1. § Az országgyülési képviselő-választások érvényessége felett a képviselőházat megillető biráskodás, ezen törvény 3. §-ában meghatározott esetekben, a jelen törvény hatálybaléptétől számitott nyolcz évre a m. kir. Curiára ruháztatik át.
2. § Az 1. §-ban megállapitott idő lejártával a választások érvényessége feletti biráskodás kizárólag a képviselőházat illeti meg.
3. § A választás érvénytelen és annak megállapitása kérvény utján kérhető:
1. ha a képviselő a választás időpontjában a törvény értelmében választható nem volt;
2. ha a képviselő a választónak, vagy ennek tudtával hozzátartozójának, azon czélból, hogy az ő reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt vagy pénzértéket vagy más előnyt ad, vagy igér; ugyszintén ha a képviselő ily cselekményben részes vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett;
3. ha a képviselő valamely választót vagy ennek hozzátartozóit azon czélból, hogy az ő reá szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, oly előny elvonásával fenyeget vagy befolyásolni törekszik, a melyet az illető valamely visszteljesités mellet vagy a nélkül, de jogosan bir, vagy ily cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett;
4. ha a képviselő valamely választót erőszak vagy fenyegetés által választójogának szabad gyakorlatában megakadályozott, vagy ily cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett;
5. ha a képviselő, a ki a választás alkalmával közhivatalt visel, hivatali hatáskörébe eső cselekménye vagy erre vonatkozó igérete által valamely választót arra birni törekedett vagy hivatali hatalmával visszaélve arra kényszeritett, vagy pedig hivatali alárendeltjét arra utasitotta, hogy ő reá szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartozkodjék, továbbá ha hivatali alárendeltjét ebből a czélból, hivatali hatalmának felhasználására utasitotta vagy ennek a jelen pontban meghatározott valamely cselekményében részes vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett;
6. ha a képviselő általános képviselő-választásoknál a választási határidőt kitüző belügyministeri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől; időközi választásoknál azon naptól kezdve, a melyen a képviselőház vagy annak elnöke az uj választást elrendelte, a választási eljárás befejeztéig, a kérdéses választásra jogosult választókat: azon czélból, hogy ő reá szavazzanak, vagy hogy más jelöltre ne szavazzanak, vagy hogy a szavazástól tartózkodjanak, eteti vagy itatja, vagy ily cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten és beleegyezett;
7. ha a képviselő a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül azon czélból, hogy a választás eredményét befolyásolja, - gyülekezeten nyilvánosan, szóval vagy nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhivott, vagy a törvény ellen vagy a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhivást intézett vagy terjesztett, vagy ily cselekményben részes;
8. ha a képviselő a 7. pontban meghatározott módon, időben és czélból valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet az állampolgárok vagy egy részük ellen gyülöletre izgatott; vagy ha a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam területi épsége és egysége ellen, úgy a nemzet politikai egysége ellen, úgyszintén, ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgatott; vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdonnak felosztásával ámitott, vagy ily cselekményben részes;
9. ha a képviselő:
a) a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül, a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben, vagy vallásos jellegű gyülekezeten a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tett;
b) abból a czélból, hogy egy vagy több választó ő reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesitésre tett igéretet, vagy egyházi fenyiték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával, vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett;
c) a vallási tisztelet tárgyait, vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén, vagy választási menetben használt;
d) vagy ilyen cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett;
10. ha a 2., 3., 4., 6. és 9. pontokban meghatározott cselekményeket más valaki követte el és bebizonyittatik, hogy oly választó, kivel szemben a fent meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy pedig a szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte (4. §);
11. ha:
a) a közhivatalnok olyan választónak, a ki ő hivatali alárendeltje, arra nézve, hogy mely jelöltre szavazzon, vagy mikor szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, utasitást adott; vagy bármely választót hivatali hatáskörébe eső cselekménye, vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó igérete, vagy fenyegetése által, vagy pedig általában hivatalos hatalmának felhasználásával bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra birt, vagy hivatalos hatalmával élve kényszeritett; vagy
b) a csendőr, rendőr és a fegyveres erő közreműködése nem a csend és rend fentartása és a választói jog gyakorlásának oltalma érdekében, hanem más czélból, nevezetesen: a választók felszólitására, összegyüjtésére vagy fedezet alatti szállitására a végből vétetett igénybe, hogy azok választói jogukat gyakorolják, vagy hogy a választási székhelyen vagy a szavazási helyen megjelenjenek vagy az ottani megjelenésben akadályoztassanak; vagy
c) a választók személyes szabadságuk korlátozásával, a választás eredményének befolyásolása czéljából, bizonyos helyen őriztettek;
még pedig akkor is, ha ezen a)-c) alpontokban körülirt cselekmények bármelyikét a csendőr, rendőr vagy a fegyveres erő tagja önkényesen, illetékes utasitás nélkül követte is el,
és ha bebizonyittatik, hogy az a választó, kivel szemben az a)-c) alatti, cselekmények valamelyike elkövettetett, - a képviselőre szavazott vagy más jelöltre való szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. (4. §)
Annak megállapítása, hogy azon esetben, midőn a karhatalom közreműködése a kérvénynyel megtámadott választásnál - a választói jog szabad gyakorlásának oltalma czimén vétetett igénybe, ezen oltalom szüksége fennforgott-e, minden egyes esetben a bizonyitási eljárás utján felderitendő körülmények gondos mérlegelésével, - a kir. Curia hatáskörébe utaltatik;
12. ha bizonyos választók, kik nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni; oly czélból, hogy a választásban részt ne vehessenek, a választás helyén kellő időben való megjelenésben gátoltattak és kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §) a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el, vagy pedig az ujabb szavazás (1874:XXXIII. tc. 82. §), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott;
13. ha bizonyos választók, a kik nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a választást vezető vagy más hivatalos közeg intézkedése által, a választás folyamata alatt és annak helyén választó-joguk gyakorlatában törvényellenesen gátolva lettek, vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke által szavazatuk törvényellenesen visszautasittatott vagy semmisnek nyilvánittatott és e mellett kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §) a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte, vagy pedig, hogy az ujabb szavazás (1874:XXXIII. törvénycikk 82. §), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott;
14. ha a 12. és 13. pont alatt meghatározott esetekben be nem bizonyittatik, hogy azon választók, a kik szavazati joguk gyakorlatában akadályoztattak, kire akartak szavazni, az azonban kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével (5. §) a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el, vagy pedig az ujabb szavazás (1874:XXXIII. tc. 82. §), melynek folytán a képviselő megválasztatott, nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott;
15. ha a választásnál a szavazás alapjául nem az 1874:XXXIII. tc. 55. §-a szerint érvényes névjegyzék szolgált;
16. ha a választási elnök a jelen törvény 154. §-a által a választás szabadsága és a rend fentartása érdekében reá rótt kötelességeket oly módon, illetőleg azon czélzattal szegte meg: hogy a választás eredményét a képviselő javára meghamisitsa; vagy ha a választók bevonulására, a választási székhelyen való elhelyezésére és a szavazási helyiségekkel való összeköttetésére nézve olyan rendelkezéseket tett, melyeknek világosan látható czélját a választási eredményeknek a képviselő javára meghamisitása képezte;
17. ha a választási elnök a jelen törvény 155. §-ának megsértésével a választási eljárást nem a kitűzött napon vagy helyen nyitotta meg.
A választási eljárásnak reggeli 8 óra előtt történt megnyitása csak annyiban képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök az ajánlást reggeli nyolcz és fél óráig el nem fogadta és ez által a választók az ajánlattételben akadályoztattak.
A választási eljárásnak reggeli 8 órán túl történt megnyitása csak az esetben képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök azt szükség nélkül halasztotta el. Érvénytelen a választás akkor is, ha a választási eljárás megnyitása reggeli 9 óra után történt;
18. ha a választási elnök a jelen törvény 156. §-ának ellenére az ajánlást el nem fogadta, vagy ha a megválasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve;
19. ha a jelen törvény 156. §-a ellenére a választási elnök bizalmi férfiak alkalmazását nem engedte meg;
20. ha a választási elnök a jelen törvény 157. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a választást befejezettnek nem nyilvánitotta, vagy ha több egyén képviselőjelöltnek ajánltatott s ennek daczára a választási elnök a szavazást valamennyi törvényszerüen ajánlott jelöltre el nem rendelte, vagy ha a választási elnök a szavazást szükség nélkül a törvényben meghatározott időn tul kezdette meg, vagy az ily halasztást, a választási elnök rendelete ellenére, szavazatszedő küldöttség elnöke követte el.
A szavazás megkezdésének elhalasztása reggeli 10 órán tul nem terjedhet;
21. ha az 1874. évi XXXIII. tc. 75. és 83. §-ai (jelen törvény 159. §) ellenére azon községek vagy városrészek, a melyek a megállapitott sorrendben meg nem jelentek, szavazásra fel nem hivattak és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel;
22. ha a szavazásnál az 1874. évi XXXIII. tc. 76. §-ának azon rendelkezése, hogy a szavazás nyilvánosan és élőszóval történik, meg nem tartatott;
23. ha az 1874. évi XXXIII. tc. 80. §-a ellenére a szavazás két órát meghaladólag függesztett fel és csak azután folytattatott, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a megszakitás időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel;
24. ha a választási elnök oly jelölt visszalépését jelentette ki, a ki nem lépett vissza, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a kijelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel (1874. évi XXXIII. tc. 81. §);
25. ha a választás az 1874:XXXIII. tc. 82. §-ában foglalt bármely rendelkezés ellenére történt;
26. ha a jelen törvény 159. §-ának a záróra kitüzésére vonatkozó rendelkezései megsértettek, és e mellett kimutattatik, hogy azon időpontban, midőn a záróra a törvény szerint kitüzendő lett volna, a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat be nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel;
27. ha az, a kit a választási elnök országgyülési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el (4. és 5. §).
4. § Az 1874:XXXIII. tc. és az 1876:XXXIX. tc. -ben meghatározott eseteken felül érvénytelen a szavazat: ha az a 3. § 2., 3., 4., 6., 9., 10. vagy 11. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre.
Az általános többség megállapitásánál, ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyekre nézve bebizonyittatik, hogy az előző bekezdés értelmében érvénytelenek.
A képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz pedig hozzáadandó azon választók szavazata, a kikről bebizonyittatik, hogy a szavazati jog gyakorlása tőlük törvény ellenére lett megtagadva, vagy szavazatuk törvény ellenére lett semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánitva és e mellett ki lett mutatva, hogy az illető választó a képviselőre, illetőleg a más jelöltre akart szavazni (1874. évi XXXIII. tc. 85. §; jelen törvény 160. §).
A szavazatok levonásának vagy hozzáadásának hasonlókép helye van: azon szavazatokra nézve, a melyek a szavazási rovatos ivekben éppen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve, továbbá azon szavazatokra nézve is, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be.
5. § Azon választók, kik a 3. § 12. és 13. pontjaiban meghatározott cselekmény folytán nem szavaztak, az általános többség megállapitásánál olykép számittatnak, mintha a képviselő ellen szavaztak volna.
A 3. § 14. pontja alatt meghatározott esetben az általános többség csak akkor van meg, ha a képviselőre adott érvényes szavazatok száma, a beadott érvényes szavazatok és a meggátolt választók együttes számának fele részét meghaladja. A meggátolt választók számából leszámittatnak azok, a kikre nézve a választás-védők kimutatják, hogy a képviselőre akartak szavazni. A 3. § 21., 23., 24. és 26. pontjai alatti esetekben a névjegyzékben foglaltakból leszámittatnak azok, a kikről igazoltatik, hogy a választás idejekor már nem éltek, vagy pedig a választáskor a választás székhelyén jelen nem voltak, ugyszintén azok, a kik a törvény értelmében nem szavazhattak.
6. § Ezen törvény értelmében részesség forog fenn: ha a képviselő mást a cselekmény elkövetésére szándékosan reá bir; ha a cselekmény elkövetését szándékosan előmozditja vagy könnyiti, vagy annak előmozditására vagy könnyitésére mást reá bir; ugyszintén ha másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyujtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztositása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiusitása iránt megelőzőleg egyetért;
hozzátartozóknak tekintetnek: a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek s azoknál még közelebbi rokonok, az örökbe fogadó és tápszülők, az örökbe fogadott és tápgyermekek, a házastársak és jegyesek, testvéreknek házastársai s a házastársnak testvérei.
7. § Nem esik az 1878. évi V. tc. 185. és 186. § és a jelen törvény 3. §-a alá:
a) választóknak a választás helyére való szállitása és visszaszállitása.
Ha a szállitásra és visszaszállitásra a kérdéses választókerületben szavazásra jogosult választó, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel: a fuvarozási dij nem lehet nagyobb azon összegnél, a melyet a szabályrendelet (8. §) megállapit. Az ezt tulhaladó összeg vesztegetés czéljából adottnak tekintendő;
b) oly választókerületekben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása, a választás helyén és annak ideje alatt.
A megengedett szükséges ellátásnak túlhágása, úgy az 1878. évi V. tc., mint a jelen törvény szerint esetének és itatásnak tekintendő;
c) választóknak zászlókkal és csekély értékű jelvényekkel való ellátása.
Választóknak szállitás vagy szükséges ellátás, ugyszintén zászlók és jelvények helyett pénz nem adható.
8. § A fuvarozási dijat a választókerületet alkotó minden egyes községre nézve, az illető törvényhatóság, még pedig tekintettel a közlekedési viszonyokra és az év különböző szakaira, 3 évről-3 évre állapitja meg.
Ezen szabályrendelet a belügyministernek jóváhagyása után lép hatályba.
Az ily szabályrendelet a 3 év lejárta után is mindaddig hatályban marad, mig az uj szabályrendelet hatályba nem lép.
Vasuti és hajózási személyszállitási, valamint városokban a bérkocsi-dijak, a mennyiben hatóságilag jóvá vannak hagyva, a szabályrendeletnek körébe nem tartoznak.
9. § Nem tekintendő etetésnek és itatásnak, és mint ilyen nem esik az 1878. évi V. tc. 186. § és e jelen törvény 3. §-a alá:
a) ha tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményeire, világosan kitünik, hogy a megvendégelés nem azon czélból történt, hogy az illetőknek szavazása ez által befolyásoltassék;
b) egy vagy több választónak szokásos alkalmakkor, - a képviselő által saját házánál, vagy azon kivül történt megvendégelése, ha az a szokásos vendéglátásnak határain tul nem terjed.
10. § A jelen törvény 3. §-ában a Curiához utasitott eseteknek kivételével, a képviselőházat az 1848:V. törvénycikk 47. §-a alapján a választásoknak törvényszerüsége felett megillető biráskodási jog, érintetlenül marad.
Ezen felül a képviselőház jogositva van a választás érvényességét megvizsgálni és a felett dönteni, ha a 3. § első pontja alá eső oly érvénytelenségi ok forog fenn, melyre a kérvény ki nem terjedt.
A képviselőház biráskodási jogát, házszabályaiban megállapitott határozatok szerint gyakorolja.
11. § Azokban az esetekben, midőn a 3. § alapján a Curia előtt kérvénynyel megtámadott választások tárgyában folyó eljárás során:
a Curia a kérvényt alaki kellékek hiánya miatt végleg visszautasitotta, vagy
a kérvényezők a kérvényt visszavonták, vagy
a Curia az eljárást a feleknek meg nem jelenése miatt megszüntette:
a képviselőház e választást a 3. §-ban felsorolt okokból, - kivéve a 3. § első pontjában foglalt okot, - eljárás tárgyává nem teheti. A Curia határozatának kifüggesztésétől számitott tizenöt nap alatt azonban tiz jogosult választó a 21-27. §-ok szabályainak megtartása mellett, a korábbi kérvényben megjelölt érvénytelenségi ok alapján, kérheti a választás érvénytelenitését. Ez ujabb kérvény felett a jelen törvény értelmében a Curia határoz.
A tizenöt nap lejártával, vagy ha a második kérvény is alaki okból elutasittatott, illetőleg a kérvényezők a második kérvényt visszavonták, vagy a Curia az eljárást a felek meg nem jelenése miatt megszüntette, ujabb kérvényezésnek nincs helye.
12. § Ha a Curia a kérvényben foglalt valamely érvénytelenségi ok felett a biráskodást hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki: az ily érvénytelenségi ok feletti biráskodást a képviselőház gyakorolja.
13. § Ha valamely képviselőválasztás a Curia előtt kérvénynyel lett megtámadva és azon választásra nézve a képviselőház is, panasz folytán vagy a nélkül, eljárást rendelt el: ez utóbbi mindaddig függőben tartandó, mig a kérvényt a Curia végleg elintézte.
A mennyiben a Curia az előtte lefolyt érvénytelenitési eljárásban, valamely tény bebizonyitott voltát itélettel megállapitotta: az ily megállapitás a képviselőház előtti eljárásban ellenbizonyitás kizárásával az itéletnél alapul veendő.
14. § A jelen törvény alapján kérvénynyel megtámadott választásoknak érvényessége felett a magyar királyi Curia két öttagú tanácsban határoz.
15. § A tanácsoknak tagjait és hat póttagot, rendes biráinak sorából minden év január havában teljes ülésben, titkos szavazás uttján a Curia választja meg.
Az év lejártával a választott tagoknak fele része sorshuzás utján kilép.
A kilépett tagok ujra választhatók.
A megválasztott tagokat a tanácsokba a Curia elnöke osztja be.
A tanácselnöki teendőket a rangban legidősebb biró végzi.
Nem választható az, a ki a főrendiháznak tagja.
16. § Ha valamely tanács az év lejártával az előtte folyamatba tett választási ügy tárgyalását be nem fejezte: az illető tanács megbizása az ügy befejeztéig tart.
17. § Érdekelt a biró az 1868:LIV. tc. 56. §-ában felsorolt eseteken kivül:
a) ha a kérdéses választásban mint választó részt vett vagy abba egyébként befolyt;
b) ha az 1868:LIV. tc. 56. § b) pontjában érintett viszony közte és valamely jelölt vagy oly személy között forog fenn, a kinek cselekménye folytán a választásnak érvénytelenitését kérték.
18. § A felek érdekeltség miatt kifogást emelhetnek.
A biró tartozik a felmerült érdekeltségi okot, a mint tudomást nyert róla, habár a felek e miatt nem is tettek kifogást, a tanács elnökének bejelenteni.
Az érdekeltség felett a két tanács együttes ülésben határoz, melyben az a biró, kire nézve érdekeltségi ok forog fenn, részt nem vehet.
19. § A Curiának a választások körüli biráskodásra vonatkozó ügyrendjét az igazságügyminister állapitja meg.
20. § A kérvény a választást követő 30 nap alatt adandó be közvetlen a Curiánál. (177. §)
21. § A választás érvénytelenitését legalább 10 oly választónak együttesen kell kérnie, kik az illető választókerületnek a kérdéses választásra érvényes választói névjegyzékében mint választók fel vannak véve.
A jogosultság a kérvényben igazolandó, még pedig a választói minőség a névjegyzék hiteles kivonatával, a kérvényezőnek a névjegyzékben foglalt választóval való személyazonossága pedig a községi előljáróság vagy kir. közjegyző tanusitványával.
22. § A kérvényezés joga nem illeti meg azokat: a kik a kérdéses választásban hivatalosan közremüködtek, a kik a képviselőre szavaztak, vagy ennek pártja részéről ajánlók vagy bizalmi férfiak voltak.
23. § A kérvényben, hivatkozással a jelen törvény 3. §-ának illető pontjaira megjelölendők az érvénytelenségi okok, és felsorolandók azon tények, a melyek alapján a választás érvénytelenitését kérik.
Előadandók továbbá azon bizonyitékok, a melyekkel a tényeket és az érvénytelenségi okokat bebizonyitani kivánják.
24. § A kérvény azon képviselő ellen intézendő, a kinek választása érvénytelenitését kérik.
Ha érvénytelenségi okkép a 3. §-ban felsorolt esetek alapján, a választásban hivatalosan közreműködő személyek cselekvése van felhozva: a kérvény ezek ellen is intézhető.
A kérvény annyi példányban nyujtandó be, hogy mindazoknak, a kik ellen intézve van, nemkülönben a biróságnak és a képviselőháznak egy-egy példány jusson.
25. § A kérvény az állam nyelvén szerkesztendő. Az első példányt a kérvényezők aláirni vagy kézjegyeikkel ellátni, és aláirásukat vagy kézjegyüket közjegyzőileg vagy biróilag hitelesittetni tartoznak.
26. § Az okiratok, melyekre a kérvény hivatkozik, az első példányhoz eredetiben vagy hitelesitett másolatban, a többi példányokhoz egyszerű másolatban csatolandók.
Oly okiratok, melyek nem az állam nyelvén vannak szerkesztve, hiteles forditással látandók el.
A kérvényezőknek a kérvényben, vagy hozzá csatolt külön hitelesitett meghatalmazásban meghatalmazottat kell vallani. A meghatalmazottnak, vagy ha több meghatalmazottat neveztek meg, ezek közül egyiknek, Budapesten kell laknia.
27. § A kérvényezők az eljárási költségek előleges fedezésére, a budapesti m. kir. állampénztárnál, mint birói letét-hivatalnál három ezer koronát tartoznak letenni.
A letétel a kérvényben igazolandó.
28. § Ha a kérvényezők érvénytelenségi okkép a 3. § 25. és 27. pontjaiban emlitett esetek valamelyikét hozzák fel, a kérvényben egyuttal annak birói megállapitását is kérhetik, hogy a megtörtént választáskor nem a képviselő, hanem egy másik jelölt nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét; vagy pedig, hogy törvény szerint más jelöltet kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni (1876:XXXIX. tc.; 1874:XXXIII. tc. 82. §).
29. § A 28. § esetében a választás-védőknek jogában áll a másik jelölt ellenében kifogásként mindazon okokat felhozni, a melyek a 3. §-ban mint érvénytelenségi okok vannak felsorolva.
Ezen kifogások ellenkérvény alakjában, legkésőbb az első tárgyaláskor, még pedig irásban terjesztendők elő. Az ellenkérvény tekintetében a jelen törvény 23-26. §-ai megfelelő alkalmazást nyernek.
30. § A Curia elnöke a beérkezett kérvénynek előadót rendel és egyuttal a kérvénynek egyik példányát azonnal átteszi a képviselőházhoz.
31. § A biróság a kérvény beadásától számitott 8 napon belül, a kérvényt zárt ülésben vizsgálat alá veszi és azt a következő esetekben a felek meghallgatása nélkül, hivatalból visszautasitja:
a) ha a kérvényből kitünik, hogy a 20., illetőleg a 11. § szerint elkésetten adták be;
b) ha a kérvény a 21. § rendelkezéseinek meg nem felel;
c) ha benne az érvénytelenségi ok nem a 23. § első bekezdésének megfelelően lett megjelölve;
d) ha a kérvény a 25. § rendelkezéseinek meg nem felel;
e) ha a kérvényezők a 27. §-ban foglalt meghagyásnak eleget nem tettek.
A kérvény visszautasitását elrendelő határozat csak egyhangulag hozható.
A határozat a kérvényezőkkel kézbesités utján közöltetik.
32. § Ha a kérvény a 31. §-ban fel nem sorolt más kellékeknek meg nem felel: a kérvényezők a hiány pótlására felhivandók azzal, hogy ha a kitüzött határidőn belül a pótlás meg nem történik, a kérvény hivatalból lesz visszautasitandó.
A pótlásra engedett határidő, az azt elrendelő végzés kézbesitésétől számitott 8 napnál rövidebb és 15 napnál hosszabb nem lehet.
Ha a pótlás az okból rendeltetett el, mert a 26. §-nak megfelelően meghatalmazott nem neveztetett: a pótlást elrendelő határozat a kérvényezők bármelyikének kézbesithető.
33. § A kérvény a visszautasitó határozattal együtt a képviselőházhoz átteendő; hasonlókép értesitendő a képviselőház akkor is, ha a 11. §-ban megjelölt vagy a pótlásra engedett (32. §) határidő eltelte után, a kérvény ujolag be nem adatott.
34. § A képviselő és azon személyek, a kik ellen a kérvény intézve van, az eljárásnak bármely szakában személyesen vagy meghatalmazott által járhatnak el.
Ha a felek meghatalmazottal jelennek meg, a szólás joga vagy a felet, vagy pedig a meghatalmazottat illeti.
35. § A 24. §-ban emlitett személyeken kivül, az eljárásba befolyhatnak és a megtámadott választás törvényszerüségét védhetik, ellenkérvényt is elöterjeszthetnek: maguk az illető kerület választói.
E jogot azonban, ha többen vannak, csakis közös meghatalmazott által gyakorolhatják.
A választóknak e joggal legkésőbb az első tárgyaláson kell élniök.
A hitelesitett meghatalmazás előterjesztésekor, az aláirók választói minősége a 21. §-nak megfelelően igazolandó.
A jelen törvényben használt ezen kifejezés alatt választás-védők, az előző és ezen §-ban megjelölt személyeknek bármelyike értendő.
36. § A 34. és 35. §-ban megnevezett személyek, a mennyiben meghatalmazott nevezésére nem kötelesek, vagy meghatalmazottuknak Budapesten lakása nincsen: kötelesek, legkésőbb az első tárgyaláson, a birói határozatok és a felek közt közvetlen eszközlendő értesitések elfogadására Budapesten lakó külön meghatalmazottat megnevezni.
Ezen kötelezettség elmulasztása esetén, a birói határozatnak kézbesitését, a biróságnál leendő kifüggesztése pótolja, az értesités pedig megtörténtnek tekintetik.
37. § A kérvényezők csak meghatalmazott által járhatnak el.
Ha két vagy több meghatalmazott van nevezve, a szólás joga csak egyet illet meg.
38. § Meghatalmazottul nevezhető az ország minden nagykoru polgára, országgyülési képviselők kizárásával.
39. § Mindazon estekben, midőn a felek jelen törvény értelmében meghatalmazottat nevezni tartoznak, vagy a biróság által (51. §) ilyennek nevezésére utasittattak: ennek elmulasztása ugyanazon következményeket vonja maga után, mintha az illető fél a tárgyaláson meg nem jelent volna.
40. § Azon személyek, a kik ellen a kérvény intézve van, az első tárgyalásra a kérvény illető példányának kézbesitése mellett, a kérvényezők pedig és a netalán jelentkezett választásvédők végzésileg idézendők meg.
41. § A kézbesitéseket, a hely szerint illetékes járásbiróság, végrehajtója által az 1868. évi LIV. tc. 259-259. §-nak megfelelően eszközli.
Az első tárgyalásra való idézés ugyanazon szabályok szerint eszközlendő, mint a melyek az 1868. évi LIV. tc. -ben a keresetre hozott első végzésre vannak megállapitva.
Az ügygondnokot ugyanazon jogok illetik meg, mint a fél által nevezett meghatalmazottat.
42. § A tárgyalási és bizonyitás felvételi határnapokat kitüző birói határozatok, a törvény által elrendelt kézbesitésen felül a biróságnál kifüggesztendők.
43. § A Curia előtti eljárásban, a mennyiben a jelen törvény nem rendelkezik, a büntető eljárás szabályai oly módositásokkal alkalmazandók, hogy azok a jelen törvényben foglalt eljárási elvekkel és rendelkezésekkel összhangban legyenek.
44. § Ezen eljárás folyamán igazolásnak vagy ujitásnak nincs helye.
45. § A tárgyalás elhalasztásának a jelen törvényben meghatározott eseteken kivül a felek közös kérelme folytán sincs helye.
46. § A biróság, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, csakis a felek kérelmére és az általuk előterjesztett inditványok határain belül jár el.
47. § A biróság előtti eljárás nyilvános és szóbeli.
A felek élőszóval kötelesek tárgyalni.
48. § A felek vagy igazolt meghatalmazottjaik, a biróságnál levő iratokat megtekinthetik és ezeknek egyszerű vagy hitelesitett másolatait vehetik.
A tárgyaláskor előterjesztett okirat az ellenféllel nyomban, másolatban közlendő.
49. § Ezen eljárásban a biróság csak a jelen törvényben meghatározott bizonyitási szabályokhoz van kötve, egyébként a bizonyitékok erejét belátása szerint szabadon mérlegeli.
Az eskü általi bizonyitásnak helye nincs.
50. § A tárgyalás rendje felett az elnök őrködik. A ki megintés daczára a rendet zavarja, a biróságot, a feleket vagy a tanukat sérti, a biróság által ezer koronáig terjedhető rendbüntetéssel büntetendő. Ha ez összeg be nem hajtható: két hónapig terjedhető elzárásra változtatandó át.
Súlyosabb esetekben a cselekményre nyomban az elzárás szabható ki.
Az ily büntetés azonnal végrehajtatik.
A kiszabott rendbüntetés sem a fegyelmi, sem a büntető uton való megtorlást nem zárja ki.
Büntetendő cselekmény elkövetése esetében a biróság a nyomban való letartóztatást elrendelheti.
51. § Az elnök az 50. § alapján kiszabandó rendbüntetésen felül azt, a ki magaviselete által a tárgyalás menetét zavarja, a tárgyalási teremből kitilthatja.
A kitiltott fél vagy meghatalmazott a biróság előtt, csak a biróság engedelmével vagy rendeletére jelenhetik meg.
Ha a meghatalmazott nélkül megjelent fél vagy a meghatalmazott tiltatott ki, az esetre a biróság a tárgyalást az illető fél költségére elhalasztja és azt utasitja, hogy záros határidő alatt magát képviseltesse, illetőleg más meghatalmazottat nevezzen.
A jelenlevő fél erről szóval, a távollevő irásban értesitendő. Mindkét esetben az ügy folytatólagos tárgyalására a biróság a határnapot nyomban kitüzi.
Az előző két bekezdésben foglalt eljárásnak helye van, ha a félnek vagy meghatalmazottjának nincsen kellő előadási képessége.
52. § A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, a melynek a következőket kell tartalmaznia:
a) a tárgyalásnak helyét és idejét;
b) az ügy megjelölését;
c) a birák és jegyzőkönyvvezető nevét;
d) a felek és meghatalmazottjaiknak nevét;
e) a felek által előterjesztett kérelmeket és inditványokat;
f) a biróság részéről a felekhez intézett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat, valamint a felek nyilatkozatait, a mennyiben az elnök a jegyzőkönyvbe való felvételüket elrendeli;
g) a hozott határozatokat és itéletet, a mennyiben azok külön irásba foglalva nem lettek;
h) a határozat vagy itélet kihirdetésének időpontját.
A jegyzőkönyvet az elnöknek és a jegyzőkönyvvezetőnek kell aláirni.
53. § Ha ugyanazon választás érvénytelenitése iránt több kérvény van beadva, a biróság ezeknek együttes tárgyalását rendelheti el.
Az egyesités folytán a felek jogai és kötelezettségei változást nem szenvednek.
54. § Az eljárás megszüntetendő:
a) ha a képviselő meghalt;
b) ha a képviselői minőség egyébként megszünt;
c) ha az országgyűlés feloszlattatott;
d) ha ugyanazon választás ellen több kérvény adatott be és a Curia azok egyike alapján a választást érvénytelenitette;
e) ha az első vagy a folytatólagos tárgyaláson a feleknek egyike sem jelent meg;
f) ha a kérvényezők a kérvényt visszavonták.
A felek a megszüntetésről értesitendők.
55. § Az eljárás megszüntetésének az 54. § a) és b) pontjai fenforgásakor nincs helye, ha a kérvényben a 28. § alapján megfelelő kérelem emeltetett.
Az (eljárás az 54. § d) pontja esetében az el nem intézett kérvények tekintetében csak az esetre folytatandó, ha ugy az elintézett, mint az el nem intézett kérvény a 28. §-on alapszik és a választást érvénytelenitő itéletben a másik jelölt többsége megállapitva nem lett.
Ezen esetben, ugy az eljárás, mint az itélet, kizárólag a jelölt többségének megállapitására szoritkozik.
56. § Egyes kérvényezők elállása az eljárás megszüntetését nem vonja maga után. Ugyszintén az sem, ha időközben egyes kérvényezők elhaláloztak, vagy cselekvési képességüket elvesztették.
57. § Az elállás irásban jelentendő be és a 25. §-nak megfelelően aláirandó.
58. § A kérvényezők a kérvényt csakis együttesen vonhatják vissza.
Egyes kérvényezők elállása, elhalálozása vagy cselekvési képességének elvesztése esetében a fenti intézkedés a fenmaradó kérvényezőkre vonatkozik.
A visszavonás irásban jelentendő be és a kérvényezők által a 25. §-nak megfelelően aláirandó.
59. § Az eljárás megszüntetéséről a képviselőház, még pedig az 54. § e) és f) pontja esetében az összes iratok áttétele mellett, értesitendő.
60. § A biróság a kérvényt, melyet előleges megvizsgálás után tárgyalásra alkalmasnak talált, idéző végzéssel látja el.
Az első tárgyalási határnap akkép tüzendő ki, hogy az idézésnek valószinü vételétől a megjelenésig, a választás-védőknek 20 napi időköz maradjon.
Hirdetményi idézés esetében, a 20 napi időköz a hirdetménynek a hivatalos lapban eszközölt első közzétételétől számittatik.
A biróság egyuttal a belügyminisztert az 1874. évi XXXIII. tc. 88. §-ában felemlitett és a kérdéses választásra vonatkozó okiratok átküldése iránt megkeresi.
61. § A választás-védők a 60. §-ban érintett határidő be nem tartása esetében - a mennyiben husz napi időköz sem marad, - bizonyitékaik beszerzése végett, a tárgyalás elhalasztását kérhetik.
Hasonlókép halasztást kérhetnek a kérvényezők, ha az ellenkérvény csak a tárgyalás alkalmával terjesztetett elő.
A kérelem felett a biróság nyomban határoz.
Az engedélyezett halasztás 15 napnál hosszabb nem lehet.
62. § A biróság hivatalból vizsgálja meg, hogy az ügy hatáskörébe tartozik-e?
Ha a kérvény oly érvénytelenségi okra van alapitva, mely a 3. § alá nem tartozik, a biróság a kérvényt a felek kifogása folytán vagy e nélkül visszautasitja.
Ha pedig a megjelölt érvénytelenségi okok némelyike nem tartozik a 3. § alá, az esetre ezen érvénytelenségi okot a tárgyalás köréből kizárja.
Ezen határozat a képviselőházzal közlendő.
63. § A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a biróság elnöke felhivja a választás-védőket, hogy a jelen törvény 17., 20-27. §-ain alapuló netáni kifogásaikat terjeszszék elő.
64. § A szólás joga a választás-védőket a következő sorrendben illeti meg: a képviselőt, azokat, a kik ellen kérvény intéztetett és végül a választás-védő választókat.
Kérvényezők a választás-védők előterjesztéseire együttesen tartoznak nyilatkozni.
65. § Azon körülmény, hogy a biróság a kérvényt tárgyalásra alkalmasnak találta, nem zárja ki, hogy a kérvényt a kifogás alapossága esetén visszautasithassa.
66. § Ha a biróság a tárgyalást a kifogás tárgyában kimeritettnek találja, a felett azonnal határoz és a mennyiben azt elveti, a tárgyalást nyomban folytatja.
67. § Kifogás folytán határozat előtt a bizonyitási eljárás elrendelhető:
ha a kérvényezők valamelyike ellen a 21. vagy a 22. § alapján kifogást emeltek.
Bizonyitás elrendelésének csak akkor van helye, ha a kifogás alapossága valószinüvé van téve.
68. § Ha kifogást nem emeltek, vagy pedig az el lett vetve, a felek felhivandók az ügy érdemleges tárgyalására.
Az érdemleges tárgyalás kezdetén az elnök felhivja a kérvényezőket, hogy a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okokat és tényeket és az abban foglalt kérelmet szóval terjeszszék elő.
69. § A feleknek a kérvényben foglalt érvénytelenségi okok tekintetében, ugy a tény, mint a jog kérdésére, a jelen törvény 3. és 23. §-aiban meghatározott korlátok közt, együttvéve kell nyilatkozniok.
70. § A kérvény a tárgyalás folyamán ujabb érvénytelenségi okokkal és tényekkel ki nem egészithető. A kérvényezők azonban a felhozott érvénytelenségi okok és tények bizonyitására a tárgyalás berekesztéséig, a kérvényben ajánlott bizonyitékokon kivül más bizonyitékot is inditványozhatnak.
71. § Azon fél, ki a kérvényben vagy ellenkérvényben foglaltakon kivül, a tárgyaláson uj bizonyitékra hivatkozni szándékozik, köteles erről ellenfelét a bizonyiték megjelölése mellett, a tárgyalást megelőzőleg 8 napon belől irásban értesiteni.
Az értesités kézbesitése, a fél által közvetlenül megkeresett birósági végrehajtó által eszközlendő.
A választás-védő választók az első tárgyaláson hivatkozott uj bizonyitékokról csak az esetben értesitendők, ha a 35. §-nak megfelelően a tárgyalást megelőzőleg 15 nappal, a biróságnál jelentkeztek.
Ha valamelyik fél ezen értesitési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy pedig nem a meghatározott időn belül tett eleget, jogában áll az ellenfélnek, ez okból a tárgyalás elhalasztását kérni.
A halasztási kérelemnek hely adandó, ha az, az ügy állása szerint indokolt.
A fél, a ki mulasztása által a halasztást okozta, annak költségeiben marasztalandó.
72. § A biróság a tényállás megállapitása czéljából a felekhez kérdéseket intézhet és személyes megjelenésüket elrendelheti.
73. § Ha a biróság a felek előadásaival az ügyet kimeritettnek találja, a tárgyalást berekeszti és a mennyiben bizonyitási eljárásnak helyét nem látja, a kérvény érdemében határoz.
74. § Ha az első tárgyaláson a választás-védőknek egyike sem jelent meg, a biróság a kérvényezők inditványára az érdemleges tárgyalást elrendeli és a bizonyitási eljárás eredményéhez képest állapitja meg a kérvényben felsorolt érvénytelenségi ok fenforgását vagy fenn nem forgását.
Ha a választás-védők az első tárgyalást megelőzőleg ellenkérvényt terjesztettek elő, elmaradásuk esetében, az visszavontnak tekintendő.
75. § A kérvényezőknek az első tárgyalástól való elmaradása esetében a kérvény visszautasitandó.
76. § Ha a felek egyike a további tárgyalás folyamán nem jelent meg: a biróság a meg nem jelent fél eddigi előterjesztésének figyelembevételével és a 74. §-ban foglalt rendelkezések megtartásával határoz.
77. § A bizonyitási eljárás elrendelése után az egyik fél elmaradása az itélet hozatalára semmi befolyással nincs.
78. § Az első vagy a további tárgyalásoktól való elmaradás, a jelen törvény 35. §-ának korlátai közt, nem akadályozza a felet abban, hogy az ügy folytatólagos tárgyalásában részt vehessen.
79. § A biróság a tárgyalás berekesztése után a felek nyilatkozatait, beismerésüket, a hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszokat, a válasz megtagadását, szabadon méltatja s ugy ezeknek, mint pedig a tárgyalás összeredményének alapul vétele mellett, megállapitja azon tényeket, a melyek bebizonyitandók és ezekre nézve a bizonyitási eljárást elrendeli.
80. § A kérvényezők tartoznak bizonyitani azon ténykörülményeket és állitásokat, a melyekre a választás érvénytelenségét alapitják. Ugyanezen kötelezettség terheli a választás-védőket az ellenkérvény tekintetében.
81. § A 3. § 1. pontja alapján felhozott amaz érvénytelenségi ok, hogy a képviselő valamely választói névjegyzékben felvéve nincs, csak annyiban vehető figyelembe, ha közokirattal bizonyittatik, hogy a képviselő azon kerület választói névjegyzékében elő nem fordul, a melyben megválasztották.
82. § Ha a kérvényezők a 81. §-ban foglalt feltételnek eleget tettek, a bizonyitás a választás-védőket terheli. A bizonyitásra elegendő, ha megnevezik azon község választói névjegyzékét, melyben a képviselő mint választó fel van véve. Az ily névjegyzék hivatalból szerzendő be.
83. § Mindazon esetekben, a melyekben a kérvényezők a 3. § illető pontjai alapján a választás érvénytelenitését abból az okból kérik, mert a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte, vagy pedig a 28. §-on alapuló kérelem van előterjesztve, a választás-védők a bizonyitási eljárás elrendelését oly czélból kérhetik, hogy a képviselő javára mindazon szavazatok hozzáadassanak és a más jelölt javára beadott szavazatokból mindazon szavazatok levonassanak, a melyek tekintetében a jelen törvény 3., 4. és 5. §-a alapján hozzáadásnak vagy levonásnak van helye.
84. § A bizonyitást elrendelő határozatban megjelölendők a bizonyitandó tények, megnevezendők a felek, a kiket a bizonyitás terhel és határozottan megjelölendők a bizonyitási eszközök.
85. § Ha az érvénytelenségi ok tényálladékát a büntető biróság jogerejü itélettel megállapitotta, a kérdéses tényálladék, az ellenbizonyitás kizárásával, bebizonyitottnak tekintendő.
86. § A biróság azon tények tekintetében, a melyekre nézve a bizonyitási eljárást elrendelte: okiratok beszerzését, szemle foganatositását, szakértők meghallgatását, hivatalból elrendelheti. Ugyszintén a fentemlitett korlátok között elrendelheti az oly tanuk kihallgatását, a kikről a tárgyalás vagy a bizonyitási eljárás folyamán tudomást szerzett.
87. § A bizonyitási eljárás folyamata alatt a felek uj tanukat nevezhetnek (92. §), okiratokat előterjeszthetnek vagy azoknak hivatalból való beszerzése iránt inditványt tehetnek.
88. § A választói névjegyzékek az azokban foglalt választók jogosultsága tekintetében, ellenbizonyitást kizáró, teljes bizonyitékot képeznek.
Ezen rendelkezés azonban nem zárja ki annak bizonyitását, hogy a képviselő vagy más jelölt, a törvény szerint a választhatóságra szükséges egyéb kellékekkel nem bir.
89. § Közigazgatási hatóságok vagy biróságok részéről hatáskörükön belül kiállitott közokiratok, a mennyiben hatósági vagy birói intézkedést vagy határozatot tartalmaznak, erre nézve az ellenbizonyitás kizárásával, teljes bizonyitékot képeznek.
90. § A választási eljárás folyamán az 1874:XXXIII. tc. értelmében vezetett és felvett közokiratok, mig tartalmuk valótlansága be nem bizonyittatik, az azokban tanusitott tényeket bizonyitják. Ha valamely ténykörülmény, a melyre a választás érvényessége, vagy érvénytelensége alapittatik, ezen közokiratokból tisztába nem hozható: az a fél tartozik bizonyitani, a melyik a kérelmet, vagy ellenkérelmet ezen ténykörülményre alapitja.
91. § A fél, a ki tanuval akar bizonyitani, köteles megnevezni a tanunak nevét, lakását és polgári állását és megjelölni azon tényeket, a melyekre nézve a tanu kihallgatását kéri.
92. § E törvény hatályának területén kivül tartózkodó tanuk nem idéztetnek meg. A félnek azonban jogának áll, az oly tanukat, a kik bármi okból megidézhetők nem voltak, a biróság által meghatározott napon előállitani.
Hasonlóan jogukban áll a feleknek oly tény bizonyitása végett, a melyre nézve a bizonyitási eljárás el van rendelve, a felvételre kitüzött határnapra uj tanukat állitani a biróság elé.
Az ily tanuk kihallgatása iránt a biróság a felek meghallgatása után nyomban határoz.
93. § Hivatalból mellőzendők azon tanuk, a kik észleleteik előadására nem képesek, vagy pedig az észlelés időpontjában a kellő testi vagy szellemi képességgel nem birtak.
94. § A tanuságtételt megtagadhatja: a ki a képviselőnek, ellenjelöltnek, vagy azon személynek, a ki ellen a kérvény intézve van, fel- vagy lemenő ágban rokona, vagy sógora, oldalrokona unokatestvérig bezárólag, vagy hozzá örökbefogadó szülő vagy örökbefogadott gyermek viszonyában áll, továbbá az illető személyeknek felesége vagy jegyese, avagy a feleségnek testvére, vagy testvérének a házastársa.
95. § A tanuságtételt bizonyos kérdésekre megtagadhatja:
a) a ki a feltett kérdésre adandó válaszszal magát, vagy a 94. §-ban érintett hozzátartozóit büntetendő cselekmény elkövetésével vádolná;
b) a feleknek ezen eljárás folyamán megnevezett meghatalmazottjai az 1874:XXXIV. tc. 49. §-ának korlátai közt.
96. § A biróság köteles a tanut a törvénynek azon rendelkezéseire figyelmeztetni, a melyek szerint a tanuságtételt megtagadhatja és ennek megtörténtét, valamint a tanunak erre vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe venni.
97. § A tanuságtétel kötelezettsége terheli a kérdéses választásnál hivatalosan közremüködő közegeket, nemkülönben a kérvényezőket és a választásvédő választókat.
A választásnál hivatalosan közremüködő közegek a tanuságtételt, hivatkozással a jelen törvény 94. §-ára, meg nem tagadhatják.
98. § Ha a biróság elrendelte a bizonyitási eljárást a képviselőnek vagy azon jelöltnek valamely cselekményére nézve, a ki ellen a kérvény, illetőleg ellenkérvény intézve van, az esetre az illető kivánhatja, hogy őt a kérdéses tényre nézve tanukép hallgassák ki.
E kérelem nem mellőzhető. A tanukép kihallgatandó félhez azonban nem intézhető más kérdés, mint az, a mely az állitott tényre vonatkozik.
Ezen tanu vallomására az 1878. évi V. tc. 224. §-ának első bekezdésében foglalt mentesség ki nem terjed.
99. § A kérvényezők vagy ellenkérvényezők a képviselőnek, illetőleg más jelöltnek, a kik ellen a kérvény vagy ellenkérvény intézve van, tanukép leendő kihallgatását, csak valamely a képviselő vagy jelölt által kiállitott okirat kétségbe vont valódiságának igazolása czéljából kérhetik.
100. § A biróság a tanukkal szemben mindazon kényszereszközökkel élhet, a melyek a bünvádi eljárásban alkalmazhatók.
A tanuk azzal idézendők meg, hogy igazolatlan elmaradásuk esetében elő fognak vezettetni.
101. § A tanu első sorban neve, kora, foglalkozása, állása, a felekhez és a más jelölthöz való viszonya iránt, valamint az iránt is kikérdezendő, vajjon a választás érvénytelenitéséből nem háramlik-e reá kár vagy haszon?
A biróság ezen fölül a tanuhoz mindazon kérdéseket intézheti, a melyek szavahihetőségének megállapitására befolyással lehetnek.
102. § Ezután a tanu felhivandó, hogy összefüggésben adja elő mindazt, a mit a kihallgatás tárgya tekintetében tud.
103. § A biróság a vallomás kiegészitése vagy felderitése végett kérdéseket intézhet a tanuhoz.
A felek a biróság utján intézhetnek kérdéseket a tanuhoz.
A biróság egyes kérdések feltevését megtagadhatja.
104. § A biróság hivatalból vagy inditvány folytán elrendelheti az oly tanuknak szembesitését, a kiknek vallomása egymással ellenkezik.
105. § A tanu vallomása jegyzőkönyvbe veendő, a melyet a tanu aláirni, a vallomást pedig a biróság felhivására esküvel, vagy a mennyiben azt állitja, hogy az eskütétel vallási meggyőződésével ellenkezik, ünnepélyes fogadással tartozik megerősiteni.
Az aláirás megtagadása a jegyzőkönyvben megemlitendő.
106. § A tanu, a ki vallomást vagy esküt, illetőleg ünnepélyes fogadást tenni vonakodik, a biróság által 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.
A fogház-büntetés megszüntetendő, ha a tanu véghatározat hozása előtt vallomást, esküt vagy ünnepélyes fogadást tett.
Az eljárás megszüntetése vagy az ügynek itélettel történt befejezése, a kiszabott büntetés megszüntetését nem vonja maga után.
107. § A bizonyitás felvétele a biróság részéről közvetlenül, vagy kiküldött biró által történhetik.
108. § Ha a biróság a bizonyitást közvetlenül veszi föl, jogában áll az eljárást azon törvényszék területén is megtartani, a melynek kerületében a választás helye fekszik.
109. § A bizonyitás-felvételt kitüző első határnapról a felek értesitendők, a felvétel azonban a felek távollétében is eszközlendő.
A bizonyitás felvételére kitüzött ujabb határnapról a jelenlevő felek szóval értesitendők.
A meg nem jelent fél értesitése nem szükséges.
110. § A biróság elhatározhatja, hogy a bizonyitás felvétele kiküldött biró által történjék.
E feladattal azon királyi tábla egyik birája bizandó meg, a melynek kerületében a választás helye fekszik.
A kiküldött birót esetről-esetre, megkeresés alapján az illető királyi tábla elnöke rendeli ki.
111. § A kiküldött birót a bizonyitás felvételénél mindazon jogok megilletik, melyeket maga a biróság a jelen törvény alapján gyakorolhat, nemkülönben az 50-51. §-ban foglalt jogok is.
Megkeresésének az ország biróságai és más hatóságai eleget tartoznak tenni.
112. § A kiküldött biró előtti eljárás nyilvános.
113. § A kiküldött biró eljárásáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
Jegyzőkönyvvezetőt az illető kir. itélő-tábla elnöke rendel ki a kir. tábla területén alkalmazott birósági segédszemélyzetből.
A jegyzőkönyvet a kiküldött biró és a jegyzőkönyvvezető irják alá.
114. § A biróság a bizonyitási eljárás befejeztével, a mennyiben azt maga eszközölte, az ügynek érdemleges tárgyalását folytatja, vagy pedig e végből hivatalból ujabb határnapot tüz ki.
Hasonlóan hivatalból tüzendő ki a határnap, ha a kiküldött biró a jegyzőkönyvet bemutatja.
115. § A kiküldött biró által felvett bizonyitási eljárás eredményét az előadó terjeszti elő.
Az előterjesztés után a feleknek jogában áll, ennek kiegészitésekép, a bizonyitás felvétele alkalmával felvett jegyzőkönyvek felolvasását kérni.
116. § A biróság, a mennyiben a bizonyitás felvétele kiküldött biró által történt, hivatalból vagy a felek inditványára a bizonyitás kiegészitését, ugyszintén egyes tanuk vagy szakértők ujolagos kihallgatását elrendelheti, nemkülönben az itélet hozataláig a tényállás felderitése végett kérdéseket intézhet a felekhez.
117. § A bizonyitási eljárás befejezte, illetőleg eredményének előadása után, a felek előterjesztéseket tehetnek.
Előterjesztéseikben a bizonyitási eljárásnak eredményére és ennek méltatására tartoznak szoritkozni.
Uj tényállások vagy uj bizonyitékok előterjesztésének nincs helye.
118. § A biróság a kérvény érdeme felett itéletben határoz.
Az itélet bekezdésében ezen törvény 1. §-ára hivatkozni kell.
119. § Az itélet hozatalában csak oly biró vehet részt, a ki a tárgyalás egész folyamán mint a tanács tagja közremüködött, vagy mint meghivott pótbiró jelen volt.
120. § A biróság a kérvényben felemlitett egyes érvénytelenségi ok tekintetében, a mennyiben az a feletti tárgyalást a 62. § alapján előzőleg ki nem zárta, határozni köteles.
Az itéletnek tartalmaznia kell a tényállás előadását, az okokat és bizonyitékokat, a melyek a biróságot meggyőződése alkotásánál vezették.
121. § A biróság, a mennyiben a kérvényben felhozott érvénytelenségi okot törvény alapján fenforgónak és bebizonyitottnak elismeri, a megtámadott választást érvénytelennek mondja ki, és ha a 28. §, alapján emeltek kérelmet, ennek megfelelően megállapitja a választás törvényes eredményét. E megállapitás azonban mellőzendő, ha az ellenkérvényben előadott érvénytelenségi ok fenforgása a másik jelölttel szemben bebizonyitottnak veendő. Ha a biróság a felhozott érvénytelenségi ok fenforgását bebizonyitottnak nem találja, a kérvényt elutasitja.
A költségek kérdésében a biróság mindkét esetben határoz.
122. § A választás érvénytelenitése esetében, annak a személynek cselekvő és szenvedő választó-képessége, a kinek cselekvése a jelen törvény 3. §-ának 2-11. pontjai alatt foglalt valamely érvénytelenségi ok tényálladékát magában foglalja, vagy valamely szavazat érvénytelenitését maga után vonta, az itéletben meghatározott időre, mely azonban 5 évnél hosszabb nem lehet, felfüggesztendő.
123. § A Curia itéletében, a választásnál hivatalosan közremüködő közeget, a ki ellen a kérvény intéztetett, négyezer koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetheti, ha az illető közeg cselekménye vagy mulasztása folytán, a választás a 3. §-ban felsorolt érvénytelenségi okok valamelyike alapján érvénytelenitve lett, a mennyiben a törvényszerű kötelesség megsértése szándékosan vagy gondatlanságból lett elkövetve.
124. § Az eljárást és az itélet meghozatalát nem gátolja az a körülmény, hogy a kérdéses választásból kifolyólag, más biróság vagy hatóság előtt eljárás van folyamatban.
125. § Az itélet szóval hirdetendő ki és hiteles kiadványa a képviselőház elnökének átküldendő.
A feleknek az itélet hiteles kiadványa, kérelmükre kiadandó.
126. § A mennyiben az eljárás folyamán büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, a biróságnak e körülményt az itéletben meg kell emliteni és az összes iratokat az igazságügyministerhez áttenni, ki, ha fegyelmi ügy forog fenn, átteszi az itéletet az illetékes ministerhez.
Ha a biróság a kérvény tárgyalásakor vagy a bizonyitási eljárás folyamán olyan jelenségekről szerzett tudomást, a melyekből arra lehet következtetni, hogy a kérdéses választás alkalmából az illető választó-kerületben vesztegetés, etetés és itatás nagyobb mérvben üzetett, az itéletben e jelenségek külön felemlitendők.
127. § A választás érvénytelenitése esetében azon választás-védők, a kik az eljárásban részt vettek, a felmerült eljárási és a kérvényezők részére megállapitandó költségek megfizetésében egyetemlegesen marasztalandók.
Nem terhelhető költséggel azon választás-védő, a ki ellen a kérvény intézve van, és a kinek érvénytelenségi okként a kérvényben felhozott cselekménye az itéletben megállapitva nem lett.
Ily esetben a biróság a kérvényezőket az illető választás-védő javára a költségek megfizetésében elmarasztalhatja.
128. § Ha az ellenkérvény vissza lett vonva vagy annak hely nem adatott, az esetben az azt előterjesztő választás-védők, az ellenkérvény tárgyalása folytán felmerült azon költségeket tartoznak a kérvényezőknek megtériteni, a melyeket az utóbbiak ezen eljárás folyamán számszerüleg kimutattak.
129. § Az 54. § esetében, nemkülönben ha a kérvénynek hely nem adatott, a kérvényezők a felmerült eljárási és a választás-védők részére megállapitandó költségek megfizetésében egyetemlegesen elmarasztalandók.
130. § A választás-védők a 127. § esetében egymás irányában visszatéritési igényt érvényesithetnek. A költségek a választás-védőket személyenkint egyenlő részben terhelik.
E felosztásnál mindazok, a kik ellen a kérvény intézve van, külön-külön, a választás-védő választók pedig együttesen, egy személynek tekintetnek.
Az utóbbiak egymás közt a költségeket fejenkint viselik.
Visszatéritési igényt nem érvényesithet azon választás-védő, a kinek cselekménye az itéletben érvénytelenségi okként lett megállapitva.
Ha a kérdéses cselekmény elkövetése több választás-védő ellenében lett megállapitva, egymás közt a költséget egyenlő részben viselik.
Kérvényezők a 129. § esetében a költségeket egymás közt fejenként osztják meg.
131. § A 130. § alapján inditható polgári keresetek, a per tárgyának értékére való tekintet nélkül, a járásbiróság hatáskörébe utaltatnak és sommás eljárás alá tartoznak.
132. § A Curiának a jelen törvény alapján birságot, vagy költséget megállapitó határozatai, végrehajtható közokiratot képeznek.
A végrehajtás elrendelésére a budapesti IV. kerületi kir. járásbiróság illetékes.
133. § A képviselőház a választások ügyében való biráskodásra szükséges eljárási szabályokat az 1848:IV. tc. 15. §-a értelmében alkotott házszabályaiban állapitja meg.
134. § Ha a Curia itéletében megállapitotta, hogy nem a képviselő, hanem más jelölt nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, vagy azt, hogy törvény szerint más jelöltet kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni: az esetre az ily itélet az igazolásnál alapul veendő.
Az igazolás után felhivandó az illető törvényhatóság és megkeresendő a belügyministerium, hogy a kérdéses választásra vonatkozó általános választási jegyzőkönyvet mutassák be.
E jegyzőkönyvben, hivatkozással a hozott itéletre, a ház igazoló határozata beirandó.
135. § Azon jelölt választását, a kire nézve a Curia megállapitotta a többséget, vagy pedig azt, hogy a törvény szerint ezen jelöltet kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni (28. §), kérvénynyel megtámadni nem lehet.
Mindazáltal 15 nap alatt azon naptól számitva, melyen a Curia itélete a képviselőháznak bejelentetett, a választás érvényessége a képviselőház előtt, ezen törvény 3. §-ának 1. pontja alapján, valamint azon okokból, melyeket a képviselőház ezen törvény 10. §-a alapján házszabályaiban megállapitott, panaszszal megtámadható.
136. § Ha a Curia a kérvényt elutasitotta és a képviselőház előtt netalán függőben levő eljárás befejeztetett: a képviselőház az igazolás kérdésében határoz.
137. § Ha a képviselőház a Curia itélete, vagy a ház bizottságának jelentése folytán, tudomására jutott annak, hogy valamely érvénytelennek kimondott választás alkalmából a választókerületben nagymérvű vesztegetés vagy etetés és itatás gyakoroltatott: ennek kinyomozására házszabályaiban megállapitott módon vizsgálatot rendelhet.
138. § A képviselőház vizsgáló bizottsága előtt mindenki megjelenni és a hozzá intézett kérdésekre válaszolni köteles.
A vizsgálat eszközlésénél a vizsgáló bizottságot mindazon jogok megilletik, a hatóságok annak mindazon támogatást kötelesek nyujtani, a melyek a biróság részére ezen törvényben meg vannak állapitva.
139. § A tanuzási kötelesség alól nem mentesit azon körülmény, hogy a tanu a való megvallása által önmagát vagy hozzátartozóit az 1878. évi V. tc. 185. és 186. §-aiban meghatározott büncselekménynyel vádolná.
A tanu és hozzátartozói (6. §) a bevallott cselekményekért büntető felelősségre nem vonhatók.
Ezen mentesség csakis a való megvallására vonatkozik, de ha a tanu hamis vallomást tesz, a hamis tanuzás miatti elitéltetést ki nem zárja.
140. § A vizsgálat eredménye a háznak szabályaiban megjelölt biráló bizottsága elé terjesztendő, mely, ha a vizsgálattal kideritettnek találja azt, hogy a választó-kerületben vesztegetés, vagy etetés és itatás nagy mérvben üzetett: a választó-kerület képviseletének a folyó országgyülés tartamára való felfüggesztését véleményes jelentésében inditványozza.
A vizsgáló bizottság indítványa felett a képviselőház, a bizottság és a netaláni kisebbségi vélemény előadóinak meghallgatása után, minden további vita kizárásával határoz.
Érvényes határozat hozatalához a képviselőház igazolt tagjai általános többségének - a horvát-szlavon képviselőket nem számitva - jelenléte szükséges.
141. § Ezen törvény életbeléptétől kezdve hatályukat vesztik:
Az 1874:XXXIII. tc. 12. §-ának 5. pontja, mely szerint azok, a kik az összeirást, illetőleg kiigazitást megelőző évre a választó-kerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették, választói jogot nem gyakorolhatnak s ennélfogva a választók jegyzékébe fel nem vétetnek;
az idézett tc. 108. §-a, mely szerint a névjegyzékbe felveendők, a kik az összeirás, vagy kiigazitás megkezdéséig hátralékban lévő adójukból legalább annyit lefizettek, mennyit a megelőző évi egyenes állami adójuk kitesz;
végre az 1875:VI. tc. 1. §-a, mely szerint az 1874:XXXIII. tc. 12. §-a 5. pontjában és 108. §-ában foglalt intézkedések azzal egészittetnek ki, hogy a választók névjegyzékébe ennek évenkénti kiigazitása alkalmával azon jogosultak veendők be, kik a megelőző évi egyenes adót, illetőleg az ennek megfelelő adóhátralékot ápril 15-ikéig bezárólag befizették.
Az 1874:XXXIII. tc. 118. §-a akkép módosittatik, hogy a választói jog meghatározására mind a választók névjegyzékének első összeállitásánál, mind annak évenkénti kiigazitásánál a megelőző évre kivetett adó vétetik alapul.
142. § Az 1874. évi XXXIII. tc. 29. §-a helyébe:
A választók névjegyzéke ezen törvény első végrehajtása alkalmával hivatalból állittatik össze és az összeállitást követő minden esztendőben hivatalból igazittatik ki.
143. § Az 1874:XXXIII. tc. 34. és 107. §-ai helyébe:
Azon községekben, melyekben az 1874:XXXIII. tc. 4. §-a értelmében a legkevésbbé megrótt 1/4-ed urbéri telek adójának kinyomozása szükséges, ezt a birtokában lévő, továbbá az illető község által szolgáltatandó és más uton beszerzendő hivatalos adatok alapján az alispán teljesiti.
Ugyancsak az alispán hajtja végre a nyomozást az iránt is, hogy azon községekre nézve, melyekben urbériség nem létezett, melyik szomszéd községből vétessék a legkevésbbé megrótt 1/4-ed urbéri telek.
Az alispán eljárása eredményét mindkét esetben az adatokkal együtt haladék nélkül a központi választmány elé terjeszteni köteles.
A központi választmány, ha az előterjesztést kielégitőnek találja, a legkevésbbé megrótt 1/4-ed urbéri telek adóját községről-községre megállapitja, illetőleg az urbériséggel nem birt községekre nézve azon községeket, melyekből a legkevésbbé megrótt 1/4-ed urbéri telek veendő, kijelöli; ellenkező esetben pedig az előterjesztést pótlás, illetőleg kiigazitás végett az alispánhoz visszautasitja.
A központi választmány indokolt érdemleges határozata 8 napi közszemlére való kitétel végett az illető községeknek megküldendő. Ezen határozat ellen az érdekelt község és annak egyes polgárai a kitétel utolsó napjától számitott ujabb 8 nap alatt fellebbezéssel élhetnek. A közvetlenül az alispánhoz benyujtandó felebbezés felett a Curia határoz. A Curia az ügyet, ha azt a döntésre érettnek találja, érdemileg elintézi, ellenkező esetben pedig az iratokat kiegészités, illetőleg kiigazitás végett az első fokozatban eljárt központi választmányához visszautasitja. A központi választmány jogerős, valamint a Curia érdemleges határozatai az illető községgel közlendők s a központi választmány által az összeiró küldöttségeknek esetről-esetre rendelkezésére bocsátandók.
A legkevésbbé megrótt 1/4-ed urbéri telek adójának megállapitására és az urbériséggel nem birt községekre nézve irányadóul tekintendő szomszéd községek kijelölésére vonatkozó eljárás a választói névjegyzék összeállitásának, illetőleg kiigazitásának megkezdése előtt teljesen befejezendő.
A legkevésbbé megrótt 1/4-ed telek adójának megállapitására és az urbériséggel nem birt községekben irányadóul tekintendő szomszéd községek kijelölésére vonatkozó határozatok mindaddig érvényesek, mig az azok alapjául vett földadókataszter változatlanul fennáll.
144. § Az évi 1874. évi XXXIII. tc. 37. és 39. §-ai helyébe:
Az összeiró küldöttségek az összeirás alkalmával a választók összeirását minden községről külön egy példányban készitik el, a kiigazitás alkalmával pedig az ujonnan felvettekről és kihagyottakról ugyancsak községenként és egy-egy példányban külön névjegyzéket készitenek s mindezeket aláirásukkal ellátva, müködésük befejezése után a központi választmánynak azonnal megküldeni s egyidejűleg azokat, kiket a választók sorából kihagyandóknak találtak, erről a kihagyás okának közlésével a községi előljáróság utján irásban értesiteni kötelesek.
145. § Az 1874:XXXIII. tc. 40. §-a helyébe:
A névjegyzék összeállitására és kiigazitására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden év márczius hava első napjaiban köteles megtenni; - az összeiró küldöttségek pedig a kivánt munkálatokat oly időben fejezik be, hogy a központi választmány ezen munkálatok alapján a névjegyzékek összeállitását minden év április 15-én megkezdhesse.
146. § Az 1876. évi XVIII. tc. 2. §-a helyébe:
A választó-kerület összes választóinak ideiglenes névjegyzéke, a kihagyatottak névjegyzékével együtt, a központi választmány székhelyén, az egyes város vagy község választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig a kihagyottak névjegyzékével együtt, az illető városban, nagyközségben vagy körjegyzőségben tétetik ki közszemlére.
A központi választmány e végből a kerület minden városának, nagyközségének és körjegyzőségének saját választói ideiglenes névjegyzékét másodpéldányban megküldi s ez alkalommal az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, melybe felveendő, hogy az összeállitott ideiglenes névjegyzékek hol és mely időben lesznek közszemlére kitéve; továbbá, hogy ezen névjegyzékek ellen az 1874:XXXIII. tc. 44. §-a (147. §) értelmében felszólalni és ezen felszólalás ellen észrevételt tenni lehet; végre, hogy a felszólalások és az azokra tett észrevételek hol és mely határidő alatt adandók be.
147. § Az 1874:XXXIII. tc. 44. §-ának utolsó bekezdése és a 48. § helyébe:
1. Az 1874:XXXIII. tc. 44. §-ának utolsó bekezdése helyébe:
Ezen felszólalások beadásának határideje a névjegyzék nyilvános kitételét követő tizenöt nap.
2. Az 1874:XXXIII. tc. 48. §-a helyébe:
A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány, a névjegyzék összeállitása és kiigazitása alkalmával minden évi julius 1-étől 20-áig köteles határozni.
A felszólalások és észrevételek felett hozott határozat mindig indokolandó.
Az első ülésre szóló meghivóban kiteendő a sorrend, melyben az egyes választókerületek és az azokhoz tartozó községek névjegyzékei át fognak vizsgáltatni.
Ezen sorrend az ülést megelőző napon nyilvános helyen is kifüggesztendő.
148. § Az 1874:XXXIII. tc. 49. §-a helyébe:
A központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai a választók összeirása és a névjegyzék kiigazitása alkalmával minden évi julius 20-ától 30-áig közszemlére kiteendők.
Mindazon határozat:
a) melylyel valamely felszólalás elutasittatott, vagy
b) valamely név kitörlése elrendeltetett, vagy
c) a mely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel adatott be, annak kézbesitendő, kinek választói jogára a határozat vonatkozik.
149. § Az 1874:XXXIII. tc. 51. §-a, illetőleg az 1881:LIX. tc. 105. §-a helyébe:
A felebbezések felett a kir. Curia ezen törvény 14. és 15. §-ai értelmében alakitott két tanácsban határoz.
Ezen tanácsok nyilvános ülésben határoznak.
A kir. Curia szükség esetén kiegészitést és a tényállásnak bővebb kideritését is elrendelheti.
150. § Az 1876:XVIII. tc. 3. §-a helyébe:
A kir. Curia határozatai alapján a központi választmány a választók állandó névjegyzékét véglegesen megállapitja.
Az állandó névjegyzéket a belügyminister által megszabott minta szerint négy hiteles példányban kell kiállitani. Az egyik teljes példány a belügyministerhez terjesztendő fel, a másik a törvényhatóság irattárába teendő, a harmadik a választók használatára a választókerület székhelyére nézve illetékes kir. közjegyzőnél helyezendő el, a negyedik pedig felosztandó az érdekelt városok és községek között. E negyedik példányt az illető város vagy község lakosai mindenkor betekinthetik, illetőleg díjtalanul lemásolhatják, vagy lemásoltathatják, mire az előljáróság nekik kivánatra időt és alkalmat nyujtani köteles.
A kir. közjegyző az őrizetére bizott példányból egyesek részére kiszolgáltatandó másolatokért, kivonatokért, bizonylatokért vagy hitelesitésekért a szabályszerű díjakat számithatja fel.
151. § Az 1874:XXXIII. tc. 53. §-a helyébe:
A névjegyzék kiigazitása alkalmával a központi választmány akként köteles eljárni, hogy az ideiglenes névjegyzékek az 1874:XXXIII. tc. 43. §-a értelmében legkésőbb május hó 5-én közszemlére kitétethessenek.
A névjegyzékek kiigazitása iránti kérvények minden évben május hó 5-étől 15-éig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig május 16-ától 25-éig fogadtatnak el.
152. § Az 1874:XXXIII. tc. 54. §-a helyébe:
A névjegyzék összeállitásánál és kiigazitásánál a következő határidők tartandók meg:
A központi választmány a jelen törvény 147. és 148. §-aiban és az 1874:XXXIII. tc. 50. §-ában megszabott eljárást szeptember hó 1-ig befejezni s a felterjesztést a kir. Curiához megtenni köteles. A kir. Curia a felterjesztett ügyeket deczember hó 1-ig érdemlegesen elintézni s a központi választmányhoz visszaküldeni tartozik.
A központi választmány pedig köteles a véglegesen összeállitott névjegyzéket deczember hó 30-áig az illető hatóságoknak és a kir. közjegyzőnek elküldeni.
153. § Az 1874:XXXIII. tc. 64. §-a helyébe:
A választók személyazonosságának ellenőrzésére városokban a tanács két megbizott tagja, községekben pedig a községi biró vagy helyettese és valamelyik községi esküdt vannak hivatva, kik e czélból a választás helyén megjelenni s a záróra alatt is jelen lenni tartoznak.
Ezenkivül minden jelöltnek bizalmi férfia is joggal bir arra, hogy akkor, midőn valamely községre vagy városra a szavazás sora reákerül, ezen városból vagy községből egy-egy lakost mint azonossági tanut jelöljön meg, kik mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrzik.
Az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség szine előtt a következő esküt tartoznak tenni:
Én N. N. esküszöm stb. (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazon kérdésekre, melyek az országgyülési képviselő-választóknak személyazonosságára nézve hozzám intéztetnek, minden párt- és más mellékérdektől eltekintve, legjobb tudomásom és meggyőződésem szerint, a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen!
154. § Az 1874:XXXIII. tc. 67. §-a helyébe:
A választás vezetése és a rend fentartása a választás egész folyama alatt a választási elnök feladata és kötelessége.
A választási elnök a szükséghez képest joggal bir és köteles a választók szabadságának biztositására, különösen pedig azoknak bevonulására és a választási székhelyen leendő elhelyezésére nézve előlegesen is és pedig a választó-kerület egész területére kihatólag az illetékes közigazgatási hatóság meghallgatásával intézkedni, intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatni s a közigazgatási hatóságoktól és közegektől azoknak pontos és szigorú végrehajtását követelni.
A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket, ha több jelölt áll szemben egymással, a választási elnök a pártok bizalmi férfiainak meghallgatásával, akképen tartozik megtenni, hogy a rend fentartása és a szavazatszedő küldöttségekkel való érintkezés feltétlenül biztosittassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazási helyiségektől lehetőleg egyforma távolságra essenek, hogy végül a választók a szükséges élelmiszerekkel való ellátásukról gondoskodhassanak. Ha a választási elnök a választók és a szavazatszedő küldöttségek közt fentartandó összeköttetés czéljából külön bizalmi férfiakat alkalmaz, úgy ezek minden pártból egyenlő számban és egyenlő jogokkal az előbb emlitett bizalmi férfiakkal egyetértőleg nevezendők ki. A mennyiben a választók igazolványokkal láttatnának el, ilyen igazolvány hiánya sem a szavazatszedő küldöttségekhez való megjelenésnek, sem a szavazat beadásának és érvényességének akadályául nem szolgálhat.
Az egyik vagy másik párt bizalmi férfiainak kivánatára az a kérdés, hogy melyik tartózkodási hely melyik pártnak jusson, sorshuzás utján döntendő el.
A rend fentartására kirendelt közbiztonsági közegek és a szükség esetében alkalmazandó fegyveres erő feletti rendelkezés joga a választási elnököt illeti meg. Ezen jog gyakorlásával esetről-esetre kizárólag a helyettes elnököt vagy az illetékes közigazgatási hatóság közegeit bizhatja meg.
A választási elnök kötelessége gondoskodni arról is, hogy a szavazatszedő küldöttségek azon tagjai, kik az 1874:XXXIII. tc. 21. §-ában előirt esküt a választást megelőzőleg le nem tették, kötelességük hű és lelkiismeretes teljesitésére, a választás megnyitásakor a szavazatszedő küldöttség előtt feleskettessenek.
A szavazatszedő küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasitott választók szavazatainak összeszedése, ők határoznak a szavazatok ellen felmerült kifogások felett s a küldöttség szavazó helyiségében és annak közvetlen környékén ők ügyelnek a rend fentartására, e czélból, a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett, a fegyveres erővel is rendelkezhetnek.
Szükség esetén a szavazást ideiglenesen felfüggeszthetik: azt, hogy mikor kezdessék meg ujra a szavazás valamely küldöttség előtt, a választási elnök határozza meg s neki áll kizárólag jogában félbeszakitani és a központi választmánynak jelentést tenni.
155. § Az 1874:XXXIII. tc. 69. §-a helyébe:
A választási elnök a kerület székhelyén a választási eljárást, a kitüzött napon és helyen reggeli 8 órakor nyitja meg.
Ha azonban olyan akadályok merültek fel, melyek miatt a választási eljárás megnyitható nem volt, a választási elnök a megnyitást egy órára elhalasztja, és ha ezen idő eltelte után sem volna megnyitható, a választás meghiusultnak tekintetik és erről a választási elnök a központi választmánynak jelentést tesz.
A mennyiben a választási eljárás reggeli 8 óra előtt nyittatott meg, az ajánlás 8 és fél óráig elfogadandó.
A szavazás reggeli 9 óra előtt meg nem kezdhető.
156. § Az 1874:XXXIII. tc. 70. §-a helyébe:
A képviselőjelöltet a kerület 10 választójának kell együttesen ajánlania. Ezen ajánlat irásban adandó át a választási elnöknek, ki azt az általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon is átveheti, legkésőbb azonban ily ajánlat fél órával a választás megnyitása után adandó át a választási elnöknek.
A választási elnök az ajánlatot azon okból, mert az ajánlott jelölt nem választható, az 1876:XXXIX. tc. 8. §-ában meghatározott esetet kivéve, vissza nem utasithatja.
Az ajánlattal egyidejüleg minden jelölt részére minden szavazatszedő küldöttséghez egy bizalmi férfi jelölendő; szabadságában áll azonban az ajánlónak minden küldöttséghez két bizalmi férfit jelölni.
Ha a választási elnök a bizalmi férfiakat a választás folyama alatt eltávolitotta, vagy azok működésüket abbanhagyták, az ajánlóknak jogukban áll azok helyett más bizalmi férfiakat jelölni.
Bizalmi férfiak csak az ugyanazon törvényhatóság területén lakó egyének közül jelölhetők.
Az ajánló kivánatára ajánlatáról téritvény adandó.
157. § Az 1874:XXXIII. tc. 71. §-a helyébe:
Ha azonban a választás megnyilta után fél óra alatt csak egy egyént ajánltatott, a választási elnök a választást befejezettnek s az illető egyént megválasztott országgyülési képviselőnek nyilvánitja.
Ha az ajánlásra meghatározott időben több egyén ajánltatott képviselőjelöltnek: a választási elnök a szavazást elrendelni köteles s ez esetben a szavazás a kirendelt küldöttségek előtt reggeli 9 órakor megkezdendő és megszakitás nélkül folytatandó.
A választási eljárásnak a 155. § alapján történt elhalasztása esetében ugy az ajánlat beadására meghatározott félóra, valamint a szavazás elrendelésére meghatározott egy óra is, a tényleges megnyitás időpontjától számitandó.
A választási elnök a szavazás megkezdését szükség esetére egy órára elhalaszthatja; ha a szavazás ezen idő eltelte után sem volna megkezdhető: a választás meghiusultnak tekintetik és erről a központi választmánynak jelentés teendő.
158. § Az 1874:XXXIII. tc. 73. §-a helyébe:
A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik a választói névjegyzékekben benfoglaltatnak s csak azon kerületben birnak szavazati joggal, a melyben összeirva vannak.
A névjegyzékekben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható.
A szavazásra jelentkezett választó, ha személyazonossága máskülönben megállapitható, nevének, életkorának vagy foglalkozásának hibás vagy hiányos bejegyzése miatt a szavazástól el nem üthető.
159. § Az 1874:XXXIII. tc. 8. §-ának első bekezdése helyébe:
Miután minden község vagy városrész a megállapitott sorrend szerint szavazott és szavaztak, vagy szavazásra felhivattak, azon községek vagy városrészek is, a melyek a megállapitott sorrendben meg nem jelentek, a választási elnök legalább egy órai és két órán túl nem terjedhető határidőt tűz ki a szavazásra való jelentkezésre.
Ha a szavazás több küldöttség előtt történik, a zárórát minden küldöttség elnöke külön tüzi ki.
A záróra letelte után is mindazon választók szavazásra bocsátandók, a kik a záróra letelte előtt a szavazásra jelentkeztek.
A mig a záróra tart, a jelentkező választók a többi választóktól elkülönitendők.
Az erre szükséges intézkedések megtétele a választási elnököt vagy helyettesét illeti meg.
160. § Az 1874:XXXIII. tc. 85. §-a helyébe:
Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vezet.
Ezen jegyzőkönyvben megemlitendő:
a) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, s a jelöltek bizalmi férfiainak neve;
b) a szavazás kezdete és a küldöttség előtti végeredménye;
c) a szavazás felfüggesztése esetében az, hogy mikor függesztetett fel a szavazás, ki volt ekkor az utolsó szavazó s mikor folytattatott a szavazás; továbbá - a mennyiben az elnök valamely jelölt visszalépését jelentette ki, - ki volt ekkor az utolsó szavazó; végre ki volt az utolsó szavazó akkor, midőn a záróra kitüzetett;
d) az elnök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intézkedései.
A visszautasitott szavazatokról külön jegyzék vezetendő, mely a jegyzőkönyvhöz csatoltatik.
A szavazásra jelentkező és bármi okból visszautasitott választó, a szavazási küldöttségi elnök által megkérdezendő, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni.
A felhivás folytán tett nyilatkozat a visszautasitott szavazatokról vezetett külön jegyzékben megemlitendő.
Hasonlóan felveendő a visszautasitott szavazatokról vezetett jegyzékbe azon választó nyilatkozata, még pedig szószerint, a kinek szavazata az 1874:XXXIII. tc. 78. §-a alapján semmisnek nyilvánittatott.
161. § Az 1874:XXXIII. tc. 88. §-a helyébe:
Ha a választási elnök egyszersmind valamely szavazatszedő küldöttség elnöke: ugy a szavazás lefolyásáról (1874:XXXIII. tc. 85. §-a), mint a választás összes lefolyásáról (ugyanazon tc. 87. §-a) külön jegyzőkönyv veendő fel.
Az általános jegyzőkönyv, a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyve, a szavazási rovatos ivek és a külön névjegyzék a visszautasitott szavazatokról az állam hivatalos nyelvén és három példányban vezetendők. Az emlitett okiratoknak kiállitására hivatalosan kötelezett egyének kötelesek azoknak netalán hiányzó példányait, mint eredetieket pótlólag kiállitani.
A három példány közül egy a megválasztott képviselőnek azonnal átadandó, vagy téritvény mellett elküldendő.
A másik két példány a központi választmánynak küldendő be, mely azok egy példányát a törvényhatóság vagy város levéltárába helyezi el, másikát a belügyministernek küldi meg.
A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbizólevél gyanánt.
Ugy jegyzőkönyvi mintákat, mint szavazási rovatos iveket a belügyminister az illető hatóságoknak elegendő mennyiségben küld.
162. § Az 1874:XXXIII. tc. 92. §-a helyébe:
Azon központi választmányi, vagy összeiró küldöttségi tag, választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, bizalmi férfi, vagy különös megbizatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki ezen eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye.
A fegyelmi eljárást illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentés folytán, akár az illető közegnek saját kivánságára elrendelheti az illető központi választmány, közigazgatási bizottság és a belügyminister. A központi választmány és a közigazgatási bizottság határozata 15 nap alatt a belügyministerhez felebbezhető.
A vizsgálat teljesitésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki.
A vizsgálat eredménye felett első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a belügyminister, - a választási elnök vagy küldöttségi, elnökökre vonatkozólag pedig másodfokon a közigazgatási biróság határoz.
A fegyelmi eljárás a törvényhatósági tisztviselők ellen hasonló eljárásra nézve érvényes törvények szerint folytatandó le. Ha a törvénysértés a választás meghiusitását, esetleg megsemmisitését vonná maga után, a kiszabandó pénzbirság 4000 koronáig terjedhet.
Ha a Curia valamely közeget a 123. § alapján pénzbirságra itélt, ez esetben ugyanezen cselekmény miatt fegyelmi eljárásnak nincs helye.
163. § Az 1874:XXXIII. tc. 88. §-ában emlitett általános választási jegyzőkönyv, a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyvei, a szavazási rovatos ívek, nemkülönben a választók névjegyzékének a törvényhatóság vagy város levéltárában őrzött példányáról teljes vagy részleges másolatot a szokásos irásdíj lefizetése mellett, bárki kérhet.
A választók névjegyzékének másolata bárkinek, a ki kéri, a választást megelőzőleg is szintén a szokásos irásdíj lefizetése mellett kiadandó.
Ily kérelem az alispánnál avagy polgármesternél irásban terjesztendő elő.
A másolat a kérelem előterjesztésétől számitott 8 nap alatt elismervény mellett kiadandó.
Ezen §-ban felsorolt okiratoknak a belügyministeriumban őrzött példányáról is másolat adandó.
164. § Ha az alispán, vagy polgármester a másolat kiadását megtagadja, vagy késlelteti, a Curia elnökénél panasz emelhető, a ki záros határidőt tűz ki és elrendeli, hogy az alatt a másolat kiadandó, illetőleg a megtagadás elegendő okai előterjesztendők.
A rendeletnek meg nem felelő tisztviselőre a Curia elnöke 2000 koronáig terjedhető birságot szabhat, mely ismételt engedetlenség esetében, annyiszor, mennyiszer ismételhető.
Ezen birságon kivül a fegyelmi uton való feleletre vonás fenmarad.
165. § A 164. § esetében az illető folyamodó fél, választói jogának igazolása, vagy azon választói névjegyzéknek megnevezése mellett, a melyben mint jogosult fel van véve, a jelen törvény 20. §-ában megállapitott határidő meghosszabbitását a Curia elnökénél kérheti.
A Curia elnöke a választói jog fenforgása esetében, a kérdéses választás tekintetében a kérvény beadására szabott határidőt a 163. §-ban emlitett okiratok másolatának kézbesitésétől számitott 14 nappal meghosszabbitja és erről a képviselőházat haladéktalanul értesiti.
166. § Járásbiróságnál vagy törvényszéknél alkalmazott itélőbirák, ugy nemkülönben az elsőfoku biróság mellett alkalmazott kir. ügyészek képviselőnek nem választhatók meg azon választókerületben, a melynek területére hatáskörük egészben vagy részben kiterjed. (3. § 1. pont).
Főszolgabirák és szolgabirák nem választhatók meg képviselőnek azon választókerületben, melynek területére hatáskörük egészben vagy részben a választás idejében vagy azt megelőző három heti időben kiterjed. (3. § 1. pont.)
167. § Állami és törvényhatósági közhivatalnok, a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi (kör-) jegyző nem vehet részt politikai pártgyülések összehivásában, nem lehet azoknak elnöke, vagy jegyzője és tőlük megbizást el nem fogadhat; nem vehet részt a képviselő-jelöltek körutazásában, továbbá valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó igérete, vagy fenyegetése által, vagy általában hivatali állásának felhasználásával valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem birhat; nem rendezheti a választók összeszedését és a választás székhelyére vezetését és azoknál nem működhetik közre; a csendőrséget, rendőrséget, vagy a fegyveres erőt más czélból, mint a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlatának oltalma érdekében (3. § 11. pont) igénybe nem veheti, sem pedig az azok feletti rendelkezési jogot másra, mint hatósági közegre sem egészben sem részben át nem ruházhatja, végre a hivatali felebbvaló a neki alárendelt köztisztviselőt nem utasithatja arra nézve, hogy melyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát egyáltalán és mikor gyakorolja vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesitse.
168. § Azon közhivatalnok, illetőleg rendezett tanácsú városi és községi hivatali alkalmazott ellen, ki a választási törvényeket, - különösen jelen törvény intézkedéseit - és az ezekre alapitott hatósági intézkedéseket megsérti, a mennyiben cselekvése, vagy mulasztása súlyosabb beszámitás alá nem esik, fegyelmi eljárásnak van helye.
A közigazgatási tisztviselők s a rendezett tanácsú városi és községi hivatali alkalmazottak ellen a választási törvények, különösen a jelen törvény és az erre alapitott intézkedések folytán felmerülő fegyelmi ügyekben a vizsgálat elrendelése és végrehajtása s a vizsgálat eredménye feletti határozathozatal: jelesül a fegyelmi hatóságok tekintetében a 162. §-ban foglalt intézkedések szolgálnak szabályul.
Ezen szakasz intézkedései a birákra és birósági hivatalnokokra nézve fennálló fegyelmi törvényeket és szabályokat nem érintik.
169. § Az a választási, illetőleg szavazatszedő küldöttségi elnök vagy helyettes elnök, a ki a választási törvényeknek s a jelen törvénynek intézkedéseit, akár cselekvése, akár mulasztása által azzal a szándékkal szegi meg, hogy egyik vagy másik jelölt megválasztását biztositsa vagy a választást meghiusitsa, hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és politikai jogainak felfüggesztésével büntetendő.
Ha pedig a választási elnök, illetőleg szavazatszedő küldöttségi elnök vagy a helyettes elnök abból a czélból, hogy az egyik vagy másik jelölt megválasztását biztositsa vagy a választást meghiusitsa, a választási törvényekbe s a jelen törvénybe ütköző valamely intézkedést tett és ezen intézkedés következtében a választásnak általa czélba vett eredménye beállott, vagy a választás meghiusult, vagy ha az emlitett czélokból a csendőrség, a rendőrség vagy a fegyveres erő feletti rendelkezést a 154. § rendelkezéseinek megszegésével másra ruházta át, hat hónapig terjedhető fogházzal és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
170. § Az a lelkész, vagy vallási szertartás teljesitésére jogositott, vagy egyházi tisztséget viselő más személy, a ki a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben vagy vallásos jellegű gyülekezeten a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tesz;
vagy a ki abból a czélból, hogy egy vagy több választó bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesitésre tesz igéretet, vagy egyházi fenyiték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával vagy túlvilági büntetéssel fenyeget;
vagy a ki a vallási tisztelet tárgyait vagy olyan tárgyakat, a melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén, vagy választási menetben használ;
vagy a ki ily tárgyaknak, ha azok felett ő rendelkezik, ezen czélra való használását megengedi: egy évig terjedhető államfogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
171. § A ki vallási tisztelet tárgyait, vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, választók gyülekezetén, vagy választási menetben használ, - ha a 170. §-ban meghatározott eset nem forog fenn, - három hónapig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
172. § A ki a képviselőház előtt emelt panaszban, vagy a Curiánál beadott kérvényben vagy ellenkérvényben a képviselő vagy más jelöltnek, vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közegnek, avagy ezen eseteken kivül valakinek cselekménye vagy mulasztásakép tudva valótlan tényeket ad elő, a mennyiben azok eljárás alapjául szolgáltak s valódiságuk esetében a választásnak vagy valamely szavazatnak érvénytelenitését vonnák maguk után - a mennyiben súlyosabb beszámitás alá eső büntetendő cselekmény fenn nem forog - vétséget követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Hasonlóan büntetendő az, a ki a fent emlitett módon és czélból, tudva hamis tartalmú nyilatkozatot vagy bizonyitványt állit ki, a mennyiben az a képviselőház vagy Curia előtti eljárásban használtatott, s a mennyiben súlyosabb beszámitás alá eső büntetendő cselekmény fenn nem forog.
A bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványa folytán, az érvénytelenitési eljárás befejeztétől számitandó 30 nap alatt inditható meg.
173. § Az 1878:V. tc. 183. §-a hatályon kivül helyeztetik.
Az 1878:V. tc. 189. §-ában meghatározott határidő, a mennyiben a kérdéses választás iránt az eljárás a képviselőház vagy a Curia előtt megindittatott, ezen eljárás befejezésétől számittatik.
174. § A mennyiben oly személy, a kinek cselekvő és szenvedő választó-képessége a 122. § alapján a Curia által fel lett függesztve, a kérdéses választásból kifolyólag az 1878:V. tc. II. R. VIII. fejezetében foglalt büntetendő cselekmények valamelyikében jogerejűleg elitéltetett: a büntető biróság az 1878:V. tc. 56. §-ában foglalt következményeket a Curia itéletére való hivatkozással megállapitja és a politikai jogok felfüggesztését az 1878:V. tc. 57. §-ának korlátain belül, a Curia itéletében megállapitott időtartamon túl, de annak beszámitásával határozhatja meg.
175. § A Curia, vagy a képviselőház bizottsága, vagy kiküldöttje előtt választási ügyben tett hamis tanuzás az 1878:V. tc. XII. fejezetének alkalmazása szempontjából olyannak tekintendő, mintha polgári ügyben követtetett volna el; az ily hamis tanuzásra azon határozatok alkalmaztatnak, a melyek a kétszáz korona értéken fölüli polgári ügyben elkövetett hamis tanuzásra vannak megállapitva.
176. § Az 1876:XXXIX. tc. 5. §-ának helyébe.
Azon képviselőnek, a ki a 4. §-ban megszabott határidő alatt megbizólevelét be nem mutatja, vagy annak elmaradását kellően nem igazolja: képviselői megbizása megszünik és az ily egyén a 7. §-ban emlitett bizottsági határozat keltét követő öt éven át országgyülési képviselő nem lehet.
177. § Ezen törvény alapján a kir. Curia előtt folytatott eljárás bélyeg- és illetékmentes.
178. § A jelen törvény 141. §-a e törvény kihirdetésének napján, a 142-152. §-ok 1900. január első napján, az összes többi rendelkezések pedig a jelen országgyülés berekesztését követő napon lépnek hatályba.
A jelen törvény 141. §-át választók névjegyzékének összeállitásánál, illetőleg kiigazitásánál már a folyó 1899. évben hivatalból kell alkalmazni.
A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény 141. §-ának a folyó évben való alkalmazhatása végett a szükséges intézkedéseket rendeleti uton megtehesse, különösen, hogy a folyó évre az 1874:XXXIII. tc. 40. és 48. §-aiban megállapitott határidőket módosithassa, a 49. és 53. §-okban emlitett határidőket áthelyezhesse és a már teljesitett összeirási munkálatok kiegészitése czéljából esetleg szükséges pótösszeirásra nézve az ujabb határidőket megállapithassa.
179. § A Curia ezen törvény hatályba lépte után az itélő-tanácsokat azonnal megalakitja.
180. § Az 1. §-ban megállapitott nyolcz év letelte után is érvényben maradnak annak következő szakaszai:
7., 8., 9., 141-162., 166-173., 175., 176.
181. § Az 1. §-ban megállapitott nyolcz év leteltekor a Curiánál folyamatban lévő választási ügyekben az eljárás megszüntetendő és az összes iratok a képviselőházhoz átteendők.
182. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi ministerek bizatnak meg.
