1897. évi XIV. törvénycikk indokolása

a Magyarország és Ausztria között, egyrészt Besztercze-Naszód és Máramaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal megállapitásáról * 

Magyarország és Ausztria között a mai Besztercze-Naszód vármegye és Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal Bukovina tartománynak 1775-ben Ausztriához történt csatoltatása óta folyton vitás volt.

A vita az Alsó-Borgó és Borgó-Tiha magyarországi, illetőleg Dorna-Kandreny és Poiana-Stampi ausztriai (bukovinai) községek közt a Piatra-Dornii nevű hegytől a Priporu-Candri nevű hegyig elhuzódó országos határvonal menete körül forgott, s időnkint határvillongásra is adott okot.

E kérdés újabban 1868-ban került ismét szőnyegre, midőn Magyarország keleti határának Románia felőli rendezése végett a helyszinére vegyes nemzetközi bizottság küldetett ki; s ugyanekkor a fennebbi vitakérdés megoldása iránt is az érdekelt államok kormányai részéről rendszeres tárgyalások indultak meg, melyek végezetül külön vegyes országos bizottság kiküldését eredményezték.

A fenforgó vitakérdések tisztázásával három izben, ugymint 1878-ban, 1879-ben és 1886-1887-ben külön-külön vegyes bizottság foglalkozott; megállapodásra azonban csupán az 1886-1887-ben Bécsben folytatott vegyes bizottsági tárgyalások vezettek.

Az utóbb emlitett években működött vegyes országos bizottság a Bécsben 1887. évi január hó 17-én és folytatva tartott ülésekről felvett jegyzőkönyv tanusága szerint az országos határvonal menetére nézve az egész eddig vita tárgyát képezett határvonalon egyetértő megállapodásra jutván: e megállapodás még 1887-ben az érdekelt kormányok részéről jóváhagyatott; mire a határjelzési munkálatok nyomban folyamatba tétettek, s azok az ezen munkálatok folyamán szükségeseknek bizonyult és az érdekelt kormányok által el is rendelt műszaki pótmunkálatokkal együtt az 1889. év végéig végre is hajtattak.

A határjelzési összes munkálatokat a m. kir. kormány 1890. évi deczember 10-én tartott ministertanácsban, a cs. kir. kormány pedig 1892. év elején észrevétel nélkül helybenhagyta, mihez képest a határrendezésre vonatkozó okmányok és térképek sokszorositása is foganatba vétetett; végül ez is megtörténvén, a határrendezés törvénybeiktatása iránti lépések is megtehetőkké váltak.

A fentérintett s hivatalos másolatban 1% alatt ide mellékelt jegyzőkönyv tanusága szerint a vegyes országos bizottság országos határvonalul közmegegyezéssel a 2% alatt másolatban idecsatolt vezérkari térképlapon vörös tentával huzott vonalat hozta javaslatba.

A javaslatba hozott és a mellékelt bizottsági jegyzőkönyvben tüzetesen körülirt országos határvonal állandósitása és további határvillongások megelőzése érdekében a vegyes országos bizottság az országos határvonalnak állandó jelekkel (határkövekkel és határhalmokkal) való megjelölését azonban nemcsak az addig vitás és most már egyezségileg megállapitott határvonal mentén, hanem a nem vitás határvonalon is, vagy a Piatra-Dornii nevű hegytől keleti irányban a Magyarország, Ausztria (Bukovina) és Románia közti hármas határpontig illetőleg a Priporu-Candri nevű hegytől nyugati irányban a Magyarország, helyesebben Máramaros vármegye, Bukovina és Galiczia közti hármas határpontig terjedő határvonal egész hosszában is szükségesnek tartván, inditványozta, hogy a határjelzés a Magyarország és Ausztria (Bukovina) közötti egész határvonalon vitessék keresztül.

A vegyes országos bizottság javaslatai, miként az előrebocsátott történeti vázban már röviden jeleztem, az érdekelt kormányok részéről egész terjedelmökben elfogadtatván, a határjelzési munkálatok ilyen értelemben a helyszinére kiküldött vegyes bizottságok által a 3% és 4% alatt hiteles másolatokban ide mellékelt határjelzési leirásokban, és a foganatositott határjelzésről Bukovinában Jakobeny községben 1887. évi október hó 1-én, illetőleg Dorna-Vátra községben 1888. évi október hó 18-án felvett és 5% és 6% alatt hiteles másolatokban idezárt jegyzőkönyvekben körülirt módon pontosan végrehajtattak.

E munkálatok végrehajtása, valamint az 1889. év folyamán végzett műszaki pótmunkálatok, ugyszintén az országos határvonalnak, valamint az összes határjeleknek mindkét érdekelt ország kataszteri térképeibe történt berajzolása, továbbá az egyezményileg megállapitott országos határvonalnak (illetve a felállitott határjeleknek) háromszögméreti meghatározása az érdekelt két kormány részéről - mint ugyancsak fennebb érintettem, - 1890-, illetve 1892-ben jóváhagyatván: a Magyarország és Ausztria között Besztercze-Naszód vármegye és Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal menetére nézve hosszú idő óta fennállott vita az érdekelt két állam kormányai által közös egyetértéssel békés és Magyarországra nézve megnyugtató elintézést nyert.

Bővebb tájékoztatásul 7% alatt másolatban csatolok egy vezérkari térképlapot a következő felvilágositások kiséretében:

Az osztrák cs. kir. kormány az országos határvonalat a Piatra-Dornii nevű hegytől, illetőleg az ezen térképlapon római II. a-val jelzett ponttól H betüvel jelzett pontig vörös tentával kihuzott, s ezen ponttól a Priporu-Candri nevű hegyig fekete szaggatott, a végén ismét folytonos vörös vonal szerint követelte.

Ezzel szemben az 1878-ban magyar részről eljárt bizottság az országos határt a vitás határvonalon Piatra-Dornii-tól kezdve ezen térképlapon a szaggatott és közben pontozott vastag vörös vonal irányában a római II. a ponttól római III., IV. és VI. számokkal megjelölt pontokon át kivánta megállapitani.

Az 1879-ben eljárt magyarországi bizottság viszont az országos határt a Piatra-Dornii nevű hegytől, illetve a térképlapon római II. a-val megjelölt ponttól a római IV. számmal megjelölt pontig megtartotta ugyan, de innen a vitás határvonal nyugati végéig, vagyis a Priporu-Candri nevű hegyig az országos határt a római V. a és VI. a-val megjelölt irányban a szaggatott vékonyabb vonalban vitatta.

Végre ugyanezen térképen a nem szaggatott folytatólagos vörös vonal az 1886-1887. évi vegyes országos bizottsági tárgyalások során egyezségileg javaslatba hozott és kormányilag jóváhagyott új határvonal menetét mutatja, ugymint az, a fentebb emlitett és 2% alatt csatolt vezérkari térképmásolaton is Piatra-Dornii-tól Priporu-Candri-ig terjedőleg berajzolva van.

Annak megemlitése mellett, hogy az 1878. és 1879-ben eljárt magyar bizottsági tagok nézetének érvényre jutása esetén az országos határvonal menete Magyarországra nézve még kedvezőbben állapittatott volna meg, hogy azonban e nézet érvényesitése, szemben a cs. kir. kormány felfogásával, teljesen kizártnak mutatkozott, hangsúlyoznom kell, hogy a határrendezés eredménye Magyarország érdekeinek igy is megfelelő, a mennyiben Magyarországhoz 393 hold 685 négyszögöl, Ausztriához 85 hold 1.215 négyszögöl csatoltatott, ugy, hogy Magyarország javára addig vitás és de facto Ausztriához tartozó területből 307 hold 1.070 négyszögöl esett át.

Ezek után megemlitve még azt, hogy a jelen határrendezés folytán Ausztriából Magyarországba átesett területek telekkönyvezése és adózási viszonyainak teljes tisztázása még hátra van, és hogy az e részben szükséges intézkedések a jelen törvényjavaslat elfogadása, illetve törvényerőre emelkedése után fognak megtétetni, - azzal a kérelemmel járulok a t. törvényhozás elé, hogy tekintettel az előadottakra, valamint figyelemre méltatva, hogy ezen határkérdésben az osztrák cs. kir. kormánynál több eredményt elérni nem volt lehetséges: a szóban levő s a nemzetközi jog szabályai értelmében az érdekelt két állam kormányaira már eddig is kötelező határmegállapodásokat a jelen törvényjavaslat elfogadása utján jóváhagyni méltóztassék.

1. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

Bizottsági jegyzőkönyv

A magy. kir. és cs. kir. belügyministerium részéről a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti határvillongások elintézése czéljából elrendelt s Bécsben 1887. évi január hó 17-én s a következő napokon megejtett tárgyalásokról.

A bizottság 1887. évi január hó 17-én megalakulván, annak tagjai a következők:

A cs. és kir. közös hadügyministerium képviseletében:

Fabini Lajos, cs. kir. táborkari ezredes, és a 17. számú gyalogsági dandár parancsnoka.

A m. kir. belügyministerium képviseletében:

1. Torkos László, m. kir. ministeri tanácsos.

2. Kiszely Károly, nyugalmazott m. kir. ministeri tanácsos.

A cs. kir. belügyministerium képviseletében:

1. Gróf Kielmansegg Erich cs. kir. ministeri tanácsos.

2. Pawlowski Antal, cs. kir. épitészeti tanácsos s a bukovinai országos kormány épitészeti osztályának főnöke.

A tárgyalások kezdetén a cs. kir. belügyministerium képviselői határozottan kinyilatkoztatták, hogy a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti tényleges határra nézve fenlevő viszályok elintézése jelen bizottság egyedüli feladatát képezi s a cs. kir. kormány igényeinek elismerésére nevezett országok közötti jogi határra következtetést ne képezzen, sőt inkább, hogy a cs. kir. kormány kénytelen magának fentartani, Bukovinának a jogi határra nézve Magyarország (Erdély) ellen fennálló igényeit adandó alkalommal érvényre juttatni.

A cs. kir. belügyministerium képviselői részéről kifejezett ezen fentartás ellenében a m. kir. belügyministerium képviselői kényszeritve látják magukat kijelenteni, hogy tekintettel azon körülményre, miként a Priporu-Candri és Piatra-Dorni közötti s jelen tanácskozás tárgyát képező határvonal kivételével, - a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti határvonalon, a Podu de Piatrán levő hármas határponttól kezdve, a Bukovina, Gácsország és Magyarország (Erdély) között lévő hármas határpontig, kétség nem forog fenn, de egyáltalában jelenleg viszályok sem léteznek: a Bukovina és Magyarország (Erdély) között fennálló jelenlegi határ, mint valóságos országos határnak tekintendő. Ezen nyilatkozatnak indokolása a m. kir. kormány részéről azon időpontra tartatik fenn, melyben a cs. kir. osztrák kormány képviselői által a jogi határra nézve jelzett, - igényeit érvényre hozni fogja. Mindkét kormány képviselői részéről egyetértőleg megállapittatik, hogy a tényleges határvonalra nézve évek óta fennálló viszályoknak elintézésével, valamint Bukovina és Magyarország (Erdély) között és pedig Priporu-Candritól Piatra-Dorniig terjedő vonalon, egy új országos határnak megállapitásával az országos határ egyszersmind kölcsönösen községi és kataszteri határul irányadónak tartandó ugyan, de nem lehet az egyszersmind befolyással a magánbirtok és tulajdonjogi viszonyokra és hogy ez utóbbiakra vonatkozó esetleges perlekedések, az illetékes birósági hatóságok eldöntésének maradnak fentartva.

Minek utána mindkét ministeri képviselőség első vonalban a rendelkezésére bocsátott adatokat és iratokat, névszerint az 1878. és 1879. években a helyszinére kirendelve volt vegyes ministeri bizottság iratait behatólag átvizsgálta, s mindkét részről a cs. és kir. közös hadügyministerium képviselőjének ezen adatok és iratok betekintésére alkalom nyujtatott, valamint a határvillongások eredete és fejleménye felől a szükséges értesitések megadattak, az összbizottságnak 1887. évi január 17-én tartott első összejövetele alkalmából egy bizalmas és nem kötelező eszmecsere fejlődött. A kölcsönös megvitatásokból kitünt, hogy a bizottság előtt levő különböző határ- és kataszteri leirásoknak a terepre való alkalmazása, a mint azt az 1:25.000-nyi mértékben készitett bizottsági térkép láttatja, ezen leirások mindegyike különböző s egymástól lényegesen eltérő eredményre vezet. A bizottság ennélfogva feladatának tartotta mindenekelőtt a viszályos határ menetén az állandó pontokat kipuhatolni, melyekre nézve a különböző határleirásokban több vagy kevesebb határozott és hasonnemű támpontok találhatók. Ezen feladattal legközelebb Kiszely min. oszt. tanácsos és Pawlowsky épitészeti tanácsos, a bizottságnak műszaki tagjai lettek megbizva, kik részéről tanácskozásukba a cs. és kir. közös hadügyministerium képviselője is belevonatott.

Az összbizottság a f. évi január hó 22-én tartott ülésében az albizottságnak javaslatai folytán abban állapodott meg, hogy a fentemlitett állandó pontok gyanánt a következők ösmerendők el:

1. a bizottsági térképen mint Priporu-Candri jelzett pont, mely mintegy 240 méter távolságban délnyugatnak a háromszögelési ponttól (magassági mérjegy Cote 1.117) fekszik, a hol a fennálló országos és kataszteri határ az államutat átmetszi;

2. a Dealu-Russ-on Poiana-Tamasului és Poiana-Russului között levő s 1.113 magassági mérjegygyel ellátott pont;

3. a Zimbrului (Cifor) pataknak a Dornisora patakkal való összefolyásánál, mely mintegy 200 méter távolságban délnek fekszik, a Dornisora patakon 953 magassági mérjegygyel ellátott ponttól;

4. a Piatra-Dornin, a fennálló országos és kataszteri határnak 1.650 magassági mérjegygyel ellátott háromszögelési ponttól mintegy 120 méter távolságban délnyugatnak fekvő pontja.

A tárgyalás további folyamában ily állandó pontok gyanánt, melyek a fentebbi 3. és 4. számú tételek alatt megnevezett pontok közé illesztendők, - még a következők puhatoltattak ki, illetve elfogadtattak:

a) azon hely, a hol a Borcutului patak a Dorna folyóba ömlik, a bizottsági térképen 991 magassági mérjegygyel megjelölt pontnál;

b) a bizottsági térképben megjelölt azon szögpont, mely a sub Piatra-Dorni hegyháton 1.325 magassági mérjegygyel megjelölt ponttól, mintegy 80 méter távolságban északkeletnek fekszik.

Tekintettel mindkét képviselet azon feladatára, hogy a határviszályok barátságos és előzékeny módon végleg megoldassanak, tekintettel továbbá azon körülményre is, hogy ujabbi viszályok kikerülése végett nagy mértékben kivánatos, hogy a fentebb emlitett állandó pontok között, a hol az lehetséges, a terepen könnyen felismerhető és természetes határok előállittassanak: az összbizottság egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a határvonal a többször emlitett állandó pontokon át az alantabb körülirt s a bizottsági térképben vörös vonallal tüzetesen berajzolt módon és renden huzassék.

Ezen határtárgyalás befejezte után, az összbizottság f. é. január hó 25-én tartott ülésében abban állapodott meg, hogy az illető kormányokhoz mindkét részről javaslat tétessék, miként a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti országos határra nézve minden lehető kételyek kikerülése végett a határnak necsak a Priporu-Candri-tól Piatra-Dorniig terjedő része, hanem az annak egész kinyulásában is a Podu de Piatrától kezdve végig, azaz a Magyarország, Gácsország és Bukovina között levő hármas határpontig jeleztessék s hogy az itten felállitandó határjelek a Podu de Piatrán lévő hármas határponttól kezdve folyó számokkal és pedig az egyik oldalon B. (Bukovina), a másik oldalon M. O. (Magyarország) jelzéssel elláttassanak.

Tekintettel ezen javaslatra az alább következő határleirás kiterjesztetett a jelen értekezlet tulajdonképeni tárgyát képező, a Priporu-Candri-tól Fiatra-Dorniig terjedő vitás határvonalon túl a Tesna-Imputita-tól a Podu de Piatrá-n levő hármas határpontig és a bizottsági térképbe berajzoltatott, daczára annak, hogy a meghosszabbitott vonalon a tényleges országos határ eddigelé vitás nem volt.

Minthogy az utóbbi körülmény a két ország közötti határnak, Tesna-Imputita-tól kezdve a Magyarország, Gácsország, a Bukovina között lévő hármas határpontig északnak terjedő vonalára nézve is fennáll; az összbizottság azon nézetben van, hogy a szóban lévő javaslatának elfogadása esetére, a mindkét kormány részéről kirendelendő határjelzési küldöttség a határjelzőknek a határnak északi vonalán leendő felállitását is minden akadály nélkül egyetértőleg eszközöltetheti.

Ennek utána ugyancsak az összbizottságnak f. é. január hó 25-én tartott ülésében a következő határleirás lőn egyetértőleg megállapitva:

Határleirás

A határvonal a Tesna-Imputita patakból a pareu Priporu-Candri patakocskát követi s ezen patakban fölfelé a Pripor-Candri nevű magaslat azon pontjára vezet, a hol nyugatra és az ugyanott elvonuló államút előtt egy régi határdomb létezik. Innen a határ egyenes vonalban az államutat keresztbe átmetszve egy második kelet felé s ezen úthoz közel fekvő határdombhoz vezet, mely utóbbi határdomb a Pripor-Candri-n levő s 1.117 magassági mérjegygyel jelzett háromszögelési állandó ponttól mintegy 220 méter távolságban délnyugatnak fekszik. Ezen utóbbi határdombtól a határ egyenes vonalban délkeleti irányban, a Russului patak két ágát átmetszve, a Poiana Tamasului (Magyarországban) és Poiana-Russului (Bukovinában) között fekvő Dealu-Russului hegyen levő 1.113 magassági mérjegygyel jelzett ponthoz vezet.

Ezen ponttól a határvonal kissé balra fordulva, egyenes vonalban a Dornisora-Cracu patakot átszelve, a Dealul-Zimbrilor tetejére 1.103 magassági mérjegygyel jelzett pontra vezet, - innen egyenes vonalban közel keleti irányban a Zimbrului (Cifor) pataknak a Dornisora patakkal összefolyásáig.

Ezen ponttól egyenes vonalban délkeleti irányban a Dealul dentre voi hegyen keresztül a Barcutului pataknak a Dorna folyónak beömléséig vezet, 991 magassági mérjegygyel jelzett pontnál.

Innen a Barcutului patak folyása és pedig annak bal ága mintegy 2.650 méter távolig légvonalban a Dorna folyótól képezi a természetes határt, mely határvonal az 1.068 magassági mérjegygyel jelzett ponttól északnak mintegy 80 méter távolságban vonul el, a honnan a határvonal jobbra fordulva, egy Poiana Muzzi nevű hegyen levő 1.224 magassági mérjegygyel jelzett ponttól mintegy 160 méter távolságban észak-keleti irányban vonuló vizszakadást követi, ezen vizszakadás eredetétől a vonal egyenes irányban a sub Piatra-Dorni hegyháton levő azon ponthoz vezet, mely az 1.327 magassági mérjegygyel jelzett ponttól mintegy 80 méter távolságban északkeletnek fekszik.

Innen a határvonal ezen hegyháton vezet, északkeleti irányban a Piatra Dorni hegyre, mintegy 120 méter távolig délnyugatnak, az 1.650 magassági mérjegygyel jelzett háromszögelési ponttól, azután mintegy 100 méter hosszban délkeletnek, és azontúl keleti irányban és egyenes vonalban az 1.173 magassági mérjegygyel jelzett ponthoz vezet, mely pont a pareu Inprestit pataknak a Negrisora patakkal való egyesülés helyén fekszik. Innen követi a határvonal a Negrisora nevű patak ágyát fölfelé, annak eredetéig s végül a Pietri le Rossii nevű hegyen levő s Podu de Piatra-nak nevezett nyeregre vezet, a hol Magyarország (Erdély), Bukovina és Románia között a hármas határpont létezik.

Határjelzés

A fentebb körülirt határvonalnak megjelölése oly módon eszközlendő, hogy az alantabb megnevezett állandó pontokon, u. m. a Pripor-Candri, Dealul-Russ és Dealul-Zimbrilor nevű hegyek a határleirásban megjelölt pontjain, a Zimbrilor (Cifor) pataknak a Dornisora pataknak összefolyásánál az ottani földnyelven, átellenben a pareu Borcutuluinak a Dorna folyóba beömlésénél és pedig ez utóbbinak a balpartján, azután ezen folyótól 2.650 méternyi távolságban az ottani vizszakadás alsó végénél, azután a poiana Muzzi nevű hegyen 1.224 magassági mérjegygyel jelzett ponttól keletnek mintegy 160 méter távolságban levő helyen a sub Piatra Dorni hegyháton és a Piatra Dorni nevű hegyen az Inprutit és Negrisora patakok összefolyásánál, és végül az utóbb nevezett patak eredeténél, 70 cm. magas és 25/40 cm. vastag határkövek helyeztessenek el, melyek az egyik oldalon B. betűvel (Bukovina), a másik oldalon M. O. betűkkel (Magyarország) jelölendők meg. Ezen határkövek Podu de Piatrától kiindulva északnyugati irányban folytatólagosan megszámozva és állóhelyeiken egymástóli távolságuk, valamint a szögökkel, melyeket az összekötő határvonalak képeznek, pontos meghatározásával s az országos fölmérés háromszögelési hálózatába való befoglalásával pontosan állandósittatnak. Ezen állandó pontok közt a határvonal mintegy 1 méter magas és 2-2 5/10 méter alsó átmérőjű kőhalmokkal jelöltetik meg, melyek megfelelő távolságokban akként helyezendők el, hogy minden egyes ily határjegytől mindkét irányban egy másik határjegy látható legyen.

Az erdőkben a határvonal mindkét oldalán egyenként 3 méter s így összesen 6 méter széles átvágás eszközlendő.

Valamennyi határjel felállitásuk után egy határtérképen és egy jegyzőkönyvbe feljegyeztetnek, mely okmányok két példányban kiállitva a megjelölő bizottság által szerkesztendők. A határmegjelölés költségeit egyenlő részben a két kormány viseli.

Ezen határmegjelölés foganatositásának idejéül egyetértőleg a jelen megállapodásoknak a két kormány részéről történt helybenhagyását közvetlenül követő nyár vétetik kilátásba.

Közvetlenül a határmegjelölés foganatositása után, ezen eddigi vitás területen (szakasz) az új határvonal mint tényleges országos határ veendő.

Ezen két példányban szerkesztett jegyzőkönyv, melynek mindegyikéhez az összbizottság részéről aláirt bizottsági térkép két-két példánya mellékeltetett, - az összbizottságnak mai napon 1887. február 15-ik napján tartott zárülésében felolvastatván, összehasonlittatván, minden részről aláiratott.

Fabini m. p.,
k. k. Oberst
Torkos László s. k., Erich Geaf Kielmansegg m. p.
m. kir. ministeri tanácsos k. k. Ministerialrath
Kiszely Károly s. k., Anton Pawlowski m. p.,
nyug. min. osztálytanácsos k. k. Baurath
A másolat hiteléül:
(H. P.)
Grüner s. k.,
irodatiszt

2. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

A katonai táborkari térkép másolata

3. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

Magyarország és Bukovina közti határleirás

Az országos határnak Magyarország és Bukovina közötti megjelölése azon utasitásnak megfelelőleg lett végrehajtva, a mint az a Bécsben székelt ministeri vegyes bizottságnak 1887. évi január 17-ik és következő napjain kelt jegyzőkönyve alapján a határrendező bizottságnak kiadatott.

A határmenet megjelöléséhez 25/40 cm. vastag határkövek lettek alkalmazva, melyek 50-60 cm. mélyen a földbe nyulnak s a felett 70 cm. magasak. Ezen kövek az egyik oldalon M. O. (Magyarország), a másik oldalon B. (Bukovina) betükkel megjegyezve és a Podu de Piatrától kiindulva északnyugati irányban folytatólagos számokkal lettek ellátva.

Ezen határköveken a betük és számok a kövekbe vannak bevésve és fekete olajfestékkel láthatóvá téve.

Minden határkő, egy mintegy három méter alsó átmérőjű határhalmon lett felállitva.

Továbbá a határvonal közelebbi megjelölése végett még közbenső halmok is emeltettek, mintegy 2.5 méter alsó átmérővel, melyekbe 15 cm. vastag, a megelőző kő számával és folytatólagos betükkel megjegyzett karók helyeztettek.

Az erdőkben a határvonal mindkét oldalán három s igy összesen hat méter széles nyilás vágatott.

A A Határkövek közti szögök Felállítási helyek megjelölése
határ-
kövek
határ-
kövek
Bukovina
oldalán
Magyarország
oldalán
közigazgatási beosztás
(és (és Bukovina Magyarország
határ-
halmok)
folyta-
tólagos
száma
határ-
halmok)
egymás-
tóli tá-
vol-
ságuk
fokok perczek fokok perczek köz-
igaz-
gatási
kerület
járás-
biró-
ság

köz-
ség

vár-
megye
szol-
gabirói
járás

köz-
ség
járás-
biró-
ság
A felállitási helyek leirása és azoknak az országos felmérés háromszögelési hálózatára való vonatkozásuk
Nr. 2 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Bese-
nyő
Gle-
dény
Besz-
tercze
A határ Magyarország és Bukovina között kezdődik a Piatrele Rosi hegy Podu de Piatrának nevezett nyergén, a hol Magyarország, Bukovina és Románia között a hármas határ (triplex confinium) van és innen északnyugati irányban a völgyön lefelé a Pareu Negrisóra patak eredetéhez vezet, a hol ennek eredete (forrása) mellett jobbra egy medenczében a 2. számmal megjelölt kő állittatott fel.
Itt megjegyeztetik, hogy azon körülménynél fogva, hogy miután a hármas határ kijelölése egy nemzetközi bizottságnak későbbi időre van fentartva, ennélfogva a határ közelebbi megjelölésének is, ennek következtében az erdő kivágásának is el kellett maradnia.
Nr. 3 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A 2-ik számú kővel ellátott határhalomtól, a határvonal északnyugati irányban vezet, követve a Pareu Negrisora patak ágyát lefelé a Pareu Imprestietu beömléséig a Pareu Negrisorába.
Ezen a helyen és pedig mind a két patak bal oldalán, közel az egyesülésükhöz lett felállitva a 3. számú kővel jelzett határdomb (lásd vázrajzot).
Nr. 4 3/d-től
Nr.
4-ig
a táv=
109.04
109 16 250 44 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A 3. számú kővel megjelölt határdombtól nyugati irányban és egyenes vonalban átszelve a Piatra Dornei két északkeleti kinyulványát és kisebb vizfolyásait, a hegylejtőn felfelé a Piatra Dornei szikla hegy nyergére vezet. Innen a határvonal jobbfelé fordul és északnyugati irányban a Pialra Dornei hegytető fensikjára vezet, a hol a bukovinai kataszteri felmérési hálózatának 1.650. számú mérjegygyel ellátott felsőbb rendű háromszögelésű pontjától délnyugatra, ettől 134.6 méternyire a 4. számmal megjelölt határdomb állittatott.
A 3. és 4. szám kövekkel ellátott határdombok között a határvonal az erdőnek 6 méterszélességben történt kivágásával s azon kivül még következő közbenső határhalmokkal lett megjelölve.
3/a. 595.0 180 . . . 3/a Piatra Dornei hegy északkeleti kinyulványának ormán.
3/b. 745.0 180 . . . 3/b a hegylejtőn.
3/c. 708.0 180 . . . 3/c a kelet felé lehajló hegyháton.
3/d. 410.0 180 . . . 3/d az egyenes vonal sarokpontjánál a Piatra Dornei sziklahegy nyergének legmélyebb pontján.
Nr. 5. (4/c-től
Nr.
5-ig)
300.0
79 46 280 14 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A 4. számú kővel ellátott határdombtól, a határvonal délnyugati irányban követve az ez irányban leeső hegyhátat, az 5. számú kővel ellátott határhalomhoz vezet a Sub Piatra Dornellihez.
Ezen határszakaszon következő közbenső határhalmok lettek felállitva.
4/a. 118.4 276 28 83 32 4/a. a sziklahegytető élén.
4/b. 362.0 . . . . 4/b. az alsó sziklaszakadék csúcsán.
4/c. 320.0 190 46 169 14 4/c. a hegyhát lábán.
Nr. 6 (5/c-től
Nr.
6-ig)
87.1
. . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A Sub Piatra Dornein felállitott s 5. számú kővel ellátott határdombtól, a határ északnyugati irányban és egyenes vonalban vonul a Pojána Mutzi erdőtisztás közelébe kelet felé eső és az ottani vizszakadás kezdeténél felállitott s 6. számú kővel megjelölt határdombhoz.
Ezen határszakaszon az erdő a szükséghez képest kivágatott és azon a következő közbenső halmok állittattak fel.
5/a. 147.9 180 . . . 5/a. A hegyhát vonalban eső lejtőjén.
5/b. 515.7 180 . . . 5/b. U. a.
5/c. 303.3 180 . . . 5/c. U. a.
6/a. 320.0 . . . . A 6. számú kővel ellátott határdombtól a határvonal északnyugati irányban követve az érintett vizszakadás ágyát, tulajdonképen pedig a Pareu Barkutului egyik mellékforrását a Pareu Barkutului patak medrébe vezet.
A beömlés helyén 6/a számmal jelölt határhalom lett felállitva és pedig a szakadás baloldalán a Pareu Barkutului balpartján.
6/b. 2.300 . . . . Ezen 6/a-val jelölt határdombtól az országos határvonalat a Pareu Barkutului vizfolyásának levezető balága képezi, részben nyugati, részben északnyugati irányban, annak a Dorna folyóba való beömléseig.
Nr. 7 (6/b-től
Nr.
7-ig)
637.0
. . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A Pareu Barkutului patak mentén vonuló határszakaszon még a 6/b-vel jelölt határhalom lett felállitva és átellenében a Pareu Barkutului beömlési helyének a Dorna folyóba, ez utóbbinak balpartján a 7. számú kővel megjelölt határdomb lett emelve.
Nr. 8. (7/d-től
Nr.
8-ig)
136.6
217 26 142 34 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stamp-
ni -
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A 7. számú kővel ellátott határdombtól a határvonal északnyugati irányban és egyenes vonalban átszelve a Dealu Dentre Voi hegy kinyulványát, a Dornisora és Paren Zimbrilor (Cifor) hegyi patakok összefolyásához vezet, a hol a földnyelven a 8. számú kővel megjelölt határdomb készittetett.
Ezen szakaszon a határvonal mindkét oldalán az erdő kivágatott és azon a következő közbenső határhalmok emeltettek:
7/a. 675.1 180 . . . 7/a. a Dealu Dentre Voi fensíkjának délkeleti végén.
7/b. 144.1 180 . . . 7/b. a Dealu Dentre Voi legmagasabb pontján.
7/c. 110.0 180 . . . 7/c. a Dornisora felé eső hegylejtőn.
7/d. 87.2 180 . . . 7/d. a hegylejtőnek azon helyén, a hol igen meredek esése van a Dornisora felé.
Nr. 9. (8/b-től
Nr.
9-ig)
72.1
161 51 198 9 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stampi
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Borgó-
Tiha

Alsó-
Borgó
Besz-
tercze
A 8. számú kővel ellátott határdombtól a határvonal közel nyugati irányban a Dealu Zimbrilor hegycsúcsra az 1.103. számmal jelölt mérjegyhez (Cotte) vezet, a hol a 9. számú kővel ellátott határdomb létesittetett.
Ezen erdővágással megjelölt vonal még következő közbenső halmokkal lett felismerhetővé téve.
8/a. 371.8 180 . . . 8/a. A hegy emelkedő oldalán.
8/b. 385.1 180 . . . 8/b. U. a.
Nr. 10. (9/g-től
Nr.
10-ig)
58.7
154 48 205 12 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stampi
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Borgó-
Tiha
Besz-
tercze
A 9. számú kővel jelölt határdombtól a határvonal északnyugati irányban keresztülszelve a Dornisora Cracu patak folyás völgyét, a Dealu Rusului hegyre vezet, a hol a magyarországi Tamasului és a bukovinai Rusulai Pojánák (tisztások) között megtalált régi határhalom megujitva s megnagyobbitva a 10. számú határkővel láttatott el.
Ezen szakasz egész vonalán az erdő kivágatott s azon következő közbenső halmok állittattak.
9/a. 75.0 180 . . . 9/a. A Zimbru hegynek Dornisora Cracu felé eső hegyoldalán.
9/b. 441.1 180 . . . 9/b. Ugyanott.
9/c. 155.3 180 . . . 9/c. Ugyanott.
9/d. 289.7 180 . . . 9/d. A Rusuli hegy emelkedő oldalán.
9/e. 204.4 180 . . . 9/e. A Rusuli hegy emelkedő oldalán.
9/f. 204.4 180 . . . 9/f. Ugyanott.
9/g. 255.1 180 . . . 9/g. Ugyanott.
Nr. 11. (10/g-
től
Nr.
11-ig)
56.9
201 26 158 34 Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stampi
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Borgó-
Tiha
Besz-
tercze
A 10. számú kővel jelölt határdombtól a határvonal átszelve a Pareu Rusului két mellékfolyását északnyugati irányban és egyenes vonalban a Priporu Candri hegyre s az ottan átvonuló államút előtti és pedig ettől keletre 35.2 méter távolban fekvő régi határdombhoz vezet, mely kellően megujitva és megnagyobbitva a 11. számú kővel láttatott el.
Ezen határdomb a Priporu Candrin létező s 1.117. számú mérjegygyel jelölt háromszögelési állandó ponttól délnyugatra s ettől 244.25 méternyire fekszik.
A 10. és 11. számú kövek közötti határvonal az erdő kivágásával lett közelébb felismerhetővé téve s azon következő közbenső határhalmok állittattak.
10/a. 45.0 180 . . . 10/a. A Pareu Russulni innenső mellékága felé eső hegyoldalon.
10/b. 373.2 180 . . . 10/b. A Pareu Russului innenső mellékága felé eső hegyoldalon.
10/c. 280.7 180 . . . 10/c. A két mellékág közötti hegy hátán.
10/d. 456.1 180 . . . 10/d. A Priporu Candri emelkedő hegyoldalán.
10/e. 169.7 180 . . . 10/e. Ugyanott.
10/f. 142.2 180 . . . 10/f. Ugyanott.
10/g. 238.0 180 . . . 10/g. Ugyanott.
11/a. (Nr.
11-től
11/a-ig)
63.2
242 14 117 46 A 11. számú kővel ellátott határdombtól a határvonal egyenes vonalban átszelve az államutat s ettől nyugatra létező határhalomhoz vezet, mely megújittatván, 11/a-val jelzett karóval láttatott el.
11/b. 175 180 . . . . Ezen 11/a-val jelölt határhalomtól a határvonal délnyugati irányban a Pareu Priporu Candri patakocska eredetéhez (forrás) vezet, a hol 11/b-vel ellátott közbenső halom emeltetett.
Ez utóbbi vonalon az erdő kivágatott.
Nr. 12 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stampi
Besz-
tercze-
Naszód
Jaád Borgó-
Tiha
Besz-
tercze
A 11/b-vel jelölt határhalomtól a határvonal, követve a pareu Priporu Candri patakocska folyását lefelé, annak a Tesna lmputita patakba való beömléseig vezet, a hol és pedig a két patak földnyelvén a 12. számú kővel ellátott határdomb létesittetett.
31.201. sz./I-1. B. M.
Az osztrák cs. kir. és a m. kir. kormányok között utólag létrejött megállapodáshoz képest, illetőleg az osztrák és. kir. belügyminister úrnak 1892. évi április hó 17-én 2821. sz. a. kelt átiratában, a m. kir. belügyministernek pedig az 1890. évi deczember hó 10-én tartott ministertanácsban II. sz. a. hozott határozathoz képest 1891. évi január hó 5-én 67.112. sz. a. kelt átiratában erre vonatkozólag foglalt elhatározása alapján a Magyarország és Bukovina közti országos határ mentén a 12. és 13. számú határkövek közötti területen az országos határvonalat a Tesna patak jelenlegi, részben szabályozott patak medre képezi, úgy, a mint ez a helyszinén talált tényleges állapotnak megfelelőleg a két állam kormánya részéről az 1889-ben eszközölt határjelzési pótmunkálatok alkalmával Krudovszky Szaniszló cs. kir. nyilvántartási földmérő és Tráger Albert m. kir. háromszögelési segéd által a határjelzési térképekbe berajzoltatott.
Budapesten, 1892. évi junius hó 5-én.
A fentiekben közölt megállapodás, illetve elhatározás hiteléül
a minister helyett
(P. H.)
Torkos László s. k.,
ministeri tanácsos.
Nr. 13 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Poiana
Stampi
Besz-
tercze-
Naszód
Ó-
Radna
Nagy-
Ilva,
Neposz
és
Kosna
Ó-
Radna
A 12. számú kővel jelölt határdombtól az országos határt a völgyön lefelé a Tesna Imputita patak természetes vizfolyása képezi, annak a Cosna patakkal való egyesüléseig.
Az egyesülés helyén és pedig az alábbi vázrajz szerint a 13. számú kővel ellátott határdomb emeltetett.
(Lásd vázlatrajz.)
Nr. 14. . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Naszód
és
Ó-
Radna
Kosna,
Parva
és
Feldra
Nagy-
Ilva,
Neposz
és
Kosna
Naszód
és
Ó-
Radna
A 13. számú határkőtőé, azaz a Tesna Imputita és a Cosna patakok összefolyásától az országos határ további vonalát a Cosna patak természetes folyása képezi és pedig a Bencu pataknak abban való beömléseig, honnan a határvonala Bancu patak folyását felfelé követve a Vervu Vulfii hegy lábáig ér, a hol egy oldal patakocska beömlése felett a 14. számú kővel ellátott határdomb állittatott.
Megjegyeztetik, hogy a Bancu-pataknak a Cosna-patakba való beömlése felett a Bancu-patak jobbpartján a 13/a-val jelelt határhalom lett készitve.
13/a. 31.201. szám./I-1. B. M.
A cs. kir. osztrák belügyminister úrnak 1890. évi julius hó 21-én 12.241. sz. a. kelt átiratában közölt hozzájárulása alapján és a m. kir. ministertanácsnak 1890. évi deczember hó 10-én 11. sz. a. hozott határozata értelmében a Wulfa nevű hegy magassági mérjegye a hibásan kitüntetett 1395. m. helyett 1595 m.-re ezennel kijavittatik.
Budapesten, 1892. évi junius hó 5-én.
A minister helyett
(P. H.)
Torkos László s. k.,
ministeri tanácsos.
Nr. 15 (14/e-től Nr.
15/g)
117.0
. . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Czoka-
nestie,
Dorna-
Kan-
dreni
Besz-
tercze-
Naszód
Ó-
Radna
Ó-
Radna
és
Naszód
Feldra
Kósna,
Parva
és
Feldra
Ó-
Radna
Ó-
Radna
és
Naszód
A 14. számú kővel ellátott határdombtól a határvonal a Vervu Vulfii hegylábon követve a hegygerinczet északnyugati, majd nyugati irányban az 1395. számú mérjegygyel jelelt háromszögelési ponthoz vezet, innen nyugati irányban és egyenes vonalban, részben a hegyhát déli lejtőjén, részben a meneteles hegyháton a 14/e. közbenső halomhoz vezet, a hol is a hirtelen eső hegyháton kissé jobbra kanyarodik s itt a 15. számú határkővel megjelölt határdomb állittatott fel.
Ezen vonal erdőátvágással láthatóvá tétetett s benne a következő határhalmok hányattak fel:
14/a. 914.0 . . . . 14/a. A Bancu patak feletti hegyháton egy sziklaszakadékon.
14/b. 1.100.0 . . . . 14/b. Ugyanezen hegyháton, az erdő szélén.
14/c. 461.0 . . . . 14/c. A Varvu Vulfi nevű hegycsúcs alatt annak keleti lejtőjén.
31201. szám/I- 1. B. M.
A cs. kir. osztrák belügyminister úrnak 1890. évi julius hó 21-én 12.241. sz. a. kelt átiratában közölt hozzájárulása alapján és a m. kir. ministertanácsnak 1890. évi deczember hó 10-én 11. sz. a. hozott határozata értelmében a Wulfa nevű hegy magassági mérjegye a hibásan kitüntetett 1395 m. helyett 1595 m.-re ezennel kijavittatik.
Budapesten, 1892. évi junius hó 5-én.
A minister helyett
(P. H.)
Torkos László s. k.,
ministeri tanácsos.
14/d. 315.0 . . . . 14/d. A varvu Vulfi nevű hegycsúcson, azonos az 1395 magassági jegyű háromszögelési ponttal.
14/e. 322.0 . . . . 14/e. A Varfu Vulfi csúcsnak nyugati hegynyulványán.
Nr. 16. (15/b-től
Nr.
16.-ig)
343.0
. . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Dorna-
Kan-
dreni
u.
Czoka-
nestie
Besz-
tercze-
Naszód
Ó-
Radna
Majer
Feldra
Ó-
Radna
A 15. számú kőtől a határvonal jobbra, majdan északi, többszörösen törött iránynyal a kivágott erdőnyilás mentén a 16. számú határkővel jelzett határdombhoz vezet, mely két - a Deáca patakot képező vizér egyesülésében áll.
Ezen vonalon a következő halmok hányattak fel.
15/a. 107.0 . . . . 15/a. A Varvu Vulfitól nyugatnak vonuló vizválasztó északi meredek lejtőjén.
15/b. 277.0 . . . . 15/b. A Deáca patak fentemlitett baloldali vizerétől keletre.
(Lásd vázlatrajz.)
Nr. 17 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Czoka-
nestie
Besz-
tercze-
Naszód
Ó-
Radna
Mayer
és
Szadna
Ó-
Radna
A 16. számú kővel ellátott határdombtól a határ csaknem északi irányban a Deáca-patak természetes vizfolyását követi, annak az Aranyos-Besztercze folyóba való beömléseig, a hol a Deáca-patak bal- és az Aranyos-Besztercze jobbpartján a 17. sz. kővel jelölt határdomb emeltetett.
Nr. 18 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Fundul
Moldo-
vi und
Kirli-
baba
Besz-
tercze-
Naszód
Ó-
Radna
Új-
Radna
(Lajos-
falva)
Ó-
Radna
A 17. számú kővel ellátott határdombtól, azaz a Deáca-pataknak az Aranyos-Beszterczébe való beömlésétől a határvonal az Aranyos-Besztercze ágyába vezet felfelé a Cibó-pataknak ebbe való beömléseig.
A beömlés helyén és pedig a (bukoviniai) balparton 18. számú kővel ellátott határdomb állittatott.
Nr. 19 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Kirli-
baba
Már-
maros
Visó Borsa Visó A Cibó-pataknak 18. számú határkőnél, az Aranyos-Beszterczébe való beömlésétől a határ közel északi irányában a Cibó-patak ágyában felfelé a 19. számú kővel jelelt határdombhoz vezet, mely a Cibó-patak jobbpartján a déli Magura patakocska beömlésével átellenben emeltetett.
Nr. 20 . . . . . Kim-
po-
lung
Kim-
po-
lung
Kirli-
baba
Már-
maros
Visó Borsa Visó A 19. számú kővel ellátott határdombtól a határ északnyugoti irányban a Cibó patak folyását még tovább követi egészen a pareu Ursului patak beömléséig, a hol, és pedig a patak bal oldalán a pareu Ursului és a pareu Zupánea patakok egyesülése mellett, a 20. számú kővel jelelt határdomb emeltetett. Ezen pontnúl veszi fel a patak a Cibou nevet.
20/a. . . . . . Rada-
utz
Rada-
utz
Sipot Már-
maros
Visó Borsa Visó Az Ursului és Zupanea patakok összefolyásától, a hol a 20 kővel jelölt határdomb van felállitva, az országos határ északnyugoti irányban a Zupanea patak ágyában vezet az Ursului patak beömlésétől felfelé eső második és a Zupanea patakba kelet felé befolyó névnélküli oldalpatakocskáig, a hol, és pedig úgy a Zupánea, mint az abba beömlő oldalpatakocska balpartján az alábbi vázrajz szerint a 20/a-val megjelölt határdomb állittatott.
20/b. . . . . . A 20/a-val jelölt határdombtól, az országos határ a Zupauea patak völgyét elhagyja és északi irányban, ugyan a fentebbi névnélküli patak ágyában vezet felfelé, az abba egy keletről beszakadó szinte névnélküli vízérig, a hol az összefolyás helyén a 20/b-vel jelölt határdomb lett készitve.
Nr. 21. 177.0 . . . . Rada-
utz
Rada-
utz
Sipot Már-
maros
Visó Borsa Visó A 20/b-vel jelölt határdombtól az országos határ északi irányát még tovább is megtartja és vezet az utóbb nevezett névnélküli patak ágyában, a hol a 20/b-vel jelölt határdombtól 7.7 méternyire a 21. számú kővel megjelelt határhalom emeltetett.
A 21. számú kővel ellátott határdombtól északkeletnek egy posvány terül el, mely egyszersmind a patak forrását képezi.
(Lásd vázlatrajz.)
Nr. 22. . . . . . Rada-
utz
Rada-
utz
Sipot Már-
maros
Visó Borsa Visó A 21. számú kővel megjelelt határdombtól a határvonal északnyugati irányban és egyenes vonalban a Zupanea hegy 1397 mérjegygyel jelölt nyergére vezet, a hol a fent állott régi határhalom kellően megnagyobbittatott és a 22. számú kővel megjelöltetett.
Ezen határszakaszon egy közbenső határhalom emeltetett és 21/a-val megjelöltetett.
21/a. . . . . . 21/a. A Zupanea hegy erdőtisztásának tetején.
Nr. 23. . . . . . Rada-
utz
Rada-
utz
Sipot Már-
maros
Visó Borsa Visó A 22. számú kővel megjelölt határdombtól, a határvonal közel nyugati irányban és egyenes vonalban a Perkalab-patak eredetéhez (forrásához) vezet, a hol a 23. számú kővel ellátott határdomb állittatott, honnan az erdő a 22-ik határkőig kivágatott.
Nr. 24 . . . . . Rada-
utz
Rada-
utz
Sipot Már-
maros
Visó Borsa Visó A 23. számti kővel megjelölt határdombtól, az országos határvonalat nyugati, majd északi irányban a Perkalab patak folyása képezi lefelé a Muncul pataknak abba való beömléseig.
A Perkalab és Muncul patakok által képezett földnyelven, mely utóbbi patak Magyarország és Galiczia között az országos határt képezi, a 24. számú kővel ellátott határdomb emeltetett, mint hármas határ (triplex confinium) Magyarország, Galiczia és Bukovina között.
Ezen szakasz határvonalának közelebbi megjelölése végett, a 23. számú kővel megjelölt határdombtól lefelé a patak mentén, az erdő a szükség szerint kivágatott.

A Galiczia felőli hármas határ (triplex confinium) felállitásánál jelen volt a galicziai cs. kir. helytartóság megbizottja Sabat cs. kir. kerületi kapitány Kossowból.

Jakobeni, 1887. október 1-én.

Br. Bánffy Dezső s. k.,
főispán,
a magyar bizottság vezetője
Knales Godolfréd s. k.,
jaádi járás főszolgabirája
Kiszely Károly s. k.,
ny. minist. oszt. tan.
a kir. közl. minist. képviseletében
Izsipi János s. k.,
radnai járási főszolgabiró
Träger Albert s. k.,
m. kir. háromszögelősegéd,
a m. kir. pénzügyministeriumtól
Rusz Miklós s. k.,
naszódi járás főszolgabirája
Jákob János s. k.,
Besztercze-Naszód vármegye tiszti ügyésze
Szaplonczay Miklós s. k.,
Mármaros vármegye alispánja
Bodó Kálmán s. k.,
bessenyői jszolgabiró
ifjú Gyenge János s. k.,
visói járás főszolgabirája
(P. h.)
A másolat hiteléül:
Grüner s. k.,
irodatiszt

4. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

Magyarország és Bukovina közti határleirás

A A Határkövek közti szögök Felállítási helyek megjelölése
határ-
kövek
határ-
kövek
Bukovina
oldalán
Magyarország
oldalán
közigazgatási beosztás
(és (és Bukovina Magyarország
határ-
halmok)
folyta-
tólagos
száma
határ-
halmok)
egymás-
tóli tá-
vol-
ságuk
fokok perczek fokok perczek köz-
igaz-
gatási
kerület
járás-
biró-
ság

köz-
ség

vár-
megye
szol-
gabirói
járás

köz-
ség
járás-
biró-
ság
A felállitási helyek leirása és azoknak az országos felmérés háromszögelési hálózatára való vonatkozásuk
1.
Triplex
Confi-
nium
1-2.
609.0
m.
. . . . Kim-
polung
Dorna-
Vátra
Dorna-
Kand-
reni
Besz-
tercze-
Naszód
Bese-
nyői
Gledény Besz-
tercze
A Magyarország, Bukovina és Románia közötti hármas határpont (triplex confinium) a Petrile Rosii hegycsoport „Podul de Piatra” nevű nyergének (1630. sz. mag.-mérjegy) gerinczén, az előbb emlitett magassági ponttól a gerinczen mérve déli irányban 275 méter távolságra állapittatott meg.
Ezen ponton egy háromoldalú kőlobor állittatott fel, az egyes oldalokon M. O., B. R., Magyarország, Bukovina, illetőleg Románia jelzéssel és a betük alatt 1-es számjegygyel.
A hármas határpont helyzetére vonatkozólag a környék fix pontjai között a következő vizszintes szögleolvasások eszközöltettek:
1. a. 1-1 a.
75.90
. . . . 1/a. határoldalon B. és R. között
kiindulási pont

00° 00' 00"
m. Kelemen cserbükkön levő Δ 105° 50'
Kelemen Izvoron levő Δ 117° 10'
1/a. határhalom M. O. és R. K. 187° 30'
Δ jel a Piatra Dorni déli részén 265° 00'
Piatra Dorni sziklacsúcs 281° 10'
Δ jel a Piatra Dorni északi részén 286° 50'
A háromoldalú kőlobortól (triplex confinium) a Magyarország és Bukovina közötti határ nyugoti irányban 75.90 méterre az 1/a. sz. halommal jelöltetett meg.
1.b. 1.a.-1.b. 86.50 m. . . . . Innen ugyanazon irányban 86.50 méter távolságra az 1. b) számú halommal.
1.c. 1.b.-1.c. 114.00 m. . . . . Ezen ponttól a határ előbbi irányát elhagyva, nyugot-északnyugoti irányban vezet a 114 méter távolságra levő 1. c) számú határhalomhoz, a honnan irányváltoztatás nélkül leszáll a 80 méter távolságban készitett 1. d) számú halomhoz és onnan végre s előbbi irányának megtartása meliett egy 280 méter hosszú vonalon levezet a Negrisora patak forrásánál felállitott 2. számú határkőhöz.
1.d. 1.c.-1.d. 80.0 m
2. 1/d.-2. 280.0 m. . . . . A fent leirt határvonalon az 1. a) számú határhalom és a 2. számmal jelzett határkő közötti szakaszon az erdő 6 méter szélességben kivágatott.
Dorna- Vatra, 1888. okt. 18-án.
albisi Pánczél János s. k., vármegyei főjegyző.
Jákob János s. k., vármegyei tiszti ügyész.
Varró Domokos s. k., kir. mérnök.
Forró Kálmán s. k., szolgabiró.
Besztercze, 1888. október hó 27-én.
Br. Bánffy Dezső s. k., főispán, kormánybiztos.

5. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett 1887. október hó 1-én Jakobeny községben (Bukovina) a Magyarország és Bukovina közötti határmegjelölés foganatositása tárgyában.

A Nagyméltóságú m. kir. belügyministerium f. évi julius hó 29-én kelt 47.564/II. és a Nagyméltóságú cs. kir. belügyministerium julius 24-én 12.736. számú magas rendeletével a határjelölő bizottság összejövetelének Dorna-Vatra község (Bukovina) és idejéül 1887-ik évi augusztus 15-ik napja tüzetvén ki, mikor is mindkét magas kormány megbizottjai irt helyen és időben megjelenvén, a határjelölő bizottság következőleg alakult meg:

I.

Magyarország részéről:

1. Báró Bánffy Dezső, Szolnok-Doboka és Besztercze-Naszód vármegyei főispán, mint Magyarország részéről a m. kir. kormány megbizottja és egyszersmind a magyar bizottság vezetője.

2. Jákob János, Besztercze-Naszód vármegye tiszti ügyésze, mint az alispán akadályoztatása folytán ezen törvényhatóság képviselője.

3. Kuales Godofréd, Besztercze-Naszód vármegyében a jaadi járás főszolgabirája.

4. Tröeger Albert, m. kir. háromszögelő mérnök.

II.

Ausztria részéről:

1. Pavlovszky Antal, cs. kir. épitészeti főtanácsos és a bukovinai épitészeti osztály főnöke, mint az osztrák bizottság vezetője.

2. Ortynszky Győző kimpolungi cs. kir. ker. kapitány.

3. Lacsinszky Titusz,. a bukovinai országos kormánytól kirendelt cs. kir. mérnök.

4. Krudovszky Sztaniszló, cs. kir. kataszt. földmérő.

Az ekképen megalakult vegyes bizottság azután, tekintettel a könnyebb és czélszerűbb működhetésre, székhelyét egyelőre Pojána-Stampiba, azután Jakobenybe, folytatólag Kirlibábába és végre a jegyzőkönyvek szerkesztésére és az eljárásnak befejezésére ismét Jakobenybe tette át.

Ezen közös megállapodás értelmében tehát a vegyes bizottság még aznap, t. i. 1887-ik évi aug. 15-én Pojána-Stampi községébe utazott, hol a határjelölési munkálatokat már másnap foganatba is vette.

Majd a bizottságok mindkét részről a szükséghez és a bejárandó terület közigazgatási beosztásához képest szaporodást nyertek, a menynyiben azokba és pedig a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium részéről Pojána-Stampi községében 1887. augusztus 21-én Kiszely Károly nyug. ministeri osztálytanácsos, továbbá szeptember 4-én Bodó Kálmán a Besztercze-Naszód vármegyei besenyői járás szolgabirája, továbbá szeptember 6-án Rusz Miklós és Iszip János, előbbi a naszódi, utóbbi az ó-radnai járás főszolgabirája Besztercze-Naszód vármegyéből, végre Kirlibába községben szeptember 12-én Szaplonczay Miklós alispán Mármaros vármegyéből, mint ezen törvényhatóság képviselője és ifj. Gyenge János felsővisói főszolgabiró szintén Mármaros vármegyéből; osztrák részről pedig ugyancsak szeptember 12-én Roller Frigyes radautzi cs. kir. ker. biztos, mint a ker. kapitány helyettesitője léptek tagokul be.

Pojána-Stampi, majd Jakobeny és végre Kirlibába bukovinai községek, mint működési székhelyekről lettek a határjelölési munkálatok azon utasitások és irányelvek szerint foganatositva, illetve vezetve, a mint azok a Bécsben székelt ministeri vegyes bizottságnak 1887. évi január 17-ik és következő napjain kelt jegyzőkönyve alapján a határjelölő bizottságnak megadattak.

Megjegyeztetik azonban, hogy azon körülménynél fogva, hogy miután a Magyarország, Bukovina és Románia közötti hármas határ (triplex confinium) kijelölése egy nemzetközi bizottságnak későbbi időre van fentartva, ennélfogva a Magyarország és Bukovina közötti országos határ a határleirási okmány tanusitása szerint a 2-ik számú határkőnél kezdettetett meg.

A határ megjelölésének helyszini munkálatai 1887. augusztus 16-án vették az érdekelt községek és birtokterületek képviselőinek közreműködése mellett kezdetüket és nyertek 1887. szeptember 22-én befejezést, mely alkalommal megjegyeztetik, hogy a Magyarország, Bukovina és Galiczia hármas határ (triplex confinium) megjelölésénél és a határkő letételénél a galicziai cs. kir. országos helytartóság megbizottja Sabat Hippolit kossovoi cs. kir. ker. kapitány volt jelen.

A határjelölés folyamában konstatáltatott, hogy a Tesna-patak mentén a tutajozhatás érdekében eszközölt szabályozás folytán többrendbeli olyan átmetszés foganatosittatott, mely az eddig és ezentúlra is megtartott, a folyam természetes menetén elvonuló határ ellenében az elvágott területeket az egyik, vagy másik ország határától elszakitja.

Ezen átvágások szükségessége egy az illető magyar és osztrák hatóságok által 1883. évben keresztülvitt helyszini tárgyalás alapján határoztattak meg és hajtattak végre 1884-ik év folyamában - az illető vállalkozó fakereskedő- és fürészmalom-részvénytársaság által.

Minthogy pedig a határleirás szerint az országos határt Magyarország és Bukovina között ezen helyeken a Tesna patak régi eredeti természetes folyása képezi, ennélfogva a fentidézett elszakitott földrészletek továbbra is meghagyattak azon ország területének, melyhez azok a szabályozás előtt tartoztak.

Ezekre nézve az illető kormányok egyértelmű további intézkedése fentartatik.

Ezzel a jegyzőkönyv bezáratott és négy eredeti magyar és német szövegben hasábosan szerkesztett példányban aláiratott azon megjegyzéssel, miszerint a magyar kormány részére a magyar, az osztrák kormány részére a német szöveg hiteles.

A határjelzési és leirási műveletek négy példányban szerkesztve és pedig ebből két példányban a magyar és két példányban az osztrák kormány részére lettek kiállitva, mint ezen jegyzőkönyvnek mellékletei.

Hasonlóképen mint kiegészitő mellékletek tekintendők a csatolt és négy eredeti példányban szerkesztett 1:25.000 viszonyitott méretű táborkari térképek, melyekben az ez alkalommal megállapitott országos határ veres vonallal van feltüntetve.

Végre egy a helyszinén megejtett felvételek alapján szerkesztett és 1:25.000 viszonyitott mértékben egy-egy példányban kiállitott, a határleirási jegyzőkönyvhez mellékelt vázrajzban fel vannak tüntetve és pedig:

1. Az egyes határkövek és halmok között közvetlenül megmért távolságok.

2. A határvonalon előforduló szögeltérések.

3. Az országos határnak az országos háromszögelési hálózatba való bevonása.

A térképen a kővel ellátott határhalmok kettős veres körrel, a közbenső halmok pedig egyszerű ilyen kis körrel lettek jelezve.

Br. Bánffy Dezső s. k.,
főispán,
a magyar bizottság vezetője
Anton Pawlowsky m. p.,
k. k. Oberbaurath, Kommissionsleiter
Kiszely Károly s. k.,
ny. minist. oszt. tan.
a kir. közl. minist. képviseletében
Victor Ortynsky m. p.,
k. k. Bezirkshauptmann
Tröeger Albert s. k.,
m. kir. háromszögelősegéd,
a m. kir. pénzügyministeriumtól
Friedrich Roller m. p.,
k. k. Bezirkskommissär in Radautz
Szaplonczay Miklós s. k.,
Mármaros vármegye alispánja
Titus Laczynsky m. p.,
k. k. Ingenieur
Jákob János s. k.,
Besztercze-Naszód vármegye tiszti ügyésze
Stanislaus Krudowsky m. p.,
k. k. Eh. Geometer
Knales Godolfréd s. k.,
jaádi járás főszolgabirája
Rusz Miklós s. k.,
naszódi járás főszolgabirája
ifjú Gyenge János s. k.,
visói járás főszolgabirája
Izsip János s. k.,
radnai járási főszolgabiró
Bodó Kálmán s. k.,
bessenyői szolgabiró
(P. h.)
A másolat hiteléül:
Grüner s. k.,
irodatiszt

6. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásában

Jegyzőkönyv

Felvétetett Vátra-Dornán (Bukovina) 1888. október hó 18-án a m. kir. belügyminister úr Ő Nagyméltósága részéről f. évi október hó 3-án 3203. sz. a. és a cs. kir. magas belügyministeriumnak 1888. október 3-án 17.651. sz. a. átirata alapján kiadott rendelete folytán a Triplex confinium (hármas határjelző) 1. ponttól a 2-ik határoszlopig terjedőleg a Magyarország és Bukovina közötti határvonal megállapitása érdekében.

Jelen voltak:

Magyarország részéről:

1. Albisi Pánczél János, Besztercze-Naszód vármegye főjegyzője, mint báró Bánffy Dezső főispán úr Ő Méltósága képviselője.

2. Jakob János, Besztercze-Naszód vármegye tiszti ügyésze és a vármegyei alispán képviselője.

3. Bodó Kálmán, besenyői járási szolgabiró Besztercze-Naszód vármegyében.

4. Varró Domokos m. kir. mérnök.

Bukovina részéről:

1. Pavlovszky Antal cs. kir. ministeri biztos és épitészeti főtanácsos.

2. Ortynszky Győző cs. kir. ker. kapitány Kimpolungból.

3. Laleszkó Szilárd cs. és kir. kapitány.

Miután a kölobor a bizottságban résztvett magyar-osztrák és romániai kormányok képviselői részéről felsőbb rendelet folytán Dorna-Vátrán folytatott tanácskozás következtében felállittatott; az 1. pont (triplex) és a 2-ik kőoszlop közötti határvonal a Magyarország és Bukovina közös határát képező Negrisora patakig, Magyarország és Bukovina között a mellékelt határleirás szerint szabályszerűen eszközöltetett.

Ezen jegyzőkönyv, valamint az ahhoz csatolt határleirás négy példányban állittatott ki s abból két példányt a magyarországi, két példányt pedig a bukovinai bizottság vett át.

Ezzel a jegyzőkönyv bezáratott és aláiratott.

Kmf.

Albisi Pánczél János s. k.,
vármegyei főjegyző
Anton Pawlowszky m. p.,
k. k. Oberbaurath
Jakob János s. k.,
vármegyei tiszti ügyész
Victor von Ortynsky m. p.,
k. k. Bezirkshauptmann
Bodó Kálmán s. k.,
szolgabiró
Constantin Laleskó m. p.,
Hauptmann
Varró Domokos s. k.,
kir. mérnök
Láttam: Besztercze, 1888. október hó 27.
Báró Bánffy Dezső s. k.,
főispán, kormánybiztos
(P. h.)
A másolat hiteléül:
Grüner s. k.,
irodatiszt

7. számú melléklet az 1897. évi XIV. törvénycikk indokolásához

A katonai táborkari térkép másolata


  Vissza az oldal tetejére