1895. évi III. törvénycikk

az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a megszüntetett urbéri dézsmák kárpótlásánál visszatartott összegeknek kiszolgáltatásáról * 

1. § Az erdélyi dézsmák kárpótlása tárgyában 1858. évi szeptember 15-én kiadott császári nyilt parancs 2-ik, 7-ik és 10-ik §-ban foglalt határozatok módositásával a következő szakaszokban foglalt szabályok lépnek hatályba.

2. § A fiscalis-arendalis-dézsmák czime alatt a földesurak és a királyi kincstár által élvezett és 1848. évi julius 1-én megszünt jövedelmek állami kártalanitása elrendeltetik.

E dézsmajövedelmek kártalanitásának tőkeértéke a volt urbéresek urbéri állományai után megállapitott urbéri kárpótlási tőkéknek 11 és fél százalékában állapittatik meg; a mely kártalanitási tőke felerészben a volt földesurat, hason felerészben pedig a királyi kincstárt illeti meg.

3. § Azon urbéri tized (kilenczed) kárpótlási tőkék, melyeknek megállapitásánál az évi hozadéknak egy harmada vonatott le: kiegészittetnek az által, hogy a levonás fele, vagyis az évi hozadéknak egy hatodrésze huszszal szoroztatván, az ily módon kiszámitott összeg mint kártalanitási tőke, a jogosultaknak készpénzben ki fog adatni.

4. § Azon urbéri tized (kilenczed) kárpótlási tőkék után, melyek kamatozása 1858 szeptember 15-től vétetett számitásba, az 1848 julius 1-től 1858 szeptember 15-ig letelt 10 évi, 2 havi és 15 napi időre járó 5%-os kamatok fejében az eredeti kártalanitási tőkének ötven százaléka a jogosultak részére egyszerre készpénzben ki fog adatni.

5. § A 2. § második pontja értelmében a kir. kincstárt megillető kártalanitási tőkének tényleges kiszolgáltatása mellőzendő.

Azon birtokok után, melyeket a rendes urbéri kárpótlás kiszolgáltatása után a kir. kincstár elárusitott; valamint a melyeket a kir. kincstár egyes családok, testületek és jogi személyek részére elzálogositott (inscriptionalis birtokok), az ezen törvény (2-4. §) által elrendelt pótkártalanitás nem igényelhető.

6. § A 2. és 3. §-ban emlitett kárpótlási tőkék után, a mennyiben azok az 1894. év végeig ki nem szolgáltatnának, az igényjogosultakat 1895. évi január 1-től kezdve a tényleges kifizetés napjáig évi 4%-kal számitandó kamat illeti meg.

7. § A jelen törvény alapján kiadandó kárpótlásoknak megállapitása a m. kir. földtehermentesitési alapigazgatóság által hivatalból történik; s a belügyi, pénzügyi és igazságügyi ministerek felhatalmaztatnak, hogy e kárpótlások megállapitása és azoknak a biróságok utján leendő kiutalása czéljából az eljárást rendelettel szabályozhassák.

8. § A jelen törvény nyomán felmerülő minden beadvány, jegyzőkönyv, okmány és irat bélyeg- és illetékmentes.

9. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyi, pénzügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.