1. § Minden hajó, mely belföldi tengeri kikötőben vagy révben, vagy a tengerpart egyéb pontján kiköt és ott kereskedelmi müveletet végez, a kikötői illetéket ezen törvény határozatai szerint az illetékes révhivatalnál (révhivatal vagy révkirendeltség) lefizetni tartozik.
2. § A kikötői illeték fizetésének kötelezettsége azon pillanattól kezdve áll be, melyben a hajó a kereskedelmi müveletet megkezdi. A fizetés a hajó távozása előtt teljesitendő. A tengerészeti hatóság azonban különleges esetekben más fizetési módozatot engedélyezhet. A hajó, mely kereskedelmi müvelet eszközlése után valamely kikötőben leszereltetik, vagy ezen kikötőből más okok miatt három hó alatt nem távozik, a kikötői illetéket legkésőbben az érkezés napjától számitott három hó leteltével tartozik lefizetni.
Az ily hajó a kikötői illeték ujbóli fizetése alól mindaddig mentes, mig árúknak vagy utasoknak felvétele vagy kiszállitása végett valamely más belföldi tengeri kikötőben, révben vagy a tengerpart valamely más pontján ki nem köt.
A kikötői illeték fizetéseért a hajó szavatol.
3. § Ezen törvény értelmében kereskedelmi müveletnek az utasok vagy árúk felvétele és kiszállitása tekintetik.
Kereskedelmi müveletnek nem tekintetik:
a) a posta felvétele vagy leadása;
b) csolnakok partra küldése;
c) leveleknek vagy egyszerü mintáknak átadása vagy átvétele;
d) kizárólag a hajó szükségletére szolgáló élelmi szereknek, a kőszénkészletnek és a hajófelszerelési és elhasználási tárgyaknak utánpótlása, a mennyiben ezek a hajó utjának folytatására szükségesek, mi iránt az illetékes révhivatal határoz;
e) kalauzoknak, rakodó munkásoknak, letartóztatottaknak és vagyontalan hazaszállitottaknak felvétele vagy partra szállitása, az utközben megbetegedett személyeknek, az utazás tartama alatt meghaltak holttesteinek, végül az utközben felvett, hajótörést szenvedetteknek partra szállitása;
f) használt üres hordóknak vagy más használt üres tartályoknak leadása vagy felvétele;
g) hajóknak vontatása;
h) az árúk kirakása oly hajóról, mely szenvedett sérülés következtében köt ki, a mennyiben a javitási munkálatok befejezése után a kirakott árúk ugyanazon hajó által ujból felvétetnek;
i) utasoknak és árúknak felvétele vagy partra szállitása, a mennyiben ez hatósági rendeletre vagy erőhatalom következtében történik, mely utóbbi esetben az illetékes révhivatal határoz.
4. § A kikötői illetékek fizetése alól mentesek:
a) a hadihajók, továbbá a kizárólag katonai czélokra bérelt hajók;
b) a kincstári hajók;
c) mindazon belföldi és ezekkel egy tekintet alá eső idegen hajók, melyeknek tiszta tonnatartalma a 25 tonnát meg nem haladja;
d) bármily lobogóju yachtok, ha az illető államok részéről ilyenekül elismervék és kereskedelmi műveletet nem végeznek;
e) a halászat üzésére szolgáló jármüvek, azon esetben is, ha friss halat vagy csalétket szállitanak;
f) a hajórakomány kirakását vagy feladását közvetitő rakodó jármüvek;
g) belföldi hajók és más jármüvek, melyek kizárólag nyilvános kikötői épitkezések munkálataira szánt anyagokat szállitanak;
h) kizárólag belcsatornákon és folyókon közlekedő jármüvek;
i) ujonnan épült hajók, melyek valamely belföldi hajóépitő-telepről vizrebocsátva, belföldi kikötőbe mennek, hogy ott az első rakodást megkezdjék;
k) tengeralatti táviróhuzalok elsülyesztésével, emelésével vagy igazitásával foglalkozó hajók, feltéve, hogy bármily kereskedelmi müvelet teljesitésétől tartózkodnak;
l) oly hajók, melyek kizárólag tudományos vagy oktatási czélból tesznek utakat, a mennyiben ezen körülmény fenforgását a tengerészeti hatóság elismeri.
5. § A kikötői illeték a tengeri hajók köbözésére nézve érvényes szabályok értelmében megállapitott tiszta tonnatartalom alapján szabatik ki, 50%-nál nagyobb töredék egész tonnának számittatik, 50% vagy ennél kisebb töredék számba nem vétetik.
6. § Belföldi, valamint ezekkel egy tekintet alá eső idegen gőzösök tiszta tonnánként a következő illetéket fizetik:
| a) ha külföldről érkeznek: | |||
| ugyanazon naptári évben az első és második utról való érkezés alkalmával | 40 krt, | ||
| a harmadik és negyedik utról való érkezés alkalmával | 30 krt, | ||
| az ötödik és minden további utról való érkezés alkalmával | 20 krt, | ||
| b) ha belföldről érkeznek | 15 krt. |
A mely gőzös az ezen §-ban megállapitott illetékek egyikét megfizette, azon első érkezés napjától számitandó 20 napon át, mely érkezésért az illeték lerovatott, az összes belföldi kikötőkben, révekben és a tengerpart minden egyéb pontjain illetékmentes; feltéve:
1. hogy ezen idő alatt külföldi kikötőt nem érint, kivéve az erőhatalom eseteit, de akkor is a nélkül, hogy ily kikötés alkalmával kereskedelmi müveletet teljesitene;
2. hogy az a) pont alatt emlitett gőzös belföldi kikötők, révek és a tengerpart egyéb pontjai között forgalmat nem közvetit; kivéve azon egyedüli esetet, midőn valamely rendes hajójáraton szállitott árúk vagy személyek az ugyanazon társaság által fentartott más rendes hajójáraton szállittatnak tovább.
Oly gőzös, mely ezen határozatot meg nem tartja, minden oly kikötőben, révben, vagy a tengerpart egyéb pontján, melyet az emlitett 20 nap alatt belföldi forgalom közvetitése végett érint, mindannyiszor tiszta tonnánként 15 krnyi illetéket fizetni tartozik.
7. § Belföldi, valamint ezekkel egy tekintet alá eső idegen gőzösök, melyek lajstromozási okmányok alapján kizárólag az adriai tengeren való hajózásra jogositvák és pedig nyugat felé a Santa Maria di Leuca hegyfokig, kelet felé a Clarenza fokig, ideértve a lepantói öblöt, a joniai szigeteket, a zantei kikötőt és csatornát és az ezen vizekbe ömlő folyókat, magukat a folyó naptári évre a 6. §-ban megállapitott kikötői illetékek fizetése alól megválthatják, ha tiszta tonnánként 4 frtot lefizetnek.
8. § BelföIdi és ezekkel egy tekintet alá eső idegen gőzösök, melyek kizárólag belföldi kikötők, révek és a tengerpart egyéb pontjai között közlekednek és melyek nem érintenek külföldi kikötőt, kivéve az erőhatalom eseteit, de akkor is a nélkül, hogy ily kikötés alkalmával kereskedelmi müveletet végeznének; magukat egy naptári évre a 6. §-ban megállapitott kikötői illetékek fizetése alól megválthatják, ha tiszta tonnánként azon esetben, ha tiszta tonnatartalmuk 100 tonnáig terjed: 50 krt, - azon esetben pedig, ha tiszta tonnatartalmuk a 100 tonnát meghaladja: 2 frtot fizetnek.
9. § Belföldi és ezekkel egy tekintet alá eső idegen vitorlás hajók tiszta tonnánként a következő illetéket fizetik:
| a) ha a külföldről érkeznek: | |||
| azon esetben, ha tiszta tonnatartalmuk 100 tonnáig terjed | 4 krt, | ||
| azon esetben pedig, ha tiszta tonnatartalmuk a 100 tonnát meghaladja | 10 krt, | ||
| b) ha a belföldről érkeznek: | |||
| azon esetben, ha tiszta tonnatartalmuk 100 tonnáig terjed | 2 krt, | ||
| azon esetben pedig, ha tiszta tonnatartalmuk a 100 tonnát meghaladja | 5 krt. |
A mely vitorlás hajó az ezen §-ban megállapitott illetékek egyikét megfizette, azon első érkezés napjától számitandó 60 napon át, mely érkezésért az illeték lerovatott, az összes belföldi kikötőkben, révekben és a tengerpart egyéb pontjain illetékmentes; feltéve, hogy ezen idő alatt külföldi kikötőt nem érint, kivéve az erőhatalom eseteit, de akkor is a nélkül, hogy ily kikötés alkalmával kereskedelmi müveletet teljesitene.
A vitorlás hajók magukat a fenti kikötői illetékek fizetése alól a folyó naptári évre megválthatják, ha a bel- vagy külföldi hajózás szerint tiszta tonnánként a megfelelő kikötői illeték kétszeres összegét lefizetik.
10. § A belföldiekkel egy tekintet alá nem eső idegen hajók minden érkezés alkalmával tiszta tonnánként egy forintnyi illetéket fizetnek.
11. § Az államnak azon joga, hogy az ezen törvény helytelen alkalmazása következtében be nem szedett vagy csak kisebb összegben beszedett kikötői illetéket pótlólag kiszabja; azon naptól számitott egy év alatt évül el, a mely napon az illeték lefizetendő lett volna.
Ugyanezen határidő alatt érvényesithetők a felek részéről az illetéktelenül teljesitett fizetések visszatéritésére vonatkozó igények.
A kikötői illetéket az illetékes révhivatal szabja ki.
A kiszabás körül felmerülő vitás kérdések felett másodfokulag a tengerészeti hatóság, harmadfokulag és végérvényesen a kereskedelemügyi minister határoz.
12. § Az ezen törvény alapján beszedett kikötői illetékekből eredő összes bevételek 20 százaléka a tengerészeti és tengeri halászati segélyalapokba folyik.
13. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és általa a kikötői illetékekről szóló 1883. évi XXXII. törvénycikk hatályon kivül helyeztetik.
14. § Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
