1. § A söradó tárgya és mérve.
A söradó a termelt sörlé minden hektoliterje és a százfokú czukormérő minden foka (hektoliterfok extract-tartalom) után 34 fillérben állapittatik meg.
Sörlé alatt (adóztatási szempontból) az olyan czukortartalmu folyadék értetik, melyből szeszes erjedés folytán sör készült, de melybe az erjesztőszer, vagyis az élesztő még nincs bekeverve.
Az oly sörfőzdék, a melyek egy-egy termelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának első napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó napjáig terjedő idő alatt 15,000 hektoliternél több sörlét nem termelnek, az illető termelési időszakra nézve söradó-leengedésben részesülnek, a mely leengedés 2000 hektoliternél nem nagyobb termelésnél 15 százalékban, 5000 hektoliternél nem nagyobb termelésnél 10 százalékban, 15,000 hektoliternél nem nagyobb termelésnél pedig 5 százalékban állapittatik meg.
E legnagyobb sörlé-mennyiségek túllépése csakis az élvezett leengedés, illetőleg a leengedésbeli különbözet előzetes visszafizetése esetében engedhető meg.
Mindaddig, mig ezen megtérités teljesen kiegyenlitve nincs, a sörfőzde részéről tett ujabb adóbejelentés visszautasitandó.
2. § Személyes fizetési és kezességi kötelezettség.
A söradó fizetésére a sörfőzde vállalkozója és jövedéki-csonkitás esetében a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett az üzletvezető van kötelezve.
3. § A söradó iránti illetékesség.
Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a söradó vagy sem, sem az adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgya nem lehet.
4. § A söradóbeli hátralékok behajtása.
A le nem fizetett söradó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be.
Csőd esetében a söradó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.
5. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.
A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni; kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.
6. § Elévülés.
A söradó elévül, ha annak beszedése, vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.
7. § Felelősség a fennálló szabályok teljesitéséért.
Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az okozott kárért felelős.
8. § A sörfőzde-vállalkozónak általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében.
A ki sört (sörlét) szándékozik termelni, köteles legkésőbben négy héttel az üzlet megkezdése előtt a községet, melyben a sörfőzde fekszik s ennek összeirási számát a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni, és az üzlet gyakorlásához tartozó helyiségek pontos leirását, valamint az üzleti helyiségekben levő, a sörfőzési üzlethez tartozó összes műeszközök, folyadékvezetékek és edények jegyzékét két egyenlő példányban beterjeszteni.
Ezenkivül köteles a vállalkozó az alkalmazottjai közül azt, a ki a többi alkalmazott feletti felügyelettel van megbizva, valamint azt a személyt is megnevezni, a ki szakadatlanul avagy a vállalkozó távollétében az üzletet vezeti, a ki ebbeli minőségét sajátkezü névaláirásával igazolni tartozik.
Feltételeztetik, hogy az üzletvezető vagy ennek távollétében az, a ki a segédek és munkások felügyeletével van megbizva, a vállalkozó által eme felvilágositásoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott.
Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni.
A leirásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a sörfőzde-vállalkozónak vagy megbizottjának, saját igazolására, visszaadatik.
Az emlitett leirás és jegyzék mindaddig érvényes, a mig változtatás nem szándékoltatik.
Ha a sörfőzde berendezésében változtatás szándékoltatik, ez legkésőbben 14 nappal a czélba vett foganatositás előtt a pénzügyigazgatóságnak a kellő hivatalos intézkedés végett bejelentendő.
A felügyelő személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt változásokat a sörfőzde-vállalkozó 24 óra alatt a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelenteni köteles.
9. § Leletfelvétel.
A pénzügyigazgatóság a benyujtott leirás és jegyzék (8. §) alapján az emlitett helyiségek, műeszközök, folyadékvezetékek és edények hivatalos megvizsgálását és megjelölését, valamint az edények és műeszközök ürtartalmának megállapitását, a mennyiben ez az ellenőrzés czéljából szükséges, elrendeli.
ezen eljárásnál köteles a vállalkozó minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni.
Az üzlethez tartozó többi egyén is köteles a pénzügyi közeg ebbeli felhivásának eleget tenni.
E vizsgálat teljesitésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a hűtőbárkák berendezésére és szerkezetére, illetve az ellenőrző mérőkészülék alkalmazására nézve rendeleti uton megszabadó követelményeknek elég legyen téve.
Az üzlethez nem szükséges összeköttetések, készülékek s több effélék, melyek a jövedéki ellenőrzést megnehezitenék, a pénzügyigazgatóság felhivására a vállalkozó által saját költségén még az üzlet megkezdése előtt, ha pedig a felhivás az üzlet folyama alatt történik, azonnal megszüntetendők, illetve eltávolitandók, avagy teljes biztonságot nyujtó módon használaton kivül helyezendők.
A megtörtént szemle és a lelet helyes felvétele után a helyiségek, műeszközök és tartályok hivatalos jegyekkel és számokkal láttatnak el. Ezen időponttól kezdve köteles a vállalkozó az üzletet az üzleti helyiség külső részén szembetünő felirattal megjelölni.
A hivatalos vizsgálat eredményéről jegyzőkönyv veendő fel, mely a hivatalos ellenőrzés alapjául szolgál, miért az az adóköteles fél által is aláirandó.
Ez a jegyzőkönyv mindaddig érvényes, a mig a vállalat berendezésében változtatás nem szándékoltatik.
Az üzleti helyiségek leirásának, a műeszközök és edények jegyzékének hivatalos záradékkal ellátott példánya, valamint a leletjegyzőkönyv hiteles másolata, nemkülönben a sörfőzés adóköteles műveletéről szóló bejelentések, végre az üzletakadályokról szóló és egyéb szükséges jelentések az adóbárczákkal és a sörfőzdei lajstromokkal együtt az üzleti helyiségben egy erre kijelölt és a pénzügyi közegeknek is mindenkor hozzáférhető tartályban megőrzendők.
Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezt a sörfőzde jövedéki felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban bejelenteni, mert ama kötelezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken lévő hivatalos jelekre felvigyázni tartozik, csakis akkor mentetik fel, ha az ebbeli jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van.
10. § Az üzleti helyiség fogalma.
A sörfőzde üzleti helyiségeihez tartoznak:
1. azok a helyiségek, melyekben a sörtermelés történik;
2. azok a helyiségek, melyekben a sörtermeléshez szükséges anyagok vagy a sörtermelés folytán előállitott termelvények tartatnak;
3. az a helyiség, melyben a sörfőző termelvényét elárusitja;
4. a sörfőzőnek, illetve alkalmazottainak lakása, ha az
a) az 1-3. alatt emlitett helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben áll,
b) az 1-3. alatt emlitett czélok valamelyikére használtatik, vagy
c) ha abban a sörtermeléshez szükséges nyers anyagok, vagy kész sör a házi szükségletet meghaladó mennyiségben tartatnak.
11. § Czukormérő és hőmérő.
A sörfőzde helyiségeiben következő műszereket kell teljesen használható állapotban tartani és a sörfőzde felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésre bocsátani, úgymint:
1. egy a rendeleti uton megállapitandó berendezéssel biró czukormérőt,
2. egy Réaumur szerinti hőmérőt.
12. § A hivatalos zár alkalmazása.
Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek.
Mely műeszközök és mily módon helyezendők használatok kivül, azt eme műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.
Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatukba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethetnek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találják.
Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ő nem felelős, történt.
Ha amaz időpontig, midőn valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek (edénynek) bejelentett használata megengedhető, a pénzügyi közeg a zár levételére meg nem jelenik: a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt.
13. § Adóköteles művelet.
A sörtermelés adóköteles művelete a főzőüst alágyujtásával, gőzerőre berendezett főzdékben a gőznek a keverőkádba való beeresztésével, más esetekben azokkal az előkészületekkel veszi kezdetét, a melyek közvetlenül sörlé termelésére irányulnak.
Ha a sörfőzdékben megszakitás nélkül egyik sörfőzet a másikat követi, úgy, hogy a főzőüstnél nem kell újból alágyujtani, akkor a malátának, illetőleg más keményitő vagy czukortartalmu anyagnak, a keverőkádba vagy főzőüstbe való öntésének időpontja tekintetik az adóköteles művelet kezdetének.
14. § Az adóköteles művelet bejelentése.
Az adóköteles művelet minden egyes sörfőzetre nézve legkésőbben 24 órával annak kezdete előtt annál az adóhivatalnál, melyhez a sörfőzde utalva van, irásban bejelentendő. E határidő a vállalkozó kérelmére rövidebbre is szabható, a mennyiben ezt az ellenőrzés időszerű foganatositása megengedi.
A bejelentések a hivatalosan előirt nyomtatványon szerkesztése két egyenlő példányban nyujtandók be; olvashatólag legyenek irva és a vállalkozó vagy az üzletvezető által sajátkezüleg aláirva, és javitásokat, törléseket vagy vakarásokat ne tartalmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak.
A bejelentésnek következőket kell tartalmaznia:
a) a sörfőzdevállalkozónak, valamint annak a községnek nevét, melyben a sörfőzde létezik, és ennek összeirási számát;
b) a főzés kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját;
c) a használatba veendő főzőüstök, hűtőbárkák, illetve sörlé-ellenőrző mérőkészülékek, valamint azon erjesztőkádak számjegyeit, melyekbe a termelvény öntetik;
d) az előállitandó sörlé mennyiségét és czukortartalmát és pedig egész hektoliterekben, illetve egész czukormérőfokokban, valamint a termelendő sörlé extract-tartalma hektoliterfokainak összes számát, azaz a hektoliterekben kifejezett mennyiség és a czukormérőfokok szorzatának eredményét;
e) az esedékes söradót.
Ha a törkölynek hideg felöntése szándékoltatik, úgy az a körülmény, valamint azon czél is, melyre a törköly-felöntés fordittatni fog, a bejelentésben külön kitüntetendő.
A czukormérő szerinti 20 foknál erősebb sörlé termelésére, valamint a törköly forró felöntésére a pénzügyigazgatóság külön engedélye szükséges.
A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után, a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromból (21. §) adóbárcza adatik és abban az adó megtörtént lefizetése, vagy - ha és a mennyiben az adó hiteleztetett - az adó előirása igazoltatik.
Csak akkor, ha e bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy ama személy kezében van, a ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad a sörfőzés műveletét a bejelentett időben megkezdeni.
Az adóköteles művelet úgy hatandó végre, a mint az a bejelentett és a mint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza.
Különösen meg van tiltva a sörfőzés adóköteles műveletéhez szabályos hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni.
A bejelentett italon kivül bárminemü más mellékitalnak készitése tilos.
Minden önkényes eltérés az illető büntető határozmányok alkalmazását vonja maga után.
Az üzletvezető az üzlet székhelyén való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adóköteles művelet tettesének tekintetik.
15. § A sörlének és a sörnek a főerjedés bevégződése előtt az üzleti helyiségekből való elszállitásának s e helyiségeken kivül való elhelyezésének tilalma. A sörlé felhigitásának tilalma.
A főerjedés bevégződöttnek tekintetik, ha az élesztőömlés megszünt és a sör a csenden erjedésbe (az utóerjedésbe) ment át.
Az olyan sörlé vagy sör, mely a főerjedésen még nem ment át, az erjesztő helyiségekből nem vihető ki.
Mindenkinek tilos olyan sörlét vagy sört, mely a főerjedésen még át nem ment, a sörfőzde erjesztőhelyiségein kivül kell tartani, másnak átengedni vagy magához venni.
E tilalom alul különösen indokolt kérelemre a pénzügyigazgatóság kivételt engedélyezhet.
A bejelentett és termelt sörlé felhigitása nincs megengedve.
16. § Lajstromvezetés.
I. Azokban a sörfőzdékben, a melyek a mindenkori megelőző termelési időszakban 20,000 hektoliternél több sörlét termeltek, köteles az üzletvezető vagy személyesen, vagy helyettese által hivatalos nyomtatványon lajstromot vezetni, melyben minden egyes sörfőzetre nézve azonnal
a) az adóköteles művelet kezdetének,
b) a termelési anyagoknak a czefrekádba való átvitelének,
c) a kész sörlé leszürése kezdetének,
d) a komlófőzés kezdetének és
e) a sörlének a sörlé mennyiségének megállapitására szolgáló készülékre való leeresztésének napja és órája kitüntetendő.
E lajstromba, mely a pénzügyi közegeknek betekintés végett mindenkor rendelkezésre bocsátandó, ezek a közegek is bejegyzik a sörlé mennyisége és extracttartalma hivatalos megállapitásának eredményét.
E lajstrom havonkint lezárandó és a pénzügyi közegek által bevonandó.
A fentemlitett adatoknak a sörfőzde lajstromába a kellő időben való be nem iktatása, valamint minden helytelen bevezetés a 34. §-ban foglalt határozmányok értelmében büntettetik.
II. Az erjesztő pinczében lévő sörlé- és sörkészletekről tartozik az üzletvezető, illetve annak helyettese feljegyzéseket vezetni, melyeknek berendezése rendeleti uton fog megállapittatni.
17. § Az iparüzlet hivatalos ellenőrzése.
A sörfőzési üzlet hivatalos felügyelet alatt áll.
Az ezen felügyelet teljesitésére hivatott pénzügyi közegek ennélfogva az üzleti helyiségekbe (10. §) nappal, és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is, szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig ottan tartózkodhatnak.
A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.
E közegek az üzleti helyiségbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi előljárósági közeg, vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.
Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese, az üzleti helyiségekben lévő sörlé- és sörkészletek megadóztatását adóbárczákkal igazolni, és egyáltalában az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény mellett átadni.
Kihágás esetében a sörfőzdék felügyeletére (ellenőrzésére) hivatott pénzügyi közegek jogositva vannak a sörfőzde vállalkozója által a maga saját czéljaira vezetett üzleti és iparkönyveket és másnemű följegyzéseket, valamint a sörfőzési üzletre vonatkozó levelezéseket megtekinteni, s ezeket a könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket is a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon lefoglalni.
A sörfőzde vállalkozója, vagy annak helyettese a fentemlitett könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket az illető pénzügyi közegek kivánatára téritvény mellett átadni köteles.
A pénzügyi hatóság kivánatára tartozik a vállalkozó egy alkalmas irodahelyiséget dijtalanul rendelkezésre bocsátani.
18. § Üzletakadályok.
Ha előre nem látott esemény következtében a sörfőzési üzlet akadályoztatik, illetőleg fennakadást vagy félbeszakitást szenved, úgy, hogy az adóköteles műveletet a bejelentés szerint végrehajtani nem lehet, akkor az üzletvezető köteles az akadályról a sörfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél irásban két példányban azonnal jelentést tenni és ezen jelentést, ha a sörfőzdében lajstrom (16. §) vezetendő, a sörfőzde lajstromába oly módon bevezetni, hogy az irás a lajstrom lapoldalának teljes szélességét elfoglalja.
Üzletakadályok, melyek a megszabott módon a lajstromba be nem vezettek, úgy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
Ha ily esemény következtében a főzés folyamata csak néhány órára szenved fennakadást, a művelet abban az esetben, ha a fentemlitett bejelentés a szabályszerű időben megtétetett, az akadály megszüntetése után a bejelentett üzleti időn tul is, mindazonáltal csak annyi időn át folytatható, a mennyi időn át az akadály beigazolás szerint tartott.
Ellenben ha a művelet az előre nem látott akadály következtében a bejelentett órában egyáltalában meg sem kezdhető, vagy ha ily akadály a már megkezdett főzés folytatását lehetetlenné teszi, avagy ha a sörfőzemény még annak bevégzése előtt megromlik: a meg nem kezdett, illetve folyamatában megakadályozott vagy megromlott főzet után adóvisszatérités, illetve adóleirás engedélyeztetik abban az esetben, ha az előre nem látott akadályról a jelentés azonnal megtétetett és hivatalosan megállapittatott, hogy főzés nem történt, illetve a főzés akadályozása esetén sem sörlé, sem bárminemű mellékital elő nem állitott, vagy a megromlott termelvény emberi élvezetre alkalmatlanná tétetett.
Az elmaradt, félbeszakadt vagy megromlott főzetre váltott adóbárcza azonban későbbi főzetre fel nem használható.
19. § A termelt sörlé hivatalos megállapitása.
A termelt sörlé mennyisége, valamint annak extract-tartalma Réaumur +14 hőfok (normális hőmérsék) mellett hivatalosan megállapittatik.
A mennyiség még az erjesztőszer hozzákeverése előtt, a pénzügyminister rendeletéhez képest vagy a hűtőbárkákban, vagy pedig a pénzügyminister által az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértve erre a czélra meghatározott ellenőrző mérőkészülékekkel állapittatik meg.
A hűtőbárka berendezésére és minőségére vonatkozó követelmények rendelet utján fognak megállapittatni.
Az ellenőrző mérőkészülékek a sörfőzőknek első izben a kincstár által a legközelebbi vasutállomáson ingyen fognak kiszolgáltatni; a továbbszállitás és a felállitás, valamit az esetleges javitások és későbbi beszerzések költségeit az illető fél tartozik viselni.
A sörlé mennyiségének megállapitása czéljából a termelt összes sörlé átviendő a hűtőbárkára, illetőleg a mérőkészülékre s abból semmi sem tartható vissza a többi műeszközökben.
Hűtőbárka használata esetén a mennyiségnek megállapitása rendszerint akkor foganatositandó, ha a sörlé a hűtőbárkán körülbelül a normalis hőmérsékletre lehült.
Ha azonban a sörlé a hűtőbárkáról már magasabb hőmérsék mellett eresztetik le, akkor a hivatalos megállapitásnál a térfogat-változás azon mérve, mely a megállapitásnál talált hőmérséklet és a normalis hőmérsék közötti különbözetnek megfelel, számitásba veendő.
Az extract-tartalom a hivatalos czukormérő segélyével és közvetlenül a mennyiségnek megállapitása után állapittatik meg.
20. § A mennyiségben és az extract-tartalom a bejelentéssel szemben mutatkozó eltérések.
Ha a termelt sörlé mennyiségének és czukortartalmának (extract-tartalmának) hivatalos megállapitása alkalmával a bejelentett hektoliterfokokkal (a mennyiség és czukormérőfokok sorozatának eredményével) szemben többlet találtatik, ez a többlet azonban a bejelentett hektoliterfokok 5%-ánál nem nagyobb, a termelt többlet utólagos megadóztatásának nincsen helye. Ha ez a többlet a bejelentett hektoliterfokok 5%-ánál nagyobb, ez esetben a sörfőző az 5%-ot meghaladó többlet után járó söradót legkésőbb nyolcz nap alatt annál a hivatalnál, mely az adóbárczát kiállitotta, utólagosan készpénzben befizetni tartozik. Ha azonban a termelt többlet a bejelentett hektoliterfokok 10%-át meghaladja, ez esetben még a jövedéki büntető eljárás is alkalmazandó és a pénzbüntetés megszabásának alapjául a bejelentett és a tényleg termelt hektoliterfokok között megállapitott különbözet veendő melyből azonban a fenti kedvezmények a bejelentett hektoliterfokok 5%-a levonandó.
Ha a termelt többlet alkalmából megadóztatandó sörlé kiszámitásánál egy hektoliterfoknak tört részei is mutatkoznak, ezek számitáson kivül hagyandók.
Ha a termelt sörlé a bejelentett hektoliterfokokat el nem éri, a befizetett adó visszatéritésének, illetve a hitelezett adó leirásának nincsen helye.
21. § A söradó esedékességének időpontja.
A sörtermelés után járó adó a szabályszerü adóbejelentés benyujtásának időpontjában válik esedékessé, és - az adóhitelezés esetét kivéve - adóbárcza váltása mellett azonnal befizetendő.
22. § A söradó hitelezése. Kamatleszámitolás.
A sörfőzdék ama vállalkozóinak, a kik a sörtermelést oly terjedelemben üzik, hogy az ez után járó söradó egy termelési időszak alatt legalább ezerkétszáz koronára rug, kérésükre, megfelelő biztositék mellett, az illető termelési időszakon belül fizetendő söradóra nézve és pedig a tizenegynél csekélyebb czukormérő-fokkal biró sörlé után járó adóra nézve három havi, a legalább tizenegy czukormérő-fokkal biró sörlé után járó adóra nézve pedig hat havi hitel engedélyeztetik.
Az adó oly módon hiteleztetik, hogy az egy-egy naptári hónap folyama alatt a termelésre bejelentett serfőzetek után járó adó a termelés hónapjára következő harmadik, illetőleg hatodik hó utolsó napján, igy pl. a január havában termelt, legalább tizenegy czukormérő-főkkal biró sörlé után járó adó julius hó utolsó napján, és ha ez a nap vasárnap- vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre befizetendő.
E kedvezményből kizáratnak mindazok:
1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség vagy hasonló kihágás, vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;
2. a kik csőd alatt állanak.
Az 1. alatt emlitett kizáró ok a szabadságvesztés-bütetés kiállásának, illetve a pénzbüntetés befizetésének napjától számitandó három év letelte után szünik meg, de a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre szabhassa.
A ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, sőt attól a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható.
Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek az esedékességi napjától, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó törvényes késedelmi kamataival együtt, végrehajtás után beszedendő.
Ha a söradó az egyes bejelentések alkalmával készpénzben előlegesen fizettetik be, a vállalkozó javára, - tekintet nélkül arra, hogy adóhitel engedélyeztetett-e vagy sem - a befizetett adóból a pénzügyminister által az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton megállapitandó százalék leszámittatik.
23. § Sörnek a vámvonalon át adóvisszatérités mellett való kivitele.
Az államkincstár biztositására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett, a vámvonalon át kivitt sör után, ha az élvezetre alkalmas és szénsavtartalmától megfosztva legalább is 2 1/2 czukormérő-fokot mutat, a söradó visszatérittetik, és pedig:
1. mindenkinek, a ki ily sört kivisz, minden hektoliter sör után 3 korona és 40 fillérrel tekintet nélkül annak a sörlének az extract-tartalmára, melyből a sör készül,
2. a sörfőzde-vállalkozónak, és pedig vagy
a) a kivitelt megelőző utolsó hat hónapban termelt sörlének egy-egy hektoliterjére átlag eső extract-tartalom szerint: minden hektoliter és az átlagos extract-tartalom minden foka után 34 fillérrel.
Ez az átlagos extract-tartalom oly módon számittatik ki, hogy a termelt extract-hektoliterfokok összes mennyisége a termelt sörlé hektolitereinek összes számával elosztatik. A hányadban mutatkozó törtrészek, melyek egytizedrész foknál kisebbek, figyelmen kivül hagyandók; vagy
b) az eredeti sörlének megadóztatott, és az ebből készült sörnek megvizsgálása által is megállapitott teljes extract-tartalma szerint: minden hektoliter sör és ezen extract-tartalom minden foka után 34 fillérrel.
Ha az eredeti extract-tartalom megállapitásánál a czukormérő-foknak törtrészei is mutatkoznak, ezek számitások kivül hagyatnak és az adó a legközelebbi kisebb egész czukormérő-fok után térittetik vissza.
A megadóztatott sörlé mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerült apadás fejében a fentebbiek szerint visszatéritendő adónak 6 1/2 százaléka visszafizettetik.
24. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.
A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők műhelyeikbe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek, törvényes ok nélkül gátolják, és a műhelybe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntető-törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 20 koronától 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek.
25. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.
A ki abban az időközbem, mig a pénzügyi közegek a 24. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem történt volna is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a söradó alól elvonatnak: ezért a kihágásért, valamint annak a megkisérléséért is a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó fogyasztási adónak négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló söradó teljes biztonsággal megállapitható nem volna, 10 koronától 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
26. § A hivatalos zár megsértése.
A pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértése kiszabott pénzbüntetésben a következő tettes, és ha ez büntetésre nem vonathatik, a 12. §-ban határozatok tekintetbevételével az üzlet vezetője, illetőleg a vállalkozó marasztalandó el.
27. § Dologi kezesség.
Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a söradó összegétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék, és annak árából a felmerült költségek és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.
28. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt.
A sörfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés tartalmától eltérőleg foganatositott adóköteles sörfőzési müvelet tettesének tekintetik.
A sörfőzde vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetőleg annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért feltétlenül szavatol.
A vállalkozónak ebbeli szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtható.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés-büntetés foganatositása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy
a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy
b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalán nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásből még közvetve sem huzhatott hasznot.
A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadság-vesztés büntetés aránylagos mérve alkalmazandó.
29. § A pénzbüntetés kiszabásának alapja.
A jövedéki kihágások azon eseteiben, midőn a pénzbüntetés megszabása a söradó összegétől függ, ha olyan sörléről van szó, melybe élesztő még nem kevertetett s melynek extracttartalma czukormérővel megállapittatott, a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó kiszámitása a czukormérővel megállapitott extracttartalom szerint történik.
Minden más esetben tizennégy foku extracttartalom veendő az emlitett adó kiszámitásának alapjául, ha csak a kihágás közvetlen tárgyát képező sörlé extracttartalma, - vagy ha már kész sör képezi a kihágás tárgyát, - a sör erejének megfelelő extracttartalom erősebbnek nem bizonyulna.
30. § A kihágás elévülése.
A jelen törvény határozmányai, vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számitott 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya nem lehet.
31. § A szabályellenességek büntetése.
A jelen törvénybe és az annak alapján kiadandó utasitásokba és rendeletekbe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 2 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
32. § a) A söradóra vonatkozó szabályok ellen elkövetett kihágásokra nézve.
Adómegröviditésnek tekintetik és a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett söradó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a sörfőzés adóköteles müvelete (13. §) megkezdetik, a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és a sörfőzde az adóbárcza birtokában volna, vagy, ha a sörtermelésből visszamaradt anyagokból, előleges bejelentés nélkül, sörmáslás vagy bármilyen más mellékital készittetik;
2. ha a termelt sörlé mennyiségének és czukortartalmának (extract-tartalmának) hivatalos megállapitása alkalmával a bejelentett hektoliterfokokkal (a mennyiség és czukormérőfokok sorozatának eredményével) szemben többlet találtatik és a talált többlet a bejelentett hektoliterfok 10%-át meghaladja.
10%-ot meg nem haladó többlet nem esik büntetés alá. (20. §)
3. ha a sörfőzdében vagy azokban a helyiségekben, a melyek sörtermelvények tartására vannak rendelve, a sörhöz vagy sörléhez viz vagy más, az ital mennyiségének szaporitására szolgáló anyag hozzáadatik;
4. ha az adóköteles müvelet
a) a bejelentett időszak előtt megkezdetik, vagy
b) a bejelentett időszakon tul folytattatik;
5. ha valaki sörlét vagy sört, mely a főerjedésen még át nem ment a sörfőzde üzleti helyiségeiből tilalommentesen kivisz, vagy magához vesz, vagy ily sörlét vagy sört, külön engedély nélkül, az ilynemü folyadékok tartására kijelölt, leletjegyzőkönyvileg megállapitott üzleti helyiségeken kivül tart;
6. ha a sörfőzde üzleti helyiségeiben olyan sörlé vagy sör találtatik, vagy a vállalkozó üzleti könyveiből olyan sörlének vagy sörnek létezése állapittatik meg, mely nincsen hivatalos adóbárczával fedezve.
A pénzbüntetés kiszámitásának alapjául a 3-ik pont alatt emlitett esetben a szabályellenesen szaporitott folyadék egész mennyisége és annak a 29. § értelmében meghatározandó extract-tartalma után járó adóösszeg vétetik; a 4. pont a) betüje alatt emlitett esetben az az adóösszeg vétetik, mely a szabályellenes főzésre használt termelési anyagok mennyisége után esik, mely esetben a főzőüstben talált viz is, mint minden más termelési anyag, adóköteles tárgynak tekintetik; a 4. pont b) betüje alatt emlitett esetben pedig az adónak az az arányos része, mely annak az időtartamnak felel meg, melylyel az adóköteles müvelet szabályszerü időtartama tullépetett.
Ha ez az arány pontosan meg nem állapitható, a kideritett körülményekhez képest 10 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
33. § b) A termelt sörlé mennyiségének megállapitása ellen elkövetett kihágásokra nézve.
Függetlenül az esetleg adórövidités miatt emelt vád következményeitől, 400 koronától 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a termelt sörlé nem teljes mennyiségével vitetik át a termelt sörlé megállapitására rendelt készülékbe, vagy ebből külső befolyás által, melynek véletlenségét a fél nem képes igazolni, még a hivatalos megállapitás előtt eltávolittatik;
2. ha a termelt sörlé megállapitására rendelt készüléken szándékosan olyan változtatás tétetik, a mely alkalmas arra, hogy e készülék jelzését valamelyes módon befolyásolja;
3. ha sörlének megtörtént hivatalos megállapitása után a termelvényhez olyan anyagok adatnak, melyek alkalmasak arra, hogy a termelvény czukortartalmát (extract-tartalmát) emeljék.
34. § c) A sörfőzde lajstromának és a feljegyzéseknek hiányos vagy valótlan vezetése.
A 16. §-ban meghatározott, valamint a rendeleti uton meghatározandó adatoknak a sörfőzde lajstromába a kellő időben való beikatásának elmulasztása, továbbá az eme lajstromban, valamint a vezetendő feljegyzésekben talált minden más valótlanság, mint szabályellenesség 4 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, - abban az esetben pedig, ha a lajstrom és a feljegyzések oly rendetlenül vezettetnének, hogy:
a) az adóköteles müvelet terjedelmét, folyamát és minőségét teljesen hamisan tüntetik fel, vagy
b) a sörtermelés megadóztatására vonatkozó határozmányok ellen irányuló kihágások elkövetését lehetővé teszik, avagy
c) az elkövetett kihágások felfedezését megnehezitik vagy lehetetlenné teszik, 10 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
35. § d) A hivatalos zár megsértése.
A ki az üzlethez tartozó edényekre vagy eszközökre hivatalból feltett pecsétet vagy zárt megsérti avagy feltöri, a mennyiben a rendes büntetőtörvények alkalmazásának nincs helye, - 10 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
Ha pedig a tettes büntetés alá nem vonható, 4 koronától 200 koronáig terjedő pénzbüntetésben a vállalkozó marasztaltatik el, a mennyiben felelősséggel tartozik.
36. § e) Sörnek az adóvisszatérités fentartásával a vámvonalon át való kivitelénél elkövetett kihágásokra nézve.
Kihágást képez:
1. ha sör helyett, melyért az adóvisszatérités igénybe vétetik, más folyadék és nem sör találtatik;
2. ha a kivitelre bejelentett sör szénsavtartalmától megfosztva 2 1/2 foknál csekélyebb czukormérőfokot mutat;
3. ha a kivitelre bejelentett sör mennyisége nagyobb, mint a hivatalosan megállapitott mennyiség és a többlet a megállapitott mennyiség 5%-át meghaladja;
4. ha oly esetekben, midőn az adóvisszatérités a sörlének megadóztatott teljes extract-tartalma szerint vétetik igénybe, a kivitelre bejelentett sör
a) oly sörléből származik, mely kisebb extract-tartalommal birt, mint a milyennel annak a sörlének kellett birnia, melyre az adóvisszatéritési igény alapittatik és ez a különbség az eredeti sörlé hivatalosan megállapitott czukorfoktartalmával szemben 0. 5 czukormérő-fokot meghalad; vagy
b) bármivel vegyitett, a mi azt idézi elő, hogy az eredeti sörlé extract-tartalmának kinyomozására irányzott vizsgálatnál nagyobb eredmény éretik el, mint a mely az eredeti sörlének megfelel.
A büntetés megszabandó:
az 1. és 2. pont alatt emlitett esetekben annak az összegnek négy- egész nyolczszorosával, mely adóvisszatérités fejében általában igénybe vétetett; a 3. pont alatt és a 4. pont a) betüje alatt emlitett esetekben azon összeg négy- egész nyolcszorosával, melylyel a kiviteli bejelentés szerint nagyobb adóvisszatérités igényeltetik, mint a milyen a hivatalos vizsgálat szerint járna. A 4. pont b) betüje alatt emlitett esetben minden hektoliter sör után 20 koronával.
37. § Illetékesség kihágási esetekben.
A jelen törvény, valamint a söradó iránti egyéb törvények és törvényes határozmányok ellen elkövetett kihágások felett, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:
1. ha a pénzbüntetés a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodása törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó fokú biróságok,
2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ez okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.
Horvát-Szlavonországokban a jelen szakasz 1. pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
A jelen szakasz 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.
38. § A törvény hatálybaléptének napja és a söradóra vonatkozó eddigi törvényes határozmányoknak hatályon kivül helyezése.
E törvény hatálya kiterjed a magyar korona országainak egész területére és 1899. évi szeptember hó 1-én lép életbe.
E naptól kezdve a söradóra vonatkozó eddigi összes törvényes határozmányok hatályon kivül helyeztetnek.
39. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister - a ki e tekintetben egyetértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával jár el - bizatik meg.
