1897. évi XXI. törvénycikk

a Temes-Bega-völgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak ujabb rendezéséről * 

1. § A Temes-Bega-völgyi vizszabályozó társulat felhatalmaztatik, hogy pénzügyi viszonyainak rendezése, nevezetesen: az állammal s egyéb hitelezőivel szemben fennálló függő tartozásainak kifizetése, az 1885:XXVII. törvénycikk 4. §-ával a társulati tagok régi járulék-hátralékaira utalt tartozások kiegyenlitése, az ugyanezen törvénycikk alapján felvett 12 millió forintos kötvény kölcsönének convertálása, a társulat kötelékéből kibocsátott területek után teljesitett befizetéseknek kamatmentesen leendő visszatéritése, végül a társulati védmüvek kiegészitésére szükséges költségeknek fedezése czéljából legfeljebb 16,400.000 forintnyi tényleges szükségletnek megfelelő kölcsönt vegyen fel.

A kölcsön vagy készpénzben, esetleg a hitelező intézetnek maga az intézet által leszámitolandó kötvényeiben vehető fel, vagy pedig előmutatóra szóló kötvényeknek a társulat által leendő kibocsátása utján szerezhető be; ugy azonban, hogy a felvett kölcsön legkésőbben a felvételtől számitott 10 év után a társulat részéről felmondható legyen és egyenlő, a kamatokat is magukban foglaló évjáradékokkal legfeljebb 50 év alatt minden esetben teljesen törlesztessék.

A mennyiben a kölcsön kötvénykibocsátás utján szereztetnék be, a társulat által e czélból kiadandó kötvények 4%-osnál magasabb kamatozásuak nem lehetnek.

A kölcsön tényleges felvételéhez a pénzügyminister előzetes engedélye szükséges.

2. § Felhatalmaztatik egyuttal a társulat, hogy az 1885:XXVII. törvénycikk alapján felvett 12 millió forintos kölcsönét, illetve az ezen kölcsönről kiállitott azon czimleteit, melyek 1897. október hó 1-éig kisorsolva nem lettek, visszafizetésre felmondhassa; ugy, hogy a felmondás a kamatszelvények esedékességének egyik határnapjára történjék és a felmondás napja a visszafizetés napját legalább 3 hóval megelőzze.

A felmondás a bel- és külföld mindazon helyein s lehetőleg ugyanazon módon teendők közzé, a mely helyeken s módon a kölcsön kisorsolt czimletei eddig szoktak köztudomásra hozatni.

Azon a határidőn túl, a melyre a felmondás történt, a felmondott kötvények után kamat nem fizethető, a felmondási határidő végéig le nem járt s hiányzó szelvények értéke pedig a kifizetendő tőkéből levonandó.

3. § Az 1. § értelmében felveendő kölcsönből mindenekelőtt az 1885. évi XXIII. törvénycikk 123. §-ának d) pontjában körülirt tartalék-alap, de csak oly összeggel létesitendő, a mely a kölcsön évjáradékának a 6. § szerint, egyénenkénti kivetések által fedezendő részével egyenlő.

4. § Az előző 3. §-ban emlitett levonás után a kölcsönből a társulatnak az 1. §-ban felsorolt terhei egyenlitendők ki; mindazonáltal olyképen, hogy a társulati védmüvek kiegészitésére 2,178.000 frt készpénzben a társulat rendelkezésére maradjon.

A társulat azon terhei, melyek a fentebbiek szerint a kölcsön által nem fedeztetnének, kiegyenlitendők lesznek:

1. azon összegből, mely az 1885:XXVII. törvénycikk alapján felvett 12 millió forintos kölcsön tartalékalapjában ez utóbbi kölcsön convertálása folytán rendelkezésre álland,

2. a társulatnak az 1880:XX. törvénycikk alapján létesitett tiszai közös tartalékalappal szemben még fennálló követeléséből,

3. abból a földadó-visszatéritésből, mely a társulatot az után a többlet után, a mely szoros értelemben vett fentartási költségeinél az uj liquidatió alkalmával megállapittatik, az 1890. évtől az uj liquidatió idejéig terjedő időre - az 1881:XLII. törvénycikk 15. §-a értelmében - egyszerre s egy összegben fogja megilletni,

4. azokra a járulékhátralékokra befolyó összegekből, a mely járulékhátralékok a 12 millió forintos kölcsön visszafizetésekor ez után a kölcsön után a társulati érdekelteket még terhelik és a melyek tőlük továbbra is az egyenes adók módjára hajtandók be.

A 12 millió forintos kölcsön utáni járulékhátralékokra még befolyó többlet a társulatot illeti.

5. § A társulatnak az 1882:XXVI. törvénycikk alapján adott előlegek a jelen törvény 4. §-a értelmében leendő visszafizetése alkalmával olyképen veendők számitásba; hogy azok az 1880:XX. törvénycikk határozmányai alá tartozó kölcsönnek csak 1886. évi január hó 1-éig, ezen időponttól a visszafizetés idejéig pedig évi 3.6%-al kamatozó állami előlegnek lesznek tekintendők.

Azok a 12 millió forintos társulati kölcsön felvétele előtti időből származó járulékhátralékok, melyeket az 1885:XXVII. törvénycikk 4. §-a az 1882:XXVI. törvénycikk alapján adott előlegek fedezetéül jelölt volt ki, - a mennyiben a jelen törvény hatálybalépte napjáig be nem folytak, - az előző 1. §-ban jelzett kölcsön felvétele és illetőleg a reájuk utalt előlegeknek az előző 4. § értelmében leendő kiegyenlitése után - a társulat 1897. évi márczius hó 20-án hozott közgyülési határozatához képest - az illető hátralékos társulati tagoknak elengedtetnek.

6. § A jelen törvény alapján felveendő kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak fedezésére első sorban a társulatot az 1881:XLII. és 1889:XXIX. törvénycikk értelmében megillető adóvisszatéritések forditandók. Azért a jelen törvény életbelépte után azonnal megejtendő a liquidatió a társulat által az utolsó liquidatió óta beépitett, műszakilag felülvizsgált és eddig liquidatió tárgyát még nem képezett munkálatok költségeire nézve ezen az alapon, - a jelenleg folyamatban lévő társulati munkálatok költségeire, valamint a jelen törvény alapján felveendő kölcsönből beépitendő összegekre nézve pedig a földmívelésügyi minister által műszakilag felülbirált terv, illetve előirányzat alapján. Az ily módon liquidált adóvisszatérités, a mennyiben az 1881:XLII. törvénycikk 15. §-a értelmében már előbb folyósitható nem lenne, az 1898. évi április hó 1-től számitva teendő folyóvá.

A kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak fedezéséhez az állam a törlesztés egész tartama alatt évi 54.623 forint 76 krral, vagyis évenként ugyanolyan összeggel járul, a mily évi összegnek fizetését az 1885:XXVII. törvénycikk alapján felvett 12 millió forintos kölcsönre nézve az idézett törvénycikk 5. §-a értelmében elvállalta.

A kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak az előző bekezdések értelmében nem fedezett része a hozzájárulási kulcs arányában a társulat egyes érdekeltjeire vettetik ki s az igy kivetett évi járulékok az 1883:XLIV. és 1885:XXIII. törvénycikkekben megállapitott elsőbbséggel birnak és ugyanezen törvénycikkek értelmében az egyenes adók módjára szedetnek és hajtatnak be.

A jelen szakasz első bekezdése értelmében liquidálandó és folyóvá teendő adóvisszatéritésnek az a része, mely a felveendő kölcsön első évi kamat- és tőketörlesztési járadékának fedezésére esetleg nem szükségeltetnék, az 1. §-ban felsorolt társulati terhek apasztására forditandó.

7. § Mindaddig, míg az előző 6. § értelmében az egyénenkénti kivetés végre nem hajtatik, a társulatot a kölcsön és annak járulékai egyetemlegesen terhelik. Az egyénenkénti kivetés megtörténtével az egyetemlegesség megszünik, jogában állván az államnak az egyes birtokosok irányában kötelezettségeik pontos teljesitését telekkönyvi bekebelezés által is biztositani.

8. § A jelen törvény 3. §-a értelmében létesitendő tartalékalap az államkincstár részéről mindig oly magasságban tartandó fenn, esetleg minden esedékességi határidő előtt olyképen egészitendő ki, hogy abból - beszámitva a 6. § értelmében az állam által viselendő összegeket - a kölcsön kamat- és tőketörlesztési járadékának pontos fizetése feltétlenül biztositva legyen.

A tartalékalap kizárólag a kölcsön kamat- és tőketörlesztési járadékának fedezésére lévén rendelve, más czélra sem közigazgatási, sem birói uton le nem foglalható.

Az állam által elvállalt kötelezettség elismeréseül az ezen kölcsön-ügyletre vonatkozó okiratok s a mennyiben a kölcsön a társulat részéről eszközlendő kötvénykibocsátás utján szereztetnék be, a kibocsátandó részkötvények is a társulat ministeri biztosa által aláirandók.

9. § Abban az esetben, ha a kölcsön a társulat részéről eszközlendő kötvénykibocsátás utján szereztetik be, a társulat által e czélból kibocsátandó részkötvények kamatai a tőkekamatadó alól felmentetnek és ugy a kamatszelvények, mint a beváltás alá kerülő kötvények értéke minden levonás nélkül fog kifizettetni.

A részkötvények ezenfelül a kormány által óvadékképeseknek és az 1885:VI. törvénycikk 13. §-a értelmében gyámoltak és gondnokoltak pénzei elhelyezésére is alkalmasnak nyilvánithatók.

10. § Az ezen kölcsön felvételére, lebonyolitására és esetleges telekkönyvi biztositására, valamint az ezen kölcsönből törlesztendő korábbi kölcsönök és előlegek visszafizetésére vonatkozó, habár jelen törvény hatálybalépte előtt kiállitott mindennemü iratok beadványok és okmányok - ide értve az esetben, ha a kölcsön a társulat részéről eszközlendő kötvénykibocsátás utján szereztetik be, a kölcsönről kiállitandó főkötvényt, részletkötvényeket és ezek kamatszelvényeit is - valamint a kölcsönrészletek telekkönyvi bekebelezése és törlése teljesen bélyeg- és illetékmentesek.

11. § A mennyiben a kölcsön a magyar földhitelintézettől vizszabályozási kölcsön alakjában (1889:XXX. törvénycikk) vétetnék fel, jelen törvénynek a felveendő kölcsön tartalékalapjára vonatkozó s általában az 1889:XXX. törvénycikk határozmányaival meg nem egyező intézkedései hatályukat vesztik.

12. § Utasittatik a földmívelésügyi minister, hogy a Bega hajózó csatornának a Temes-Bega-völgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezési módozatairól, költségeiről és ezen költségeknek, kik által leendő viseléséről mielőbb, de legkésőbben a jelen törvény hatálybaléptétől számitott 5 éven belül a törvényhozásnak javaslatot tegyen.

13. § Az 1882:XXVI. törvénycikk, valamint más törvényeknek a Temes-Bega-völgyi vizszabályozási társulatra vonatkozó rendelkezései, melyeket a jelen törvény meg nem változtatott, továbbra is érvényben maradnak.

14. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyi és földmívelésügyi ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére