1899. évi XX. törvénycikk

a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról * 

ELSŐ FEJEZET

Alapelvek

1. § A szeszadó tárgya, neme és megszabása.

A vámvonalon belül termelt szesz adó alá esik, mely a szeszfőzdék nemeihez képest. melyekben a termelés történik, a termeléskor mint termelési adó, vagy a szesznek a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba bocsáttatásakor mint fogyasztási adó fizetendő.

A termelési adó minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok alkohol, liter alkohol) után a meghatározott 100 foku szeszmérő szerint 70 fillért tesz.

A fogyasztási adónak két tétele van, t. i.: 70 fillér és 90 fillér minden hektoliterfok (liter) alkohol után.

2. § A fogyasztási adónak kisebbik tétele mellett termelhető szesz, illetve alkoholmennyiség felosztása.

1. Az alkoholmennyiség, melyet a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának első napjától a közvetlenül rá következő év augusztus havának utolsó napjáig termelni szabad, 1908. évi augusztus hó 31-éig az egész osztrák-magyar vámterületre nézve 1,878,000 hektoliterben állapittatik meg.

Ebből a mennyiségből a magyar korona országaira 853,000 hliter,
a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra és országokra 1. 017,000 hliter
és az osztrák-magyar vámterülethez tartozó Bosznia és Herczegovina területére 8,000 hliter esik.

2. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek egyénenkénti felosztása iránt az illető állam törvényhozása önállóan intézkedik.

3. § A sajtolt élesztő termelésétől járó adó.

Ha a szesztermeléssel együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készittetik: a termelt minden liter alkohol után 5 fillérnyi adó fizetendő.

4. § Mentesség a fogyasztási adó fizetése alól.

Az államkincstár biztositására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett ama szesz, mely mint olyan, avagy likőrben vagy rumban, melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez a szesztartalom emelése végett vegyittetett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely az eczetkészitést is ideértve, ipari czélokra, főzésre, fűtésre, tisztitási czélokra, világitásra és tudományos czélokra fordittatik, fogyasztási adó alá nem esik. Az eczetkészitéshez csak az a szesz használható fel adómentesen, a mely szesz a fogyasztási adónak kisebbik tétele alá esik. Az adómentesen utalt szesz után azonban - a tudományos czélokra forditandó szesz kivételével - a rendeleti uton közzéteendő határozmányok értelmében ellenőrzési illeték fejében minden liter alkohol után három fillér fizetendő az által, kire a szesznek adómentesen utalása szól.

Az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső szeszfőzdében termeltetett, s melynek alkohol mennyisége a szeszmérőgép jelzései alapján, vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg, kivitel, illetőleg adómentes felhasználás czéljaira adómentesen raktározható.

5. § Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére.

1. A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból jutalomban részesittetnek, mely jutalom:

a) ha az alkohol beszámittatik abban az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (2. § 2-ik pont), 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 koronát, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 8 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 10 koronát tesz.

b) ha azonban e beszámitásnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 koronát, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 koronát tesz.

2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő feltételek együttesen megvannak:

a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lenni, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt, vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa.

b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési idöszakokban naponkint átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronkint három liter alkoholt meg nem haladjon.

c) Az egy-egy termelési időszakban termelt alkohol összes mennyisége 1680 hektoliter alkoholt meg nem haladhat.

A 2. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben, vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesitését köztudomásu rosz termés akadályozza.

A fentebbi határozmányok hasonszerü alkalmazást nyernek az oly szeszfőzdéknél is, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántók, rétek és legelők összes területe beszámitandó.

A ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóság bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fentebbi feltételek megvannak.

6. § Jutalom és adóvisszatérités a szesz kivitelnél.

Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leirásának igénybevételével hordókban vagy más tartályokban és legalább is egy hektoliter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik: literenként annak minden hektoliterfoka után 10 fillérnyi kiviteli jutalom engedélyeztetik.

Likörnek a vámvonalon át való kivitelnél, ha a küldemény hordókban vagy palaczkokban legalább is 25 litert tartalmaz: a kiviteli jutalom literenként 3 1/2 fillérrel számittatik. Egy és ugyanazon csomag azonban csak egyenlő nagyságu és alaku palaczkokat tartalmazhat.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az osztrák pénzügyministerrel egyetértve a kiviteli jutalmakat időlegesen vagy állandóan leszállithassa, avagy a kiviteli jutalmak engedélyezésére vonatkozó határozmányokat teljesen is hatályon kivül helyezhesse, mihelyt más oly országok, melyek a szeszkivitelnél jelenleg jutalmakat engedélyeznek, ezeket a jutalmakat mérséklik vagy megszüntetik.

Az olyan szesz után, melyet adó nem terhel, ha legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik, a fentebbi jutalmon kivül minden liter alkohol után adóvisszatérités fejében 35 fillér engedélyeztetik.

Ez az adóvisszatérités utalványok utján történik, melyek a kiviteltől számitott 6 hónap mulva válnak esedékessé.

7. § Az évi összes jutalmak legnagyobb összege.

1. Az egy-egy termelési időszak alatt az osztrák-magyar vámvonalon át kivitt égetett szeszes folyadékok után a megelőző 6. § szerint járó jutalmak egészben két millió (2. 000,000) koronát meg nem haladhatnak.

2. Égetett szeszes folyadéknak a vámvonalon át való kivitelnél a 6. §-ban megállapitott tételek szerint járó jutalomnak csak fele utalványoztatik ki.

Ha az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség a jutalmi tételek szerint számitva a fentebbi maximális összegnél (1. pont) nem vesz igénybe nagyobb összeget: a jutalom másik fele a termelési időszak végén kifizettetik.

Ha azonban az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség nagyobb összeget venne igénybe: kiszámittatik, hogy a jutalmak maximális összegéből mennyi esik a kivitt alkoholmennyiség minden hektoliterjére.

E kiszámitásnál a likörre nézve literenként 3 1/2 fillérrel megállapitott jutalmi tételnek megfelelő alkoholmennyiség a százfoku szeszmérő szerint 35 fokkal vétetik számba.

Ha az igy kiszámitott összeg nagyobb, mint a jutalom fele, vagyis hektoliterfokonként 5 fillérnél többet tesz: az emez összeg és a már nyujtott féljutalom közötti különbözet a teljes jutalmi tétel erejéig a termelési időszak lejártával a kivitelt eszközlött feleknek pótlólag kifizettetik. Ha pedig a kivitt alkoholmennyiség után hektoliterfokonként mutatkozó összeg kisebb, mint az 5 fillérrel már nyujtott jutalom: a kivitelt eszközlött felek kötelesek a már felvett és a tényleg járó jutalom közötti különbözetet az államkincstárnak az ebbeli értesités vételétől számitott 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett megtériteni.

8. § A szeszadó iránti illetékesség.

Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e az 1. §-ban meghatározott adó, vagy sem? sem az adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgya nem lehet.

9. § A szeszadóbeli hátralékok.

A le nem fizetett szeszadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók.

Csőd esetében a szeszadó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.

10. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.

A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.

A községi előljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabálytalanság esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.

A vasuti és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest égetett szeszes folyadékoknak általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat szolgáltatni.

11. § Elévülés.

A szeszadó elévül, ha annak beszedése, vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.

12. § Felelősség a fennálló szabályok teljesitéseért.

Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az okozott kárért felelős.

13. § Az adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség.

1. A termelési adó és a sajtolt élesztő utáni adó fizetésére a szeszfőzde vállalkozója, és jövedékcsonkitás esetében az üzletvezető van kötelezve a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett.

2. A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van:

a) az, ki a szeszt szabad rendelkezésre átveszi; jövedék-csonkitás esetében a szeszfőzde, illetve a szabadraktár üzletvezetője, a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett;

b) az, ki szeszt, tudva azt a körülményt, hogy az a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott, magához vesz.

14. § Az adó fizetésére kötelezett két vagy több személy kötelezettségének terjedelme.

Ha a 13. §-ban emlitett esetekben két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

15. § Dologi kezesség a fogyasztási adóért.

A fogyasztási adó a szeszt mindaddig terheli, mig az az üzleti helyiségekben (24. §) vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy az üzleti helyiségekből valamely szabadraktárba való szállitás alatt vagy megforditva, vagy kivitelre irányuló szállitás alatt áll, és minden más magánjogi czimből származó igényt megelőz.

A szesz emez esetek egyikében sem juthat szabad forgalomba magánjogi czimből eredő igény alapján mindaddig, mig az azt terhelő fogyasztási adó le nem fizetett vagy nyujtott hitel esetében előirva nem lett.

16. § Harmadik személy irányában, ki a fogyasztási adó fizetésére nincsen különben is kötelezve, a szesz a le nem fizetett fogyasztási adó beszedése czéljából következő esetekben vétethetik igénybe, és pedig:

a) az ellen, ki a szeszt a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy nevében és előnyére, avagy az attól arra nézve nyert zálogjog alapján birja;

b) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogositva van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres uton visszakövetelni;

c) az ellen a birtokos ellen, ki a szesz megszerzésénél alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott.

17. § Ha az olyan szesz birlalója, mely után a fogyasztási adó még nem fizettetett le, arra zálogjogot szerzett: ő e zálogjogot a fizetetlen fogyasztási adó lerovása előtt nem érvényesitheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, vagy alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy az égetett szeszes folyadék a fogyasztási adó fizetése alól törvényellenesen elvonatott, vagy hogy az után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem fizettetett le.

18. § Az olyan szesz, melynél az államkincstárnak a le nem fizetett fogyasztási adóra való igénye fenforog, a fogyasztási adó lefizetése esetében a birlalónál hagyatik.

Ha azonban a birlaló a fogyasztási adót nem fizeti le: a fogyasztási adó alá eső égetett szeszes folyadék annak költségén hivatalos őrizet alá veendő s abban az esetben, ha a fogyasztási adó lefizetése a hivatalos őrizet alá vétel napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan elárusittatik.

A befolyt vételár a fogyasztási adónak és az őrizet és elárusitás költségeinek levonása után a jogositottnak kiszolgáltattattik.

MÁSODIK FEJEZET

Általános szabályok az adó biztositása iránt

19. § Az üzleti helyiség leirása és a műeszközök és tartályok jegyzéke.

A ki égetett szeszes folyadékot termelni vagy ezt lepárolás utján tisztitani vagy alkoholtartalmu italokat lepárolás utján késziteni szándékozik: köteles az üzleti helyiségek leirását és az üzleti műeszközök jegyzékét, illetőleg az üzletbejelentést a kiszabott határidő alatt (40. és 49. §) benyujtani.

Ezek a határozmányok, valamint a 21. §, a 22. § 1. pontjának, továbbá a 24. és 28. §-ok határozmányai, a sörfőzdék kivételével az olyan üzleti vállalkozásokra nézve is hasonszerü alkalmazást nyernek, a melyekben lisztes anyagokból, keményitő lisztből, növényi rostokból (Cellulose), csicsókából (Topinambour), répából, czukorüledékből, szörpből és más magasabb czukortartalmu folyadékokból czefre készittetik és erjeszteti, de szesz nem termeltetik.

20. § A lepároló készülékek bejelentése.

A 19. §-ban emlitett eseteken kivül is a lepároló készülékek, valamint az azokhoz tartozó hütőkészülékek birtoklása a birtokos által az illetékes pénzügyi közegek irásbelileg vagy szóbelileg a megszerzéstől számitandó 48 óra alatt bejelentendő és a bejelentés megtörténtét tanusitó igazolvány a pénzügyi közegtől átveendő.

Az ilyen készülékek külföldről való behozatalának ellenőrzése rendelet utján fog szabályoztatni.

Mindazok, a kik ilyen készülékek előállitásával foglalkoznak, kötelesek a nálok a jelen törvény életbeléptetése idejében készletben levő készülékeket 8 nap alatt, és az emlitett időpont után előállitandó készülékeket azok elkészitésétől számitandó 48 óra alatt az illetékes pénzügyi közegnél irásban bejelenteni és ennek megtörténtéről az emlitett pénzügyi közegtől igazolványt beszerezni.

Jövőre minden lepároló készüléken a készitő neve és lakhelye megfelelő módon kitüntetendő.

Ezeknek a készülékeknek birtokosai azokat sem egészben, sem azoknak egyes részeit másnak mindaddig át nem adhatják, mig az átvevő nevét és lakhelyét, az átadandó készülék vagy egyes alkatrész pontos megjelölése mellett az illetékes pénzügyi közegek be nem jelentették és a bejelentés megtörténtét tanusitó igazolványt attól át nem vették.

E bejelentéstől a gyógyszerészek csak azokra a lepároló készülékekre nézve vannak felmentve, melyeknek ürmérete egy liternél nem nagyobb, vagy melyek nem fémből, hanem más anyagból készitvék.

21. § A vállalkozónak (19. §) általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében.

A vállalkozó köteles iparüzletét a szeszfőzde külső részén könnyen felismerhető felirással megjelölni.

Felelős továbbá az üzleti műeszközökön és műszereken levő hivatalos jelek épségben tartásáért, és főleg köteles e jeleknek vagy mások által vagy véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisitését, legfeljebb 24 óra alatt attól az időponttól számitva, midőn arról tudomást szerzett, a jelzés megujitása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni.

Függetlenül a 49. és 70. §-ban a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartózkodó oly egyént is kijelölni, a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbizott pénzügyi közegek által kivánt felvilágositásokat az ő nevében megadja.

Feltételeztetik, hogy az üzletvezető vagy ennek távollétében az, a ki a segédek és munkások felügyeletével van megbizva, a vállalkozó által eme felvilágositásoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott.

Ha a vállalkozó erre másvalakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni.

Az üzleti helyiség leirásának, a műeszközök és műszerek jegyzékének, az adóköteles művelet bejelentésének, az üzleti akadályokról tett és más szükségesekké vált jelentéseknek a benyujtásukat igazoló hivatalos bizonyitványnyal ellátott példányait az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti helyiségekben kell tartani oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek könnyen hozzáférhessenek.

Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezt a most emlitett pénzügyi közegnek irásban bejelenteni, mert ama kötelezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken lévő hivatalos jelekre felvigyázni tartozik, csakis akkor mentetik fel, ha az ebbeli jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van.

Ha a szeszfőzde terménye a fogyasztási adó alá esik, a pénzügyi közegek e bejelentés alapján az összes szeszkészletek mennyiségét megállapitják.

A vállalkozónak szabadságában áll a megállapitott alkoholmennyiség után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben lefizetni, vagy arra nézve az engedélyezett adóhitelt venni igénybe.

Mindkét esetben a fogyasztási adó alá eső alkoholmennyiség a vállalkozó szabad rendelkezésére bocsáttatik.

A megadózatlanul maradt alkoholmennyiség ugy kezelendő, mintha szabadraktárban volna elhelyezve.

22. § Az erjesztő kádak ürméretének nagyobbitása, a termelési anyagok és a moslék eltartása, az edényeknek a földbe való beeresztése, a műeszközöknek helyükből való kimozditása, a főzési üzlethez nem tartozó műeszközöknek és edényeknek az üzleti helyiségben való tartása.

Tilos:

1. szeszfőzésre alkalmas anyagokat becezfrézett állapotban az üzleti helyiségekhez tartozó azon helyiségeken kivül tartani, melyekben a műszaki eljárás vagy finomitás gyakoroltatik;

2. a moslékot a főzési helyiségben tartani;

3. a czefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül, a földbe beereszteni;

4. a műeszközöket és edényeket - az anyaélesztőedényeknek, az élesztőedényeknek és élesztőkeverő-kádaknak kivételével - az üzleti helyiségekben a számukra kijelölt helyről kimozditani, kivéve azt az esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztitása czéljából történik;

5. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani.

Ezeken kivül a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve még tilos az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más, szeszfőzésre alkalmas anyagokat, vagy ezeket az anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani.

23. § Az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való használata.

Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre készitésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem lennének is, sem az üzleti helyiségekből eltávolitani, sem más czélra, mint a bejelentettre, használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát a szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek bejelentette és az eme bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyitványt kezéhez vette volna.

24. § Az üzleti helyiség fogalma.

Az üzleti helyiségekhez, melyeknek leirását a vállalkozó benyujtani köteles, tartoznak:

1. Azok a helyiségek, melyekben a termelés műszaki eljárása vagy a szeszfinomitás gyakoroltatik;

2. azok a helyiségek, melyekben a készitett termény tartatik, a mennyiben azok az 1. pont alatt felsorolt helyiségektől 500 méternél távolabb nem esnek;

3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség.

25. § A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért.

Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek.

Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ő nem felelős, történt.

Mely műeszközök és mily módon helyezendők használaton kivül, azt eme műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.

Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztetnek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találnák.

26. § A hivatalos zár levétele.

Ha amaz időpontig, midőn valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek (edénynek) bejelentett használata megengedhető, a pénzügyi közeg annak levételére meg nem jelenik, a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt.

27. § Az adóköteles művelet fogalma, felelőssége annak, ki azt vezeti.

Ama cselekmények, melyeknek bejelentése a termelési, illetve a fogyasztási adó megszabása vagy biztositása végett elrendeltetett, adóköteles müveletnek neveztetnek.

A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után, a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomatott bárcza állittatik ki és abban azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek a termelési adó alá esnek, az adó megtörtént lefizetése vagy - ha és a mennyiben adóhitelnek van helye - az adó előirása; ama szeszfőzdék részére ellenben, melyeknek terménye a fogyasztási adó alá esik, a bejelentett alkoholmennyiség bizonyittatik.

Csak akkor, ha e bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy ama személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad a szeszfőzés adóköteles műveletét a bejelentett időben megkezdeni és az arra megjelölt műeszközöket és edényeket használatba venni.

Az adóköteles művelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett és a mint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza; minden önkényes eltérés az illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után.

Különösen meg van tiltva a szeszfőzés adóköteles műveletéhez szabályos hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni.

Az, a ki a szeszfőzés adóköteles műveletét vezeti, az üzlet székhelyén való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adóköteles művelet tettesének tekintetik.

28. § Hivatalos szemle. A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyiségekbe (24. §) nappal, és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is, szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig ottan tartózkodhatnak.

A vállalkozó köteles vagy személyesen, vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.

E közegek az üzleti helyiségbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi előljárósági közeg, vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.

Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese, az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény mellett átadni.

Kihágás esetében a szeszfőzde felügyeletére (ellenőrzésére) hivatott pénzügyi közegek jogositva vannak a szeszfőzde vállalkozója által a maga saját czéljaira vezetett üzleti és iparkönyveket és másnemü feljegyzéseket, valamint a szeszfőzési üzletre vonatkozó levelezéseket megtekinteni, és ezeket a könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon lefoglalni.

A szeszfőzde vállalkozója vagy annak helyettese a fentemlitett könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket az illető pénzügyi közegek kivánatára téritvény mellett átadni köteles.

HARMADIK FEJEZET

A termelt alkoholmennyiség megállapitása, annak, valamint a szesztermeléssel összekötött sajtolt élesztő-készitésnek megadóztatása

ELSŐ RÉSZ

A megállapitási módok megjelölése és a szeszfőzdéknek a két adóztatási mód szerinti felosztása

29. § Megállapitási módok.

Az alkoholmennyiség a különböző termelési anyagokhoz és a főzőkészülék minőségéhez képest:

I. a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozás utján;

II. a várható alkohol mennyisége szerint a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján;

III. a szeszmérő-gép jelzései alapján, vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett, a tényleges termelvény szerint állapittatik meg.

30. § A szeszfőzdék felosztása.

E czélra (29. §) a szeszfőzdék felosztatnak:

I. Oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat (gabonaféléket, burgonyát, hüvelyes veteményeket és keményitőt) dolgoznak fel.

II. Oly szeszfőzdékre, melyek növényi rostokat (Cellulose), csicsókát (Topinambour), répát vagy czukorüledéket - melyhez a czukorgyártás hulladékai: szörp és más magasabb czukortartalmu folyadékok is soroztatnak - dolgoznak fel.

III. Oly szeszfőzdékre, melyek szőlőtörkölyt, borhulladékot dolgoznak fel és égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek.

IV. Oly szeszfőzdékre, melyek az I. és II. alatt felsoroltaknál egyéb anyagokat, ugymint gyümölcsöt, törkölyt, bort, borseprüt, bogyós gyümölcsöt, gyökérnövényeket, mézes vizet stb. dolgoznak fel és gőzerőre berendezett főzőkészülékeket, vagy pedig olyan főzőkészüléket használnak, melynél a 24 óránként feldolgozható czefremennyiség a 36. §-ban megállapitott mérvekhez képest 16 hektolitert meghalad.

V. Oly más szeszfőzdékre, melyek a IV. alatt megjelölt anyagokat dolgoznak fel.

31. § Átalányozás a főzőkészülék termelőképessége szerint.

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá a 30. § V. pontja alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.

32. § Megváltás.

A 29. § II. pontja alatt emlitett megváltás megengedhető:

1. a 30. § V. pontja alá eső azokra a szeszfőzdékre nézve, melyeknek vállalkozói sörfőzők, ha ezek csak saját sörtermelésük hulladékait - a romlott sört kivéve - használják fel szesztermelésre;

2. a 30. § V. pontja alá eső olyan más szeszfőzdékre nézve, a melyek legfölebb két főzőkészüléket és pedig olynemüeket használnak, a melyek közvetlen tüzelésre vannak berendezve és más alkatrészekkel nem birnak, mint egyetlen kazánnal, keverő készülékkel, kazánsisakkal, hütőpalaczkkal, hütőkigyócsővel, vagy nem több, mint két egyenes hütőcsővel és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekötő csővel, és melyeknek üstjei együttvéve 4 hektoliternél nem nagyobb ürtartalmuak és csak az üstsisak levétele mellett tölthetők meg, ha a vállalkozó földbirtokos és öntermesztette gyümölcsöt, saját bortermeléséből nyert törkölyt vagy seprüt, bogyós gyümölcsöt, gyökérnövényeket, vagy egyéb vadon termő gyümölcsnemüeket használ szesztermelésre.

Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminiszter, hogy tekintettel a szőlőtörkölyt feldolgozó némely mezőgazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszonyaira, ezeknél a megváltás utján való adóztatást akkor is alkalmazhassa, ha azoknak főzőkészüléke a megelőző bekezésben felsorolt alkatrészeken kivül még egy alszeszüsttel és két deflegmator-tányérral is el van látva, és valamennyi üstnek ürtartalma 3 hektoliternél nem nagyobb.

33. § Az alkoholmennyiségnek megállapitása a tényleges termelvény szerint.

Az alkoholmennyiségnek a szeszmérőgép jelzései alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett a tényleges termelvény szerinti megállapitása alá a 30. §-ban I. II. III. és IV. pont alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.

Az alkoholmennyiség megállapitásának ez a módja a 30. § V. pontjában megjelölt szeszfőzdékre nézve is egyes egész termelési időszakokra engedélyezhető.

A tényleges termelvény szerint megállapitott alkoholmennyiségből a 30. § IV., illetőleg V. pontjában emlitett szeszfőzdék 15%-nyi leengedésben részesittetnek.

34. § Az adófizetés módja.

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás és a megváltás esetében az adó a termelésnél fizetendő.

Az adófizetés ugyanezen módja alkalmazandó a 30. § III. és IV. pontjában felsorolt szeszfőzdékre, valamint a 30. § V. pontjában megjelölt azon szeszfőzdékre nézve is, melyekben az alkoholmennyiség a tényleges termelvény szerint állapittatik meg.

Ellenben az ama szesz után járó adó, mely a 30. § I. és II. pontjában felsorolt szeszfőzdékben termeltetik, abban az időpontban szedendő be, melyben a szesz a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba megy át.

MÁSODIK RÉSZ

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozásról

35. § Az átalányozás alapja.

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi:

a) a czefremennyiség, mely a főzőkészülék napi termelőképességének megfelel;

b) az e czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest, hektoliterfokokban megállapitott alkoholnyeredék.

36. § A 30. § V. pontjában emlitett szeszfőzdéknél a főzőkészülék napi termelőképessége, azaz ama czefremennyiség, mely - a napot 24 órával számitva - az alszesztöltésekkel együtt naponta kifőzhető, a 30. § IV. pontjában felsorolt anyagok feldolgozása mellett következőképpen állapittatik meg:

1. Oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésre berendezett üsttel, keverőkészülékkel, üstsisakkal, hütőpalaczkkal, kigyóalaku vagy egyenes hütőcsövekkel és az üstsisakit a hütőkészülékkel egybekötő csővel, és a mely csak az üstsisak levétele mellett tölthető meg: az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével.

2. Oly főzőkészüléknél, mely

a) csupán az 1. alatt felsorolt alkatrészekkel bir ugyan, azonban az üstsisak levétele nélkül tölthető meg, vagy

b) az 1. alatt felsorolt alkatrészeken kivül még egy czefremelegitővel, vagy egy rectificatorral, vagy alszesztartóval, vagy dephlegmáló készülékkel van ellátva és csak az üstsisak levétele mellett tölthető meg: az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével.

3. Oly főzőkészüléknél, mely az 1. alatt felsorolt alkatrészeken kivül még a 2. b) pont alatt felsorolt alkatrészek közül kettővel van ellátva, vagy pedig a mely ezen emlitett alkatrészek közül csak egyikkel van ellátva, de az üstsisak levétele nélkül tölthető meg: az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével.

Az üst töltési képességét az üst teljes, annak ugynevezett nyakát is magában foglaló ürtartalmának négyötöd (4/5) része képezi és ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége 10-zel maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekitendő, hogy 10-zel osztható legyen.

Ha oly főzőkészülékek használtatnak, melyeknek termelőképességét ez a szakasz meg nem határozza, ezt a pénzügyminister az osztrák cs. és kir. pénzügyministerrel egyetértőleg, szakértők meghallgatása után és - a mennyiben szükségesnek mutatkoznék - próbafőzés alapján állapitja meg,

37. § Folytatás.

A pénzügyminister az államkincstár biztositására szükséges feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett megengedheti, hogy abban az esetben, ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett szőlőtörköly kerül, a 36. § szerint megállapitott termelőképességnek négyötödrésze vétessék az átalányozás alapjául, és a hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is az emlitett szakasz szabályai alkalmaztassanak.

38. § Alkoholnyeredék.

Az alkoholnyeredék - a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest - hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig:

a) csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust, szőlő és mézes viz feldolgozásánál 4 fokkal;

b) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és sörfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal;

c) magvas gyümölcstörköly feldolgozásánál 1 1/4 fokkal.

A mezőgazdák által üzletben tartott olyan kisebb szeszfőzdék részére, melyekben csak olyan szőlőtörköly fordittatik szesztermelésre, melynek alkoholtartalmu lőre előállitása czéljából vizzel történt kilugozás folytán csekélyebb, az alkoholnyeredéket a pénzügyminister minden hektoliter czefre után egy fokkal állapithatja meg.

39. § Adóköteles müvelet.

Az adóköteles müvelet a 38. §-ban felsorolt anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.

40. § A szeszfőzési üzlet bejelentése, lelet felvétele, a termelőképesség megszabása.

A ki szeszfőzési iparvállalathoz kezd, tartozik az évi termelési időszak (41. § első bekezdése) kezdete előtt legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát, a főzőkészülék termelőképességének megállapitása czéljából, a szeszfőzdére felügyelő pénzügyi közegnek irásban vagy szóval bejelenteni.

E bejelentés alapján a főzőkészülék minősége és alkatrészei, az üst ürtartalma hivatalosan megállapittatik, valamint a főzőkészülékek hivatalosan megjelöltetnek.

E hivatalos eljárás eredménye a szeszfőző, vagy - ha ez irni nem tudna - két elfogulatlan tanu által aláirandó jegyzékbe foglaltatik, melyben a főzőkészülék napi termelőképessége (36. §) is kitüntetendő.

A főzőkészülék ürtartalma vizzel való mérés útján állapitandó meg.

41. § Átalányozási időszak.

A termelőképesség megállapitása a szeptember 1-től augusztus hó végéig terjedő évi időszakba eső egész üzleti időre (termelési időszak) történik.

A termelési időszak alatt a főzőkészüléknek a termelőképességre befolyással biró bármely változtatása tilos.

Ha ily változtatás a következő termelési időszakra nézve szándékoltatik: a szeszfőző tartozik ebbeli szándékát ennek a termelési időszakoknak a kezdete előtt legalább tizennégy nappal a fent körülirt módon bejelenteni, mely bejelentés tekintetében a pénzügyi hatóság a fentérintett szabályokhoz képest jár el.

Ezt az esetet kivéve, a termelőképességnek ujbóli hivatalos megállapitása, ha a szeszfőző részéről előbb nem kivántatnék, csakis az utolsó hivatalos megállapitástól számitandó három év leforgása után történik.

42. § Bejelentés. a) Tartalma és benyujtásának módja.

Az adóköteles müvelet annál az adóhivatalnál vagy pénzügyi közegnél jelentendő be, melyhez a szeszfőzde utalva van.

E bejelentés rendszerint irásban, két egyenlő példányban nyujtandó be; ama szeszfőzdék részéről ellenben, melyek főzőkészülékeinek termelőképessége a 36. § 1. és 2. pontjai alatt van megállapitva, szóbeli bejelentések is elfogadhatók, melyek a pénzügyi közeg által két példányban irásba foglaltatnak.

A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szeszfőző családi és utónevét; a község nevét, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát;

b) a feldolgozásra szánt anyagok nemét;

c) a használandó főzőkészülék számát és a hivatalos jegyzékben megállapitott napi termelőképességét a czefrének hektoliterjeiben kifejezve;

d) a termelési anyagoknak a főzőkészülékre való átvitele kezdetének napját és óráját;

e) a főzés befejezésének napját és óráját;

f) a d) és e) betük alatt megjelölt időpontok közötti időszakot, azaz a főzés időtartamát napokban és órákban, midőn is az órarészek egész órának veendők.

Az irásbeli bejelentés, minden vakarás és törlés kerülésével, olvashatólag szerkesztendő és a szeszfőző vagy megbizottja aláirásával vagy kézjegyével ellátandó.

43. § b) A benyujtás ideje.

Az adóköteles müvelet rendszerint megkezdése előtt legalább 48 órával bejelentendő; a pénzügyigazgatóság azonban e határidőt a szeszfőző kérelmére rövidebbre is szabhatja, a mennyiben azt az ellenőrzés időszerü foganatositásával összeegyeztethetőnek tartja.

Az adóköteles müvelet legalább 24 órai szakadatlan főzési időtartamra kell hogy terjedjen.

44. § Az adóátalány megszabása.

Az adóhivatal vagy pénzügyi közeg az adóátalányt a bejelentés alapján akként szabja meg, hogy a főzőkészüléknek hektoliterekben megállapitott termelőképességét:

a) a bejelentett főzési időtartammal;

b) a bejelentett anyag után hektoliterenként megállapitott alkoholfokok mennyiségével és

c) a hektoliterfok (liter alkohol) után 70 fillérrel meghatározott adótétellel szorozza.

45. § Az adóátalány megszabása, ha különféle anyagok dolgoztatnak fel.

Ha a szeszfőzésre bejelentett anyagok alkoholnyeredéke különféle, az adóátalány megszabása az után az anyagnem után történik, a mely után a legmagasabb alkoholnyeredék van megállapitva.

46. § Az adó visszatéritése üzletakadályok alkalmából.

Az üzleti akadályok adóvisszatéritésre vagy adóleirásra rendszerint igényt nem adnak.

Ha azonban a főzőkészülékek müködése előreláthatatlan és elhárithatatlan esemény következtében tökéletesen lehetetlenné válik: az adóvisszatérités vagy adóleirás arra az időszakra, a melyen át a főzőkészüléknek bejelentett müködése az ilyen esemény folytán lehetetlen volt, az alatt a feltétel alatt engedtetik meg, ha a bekövetkezett esemény az üzleti akadály megállapitása czéljából az illetékes pénzügyi közegnél két példányban irásbelileg azonnal bejelentetik. Megengedhető azonban, hogy az esetben, ha az irásbeli bejelentésnek a pénzügyi közegnek történt átadásától számitandó 8 óra eltelte után pénzügyi közeg meg nem jelennék, a szeszfőző az üzleti akadályt, valamint az üzlet állapotát, a községi előljáróságnak kiküldöttje által két elfogulatlan tanu jelenlétében megállapittathassa.

Az üzleti akadályról tett irásbeli bejelentésnek, az átnyujtás napjának és órájának hivatalos igazolásával, valamint az átvevő pénzügyi közeg aláirásával ellátott egyik példánya a szeszfőzőnek a maga igazolására visszaadatik.

A szeszfőzdék, melyek a 36. § 1. és 2. pontja alatt megnevezett főzőkészülékeket használják, jogositva vannak az üzletakadály bejelentését szóval is megtenni, és ily esetben e szeszfőzdék a bejelentés tartalmát magában foglaló és a bejelentés megtörténtét tanusitó hivatalos igazolványt kapnak.

HARMADIK RÉSZ

ELSŐ CZIM

A termelt alkohol mennyiségének a szeszmérőgép jelzése alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett való meghatározása

47. § A szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény alkalmazásáról.

Azt, hogy valamely szeszfőzdében a termelt alkohol mennyisége szeszmérőgép jelzése alapján, vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittassék-e meg, a pénzügyminister határozza meg.

Egyébként a következők követeltetnek:

A) A szeszmérőgép alkalmazásánál:

1. A főzőhelyiség szükség esetében a pénzügyi hatóság egyetértésével akként rendezendő be, hogy a szeszmérőgép abban könnyen hozzáférhető és látható, a főzőkészülék hütőkészülékétől és a főzőhelyiség mindegyik falától külön-külön legalább 65 centiméternyi távolságra eső helyen legyen felállitható.

2. A főzőkészülék hütőkészüléke oly szerkezetü legyen, hogy annak belső berendezése tökéletesen megvizsgáltathassék és teljes biztositékot nyujtó hivatalos zár alá helyeztethessék.

3. A főzőkészülékeknek oly berendezéssel kell birniok, hogy azok a tartályok, melyekben alkoholtartalmu párák fordulnak elő, nemcsak egymás közt, hanem a főzőkészülékkel (kazánokkal, főzőüstökkel) és hütőkészülékkel (kigyóalaku csővel) is, tartós, szilárd és biztos összeköttetésben álljanak.

4. A főzőkészülék ama csöveinek és tartályainak, melyekben alkoholtartalmu párák, továbbá azoknak a csöveknek és tartályoknak, melyekben (a czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmu folyadékok vannak, sem megromlott, sem toldott vagy foltozott helyekkel birniok nem szabad és csakis olyan nyilásokkal szabad ellátva lenniök, melyek az üzlethez szükségesek és melyekhez kivülről hozzá lehet férni; e nyilásoknak azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis abban az irányban vannak furattal ellátva, a mely irányban az alkoholtartalmu páráknak vagy folyadékoknak vezettetniök kell és a mely csapoknak arra a czélra való tágitását, kiemelését vagy eltávolitását, hogy az alkoholtartalmu párák vagy folyadékok kifelé elvezettethessenek, hivatalos zár által akként lehessen megakadályozni, hogy ily elvezetés e zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül lehetséges ne legyen.

E határozat azonban nem alkalmazható a biztonsági szelepekre, ha ezek a főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelén, vagy ama gőzvezető csövek legfelső pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egymás között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmatorral összekötik.

E szelepekre, valamint a főzőkészülékbe czefrét vezető csövekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására alkalmas biztositásokat követelhet.

5. Azok a csövek, melyek a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmu folyadékoknak (czefrét kivéve) vezetésére vannak rendelve, külön festés által felismerhetőkké teendők és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatóknak kell lenniök.

6. A rectificator és a főzőkészüléknek minden más oly alkatrésze, a melyben a lepárolás folyama alatt alkoholtartalmu folyadék (alszesz, phlegma) gyülemlik vagy gyüjthető, megvizsgálható kell hogy legyen, és annak ürtartalma a főzőkészülék termelőképességével helyes arányban kell hogy legyen.

7. A főzőkészülék hütőkészülékét a szeszmérőgéppel összekötő cső egyenes irányba helyezendő; ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hütőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi.

E cső, mely három méternél hosszabb nem lehet, pénzügyi közeg jelenlétében, sima, mázolatlan horganylemezből készitett külön boritócsővel akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül három centiméter szélességü ür maradjon.

Ott, hol e cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik oldalától hat centiméternél kisebb és nyolcz centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad.

Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattól való távolsága nyolcz centimétert is meghaladhat.

8. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy az alkoholtartalmu folyadék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és az utóbbinak oly szerkezettel kell birnia, hogy alkoholtartalmu folyadék e csövön át elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségü moslékkal össze nem vegyüljön; vagy e csőnek a főzési ürbe függőlegesen annyira kell felnyulni, vagy vizmentesen hozzáillesztett gyürüvel oly magasságban kell környezve lennie, hogy a moslékot csupán ezen a csövön át teljesen leereszteni soha se lehessen, hanem sajtoltélesztő gyárakban egy kazántöltés legalább 10 százalékával, más szeszfőzdékben pedig egy kazántöltés legalább öt százalékával felérő moslékmennyiség mindig hátramaradjon. A pénzügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben e részben másnemü biztositási intézkedéseket engedélyezhessen.

Ha a főzőkészülék úgynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyült maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon.

9. Ha alszesz termeltetik és az ujra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a szeszmérőnek jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik.

B) Gyüjtőedény alkalmazásánál:

Gyüjtőedény alkalmazása esetében a fentebbi 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontok alatt meghatározott követelmények szintén teljesitendők. A főzőkészülék hütőkészülékét a gyüjtőedénynyel összekötő cső tekintetében a 7. pontnak határozmányai szintén alkalmazást nyernek, ama határozmány kivételével, mely az összekötő cső irányát és hosszát szabályozza.

A gyüjtőedény egyébiránt a rendeleti úton meghatározandó berendezéssel kell hogy birjon, és a termelvény mennyiségének és alkoholtartalmának megállapitására alkalmas helyen állitandó fel.

A pénzügyminister a 30. § III. és IV. pontjai alá eső szeszfőzdék részére a fentebb (A) és B) alatt) meghatározott követelmények tekintetében szükségesnek mutatkozó könnyitéseket engedélyezheti.

48. § A főzőkészüléknek szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel való ellátása.

A szeszfőzdékben létező külön hütőkészülékkel ellátott minden egyes főzőkészülék a pénzügyminister rendeletének megfelelő szeszmérőgéppel és a hozzátartozó horganyboritóval, illetőleg szabályszerü gyüjtőedénynyel látandó el. Kivétetnek azonban a töményitésre rendelt főzőkészülékek az esetben, ha a 72. § szerint az adómentes töményitésnek a szesztermeléssel való egyesitése meg van engedve.

A szeszfőző a szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény biztos felállitására a pénzügyi hatóság által szükségesnek ismert minden előmunkálatot és a szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény beszerzését saját költségén tartozik eszközölni.

Ha e törvény hatálybaléptekor a szeszfőzdében oly szeszmérőgép van már felállitva, a melynek adóellenőrzési czélokra való további használata kifogás alá nem esik, ez a szeszmérőgép ilyen czélra tovább is használható.

A termelési adó alá eső azoknak a szeszfőzdéknek, a melyeknek üzleti terjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponkint átlag 5 hektoliter alkoholt meg nem halad és a melyek szeszmérőgéppel ellátva még nincsenek, az e törvény hatályának tartama alatt szükséges első szeszmérőgépet, illetőleg gyüjtőedényt a pénzügyi hatóság a kincstár költségén fogja szolgáltatni.

Ha azonban az ilyen szeszfőzde üzletével végleg felhagy, vagy azt egy termelési időszakon túl beszünteti, ez esetben a kincstár költségén kapott szeszmérőgépet, illetőleg gyüjtőedényt a pénzügyi hatóságnak rendelkezésre bocsátani köteles.

49. § Az üzleti helyiség leirása, a műeszközök jegyzéke.

I. Általános kötelezettség:

A szeszfőző tartozik legkésőbben négy héttel a termelési időszak kezdete előtt és annak folyamában legalább 14 nappal annak a hónapnak a kezdete előtt, melyben az üzlet kezdetét veszi, a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni és az üzlet gyakorlatához tartozó helyiségek pontos leirását, valamint az üzleti helyiségekben találtató, a szeszfőzési üzlethez tartozó összes müeszközök és edények, nevezetesen: a kádak, hütőbárkák, katlanok, kazánok stb. jegyzékét, ürtartalmuknak pontos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beterjeszteni és a leirásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével megbizott, valamint azt az egyént is megnevezni, ki az üzletet folytonosan, vagy a szeszfőző távollétében vezeti és ki ebbeli minőségét saját aláirása által megerősiteni tartozik.

Ugy a leirásban, mint a jegyzékben minden változtatás, törlés vagy vakarás tilos; ellenkező esetben ez irományok a pénzügyigazgatóság által visszautasitandók.

A leirásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek vagy megbizottjának igazolására visszaadatik.

Az emlitett leirás és jegyzék a következő termelési időszakra is érvényes, ha ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.

Az edények (50. §) ürtartalma azonban okvetlenül ujolag megállapitandó, ha ez az utolsó három termelési időszak alatt meg nem történt, vagy ha azt a szeszfőző határozottan kivánja.

Ha azonban a szeszfőzde berendezésében változtatás szándékoltatik, ez legkésőbben 14 nappal a termelési időszak kezdete előtt, és ha a változtatás a termelési időszak folyama alatt szándékoltatik, 14 nappal a czélba vett foganatositás előtt a pénzügyigazgatóságnak a kellő hivatalos intézkedés végett bejelentendő.

A felügyelő-személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt változásokat a szeszfőző 24 óra alatt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelenteni köteles.

II. Kötelezettség sajtolt élesztő készitésénél:

A szeszfőző, ki szeszfőzdéjében sajtolt élesztőt késziteni kiván, ebbeli szándékáról legkésőbb 14 nappal a készités megkezdése előtt a pénzügyigazgatóságnak két példányban szerkesztendő bejelentést köteles benyujtani.

E bejelentés legalább két egymásután következő 2 havi üzletbejelentési időszakra oly módon kötelező, hogy a sajtolt élesztő készitése után elő adó (3. §) még akkor is fizetendő, ha a szesztermelés mellett sajtolt élesztő nem is készittetnék.

A bejelentés egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek visszaadatik.

50. § A leletjegyzőkönyv felvétele.

A pénzügyigazgatóság a leirás és jegyzék (49. §) alapján az emlitett helyiségek, müeszközök és edények hivatalos megvizsgálását, valamint az edények és tartályok ürtartalmának megállapitását elrendeli.

Az ürtartalom megállapitása czéljából a következő edények és tartályok viz beöntése által mérendők meg, hacsak azoknak alakja nem alkalmas arra, hogy az ürtartalom köbszámitás utján pontosan megállapittassék, és pedig:

a) az erjesztőkádak,

b) az élesztőosztó kádak (előerjesztőkádak),

c) az élesztőkádak,

d) az anyaélesztő edények,

e) az anyaélesztő hütőbárkák,

f) a czefretartályok és az élesztővel vegyitett erjedő vagy erjedt czefre felvételére szánt czefreszivattyuk (montejus),

g) egyáltalában mindazok az edények, melyek erjedő vagy élesztővel már vegyitett czefre befogadására vagy - a főzőkészülék kivételével - erjedt czefre elhelyezésére szolgálnak,

h) a szesztartályok.

A vállalkozó köteles e munkálatnál minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni.

Az üzlethez tartozó többi egyén is köteles a pénzügyi közeg ebbeli felhivásának eleget tenni.

E vizsgálat teljesitésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény alkalmazására nézve a 47. §-ban foglalt követelményeknek tökéletesen elég legyen téve. Ha a követelmények teljesitvék, következik a szeszmérőgépnek (gyüjtőedénynek) felállitása, annak a főzőkészülékkel való összekötése és a főzőkészülék, hütőkádak stb. csapjain és összekötőhelyein a hivatalos zárak alkalmazása.

Mindezen hivatalos cselekmények eredményéről a szeszfőzde vállalkozója vagy annak meghatalmazott helyettese által is aláirandó jegyzőkönyv (leletjegyzőkönyv) veendő fel és ebben az alkalmazott hivatalos zárak száma és minősége is, továbbá a főzőkészülék stb. ama helyei, melyeken e zárak alkalmaztattak, pontosan megnevezendők, és azok a számok, melyeket mindenik felállitott szeszmérőgépek óraszerkezete a hivatalos zárak alkalmazása után mutat, betükkel és számjegyekkel kitüntetendők.

A leletjegyzőkönyv felvételekor minden főzőkészüléknél, mely olyan szeszmérőgéppel van összekötve, a melyik nem közvetlenül az alkoholmennyiséget, hanem a termelvény mennyiségét és annak alkoholtartalmát, vagy a termelvény mennyiségét mutatja és a szeszpróbák gyüjtésére van berendezve, annak szerkezetéhez képest egyszersmind a termelvény átlagos alkoholtartalma is megállapitandó és a leletjegyzőkönyvben megemlitendő.

Ez az átlagos alkoholtartalom azonban az olyan szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 2 hektoliter alkoholt meg nem halad, a 100 foku szeszmérő szerinti 70 fokon alul, azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 2 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjed, 75 fokon alul, és azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 7 hektolitert meghalad, 80 fokon alul nem fogadhatik el.

A most megállapitott alkoholtartalom veendő alapul a leszámolásnál akkor, ha a szeszmérőgép jelzése csekélyebb alkoholtartalmat mutatna.

A legkisebb átlagos alkoholtartalomra vonatkozó fentebbi határozmányok azonban azoknál a szeszfőzdéknél, melyek a 30. § III. és IV. pontjaiban felsorolt anyagokat dolgozzák fel, nem nyernek alkalmazást.

51. § A leletjegyzőkönyv érvényességének tartama.

A megelőző 50. § értelmében felvett leletjegyzőkönyv a következő üzleti időszakokra is érvényes, hacsak ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.

52. § Szeszmérők, czukormérők és hőmérők a pénzügyi közegek használatára.

A szeszfőzde helyiségeiben következő müszereket kell teljesen használható állapotban tartani és a szeszfőzde felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m.:

a) egy szabályszerü szerkezettel biró 100 foku szeszmérőt;

b) egy a jövedéki közegek számára előirt szerkezettel biró czukormérőt, mindkét müszert hitelesitési igazolványnyal ellátva; továbbá

c) egy Réaumur szerinti hőmérőt.

53. § A szeszfőzés adóköteles müveletének kezdete és terjedelme.

A szesztermelésnél az adóköteles müvelet, ha lisztes anyagok és növényi rostok (Cellulose) dolgoztatnak fel, ezeknek az anyagoknak a keverő-kádakba (czukorképző-kádakba) való átvitelkor, ha czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok dolgoztatnak fel, az anyagoknak az oldókádakba való átvitelekor és répa, valamint csicsóka (Topinambour) feldolgozása esetében ezeknek az anyagoknak az áztató-edényekbe való átvitelekor, keverő-, oldó- vagy áztató-edények hiányában pedig az anyagoknak az erjesztő-kádakba való átvitelekor kezdődik és magában foglalja a czefrézési eljárásnak minden további mozzanatait, a czefre erjedését és annak lepárolását.

Ha olyan edények használtatnak, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző-készülékek, a czefrét előre felforraló készülékek, burgonya-pároló-készülékek) és melyek valamely hütőkészülékkel, légszivattyúval stb. vannak ellátva, vagy a hütőbárkával csővezeték által vannak összekötve: továbbá ha gabonát vagy tengerit feldolgozó szeszfőzdében olyan áztató-edények használtatnak, melyek az erjesztőkádakkal vagy a főzőkészülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel birnak, a szeszfőzési adóköteles müvelet a nyers anyagoknak már ezekbe a müeszközökbe való átvitelekor veszi kezdetét.

Ha a szesztermeléshez másnemü, mint a fent felsorolt anyagok dolgoztatnak fel, az adóköteles müvelet ezen anyagoknak a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.

54. § Az adóköteles müvelet bejelentése.

Az adóköteles müvelet legkésőbben 24 órával annak kezdete előtt annál az adóhivatalnál, melyhez a szeszfőzde utalva van, irásban bejelentendő.

A bejelentések hivatalos nyomtatványon szerkesztve 3 egyenlő példányban nyujtandók be; olvashatólag legyenek irva és a vállalkozó vagy az üzletvezető által sajátkezüleg aláirva, és javitásokat, törléseket vagy vakarásokat ne tartalmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak.

A bejelentésnek a benyujtás igazolásával ellátott egyik példánya a félnek az adóbárczával együtt visszaadatik.

A bejelentéseknek az egy havi időszak alatt foganatba veendő összes adóköteles müveletre kell kiterjedniök. Ennek az időszaknak kezdete és vége minden szeszfőzde részére a pénzügyigazgatóság által külön állapittatik meg és a bejelentések ezek az időszakon túl nem terjedhetnek.

Egy nap alatt ennél a számitásnál az egyik nap reggeli 8 órájától a következő nap ismét reggeli 8 órájáig terjedő idő értendő. Ha tehát valamely szeszfőzde, melynek havi időszaka p. o. valamely hónapnak 18-ik napjától számitandó, adóköteles müveletét csak annak a hónapnak 25-ik napján kezdi meg, vagy félbeszakitás után ismét folytatja: a bejelentés és azzal kapcsolatban állóleszámolás semmi esetre sem terjedhet a következő hónap 25-ik napjának reggeli 8 órájáig, hanem annak 18-ik napja reggeli 8 órájáig.

A bejelentésnek következőket kell tartalmazniok:

a) a szeszfőzőnek, valamint annak a községnek a nevét, melyben a szeszfőzde létezik, s ennek összeirási számát;

b) az adóköteles müvelet kezdetének hónapját, napját és óráját, valamint azt a napot, melyen az adóköteles müvelet be lesz fejezve, annak felemlitésével, vajjon a főzőkészülék éjjel-nappal, vagy csak nappal fog-e müködésben tartani. Ha a bejelentett időszakon belül az üzlet megszakittatni szándékoltatik, az adóköteles müvelet kezdete és befejezése mindegyik üzleti szakra külön bejelentendő;

c) a feldolgozandó anyagok nemét és mennyiségét. A mennyiség mindegyik anyagra nézve külön súly szerint tüntetendő ki;

d) a használatba venni szándékolt erjesztő-edények (erjesztő-kádak, élesztő-kádak stb.) számát, számjegyeit és ürtartalmát;

e) a termelendő alkoholnak körülbelül várható mennyiségét hektoliterfokban (hektoliterfok alkohol) R+12 hőfok mellett és abban az esetben, ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik, a fizetendő adónak összegét is;

f) ha a bejelentett idő alatt sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ennek a körülménynek és a sajtolt élesztő után járó adónak a bejelentését;

g) a használatba veendő főzőkészülékek, valamint az ezekkel összekötött szeszmérőgépek nemének és számjegyeinek bemondását. Ha akkor, a mikor a bejelentés benyujtatik, a szeszfőzési üzlet félbe van szakitva: mindenütt a szeszmérőgépek órajelzése is szavakban és számokban külön kiteendő.

55. § A bejelentés megváltoztatása.

A feldolgozandó anyagok neme és mennyisége (54. § c) pont), ha erről legalább huszonnégy órával előbb a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban jelentés tétetik, utólagosan is megváltoztatható.

Ilyen előzetes bejelentés és ennek egyuttal a szeszfőzde lajstromába való bevezetése mellett a bejelentett erjesztő-edények (54. § d) pont) mennyiségében és ürtartalmában is tétethetik változtatás.

Hasonlólag a bejelentéshez képest a bejelentési időszak fenmaradó részére aránylag eső alkohol mennyisége is ily pótbejelentés mellett felemelhető vagy leszállitható.

56. § A bejelentett alkoholmennyiségben és anyagmennyiségben megengedett büntetésmentes különbözetek.

Mindennemü anyagmennyiség bejelentésénél, valamint az alkoholmennyiség bejelentésénél 15 százaléknyi különbözet felfelé és lefelé akként engedtetik meg, hogy csak az e mérvet meghaladó különbözet büntetendő szabályellenesség gyanánt, hacsak be nem bizonyittatik, hogy az államkincstár megröviditése forog fenn.

Annak megitélésénél, vajjon a 15 százaléknyi különbözet nem lett-e meghaladva, mindig csak az egy és ugyanazon bejelentés mérvadó.

57. § A szeszmérőgép rendes menetében, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásánál előforduló bajok.

a) A baj bejelentése.

Ha a használatban álló valamely szeszmérőgép rendes menetében bármi baj tapasztaltatnék: a szeszfőzde üzletvezetője köteles ezt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két egyenlő példányban szerkesztett beadványban azonnal a végre bejelenteni, hogy a baj oka kipuhatolhassék.

Hasonló bejelentés teendő abban az esetben is, ha a gyüjtőedény állapotában, berendezésében vagy biztositásában, vagy annak a hütőkészülékkel való összeköttetésében olyan változások észleltetnek, a melyek a termelvénynek ezen edényben való gyüjtését akadályozzák.

A bejelentés egyik példánya, a benyujtás igazolásával ellátva, a szeszfőzdének, saját fedezetére visszaadatik.

A bejelentés akkor, a mikor elküldetik, azonnal teljes tartama szerint oly módon vezetendő be a szeszfőzde lajstromába, hogy az irás a lajstrom lapoldalának teljes szélességét elfoglalja.

A szeszmérőgép rendes menetében, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásában előforduló oly bajok, melyek a lajstrom illető helyén a fennebb jelzett módon nem vezettettek be, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.

58. § b) Az alkoholmennyiség megállapitásának módja a baj tartama alatt.

A) Az alkoholmennyiség megállapitásának módja a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj tartama alatt:

I. A szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj (57. §) tartama alatt a szeszfőzés olyan szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfölebb a baj bekövetkeztétől számitandó 10 napon át s a következő feltételek alatt folytatható:

1. A szeszfőzési üzlet e folytatásának ideje alatt az 50. §-ban felsorolt edények mennyiségében és ürtartalmában, valamint általában a bejelentésben változtatás (55. §) nem tétethetik.

2. Ha a szeszmérőgép egy tartalék mérőkészülékkel van ellátva és ez menetében akadályozva nincs, a termelt alkohol mennyisége ezen mérőkészülék jelzéseinek alapján is megállapitható és abban az esetben, ha ez a mérőkészülék csupán a termelvény mennyiségét jelzi s nem szolgál arra is, hogy az alkoholtartalom megállapitását is eszközölje, a termelvénynek a baj bekövetkezését közvetlenül megelőző alkalommal megállapitott alkoholtartalma veendő alapul, mely azonban a leletjegyzőkönyvben megállapitott átlagnál (50. §) csekélyebb nem lehet.

Ezen az eseten kivül a baj tartama alatt előállitott alkoholmennyiség gyanánt 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények (54. § d) pont) ürtartalmának minden hektoliterje után az a mennyiség vétetik, mely az ugyanannak a bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint minden üzleti napra és a bejelentett erjesztőedények minden hektoliterjére, - vagy ha erjesztő-edényeknek tilalomellenes használata esetében a tényleg használt erjesztő-edények ürtartalma a bejelentettnél nagyobb volt - a tényleg használatban volt erjesztő-edények minden hektoliterjére esik.

Ha ez az időszak teljes 10 üzleti napot nem tenne ki és a folyó bejelentési időszakot közvetlenül megelőzött 6 havi időközön belül a szeszfőzdére nézve olyan havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább is 10 üzleti napra terjedett, ez esetben 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények ürtartalmának minden hektoliterje után a termelt alkoholmennyiség ennek a leszámolási időszaknak arányában számittatik ki.

3. Az alkoholmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik.

II. Oly szeszfőzdékben, melyekben a szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkalmazandó előbb felsorolt feltételek (I. 1., 2. és 3. pont) mellett szintén folytatható, a mely esetben azonban a termelt alkoholmennyiség magától érthetőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél csekélyebbre nem vehető.

III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében egy termelési időszak lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály: az üzlet folytatására fent megszabott tiz napi határidő (I. pont) leszállitható, esetleg teljesen is megvonható.

Ez a határidő abban az esetben is leszállitható, ha a szeszmérőgép pótlása rövidebb idő alatt is megtörténhetik.

IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a rendes menetében akadályozott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után, hivatalosan használaton kivül helyeztetik.

Ez után a lepárolás után az alkoholmennyiség a főzőkészülék hivatalosan megfigyelt közönséges terlemőképességének megfelelően szabandó meg.

V. A pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg elrendelheti, hogy a valamely szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj tartama alatt termelt alkoholmennyiség a czefre mennyisége és sürüsége, valamint annak elerjedési foka (attenuatiója) alapján, vagy megbizható más módon határoztassék meg.

Ilyen esetben tilos a czefre kiömlését az erjesztő-kádakon alkalmazott bármely készülék által meggátolni, a kiömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni, vagy általában a czefre készitésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett ürméreten túl nagyobbitani.

B) Az alkoholmennyiség megállapitásának módja a gyüjtőedény alkalmazásánál beállott baj tartama alatt:

A gyüjtőedény alkalmazásánál beállott baj tartama alatt (57. §) a szeszfőzés legföljebb a baj bekövetkeztétől számitandó 10 napon át folytatható. Az üzlet e folytatásának ideje alatt termelt alkoholmennyiség megállapitása végett állandó jövedéki felügyelet alkalmaztatik, mely a megállapitást közvetlenül eszközli.

Ha valamely szeszfőzdében a gyüjtőedény alkalmazásánál egy-egy termelési időszak lefolyása alatt háromszorosnál gyakrabban fordul elő baj, az üzlet folytathatására fent megszabott tiz napi határidő leszállitható, esetleg teljesen is megvonható.

59. § Üzleti - akadályok.

Ha elhárithatatlan esemény következtében a szeszfőzési üzlet fennakadást vagy félbeszakitást szenved, úgy, hogy az adóköteles műveletet a bejelentés szerint végrehajtani nem lehet, akkor az üzletvezető köteles az akadályról a szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnél irásban két példányban azonnal jelentést tenni.

A tett bejelentés az 57. §-ban megszabott módon a szeszfőzde lajstromába bevezetendő. Üzlet-akadályok, melyek a megszabott módon a lajstromba be nem vezettettek, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.

Ha az ilyen szabályszerüleg bejelentett akadály miatt a szeszfőzést az arra bejelentett időn át folytatni nem lehet, akkor a bejelentett alkoholmennyiség abban a mértékben szállittatik le, a melyben az az akadály beálltáig történt szesztermelés eredménye által kimeritve nincsen.

Ha pedig ilyen akadály miatt a bejelentés szerint még hátralevő üzleti időre csak az üzlet módjának megváltoztatása válik szükségessé, ez esetben uj bejelentés nyujtandó be.

60. § A termelt alkoholmennyiség időszaki megállapitása.

Szeszmérőgép alkalmazása esetében a havi bejelentési időszak végén (54. §), ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzlet megszüntetése után a termelt alkoholmennyiség a szeszmérőgép jelzései szerint, a szeszmérőgép rendes menetében netalán beállott baj tartamára meghatározott termelvény (58. § A) figyelembevételével hivatalosan megállapittatik.

Gyűjtőedény alkalmazása esetében a termelvény mennyisége és alkoholtartama olyan időközökben állapitandó meg, a milyen időközökben ez a gyüjtőedény ürtartalmára és a szeszfőzde üzleti terjedelmére való tekintettel szükséges; a megállapitás azonban a havi bejelentési időszak végén, és ha a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzlet megszüntetése után feltétlenül foganatositandó.

Ha a szeszfőzde termelési adó alá esik és ezt az adót szeszmérőgép jelzései alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett fizetni, a havi bejelentési időszak végén, ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzlet megszüntetése után a havi bejelentési időszakban termelt alkoholmennyiség után a 33. § szerinti leengedés mellett járó termelési adó összege is megállapittatik.

Ha a megállapitott összeg nagyobb a bejelentés szerint fizetendő adónál: a többlet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt vett igénybe és a biztositék még elégséges, az adóhitelbe betudandó; az adónak netán fedezetlenül maradt része pedig, vagy ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt nem vett igénybe, az egész többlet három napon belül végrehajtás terhe alatt pótlólag befizetendő.

Ha azonban a termelt alkoholmennyiség után járó adó összege a bejelentés szerint fizetendő adónál kisebb: a különbözet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt igénybe vett, a hitelezett adóösszegből leiratik, más esetben pedig visszafizettetik.

A termelési adóra vonatkozó ezek a határozmányok hasonszerű alkalmazást nyernek a sajtolt élesztő termelése után járó adóra nézve is, abban az esetben, ha sajtolt élesztő készittetik.

Ha a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdének vállalkozója a termelt egész alkoholmennyiséget vagy annak egy részét kivitelre vagy adómentes felhasználásra szánja és e czélra az alkoholmennyiségnek adómentes beraktározását kéri (4. §), az ezután járó adó a leszámolásnál megállapitott adóösszegből kihasittatik és szabályszerű biztositék mellett előirásba vétetik. Az előirásba vett adó abban az arányban, melyben a vele terhelt szesz a vámvonalon át tényleg kivitetik, illetőleg annak adómentes felhasználásra való elszállitása bekövetkezik vagy a szabad forgalomba megy át, leiratik, illetőleg a szabad forgalom számára való kiraktározás alkalmával azonnal lefizetendő.

61. § Szeszfőzési lajstrom.

A fogyasztási adó alá eső szeszfőzde üzletvezetője vagy személyesen vagy helyettese által hivatalos nyomtatványon előkészitett lajstromot tartozik vezetni, melyben az adóköteles művelet kezdetétől annak befejezéséig a következő adatok tüntetendők ki:

a) minden egyes beczefrézés befejezése előtt az arra forditott nyers anyagok neme és sulya, valamint az ezen anyagokból készitett czefrének mennyisége és czukorfok-tartalma a keverő-kádban;

b) azonnal, mihelyt egy erjesztőkád friss czefrével megtöltetett, ennek a kádnak a száma és az abban foglalt czefrének mennyisége;

c) azonnal, mihelyt a czefrének valamelyik erjesztőkádból a főzőkészülékre való átvitele megkezdetett, az illető erjesztőkádnak száma és a benne levő czefre mennyisége és czukorfok-tartalma;

d) 12 óráról 12 órára a használatban levő szeszmérőgép órajelzése. Ha több szeszmérőgép van használatban, az órajelzések minden egyes beiktatásánál az illető szeszmérőgépnek száma is kiteendő, mely szeszmérőgépre a jelzés vonatkozik;

e) minden egyes beiktatás napja és órája.

A termelési adó alá eső azon szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgép vagy gyüjtőedény alkalmaztatik, az üzletvezető személyesen vagy helyettese által szintén köteles lajstromot vezetni, melynek berendezését a pénzügyminister rendeleti uton fogja szabályozni.

A szeszfőzési lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk teljesitett szemlék eredményét. E lajstrom havonként a megejtett leszámolás után lezárandó és azt az a pénzügyi közeg, a ki a leszámolást tette, a hozzátartozó bejelentéssel és a netán előforduló üzletakadályokról, vagy a szeszmérőgépnél, illetőleg gyüjtőedénynél előfordult bajokról vagy hiányokról stb. tett és igazolt jelentésekkel együtt magához veszi.

MÁSODIK CZIM

A termelvénynek a 30. § I. vagy II. pontjában felsorolt szeszfőzdék üzleti helyiségeiből vagy szabadraktárakból való elszállitása

62. § A termelvények elszállitása. Az egyszerre elszállitandó legkisebb mennyiség.

A szesznek a 30. § I. vagy II. pontjában felsorolt szeszfőzdék üzleti helyiségeiből (24. §) vagy szesz tartására rendelt szabadraktárból való elszállitása vagy a fogyasztási adónak lefizetése nélkül, vagy annak lefizetése mellett történik.

A fogyasztási adónak lefizetése nélkül történhetik az elszállitás, ha a szesz:

a) az azt terhelő fogyasztási adóval együtt a magyar korona országainak területén levő, szesz tartására rendelt szabadraktárakba vitetik át, vagy

b) az adóleirás fentartásával a vámvonalon át kivitetik, vagy

c) a magyar korona országainak területén másnemü adómentes czélokra fordittatik.

A szeszkészlet kimeritésének esetét kivéve, az üzleti helyiségekből vagy szabadraktárakból egyszerre egy hektoliternél kevesebb szesz nem szállitható ki.

63. § A szesz elszállitásának bejelentése.

Valahányszor szesznek a 30. § I. vagy II. pontjában felsorolt valamely szeszfőzde üzleti helyiségeiből vagy valamely szabadraktárból való elszállitása szándékoztatik, köteles a szeszfőzde, illetve a szabadraktár vezetője a szeszfőzde, illetve a szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnek erről irásbeli bejelentést tenni. E bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. az elszállitás napját;

2. az elszállitandó szesznek mennyiségét és alkoholtartalmát;

3. a rendeltetési hely megnevezését és az átvevő nevét;

4. abban az esetben, ha az elszállitás nem történhetik a 62. § értelmében adófizetés nélkül, az esedékes adóösszeget.

Ha adófizetés nélkül való elszállitás s különösen ha a szesznek a vámvonalon át való kivitele forog fenn, a bejelentés az e tekintetben fennálló külön szabályok értelmében eszközlendő.

64. § Az elszállitás időpontja.

A szesznek elszállitása meg nem történhetik mindaddig, mig a szesz elszállitására vonatkozó bejelentés a szeszfőzde, illetve szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnél be nem nyujtott és erről ennek a közegnek az igazolványa a szeszfőzdében, illetve a szabadraktárban és pedig annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegnek felvilágositásokat adni tartozik és abban az esetben, mikor az adófizetés nélkül való elszállitás nincs megengedve, mig az illető adóhivatal által a fogyasztási adó lefizetéséről vagy hitelezéséről kiállitott igazolvány annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegnek felvilágositásokat adni tartozik.

A pénzügyi közegnek az elszállitásnál való közreműködésére vonatkozó határozmányok rendeleti uton fognak közzététetni.

65. § Fizetési kötelezettség a hivatalosan utalt, de be nem érkezett vagy kivitelre nem került szeszküldemények, vagy ezen szeszküldeményekben megállapitott hiányok után járó adóra nézve.

Ha a szeszfőzdéből vagy szabadraktárakból fogyasztási adóval terhelten hivatalos utalás mellett elszállitott szeszküldemény a bejelentett, a körülményekhez képest megszabott időközön belül rendeltetése helyére be nem érkezik, illetőleg kivitelre nem kerül: a küldeményt terhelő fogyasztási adó a szeszfőzde vagy szabadraktár vállalkozója, ha pedig a vevő küldő gyanánt szerepel, ez utóbbi által megfizetendő.

E fizetési kötelezettség arra az alkoholmennyiségre nézve is kiterjed, a mely az utalt küldeményben hiányként megállapittatott és melyre nézve nem bizonyittatott be az, hogy szállitás közben megsemmisült.

Egyébiránt a fogyasztási adóval terhelt szeszszállitmányokra nézve ugyanazok a határozmányok érvényesek, melyek az utalt vámolatlan külföldi árúk szállitására nézve fennállanak.

Ha az, kihez a szesz az azt terhelő fogyasztási adóval együtt utalva van, a küldeményt nem veheti át, mert szabadraktárra szóló engedélylyel nem bir, vagy mert szabadraktárában a küldemény nem helyezhető el, vagy ha az átvételt meghaladja: a küldő köteles a szeszt tizennégy napon belül vagy abba a szeszfőzdébe, a melyből elszállittatott, visszaszállitani, vagy azt egy más szesz-szabadraktárba beszállitani, vagy pedig a fogyasztási adót végrehajtás terhe mellett befizetni.

Abban az esetben, ha a szesz a szeszfőzde üzleti helyiségeibe ismét vissza, vagy valamely más szabadraktárba szállittatnék, ez iránt a legközelebbi pénzügyőri közegnél a küldő által jelentés teendő.

66. § Számadás a fogyasztási adóról. a) A szeszfőzdében.

A fogyasztási adó alá eső mindegyik szeszfőzdében (34. §) erről az adóról számadás vezettetik. Ebben a számadásban előirásba vétetik az összes termelvény, illetve az ebben foglalt alkoholmennyiség.

Ellenben leiratik:

a) az alkoholmennyiség, mely után a fogyasztási adó készpénzben vagy a hitel felhasználásával lerovatott;

b) az alkoholmennyiség, mely fogyasztási adóval terhelten a magyar korona országainak területén levő valamely szesz-szabadraktárba vitetett át, vagy a vámvonalon át kivitetik, vagy

c) a magyar korona országainak területén való adómentes felhasználásra szállittatott el;

d) a raktári apadás és ha a szesz magában a szeszfőzdében finomittatik, a finomitási apadás is a rendeleti uton megszabott határok között.

67. § b) A szesz tartására rendelt szabadraktárban.

A fogyasztási adóról minden egyes szabadraktárra nézve szintén vezettetik számadás.

Abban előiratnak az átvett alkoholmennyiségek, melyeket fogyasztási adó terhel.

A leirás tekintetében az előző 66. § a), b), c) és d) pontjainak határozmányai mérvadók.

Az olyan szabadraktárnál, mely valamely szeszfinomitóval helyi összeköttetésben áll, a leirás a rendeleti uton megszabott határok között a finomitási adásra is kiterjed.

68. § A készlet megállapitása a szeszfőzdékben és a szabadraktárakban.

A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a szeszkészletek, illetve az azokban foglalt alkoholmennyiségek időről-időre hivatalosan felvétetnek.

Ha a talált készlet kisebb, mint a milyennek a szeszfőzde fogyasztási adójáról vezetett számadás zárlata szerint kellene lennie és ez a különbözet a közvetlenül megelőző készletfelvétel óta bevételbe helyezett alkoholmennyiségek 5%-át meghaladja: a vállalkozó köteles a hiány után a fogyasztási adót a megállapitástól számitott három nap alatt végrehajtás terhe mellett befizetni, hacsak teljes hitelt érdemlő módon be nem bizonyitja, hogy a hiányzó alkoholmennyiség előreláthatatlan és elháríthatatlan esemény folytán megsemmisült és az eseményről, mihelyt az a vállalkozónak, s ha a vállalatot nem maga vezeti, helyettesének tudomására jutott, 24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál irásbelileg, ha pedig a pénzügyigazgatóság székhelye és a vállalat helye között távirdai összeköttetés áll fenn, táviratilag is jelentést tett.

Ha a hivatalos felvétel alkalmával talált többlet a közvetlenül megelőző készletfelvétel óta bevételbe helyezett alkoholmennyiségnek 5%-át meghaladja, a talált többlet a fogyasztási adóról vezetett számadásban előirásba vétetik.

Ha a talált hiányok vagy többletek 5%-ot meg nem haladnak: ezekre nézve az üzleti időszak végén összleszámolás ejtetik meg és csak az ezen leszámolásnál mutatkozó végkülönbözetre nézve, melyet a hiányok és többletek kölcsönös kiegyenlitése eredményez, érvényesitendők a fenti határozmányok.

A fogyasztási adóval terhelten valamely szabadraktárba utalt alkoholmennyiségek, melyekre nézve a szabadraktár átvételi elismervénye még nem érkezett be, de az erre megszabott határidő sem járt még le, mint végleg még el nem intézett tételek veendők előirásba.

A fentebbi határozmányok a szesz-szabadraktáraknál is hasonszerüen alkalmazandók.

69. § A szesz tartására rendelt szabadraktárakra vonatkozó közelebbi határozmányok, valamint a szesznek adómentes felhasználására vonatkozó határozmányok rendelet utján fognak közzététetni.

NEGYEDIK FEJEZET

Az égetett szeszes folyadékok finomitásáról és nemesitéséről

70. § A ki égetett szeszes folyadékot lepárolás utján tisztitani, vagy égetett szeszes folyadékból alkoholtartalmu italokat lepárolás utján késziteni szándékozik: tartozik legkésőbb négy héttel az üzlet megnyitása előtt az üzleti helyiség leirását és a müeszközök jegyzékét, az üzletvezető megnevezése mellett, a 49. § I. pontjában megszabott módon a pénzügyigazgatóságnál benyujtani. Ha a vállalkozó erre a czélra oly szeszt szerez be, a melyet fogyasztási adó nem terhel, ennek a szesznek a százfoku szeszmérő szerint legalább 30 fokunak kell lennie.

Ha a vállalkozó üzlete czéljaira valamely a magyar korona országainak területén levő szeszfőzdéből vagy szesz-szabadraktárból olyan égetett szeszes folyadékot kiván beszerezni, a mely után a fogyasztási adó még nem fizettetett meg, köteles az iránt folyamodni, hogy szeszfinomitója szesz-szabadraktárrá nyilvánittassék.

Az a körülmény, hogy a szeszfinomitó valamely szeszfőzdével helyi összeköttetésben áll, nem szolgálhat akadályul az ellen, hogy a szeszfinomitó szabadraktárrá nyilvánittassék s csak az kivánatik meg, hogy a 72. §-ban meghatározott követelmények teljesittessenek. Ebben az esetben azonban a számadás a fogyasztási adóról (66. és 67. §) külön vezetendő a szeszfőzdére nézve és külön a szabadraktárra nézve.

A szabadraktárrá nyilvánitandó szeszfinomitóról benyujtandó leirásban az égetett szeszes folyadékok tartására rendelt helyiségek és tartályok, valamint az utóbbiaknak ürmérete is bejelentendő.

A pénzügyigazgatóság a lelet felvételét és a műeszközök hivatalos megjelölését elrendeli.

A lelet felvétele azokban az iparvállalatokban, a melyek égetett szeszes folyadékokat fogyasztási adóval terhelten szereznek meg, kiterjed a szeszes folyadékok tartására rendelt raktárhelyiségekre és tartályokra, valamint ez utóbbiak ürméretének megállapitására is.

Az üzleti helyiség leirásának és a műeszközök jegyzékének egyik példánya megvizsgálása után a hivatalos pecsét ráillesztése és a benyujtás idejének feljegyzése mellett a vállalkozónak azzal a kötelezettséggel adatik vissza, hogy azt az üzleti helyiségben egy arra rendelt és a pénzügyi közegeknek is könnyen hozzáférhető tartályban megőrizze.

A vállalkozó minden változásról, mely az iparvállalat állapotában vagy a szolgálati személyzetben történik, melynek bejelentésére kötelezve van (21. és 49. §), az iparvállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél jelentést tenni tartozik.

71. § Az égetett szeszes folyadékok finomitásának és nemesitésének bejelentése.

A ki a 70. §-ban meghatározott iparvállalatot gyakorolja, köteles legalább 24 órával a főzőkészülék üzletbehelyezése előtt az iparvállalat felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegeknek irásbelileg két példányban bejelenteni:

a) az üzletbe veendő főzőkészülék számát;

b) az üzlet kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját;

c) abban az esetben, ha a fogyasztási adóval terhelt szesz vétetnék finomitás alá, valamint abban az esetben is, ha a szesz likörök vagy másnemü oly szeszes folyadékok készitésére fordittatnék, melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel meg nem állapitható: a szeszben foglalt alkohol mennyiségét és utóbbi esetben azokat az adatokat is, melyek a szesz után járó adó lefizetését, illetőleg hitelezését igazolják. Ilyen igazolás azonban nem kivántatik akkor, ha a szesz kivitelre való adómentes felhasználásának (4. §) lehet helye.

A bejelentésnek egy egész havi időszakra kell kiterjedni.

A bejelentésnek az átnyujtás hivatalos igazolásával ellátott egyik példánya a vállalkozónak saját igazolására visszaadatik.

E bejelentéstől fölmentvék azok a gyógyszerárusok, a kik sem égetett szeszes folyadékok termelésével, sem ilyeneknek eladásával nem foglalkoznak, de csak abban az esetben, ha oly lepároló-készülékeket használnak, melyek bejelentésére nem kötelezvék (20. §) vagy a melyeknek főzőkazánja 25 liternél nem nagyobb ürméretü. Mindazonáltal az ilyen gyógyszerárusok is jövedéki ellenőrzés alatt állanak.

Ezenkivül felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy nyilvános intézeteket és vegyészeti kisérleti állomásokat a saját czéljaikra alkalmazott lepárolókészülékek bejelentése alól felmenthessen.

72. § Égetett szeszes folyadékok töményitésével és nemesitésével együttes termelésének tilalma és föltételes engedélyezése.

Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, a kik a termelési adót átalányozás vagy megváltás utján fizetik, a szesznek adómentes töményitése csak abban az esetben engedhetik meg, ha az e czélra használandó főzőkészülék olyan helyiségben van felállitva mely a szeszfőzdének a czefre készitésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy ablakok, sem csatornák vagy csövek által vagy bármely más módon összekötve nincs, és e mellett, ha a töményitéskor (rectificatiókor) a töményitendő égetett szeszes folyadék a százfoku szeszmérő szerint legalább 30 foknyi alkoholtartalommal bir.

A termelési adó alá eső oly szeszfőzdéknek azonban, a melyekben a termelt alkoholmennyiség szeszmérőgép jelzése alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg, az államkincstár biztositására szükséges feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett megengedhető, hogy saját szesztermelvényeket a szeszmérőgéppel vagy gyüjtőedénynyel összekötött főzőkészülékükön adómentesen töményithessék.

Azoknak a szeszfőzdéknek, melyekben a termelt alkoholmennyiség a tényleges termelvény alapján a szeszmérőgép jelzései szerint állapittatik meg, az égetett szeszes folyadékoknak töményitése csak a következő feltételek mellett engedtetik meg:

1. a töményitő készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz vagy folyadékok vezetésére rendelvék, külön festéssel kell ellátva lenniök;

2. a szeszfőzde erjedényei s főzőkészülékei és a töményitő készülék között közvetlen csőösszeköttetésnek nem szabad lenni;

3. a töményitő készülék töltésére csak olyan csővezetékek alkalmazhatók, a melyek szükség esetében biztos hivatalos zár alá helyezhetők, és melyekbe a közönséges czefre átbocsátásának megakadályozására átlyukasztott fémlap illesztendő be.

Ilyen csővezeték csak kettő lehet, melyek közül az egyik a szesznek a szesztartályból, vagy a nyersszesztartányból közvetlenül való bevezetésére, a másik pedig a viz bevezetésére szolgál. Ez esetben a szesztartály hivatalos zár alá helyezendő, a nyersszesztartány pedig hitelesitendő és megfelelő megjelöléssel látandó el.

A töményitő készülék kiüritésére szintén csak egyetlen, szükség esetében elzárható csővezetéknek szabad szolgálni;

4. a töményitő készüléknek az égetett szeszes folyadékok felvételére szolgáló tartálya (kazánja) hivatalos elzárásra alkalmas készülékkel látandó el, mely által ennek az edénynek a tartalmából próbák vétethessenek ki.

ÖTÖDIK FEJEZET

Az adó esedékessége, annak hitelezése, kamatleszámitolás

73. § Az adó esedékességének időpontja.

A szesz után járó termelési adó (34. §) az e törvény 31. és 32. §-aiban megjelölt szeszfőzdék részéről teendő szabályszerű adóbejelentés benyujtásának időpontjában válik esedékessé, és - az adóhitelezés esetét kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.

A szesz után járó fogyasztási adó abban az időpontban válik esedékessé, a melyben az azzal terhelt szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségéből, vagy valamely szabadraktárból szabad forgalomba való hozatala bejelentetik, és - az adóhitelezés esetét (74. §) kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.

Annak elkerülése czéljából, hogy a szesznek fogyasztási adó alá eső minden egyes elszállitása esetében külön adófizetést kelljen teljesiteni, meg van engedve, hogy a szeszfőzdének, illetőleg a szabadraktárnak vállalkozója leszámolásra előzetesen olyan összeget tehessen le, melyből a fogyasztási adó több küldemény után fedeztethessék.

A sajtolt élesztő adója a szabályszerű bejelentés benyujtása alkalmával válik esedékessé, és - az adóhitelezés esetét kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.

74. § Az adó hitelezése. Kamatleszámitolás.

A termelési adó alá tartozó szeszfőzdék vállalkozóinak, a kik a szesztermelést oly terjedelemben üzik, hogy az ez után járó termelési adó egy termelési időszak alatt legalább ezerkétszáz koronára rug, megfelelő biztositék mellett megengedtetik, hogy az üzlet, illetve az adóköteles müvelet bejelentése alapján fizetendő termelési adót legkésőbben az adó esedékességi időpontjától (73. §) számitott hat hó mulva fizethessék.

A fogyasztási adó fizetésére elegendő biztositék mellett négy havi hitel engedélyeztetik: a fogyasztási adóval terhelt szesz átvevőinek, a szabadraktárak vállalkozóinak és azoknak a szeszfőzdevállalkozóknak, a kiknek termelvényei fogyasztási adó alá esnek, és pedig különbség nélkül oly módon, hogy az egy-egy hónap folyama alatt a szesznek a szabadforgalomba történt átmenetekor előirt összegek az elszállitás hónapjára következő negyedik hó utolsó napján, igy pl. a január havában előirt fogyasztási adó május hó utolsó napján, és ha ez a nap vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre befizetendő.

Likőrgyárosok számára megfelelő biztositék mellett 12 hóig terjedő hitel adatik.

Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, a kiknek termelvényei fogyasztási adó alá esnek, az általuk készitett sajtolt élesztő után járó adó tekintetében megfelelő biztositék mellett hat havi hitel engedélyezhető.

A hitelezés a vállalkozók kérelmére az egy termelési időszakban előirt adókra nézve engedélyeztetik.

E kedvezményből kizáratnak mindazok:

1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség, vagy hasonló kihágás vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;

2. a kik csőd alatt állanak.

Az 1. pont alatt emlitett kizáró ok a szabadságvesztés-büntetés kiállásának, illetve a pénzbüntetés lefizetésének napjától számitandó három év eltelte után szünik meg, de a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre is szabhassa.

A ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, sőt annak a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható.

Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás ennek az esedékességi naptól, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó törvényes mérvü késedelmi kamataival együtt, végrehajtás utján beszedendő.

Ha a fogyasztási adó előlegesen a bejelentés alkalmával készpénzben befizettetik: a vállalkozó javára, tekintet nélkül arra, hogy adóhitel engedélyeztetett-e vagy sem, a befizetett adóból a pénzügyminister által az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton megállapitandó százalék leszámittatik.

A sajtolt élesztő után járó adóból az olyan vállalkozók javára, a kiknek szesztermelvényei fogyasztási adó alá esnek, a sajtolt élesztő utáni adónak a bejelentés alkalmával készpénzben való befizetése esetében a pénzügyminister által az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton megállapitandó mérvü százalék szintén leszámittatik.

HATODIK FEJEZET

Büntetési határozatok

ELSŐ RÉSZ

Általános határozatok

75. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.

A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők mühelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek törvényes ok nélkül gátolják, és a mühelybe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntető-törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 200 koronától 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek.

76. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.

A ki abban az időközben, mig a pénzügyi közegek a 75. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem történt volna is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a szeszadó alól elvonatnak: ezért a kihágásért, valamint annak megkisérléséért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó fogyasztási adónak négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló szeszadó teljes biztonsággal megállapitható nem volna, 400 koronától 10. 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.

77. § A hivatalos zár megsértése.

A pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértésére kiszabott pénzbüntetésben a közvetlen tettes és ha ez büntetésre nem vonathatik, a 25. és 26. §-okban foglalt határozatok tekintetbevételével az üzlet vezetője, illetőleg a vállalkozó marasztalandó el.

78. § Dologi kezesség.

Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a szeszadó összegétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költségek és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.

79. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt.

A szeszfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés és az adóbárcza tartalmától eltérőleg foganatositott szeszfőzési müvelet tettesének tekintetik.

Ugyszintén a szesznek az üzleti helyiségekből vagy a szabadraktárakból bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállitásánál is a szeszfőzde, illetőleg szabadraktár üzletvezetője tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállitásnál nem ártatlan, és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.

A szeszfőzde, illetőleg a szabadraktár vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol.

A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtható.

Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatositása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy:

a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy

b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem huzhatott hasznot.

A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.

80. § A kihágás elévülése.

A jelen törvény határozmányai, vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.

81. § A szabályellenességek büntetése.

A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 10-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

MÁSODIK RÉSZ

Különös büntetési határozatok azokra a kihágásokra nézve, melyek a főzőkészülék termelési képessége szerint való átalányozásra vonatkozó szabályok ellen követtetnek el

82. § a) Az adóköteles müvelet tekintetében.

A főzőkészülék termelési képessége szerint átalányozott szeszfőzdéknél a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett termelési adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:

1. ha a szeszfőzés adóköteles müvelete (39. §) megkezdetik a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában volna; ez esetben a büntetés megszabásának alapjául a be nem jelentett főzési időszak legalább 48 órával veendő számitásba;

2. ha az adóköteles müvelet szabályszerüleg bejelentetett és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában van ugyan, de

a) az adóköteles müvelet más anyagokkal eszközöltetik, mint a melyek bejelentettek és a melyektől az adó fizettetett; vagy

b) az adóköteles müvelet a bejelentett időszak előtt megkezdetik; vagy

c) az adóköteles müvelet a bejelentett időszakon tul folytattatik; vagy

d) a czefre vagy alszesz más főzőkészülékkel, mint a mely bejelentetett, vagy más helyen mint a mely bejelentetett, főzetik ki.

Megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adónak tekintetik az az adó, mely az átalányozási szabályokhoz képest megrövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, mely tekintetben a d) betü alatt emlitett esetben ugy kell eljárni, mintha bejelentés és adófizetés egyáltalában nem történt volna.

Ha pedig lisztes anyagokból készittetik és erjesztetik czefre, vagy ilyen czefre kifőzetik: a pénzbüntetés a 84. § a) pontja értelmében számitandó alkoholnyeredék után a 70 filléres adótétel szerint járó szeszadó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető kiméretben és legalább 400 koronányi összegben szabandó meg.

83. § b) A hivatalos zár megsértése.

Az edényekre és müeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértése 12 koronától 1000 koronáig, ha pedig a zár megsértése pénzügyi kihágással van összekötve, 20 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

HARMADIK RÉSZ

Különös büntetési határozatok azokra a kihágásokra nézve, melyek a fogyasztási adóra, valamint a tényleges termelvény szerint fizetendő termelési adóra és az égetett szeszes folyadékok finomitására és nemesitésére vonatkozó szabályok ellen követtetnek el

84. § a) A szeszfőzésnek és a sajtolt élesztő készitésének be nem jelentése.

Ha az adóköteles szeszfőzési müvelet a megszabott feltételek teljesitése nélkül, különösen szeszmérőgép szabályszerü használata nélkül, vagy ennek rendes menetének akadályozása alatt, illetőleg gyüjtőedény szabályszerü alkalmazása nélkül eszközöltetik, az be nem jelentettnek tekintendő, és az üzletvezető, illetőleg annak helyettese az ekként bejelentés nélkül termelt alkoholmennyiség után járó fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ez esetben a pénzbüntetés alapjául az az adóösszeg veendő, mely a bejelentés nélkül termelt alkoholmennyiségnek megfelel.

A pénzbüntetés alapjául veendő alkoholmennyiség akként határozandó meg, hogy:

a) a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéknél az előtalált erjesztőedények összes ürtartalmának minden hektoliterjére és a be nem jelentett adóköteles müvelet minden napjára 8 hektoliterfoknyi alkoholnyeredék, és

b) azoknál a szeszfőzdéknél, a melyek a termelési adót a tényleges termelvény szerint fizetik, az előtalált minden főzőkészülékre és a be nem jelentett adóköteles müvelet minden napjára, a feldolgozott czefremennyiség az olyan főzőkészülékeknél, melyek gőzerőre vannak berendezve, mindenik üst töltésképességének (teljes ürtartalma 4/5 részének) tizszeres, - másnemü főzőkészülékeknél hatszoros mennyiségével, és az alkoholnyeredék ezen czefremennyiség minden hektoliterje után 6 hektoliterfokkal számittatik; folytonosan müködő főzőkészülékeknél a czefremennyiség szakértők meghallgatása mellett állapittatik meg és az alkoholnyeredék a czefremennyiség minden hektoliterje után szintén 6 hektoliterfokkal számittatik.

Ha kiderül, hogy a szeszmérőgép rendes menetének akadályoztatása daczára az annak jelzései szerint járó adó több volna annál az adóösszegnél, mely a fentebbi alkoholnyeredék alapul vételével mutatkozik, ez esetben az első összeg veendő a büntetés kiszabásának alapjául.

Ha a be nem jelentett adóköteles müvelet a szeszmérőgép szabályszerü használata és annak rendes menete mellett, illetőleg a gyüjtőedény szabályszerü alkalmazása mellett hajtatik végre, ez csak az adóköteles müveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.

Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készittetik a nélkül, hogy annak készitése adó alá bemondatott volna, a sajtoltélesztő-készités bejelentésének elmulasztása annak az adónak négyszeres összegétől nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, mely adó a sajtolt élesztő készitése után annak az egész hónapnak a tartamára járt volna, a melyben a kihágás elkövettetett.

85. § b) A bejelentett adóköteles müveletnek a bejelentett időpont előtti megkezdése.

A bejelentett adóköteles müveletnek a bejelentett időpont előtt való megkezdése abban az esetben, midőn az a gyüjtőedény, illetőleg szeszmérőgép használata mellett történt és ez utóbbinak rendes menete nem zavartatott meg, csak az adóköteles müveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.

Más esetekben a bejelentett adóköteles müveletnek idő előtti megkezdése ugyanazzal a pénzbüntetéssel fenyitendő, mint a be nem jelentett adóköteles müvelet (84. §).

86. § c) Alkoholtartalmu folyadékok vagy alkoholtartalmu párák elvezetése. A szeszmérőgép jelzéseire, illetőleg a gyüjtőedényre gyakorolt külhatás. Be nem jelentett főzőkészülékek használata, főzőkészülékek be nem jelentett felállitása. A szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel össze nem kötött hütőkészülékek használata vagy tartása.

1000 koronától 10,000 koronáig terjedhető büntetésnek van helye:

1. ha a szeszmérőgépen át nem folyt, illetőleg a gyüjtőedénybe még be nem folyt szeszes folyadék - czefre kivételével - vagy alkoholtartalmu párák külső befolyás által, melynek véletlenségét a fél bebizonyitani nem képes, elvezettetnek;

2. ha alkoholtartalmu folyadék a gyüjtőedényből szabályellenesen kivétetik vagy elvezettetik;

3. ha a főzőkészüléken, illetőleg szeszmérőgépen vagy gyüjtőedényen olyan készülékek alkalmaztatnak, a melyek szakértők véleménye szerint alkalmasak arra, hogy alkoholtartalmu pára, alszesz vagy szesz titkosan elvezettessék;

4. ha a szeszmérőgép helyes jelzése a termény mennyiségére vagy foktartalmára, avagy mindkettőre nézve szándékosan akadályoztatik;

5. ha a szeszmérőgépen bármi okból támadt akadályról, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásában támadt és az 57. §-ban meghatározott nemü változásról haladéktalanul jelentés nem tétetik;

6. ha a bejelentett üzlet tartama alatt be nem jelentett főzőkészülék használtatik;

7. ha előleges bejelentés nélkül a szeszfőzdében valamely főzőkészülék állittatik fel;

8. ha alkoholtartalmu pára süritésére és az ebből származó szeszes folyadékok előállitására alkalmas oly hütőkészülék találtatik vagy alkalmaztatik a szeszfőzdében, mely a szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel összeköttetésben nincsen, kivéve a töményitő készülék hütőkészülékét abban az esetben, ha a szesznek az adómentes töményitésével való együttes termelése a 72. § értelmében meg van engedve.

Ismétlés esetében a fentemlitett pénzbüntetés megkettőztetendő.

Adómegröviditésnek tekintetik és a fentemlitett 1000 koronától 10. 000 koronáig terjedhető pénzbüntetésen felül még a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető büntetésnek van helye: ha - czefre kivételével - alkoholtartalmu folyadék, mielőtt a szeszmérőgépen átfolyt, vagy mielőtt a gyüjtőedénybe befolyt volna, vagy pedig ilyen folyadék a gyüjtőedényből az adó megfizetése nélkül eltávolittatik.

E kihágás esetében az adó, mely egyuttal a pénzbüntetés kiszabásának alapjául is veendő, akként számitandó ki, mintha a kihágás annak felfedezését megelőző három hónapon át szakadatlanul elkövettetett volna, ha csak be nem bizonyittatik, hogy a kihágás tartama más, vagy annak terjedelme nagyobb volt.

Ha ez alatt sajtolt élesztő is készittetett: az ez után járó adó és annak megröviditése miatti pénzbüntetés tekintetében hasonló eljárás követendő.

87. § d) A bejelentett szeszfőzési üzlet szabályellenes folytatása.

1000 koronától 10,000 koronáig terjedhető büntetésnek van helye, ha a bejelentett szeszfőzési üzlet szabályellenesen akkor is folytattatik, midőn a szeszmérőgép rendes menetében akadályozva van, vagy a gyüjtőedény alkalmazásában akadály támadt.

E pénzbüntetésen kivül a szeszes folyadéknak az adó megröviditésével történt termelése a megröviditett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető külön pénzbüntetéssel büntettetik.

A megröviditett adó következőleg határoztatik meg:

Mindenekelőtt megállapittatik:

1. az azon alkoholmennyiség után eső adóösszeg, mely a szeszmérőgép jelzéseinek megállapitásával, illetőleg a gyüjtőedényben talált alkoholmennyiségnek meghatározásával összekötött utolsó hivatalos szemle óta lefolyt időszakban a szeszmérőgép tényleges jelzései, illetőleg a gyüjtőedény szerint termeltetett;

2. az adóösszeg, mely esik akkor, ha az alkoholmennyiség a 84. § a), illetőleg b) pontjában meghatározott módon állapittatik meg.

Az 1. alatti adóösszeg azután a 2. alatti összeggel összehasonlíttatik, és az az összeg, melylyel az utóbbi az elsőnél nagyobb, tekintetik a megröviditett adó összegének.

88. § e) A czefreedények és eszközök tilos használata.

Szabályellenesség gyanánt minden egyes esetben 40 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő:

a) ha a keverőkádakban, hütőbárkákban, hütőbocskákban és általában oly edényekben, melyek a tett bejelentés szerint csak oly czefre tartására rendelvék, mely még erjedni nem kezdett, erjedő vagy erjedt czefre találtatik;

b) ha a czefre más erjesztő edényekben találtatik, mint a melyek eleve vagy pótlólag bejelentettek, vagy ha általában oly edényekben találtatik, melyek a leleti jegyzőkönyv szerint czefre tartására nem rendelvék.

Ha azonban ilyen kihágás oly időben követtetik el, melyre nézve, - a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály folytán, - a megadóztatandó alkoholmennyiség az 58. § I., II. és V. pontjai értelmében állapittatik meg: az adómegröviditésnek tekintendő, és a tilalom ellenére használt edények minden hektoliterje után számitandó 100 koronányi pénzbüntetéssel büntetendő.

Hektoliterrészek ebben az esetben egész hektolitereknek veendők.

89. § f) A szeszfőzde lajstromának hiányos vagy valótlan vezetése.

A szeszmérőgép órajelzéseinek, vagy a 61. §-ban meghatározott, illetőleg rendeleti uton meghatározandó egyéb adatoknak a szeszfőzde lajstromába a kellő időben be nem iktatása, valamint minden eme lajstromban talált más valótlanság, mint hamis könyvvezetés 10-400 koronáig terjedhető büntetés alá esik.

90. § g) Szesznek az üzleti helyiségből vagy szabadraktárból való szabályellenes elszállitása.

Adómegröviditésnek tekintetik, és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő: ha a szesz valamely szeszfőzde üzleti helyiségeiből vagy valamely szabadraktárból szabályszerü bejelentés (63. §) nélkül elszállittatik, vagy ha az elszállitásra bejelentett alkoholmennyiségnek hivatalos felvételénél a bejelentéssel szemben adómentes elszállitás esetében oly keveseblet, nem adómentes elszállitás esetében pedig oly többlet állapittatik meg, mely öt százalékot meghalad.

A szesznek valamely üzleti helyiségből, vagy szabadraktárból bejelentés nélkül való elszállitásáért megállapitandó pénzbüntetés 400 koronánál kevesebb nem lehet.

91. § h) A fogyasztási adó kisebbik tételének vagy az 5. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalomnak jogosulatlan igénybevétele.

Adómegröviditésnek tekintetik, és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha hamis bemondás, vagy hamis adatok alapján:

a) a fogyasztási adónak kisebb tétele vagy

b) az 5. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalom jogosulatlanul igénybe vétetik.

A büntetés kiszabásánál alapul vétetik:

az a) alatti esetben, a fogyasztási adónak nagyobbik és kisebbik tétele közötti különbözet azon alkoholmennyiség után, melyre az igény vonatkozik;

a b) alatti esetben a jogosulatlanul igénybe vett jutalom összege.

92. § i) A szesznek ipari czélokra való adómentes felhasználása iránt fennálló szabályok megszegése.

Adómegröviditésnek tekintetik és a kihágás tárgyát képező égetett szeszes folyadék minden literje után számitandó 90 fillérnyi összeg négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:

1. Ha az a szesz, mely a 4. §-ban megjelölt czélokra adómentesen szolgáltatott ki, más czélokra fordittatik, vagy ha az ily szeszt a nélkül, hogy az teljes biztosságot nyujtó módon emberi élvezetre használhatatlanná tétetett volna, az a személy, a ki azt a 4. §-ban megjelölt czélokra beszerezte, más személynek engedi át.

2. Ha a denaturált szeszből a denaturáló szer egészben vagy részben ismét eltávolittatik, illetőleg kivonatik, vagy bárminemü oly anyagok adatnak a denaturált szeszhez, melyek a denaturáló szer hatását izre vagy szagra nézve megváltoztatják.

3. Ha az ily módon (2.) kezelt szesz elárusittatik vagy másnak átengedtetik.

A pénzbüntetés 400 koronánál csekélyebb nem lehet.

A pénzbüntetésen kivül attól, ki az itt emlitett kihágást elkövette, már a kihágás első esetében, a neki engedélyezett kedvezmény megvonható.

93. § k) Az utalt szeszküldeményekre érvényes szabályok elleni kihágások.

Az utalt vámolatlan külföldi áruk szállitására nézve fennálló határozmányok a fogyasztási adóval terhelten hivatalosan utalt szeszszállitmányokra nézve hasonszerüen alkalmazandók és az ezek ellen elkövetett kihágások, a melyek által a fogyasztási adó megrövidittetik vagy a megrövidités veszélyének kitétetik, ennek az adónak négyszeres összegétől nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Az emlitett határozmányoknak másnemü megszegései mint szabályellenességek 10 koronától 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

94. § l) A hivatalos zár megsértése.

A hivatalos zárnak megsértése a 83. § határozmányaihoz képest büntetendő.

NEGYEDIK RÉSZ

95. § Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra nézve, a melyek az égetett szeszes folyadéknak finomitása vagy nemesitése iránt hozott szabályok ellen követtetnek el.

1. 1000 koronától 10,000 koronáig terjedhető büntetésnek van helye, ha oly vállalatban, melyben égetett szeszes folyadékok finomitása (töményitése) történik:

a) más alkoholtartalmu folyadék (czefre) öntetik a töményitő készülékbe;

b) a töményitő készülék töltésére, illetőleg kiüritésére rendelt és hivatalosan biztositott csővezetéken kivül, más vezeték alkalmaztatik.

Ha e mellett adómegrövidités követtetett el, azonkivül a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalmazandó.

2. Az égetett szeszes folyadék termelésének és töményitésének (nemesitésének) ugyanabban az üzleti helyiségben való együttes gyakorlása tekintetében érvényes tilalom áthágása (72. §) minden egyes esetben 10-1000 koronáig terjedhető büntetés alá esik.

3. 4-200 koronáig terjedhető büntetésnek van helye:

a) ha a szesz a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és az arról szóló hivatalos bizonyitvány az üzletvezető kezében volna, a főzőkészülékre felöntetik;

b) ha a szesz a bejelentett időn kivül öntetik fel a főzőkészülékre;

c) ha az, a ki adóval nem terhelt égetett szeszes folyadékot lepárolás utján tisztitani, vagy abból lepárolás utján alkoholtartalmu italokat késziteni szándékozik, ezekre a czélokra olyan szeszt szerez be, melynek alkoholtartalma a 100 foku szeszmérő szerint 30 foknál csekélyebb (70. §);

d) ha a termelési adó fizetésére kötelezett szeszfőzdében oly égetett szeszes folyadék öntetik fel a töményitésre rendelt főzőkészülékre, mely 30 foknál kisebb alkoholtartalommal bir (72. § első bekezdése).

ÖTÖDIK RÉSZ

Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra, melyek az égetett szeszes folyadékoknak a vámvonalon át való kivitelénél követtetnek el

96. § a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek adómegrövidités gyanánt büntetendők.

Adómegröviditésnek tekintetik és a jogosulatlanul igényelt kiviteli jutalomnak, illetőleg adóvisszatéritési összegnek négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:

1. ha a kiviteli jutalom, illetve az adóvisszatérités iránti igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a likőrnél a folyadék mennyisége, más égetett szeszes folyadéknál az alkoholmennyiség, miként ez a folyadék mennyiségének a szabályszerü 100 foku szeszmérő szerinti fokokban megállapitott foktartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan talált mennyiségnél ötszáztólival magasabban tétetett ki a nélkül, hogy a hiány a szállitás alatt a folyadék mennyiségében, illetőleg annak alkohol-tartalmában netán történt változás szabályszerü bejelentése által igazoltatnék;

2. ha azokban az esetekben, a midőn

a) likőr, vagy

b) más égetett szeszes folyadék kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités mellett kivitelre bejelentetik, az a) betü alatti esetben más folyadék, mint likőr, - a b) betű alatti esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. viz vagy bor találtatik.

A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő:

az 1. pont alatti esetekben az az összeg, melylyel a kiviteli nyilatkozat alapján járó kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb;

a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités igazolatlanul vétetett igénybe.

97. § b) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek szabályellenességek gyanánt büntetendők.

A 96. § 1. pontja alatt emlitett olynemü különbözetek esetében, melyek 3%-nál többet, de 5%-nál kevesebbet tesznek, 4-400 koronáig terjedhető büntetésnek van helye.

HETEDIK FEJEZET

Zárhatározatok

98. § Illetékesség kihágási esetekben.

Jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:

1. ha a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó foku biróságok:

2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. törvénycikk 106. § alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.

Horvát-Szlavonországban a jelen § 1. pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.

A jelen § 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.

99. § E törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére és 1899. évi szeptember elsején lép életbe, mely naptól kezdve az 1888. évi XXIV. t. -czikk, valamint az erre vonatkozó szabályok és rendeletek, a mennyiben ezek a jelen törvénybe ütköznek, hatályon kivül helyeztetnek.

Az 1888:XXIV. t. -czikk ellen a jelen törvény életbelépte előtt elkövetett azok a kihágások, melyek jogérvényes határozattal még el nem intéztettek, a mennyiben jelen törvény enyhébb büntetési határozatokat tartalmaz, a jelen törvény alapján birálandók el.

Végrehajtási záradék

100. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben egyetértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával jár el, bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére