1895. évi XXI. törvénycikk

a budapest helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről * 

1. § A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napján lép életbe, s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A budapesti helyi érdekü vasutak egyesitett engedély-okirata

1. § Ő császári és apostoli királyi Felségének Schönbrunnban, 1886. évi junius hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1886. évi junius hó 30-án 24,601. szám alatt kiadott engedélyokmánynyal engedélyezett budapest-soroksári, valamint az ezen engedélyokmányhoz Ő császári és apostoli királyi Felségének Lainzban 1887. évi junius hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1887. évi junius hó 16-án 24,687. szám alatt kiadott „Függelék”-kel engedélyezett soroksár-haraszti-i, - továbbá Ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1887. évi február hó 25-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1887. évi márczius hó 9-én 9291. szám alatt kiadott engedélyokmánynyal engedélyezett budapest-czinkotai, - Ő császári és apostoli királyi Felségének Budapesten, 1887. évi márczius hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1887. évi márczius hó 30-án 12,819. szám alatt kiadott engedélyokmánynyal engedélyezett budapest-szentendrei helyi érdekü vasutak, - végül az 1889. évi XIII. tc. alapján, a budapest-soroksári helyi érdekü vasut épitésére és üzletére vonatkozó engedélyokmányhoz, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1889. évi május hó 9-én 20,525. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett - s a m. kir. államvasutak és a budapest-soroksári helyi érdekü vasut soroksári állomásait összekötő helyi érdekü vasutvonal - „budapesti helyi érdekü vasutak” elnevezés alatt egyesittetvén, - az ekként a „budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság” egységes hálózatának tekintendő vasutvonalakra nézve az idézett engedélyokmányok és engedélyokmányi függelékek helyébe az alább következő határozmányok lépnek; megjegyeztetvén, hogy az egyes vonalakra nézve kiadott épitési és üzletberendezési feltételek érvénye nem érintetik.

2. § Köteles az engedélyes vasutrészvénytársaság az 1. §-ban emlitett vasutvonalakat továbbra is azok jelenlegi épitési és üzletberendezési állapota szerint s az ezen vonalakra nézve engedélyezésük alkalmával megállapitott épitési és üzletberendezési feltételeknek megfelelő szabványok értelmében fentartani; kiköttetvén nevezetesen, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége, a mint az a müszaki felülvizsgálatok alkalmával megállapittatott, a kormány külön engedélye nélkül egyáltalában le nem szállitható; ép ugy, a mint az épitkezések és berendezések minden változtatására nézve a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Feljogosittatik azonban az engedélyes vasut-részvénytársaság, hogy a fentérintett vasutvonalakat bármikor és akár egészben, akár részben villamos üzemre, felső vezeték-rendszerrel berendezhesse. A mennyiben az engedélyes vasut-részvénytársaság ezen jogával élni kivánna: e részben teendő javaslatára az általa előterjesztendő tervek és költségvetések alapján, az épitési és üzletberendezési feltételek, a kereskedelemügyi m. kir. minister által fognak megállapittatni.

3. § A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság részére a jelen engedélyokiratban foglalt külön határozmányok épségben tartásával egyfelől biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. s az ennek módositásáról és kiegészitéséről szóló 1888. évi IV. törvénycikkek a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; másfelől a részvénytársaság a most idézett törvénycikkek mindazon határozatainak, melyek reá kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

A részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozmányok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka - és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek s ugyszintén az utóbb idézett forgalmi szabályzathoz;

c) a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz s a mennyiben a szóban levő vonalak a nemzetközi forgalomban is igénybe vétetni fognak: a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott nemzetközi egyezmény rendelkezéseihez, - végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

4. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. XLI. tc. szerinti kisajátitási jog a részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. § Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket a részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles a részvénytársaság más pályákkal ilynemü szerződésre lépni, ha azoknak engedélyes részvénytársaság vasutvonalaihoz való csatlakozása, illetve a csatlakozó állomások vagy vonalrészek közös használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a fenti 3. §-ban idézett vasut engedélyezési szabály 10. §-ának g) pontja szerinti kölcsönös kocsihasználat és az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok közt egyezmény létre nem jöhetne; az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. § A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság vonalainak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 2.701,100 forintban állapittatik meg; mely összegben az alábbi 7. §-ban részletezett létesitményekre és berendezésekre szükségelt 951,100 forintnyi beruházási tartaléktőke is benfoglaltatik.

Ezen tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése czéljából feljogosittatik a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság, hogy a már kibocsátott 2.500,000 forint névértékü részvényeknek kicserélés utján leendő bevonása mellett 3.688,800 forint névértékü, 4 1/2%-os osztalékra jogositó, egyenkint 200 koronáról szóló egynemü részvényeket bocsáthasson ki.

A 951,100 forintnyi beruházási tartalékalapnak megfelelő 1.188,800 frt névértékü részvények tartalékként külön kezelendők, és csak a felmerülő szükséghez képest, esetről-esetre kikérendő kormányhatósági engedély alapján használhatók fel. Az ekkép tartalékba helyezett részvények a 7. §-ban részletezett czélokra történt felhasználásukig osztalékra igényt nem tarthatnak.

Ezen tartalékalap terhére foganatositandó épitkezésekről és beszerzésekről a tervek és költségek a kereskedelemügyi ministerhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendők, s minden év végével a tartalékalap igénybevételéről leszámolás mutatandó be.

Hasonló eljárás lesz követendő a tartalékalap felhasználása után még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások, épitkezések és pótbeszerzések, valamint a jelen engedélyokirat 16. és 20. §-ai értelmében elvállalt kötelezettségek teljesitése eseteiben is; de oly eltéréssel, hogy a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság jogositva lesz a most emlitett épitkezések, beruházások és beszerzések költségeit a tényleges épitési és üzletberendezési tőkéhez hozzászámitani s a megfelelő költségek beszerzését a kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. ministerek által megállapitandó módozatok mellett eszközölni.

7. § Az előző §-ban emlitett 951,100 frtnyi beruházási tartalékból:

1. tényleges értékben 701,100 forint, illetve ennek megfelelő 876,300 frt névértékü részvény a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon s nevezetesen Budapest-Vágóhid, Erzsébetfalva, Rákosfalva, Czinkota és Ó-Buda-Filatorigát állomásokon a forgalom emelkedése következtében szükségessé vált s tovább el nem odázható kiegészitési és átalakitási munkálatok foganatositására, valamint Budapest-kerepesi út és Rákosfalva állomások között, a félórai vonatközlekedés berendezése következtében kiépitendő második vágányra, végül a forgalmi eszközök megfelelő mérvü szaporitására lesz forditandó;

2. tényleges értékü 250,000 frt, illetve 312,500 forint névértékü részvény pedig a közel jövőben szükségesekké válandó beruházásokra szolgáló külön beruházási tartalékképen kezelendő.

8. § Engedélyes vasutrészvénytársaság a forgalmi eszközöket a vasuti üzletrendtartás 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok épségben tartása mellett maga választhatja meg; köteles azonban ugy a forgalmi eszközöket, mint a sineket és egyéb az épitésnél és üzletnél felhasználandó anyagokat jövőben is a belföldön beszerezni; mely rendelkezés alól csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

9. § A menet- és szállitási dijak a vasut-részvénytársaság összes vonalaira a következőleg szabatnak meg:

a) a személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb kocsiosztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes vasut-részvénytársaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályban személy- és kilométerenkint 4 krajczár szedhető be.

Ezen osztályban az elsőrangu pályákon használt harmadik osztályu kocsikéhoz hasonló felszerelésü kocsik bocsáthatók rendelkezésre.

A legalsó kocsiosztály számára az elsőrangu pályákon használt IV. osztályu kocsikhoz hasonló felszerelésü kocsik alkalmazhatók, melyek azonban padokkal látandók el.

Engedélyes vasut-részvénytársaság köteles az engedélyezett vonalakon, naponkint minden irányban legalább két-két rendes személyvonatot járatni.

Köteles továbbá az engedélyes vasut-részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára, a székesfővárosban állandó alkalmazással biró gyári és ipari munkásoknak Budapestre való szállitása czéljából hétköznapokon naponta a rendes vonatokon kivül a reggeli órákban Soroksárról, Czinkotáról és Szent-Endréről Budapestre, - menetrendszerü megállással a közbeneső állomásokon, - egy, szükség esetén két vonatot, - este a gyári munkaórák befejeztével pedig Budapestről-Soroksárra, Czinkotára és Szent-Endrére menetrendszerü megállással a közbeneső állomásokon szintén egy, szükség esetén két vonatot közlekedtetni.

E vonatok a munkások által a legalsó kocsiosztály fenti dijtétele után számitott 40% ármérsékléssel egybekötött s vagy az illető munkaadó, vagy megfelelő hatósági igazolvány alapján közvetlenül kiállitandó munkásjegyekkel lesznek igénybe vehetők.

E kedvezmény alkalmazási módja, valamint a jegyeknek mikénti kezelése és kiadása az engedélyes javaslata alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által állapittatik meg.

Tanuló ifjak részére, a mennyiben ily minőségüket hitelesen igazolandják, köteles leend az engedélyes a fenti dijtételekkel szemben 33 1/3% ármérsékléssel járó s a magasabb, esetleg a közbeneső kocsiosztály használatára jogositó havi bérletjegyeket kiszolgáltatni.

A szabályszerü bélyeg- és egyéb illetékek a rendes személyszállitási, illetve a kedvezményes jegyekkel egyidejüleg szedetnek be.

b) A podgyászszállitásra nézve a következő dijszabási tételek állapittatnak meg:

Budapest és Erzsébetfalva közt 1-10 kg. podgyász után 5 kr., minden további 5 kg. után 2 kr.;

Budapest és Soroksár közt 1-10 kg. podgyász után 10 kr., minden további 5 kg. után 4 kr.;

Budapest és Haraszti közt 1-10 kg. podgyász után 15 kr., minden további 5 kg. után 6 kr.;

Budapest és Rákosfalva közt 1-10 kg. podgyász után 5 kr., minden további 5 kg. után 2 kr.;

Budapest és Czinkota közt 1-10 kg. podgyász után 10 kr., minden további 5 kg. után 4 kr.;

Erzsébetfalva és Soroksár közt 1-10 kg. podgyász után 5 kr., minden további 5 kg. után 2.5 kr.;

Soroksár és Haraszti közt 1-10 kg. podgyász után 5 kr., minden további 5 kg. után 2 kr.;

Rákosfalva és Czinkota közt 1-10 kg. podgyász után 5 kr., minden további 5 kg. után 2.5 kr.

A budapest-szentendrei vonalon uti podgyásznál, mely 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithető, 10 kg. és kilométerenkint 0.40 krnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Ugyanezen dijszámitás állapittatik meg gyorsárúkra nézve, a jelen engedélyokirat tárgyát képező összes vonalakra, azzal, hogy legcsekélyebb összdijtételként, a kezelési dijjal együtt 20 kr. szedhető.

Podgyász-szabadsúly nem követelhető.

Az engedélyes vasut-részvénytársaság egészjegyenként 50 kg.-ot meghaladó podgyászsúlyt szállitásra elfogadni nem köteles.

Az áruszállitásra nézve a következő maximális dijtételek állapittatnak meg 100 kg. és kilométerenként.

I. A budapesti-harasztii és budapest-czinkotai vonalakon:

darabárúk után 1.4 kr. o. é.
terjedelmes árúk után 2.2 kr. o. é.

kocsirakományokban feladásra kerülő árúk után, mint

A) általános árszabály 0.75 kr. o. é.
B) kivételes árszabály 0.50 kr. o. é.

A kőszén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha egész kocsirakományokban adatnak fel, a kocsirakományi B) kivételes osztály dijtétele szedendő.

II. A budapest-szentendrei vonalon alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kg.-ként az I. darabáruosztályban 0.90 kr., a II. mérsékelt darabáruosztályban 0.60 kr. és a terjedelmes árúk után 1.20 kr.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kg.-ként legfeljebb 0.50 kr. dijtétel mellett szállitandó.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabáruosztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Élelmi szerek szállitásánál a soroksár-budapesti és czinkota-budapesti irányban a kocsirakományi A) oszt. dijszabás már fuvarlevelenként 500 kg. feladásánál is, teljes kocsirakomány feladásánál pedig a kocsirakományi B) oszt. dijszabás fog alkalmaztatni. Kiköttetik továbbá, hogy a közbeneső állomásokon a jelzett irányban feladásra kerülő élelmi szerek után szedendő összdijtételek a soroksár-budapesti viszonylat összdijtételénél magasabbak nem lehetnek.

A soroksár-budapesti és czinkota-budapesti vonalon élelmi szerekre nézve megállapitott dijszámitás alkalmazandó a budapest-szentendrei vonalon is a budapest-szentendrei irányban.

Áruszállitásnál, mint legcsekélyebb összdijtétel, a kezelési illetékkel együtt 12 kr. szedhető o. é.-ben.

Élő állatokra nézve a következő legmagasabb dijtételek állapittatnak meg, melyekhez még kezelési dij is számitható.

I. Darabonkénti feladásnál

egy darabért kilométerenkint 20 kr.;

minden további darabért:

a) lovak, csikók, öszvérek, bikák, tehenek vagy ökrökért darab és kilométerenkint 7 kr.;

b) egyéb állatokért darab és kilométerenkint 4 kr.

II. Teljes kocsirakományok feladásánál

az igénybe vett kocsi, vagy csak egyik szakaszának rakterülete szerint négyszögméter és kilométer szerint 3 kr.

A kezelési illeték és egyéb dijakra vonatkozó határozmányok az engedélyes javaslatára a kereskedelemügyi m. kir. ministerium által fognak megállapittatni.

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja; jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak az engedélyes meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná: ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.

10. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek a vasutrészvénytársaság által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesitendő.

11. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokiratbeli legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

12. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek és végül a fegyenczek, valamint a tolonczok szállitása tekintetében is.

A vasut-részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni: melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag, a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles a vasut-részvénytársaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles a vasut-részvénytársaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz: melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. törvénycikk 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

13. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

14. § A vasut-részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalakon, vagy azoknak csak egy részén is, az 1888. évi IV. törvénycikk értelmében, illetve az e részben érvényben álló külön megállapodások értelmében, a m. kir. postát szállitani köteles.

A vasutigazgatóság és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

15. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vonalak mentén vagy az egyes állomásokban már fennálló vagy még ezután létesitendő üzleti távirdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. tc. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez a vasut-részvénytársaság szorosan alkalmazkodni köteles.

A felállitandó távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállitásához, berendezéséhez és üzletbentartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki; mely alkalommal az épités, berendezés és üzletbentartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti uton fognak megállapittatni, mihez a vasut-részvénytársaság alkalmazkodni köteles.

A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonalak mentén netán még szükséges üzleti, távirda vagy távbeszélő vezetéknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjezlő készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és a vasut-részvénytársaság közt a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett, jegyzőkönyvileg megállapitott feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosithassa.

Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda, vagy távbeszélő-vezeték nem épittetnék; a vasut-részvénytársaság köteles az oszlopok és más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is épittetnék; az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesitésére forditott aránylagos részét a kereskedelemügyi m. kir. ministernek megtériteni.

Mindkét esetben köteles a vasut-részvénytársaság az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat a pálya mentén az illető posta- és távirda-igazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztatni.

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni; ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át.

Az üzleti távirda, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasut kiegészitő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 17. §-ában megállapitott esetekben és módok szerint az államra háramlanak át.

Az 1888:XXXI. tc., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai a vasut-részvénytársaságra nézve is kötelezők maradnak és lesznek.

16. § Mihelyt a forgalom a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand: a vasut-részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A vasut-részvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépiteni, ha az engedélyezett vonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 frtot osztrák értékben meghalad.

Ezen kötelezettségek teljesitése azonban a vasut-részvénytársaságtól csak az alább megállapitott engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.

17. § A vasut-részvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő junius hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.

18. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1888. évi április hó 16-tól számitandó egymás után következő 90 évben állapittatik meg.

Ezen 90 év leteltével a vasutvonalak és azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasutrészvénytársaság vagy jogutódjai a vasutvonalakat és tartozékaikat teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

A vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékainak függő adósságokkal vagy bárminemü kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának a) pontjában illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve egyszerre s együttesen érvényesithető s ehhez képest az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapitott 30 évi határidő 1888. évi április hó 16-tól számitandó.

A megváltási ár meghatározására a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni; mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradó öt év átlagos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot, ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 5%-ánál kevesebb semmi esetre sem lehet.

Ugy a szállományi, mint a megváltási jog érvényesitése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal, u. m.: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekkel, a vasut igazgatásához és üzletéhez tartozó épületekkel, továbbá minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben a vasutrészvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azokat az épitkezéseket, a melyeknek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

19. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra az 1880. évi XXXI., illetve az 1888. évi IV. tc. által a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és vállalatok adójának, illetőleg a kereset- és jövedelemadónak, valamint a törzs- és elsőbbségi részvények és kötvények szelvényei után járó adónak és a szelvénybélyegnek fizetése alól biztositott bélyegmentesség 1888. évi április hó 16-tól számitandó harmincz év tartamára megadatik; megszünik azonban e mentesség 1888. évi április hó 16-tól számitott 10 év mulva, a mint a vasutvonalak tiszta jövedelmei az emlitett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után és a vasutvonalakba azon időpontig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 6% kamatját meghaladják.

A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon az 1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §-a alapján a szállitási adó 1898. évi április hó 15-ig nem szedetik.

20. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

21. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy a vasut-részvénytársaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeinek, ugyszintén a kormány által a vasut-részvénytársaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 100 frttól 10.000 frtig terjedhető birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt a vasut-részvénytársaság által be nem fizetett birság a vasut bármely biztositékából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése a vasut-részvénytársaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag a vasut-részvénytársaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén mindazon esetben, ha a vasut-részvénytársaság a vasutvonalak üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések folytán felmerülő mindennemü károk és veszélyek iránti szavatosság, valamint az azok következtében felmerülő költségek kizárólag a vasut-részvénytársaságot terhelendik.

22. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.