1. § Az 1892. évi XVII. törvénycikkel megállapitott koronaérték 1900. évi január 1-től kezdve mint egyedüli és kizárólagos törvényes érték az 1867. évi XVI., illetőleg az 1878. évi XX. törvénycikk XII. czikkének és az 1887. évi XXIV. törvénycikk 2. §-ának rendelkezései szerint továbbra is fentartott ausztriai érték helyébe lép.
2. § 1900. évi január 1-jétől kezdve az összes állami, törvényhatósági és községi bevételek és kiadások a koronaértékben állapitandók meg, ugyszintén az összes állami, törvényhatósági és községi pénztárak és hivatalok számadásai ebben az értékben vezetendők.
A határvámilleték megszabására és fizetésére nézve fennálló szabályokat ez a rendelkezés nem érinti. A határvámjövedéket illető számadások azonban a koronaértékben vezetendők.
3. § 1900. évi január 1-től kezdve a külön közhatósági felügyelet alatt álló, vagy közczélokat szolgáló testületek, alapok, egyesületek, társaságok, szövetkezetek és intézetek könyvei és számadásai a koronaértékben vezetendők.
4. § A 2. és 3. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a felettes hatóságok törvényszerü hatáskörükben gondoskodni tartoznak.
Az Osztrák-magyar bankra vonatkozó rendelkezéseket az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1899. évi XXXVII. törvénycikk foglalja magában.
5. § A fennálló törvényekben és rendeletekben foglalt és ausztriai értékre vonatkozó intézkedések 1900. évi január 1-étől kezdve az 1892. évi XVII. törvénycikkben meghatározott értékarány szerint, a melynél fogva egy ausztriai értékü forint két koronával és egy ausztriai értékü krajczár két fillérrel számitandó, a koronaértékben megállapitottaknak tekintendők.
A fennálló törvényekben és rendeletekben foglalt és pengőpénzre, vagy más oly értékre vonatkozó intézkedések, a mely értéknek aránya az ausztriaihoz törvényszerüen meg van állapitva, a 15. § második bekezdésében megjelölt átszámitás eredményéhez képest a koronaértékben megállapitottaknak tekintendők.
6. § 1900. évi január 1-jétől kezdve törvényekben, rendeletekben, szabályrendeletekben, közhatósági és közhivatali intézkedésekben, határozatokban és hirdetményekben, pénzösszegek csak a koronaértékben állapitandók meg.
Ez a rendelkezés nem terjed ki azokra az esetekre, a melyekben oly pénzösszegről van szó, a mely a törvény rendelkezései szerint valamely meghatározott érmenemben, vagy más, mint a koronaértékben fizetendő, vagy ha a kormány a pénzösszegnek más, mint a koronaértékben való megállapitását külön engedélyezi.
7. § 1900. évi január 1-től kezdve a biróság vagy közjegyző előtt felvett, nemkülönben egyéb magánjogi tartalmu közokiratban, a mely pénzösszegről állittatik ki, ugyszintén pénzösszegre elmarasztaló minden birói határozatban, még pedig akkor is, ha az illető kereset vagy beadvány 1900. január 1-je előtt adatott be, ezek a pénzösszegek a koronaértékben fejezendők ki. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően a koronaértékben kifejezett pénzösszegek azonban az 5-ik szakaszban megállapitott értékarány alapul vételével egyidejüleg abban az érmenemben, vagy értékben is kifejezendők, a melyben azok eredetileg is kifejezve voltak, vagy a melyben a kötelezettség eredetileg megállapittatott.
Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók oly érmenemre vagy oly értékre szóló pénzösszegre, a mely érmenemnek vagy értéknek törvényes aránya a koronaértékhez nincs megállapitva, vagy a mely pénzösszegek a törvény rendelkezései szerint valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, minta törvényesben, fizetendők.
8. § A koronaérték érméi a törvényben megállapitott fizetési erejökhöz képest minden törvényes értékben történő fizetésnél elfogadandók.
9. § A koronaérték érméi helyett az ausztriai értékü ezüst egy-forintosok, mindaddig, a mig a törvényhozás azokat forgalmon kivül nem helyezi, minden fizetésnél, az ezüst egy-forintost két koronával számitva, korlátlanul elfogadandók. (1892. évi XVII. törvénycikk 10. §-a)
10. § A 8. és 9. § rendelkezései a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződés (1892. évi XVIII. törvénycikk) értelmében a megfelelő ausztriai veretü érmékre is kiterjednek.
11. § Az 1868. évi VII. törvénycikk 2. és 3. §-a, illetőleg az 1892. évi XVII. törvénycikk 9. §-a alapján kereskedelmi érmékül vert aranyaknak a koronaérték érméit helyettesitő fizetési ereje nincs.
12. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg általános, vagy a magyar korona országainak egyes részeire szóló érvénynyel megtilthassa, hogy külföldi érmék vagy más külföldi fizetési eszközök fizetéskép adassanak vagy elfogadtassanak.
Ily tilalom, a mely a hivatalos lapban közzéteendő, a közzététel napjától számitott négy hét eltelte előtt nem lép hatályba.
A ki ily tilalmat szokás- vagy üzletszerüen megszeg, kihágást követ el és az illetékes kir. járásbiróság által kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
13. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg megengedhesse, hogy az összes vagy egyes külön meghatározandó állami és egyéb közpénztárak a koronaérték helyett más belföldi vagy külföldi veretü érméket, nemkülönben más fizetési eszközöket fizetésül elfogadhassanak. Az erre vonatkozó engedélyben, a mely a hivatalos lapban közzéteendő, egyuttal kitüntetendő az az érték, a melyben ezek az érmék vagy fizetési eszközök az állami és egyéb közpénztárak által elfogadandók.
14. § Az 1900. évi január hó 1-seje után keletkezett jogügyletek, ha meghatározott érték nincsen megnevezve, ugy tekintendők, mintha koronaértékről szólnának, hacsak be nem bizonyittatik, hogy a jogügylet létesitésénél más szándék forgott fenn.
15. § Az 1900. évi január 1-je előtt keletkezett jogalapból származó s ausztriai értékben teljesithető fizetési kötelezettség a jelzett naptól kezdve a koronaértékben. és pedig olykép teljesitendő, hogy egy ausztriai értékü forint két koronával és egy ausztriai értékü krajczár két fillérrel számitandó.
Ha ezek a fizetési kötelezettségek 1858. évi november 1-je előtt keletkezett valamely jogalapból származnak és oly értékre vonatkoznak, a melynek aránya az ausztriai értékhez törvényszerüen meg van állapitva, azok ausztriai értékre átszámitandók és azután a fennebbi értékarány szerint a koronaértékben teljesitendők.
Oly fizetési kötelezettségek, a melyek a törvénynél, szerződéses kötelezettségnél vagy más magánakaratnyilvántartásnál fogva érczpénzben, vagy az ausztriai érték törvényes fizetési eszközei közé tartozott ezüst érmék valamely meghatározott nemében voltak teljesitendők, ezentul is érczpénzben, még pedig a jelen § első bekezdésében megjelölt átszámitási kulcs alapján, teljesitendők.
16. § Az ausztriai értékre szóló oly fizetési kötelezettségekre, a melyek 1900. évi január 1-je után keletkezett jogalapból származnak, az átszámitás és a teljesités tekintetében ugyancsak a 15. § első és harmadik bekezdésében foglalt határozmányok irányadók.
17. § Az 1900. évi január 1-je előtt keletkezett jogalapból származó oly fizetési kötelezettségeket, a melyek a 15. § harmadik bekezdésében meg nem jelölt valamely meghatározott érmenemben vagy valamely külföldi értékben és pedig valósággal (effective) teljesitendők, a jelen törvény nem érinti.
18. § Az 1900. évi január 1-je után keletkezett jogalapból származó oly fizetési kötelezettségek, a melyek a 15. § harmadik bekezdésében meg nem jelölt valamely meghatározott érmenemben vagy valamely külföldi értékben és pedig valósággal teljesitendők, valósággal (effective) ebben a meghatározott érmenemben vagy külföldi értékben teljesitendők.
19. § A 15. § harmadik bekezdésében meg nem jelölt érmenemre vagy külföldi értékre szóló, de a fennálló jogszabályok szerint valósággal nem az illető érmenemben vagy külföldi értékben teljesitendő fizetési kötelezettségek, akár 1900. évi január hó 1-je előtt, akár utóbb keletkezett jogalapból származtak, e naptól kezdve a fennálló jogszabályok szerint, a 15. § első bekezdésében megjelölt átszámitási kulcs alapulvétele mellett, teljesitendők.
Abban az esetben, ha ezüst érmékre szóló valamely fizetési kötelezettség értéke a fennálló jogszabályok szerint az érméknek belértéke (fémértéke) alapján állapitandó meg, az értéknek a koronaértékben való megállapitásánál alapul veendő az ezüstnek piaczi ára abban az időpontban, a mely az érték-megállapitásra nézve irányadó.
20. § Ha az átszámitások a koronaértékre s a számitások a koronaértékben törteket eredményeznek, a fél fillér és az ennél nagyobb tört egész fillérnek, a fél fillérnél kisebb tört pedig nem számittatik.
21. § A jelen törvény rendelkezései alkalmazandók az állami és egyéb közhatóságok és hivatalok által, valamint az állami és egyéb közhatóságok és hivatalok részére teljesitendő fizetésekre is.
A határvámilleték s mellékilletékeinek lerovási módjára nézve fennálló szabályokat ez a rendelkezés nem érinti. (2. §)
A jelen törvény határozmányai alkalmazandók a természetes vagy jogi személyeket illető, vagy általuk teljesitendő minden oly fizetésre is, a melynél a kötelezettség törvényen vagy rendeleten alapszik.
22. § A jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
