1. § A lonjavölgyi vasut elnevezése alatt a m. kir. államvasutak Dugoselo állomásából ezen vasutak Novska állomásáig vezetendő fővonalnak, továbbá a fővonalból Banovajarugánál kiágazólag a barcs-pakráczi vasut Pakrácz állomásáig vezetendő szárnyvonalnak, mint gőzmozdonyu vasutvonalnak épitésére s üzletére vonatkozólag előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, ezennel beczikkelyeztetik.
2. § Az 1. §-ban megnevezett vasut megépitésére 500,000, szóval: ötszázezer forintnyi állami segély engedélyeztetik, s a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az államsegélyt az állampénztári készletekből bocsássa rendelkezésre.
3. § A vasut részére engedélyeztetnek ezenkivül az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvénycikkekben megjelölt adózási és egyéb kedvezmények.
4. § Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba, s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Ezen engedélyokirat erejénél fogva gróf Berchtold Arthur és érdektársai engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a m. kir. államvasutak Dugoselo állomásától a m. kir. államvasutak Novska állomásáig vezetendő fővonalat, továbbá a fővonalból Banovajarugánál kiágazólag a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut Pakrácz állomásáig vezetendő szárnyvonalat mint egységes gőzmozdonyu vasutat, az alábbi feltételek alatt megépitsék és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák.
2. § A nevezett engedélyesek részére biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyesek a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reájuk, mint engedélyesekre kötelezettségeket rónak, magukat feltétlenül alávetik.
Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmazkodni kötelesek:
a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1887. évi XXIV. törvénycikk értelmében, illetve az 1878. évi XX. törvénycikk által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. Czikkében elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény és az 1892. évi decz. hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz; s végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § A pálya épitésére és az üzlet berendezésére vonatkozó feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister saját hatáskörében fogja kiadni.
A jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező ezen feltételeket illetőleg egyébként fentartatik a nevezett minister részére a jog, hogy azoktól egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.
4. § Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számitandó 6 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapitott határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek.
A késedelem következményei egyedül az engedélyeseket terhelik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1895. évi április hó 2-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881:XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.
Az engedélyesek minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya épitése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módositásokat és kiegészitéseket is foganatositani.
Ellenben az engedélyesek az általuk a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak.
A pálya épitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak.
5. § Ezen pálya kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik.
6. § A m. kir. államvasutak Dugoselo és Novska állomásaihoz, valamint a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut Pakrácz állomásához való csatlakozás és az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut részvénytársasággal - a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett - egyezségre lépni kötelesek.
A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyesek az uj épitési tőkéből fedezni tartoznak.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
7. § Az engedélyezett vasut megépitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 4.200,000 forint, azaz: négymillió kétszázezer forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 226,400 forintot tartoznak forditani.
Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.
Ugyancsak a tényleges tőkéből 45,000 forint kihasitandó és készpénzben vagy a vasutak kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényeiben, mint tartalék, külön kezelendő.
Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
8. § Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
9. § A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el.
A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az épitkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére azonnal el fog rendeltetni.
10. § Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokirat kiadása előtt 130,000 forint, azaz egyszázharminczezer forintnyi biztositékot készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Ezen biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztositék a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható.
Ha az engedélyesek a jelen engedélyokiratban a pálya kiépitését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4-dik §-ban megállapitott kiépitési határidő tekintetében nem tennének eleget, a kereskedelemügyi magy. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fennebbi biztositékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépitésére felhasználni, mi által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
11. § Az engedélyezett pálya üzletének kezelését engedélyesek a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
Engedélyesek kötelesek az üzletkezelés iránti szerződést oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen.
12. § A menet- és szállitási dijak az engedélyezett vasut számára a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és km.-ként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be.
A legmagasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr. dijtétel szedhető be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kgr.-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kgr. és km.-ként 0.40 krnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsuly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáruosztályban 0.90 kr., a II-ik mérsékelt darabáruosztályban 0.60 kr. és a terjedelmes áruk után 1.20 kr.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0.50 kr. dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kilogramm- és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximalis viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint a kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.
Engedélyesek a vasut üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy dijszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezik magukat engedélyesek:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyeznek, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednek;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fognak engedélyezni;
4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyesek a létrejött megállapodások értelmében a m. kir. államvasutakra ruházzák át;
5. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el, a minister kivánatára engedélyesek saját illető összdijtételeiket ugyanoly százalékarányban leendnek kötelesek leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyesek közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fognak felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fognak;
7. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalaikat illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fognak.
13. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyesek által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlő vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal a felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
14. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
15. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Kötelesek továbbá az engedélyesek azon határozmányok- és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén kötelesek az engedélyesek a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. tc. 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
16. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
17. § Az engedélyesek a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuton vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára a m. kir. postát szállitani kötelesek.
A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapitani.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
18. § Az engedélyezett vaspálya mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távirdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. tc. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek.
A távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállitásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, berendezés és üzletben tartás feltételeit rendeleti uton állapitja meg, melyekhez engedélyesek alkalmazkodni kötelesek.
Engedélyesek a vasutra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távirda-, távbeszélő- vagy villamos jelzők létesitésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasut forgalomba helyezéseig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távirda-, vagy távbeszélő vezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelzőkészülékekig engedélyesek költségén, a részletekre nézve az illető posta- és távirda-igazgatóság és engedélyesek közt jegyzőkönyvileg megállapitott feltételeknek megfelelően saját közegei által megépittesse.
Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda-, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-, vagy távbeszélő-vezeték nem épittetnék, engedélyesek kötelesek az oszlopok és más épitési anyagok összes árát és az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összesépitési költségeknek az üzleti vezetékek létesitésére forditott aránylagos részét megtériteni. Mindkét esetben kötelesek engedélyesek az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az épitendő pálya mentén az illető posta- és távirda-igazgatóság által meghatározott módon és időben saját költségükön szétosztani.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni; ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át.
Az üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasut kiegészitő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában megállapitott esetekben és módok szerint az államra háramlanak át.
Egyébként az 1888:XXXI. tc., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők.
19. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vasuton annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanitás nélkül a második vágányt az esetre kiépiteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14,000 forintot osztrák értékben meghalad.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyesektől csak az alább megállapitott engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.
20. § Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasut üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyon-mérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.
Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.
21. § Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapitani s a tényleges épitési és berendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV. tc. 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.
Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A kétnemü részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányok az alakitandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakitandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik.
A részvénytársaság megalakitásához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének; a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság székhelye Budapest.
22. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az ezennel az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban érintett feltételek mellett e vasutra nézve is az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számitandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg.
Ezen 90 év leteltével a vasut és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében e vasutra nézve is az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880:XXXI. tc. 2. §-ának és az 1888:IV. tc. 2. § b) és c) pontjainak jelen vasutra nézve ezen § első bekezdése értelmében irányadó határozmányaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
23. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülömben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
24. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat- és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 100 frttól 10,000 forintig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.
Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztositékot az eredeti összegre a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartoznak.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne; ugyszintén, ha a fenti 4-ik §-ban megállapitott határidők az épitési tervek benyujtása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasutengedélyezési szabály 11-ik §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék, a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetnének fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakitanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, a károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik.
25. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek.”
