A nemzet közóhajtásának, mely több izben már a képviselőház kebelében is kifejezésre jutott, felel meg a kormány, midőn az 1848. évi törvényhozási alkotások félszázados évfordulójának megünneplése iránt az országgyülésnek előterjesztést tesz.
A kormány a legmegfelelőbbnek, de az 1848. évi törvényhozási alkotásoknak korszakot képező maradandó becsüknél fogva legméltóbbnak is azt tartja, ha az 1848. évi törvényhozási alkotások hivatalos ünneplése akképen történik, hogy azoknak emlékezetére az a nap, a melyen ezen alkotások a királyi szentesitéssel befejezést nyertek, mindenkorra nemzeti ünnepnappá nyilvánittatik.
Ezt czélozza az előterjesztett törvényjavaslat, melyben az 1848. évi törvényhozási alkotások megfelelő méltatása után, elrendeltetik, hogy ápril hava 11-ik napja, mint az a nap, melyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király Ő Felsége az 1848. évi törvényeket szentesitette, ezentúl minden évben nemzeti ünnepnapként megünnepelendő.
A jelen évben az 1848-ik évi törvények szentesitése évfordulójának ünneplése különösebben még az által is történnék, hogy addig az országgyülés mindkét házában letárgyaltatván és legfelsőbben szentesittetvén, az előterjesztett törvényjavaslat, a megtörtént legfelsőbb szentesitésről és a szentesitett törvénynek kihirdetéséről szóló értesités ápril hó 11-én a két háznak e czélból ünnepélyesebb módon tartandó együttes ülésében jelentetnék be, s az országgyülés ugyanezen együttes ülésben Ő Felségéhez, az apostoli királyhoz intézendő hódolati feliratot határozna el, a melyet a két ház testületileg azonnal Ő Felségének át is nyujtana.
Abban a reményben, hogy az országgyülés az 1848. évi törvényhozási alkotások emléke ünneplésének ezen módját helyeselni méltóztatik: bátor vagyok a benyujtott törvényjavaslat elfogadását tisztelettel kérni.
