1. § Budapest székesfőváros közigazgatási kerületeinek számát és területét a törvényhatóság szabályrendeletben állapitja meg.
2. § A közigazgatás közege minden kerületben:
a) a kerületi előljáróság;
b) a kerületi választmány.
3. § A kerületi előljáróság a hatásköréhez tartozó ügyekben a kerület hatósága, melynek illetékessége, az 1886. évi XXII. törvénycikk 4. §-ában felsorolt kivételekkel, kiterjed a kerületben lakó vagy tartózkodó minden személyre és a kerületben létező minden vagyonra.
A törvényhatóság egyes közintézeteket szabályrendelettel kivehet a kerületi előljáróság illetékessége alól. Ezen szabályrendeletben megjelölendő azon hatóság, melynek illetékessége alá ezen közintézetek tartoznak.
4. § A kerületi előljáróságot alkotják:
1. a kerületi előljáró, ki a kerületi előljáróságot a hatóságokkal és a közönséggel szemben képviseli, a kerületi előljáróság hatáskörébe tartozó összes ügyeknek intézője és főnöke a kerületi előljáróság személyzetének;
2. a kerületi előljárósághoz a kerületi előljáró közvetlen rendelkezésére beosztott tisztviselők;
3. a kerületi tiszti orvosok és a szegények gyógykezelésével megbizott kerületi orvosok;
4. a kerületi állatorvos, illetve állatorvosok;
5. a kerületi mérnök, illetve műszaki tisztviselők;
6. a kerületi vásárfelügyelő, illetve vásárfelügyelők;
7. a kerületi városbiró;
8. a szükséges számu segéd- és kezdő hivatalnokok.
5. § A kerületi előljárókat a törvényhatósági bizottság élethossziglan választja.
Kerületi előljáróvá csak az választható, ki az 1883:I. törvénycikkben a közigazgatási szakmára megállapitott minősitéssel bir, és azon esetben, ha a pályázó közszolgálatban nem áll, a pályázati határidő lejártának időpontjában életkorának betöltött 50-ik évét tul nem haladta.
A főpolgármester a kerületi előljárói állásokra illetve állásra 14 napi határidővel, nyilvános pályázatot hirdet és a beérkezett összes pályázati kérvényeket az 1872. évi XXXVI. törvénycikk 113. §-a szerint alakitott kijelölő választmány elé terjeszti.
A kijelölő választmány a pályázók okmányainak megvizsgálásával csak a fölött határoz, vajjon a folyamodók birnak-e az 1883:I. törvénycikk 1-ső és 3-ik szakaszában megállapitott minősitéssel. A kijelölő választmánynak a pályázók minősitésére vonatkozó határozata kihirdetendő és a pályázókkal irásban közlendő.
A kijelölő választmánynak ezen határozata ellen, ugy a pályázók, mint a törvényhatósági bizottság tagjai, a kihirdetéstől számitott 8 nap alatt a belügyministerhez felebbezhetnek. A belügyminister határozata végérvényes.
6. § A kijelölő választmány mindazon pályázók folyamadványát, kik a törvényes minősitéssel birnak, a törvényhatósági bizottság elé terjeszti.
Az előljárói állások titkos szavazással általános szótöbbséggel töltetnek be. A titkos szavazás módját a törvényhatóság szabályrendelet utján állapitja meg. A jelen törvény életbeléptét követő első választásnál az összes előljárói állásokra együttesen, a később megüresedő előljárói állások mindenikére pedig külön történik a titkos szavazás. Ha valamely állásra a jelöltek egyike sem nyer általános szótöbbséget, uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.
A megválasztott kerületi előljárók a törvényhatósági bizottság közgyülésében teszik le a tiszti esküt vagy fogadalmat.
7. § Valamennyi kerületi előljáró egy létszámot alkot. A kerületi előljárókat az egyes kerületi előljáróságok élére a polgármester osztja be.
A kerületi előljárók fizetése és lakbére a tanácsnokokéval egyenlő.
8. § A kerületi tiszti orvosokat a törvényhatósági bizottság az 5. és 6. §-ban meghatározott eljárással élethossziglan választja.
Valamennyi kerületi tiszti orvos egy létszámot alkot. A kerületi tiszti orvosokat az egyes kerületi előljáróságokhoz a tiszti főorvos és a kerületi előljárók meghallgatásával a polgármester osztja be.
9. § A gyógykezeléssel megbizott kerületi orvosok választására az 1872. évi XXXVI. törvénycikk 106. §-ában, - az állatorvosok, mérnökök és vásárfelügyelők választására nézve pedig az ugyanazon törvénycikk 110. §-ában foglalt intézkedés marad érvényben.
A vásárfelügyelők minősitését a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
Ezen tisztviselőket az egyes kerületi előljáróságokhoz a tiszti főorvos, illetve főmérnök, vásárigazgató és a kerületi előljárók meghallgatásával a polgármester osztja be.
10. § A kerületi városbirót a törvényhatósági bizottság választja. A választás módját, a megbizatás időtartamát és fegyelmi hatóságát a törvényhatóság szabályrendeletben állapitja meg.
A városbiró állásával rendszeresitett fizetés nincs összekötve; tiszteletdiját a törvényhatóság szabályrendeletben állapitja meg.
11. § A kerületi előljáróságoknak a fogalmazási teendők végzésével megbizott tisztviselőit, valamint a segéd- és kezelő hivatalnokokat és a hivatalszolgákat a székesfőváros tisztviselői, illetve szolgái sorából a polgármester osztja be az egyes kerületi előljáróságokhoz.
A kerületi előljáróságok összes tisztviselői, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének létszámát a törvényhatóság az évi költségvetésben minden kerületi előljáróság számára külön-külön állapitja meg.
A kerületi előljáróságok tisztviselői, rendkivüli eseteket kivéve, ugyanazon időben csak egy kerületi előljáróságnál végezhetnek hatósági teendőket.
12. § A kerületi előljáróság tisztviselői magánosok részére munkálatokat nem teljesithetnek; a kerületi tiszti orvosok és állatorvosok orvosi gyakorlatot, a városbirák ügyvédi gyakorlatot nem folytathatnak.
Ezen intézkedés mely alól felmentvénynek helye nincs, a jelen törvény életbeléptével egyidejüleg lép életbe; életbeléptével a törvényhatóság ujból állapitja meg a kerületi tiszti orvosok és állatorvosok illetményeit. Azon kerületi tiszti orvosok és állatorvosok, kik magánorvosi gyakorlatukról lemondani nem akarnak, a székesfőváros nyugdijszabályzata 2. §-ának b) pontja értelmében ellátásban részesitendők.
13. § A kerületi előljáróságoknál tiszti esküt vagy fogadalmat nem tett közegek nem végezhetnek hatósági teendőket.
14. § A kerületi előljáróság összes tisztviselő- és szolgaszemélyzete köteles a kerületben lakni; méltánylást érdemlő esetekben a polgármester ezen intézkedés alól felmentvényt adhat.
A kerületi előljáróságok összes tisztviselő- és szolgaszemélyzetére nézve, a mennyiben ezen törvény mást nem rendel, a székesfőváros tisztviselőire és szolgáira nézve érvényes szabályok alkalmazandók.
A polgármester előzetesen jelöli ki a fogalmazási szakban alkalmazott tisztviselők közül a kerületi előljárónak, akadályoztatása esetén, állandó helyettesét.
Ugyancsak a polgármester gondoskodik a kerületi városbirónak akadályoztatása esetén való helyettesitéséről is.
15. § A kerületi előljáró és az előljáróság tisztviselői, a városbiró kivételével, a törvényhatósági bizottság tagjai nem lehetnek.
A kerületi előljárók a törvényhatósági bizottság közgyülésében megjelenhetnek és a kerületüket illető ügyek tárgyalásában - szavazatjog nélkül - részt vehetnek; a törvényhatósági bizottság kivánatára kötelesek a bizottság közgyülésén megjelenni és a kivánt fölvilágositást megadni.
16. § A kerületi előljáróság, mint elsőfoku közigazgatási hatóság, eljár mindazon ügyekben, melyeket a törvények, törvényerejü szabályzatok, ministeri rendeletek a kerületi előljáró vagy előljáróság hatáskörébe utalnak.
17. § A kerületi előljáróság végrehajtja a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a tanács, az árvaszék és a polgármester rendeleteit és utasitásait.
A tanács, polgármester, tiszti főorvos, főmérnök és vásárigazgató, a kerületi előljáróság összes tisztviselőivel és szakközegeivel a kerületi előljáró utján rendelkeznek; a kerületi szakközegek az előljáró utján teszik jelentéseiket.
A kerületi előljáróság a hatásköréhez tartozó ügyekben a tanács utján a törvényhatósági bizottságnak előterjesztéseket és javaslatokat tehet; köteles minden évben a kerületi előljáróság és a kerület szükségleteiről költségvetési előirányzatot késziteni és a kerületi választmány véleményével együtt a tanács elé terjeszteni, mely azt az évi költségvetési előirányzattal a törvényhatósági bizottság elé terjeszti.
18. § A kerületi előljáróság a tanács helyett eljár következő ügyekben:
1. Az épitési engedélyek tárgyalásának és az épitési vonal, valamint a lejtszinvonal kitüzésének kivételével minden magánépitési ügyben, nevezetesen: az épitkezések felügyelete, az épitési rendtartás végrehajtása, épitkezési állványok felállitásának engedélyezése, az épitési anyaglerakó helyek kijelölése, az ezek használatáért fizetendő dijak megszabása és beszedése; a lakhatási engedélyek; épitkezési engedélyt nem igénylő épitkezések és átalakitások; nemkülönben épületek lebontásának bejelentése és az ezzel kapcsolatos intézkedések; kutatások engedélyezése.
2. A kerületi utak, utczák, terek burkolatának, a pöcze- és egyéb anyagokat levezető közcsatornáknak fentartása és kijavitása a költségvetés keretén belül; a tanács által engedélyezett házicsatornák, vizvezetőcsövek stb. épitkezésének ellenőrzése; a magánosok által készitett járda-burkolatok átvétele; a kövezeten vagy járdán magánosok czéljaira szükséges ideiglenes használat és változtatások engedélyezése: az önkényesen tett változtatások büntetése; a viz- és gázvezetékre, ugyszintén a közvilágitásra való felügyelet.
A mennyiben a fentebb felsorolt épitkezések vállalatba adatnak, a munkát a fennálló szabályok figyelembevételével a kerületi előljáróság adja ki, a műszaki átvételt (collaudirozás) a tanács teljesiti.
Uj középitkezéseknél a kerületi előljáróság és annak műszaki tisztviselői a tanács, illetve a főmérnök utasitása szerint müködnek közre.
3. A vásárrendészet és felügyelet gyakorlása piaczokon, vásártereken, és más elárusitó helyeken; az elárusitó helyek kijelölése és a megszabott dijak beszedése; ideiglenes elárusitó helyek engedélyezése különös alkalmatosságokra: mint vásárok, bucsuk, körmenetek, ünnepélyek stb., a helyek tekintetében a fővárosi rendőrséggel egyetértve; a dijak megállapitása és beszedése; állategészségügyi és származási bizonyitványok kiadása - mindez a fennálló szabályok értelmében.
4. A tanköteles és kisdedóvodákba vagy gyermekmenhelyekbe való járásra kötelezett gyermekek összeirása és állandó nyilvántartása; a felügyelet a tanköteles gyermekeknek az iskolákba való beiratására és járására, az iskolát mulasztók szülőinek (gyámok, mesterek, gondviselők) megbüntetése.
5. A kerületben lakó szegény betegek, lelenczek, gyámoltalanok orvosoltatásáról és ápoltatásáról való gondoskodás; a kórházi ápolásra szorult szegény betegek elszállittatása; azon halottak eltemettetése, kiknek hátramaradottjaik nincsenek, vagy a temetésről vagyontalanságuk következtében gondoskodni képtelenek; mindez a fennálló szabályok értelmében.
6. A közsegélyezésre szorult fővárosi szegények és az elárvult vagyontalan gyermekek nyilvántartása; ezen utóbbiak ápoltatásáról és neveltetéséről való gondoskodás, rögtöni segélyek nyujtása; mindez a fennálló szabályok értelmében.
7. Szegénységi és a kerületben lakók személyi viszonyairól szóló mindennemü bizonyitványok kiállitása.
19. § A törvényhatóság ezen törvény életbelépte előtt szabályrendeletben megállapitja a 18. § értelmében a kerületi előljáróságok hatáskörébe utalt ügyek részleteit, nemkülönben az előző szakaszban felsorolt ügyeken kivül a tanács helyett a kerületi előljáróságok hatáskörébe utalandó mindazon többi ügyeket, melyeknek természete nem követeli a tanács által a központban való tárgyalást.
20. § A kerületi előljáróságnak, mint elsőfoku közegészségügyi hatóságnak, hatásköre az 1876. év XIV. törvénycikk ide vonatkozó intézkedéseinek hatályon kivül helyezésével a következő:
1. Felügyeletet gyakorol az épületek, udvarok, lakások, szállók, menhelyek, istállók, csatornák, emésztőgödrök és árnyékszékek, kutak, folyó- és álló vizek, ipartelepek, üzletek, raktárak, gyárak, mühelyek egészségügyi viszonyai fölött; és gondoskodik, hogy ezek állapota a közegészség követelményeinek megfeleljen.
Ezen czélból joga van az itt felsorolt helyeken, járványok idején, sürgősség és veszély esetén éjnek idején is, szemlét és vizsgálatot tartani; a közegészségellenes vagy a közegészségre veszélyes állapotnak záros határidő alatt való megszüntetését, illetve elháritását elrendelni és rendeletének nem teljesitése esetén az elrendelt intézkedést a kötelezett terhére végrehajtani és a felmerült költségeket közigazgatási végrehajtás utján beszedni.
2. Felügyel, hogy az élelmi és élvezeti czikkeknek, tápszereknek, italoknak, árúknak előállitására, minőségére és forgalomba hozatalára, a főző és más edényeknek minőségére vonatkozó törvények, ministeri rendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek a piaczokon, vásártereken, vásárcsarnokokban, tejcsarnokokban, utakon, utczákon, tereken, mindennemü termelő helyeken, mindennemü elárusitó helyeken, vendéglőkben, korcsmákban stb. megtartassanak.
Ezen czélból joga van az itt felsorolt helyeken és üzletekben, sürgősség és veszély esetén éjnek idején is, szemlét és vizsgálatot tartani, a szabályok szerint intézkedni és a törvény, ministeri rendelet vagy törvényhatósági szabályrendelet által megállapitott esetekben a fentebb felsorolt czikkeket, árukat és edényeket elkobozni.
3. Végrehajtja a járványos betegségek elfojtása czéljából alkotott törvényeket és rendeleteket.
4. Végrehajtja a himlő-oltásra vonatkozó törvényeket és rendeleteket.
5. Végrehajtja a halottkémlésre vonatkozó törvényeket és rendeleteket, engedélyezi a hullakiásást, valamint a hullaszállitást más törvényhatóság területére.
6. Nyilvántartja a kerületben lakó orvosi és egészségügyi személyzetet és felügyel az orvosi, szülésznői, valamint a jogosulatlan gyógyászati gyakorlatra vonatkozó szabályok megtartására.
7. Felügyel a kerületben létező gyógyszertárakra és teljesiti azok hatósági vizsgálatát; végrehajtja a mérgek forgalomba hozatalára, a gyógyszerekkel való kereskedésre, az ásványvizek töltésére és kezelésére vonatkozó szabályokat; ellenőrzi a fertőtlenitő anyagok gyártását és elárusitását; ellenőrzi a mesterséges ásványvizek készitését.
8. Felügyel a kerületben levő kórházakra, gyógyintézetekre, orvosi rendelő intézetekre, szülőházakra, fürdőkre és gyógyfürdőkre; időszaki vizsgálatot tart azokban, és gondoskodik, hogy a fennálló szabályok végrehajtassanak.
9. Felügyel a kerületben létező nyilvános és magántanintézetekre, óvodákra, gyermekkertekre, gyermekmenhelyekre és teljesiti azokban a hatósági egészségügyi vizsgálatot.
10. Nyilvántartja a kerületben levő lelenczeket és dajkaságba adottakat, valamint a nyilvános intézeteken kivül levő elmekórosokat, hülyéket, vakokat, siketnémákat, nyomorékokat és felügyel ezek ápolására.
11. Eljár továbbá mindazon közegészségi ügyekben, melyek valamely törvény vagy ministeri rendelet által hatáskörébe utaltatnak.
12. Javaslatba hozza a tanács utján a törvényhatósági bizottságnak a tapasztalatai szerint szükséges egészségrendőri szabályrendeletek megalkotását.
21. § A kerületi előljáró kihágási biró, minden más hatóság ezen jogának megszüntetésével azon esetekben, melyekben a 20. § 1-11. pontja alá tartozó ügyekben ministeri rendelet vagy törvényhatósági szabályrendelet kihágást állapit meg; továbbá az 1880:XXXVII. törvénycikk vonatkozó intézkedésének hatályon kivül helyezésével az 1879. évi XL. törvénycikk 99., 102., 103., 104., 105., 107., 123., 124. és 125. §-aiban körülirt kihágási ügyekben.
22. § A községi biráskodást az 1877:XXII. tc. értelmében a kerületi városbiró gyakorolja. A kerületi városbiró birói hatáskörében független a kerületi előljárótól, szolgálati tekintetben azonban alá van rendelve a kerületi előljárónak, ki a községi biróság ügyvitelének szabályosságáért és rendjéért felelős. A községi biráskodással kapcsolatos ügyviteli teendők a kerületi előljáróságnak egy, vagy a szükséghez képest több oly kirendelt tisztviselőjére bizandók, kik az 1883:I. tc.-ben a közigazgatási, illetve a kezelési szakra megállapitott minősitéssel birnak.
23. § Minden kerületi előljárósággal kapcsolatban a városi adóhivatalnak egy, az illető kerületre kiterjedő osztálya szervezendő, mely a kerületben lakó adózók és a kerületben levő adótárgyak adóját a fennálló szabályok értelmében előirja és beszedi és egyuttal a kerületi előljáróság ügyköréből folyó közigazgatási végrehajtás teendőit végzi.
Hasonlóképen felállitandó minden kerületi előljáróság mellett a városi pénztár egy osztálya, mely a kerületi előljáróság ügyköréből folyó pénzkezelési teendőket végzi.
A kerületi adóhivatali és pénztári osztályoknak a kerületi előljáróhoz való szolgálati viszonyát, hatáskörét és teendőit, nemkülönben életbeléptetését a törvényhatóság a 19. §-ban emlitett szabályrendeletben állapitja meg.
24. § E törvény életbeléptével egyidejüleg, a 19. §-ban emlitett szabályrendelet keretén belül, a polgármester a tanácscsal egyetértőleg szolgálati utasitást ad ki a kerületi előljáróságok számára. E szolgálati utasitásban részletesen megállapitandók a kerületi előljáróság egyes tisztviselőinek teendői; nevezetesen a kerületi előljáró, tiszti orvos, szegények gyógykezelésével megbizott kerületi orvos, állatorvos, mérnök, illetve műszaki tisztviselők, vásárfelügyelő hatásköre, kötelessége és felelőssége, valamint a kerületi előljáróságok ügyvitelének egyöntetüségét biztositó szabályok.
A szolgálati utasitásban különös figyelem forditandó arra: hogy a kerületi előljáróságoknak a közönséggel való érintkezése lehetőleg közvetlen legyen és a felesleges irásbeli teendők mellőztessenek.
25. § A polgármester köteles évnegyedenként legalább egyszer minden kerületi előljáróság ügyvitelét személyesen megvizsgálni; akadályoztatása esetén az alpolgármesterek egyike helyettesitheti. Ezen vizsgálatok eredményéről a törvényhatósági bizottságnak évnegyedenként jelentés teendő.
Köteles továbbá a polgármester a kerületi előljárókat évnegyedenként legalább egyszer értekezletre összehivni. Ezen értekezleteken, melyeken a tanács összes tagjainak és a polgármester által kijelölt központi tisztviselőknek részt kell venniök, minden kerületi előljáró jelentést tesz a kerületi előljáróság ügyviteléről, megbeszéltetnek a szerzett tapasztalatok és javaslatba hozatnak az egységes ügyvitel czéljából szükséges intézkedések. Ha a polgármester az elnöklésben akadályozva van, az alpolgármesterek egyike helyettesitheti; az értekezletről felvett jegyzőkönyv azonban a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármester elé terjesztendő.
Hasonlóképen köteles a tiszti főorvos a kerületi előljáróságok orvosait és állatorvosait havonként értekezletre összehivni. Ezen értekezleteken a kerületi orvosok és állatorvosok részletes jelentést tesznek a kerület egészségügyi viszonyairól, megbeszéltetnek a szükséges intézkedések és azok keresztülvitelének módozatai. Az értekezletekről felvett jegyzőkönyvek intézkedés végett a polgármester elé terjesztendők, ki kijelöli a tanács azon tagjait és azon központi tisztviselőket, kik ezen értekezleteken résztvenni kötelesek.
Ezen határozatok nem érintik a főpolgármester és a közigazgatási bizottság törvényes hatáskörét.
26. § A fővárosi rendőrség köteles a kerületi előljáróságokat működésükben támogatni; minden tudomására jutott, a kerületi előljáróságok hatáskörébe tartozó és intézkedést igénylő ügyről azokat haladéktalanul értesiteni. A fővárosi rendőrségnek a kerületi előljáróságokhoz való viszonyát a belügyminister e törvény életbeléptével egyidejüleg rendeleti uton szabályozza.
27. § A kerületi előljáróság a törvényekkel, ministeri rendeletekkel vagy törvényhatósági szabályrendeletekkel hatáskörébe utalt ügyekben közvetlenül érintkezik más hatóságokkal.
28. § A kerületi előljáróságok határozatai és intézkedései ellen, a mennyiben a fennálló törvények és szabályok másként nem intézkednek, a felebbezés a tanácshoz történik.
A mennyiben a felebbezés módja a határozat vagy intézkedés alapjául szolgáló törvényben, ministeri rendeletben vagy szabályrendeletben megállapitva nincs; a felebbezés a határozat kézbesitésétől számitott 15 nap alatt a kerületi előljáróságnál nyujtandó be, mely azt 3 nap alatt, szükség esetén véleményes jelentésével együtt, a második fokban illetékes hatóság elé terjeszteni köteles.
Ha a felebbezési határidő utolsó napja vasárnapra vagy Gergely-naptár szerint ünnepnapra esik, a felebbezés a következő köznapon is benyujtható. Az elkésetten beadott felebbezések hivatalból visszautasittatnak.
Minden határozat, mely törvényes határidőn belül felebbeztetett, rendszerint csak a felebbezés elintézése, illetőleg a határozat helybenhagyása után hajtható végre. Birtokon kivül való felebbezésnek kivételesen és csak akkor van helye:
a) ha ezt külön törvény, ministeri rendelet vagy szabályrendelet rendeli;
b) ha közveszély vagy helyrehozhatlan kár elháritása czéljából a határozatnak azonnal való foganatositása mulhatlanul szükségesnek találtatván, annak csak birtokon kivül való felebbezhetősége magában a határozatban kifejezetten ki is mondatott.
29. § Minden kerületben kerületi választmány alakittatik.
A kerületi választmány elnöke az illető kerület előljárója; tagjainak száma legfeljebb 24.
A kerületi választmány tagjait az illető kerület választói a községi választók sorából titkos szavazás utján választják.
Nem lehet a kerületi választmány tagja:
a) a ki 24-ik évét még be nem töltötte, vagy a kinek kiskorusága meghosszabbittatott;
b) a ki az 1872:XXXVI. törvénycikk 25. §-a értelmében választási jogot nem gyakorolhat;
c) a ki gondnokság alatt áll;
d) a ki a székesfővárossal szerződéses vagy számadási viszonyban áll;
e) a székesfőváros tisztviselője vagy fizetést élvező bárminő alkalmazottja.
A kerületi választmány tagjai a törvényhatósági bizottság tagjainak választásával egyidőben 6 évre választatnak.
A tagok fele minden három év végén kilép; az első három év végén a kilépés felett sorshuzás dönt; azontul mindig azok lépnek ki, a kik a 6 évet már kitöltötték. A kilépett tagok ujra megválaszthatók.
A kerületi választmány tagjainak számát, a választás idejét és a titkos szavazás módját, nemkülönben az igazolási eljárást a törvényhatósági bizottság a 19. § értelmében alkotandó szabályrendeletben állapitja meg.
A kerületi választmány önmaga állapitja meg ügyrendjét; kebelében szakbizottságok alakithatók.
A kerületi választmány jegyzői teendőit a kerületi előljáróság valamely állandóan kirendelt tisztviselője végzi.
30. § A kerületi választmány hatásköre a következő:
1. A kerületi előljáró előterjesztése alapján tárgyalja a kerületi előljáróság és a kerület szükségleteinek előirányzatát és arról véleményt ad.
2. A kerületi előljárónak a törvényhatóság évi költségvetésében a kerület utai, utczái, terei burkolatának fentartására és kijavitására megállapitott összeg felhasználására vonatkozó előterjesztését tárgyalja és megállapitja az ezen összeg keretén belül végzendő munkákat.
3. A törvényhatóság által a szegényügyre az évi költségvetésben kerületenként megállapitott összeg keretén belül a kerületben lakó szegényeknek a kerületi előljáróság előterjesztésére a fennálló szabályok értelmében pénzsegélyt engedélyez; javaslatot tesz a tanácsnak szegényeknek az ápoló intézetekbe való fölvételére nézve; intézkedik a kerületi előljáróság előterjesztésére a közsegélyezésre szorult árvák, lelenczek, gondnokoltak és ideiglenes közellátásra szoruló gyermekek elhelyezése és neveltetése iránt és közremüködik azok felügyeleténél.
4. A kerületet érdeklő ügyekben a törvényhatósági bizottságnak, a tanácsnak és a polgármesternek előterjesztéseket és javaslatokat tesz.
5. Ellenőrködést és felügyeletet gyakorol a kerületben foganatositott közmunkák és középitkezések, u. m. a csatornázások, kövezések, utépitések stb. kivitele fölött és közremüködik ezen munkák műszaki átvételénél.
6. Felügyel a kerületben levő községi vagyonra és a törvényhatósági közjótékonysági intézetekre.
7. Közremüködik a kerületi közsegélyben részesülő szegények viszonyainak figyelemmel kisérésénél.
31. § A törvényhatósági bizottság a 19. § értelmében alkotandó szabályrendeletben megállapitja azon ügyek részleteit, melyek a 30. §-ban foglalt határozatokkal a kerületi választmány hatáskörébe utaltattak, továbbá azon ügyeket, melyek a 30. §-ban felsoroltakon tul a tanács és a törvényhatósági bizottság hatásköréből a kerületi választmány hatáskörébe utaltatnak.
A törvényhatósági bizottság ugyanezen szabályrendeletben megállapitja a választmány határozatai ellen való felebbezés módját.
32. § Ezen törvény életbeléptetésével az 1872. évi XXXVI. törvénycikknek 82-87. szakaszai, valamint a törvényeknek, ministeri rendeleteknek és törvényhatósági szabályrendeleteknek e törvény intézkedéseivel ellenkező határozatai hatályon kivül helyeztetnek.
33. § Ezen törvény végrehajtásával és életbeléptetése időpontjának megállapitásával a belügyminister bizatik meg. Egyuttal felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a törvényhatóság indokolt előterjesztésére a törvény egyes intézkedéseinek életbeléptetésére egy évnél tovább nem terjedhető halasztást engedélyezhessen.
