A budapesti kir. törvényszék büntető osztálya, melyet ezen előterjesztésemmel önálló kir. törvényszékké javasolok átalakitani, az országnak legnagyobb forgalmú és személyzet tekintetében is legnagyobb elsőfokú birósága. Ennek igazolására elégséges talán arra utalnom, hogy a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának 1894. évi forgalma 70.642. elintézett ügydarabot mutat ki és hogy ez a szám folytonosan emelkedik. Ugyancsak a közelmult évben e biróság 5.177 vizsgálatot fejezett be és 2.589 végtárgyalást tartott meg. A birói létszám a mult év végén 35 volt, de a folyton emelkedő forgalom esetleg ennek szaporitását is szükségessé fogja tenni.
A budapesti kir. törvényszék büntető osztályának élén ez idő szerint a budapesti kir. törvényszék alelnöke áll. Mindazonáltal az elnöki tennivalók, a felügyelet gyakorlása nem az alelnököt, hanem a kir. törvényszék elnökét illeti meg, és ezt terheli a vezetéssel járó felelősség is, a kir. pedig a kir. törvényszék polgári osztályának és hét járásbiróságnak vezetésével, illetve felügyeletével amugy is eléggé meg van terhelve.
A büntető osztály nagy ügyforgalmán felül tehát a felügyelet érdekei is megkövetelik az elnöki tennivalók és a felügyeleti hatáskör megfelelő megosztását, a mi legczélszerűbben a büntető osztályok önálló kir. törvényszékké átalakitása által történhetik meg. Ez a törvényszék lesz azután a budapesti büntető kir. járásbiróságoknak felügyeleti hatósága.
De kivánatossá teszi az önálló büntető törvényszék felállitását az a törekvés is, hogy a fővárosban a nagy ügyforgalomnak is megfelelően, de annak kielégitő ellátása érdekében is, mennél több önálló szakbiróság működjék, melyek lehetően kiváló szakerőkkel ellátva, a jogszolgáltatás minőségében is példát és irányt adjanak, másrészről pedig a mellettük alkalmazott segédszemélyzetnek szakbeli kiképzésével az egész ország birói karának a különös szakismeretet igénylő ügyekben gyakorlatilag is jól iskolázott elemeket juttassanak.
Végül kivánatos az önálló büntető törvényszéknek Budapesten felállitása azért is, mert a bűnvádi eljárásnak küszöbön levő ujjáalkotása a kir. törvényszékeknek az 1883. évi VI. törvénycikk által megállapitott felebbviteli hatóságát valószinűleg ki fogja bőviteni, a mi ismét az elnöki tennivalók nagy gyarapodását fogja eredményezni.
A budapesti kir. büntető törvényszéknek ezennel javaslatba hozott felállitása a mellett, hogy a jogszolgáltatásnak kiváló érdekeit fogja kielégiteni, az államkincstárt alig fogja ujabb kiadással terhelni.
E biróság az alkotmány-utczai törvénykezési épületben marad elhelyezve; birói létszáma, segéd- és kezelőszemélyzete magában az új szervezés folytán nem lesz nagyobbá, mint a milyen a budapesti kir. törvényszék büntetőosztályának jelenlegi létszáma. És az esetleges szaporitás nem e szervezésnek, hanem az ügyforgalom már érintett folytonos gyarapodásának lenne következése. Az egyedüli állandó és összegénél fogva figyelemre méltó kiadásai többlet, mely e szervezés természetes következése, az új elnöki állás illetménye, a mely - az elnök kir. curiai birói jellegénél fogva (1891. évi XVII. tc. 25. § első bekezdése) azonos a kir. curiai birák illetményével (3. §).
E kiadási többlet sem képvisel azonban oly összeget, mely arányban állna ama jogszolgáltatási érdekekkel, melyek az önálló büntető törvényszéknek a fővárosban szervezését kivánatossá teszik.
Ad 1. §
A felállitandó budapesti kir. büntető törvényszék hatásköre ugyanaz lesz, mint a jelenleg fennálló budapesti kir. törvényszék büntető osztályáé, melynek általános hatáskörét az 1871. évi XXXI. tc. 18. §-ának d) és f) pontjai állapitják meg, mig pénzügyi birói hatósága az 1871. évi LXVI. tc. 1. §-án alapul.
A budapesti kir. törvényszéket azonfelül az 1871. évi XXXI. tc. 25. §-a alapján az országnak a Királyhágón inneni részében az elsőfolyamodású birói hatóság illeti meg „felségsértés, hűtlenség, pénz, pénzjegy és közhitelpapirok bűntetteire nézve”. E kivételes illetőséget a magyar büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. tc. 39. §-a is fentartotta, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv második része I., II., III., IV. és XI. fejezeteiben foglalt bűntettek és vétségek tekintetében, a 209. § szerint büntetendő vétség kivételével.
E kivételes illetőséget kibővitette az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1887:XXVI. tc. 4. §-a, mely a pénzügyel használható bankjegyek vagy előmutatóra szóló, nem kamatozó kötelezvények jogosulatlan kibocsátását, büntetéssel sujtva, a bűnvádi eljárásnak a magyar korona országaiban megindithatására a budapesti kir. törvényszéket mondja ki illetékesnek.
Minthogy pedig a budapesti kir. törvényszéknek büntető ügyekben való hatásköre e törvényjavaslatnak törvény erejére emelkedése után, illetve hatálybaléptével a budapesti kir. büntető törvényszékre száll át, természetes, hogy a fönnemlitett ügyekben való kivételes illetőség is a budapesti kir. büntető törvényszékre ruháztatik.
Az eddigiekből következik végül az is, hogy a budapesti kir. ügyészség a budapesti kir. büntető törvényszék működésének megkezdésétől fogva, ezen kir. törvényszék mellett fog működni.
Ad 2. §
A budapesti kir. büntető törvényszéknél alkalmazandó birák és birósági hivatalnokok számát az 1875. évi XXXVI. tc. 1. §-ának második bekezdésében foglalt és az 1890. évi XXIX. tc. 3. §-a által hatályában fentartott rendelkezés értelmében, az igazságügyminister állapitja meg és az 1869. évi IV. tc. 16. §-ában és az 1872. évi IX. tc. 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően ugyanő hozza javaslatba Ő Felségének a budapesti kir. törvényszékhez kinevezett itélőbiráknak a szükségletnek megfelelő számban a felállitandó kir. büntető törvényszékhez hivatalból áthelyezését.
Ad 3. §
Az 1891. évi XVII. tc. 25. §-ának első bekezdése értelmében a Budapesten elhelyezett kir. törvényszékek elnökei a kir. Curia rendes biráinak létszámába vannak sorozva és azokkal a rangfokozat, rangsor, járandóság és a fokozatos fizetésre való igény tekintetében egyenlő jogokkal birnak.
E törvényes rendelkezés teszi szükségessé a 3-ik §-ban foglalt intézkedést, mely egyidejűleg hatályon kivül helyezi az idéztem törvényszakasz második bekezdését, melylyel a kir. Curia rendes biráinak létszáma 65-ben állapittatik meg.
A kir. Curia és kir. itélőtáblák itélőbiráinak számfeletti birákkal való ideiglenes szaporitásáról szóló 1893. évi XXXII. törvénycikk a fönn javasolt szaporitás daczára is érintetlen marad.
