1. § A mátrai, a kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése, valamint a Békés vármegyei helyi érdekü vasut Vésztő állomásától a magyar kir. államvasutak Kötegyán állomásán át a nagyvárad-belényes-vaskohi helyi érdekü vasut Hollód megállóhelyéig vezetendő helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában előterjesztetett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Ezen engedélyokirat erejénél fogva az alábbi czégek, u. m. a „Mátrai h. é. vasut-részvénytársaság”, a „Kisujszállás-dévaványa-gyomai h. é. vasut-részvénytársaság” és a „Békés megyei h. é. vasut-részvénytársaság” a jelen engedélyokirat 21. §-ában elrendelt egyesülés feltétele alatt együttesen és egyetemlegesen engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fentnevezett Békés vármegyei h. é. vasut a „Vésztő” állomásából kiindulva csatlakozással a m. kir. államvasutak Kötegyán állomásához a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut hollódi rakodó megállóhelyéig (6. §) vezetendő h. é. gőzmozdonyu vasutat az alábbi feltétel alatt megépitik, s azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt, szakadatlanul üzletben tartják.
Engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalatnak továbbá a fentemlitett czégek arra, hogy az első bekezdésben körülirt vonalat mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és Békés vármegyei vonalaikkal egyesitve, ezen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák.
Ebből folyólag a mátrai h. é. vasutra vonatkozólag 1886. évi deczember hó 28-án kelt engedélyokmány és annak 1886. évi márczius hó 14-én kelt függeléke (Rendeletek Tára 1885. évi folyam 272. tétel és Rendeletek Tára 1886. évi folyam 57. tétel), továbbá a kis-ujszállá-dévaványa-gyomai h. é. vasutnak 1888. évi május 22-én kiadott engedélyokmány (Rend. Tára 1888. évfolyam 81. tétel), végül a Békés vármegyei h. é. vasutról szóló 1890. évi január 13-án kelt engedélyokmány (Rend. Tára 1890. évfolyam 17. tétel) a vésztő-kötegyán-hollódi vonal forgalomba helyezésének napjával hatályon kivül lép; és a most felsorolt összes vonalakon, mint egységes hálózatra, a jelen engedélyokirat határozmányai lesznek érvényesek.
2. § Az engedélyes czégek részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények; melyeket az 1880:XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888:IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyesek a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reájuk mint engedélyesekre kötelezettséget rónak, magukat feltétlenül alávetik.
Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmazkodni kötelesek:
a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi ápril 20-án 4973. sz. a. az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1887:XXIV. tc. értelmében, illetve az 1878:XX. törvénycikk által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött, s az 1892:XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. sz. a. kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz; és végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § A vésztő-kötegyán-hollódi vonal pályaépitésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejüleg kiadandó és a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező épitési és üzletberendezési feltételek irányadók; fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen épitési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.
Az ezen vonallal egyesitendő mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és Békés vármegyei már üzletben levő vonalak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimalisnak tekintendő; kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállított épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi minister külön engedélye nélkül egyáltalában le nem szállitható, ép ugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye kieszközlendő.
4. § Az engedélyesek kötelesek a vésztő-kötegyán-hollódi vonalnak a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számitandó hat hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapitott határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek.
A késedelem következményei egyedül az engedélyeseket terhelik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1895. évi május hó 6-dikán felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, és a mennyiben az emlitett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek az 1881:XLI. tc. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.
Az engedélyesek minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya épitése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módositásokat és kiegészitéseket is foganatositani.
Ellenben az engedélyesek az általuk a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor, előzetesen kieszközölni tartoznak.
A pálya épitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak.
5. § Az 1. §-ban felsorolt vonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881:XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik.
6. § A m. kir. államvasutak kötegyáni állomásához, valamint a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut hollódi megállóhelyéhez való csatlakozás és az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasut részvénytársasággal a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek; ki a szerződő felek megegyezésének hiányában a 2. § b) pontjában idézett engedélyezési rendszabály 10. §-ának g) pontja értelmében dönt; világosan megjegyeztetvén, hogy a fentiekben érintett csatlakozások, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyesek az épitési (7. §) tőkéből fedezni tartoznak.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem különben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azokban az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
7. § Az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalak tényleges tőkéje, a vésztő-kötegyán-hollódi vonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges 2.755,000 frt, azaz kétmillióhétszázötvenötezer forintot tevő tényleges tőkéjének betudásával 8.760,000 frt, azaz nyolczmillióhétszázhatvanezer forintban állapittatik meg; mely tökéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek a régi vonalakba már beruházott 457,000 frton felül a vésztő-kötegyán-hollódi vonalra 163,600 frt, tehát együtt 620,600 frtot tartoznak forditani.
Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.
A régi vonalak tartalékalapja készpénzben, illetve czimletekben számadás mellett abban az állapotban megy át a 21. § értelmében alakitandó egyesült részvénytársaságra, mint jogutódra, melyben az átalakuláskor találtatik.
Ezen tartalékalapok álladéka az egyesült részvénytársaság alapszabályában a kereskedelemügyi minister jóváhagyása mellett számszerüleg megállapitandó, s a vésztő-kötegyán-hollódi vonalnak a tényleges tőkéből kihasitandó 25,000 frtnyi tartalékalapja, a régi vonalak alaptőkéjéhez csatolandó. Mindezen tartalékalapok az egyesült társaság elsőbbségi részvényeiben, az ezekre nézve engedélyezett árfolyamon számitva, letehetők; az akként tartalékba helyezett elsőbbségi részvények azonban mindaddig, mig a tartalékban maradnak, osztalékra igényt nem tarthatnak. Kisorsolás esetében azonban a tartalékba helyezett részvények teljes névértéke helyezendő a tartalékalapba.
A tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
8. § Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkén előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
9. § A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el.
A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az épitkezések teljes befejezési és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére azonnal el fog rendeltetni.
10. § Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokirat kiadása előtt 130,000 frt, azaz egyszázharminczezer forintnyi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Ezen biztositék csak a vésztő-kötegyán-hollódi vonal műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt a biztositék a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható.
Ha az engedélyesek a jelen engedélyokiratban a pálya kiépitését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapitott kiépitési határidő tekintetében nem tennének eleget; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztositékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépitésére felhasználni, mi által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
11. § Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880:XXXI. tc. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával, az engedély egész tartamára, a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerződést oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen.
12. § A menet- és szállitási dijak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban lévő II. osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért személy- és kilométerenkint 4 kr. dijtétel szedhető be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kgr-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 krg. és kilométerenkint 0.40 krnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsuly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel klm-ként és 100 kgr-ként az I. darabáru-osztályban 0.90 kr., a II. mérsékelt darabáru-osztályban 0.60 kr., és a terjedelmes áruk után 1.20 kr.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban klm-ként és 100 kgr-ként legfeljebb 0.50 kr. dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kgr. és klm-kénti dijtétel szolgál maximalis viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett, a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályzás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.
Engedélyesek a vasut üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy dijszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezik magukat engedélyesek:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyeznek; egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednek;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fognak engedélyezni;
4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyesek a m. kir. államvasutakra ruházzák át és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyeseknek csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igényük, mely pályahasználati dij engedélyesek meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. minister által fog egyoldalulag megállapittatni;
5. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el; a minister kivánatára engedélyesek saját illető összdijtételeiket ugyanoly százalékarányban leendenek kötelesek leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyesek közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fognak felállitani és ilyenek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fognak;
7. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalaikat illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fognak.
13. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyesek által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal a felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
14. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
15. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésére bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Kötelesek továbbá az engedélyesek azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén, kötelesek az engedélyesek a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868:XL. tc. 38. §-ában és az 1873:II. törvénycikkben megállapitvák.
16. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állami érdekeknek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják; úti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
17. § Az engedélyesek a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára a m. kir. postát szállitani kötelesek.
A postaszállitás feltételeit a már üzletben levő vonalakra nézve fennálló szerződések épségben tartásával az 1888:IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapitani.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
18. § Az engedélyezett vasutpályavonalak mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távirdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888:XXXI. tc. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek.
A távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállitásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, berendezés és üzembentartás feltételeit rendeleti uton állapitja meg, melyekhez engedélyesek alkalmazkodni kötelesek.
Engedélyesek jelen engedélyokirat tárgyát képező vonalakra; vasutra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesitésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni; hogy a szóban forgó berendezések a vasut forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távirda- vagy távbeszélő vezetéket a szóban levő vonalak indóházain, s esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző-készülékekig engedélyesek költségén, a részletekre nézve az illető posta és távirdaigazgatóság és az engedélyesek közt jegyzőkönyvileg megállapitott feltételeknek megfelelően, saját közegei által megépittesse.
Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda- vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő vezeték nem épittetnék, engedélyesek kötelesek az oszlopok és más épitési anyagok összes árát, s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig az egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesitésére forditott aránylagos részét megtériteni. Mindkét esetben kötelesek engedélyesek az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az épitendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, saját költségén szétosztani.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll, a vonalak mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni; ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át.
Az üzleti távirda-. távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt, a vasut kiegészitő tartozékait képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában megállapitott esetekben és módok szerint az államra háramlanak át.
Egyébként az 1888:XXXI. tc., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek.
19. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyeztetett vonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni, és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis az engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
A engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépiteni, ha az engedélyezett vonalakon az évi elegy-bevétel kilométerenkint 14,000 frtot osztrák értékben meghalad.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyesektől csak az alább megállapitott engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.
20. § Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasut üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végeig, a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.
Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntetni évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatokat beszolgáltatni.
21. § Az 1. §-ban megnevezett czégek a jelen engedélyokirat tárgyát képező vonalak épitésére és üzletére, „mátra-körösvidéki egyesült h. é. vasutak részvénytársaság” czég elnevezéssel egyesülni tartoznak.
Az egyesülés, illetve átalakulás a kereskedelemügyi minister által kitüzendő záros határidőben végrehajtandó s az egyesitett társaság czége törvényszerüleg bejegyzendő.
Az átalakulás alkalmával a 7. §-ban meghatározott tényleges tőke fedezetére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.
Az ekként megállapitott alaptőke erejéig az alakitandó „mátra-kőrösvidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság”-nak mint engedélyesnek jogában álland a vésztő-kötegyán-hollódi vonalra engedélyezett tényleges épitési és berendezési költség beszerzése, illetve a régi vonalokra (1. §) kibocsátott czimletek kicserélése czéljából névre vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888:IV. tc. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.
Az 1880:XXXI. tc. 5. §-ában érintett bélyeg- és illetékmentesség a régi czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek után is engedélyeztetik.
A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A kétnemü részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányok az alakitandó mátra-körösvidéki egyesült h. é. vasut-részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest ezen alakitandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokiratot s az abból származó jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik.
Az éppen emlitett részvénytársaság megalakitásához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalék-alap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalék-alap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedély tartam alatt, jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének; a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag magyar.
22. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasut engedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880:XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888:IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1980. évi deczember hó 31-én jár le.
Ezen idő leteltével a vasut és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jó karban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888:IV. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880:XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888:IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetére általában az idézett törvénycikkekben körülirt módozatok határozatai irányadók.
Az állami megváltási jog az 1880:XXXI. tc. 2. §-ának 2. bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1898. évi deczember hó 31-éig gyakorolható, ezen időponton tul az idézett §-ban körülirt hét évi tiszta jövedelem képezendi a megváltás alapját. Az 1888:IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1920. évi decz. hó 31-ike állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázóházakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netaláni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket; valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
23. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó vonalakra biztosittatik a fenti 2. § 1. bekezdéséből kifolyólag:
a) a bélyeg- és illetékmentesség a vésztő-kötegyán-hollódi vonal épitési ügyletei után az 1880:XXXI. tc. 5. §-ának a) pontja és az 1888:IV. tc. 5. §-a értelmében; biztosittatik továbbá a fenti 1. §-ban felsorolt összes vonalakra;
b) a bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására, valamint a fenti 21. § értelmében a régi czimletek és élvezeti jegyek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek után;
c) az 1880:XXXI. tc. 5. §-a c) pontja szerinti adómentesség 1898. január 1-étől számitva 1920 ápril hó 13-áig és végre
d) a szállitási adómentesség (1880:XXXI. tc. 6. §) ugyancsak 1898 január 1-étől 1900. évi deczember hó 31-éig.
24. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésben részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
25. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 100 frttól 10,000 frtig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.
Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még életben levő engedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztositékot az eredeti összegre a levonás napjától számitott 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartoznak.
Ha az engedélyokiratban vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; ugyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapitott határidők az épitési tervek benyujtása, az épités befejezése, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetnének fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakitanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik.
26. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek.
