1899. évi XXIII. törvénycikk

a sörfogyasztási adó eltörlése mellett behozandó söradópótlékról * 

I. FEJEZET

1. § A jelenleg érvényben levő sörfogyasztási adó megszüntetése és a söradópótlék behozatala.

Az 1898. évi XVII. tc. alapján jelenleg szedett sörfogyasztási adónak eltörlése mellett ennek az adónak a helyébe a söradópótlék lép, a mely pótlék a söradótól elkülönitve mint külön állami bevétel számolandó el.

2. § A söradópótlék tétele.

A söradópótlék tétele:

1. A magyar korona országainak területén készitett sörlé extract-tartalmának minden hektoliterje és czukormérő foka után 80 fillér;

2. a magyar korona országainak területén kivül levő helyekről behozott sör után pedig a sörnek minden hektoliterje s azon eredeti sörlének, melyből az illető sör készült, a fél által bejelentett és a sörnek megvizsgálása által is megállapitható extract-tartalmának minden foka után fizetendő 80 fillér;

3. a vámvonalon át behozott sör után járó söradópótlék kiszámitásának módja rendeleti uton állapittatik meg.

3. § A söradópótlék beszedése.

A söradópótlék:

1. a magyar korona országaiban fennálló vámhivataloknál megvámolt sör után az 1899:XVI. tc. értelmében fizetendő vámilleték és söradón felül ezzel egyidejüleg és azonos módon,

2. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy a Bosznia és Herczegovina területéről áthozott, s ott már megadózott, illetve megvámolt sör után:

a) a mennyiben az 1899. évi XVII. tc. -ben szabályozott átutalási eljárás alá esik, az azon tc. 5. czikke értelmében kiállitandó igazolványok kézbesitése előtt,

b) a mennyiben pedig a sörszállitmányok mennyisége a 2 litert meg nem haladja s így a szállitmány az 1899. évi XVII. törvénycikkben szabályozott átutalási eljárás alá nem esik, a rendeltetési helyre nézve illetékes pénzügyőri szakasznál a sörnek a rendeltetési helyre történt megérkezése napján vagy az azt követő legközelebbi napon teendő bejelentéssel egyidejüleg;

3. a magyar korona országainak területén lévő sörfőzdékben termelt sör után a hütőbárkára eresztett, illetve az ellenőrző mérőkészüléken átfolyt sörlé mennyiségének és extract-tartalmának alapul vétele mellett, a söradóval együtt és azonos módon szedetik be.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a söradópótlék megtörtént befizetésének igazolásául a sört tartalmazó szállitó hordókra hivatalos zárjegyek alkalmazását elrendelhesse.

A jelen szakasz 2. b) pontja szerinti bejelentési és adófizetési kötelezettség alól felmentetnek az utazók, az utazás közben való fogyasztásra szánt s magukkal vitt sörre nézve, a mennyiben e sörnek mennyisége 1/2 litert meg nem halad.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen szakasz 2. b) pontja alá eső sör után fizetendő söradópótlék beszedését ideiglenesen az állam egész területén vagy annak egyes részeiben felfüggeszthesse, valamint hogy bélyegjegyek alakjában való lerovását is megengedhesse.

A 2. pontban emlitett esetekben a söradópótlék beszedésével a vasuti és gőzhajózási vállalatok is megbizhatók.

A 3. pontban emlitett esetben a söradópótlék alá eső sörlé-mennyiségben erjedés, raktározás stb. folytán előálló apadás fejében a fizetendő söradópótlék összegéből 6 1/2% leszámittatik.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a sörfőzők üzleti helyiségeiben levő, illetőleg oda visszakerült sör után, mely megromlott és emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná vált ugyan, de szénsav-tartalmáról megfosztva még legalább 2 1/2 czukormérő-fokot mutat, rendeletileg megállapitandó feltételek és elővigyázati rendszabályok mellett a befizetett, vagy hitelezett söradópótlék visszatéritését, illetőleg leirását a sörfőzőnek engedélyezhesse.

4. § A söradópótlék visszatéritése.

Az után a sör után, a mely élvezetre alkalmas, és szénsavtartalmától megfosztva legalább is 2 1/2 czukormérő fokot mutat, a söradópótlék visszatérittetik abban az esetben, ha az ilyen sör:

I. a magyar korona országainak területéről a fennálló törvények határozmányainak betartása mellett az adóvisszatérités fentartásával a vámvonalon át kivitetik, vagy

II. két litert meghaladó mennyiségben az 1899. évi XVII. törvénycikk határozmányainak betartása mellett a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére átvitetik.

A söradópótlék visszatérittetik:

1. mindenkinek, a ki ily sört kivisz, illetőleg átvisz, minden liter sör után 8 fillérrel,

2. a sörfőzde-vállalkozóknak, és pedig vagy

a) a kivitelt, illetőleg átvitelt megelőző utolsó hat hónapban termelt sörlének egy-egy hektoliterjére átlag eső extract-tartalom szerint: minden hektoliter sör és az átlagos extract-tartalom minden foka után 80 fillérrel.

Ez az átlagos extract-tartalom oly módon számittatik ki, hogy a termelt extract-hektoliterfokok összes mennyisége a termelt sörlé hektolitereinek összes számával elosztatik. A hányadban mutatkozó tört részek, melyek egytizedrész foknál kisebbek, figyelmen kivül hagyandók. Vagy:

b) az eredeti sörlének megadóztatott, és az ebből készült sörnek megvizsgálása által is megállapitott teljes extract-tartalma szerint: minden hektoliter sör és ezen extract-tartalom minden foka után 80 fillérrel.

Ha az eredeti extract-tartalom megállapitásánál a czukormérő foknak tört részei is mutatkoznak, ezek számitáson kivül hagyatnak és a söradópótlék a legközelebbi kisebb egész czukormérő fok után térittetik vissza.

A visszatérités utalványok utján történik, a melyek a vámvonalon át való kivitel napjától, illetőleg a küldeménynek az osztrák, illetve bosznia-herczegovinai átvevő hivatal elé történt állitásától számitott hat hónap lefolyása után válnak esedékessekké.

A söradópótlék visszatéritésének feltételeit a pénzügyminister rendeleti uton állapitja meg.

5. § A söradópótlék fizetése iránti kötelezettség.

A söradópótlék fizetésére köteles:

1. a 3. § 1. pontja alatt emlitett esetben az, a ki a sört szabad rendelkezésre átveszi;

2. a 3. § 2. pontja alatt emlitett esetekben az, a ki a sört, a mennyiben az nyilvános közlekedési vállalat utján érkezett, személyesen vagy megbizottja által a nyilvános közlekedési vállalattól átveszi; a mennyiben pedig a szállitás nem nyilvános közlekedési vállalat utján történt, első sorban az, a ki a sört személyesen vagy megbizottja által behozza s ha ez felelősségre nem vonható, másodszor az, ki a küldeményt átveszi;

3. a 3. § 3. pontja alatt emlitett esetben a sörfőzde vállalkozója, jövedékcsonkitás fenforgásakor pedig a vállalkozó közvetlen szavatossága mellett az üzletvezető.

6. § A söradópótlék hitelezése. Kamatleszámitolás.

A söradó hitelezésére és az ez után az adó után engedélyezhető kamatleszámitolásra nézve fennálló törvényes határozmányok a 3. § 3. pontja szerint fizetendő söradópótlékra is hasonszerü alkalmazást nyernek.

7. § A söradóra vonatkozó törvények és szabályok alkalmazása a söradópótlékra. Vasuti és gőzhajózási vállalatok kötelessége.

A söradóra vonatkozó törvények és szabályok határozmányai, a mennyiben e törvény másképen nem intézkedik, a söradópótléknál is alkalmazást nyernek.

A vasuti és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest sörnek általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat szolgáltatni.

8. § A sörkereskedők és kimérők kötelezettsége.

A magyar korona országainak határától legfölebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, a kik sörkereskedéssel, eladással és kiméréssel foglalkoznak, kötelesek oly feljegyzéseket vezetni, a melyekből az általuk beszerzett és kimért vagy elárusitott, illetve felhasznált sör mennyisége kivehető legyen.

Ezek a felek, valamint mindazok, a kik az emlitett határterületen 25 litert meghaladó sörkészlettel birnak, tartoznak a beszerzést számlákkal (az 1899. évi XVII. tc. 5. czikke értelmében kiállitott igazolványokkal), vagy más fedezeti okmányokkal igazolni.

Ezek a rendelkezések mindazokra a községekre is kiterjeszthetők, a melyekben a sörrel nagyobbmérvü csempészkedés üzetik.

9. § A kihágások büntetése.

I. Ha a sör vámjövedéki kihágás tárgyát képezi (3. § 1. pont), a vámkihágás miatt kirovandó büntetésen felül még a megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett söradó-pótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalmazandó.

II. Az 1899. évi XVII. tc. 10. és 11. czikkei szerint minősitendő azokban az esetekben, a melyekben a söradópótlék (3. § 2. pont) is megrövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, a most emlitett czikkekben meghatározott büntetéseken felül a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett söradópótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.

A söradópótlék megröviditésének tekintendő és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett söradópótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha:

a) söradópótléknak a 2. § 2. pontja szerint való lerovása esetében az eredeti sörlé kisebb extract-tartalommal jelentetett be, mint mennyivel azt a hivatalos vizsgálat megállapitotta és ez a különbözet 0. 5 czukor-mérőfokot meghalad;

b) a 3. § 2. b) pontja szerinti bejelentés meg nem tétetett.

III. Azokban az esetekben, a midőn a söradóra vonatkozó törvények és szabályok ellen elkövetett kihágás miatt a pénzbüntetés a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett söradónak, illetve a jogosulatlanul igényelt söradóvisszatéritési összegnek többszörösében van megállapitva: a söradópótlék (3. § 3. pont) is megröviditettnek tekintendő, mihez képest a pénzbüntetés megszabásának alapjául mindig a fentemlitett törvények és szabályok szerint járó söradó és a jelen törvény szerint járó söradópótlék, illetve a söradóról szóló törvények és szabályok határozmányai értelmében igényelt söradóvisszatérités és a jelen törvény szerint járó söradópótlék-visszatérités (4. § I. pont) együttes összege veendő.

IV. Az, a ki a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal, ugyszintén Bosznia- és Herczegovinával való forgalomban a söradópótlék visszatéritését (4. § II. pont) igényli oly esetben, a midőn arra igénye nincsen avagy az őt megilletőnél nagyobb visszatéritést igényel, kihágást követ el, és a jogosulatlanul igényelt visszatéritési összeg négyszeresétől ennek nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ilyen kihágást képez:

1. ha sör helyett, melyért a söradópótlék visszatéritése igénybe vétetik, más folyadék és nem sör találtatik;

2. ha az átvitelre bejelentett sör szénsavtartalmától megfosztva 2 1/2 foknál csekélyebb czukormérő-foktartalommal bir;

3. ha az átvitelre bejelentett sör mennyisége nagyobb mint a hivatalosan megállapitott mennyiség és a többlet a megállapitott mennyiség 5%-át meghaladja;

4. ha olyan esetekben, midőn a söradópótlék visszatéritése a sörlének megadóztatott teljes extract-tartalma szerint vétetik igénybe, az átvitelre bejelentett sör

a) oly sörléből származik, mely kisebb extract-tartalommal birt, mint a milyennel annak a sörlének kellett birnia, melyre a visszatéritési igény alapittatik és az a különbség az eredeti sörlé hivatalosan megállapitott czukorfoktartalmával szemben 0. 5 czukormérőfokot meghalad; vagy

b) bármivel vegyittetett, a mi azt idézi elő, hogy az eredeti sörlé extract-tartalmának kinyomozására irányzott vizsgálatnál nagyobb eredmény éretik el, mint a mely az eredeti sörlének megfelel.

A büntetés megszabandó:

az 1. és 2. pont alatt emlitett esetekben annak az összegnek négy- egész nyolczszorosával, mely söradópótlék-visszatérités fejében általában igénybe vétetett; a 3. pont alatt és a 4. pont a) betüje alatt emlitett esetekben azon összeg négy- egész nyolczszorosával, melylyel a bejelentés szerint nagyobb söradópótlék-visszatérités igényeltetik, mint a milyen a hivatalos vizsgálat szerint járna. A 4. pont b) betüje alatt emlitett esetben minden hektoliter sör után 40 koronával.

V. A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, valamint a jelen törvény alapján kibocsátandó pénzügyministeri rendeletekbe ütköző cselekmények és mulasztások, mint szabályellenességek, 10-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

VI. A fent meghatározott pénzbüntetéseken kivül a 8. § rendelkezéseinek italmérési engedélylyel biró felek által való megszegése esetében a szeszes italok (sör) kimérése vagy kismértékben való elárusitására szóló engedélyek a pénzügyi hatóságok által a közigazgatási hatóságok meghallgatása nélkül megvonhatók.

II. FEJEZET

10. § A készletben levő sörnek sörfogyasztási adóval, illetve söradópótlékkal való megrovása.

Az 1898. évi XVII. tc. 10. §-a alapján a sörfogyasztási adó utólagos fizetésére nézve kiadott engedélyek 1900. évi január hó 1. napján megszünnek. Az ily engedélylyel biró feleknél 1900. évi január hó 1. napján szabályszerü leszámolás és készletfelvétel ejtendő meg és az ezen leszámolás és készletfelvétel eredménye szerint az illető feleket még terhelő sörfogyasztási adó általuk végrehajtás terhe alatt 3 napon belül lefizetendő.

A magyar korona országai területén levő sörfőzdék üzleti helyiségeiben 1900. évi január hó 1. napján szintén tartandó-leszámolás és készletfelvétel. Az ezen leszámolás és készletfelvétel eredménye szerint a sörfogyasztási adóról szóló törvények és szabályok értelmében lefizetendő sörfogyasztási adó a sörfőzde vállalkozója által végrehajtás terhe alatt három napon belül lefizetendő, mig a sörfőzde üzleti helyiségeiben készletben maradó sör minden hektoliterje után 10 korona söradópótlék fizetendő le.

Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azoknak a sörfőzde-vállalkozóknak, kik beigazolják azt, hogy az 1899. évi julius 1-től deczember hó végéig terjedő időben általuk termelt sör átlagos extract-tartalma 12 czukormérő-foknál csekélyebb, megengedhesse, hogy a söradópótlék alá eső készleteiket minden hektoliter sör és az átlagos extract-tartalom minden foka után 80 fillérrel adóztassák meg.

Sörfőzőknek a meglevő készleteik után fizetendő söradópótlékra nézve, elegendő biztositék mellett, hat havi hitel engedélyezhető.

Az után a sör után, a mely 1900. évi január hó 1-je előtt oly helyekről, a melyekre az 1898. évi XVII. tc. hatálya ki nem terjed, a magyar korona országai területére szállittatik, továbbá a mely 50 hektoliternyi vagy ennél nagyobb mennyiségben a sörfogyasztási adó lefizetése nélkül szállittatik el valamely sörfőzdéből, a magyar korona országai területén lévő átvevő a sörfogyasztási adót az 1898. évi XVII. tc. határozmányainak megfelelően tartozik megfizetni akkor is, ha az átvétel 1900. évi január hó 1-én vagy azután következett be. Kétes esetekben pedig köteles az átvevő az ily küldeményekre nézve az 1900. évi január hó 1-je után beigazolni azt, hogy az átvett sör után a sörfogyasztási adó vagy a söradópótlék már a küldemény elküldése előtt le lett róva.

III. FEJEZET

11. § Illetékesség a söradópótlékra vonatkozó határozmányok ellen elkövetett kihágásokra nézve.

A söradópótlékra vonatkozó határozmányok ellen elkövetett kihágások felett, a mennyiben az 1883:XLIV. törvénycikk 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:

1. a jelen törvény 9. §-ának I. és II. pontjai alatt felsorolt esetekben, az 1874:LXVI. törvénycikk által megjelölt első folyamodása törvényszékek és az 1890:XXV. törvénycikk alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó folyamodásu biróságok,

2. minden más esetben, valamint akkor is, ha a biróság az 1883. évi XLIV. törvénycikk 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával, elsőfokulag a pénzügyigazgatóságok határoznak.

Horvát-Szlavonországokban a jelen szakasz 1-ső pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. törvénycikk által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.

A jelen szakasz 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetés átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.

12. § A sörfogyasztási adóra vonatkozó törvényes határozványok megszüntetése.

Az 1898. évi XVII. törvénycikknek a sörfogyasztási adóra vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy az e határozmányok ellen elkövetett s jogérvényes határozattal még el nem döntött kihágási esetek még az 1898. évi XVII. tc. határozmányai alá esnek.

13. § Életbeléptetési intézkedés.

A jelen törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére és 1900. évi január hó 1-én lép életbe.

14. § Végrehajtási záradék.

Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a kereskedelemügyi minister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországra nézve a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister, - a ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg járnak el, - bizatnak meg.