1897. évi XXXV. törvénycikk

a m. kir. központi statisztikai hivatalról * 

1. § A m. kir. központi statisztikai hivatal feladata: a magyar korona országai közállapotának és évről-évre változó közérdekü viszonyainak nyilvántartása s ezen czélra minél teljesebb és megbizhatóbb adatok gyüjtése, az adatok megvizsgálása, összeállitása, feldolgozása s olyképen való közrebocsátása, hogy azok ugy tudományos, valamint törvényhozási, kormányzati, közigazgatási és más gyakorlati czélokra egyaránt használhatók legyenek.

Összehasonlitás czéljából a központi statisztikai hivatal nemzetközi adatokat is gyüjt, köteles viszont a nemzetközi statisztika érdekeit saját részéről is előmozditani.

2. § A m. kir. központi statisztikai hivatal hatásköre - ugy az adatok gyüjtésére nézve, valamint azok feldolgozását és közzétételét illetőleg is - kiterjed a magyar korona országainak egész területére.

Kivételt képeznek azok a statisztikai adatok, a melyeket Horvát-Szlavonországokban az országos kormány az autonom törvényhozás és közigazgatás czéljaira gyüjt vagy saját statisztikai hivatala által gyüjtet és feldolgoztat s a m. kir. központi statisztikai hivatal rendelkezésére bocsát; ezen adatokra nézve - a mennyiben gyüjtésük és összeállitásuk a központtal egyetértőleg történik, - a közvetlen adatgyüjtés és feldolgozás a központi statisztikai hivatal részéről mellőzendő.

3. § A központi statisztikai hivatal közvetlenül a kereskedelemügyi ministernek van alárendelve. Ügykörét és ügyviteli szabályzatát a ministertanács hozzájárulásával s Ő cs. és apostoli királyi Felségének legfelsőbb jóváhagyásával a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.

A központi statisztikai hivatal müködéséről évenkint tüzetes munkaterv készitendő. A munkaterv a már folyamatban levő adatgyüjtések felsorolásán kivül magában foglalja a következő évre tervezett adatgyüjtéseket, az utóbbiak tárgyának és módszerének megemlitésével, valamint annak is kitüntetésével, hogy az adatok gyüjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik-e.

A munkatervbe nem vehető fel oly adatok gyüjtése, a melyek a magánszemélyek jövedelmének, vagy vagyonának összességére, vagy ezek külsőleg nem nyilvánuló alkatrészeire, vagy végül az egyén családi, társadalmi és erkölcsi életének benső viszonyaira vonatkoznak.

A kereskedelemügyi minister a ministertanács hozzájárulásával megállapitott ezen munkatervet, az alkalmazandó kérdőivekkel együtt az állami költségvetés beterjesztése alkalmával az országgyülésnek előterjeszti.

A központi statisztikai hivatal évi müködésében az országgyülés által elfogadott munkaterv korlátai között jár el. A munkaterv keretén kivül adatgyüjtések csakis sürgős szükség esetén, az országgyülésnek tett előzetes jelentés után foganatosithatók.

4. § A központi statisztikai hivatal a jelen törvény 1. §-ában körülirt feladatának előmozditására nyilvános könyvtárt és térképgyüjteményt tart fenn.

E végből a nyomtatók, illetőleg kiadók a nyomdatermékekből statisztikai czélokra egy példányt a m. kir. központi statisztikai hivatalnak ingyen beszolgáltatni tartoznak.

A beszolgáltatási kötelezettség a következő nyomtatványokra terjed ki:

1. gépi sokszorositás utján köteles vagy füzetes alakban kiadott mindennemü irói müre, kivéve a tisztán szépirodalmi tartalmuakat;

2. minden időszaki folyóiratra, kivéve a tisztán szépirodalmi tartalmuakat s a hetenkint vagy egy hétnél rövidebb időközökben megjelenő hirlapokat;

3. iskolai értesitőkre, mindennemü évi jelentésekre, statisztikai kimutatásokra, czim- és névtárakra, továbbá föld- és térképekre.

A beszolgáltatás módozataira, valamint a beszolgáltató felelősségére nézve a nyomdatermékeket tudományos czélokra szolgáló köteles példányainak beküldése tekintetében fennálló törvényes szabályok irányadók, melyeknek értelmében a kereskedelemügyi minister rendeletileg intézkedik.

Horvát-Szlavonországokban a nyomdatermékek köteles példányainak a központi statisztika czéljaira való beszolgáltatása iránt a bán fog megfelelően gondoskodni.

5. § A központi statisztikai hivatal a statisztikai adatgyüjtések eredményét statisztikai évkönyvben, havi füzetekben és statisztikai közleményekben bocsátja nyilvánosságra.

Az évkönyv kiterjed a magyar korona országainak összes közérdekü viszonyaira; a havi füzetek mindazon fontosabb adatokat foglalják magukban, a melyek havonkinti közlésre alkalmasak; a közlemények pedig a statisztikai adatgyüjtés egy-egy ágára szoritkoznak.

A ministerelnök az egyes ministeriumok ügykörét felölelő tartalmu statisztikai évkönyvet a ministeriumok müködést, valamint az igazgatásuk és felügyeletük alá tartozó ügyeket és közállapotokat ismertető jelentés kiséretében évenkint, a költségvetés bemutatásával egyidejüleg az országgyülés elé terjeszti.

A központi statisztikai hivatal összes kiadványai valamennyi törvényhatóságnak hivatalból megküldendők.

6. § A központi statisztikai hivatal élén áll a hivatal igazgatója, a kinek helyettese az aligazgató.

A hivatal tisztviselő-személyzete két szakból áll, úgymint a fogalmazási szakból: az igazgatási és fogalmazási teendők ellátására, valamint a tudományos munkálatok végzésére, - s a statisztikai és kezelési szakból: a statisztikai adatok számszerü megvizsgálására és feldolgozására, továbbá a térképrajzolási, könyvtár-, iroda- és anyagkezelési teendők ellátására.

A fogalmazási szakban alkalmazandó tisztviselőktől az 1883:I. tc. 3. §-ában körülirt elméleti képzettség kivántatik meg. A fogalmazási szakba tartozó összes létszámnak legfeljebb 1/3 részéig azonban oly egyének is kinevezhetők, a kik az idézett §-ban meghatározott jogi, illetve államtudományi képzettséggel nem birnak, de orvostudori vagy mérnöki vagy a földrajzi, népismei, történettudományi szakból bölcsészettudori oklevelet, vagy ugyane szakokból középiskolai tanári képesitést, vagy végül gazdasági akadémiai oklevelet mutathatnak fel.

A statisztikai és kezelési szakban középiskolai érettségi bizonyitvány, vagy ezzel egyenrangu képzettség kimutatása kivántatik meg.

7. § A központi statisztikai hivatalhoz ezentul kinevezendő gyakornokok és a VIII. és ennél alacsonyabb fizetési osztálybeli tisztviselők - akár a fogalmazási, akár a statisztikai és kezelési szakba neveztessenek ki - kineveztetésüktől számitott egy év alatt statisztikai szakvizsgát kötelesek letenni s állásuk ezen vizsga sikeres letételéig csak ideiglenes, azon esetben, ha a vizsgát egy év alatt eredménynyel le nem teszik állásukból minden kárpótlás nélkül elmozdithatók.

A statisztikai szakvizsga tárgyait, valamint a vizsgáló bizottság szervezetét és a vizsgálati eljárást a kereskedelemügyi minister rendeletileg állapitja meg.

8. § Kis- és nagyközségekben nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott iskolákban tényleges alkalmazásban levő elemi iskolai férfitanitók - tekintet nélkül az iskola fentartójára - a tanügyet közvetlenül érdeklő évi összeirásoknál mindig, a nagyobb időszaki adatgyüjtéseknél pedig a kereskedelmi ministernek a vallás- és közoktatásügyi minister hozzájárulásával kiadott rendeletére, fegyelmi felelősség terhe alatt kötelesek, mint számláló biztosok, közremüködni.

A statisztikai adatgyüjtések, a melyeknél a megelőző pont értelmében a tanitók közremüködése igénybe vétetik, lehetőleg az iskolai szünidők alatt tartandók. Ettől eltérő esetekben is mindazon iskolákban, illetőleg osztályokban, melyeknek tanitói statisztikai adatgyüjtésnél vannak elfoglalva, a tanitás az összeirási napokon - egy éven belül összesen hat napon keresztül - szünetelhet.

A kereskedelemügyi minister a tanitóknak a nagyobb időszaki statisztikai adatgyüjtéseknél való közreműködésükért járó dijazást esetről-esetre rendelettel állapitja meg.

Horvát-Szlavonországokban a népiskolai tanitóknak a statisztikai adatok gyüjtésében való közreműködése iránt a bán fog megfelelően intézkedni.

9. § Közhivatalok s mindennemü polgári és egyházi hatóságok, valamint azok közegei kötelesek az 1. §-ban kitűzött czélra szükséges adatokat a központi statisztikai hivatalnak a 3. §-ban megszabott korlátok között tett intézkedéséhez képest, megszerezni és beszolgáltatni.

A véderőre vonatkozó azon statisztikai adatokat, a melyek a véderő érdekeinek szem előtt tartása mellett közzétehetők, a honvédelmi minister bocsátja a központi statisztikai hivatal rendelkezésére.

Intézetek, testületek, egyletek és társulatok, valamint magánszemélyek is, a reájuk vonatkozó s a fentebbi czélra szükséges adatokat a felszolitáshoz képest vagy közvetlenül a központi statisztikai hivatalhoz beküldeni, vagy az adatszolgáltatást elrendelő felhivásban megjelölt hatósági közegnek átszolgáltatni tartoznak.

Magánszemélyek, a jelen törvény 11. és 13. §-aiban foglalt következmények terhe alatt, csakis oly statisztikai adatok beszolgáltatására kötelezhetők, a melyekre vonatkozólag a 3. § értelmében az országgyülés elé terjesztett és az országgyülés által elfogadott munkatervben vagy jelentésben határozottan meg van emlitve, hogy az adatok gyüjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik.

Az adatszolgáltatásra felszólitottaknak a központi statisztikai hivatalhoz vagy az adatszolgáltatást elrendelő felhivásban megjelölt hatósági közegekhez intézett levelei és postaküldeményei a postadijtól mentesek.

10. § A központi statisztikai hivatal az adatszolgáltatás megbizhatóságának és szabályszerüségének megvizsgálása és ellenőrzése czéljából megtekintheti az adatszolgáltatásra kötelezett hatóságoknál, ugyszintén a hatósági felügyelet alatt álló intézeteknél, testületeknél, egyleteknél és társulatoknál vezetett nyilvántartásokat, feljegyzéseket és ügykezelési iratokat és mindazon vállalatoknak azon üzleti könyveit, a melyeknek megvizsgálására valamely törvény a közigazgatási hatóságokat feljogositja vagy kötelezi.

A részvénytársaságok és szövetkezetek által vezetett üzleti könyveket - a mennyiben ezen intézetek nem esnek az előző bekezdés határozata alá - a központi statisztikai hivatal csak az esetben van jogositva megtekinteni, ha az illető részvénytársaság vagy szövetkezet a kívánt statisztikai adatok szolgáltatását, vagy a hibás kimutatások kiigazitását megtagadja, avagy a statisztikai kimutatásokat saját kijelentése szerint helyesen kitölteni nem képes.

A nyilvántartások feljegyzések és ügykezelési iratok, illetőleg üzleti könyvek megtekintésénél a központi statisztikai hivatal kizárólag a kérdéses statisztikai adatoknak kideritésére, vagy azok helyességének megállapitására köteles szoritkozni s kutatását semmi olyasra, a mi ezzel közvetlenül össze nem függ, különösen pedig egyéneket illető feljegyzésekre ki nem terjesztheti.

A statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzése, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleti könyveinek a statisztikai kimutatások összeállitása vagy helyesbitése czéljából szükségessé vált megtekintése; részint állandó statisztikai kirendeltségek véglegesen alkalmazott tisztviselői utján történhetik. A statisztikai kirendeltségek e végből egy-egy kerületre kiterjedő hatáskörrel a jelentékenyebb városokban szervezendők.

11. § A hatóságok, illetőleg az adatgyüjtésnél közreműködésre kötelezett egyéb közegek, valamint az adatok közvetlen szolgáltatására köteles intézetek, testületek, egyletek, társulatok és magánszemélyek a statisztikai adatoknak legjobb tudomásuk szerint és kellő időben való beszolgáltatásáért felelősek. A mely adatok megfelelő hivatalos felszólitás után, a mulasztás kellő és elfogadható indokolása nélkül be nem szolgáltattatnak, azokat a központi statisztikai hivatal a mulasztást okozók költségére a helyszinén gyüjtheti be.

A felmerült költségeket a központi statisztikai hivatal állapitja meg és részletesen felszámitva közli a mulasztást okozókkal. A megállapitott költségek a mulasztást okozóktól a közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint hajtatnak be.

12. § A központi statisztikai hivatalnak azon intézkedése ellen, melylyel:

a) valamely statisztikai adatnak beszolgáltatása,

b) a 10. § értelmében valamely intézet, testület, egylet vagy társulat nyilvántartásainak, feljegyzéseinek és ügykezelési iratainak, továbbá valamely vállalat, részvénytársaság vagy szövetkezet üzleti könyveinek megtekintése,

c) a 11. § értelmében valamely statisztikai adatnak a mulasztást okozó költségére a helyszinén való begyüjtése

elrendeltetik, az intézkedés közlésétől számitott 15 nap alatt felszólamlásnak van helye a kereskedelemügyi ministerhez.

Az a) és b) pontok alatt emlitett esetekben a felszólamlás felfüggesztő hatályu. A c) pont alatti esetben a felszólamlás csakis abban az értelemben bir felfüggesztő hatálylyal, hogy a felmerült költségeket az adatszolgáltatásra kötelezett fél, vagy a központi statisztikai hivatal fogja-e viselni, de a felszólamlás az adat beszerzését meg nem akaszthatja.

Felszólamlásnak van még helye a 11. § második bekezdése értelmében megállapitott kiküldetési költségek felszámitása és kirovása ellen, az értesitéstől számitott 15 nap alatt a kereskedelemügyi ministerhez. E felszólamlás felfüggesztő hatályu.

A felszólamlások bélyegmentesek.

13. § A ki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy a jelen törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok beszolgáltatását a szabályszerű felszólitás jogerőre emelkedése után megtagadja, kihágást követ el s annyiszor - a mennyiszer 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

14. § A ki a jelen törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok gyüjtését hamis hirek terjesztésével megneheziti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza; az ebből származó károkat, ugymint az esetleg szükségessé vált ujabb felvételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik.

Az okozott károk megtéritésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösszeget, valamint a költségek összegét az illetékes királyi biróság állapitja meg.

15. § A központi statisztikai hivatal alkalmazottja, vagy a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyüjtésével vagy feldolgozásával megbizott más egyén, ki ily minőségében tudomására jutott egyéni természetü statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbizatásának idejében, akár annak megszünte után magánosoknak vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogositva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, - a mennyiben cselekedete sulyosabb büntetőjogi beszámitás alá nem esik - kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fenmarad ezenkivül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtéritésének kötelezettsége.

16. § A jelen törvény 13. és 15. §-aiban emlitett kihágási ügyekben az 1880:XXXVII. tc. 40. §-ának 5. pontjához képest a kir. járásbiróságok, illetőleg Horvát-Szlavonországokban az ott illetékes kir. biróságok járnak el.

17. § Egyéni természetü statisztikai bevallások és az adatgyüjtés vagy ellenőrzés alkalmával a központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők.

A központi statisztikai hivatal a statisztikai adatokat - a czimtárak körébe tartozó közlemények és azon adatok kivételével, a melyek törvény alapján vagy máskülönben ugyis nyilvánosságra hozatnak - nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé.

18. § Jelen törvény életbeléptével egyidejüleg hatályukat vesztik az országos statisztika szervezéséről szóló 1874:XXV. tc. és az annak alapján kibocsátott összes rendeletek. Nemkülönben hatályon kivül helyeztetnek az - 5. § harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés következtében - az ott emlitett évkönyvnek és jelentésnek az országgyüléshez első izben történő beterjesztésének időpontjától fogva: a közegészségügyről szóló 1876:XIV. törvénycikk 165. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a „belügyminister az ország közegészségi viszonyairól az országgyülésnek évenkint jelentést tesz”; továbbá a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII. tc. 148. §-a, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi minister „a közoktatás ügyéről évenkint jelentést tesz az országgyülésnek” s a középiskolákról szóló 1883:XXX. törvénycikk 73. §-a, mely szerint a „vallás- és közoktatásügyi minister az országgyülésnek a középiskolai oktatás állapotáról évenkint jelentést tesz és minden három évben részletes kimutatást terjeszt elő”. Az áruforgalmi statisztikáról szóló 1881:XIII., valamint az e törvény kiegészitéséről és némely határozatainak módositásáról szóló 1895:XVIII. tc. ellenben érintetlenül maradnak.

19. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg, a ki Horvát-Szlavonországokban - a mennyiben az adatok nem kizárólag a közös magyar kormány hatóságai által szolgáltatandók - a bánnal egyetértően jár el.


  Vissza az oldal tetejére