1899. évi XXIV. törvénycikk

az égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlékról és a szeszforgalmi adó megszüntetéséről * 

1. § A szeszadópótlék tárgya és tétele.

Minden égetett szeszes folyadék, mely után az 1899. évi XVI. tc. 1. §-ában meghatározott vámdij, illetőleg az 1899. évi XX. tc. 1. §-ában meghatározott szeszadó fizetendő, vagy mely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vagy Bosznia és Herczegovina területéről megadózottan hozatik be, szeszadópótlék alá esik, mely pótlék minden hektoliter és a hivatalos 100 foku szeszmérő szerinti minden szeszfok (hektoliterfok alkohol, liter alkohol) után 30 fillérben állapittatik meg.

A szeszadópótlék a szeszadótól elkülönitve, mint külön állami bevétel számolandó el.

A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék 1899. évi szept. hó 1-étől kezdve minden hektoliter alkohol után, mely a szeszadóról szóló törvény erre vonatkozó határozmányainak szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból a szeszadópótlék bevételeinek terhére 2 korona jutalomban részesittetik, mely jutalom iránti igényjogosultság a szeszadóról szóló törvény ama határozmányai szerint állapitandó meg, melyek szerint az e most emlitett törvény által a mezőgazdasági szeszfőzdéknek engedélyezett jutalom iránti igényjogosultság is megállapittatik.

2. § Adómentességek.

A pénzügyminiszter által rendeleti uton megállapitandó feltételek mellett megengedtetik, hogy ama szesz, mely bornagykereskedők és nagyobb terjedelmü pinczekezelést folytató bortermelők által boraikhoz, ezek szesztartalmának emelése végett vegyittetik, a szeszadópótlék alól felmentessék.

Ugyszintén felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett nagyobb cognac-gyárosoknak és gyümölcspálinkát készitő gyárosoknak megengedhesse, hogy szeszt, melyből cognac, illetőleg gyümölcspálinka (a szeszadó törvény 38. §-a) készittetik, feltételes adómentesen beszerezhessenek s az e szeszből készitett gyártmányaikat a szeszadópótlék leirásának fentartása mellett a vámvonalon át külföldre vagy az 1894. évi XV. tc., illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. határozmányainak megtartása mellett közvetlenül a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére kiszállithassák.

3. § A szeszadópótlék beszedése.

A jelen törvény rendelkezései szerint fizetendő szeszadópótlék:

1. a magyar korona országaiban fennálló vámhivataloknál megvámolt égetett szeszes folyadékok után az 1899. évi XVI. tc. 1. §-ában megállapitott vámilletékeken és szeszadón felül a vámhivatalok által;

2. a magyar korona országainak területén termelési vagy fogyasztási adó alá eső szesz után (1899. évi XX. tc. 1. §-a) a termelési vagy fogyasztási adón felül, azzal egyidejüleg és azonos módon, az 1899. évi XX. tc. rendelkezései szerint;

3. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vagy Bosznia és Herczegovina területéről a magyar korona országainak területére hozott azon égetett szeszes folyadékok után, a melyek után a szeszadó már lerovatott:

a) a mennyiben az 1894:XV. tc. -ben illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. -ben szabályozott átutalási eljárás alá esnek, az 1894. évi XV. tc. 5. §-a értelmében kiállitandó igazolvány kézbesitésekor;

b) a mennyiben pedig az ily szállitmányok mennyisége az egy litert meg nem haladja és igy a szállitmány az 1894. évi XV. törvénycikkben, illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. törvénycikkben szabályozott átutalási eljárás alá nem esik, a rendeltetési helyre nézve illetékes pénzügyőri szakasznál az égetett szeszes folyadékoknak a rendeltetési helyre történt megérkezése napján vagy az azt követő legközelebbi napon teendő bejelentéssel egyidejüleg szedetik be.

A jelen szakasz 1. és 3. pontjában emlitett esetekben az alkoholtartalom és alkoholmennyiség bejelentése tekintetében az olyan égetett szeszes folyadékokra nézve, a melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel közvetlenül meg nem határozható, rendeleti uton könnyitések engedélyezhetők.

A jelen § 3. b) pontja szerinti bejelentési és adófizetési kötelezettségek alul felmentetnek:

- az utazók által az utazás közben való fogyasztásra szánt és magukkal vitt égetett szeszes folyadékok, a mennyiben ezeknek mennyisége egy fél litert meg nem halad;

- az árumintaként küldött szeszes folyadékok.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen szakasz 3. b) pontja alá eső égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlék beszedését ideiglenesen az állam egész területén vagy annak egyes részeiben felfüggeszthesse, valamint hogy bélyegjegyek alakjában való lerovását is megengedhesse.

A 3. pontban emlitett esetekben a szeszadópótlék beszedésével a vasuti és gőzhajózási vállalatok, illetve a postahivatalok is megbizhatók.

Az a szesz, a mely fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéből, szesz tartására rendelt szabadraktárból, avagy szabadraktárrá nyilvánitott szeszfinomitóból a szeszadó lerovása és az 1894:XV. tc. illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. határozmányainak megtartása mellett közvetlenül küldetik a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vagy Bosznia és Herczegovina területére, ha annak odaérkezése igazoltatik, szeszadópótlék alá nem esik. Hasonlóképen a valamely termelési adó alá eső szeszfőzdében termelt az a szesz, mely a szeszadó-törvény értelmében adómentesen raktároztatott s mely szesz után a termelési adó a szesznek a szabad forgalom számára való kiraktározása alkalmával lefizettetett, szeszadópótlék alá nem esik abban az esetben, ha ez a szesz az 1894:XV. tc., illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. határozmányainak megtartása mellett közvetlenül küldetik a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vagy Bosznia és Herczegovina területére és annak odaérkezése igazoltatik.

4. § A szeszadópótlék visszatéritése.

A szeszadópótlék a m. kir. állampénztár által visszatérittetik:

1. ha a már megadóztatott szesz (azaz olyan szesz, melyet szeszadó és szeszadópótlék nem terhel):

a) hordókban vagy más hitelesitett tartályokban és legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik;

b) egy litert meghaladó mennyiségben az 1894:XV. tc., illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. törvénycikk határozmányainak megtartása mellett a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére átvitetik;

2. ha likőr, rum, vagy puncseszenczia egy litert meghaladó mennyiségben az 1894:XV. tc., illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. határozmányainak megtartása mellett a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére átvitetik.

A szeszadópótlék visszatéritése és pedig az égetett szeszes folyadékokban foglalt alkohol minden hektoliterfoka után az 1. alatt emlitett esetekben 15 fillérrel, a 2. alatt emlitett esetben 30 fillérrel, utalványok utján történik, melyek a külföldre való kivitel napjától, illetőleg a küldeménynek az osztrák, vagy bosznia-herczegovinai átvevő hivatal elé történt állitásától számitott hat hónap lefolyta után válnak esedékesekké.

A szeszadópótlék visszatéritésének feltételeit a pénzügyminiszter rendeleti uton fogja szabályozni.

A jelen törvény 2. §-ának utolsó bekezdésében, valamint 3. §-ának utolsó bekezdésében felsorolt esetekben a szeszadópótlék visszatéritése nem engedélyeztetik.

5. § A szeszadópótlék fizetése iránti kötelezettség.

A szeszadópótlék fizetésére köteles:

1. A 3. § 1. pontja alatt emlitett esetben az, a ki az égetett szeszes folyadékot szabad rendelkezésre átveszi.

2. a 3. § 2. pontja alatt emlitett esetben a szeszfőzde vagy szeszszabadraktár vállalkozója; jövedékcsonkitás esetén pedig a vállalkozó feltétlen szavatossága mellett az üzletvezető;

3. a 3. § 3. pontja alatt emlitett esetekben az, a ki az égetett szeszes folyadékot, - a mennyiben az nyilvános közlekedési vállalat utján érkezett, - személyesen, vagy megbizottja utján a nyilvános közlekedési vállalattól átveszi; a mennyiben pedig a szállitás nem nyilvános közlekedési vállalat utján történt, első sorban az, a ki az égetett szeszes folyadékot személyesen vagy megbizottja által behozza, s ha ez felelősségre nem vonható, másodsorban az, ki a küldeményt átveszi.

6. § A szeszadópótlék esedékességének időpontja.

A szeszadópótlék:

a) A 3. § 1. pontja alatt emlitett esetben a behozatali vámilleték és szeszadó esedékességének időpontjában,

b) a 3. § 2. pontja alatt emlitett esetben a szeszadó esedékességének időpontjában (1899. évi XX. tc. 73. §),

c) a 3. § 3. a) pontja alatt emlitett esetben közvetlenül az 1894:XV. törvénycikk 5. §-a szerint kiállitandó igazolványnak a küldemény átvevője kezéhez való kiszolgáltatása előtt,

d) a 3. § 3. b) pontja alatt emlitett esetben pedig a bejelentés megtétele alkalmával válik esedékessé.

7. § A szeszadóra vonatkozó törvények és szabályok alkalmazása a szeszadópótlékra.

A szeszadóra vonatkozó törvények és szabályok határozmányai, a mennyiben e törvény másképen nem intézkedik, a szeszadópótlékra is megfelelő alkalmazást nyernek.

Az 1899. évi XX. tc. 73. és 74. §-ainak a szeszadónak leszámolásra való előzetes letéteményezésére, hitelezésére és az ez után engedélyezhető kamatleszámitolásra vonatkozó határozmányai a jelen törvény 3. §-ának második pontja szerint fizetendő szeszadópótlékra nézve is megfelelő alkalmazást nyernek.

8. § Az égetett szeszes folyadékoknak nagyban való eladásával, kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával foglalkozó felek által vezetendő feljegyzések.

A magyar korona országainak határától legfölebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, a kik égetett szeszes folyadékoknak nagyban való eladásával, ilyeneknek kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával foglalkoznak, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez égetett szeszes folyadékot használnak fel, kötelesek olyan feljegyzéseket vezetni, a melyből az általuk beszerzett és elárusitott vagy kimért, illetve felhasznált égetett szeszes folyadék mennyisége kivehető legyen. Ezek a felek, valamint mindazok, a kik az emlitett határterületen 5 liter alkoholt meghaladó égetett szeszes folyadékkészlettel birnak, tartoznak a beszerzést számlákkal (az 1894. évi XV. tc. 5. §-a értelmében kiállitott igazolványnyal) vagy más fedezeti okmányokkal igazolni.

Ez a rendelkezés azokra a községekre is kiterjeszthető, a melyekben égetett szeszes folyadékokkal nagyobb mérvü csempészkedés üzetik.

9. § A kihágások büntetése.

I. Az égetett szeszes folyadékokkal elkövetett vámjövedéki kihágás (3. § 1. pontja) a vámjövedéki szabályok szerint kirovandó büntetésen felül még a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett szeszadópótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetendő.

II. Azokban az esetekben, midőn a szeszadótörvény (1899. évi XX. tc.) ellen elkövetett kihágás miatt a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett termelési vagy fogyasztási adó többszörösében van megállapitva, a szeszadópótlék (3. § 2. pontja) is megröviditettnek tekintendő, mihezképest a pénzbüntetés kiszabásának alapjául mindig az 1899. évi XX. tc. szerint járó szesztermelési vagy szeszfogyasztási adó és a jelen törvény szerint járó szeszadópótlék együttes összege veendő.

Ugyszintén azokban az esetekben, midőn a mezőgazdasági szeszfőzdék részére a szeszadótörvényben engedélyezett jutalom jogosulatlanul igénybe vétetett, a jelen törvény által engedélyezett jutalom is jogosulatlanul igénybe vettnek tekintendő és a pénzbüntetés kiszabásának alapjául, a szeszadótörvény rendelkezései szerint alapul veendő összeg mellett még a jelen törvény alapján engedélyezett jutalomnak jogosulatlanul igényelt összege is veendő.

III. Az 1899. évi XVII. tc. 10. czikke és 11. czikkének 2-4 pontjai szerint minősitendő azokban a kihágási esetekben, melyekben a szeszadópótlék is megrövidittetett vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, a most emlitett czikkekben meghatározott büntetéseken felül a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett szeszadópótlék 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.

Ugyanez a büntetés alkalmazandó akkor is, ha a jelen törvény 3. §-ának utolsó bekezdése szerint szeszadópótlék alá nem eső szesznek alkoholmennyiségében az 1899. XVII. tc. 15. czikkében foglalt 3. § alapján a fél részéről tett bejelentéssel szemben a küldőhivatal oly különbözetet állapit meg, mely az 1899. évi XVII. tc. 11. czikkének 1. pontja szerint büntetés alá esik, vagy a küldeményben az átvevő hivatal részéről előtalált alkoholmennyiség és a hivatalosan átutalt alkoholmennyiség között ez utóbbinak 5%-át meghaladó különbözet találtatik. A mennyiben az utóbb emlitett különbözet hiányt képez, a büntetés alkalmazásának csak akkor van helye, ha e hiánynak az 1899. évi XVII. tc. 4. czikke szerinti igazolása elmulasztatott.

A szeszadópótlék megröviditésének tekintendő és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett szeszadópótlék 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha a jelen törvény 3. §-ának 3. b) pontja szerinti bejelentés meg nem tétetett.

IV. Az, a ki a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal, vagy a Bosznia és Herczegovinával való forgalomban a szeszadópótlék visszatéritését igényli oly esetben, a midőn erre igénye nincsen, avagy az őt megilletőnél nagyobb visszatéritést igényel: kihágást követ el és a jogtalanul igényelt adóvisszatéritési összeg 4-szeresétől annak 8-szorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Nevezetesen e büntetésnek van helye az 1899. évi XVII. törvénycikk 11. czikkének első pontjában emlitett esetre nézve meghatározott büntetésen felül:

1. ha a szeszadópótlék visszatéritésének igénybevételénél a hivatalosan megállapitott alkoholmennyiség többel mint 5%-kal kisebb annál az alkoholmennyiségnél, melyet az átutalójegyben a fél bejelentett;

2. azokban az esetekben, midőn:

a) likör, rum vagy puncseszenczia,

b) más égetett szeszes folyadék a szeszadópótlék visszatéritésének igénybevételével a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére való átvitelre bejelentetik, s az a) alatti esetben más folyadék, mint likőr, rum vagy puncseszenczia, a b) alatti esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. viz vagy bor találtatik.

A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő az 1. alatti esetben az az összeg, melylyel az átutaló jegyben foglalt bejelentés alapján igényelt szeszadópótlék-visszatéritési összeg a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb, minden más esetben az a teljes összeg, a mely mint szeszadópótlék-visszatérités jogosulatlanul igényeltetett.

V. A szeszadópótlék megröviditésének tekintendő és a megröviditett, vagy megrövidités veszélyének kitett szeszadópótlék 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha:

1. szesz, mely a 2. §-ban megjelölt czélra szeszadópótlék-mentesen szereztetett be, más czélokra fordittatik,

2. a feltételes adómentesen beszerzett szeszből készitett cognac-nak vagy gyümölcspálinkának a vámvonalon át való kivitele, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg Bosznia és Herczegovina területére való átvitele esetében a szeszadópótléknak leirása oly esetben igényeltetik, a midőn ilyen leirásnak helye nincsen, vagy a leirás többel mint 5%-kal nagyobb mérvben igényeltetett, mint mennyi a cognacban, illetőleg gyümölcspálinkában levő s a kilépti, illetőleg átvevő hivatal által megállapitott alkoholmennyiségnek megfelel.

VI. A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, valamint a jelen törvény alapján kibocsátandó pénzügyministeri rendeletekbe ütköző cselekmények és mulasztások, mint szabályellenességek, 10-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

VII. A fent meghatározott pénzbüntetéseken kivül a 8. § rendelkezésinek italmérési engedélylyel biró felek által való megszegése esetében a szeszes italok kimérésére vagy kis mértékben való elárusitására szóló engedélyek a pénzügyi hatóságok által a közigazgatási hatóságok meghallgatása nélkül megvonhatók.

10. § A készletben levő égetett szeszes folyadékoknak szeszforgalmi adóval való megrovása.

A szeszforgalmi adóról szóló 1898:XVI. tc. 2. §-a alapján szesznek szeszforgalmi adómentesen való beszerzésére, valamint az azon tc. 10. §-a alapján, a szeszforgalmi adó utólagos fizetésére nézve kiadott engedélyek 1900. évi január hó 1-ső napján megszünnek. Az illető engedélylyel biró feleknél, továbbá azoknál, kik a szeszforgalmi adót az 1898. évi XVI. tc. 10. §-a szerint időszaki leszámolások alapján fizették, 1900. évi január hó 1-ső napján szabályszerű leszámolás és készletfelvétel ejtendő meg, és az ezen leszámolás és készletfelvétel eredménye szerint az illető feleket még terhelő szeszforgalmi adó általuk végrehajtás terhe alatt 3 napon belül lefizetendő. Az igy fizetendő szeszforgalmi adóra nézve a pénzügyminiszter, kellő biztositék mellett, megfelelő részletfizetést engedélyezhet.

Azok után a szesz- (pálinka-) mennyiségek után, a melyek az 1900. évi január hó 1-je előtt szállittatnak el 5000 hektoliternyi vagy ennél nagyobb mennyiségben a szeszforgalmi adó lefizetése nélkül valamely szeszfőzdéből vagy szesz tartására rendelt szabadraktárakból a magyar korona országai területén levő átvevő a szeszforgalmi adót az 1898. évi XVI. tc. határozmányainak megfelelően tartozik megfizetni akkor is, ha az átvétel 1900. évi január hó 1-én vagy az után következett be. Kétes esetekben pedig köteles átvevő ily küldeményekre nézve az 1900. évi január hó 1-je után beigazolni azt, hogy az átvett szeszes folyadékok után a szeszforgalmi adó vagy a szeszadópótlék már a küldemény elküldése előtt le lett róva.

A pénzügyminiszter a termelési adó alá eső azon szeszfőzdék vállalkozóinak, kik a szeszforgalmi adót az 1898. évi XVI. tc. 10. §-a szerinti időszaki leszámolások alapján utólagosan fizették, valamint azoknak a személyeknek, kik az 1898. évi XVI. tc. 10. §-a alapján engedélylyel birnak arra, hogy a szeszforgalmi adót csak akkor fizessék le, a mikor a szeszes folyadék fogyasztásra kiszállittatik, elegendő biztositék mellett kérelmükre megengedheti, hogy az 1900. évi január hó 1-ső napján készletben levő égetett szeszes folyadékoknak ama mennyiségét, melyet a vámvonalon át való kivitelre, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, avagy Bosznia és Herczegovina területére való kivitelre szánnak, feltételes adómentesen raktározhassák és a szeszadópótlék leirásának kedvezménye mellett az emlitett helyekre legkésőbben az 1900. évi augusztus hó végéig kiszállithassák. A szeszadópótlék alól feltételesen mentes, most emlitett égetett szeszes folyadékoknak az 1894. évi XV. tc., illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. tc. rendelkezéseinek megfelelő átutalásánál az alkoholmennyiségben meg állapitott különbözetek a jelen törvény 9. §-a III. pontjának második bekezdése szerint büntetendők. Az idevágó egyéb intézkedések rendelet utján fognak megtétetni.

11. § Illetékesség kihágási esetekben.

A szeszadópótlékra vonatkozó határozmányok ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:

1. a jelen törvény 9. §-ának I. és II. pontjai alatt emlitett esetekben, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt első folyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó folyamodásu biróságok.

2. minden más esetben, valamint akkor is, ha a biróságok az 1883. évi XLVI. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyminiszterhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.

Horvát-Szlavonországokban a jelen § 1. pontja alatti esetekben az 1871. LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.

A jelen § 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.

12. § A szeszforgalmi adó megszüntetése.

A szeszforgalmi adóról szóló 1898. évi XVI. tc. hatályon kivül helyeztetik azzal, hogy az annak határozmányai ellen elkövetett s jogérvényes határozattal még el nem döntött kihágási esetek még az 1898. évi XVI. törvénycikk határozmányai alá esnek.

13. § Életbeléptetési intézkedések.

Jelen törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére és a mennyiben kifejezetten máskép nem intézkedik (1. § utolsó bekezdés) 1900. évi január hó 1-ső napján lép életbe.

A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy elrendelhesse, hogy a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adót a jelen törvénynek az országos törvénytárban való közzétételétől kezdve a szesztermelési adóval együttesen a jelen törvény 9. § II. pontjában foglalt büntetések terhe alatt ugy fizessék le, mint a jövőben a szeszadópótlék lesz lefizetendő.

14. § Végrehajtási záradék.

Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter, a kereskedelemügyi miniszter és igazságügyminiszter, Horvát-Szlavonországra nézve a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter - a kik e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg járnak el, - bizanak meg.