedelem veszélylyel nem jár, hogy az iparhatóság által elrendelt meghagyások czélszerüsége iránt az iparfelügyelő meghallgattassék, s hogy az iparhatóság az elrendelt intézkedések czélszerü kivitele végett, - a mennyiben azt a körülmények indokolnák, - az iparfelügyelőt helyszini tárgyalásra hivja meg, vagy pedig annak véleményét irásban szerezze meg.
Az iparfelügyelő véleményezése alá terjesztetni kért iparhatósági meghagyás elleni felfolyamodás határideje (1884:XVII. tc. 181. §), ha az iparhatóság az iparfelügyelő meghallgatását megtagadta, ezen megtagadó határozatnak, - ellenkező esetben pedig az iparfelügyelő véleménye folytán hozott iparhatósági határozatnak kihirdetésétől, illetőleg kézbesitésétől számitandó.
6. § Az iparhatóságnak a balesetek elháritása és az ipartelepen alkalmazottak élete, testi épsége és egészségének megóvása érdekében az 1. és 2. §-ok értelmében kiadott meghagyása ellen szóló felfolyamodás a végrehajtást nem gátolja.
Mindazonáltal, ha a munkaadó az elrendelt intézkedések foganatositására kitüzött határidőn belül az 5. § szerint az intézkedések czélszerüsége tekintetében az iparfelügyelő meghallgatása iránti kivánatát terjesztette elő, s ha a késedelem hátránynyal nem jár; az iparhatóság az elrendelt intézkedések foganatositását az iparfelügyelő nyilatkozatának beérkeztéig függőben tartani köteles.
7. § A munkaadó az ipartelepen előfordult minden balesetet, mely egy vagy több alkalmazott megsérülését vonta maga után, a baleset megtörténtét követő 48 óra alatt az illetékes iparfelügyelőnek bejelenteni köteles.
8. § Az iparügyekre vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtásának ellenőrzését és az iparfejlesztési teendőket a kereskedelemügyi minister, a jelen törvény rendelkezéseinek korlátai között, iparfelügyelők által gyakorolja.
9. § Az iparfelügyelők a kereskedelemügyi ministernek alárendelt államhivatalnokok.
10. § Iparfelügyelőkül csak azok alkalmazhatók, kik a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883:I. tc. 1. § a) és b) pontjaiban körülirt minősitésen kivül:
a) az egyetemi vagy müegyetemi pályát sikerrel bevégezték s erről oklevéllel, vagy azt pótló bizonyitványnyal birnak, - vagy:
b) előző müködésük alapján azon feltevésre jogositanak, miszerint az ezen törvényben előirt kötelezettségeknek megfelelni képesek.
11. § Az iparfelügyelők rendszeresitett létszáma és javadalmazása a kereskedelemügyi ministeri tárcza évi költségvetésében állapittatik meg; szolgálati beosztásuk iránt a kereskedelemügyi minister rendeleti uton intézkedik.
A kereskedelemügyi minister egyes iparfelügyelői teendőkkel központi közegeit, vagy más szakférfiakat is megbizhat.
12. § Az iparfelügyelők gyári vagy ipari üzletet sajátjukként, vagy más által, vagy másnak helyettesei, avagy bérlői gyanánt üzemben nem tarthatnak, ép ugy nem lehetnek részesei vagy alkalmazottjai valamely iparvállalatnak.
13. § Az iparfelügyelők a jelen törvény alapján és a jelen törvény által kijelölt korlátok közt:
a) gyakorolják a gyárvizsgálatot;
b) közremüködnek az iparfejlesztési teendőkben.
Eljárni tartoznak továbbá mindazon ipari ügyekben, melyekkel akár külön törvény, akár rendelet az iparfelügyelőket bizza meg.
14. § Annak ellenőrzése végett, hogy az ipari ügyekre vonatkozó törvények és rendeltek a magyar korona országainak területén létező gyárak és nagyobb ipartelepeken megtartatnak-e, különösen pedig annak megvizsgálása végett, hogy foganatositva lesznek-e a balesetek megelőzésére s az alkalmazottak életének, testi épségének s egészségének megóvására czélzó intézkedések: az iparfelügyelők a következő szakaszokban körülirt gyárakat és nagyobb ipartelepeket évenkint legalább egyszer megvizsgálni tartoznak.
Ezen rendelkezésből folyólag az iparfelügyelőknek a következő szakaszokban körülirt ipartelepeken eszközlendő vizsgálat alkalmával főleg arra kell ügyelniök, hogy:
1. megtartatnak-e az 1884:XVII. törvénycikkbe foglalt ipartörvénynek III. fejezet A), B), C) és D) pontjaiban, * továbbá az 1891:XIII. és XIV. tc., egyéb törvények és rendeleteknek az ipar gyakorlására vonatkozó intézkedései;
2. megtartatnak-e, illetve foganatositva lesznek-e az ott alkalmazottaknak baleset elleni védelmére, életének, testi épségének és egészségének megóvására czélzó és a jelen törvény 1. és 2. §-ban előirt intézkedések;
3. hogy a telepen mely balesetek fordultak elő s minő következményei voltak;
4. hogy az alkalmazottak baleset következményei ellen biztositva vannak-e?
5. nincsenek-e oly intézmények, melyek az alkalmazottak keresményének élvezetét hátrányosan befolyásolhatják, nevezetesen nincsenek-e az alkalmazottak kénytelenitve szükségleteiket oly módon beszerezni, mely által keresményök élvezetében hátrányt szenvedhetnek.
15. § A 14. §-ban emlitett iparfelügyelői vizsgálat mindazon gyárakra, illetve ipari telepekre kiterjed, melyekben valamely elemi (gőz-, gáz-, viz-, szél-, hő-, lég-, elektromos-) erő által hajtott erőgép van alkalmazásban, vagy a melyekben bár erőgép nem müködik, de legalább 20 alkalmazott rendszerint foglalkoztattatik.
16. § A 14. § szerinti vizsgálat alá esnek még a mezőgazdasági és erdei, tej, sajt, vaj és selyemtermeléssel kapcsolatos oly ipari telepek is, melyek elemi erővel hajtott mü által hozatnak müködésbe, vagy a melyek gőzkazánnal dolgoznak.
17. § Tekintet nélkül az alkalmazottak számára s tekintet nélkül arra, hogy erőgép által tartatnak-e müködésben vagy sem, a 14. § szerinti vizsgálat még a következő ipari telepekre is kiterjed:
1. azon üzemekre, hol lőpor, és egyéb robbanó szerek készülnek;
2. a gáz- és villanyvilágitást eszközlő ipari vállalatokra;
3. az agyagáru égető-kemenczékre;
4. ásványolajfinomitó telepekre;
5. csontégető telepekre;
6. csontfehéritő telepekre;
7. csontfőző telepekre;
8. csontzúzó telepekre;
9. enyvfőző telepekre;
10. faggyuolvasztókra;
11. fémöntődékre;
12. gyúszergyárakra;
13. len- és kenderáztatókra;
14. pörkölő kemenczékre;
15. rongygyüjtő és osztályozó telepekre;
16. tüzijátékárú-gyárakra;
17. vegyészeti gyárakra;
18. vér- és lúgfőzőkre.
E lajstrom a szerint, a mint a technika fejlődéséhez képest az alkalmazottak biztonságára való tekintetek más ipartelepeknél is felmerülnek, - a kereskedelemügyi minister által, a belügyministerrel egyetértőleg, rendeleti uton módositható; ezen módositás azonban a törvényhozásnak utólag bejelentendő.
18. § Az első fejezet 1. és 2. §-ainak intézkedései a pénzügyminister által kezelt ipartelepekre nézve is érvényesek. A pénzügyminister, a mennyiben az iparfelügyelőknek tevékenységét igénybe venni nem kivánja, tartozik a szakszerü gyárfelügyeletről ezen telepekre nézve saját közegei által gondoskodni. Az ekkép gyakorolt felügyelet eredményeit közli a kereskedelemügyi ministerrel, a ki azokat a többi ipartelepek felügyeletére vonatkozó adatokkal együtt a törvény 43. §-ában emlitett jelentésébe fölveszi.
19. § A kereskedelemügyi minister egyébként felhatalmaztatik, hogy a 14. §-ban körülirt vizsgálatot, a felmerülő szükséghez képest, az 1884:XVII. tc. alá eső bármely ipartelepre is kiterjeszthesse, illetve, hogy ezeknél e vizsgálatot az iparfelügyelők által foganatosittathassa.
20. § Az iparfelügyelőnek, a mennyiben ebbeli minőségét a munkaadó vagy a telep vezetésével megbizott közeg előtt igazolta, jogában áll a vállalathoz tartozó minden helyiségben (munkatermek, gépházak, munkáslakházakban, vagy az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló egyéb s a telepekhez tartozó helyiségekben stb.) a nap bármely szakában megjelenni.
Éjjel, vagyis esti 8 órától reggeli 6 óráig folyó időszakban azonban a telepnek csak azon részeit tekintheti meg, melyekben az ipari munka ezen idő alatt is folyik.
21. § Az iparfelügyelő jogositva van a vállalatnál alkalmazottak bármelyikéhez, valamint a munkaadóhoz a jelen törvény 14. §-a szerinti vizsgálati hatásköréhez tartozó ügyekben kérdéseket intézni és felvilágositásokat kivánni. Szintugy jogositva van az iparfelügyelő a vizsgálat tárgyára vonatkozó okmányok és kimutatások, ugyszintén az iparteleppel kapcsolatos intézmények (iskolák, kórházak stb.) megtekintésére.
22. § A munkaadó köteles az iparfelügyelőnek a jelen fejezet korlátai közt eszközlendő vizsgálat körébe tartozó kérdésekre nézve a kivánt felvilágositásokat megadni.
Valótlan feleleteket adnia, alkalmazottjait a felvilágositások megadásától vagy panaszaik előterjesztésétől eltiltania, vagy valótlan feleletek adására rábirnia nem szabad.
23. § Az iparfelügyelő a jelen fejezet értelmében eszközlendő vizsgálatból folyólag nem tehet oly kérdést, illetve nem igényelheti a telep azon részének megtekinthetését, mely kérdés vagy megtekintés által az illető telep szabadalmi és üzleti titka, vagy különlegessége felderittetnék, vagy mely kérdésekre adandó felvilágositás által a vállalat üzleti érdekeire közvetlenül vagy közvetve kár háromolhatnék.
Ha az iparfelügyelő a munkaadó ebbeli nyilatkozatát indokoltnak nem találná, e tekintetben felterjesztéssel élhet a kereskedelemügyi ministerhez, ki a továbbiak iránt intézkedik. - Ha a kereskedelemügyi minister a telep emlitett részeinek megtekintését szükségesnek találja, ebbeli rendelkezése feltétlenül teljesitendő.
24. § A munkaadó jogositva van a vállalat telepén és hozzátartozó részeiben eszközlendő vizsgálatnál az iparfelügyelőhöz kisérőül csatlakozni.
Az iparfelügyelő azonban jogositva van az egyes alkalmazottakat, ha azt szükségesnek látja, tanuk nélkül is kihallgatni.
25. § Az iparfelügyelő a gyárvizsgálatok körüli teendőiben jóindulatu, a munkaadó, valamint az alkalmazottak méltányos és igazságos érdekeinek megfelelő ellenőrzői tevékenységet tartozik kifejteni s olykép eljárni, hogy az üzem ne gátoltassék s egyik fél jogosult érdeke se sértessék.
Müködésénél kerülni tartozik minden oly ténykedést, mely részrehajlásra gyanut szolgáltathatna.
26. § Az iparfelügyelők kötelesek a tudomásukra jutott üzleti vagy üzemi viszonyok tekintetében a legszigorubb titoktartást megőrizni.
Ennek megszegése a szolgálati legsulyosabb fegyelmi büntetést vonja maga után, fenmaradván a károsult félnek az iparfelügyelő elleni egyéb magánjogi igényei.
27. § Az iparfelügyelő jogositva van szükség esetén az iparhatóságot vagy a helyi hatóságot, esetleg a hatósági orvost és az államépitészeti hivatalt a vizsgálatnál való közremüködésre megkeresni, mely hatóságok ezen közremüködést teljesiteni tartoznak.
28. § Az iparfelügyelő tartozik a munkaadót, esetleg az alkalmazottakat is az észlelt hiányok pótlására figyelmeztetni; köteles továbbá a munkaadót utmutatással és szakszerü tanácscsal ellátni a végből, hogy az alkalmazottak élete, testi épsége vagy egészsége megóvására szolgáló intézkedések a lehető legczélszerübben, mindazonáltal fölösleges költségek mellőzésével foganatosittathassanak; ugyszintén köteles a munkaadó részére az erre vonatkozólag szükséges szakterveket dijmentesen elkésziteni.
Ha az iparfelügyelő a mulasztásokat törvénybe ütközőknek találja, vagy ha azt tapasztalná, hogy a munkaadó a figyelmeztetés daczára sem pótolta a hiányokat, vagy nem tette meg a szükséges intézkedéseket; az esetben a további eljárás meginditása végett köteles az illetékes hatósághoz fordulni.
Az illető hatóság köteles határozatáról az iparfelügyelőt értesiteni, s a mennyiben az iparfelügyelő azt sérelmesnek, vagy ki nem elégitőnek találná, az ellen felfolyamodással élhet.
29. § Minden vizsgálatról jegyzőkönyv veendő fel, mely az észlelt adatokat lehetőleg kimeritően tünteti fel, s melyben feljegyzendő az is, vajjon a munkaadó és az alkalmazottak figyelmeztetve lettek-e az észlelt hiányokra és teendő intézkedésekre, - továbbá, hogy mely esetekben történt az iparhatóságnál, vagy más hatóságnál följelentés.
A jegyzőkönyvet az iparfelügyelő a kereskedelemügyi ministerhez felterjeszteni, másolatát ellenben megőrizni tartozik.
30. § A gyárvizsgálatok alkalmával az iparfelügyelők által gyüjtött adatok más, mint az ipartörvények s az ezekre vonatkozó rendeletek végrehajtásának czéljaira, vagy iparstatistikai czélokra fel nem használhatók.
A mennyiben az iparfelügyelő az észlelt hiányok alapján az iparhatóság, vagy más hatóság intézkedését kivánja, a jegyzőkönyvből csak az illető hatóságot érdeklő részek közölhetők.
31. § A gyárvizsgálatok eredményéről évenkint kimeritő jelentés teendő a kereskedelemügyi ministerhez.
32. § Az iparfelügyelők kötelesek a kerületükbe eső gyárakat és nagyobb ipari telepeket nyilvántartani és azokról jegyzéket vezetni.
33. § Kötelesek továbbá az iparfelügyelők a kerületükben lévő ipari és gyári alkalmazottak helyzetéről és bérviszonyairól statistikai adatokat gyüjteni s ez adatokat rendszeresen kiegésziteni, illetve nyilvántartani.
34. § Az iparfelügyelők feladata lévén az iparfejlesztés közvetlen előmozditására irányuló mozzanatokat is figyelemmel kisérni, e czélból különösen kötelesek:
a) a kerületükben lévő összes ipari tanmühelyeket időnkint megvizsgálni s azok müködését ellenőrizni;
b) az alsó foku ipari (tanoncz) iskolákban időnkint megjelenni és a tanitás menetét ellenőrizni.
c) az iparvállalatoknak nyujtott segély kellő felhasználására, ugyszintén arra felügyelni, hogy az állami kedvezményekben részesülő gyárak által teljesittetnek-e azon feltételek, melyekhez az állami kedvezmények köttettek;
d) a házi ipar fejlesztése körül reájuk bizott teendőkben eljárni.
Az iparfelügyelők a jelen § értelmében való eljárásukról és észleleteikről a kereskedelemügyi ministerhez jelentést tartoznak tenni.
35. § Ha az 1884:XVII. tc. 162. §-ában körülirt összebeszélések eseteiben az idézett törvény 163. §-ában megállapitott eljárás eredményhez nem vezetne; a kereskedelemügyi minister a békéltető bizottság megalakitásával, illetve a felmerült egyenetlenségek békés kiegyenlitésével és megszüntetésével az iparfelügyelőt bizhatja meg.
36. § Az iparhatóság köteles mindazon esetekben, midőn az 1884:XVII. tc. 27. és következő szakaszai szerinti eljárás rendeltetett el, az illető kerületi iparfelügyelőt a helyszini tárgyalásra meghivni.
Az iparfelügyelőnek jogában áll mindazon esetekben, melyekben annak szükségét látja, továbbá köteles, ha az érdekelt fél ezt kivánja, a helyszini tárgyalásoknál megjelenni és azokban részt venni.
Ezen tárgyalásoknál kiterjeszteni tartozik figyelmét arra, hogy a telepek létesitését netalán indokolatlanul gátló körülmények méltányos módon megszüntettessenek; továbbá, hogy az alkalmazottak élete, testi épsége és egészsége fentartását czélzó intézkedések a telepengedély megadása esetén szak- és czélszerüen megállapittassanak.
Ha az iparfelügyelő a tárgyalásnál való személyes megjelenésben akadályozva lenne, véleményét irásbelileg is közölheti az iparhatósággal.
Az ezen ügyekben hozandó határozatokról az iparfelügyelő is értesitendő, ki is az iparhatósági határozat ellen, ha azt az iparfejlesztés- vagy az alkalmazottak élete és egészségének biztositása, illetve baleset elleni védelme szempontjából sérelmesnek találja, - felfolyamodással élhet.
37. § Az, a ki a jelen törvényben előirt kötelezettségek teljesitését elmulasztja, kihágást követ el, és az alantabb megállapitott pénzbüntetéssel sujtandó, - fenmaradván ugy a polgári, mint büntető-törvény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt valamely baleset történt.
Ehhez képest az a munkaadó, ki a jelen törvény 1. §-ában előirt kötelezettség teljesitését elmulasztja, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a mulasztásból másra testi sértés származott, a munkaadó - a mennyiben mulasztása az általános büntetőtörvények sulya alá nem esik - 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Az alkalmazott, ki a jelen törvény 2. §-ában emlitett kötelezettséget megszegi, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
38. § Az a munkaadó, ki az iparhatóság által az alkalmazottak életének, testi épségének vagy egészségének megóvása végett kiadott rendeleteket a kitüzött időn belül nem teljesiti, vagy ily rendeletek foganatositását megtagadja, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanezen büntetéssel sujtandó az, ki az ilyen rendeletek foganatositásának ellenszegül.
39. § Az a munkaadó, a ki az iparfelügyelőnek a jelen törvény értelmében megvizsgálható helyiségekbe való belépést meg nem engedi, vagy annak a jelen törvény értelmében adandó felvilágositásokat meg nem adja, vagy másokat ily felvilágositások megadásától vagy panaszaik előterjesztésétől eltilt, vagy az iparfelügyelőnek a jelen törvény értelmében tehető kérdésére valótlan feleletet ad, vagy másokat valótlan feleletek adására rábirni törekszik, avagy a ki az iparfelügyelőnek a jelen törvény értelmében megtekinthető okmányok és kimutatások felmutatását megtagadja; ugyszintén az, a ki az iparfelügyelőnek a jelen törvény értelmében megvizsgálható helyiségekbe való belépését ellenszegüléssel megakadályozza, vagy azt gátolja, hogy az iparfelügyelő a 24. § értelmében a gyári alkalmazottakkal tanuk nélkül érintkezhessen, - a mennyiben a cselekmény az általános büntetőtörvények súlya alá nem esik, - kihágást követ el és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Visszaesés esetében, ha az ezen kihágást elkövetőnek utolsó megbüntetése óta két év még el nem telt, a pénzbüntetés 300 frtig terjedhet.
40. § A jelen törvény 37., 38. és 39. §-ban emlitett kihágások eseteiben az 1884:XVII. tc. VII. fejezetében emlitett iparhatóságok az ott megállapitott módozatok szerint járnak el.
Az alsóbb fokban hozott itéletek ellen beadott felebbezés halasztó hatálylyal bir.
41. § A befolyó pénzbüntetések ipari, esetleg kereskedelmi oktatási czélokra forditandók.
Az 1884:XVII. tc. 165. §-ának egyéb rendelkezései a jelen törvény 37., 38. és 39. §-ban emlitett kihágások eseteiben is alkalmazandók.
42. § Az 1884:XVII. tc. 158. § e) pontja hatályon kivül helyeztetik.
43. § Az iparfelügyelők jelentései alapján a kereskedelemügyi minister évenként jelentést tesz a törvényhozásnak.
44. § Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmát bán intézkedik mindazon ügyekben, melyek a jelen törvény szerint a kereskedelemügyi minister illetik. Ehhez képest Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szlavon-dalmát bán nevezi ki a horvát-szlavon országos költségvetés keretében rendszeresitett iparfelügyelőket, kik az országos kormány közegei és a közhivatalnokok minősitése tekintetében ott fennálló törvények és szabályok alá esnek.
45. § A jelen törvény kihirdetése után 3 hó mulva lép életbe * és végrehajtásával a kereskedelemügyi és a belügyi minister, - Horvát-Szlavonországokban pedig a horvát-szlavon-dalmát bán bizatik meg.
