1897. évi XXI. törvénycikk indokolása

a Temes-Bega-völgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak ujabb rendezéséről

Általános indokolás

A Temes-Begavölgyi vizszabályozási társulat több kisebb társulatból az 1869., 1870. és 1871-ben pusztító árvizek hatása alatt alakult egygyé. Kiterjedt nagy ártereit, melyek Temes- és Torontálmegyékben a Nagy Kikinda, Temesvár-Lugos-Versecz és Nagy-Becskerek közti vidéken terülnek el, gyorsan akarta az árvizek rombolásaitól megszabadítani, - e miatt már kezdetben számos nehézségekkel találkozott és jelentékeny bajokkal kellett megküzdenie.

Árterei önkéntes bevallások alapján mintegy 310,000 katastralis holddal lettek az alakuláskor felvéve, majd a műszaki ártérfejlesztés keresztülvitelével azok mintegy 430,000 katastralis holdban állapíttattak meg. E művelet főleg az ártereket össze-vissza átszelő kisebb-nagyobb folyóknak különböző vízmagasságai miatt - és mert az ártérfejlesztési elvek a gyakorlati eljárásnál azon időben még nem voltak a mai nagyobb praecisitással keresztülvihetők, - több mint 10 éven át tartott, és csak az 1883/84. években készülhetett el és emelkedhetett jogerőre.

Ezen időszakra esik a társulatra önkormányzata alatt 1873-74-75. években a cs. és kir. szab. osztrák általános földhitelintézettől felvett 6 millió arany-ezüst forint érczkölcsöne megkötése, melynél a társulat részint a leszámolás alacsonysága, majd a törlesztéseknél és a végleges visszafizetésnél ráadni kellett arany-ágió miatt súlyos veszteségeket szenvedett.

Műszaki ártér fejlesztése akkor még kész nem lévén, ezen súlyos kölcsön törlesztése elviselhetetlen terheket rótt az érdekeltségre, mely körülmény nagyban hátráltatná a szabályozási munkálatoknak tovább-kiépíttetését is. Miközben az évenkénti kisebb-nagyobb árvizek elleni küzdelmek és költségek szintén nagy mérvben zsibbasztották a társulat erejét, úgy, hogy az 1897. év őszén öntevékenysége megakadt s akkor kormánybiztost kapván, később az 1882:XXVI. tc. folytán ügyei szorosabb állami ellátás alá kerültek.

Ekkor indult meg úgyszólván a védműveknek nagyobb erővel és rendszeresebb módoni kivitele, de egyszersmind kitünt, hogy az egyes folyóknál a szabályozás következtében lényegesen megváltozott vizrajzi viszonyok a védművek mérvét és költségeit tetemesen fokozták.

A szükségletek részben az 1882:XXVI. tc. alapján adott állami előlegekből fedeztetett, majd az 1880:XX. törvénycikkel nyujtott tiszai kölcsönből nyert a társulat 4 1/2 millió frtot, - de mindezek elégtelennek bizonyulván, pénzügyeink rendezése az 1885:XXVII. törvénycikkel eszközöltetett, a melynek alapján felvett 12 millió forintból úgy az osztrák földhitelintézet drága 6 millió frtos érczkölcsöne, mint a tiszai kölcsönből nyert 4 1/2 millió frt teljesen visszafizettek, és a szabályozási munkálatokra is mintegy 1.800,000 frt fordíttathatott; csupán az állami előlegek nem nyertek azonnali fedezetet, hanem a törvény 4. §-a intézkedései szerint a társulati érdekeltségnél hátralékában levő járulék-tartozásokból lettek volna fedezendők. Ez nem történt meg és ezért is vált szükségessé az 1897:XXI. tc. megalkotása.

A Temes-Béga vizszabályozási társulat által még végrehajtandó s 2.178,000 frttal számjelzett árvédelmi munkálatok egyenként s azok költségei a következők:

1. Az Ó-Bega-Beregszó lecsapoló csatornánál a szakálházai vasuti hid és a Béga-csatornában való betorkolása közötti szakaszon levő védtöltések az 1887. évi, eddig ismert legmagasabb árvizszinnek megfelelőleg kiegészítendők: továbbá a Németi község melletti átvágásnál és a csinárosi erdőnél levő szűk mederrészek kibővítendők; nemkülönben a Janka-hid feletti régi kanyar eliszapolódott medre kitisztitandó, a jobbparti töltés pedig az idvarnok-melenczei határtól a melenczei szőlőkig meghosszabbítandó. E munkálatok költségére kerek összegben 114,000 frt irányoztatik elő.

2. A Temes folyónál a Saágh-Bótos közötti szakaszon a védtöltések az 1887. évi legmagasabb árvizszinnek megfelelőleg felemelendők és erősítendők; továbbá a mederrendezés, illetőleg az árvizek lefolyásának javítása czéljából a Csebza-Gaád községek közötti szakaszon a 45., 46., 47., 50. és 52. számú eliszapolt átvágások kibővítendők és mélyítendők. Előirányzott összeg 910,000 frt.

3. A Temerina pataknál a helyzet oly irányban javítandó, hogy a Temerina jobbparti vidéke teljesen ármentesítve, a balparti terület pedig feltételesen biztosítva legyen, mert mindkét parti területnek egyidejű teljes ármentesítése ma még jelentékeny és az elérendelő haszonnal arányban nem álló költséget okozna. A tervezett megoldás szempontjából a Boldur községnél végződő jobbparti töltésnek Zsabár község felett az államvasutak töltéséhez leendő csatolása, a balparti töltésbe pedig megfelelő számú zsilip építése válik szükségessé, hogy a Temerinába beszakadó hegyi patakok vizei a Temerina, illetőleg a Temes visszaható vizeinek leapadtával a mederbe visszavezethetők legyenek és e mellett a meglevő töltések az 1887. évi legmagasabb árvizszinnek megfelelőleg kiegészitendők. Ezen munkálatok költségeire 85,000 frt van előirányozva.

4. A Surgáne patak ármentesítésére nézve szükséges, hogy egyrészt a Temesbe való betorkolása és Nagy-Kövéres község közötti töltésrészek az eddigi ismert legmagasabb, 1887. évi árvizszinnek megfelelőleg folytatólagosan kiépíttessenek; továbbá, hogy a jobbparti töltés a nevezett község felett, a balparti töltés pedig a Vukova mellékág megfelelő szabályozásával a Vukova község alatt kezdődő magaslatba beköttessék. Ezekre a munkálatokra előirányozva van 88,000 frt.

5. A Poganis patak ármentesítésénél annak a czélnak elérésére kell törekedni, hogy a Poganis áradása a Temes, Surgány és a Lanka-Birda árterébe át ne csaphasson. Ezen czélból a jobb parton a Temesbe való betorkolástól a baláofalvai, a bal parton pedig a becsényi magaslatokig összefüggő és 200 m. töltészsávval biró védtöltések építendők az 1887. évi árvizszinnek megfelelőleg. A tervezett munkálatok előirányzott költsége 193,000 frt.

6. A Lanka-Birdánál az ármentesités akként foganatosítandó, hogy a Lanka és Birda medre egy átvágással Gilád község felett egyesítessék és az egyesített mederbe jutó vizeknek a Temesbe való levezetésére Giládtól Budna községig egy új csatorna ásassék. - A Temes visszaható árvizének a csatornába való behatása ellen a burkolatnál egy zsilip építendő és az új csatorna töltései ennek következtében csakis a Lanka-Birda 1888. évi legmagasabb árvizszinének megfelelőleg lesznek felmagasítandók. - A Lanka-Birda elvágott medrei, továbbá a Nikolics-Lanka és a Bugyoró-csatorna pedig a tulajdonképeni belvizek levezetésére tartatnak fenn. A jelzett munkálatok költsége kerek összegben 400,000 frt.

7. A Berzava-csatorna Topolya-Kanak közötti szakaszán levő töltéseknek az 1887. évi árviz szine felett egy méterre leendő felemelése és erősítése vállalati úton jelenleg folyamatban lévén, az ezen czélból szükséges 400,000 frtnyi költség épen azért, mert a munkának vállalatba adása folytán ez a költség már mint tartozás terheli a társulatot, a függő tartozások közé volt felveendő s vétetett is fel.

Ellenben a Berzava-csatorna Kanak és a Temes folyóban való betorkolása közötti szakaszán levő deponiáknak és töltéseknek a jelzett árvizszinhez képesti kiegészitésére elő van irányozva 25,000 frt.

8. A Terézia-csatorna 10-18,5 km. szakaszán lévő védtöltések az 1895. évi árvizszinnek megfelelőleg felemelendők és erősítendők. Ez az előirányzat szerint kerül 90,000 frtba.

9. A versecz-paulisi-csatorna 24-30 km. szakaszán levő védtöltések szintén az 1895. évi árvizszinnek megfelelőleg egészítendők ki, mire szükséges 15,000 frt.

10. A Moravicza-csatornánál a csatorna egész hosszában fennálló védtöltések az 1895. évi árvizszinnek megfelelően felemelendők és erősbítendők. Erre szükséges 70,000 frt.

11. A Rojga-csatornánál hasonló munkálatok végzendők, mely czélból szükséges 5000 frt.

12. A vlajkoveczi-csatorna megfelelően meghosszabbítandó. Ennek költsége 10,000 frt.

13. A versecz-kisréti medenczének ármentesítési szempontból még szükséges munkálataira fordítandó. 28,000 frt.

14. Kisajátításokra 145,000 frt.


  Vissza az oldal tetejére