1895. évi XLI. törvénycikk

a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvénycikk módositásáról és kiegésztitéséről * 

1. § Az 1890. évi II. törvénycikk 3. §-a 2. pontjának rendelkezése, mely szerint a pusztán szavakból álló árujegyek a belajstromozásból ki vannak zárva, - csak oly szavakra vonatkozik: melyek kizárólag az áru előállitásának helyét, idejét és módját, az áru minőségét, rendeltetését, valamint ár-, mennyiség- és sulyviszonyait jelzik.

2. § A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerüen belajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog a védjegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem annak minden oly kiállitására is kiterjed; mely a védett szót vagy szavakat akár egészben, akár részben más betüjegyekkel, szinekben vagy nagyságban adja vissza.

3. § Az 1890. II. törvénycikk 21. §-a e) pontja szerint a védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert az egy, már korábban hasonló árunemre belajstromozott s még oltalom alatt álló, védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető. A régibb védjegy tulajdonosának ily törlés iránti kérelmére a kereskedelemügyi minister a megtámadott védjegy tulajdonosának, és szükség esetén szakértőknek, meghallgatása után határoz.

4. § Az 1890. évi II. törvénycikk 21. §-ában fölsorolt eseteken kivül valamely védjegy törlését az is kérelmezheti; a ki igazolja, hogy az általa hasonló árunemre belajstromozatlanul használt árujegye, mint vállalata áruinak ismertető jele,, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtámadott és megtévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott. Törlés iránti kereset a védjegy birtokában levő jogutóddal szemben is inditható. Nincs azonban helye törlési keresetnek, ha a belajstromozott védjegy tulajdonosa beigazolja, hogy a védjegy belajstromozása a panaszos beleegyezésével történt, vagy ha igazolja, hogy a megtámadott védjegyet belajstromozatlanul ép oly régen vagy régebben használta, mint a törlést kérő fél.

Az ezen szakasz alapján védjegy törlését czélzó kereset legkésőbb a védjegy belajstromozásától számitott két év alatt nyujtandó be a kereskedelemügyi ministerhez.

A törlési kereset folytán a törölt védjegy olyannak tekintendő, mintha soha belajstromozva sem lett volna.

5. § Azon külföldi, kinek czége az országban bejegyezve nincs, csak azon esetben érvényesitheti az 1890. évi II. törvénycikk, valamint a jelen törvény alapján jogait: ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, ki a magyar korona területén, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban vagy Bosznia és Herczegovinában állandó lakással bir.

A külföldiekre vonatkozó ezen intézkedés alól kivétetnek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint Bosznia és Herczegovina lakosai.

A képviselő neve és lakása, valamint a képviseletben történt változás - az uj képviselő meghatalmazásának bemutatása mellett - a lajstromozó hatóságnál, a védjegylajstromban leendő följegyzés végett, bejelentendő.

Ha a képviselő nem lenne bejelentve, a védjegy törlésére irányuló kérelem fölött a védjegy tulajdonosának meghallgatása nélkül is hozható határozat.

6. § A védjegy kizárólagos használati joga iránti vitás ügyekben a kereskedelemügyi minister szabad belátása szerint állapitja meg: hogy mily arányban és mily összegben terhelik az eljárás és jogi képviselet költségei az érdekelt feleket.

A költséget megállapitó határozat végrehajtható közokirat.

A végrehajtás az illetékes biróságnál kérelmezendő.

7. § Az 1890. évi II. tc. 21. §-a a), b) és c) pontjai alapján törült védjegyek másnak, mint az utolsó tulajdonosnak, vagy jogutódának javára, ugyanazon vagy hasonló árunemre, csak a védjegynek a kereskedelmi és iparkamaránál történt törlése napjától számitott két év után lajstromozhatók ujból.

A jelen törvény 4. §-a értelmében eszközölt védjegytörlés esetén a panaszos jogositva van a törült védjegyet - a törlés kimondásának jogerőre emelkedése után - saját javára belajstromoztatni.

8. § Az 1890. évi II. törvénycikk 23. §-a következőleg módosittatik:

A ki másnak kizárólagos használati jogát képező védjegygyel jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoz vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily czélból utánoz; kihágást követ el és kétszáz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó büntetést megállapitó itélet jogerőre emelkedése óta még két esztendő el nem telt, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A mennyiben a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint sulyosabb beszámitás alá esik, különösen a mennyiben a büntető törvénykönyv szerint csalás bűntette vagy vétsége is forog fönn; a büntető törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.

9. § Az 1890. évi II. törvénycikk 24. §-a következőleg módosittatik:

Azok ellen, kik belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, czégével, czimerével vagy üzletének elnevezésével jogtalanul megjelölt árúkat - ezt tudva - forgalomba hoznak vagy árulnak; továbbá azok ellen, kik ily czélból a fölsorolt jelzéseket tudva előállitják, jelen törvény 8. §-ának határozmányai alkalmazandók.

10. § Az 1890. évi II. törvénycikk 26. §-a következőleg módosittatik:

Jelen törvény 8. és 9. §-aiban meghatározott kihágások megbüntetése a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik.

Ezen kihágási ügyekben az 1883:VI. tc. 7. §-ának a másodbirósági itélet ellen felebbvitelt korlátozó intézkedése nem nyer alkalmazást.

11. § Az 1890. évi II. törvénycikk 27. §-ának első és ötödik bekezdésében emlitett vétség helyett kihágás értendő.

12. § Az 1890. évi II. törvénycikk 29. §-ának második bekezdése következőképen módosittatik:

Ha a büntető ügyben (jelen törvény 8. és 9. §-ai) oly kérdés merül fel: melynek előzetes eldöntése - az előbbi bekezdés szerint - a kereskedelemügyi minister hatásköréhez tartozik; ez esetben a büntető biróság - az illető adatok közlésével - e kérdés előzetes eldöntésére a nevezett ministert fölkérni és határozatát bevárni tartozik.

13. § A jelen törvény - az 5. § kivételével - a kihirdetés napján, az 5. § intézkedései pedig a kihirdetést követő hat hónap mulva lépnek életbe.

A 4. § határozmányai csak oly védjegyekre alkalmazhatók, melyek jelen törvény kihirdetése napjától fogva kerülnek lajstromozás alá; hasonlóképen a 6. § határozmányai is csak azon peres ügyekben alkalmazandók, melyek ezen időpont után indittatnak meg.

14. § Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és igazságügyi ministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a kereskedelemügyi minister, - ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el - bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére