1900. évi XVII. törvénycikk

az állatorvosi közszolgálat államositásokról * 

I. Általános határozatok

1. § Az állatorvosi közszolgálatot a jelen törvény és a végrehajtása iránt kibocsátandó rendelet által megállapitott módon és hatáskörrel magyar királyi állatorvosok látják el - és pedig:

a) az I. fokú állategészségügyi hatóságoknál: „Járási, illetőleg városi m. kir. állatorvos”;

b) a II. fokú állategészségügyi hatóságoknál: a „Törvény hatósági m. kir. állatorvos”;

c) Fiume városban és kerületében: „Fiumei m. kir. állatorvos”;

d) a m. kir. állategészségügyi hivataloknál, m. kir. belépő állomásoknál az azokhoz kirendelt m. kir. állatorvosok.

A m. kir. állatorvosi személyzet és működése feletti szakszerű felügyeletet pedig szintén a jelen törvény és a végrehajtása iránt kibocsátott rendelet által megállapitott módon és hatáskörrel „M. kir. állategészségügyi felügyelők” teljesitik.

Ezek a rendelkezések azonban nem érintik a törvényhatósági városoknak és a községeknek azt a jogát, illetve kötelezettségét, hogy azoknak a helyi állategészségügyi vagy állattenyésztési és ezzel kapcsolatos teendőiknek ellátására, a melyek a jelen törvény által az állami állatorvosok hatáskörébe nem utaltatnak, továbbra is külön állatorvosokat, illetőleg a fennálló szabályok szerint minősitett állategészségügyi szakértőket alkalmazzanak.

2. § Budapest székesfővárosban az állatorvosi szakteendők ellátására nézve továbbra is az 1888. évi VII. tc. határozmányai maradnak érvényben, kivévén az ott tartandó állatvásárokon és állatkiállitásokon szükséges állatorvosi szakteendőket, a melyeket kizárólag a m. kir. földmivelésügyi minister által oda kirendelt m. kir. állatorvosok végeznek.

Ezeknek az állatorosoknak szolgálati szabályzatát Budapest székesfőváros törvényhatóságának előzetes meghallgatásával a m. kir. földmivelésügyi minister állapítja meg.

3. § Az 1. és 2. §-ban felsorolt m. kir. állatorvosokat és m. kir. állategészségügyi felügyelőket a m. kir. földmívelésügyi minister nevezi ki s azok szolgálati beosztása iránt intézkedik.

4. § M. kir. állatorvossá csak az nevezhető ki, a ki a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883-ik évi I. t.-cz 1. §-ában előirt kellékeken kivül állatorvosi oklevéllel bir és két évi gyakorlat után az állatorvosi tiszti vizsgát sikerrel letette.

A m. kir. földmívelésügyi ministerhez az ideiglenes kinevezéstől számítva kivételesen legfeljebb két évi határidőt engedélyezhet az állatorvosi tiszti vizsga letételére.

Az utóbbi esetben a tiszti vizsga eredményéhez képest az illető állatorvos vagy állásában végleg megerősitendő, vagy pedig ideiglenes jellegű alkalmazásától felmentendő.

Azok az állatorvosok, a kik a jelen törvény életbe léptét közvetlenül megelőzőleg legalább öt évig közszolgálatban állottak, m. kir. állatorvosokká tiszti vizsga letételének kötelezettsége nélkül is végleg kinevezhetők.

5. § A m. kir. állatorvosok közül:

a) a m. kir. állategészségügyi főfelügyelő a VI-ik,

b) a m. kir. állategészségügyi felügyelők a VII-ik,

c) a m. kir. főállatorvosok a VIII-ik,

d) a m. kir. állatorvosok pedig a IX., X. és XI. fizetési osztályokba soroztatnak. Hogy a kinevezendő m. kir. állatorvosok az e pontban felsorolt fizetési osztályok minden egyikébe milyen létszámban osztassanak be, azt a m. kir. földmivelésügyi és pénzügyi ministerek egyetértőleg állapitják meg.

e) a m. kir. állatorvosgyakornokok segélydíjára nézve pedig az 1893:IV. tc. 11. §-ának rendelkezései irányadók.

6. § A m. kir. állatorvosok helyszini kiszállással teljesitett működésének díjait, a mennyiben a kiszállás közérdekből történt, az államkincstár, a mennyiben pedig a kiszállással egybekötött működés magánfél érdekében vált szükségessé, az illető magánfél viseli.

E díjak, u. m. vizsgálati és napi dijak, valamint az uti költség mérvét a m. kir. földmivelésügyi minister rendeleti úton állapitja meg.

Azon kérdésben, hogy a kiszállás költségeit ki tartozik megfizetni, valamint azon kérdés felett is, hogy a magánfél érdekében történt kiszállás - ha azt nem a magánfél kérelmezte - kellőleg indokolt volt-e? az alispánnak, illetőleg törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanácsnak, Fiume városban és kerületében a tengeri forgalommal összefüggő ügyekben a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság s egyéb ügyekben a városi tanács, mint II. fokú hatóság határozata ellen a közigazgatási birósághoz intézendő panasznak van helye.

7. § A m. kir. állatorvosok számát működésük területét és székhelyét, az illető törvényhatóságok meghallgatása után, a m. kir. földmivelésügyi minister a m. kir. belügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.

A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok, illetőleg azok külön elsőfokú hatósággal biró kerületei (kültelkei), valamint a nagyobb terjedelmű állattenyésztéssel vagy állatforgalommal biró s a m. kir. földmívelésügyi minister által a m. kir. belügyministerrel egyetértőleg kijelölendő községek, helyek és állomások önmagakban képeznek egy-egy állatorvosi kerületet.

II. Járási és városi m. kir. állatorvos

8. § A járási és városi m. kir. állatorvos az I. fokú állategészségügyi hatósághoz beosztott szakközeg és ehhez a hatósághoz alárendeltségi viszonyban áll.

A járási m. kir. állatorvos ezenkivül azoknak a községeknek, a melyek saját állatorvost nem tartanak, állategészségi ügyekben szaktanácsadója.

A járási és városi m. kir. állatorvos adott szakvéleményének és javaslatának helyességeért és a reá bizott intézkedések végrehajtásáért felelős.

Szakszolgálatának ellátása tekintetében a törvényhatósági m. kir. állatorvos felügyelete és ellenőrzése alatt áll.

9. § A járási és városi m. kir. állatorvosi állás akár végleges, akár időleges megüresedése esetén a helyettesités jogát, a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása mellett, a főispán gyakorolja. Kivételesen és sürgős szükség esetében az elsőfokú állategészségügyi hatóság is jogosítva van a helyettesités megtörténtéig, a törvényhatósági m. kir. állatorvos egyidejű értesitése mellett, a szomszédos m. kir. állatorvosok egyikét vagy bármely magánállatorvost a teendőkkel megbizni; erről azonban a főispánnak azonnal jelentést tartozik tenni.

Az igy alkalmazott magánállatorvos vizsgálati-, napi díja és uti költsége hivatalos működése idejére a XI. fizetési osztálynak megfelelően számittatik és a jelen törvény 6. §-a alapján térittetik meg.

10. § A járási, illetőleg városi m. kir. állatorvos teendői a következők:

a) mint az I. fokú hatóság szakközege, az ezen hatóság ügykörébe tartozó állategészségi ügyekben véleményt ad, javaslatot tesz, eljár, illetőleg közreműködik;

b) az évenkinti állatösszeirás alapján működési körének területén, a házi állatok egészségi állapotát, valamint általában az állategészségügyi viszonyokat figyelemmel kiséri s a tapasztaltakhoz képest a szükséges intézkedések iránt a hatóságnak javaslatot tesz;

c) végrehajtja, illetőleg vezeti a hatóságilag elrendelt fertőtlenitést;

d) teljesiti, illetőleg ellenőrzi a hatóság által elrendelt ojtásokat;

e) felügyel a marhák hajtására vonatkozó rendelkezések megtartására, az állatvásárterek, köz- és magánvágóhidak, gyepmesteri telepek, dögterek, mészáros és haszonállat kereskedői üzlettelepek, állattanyák és iparvállalati állattelepek, hizlalók, tehenészetek, állatrakodók, csárdák és egyéb, az állatok állandó vagy átmeneti tartózkodására szolgáló mindennemű közhelyek, valamint a közös kutak, itatók és közös legelők állategészségügyi állapotára;

f) negyedévenkint megvizsgálja a marhalevélkezelők és törzskönyvvezetők, vágatási biztosok és gyepmesterek működését;

g) a működési területén letelepedő állatorvosokat a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak bejelenti.

h) felügyel az állatvásárokra;

i) kirendelés esetén a vasuti vagy hajóállomásokon teljesiti a szállitott állatok vizsgálatát.

Azokon a vasuti vagy hajóállomásokon, a hol több m. kir. állatorvos székel, vagy pedig ott, a hol a járásban vagy városban több vasuti vagy hajóállomás van, a szakértői közreműködés rendjét, esetleg magánállatorvosnak helyettesként való kirendelését a törvényhatóság első tisztviselőjének javaslata alapján a m. kir. földmivelésügyi minister határozza meg;

j) a haszonállatok létszámának az 1894. évi XII. tc. 23. §-a alapján évenkint eszközlendő összeirása alkalmával, a mennyiben az illető községekben helyhatósági állatorvosok alkalmazva nincsenek, teljesiti a legelőre kihajtandó állatok egészségi vizsgálatát és ellenőrzi azok létszámát;

k) a köztenyésztésre engedélyezett apaállatokat székhelyén havonkint - a székhelyén kivül levőket pedig lehetőleg minden kiszállás alkalmával megvizsgálja;

l) a község által vásárolt apaállatok kiválasztásánál és beszerzésénél, a beszerzés helyén illetékes járási, illetőleg városi m. kir. állatorvos, mint állategészségügyi szakértő közreműködik;

m) a magánvállalatba elhelyezett honvéd-kincstári lovak felett tartandó szemléknél a bizottság működésében részt vesz;

n) a közös hadsereg lovassági, tűzérségi és szekerészeti osztályainak, valamint a honvédség lovassági osztályainak állandó vagy átvonulási elszállásolása esetén, a járás érintett községeiben, illetőleg a városban az elszállásolást előzőleg, a helybeli lóállományt megvizsgálja;

o) hivatalból tagja a járási (r. tan. városi) mezőgazdasági bizottságnak és a lóavató bizottságnak, - és pedig állategészségi ügyekben szavazat, egyéb ügyekben pedig tanácskozási joggal;

p) az 1895. évi XLVI. törvénycikk és annak végrehajtása iránt kiadott rendelet határozmányai szerint, mint az elsőfokú hatóság rendelkezésére álló közeg, szemlét tart azokon a helyeken és azokban a helyiségekben, a hol közforgalomba hozatal czéljából abraktakarmányokat előállitanak vagy árulnak s a mennyiben az idézett törvény 3. §-ában felsorolt kihágások eseteit észlelné, vagy ez iránt alapos gyanuja volna, a vett minta bemutatása mellett, az első fokú hatóságnak jelentést tesz;

r) a ló- és szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfikereskedőkről névjegyzéket vezet, telepeikre felügyel és szállásaikat időnkint megvizsgálja; felügyel továbbá a herélőkre és miskárolókra;

s) a törvényhatóság előterjesztése alapján a m. kir. földmivelésügyi minister által adott engedélylyel és feltételek mellett teljesiti székhelyén s a székhelyéhez két kilométernél nem távolabb fekvő községekben a vágatási szemlét és vezeti a vágatási lajstromot;

t) ugyanily feltételek mellett mint szakértő közreműködik az állatvásárokon; végre

u) teljesiti mindazokat a teendőket, a melyeket törvények, kormány- és szabályrendeletek hatáskörébe utalnak.

11. § A járási és városi m. kir. állatorvost, ha az állategészségügyi szolgálat érdeke szükségessé teszi, az illetékes hatóság kézi gyógyszertár tartására kötelezheti.

12. § Az 1888-ik évi VII. t. -czikk 23. §-a akként módosittatik, hogy a község az állatok közt előforduló megbetegülési vagy elhullási eseteket a területén illetékes járási vagy városi m. kir. állatorvosnak és az elsőfoku hatóságnak tartozik bejelenteni.

13. § A járási és városi m. kir. állatorvos köteles az ezen jelentés alapján vagy bármi úton tudomására jutott állati betegség, illetőleg állat elhullása esetén a helyszinen azonnal megjelenni s a betegség nemét megállapitani.

Ha a betegség neme csak bonczolás utján állapitható meg, azt az elhullott és azon állatoknak a hulláján, melyeknek azonnali kiirtásába birtokosuk kártalanitási igény nélkül beleegyezett, nyomban teljesiti; ellenkező esetben pedig a beteg vagy gyanus állat elkülönitését elrendeli és a további intézkedések végett az elsőfoku hatóságnak jelentést tesz.

14. § Ragadós betegség vagy ilyennek gyanuja, nemkülönben minden egyéb járványos jelleget öltött betegség esetén a járási, illetőleg városi m. kir. állatorvos az elsőfoku hatóság megbizása alapján, sürgős szükség és közvetlen veszély esetében pedig saját felelősségére, (az elsőfokú hatóság rendelkezésenek bevárása nélkül is) elrendeli és foganatositja mindazokat az intézkedéseket, melyeket a fennálló szabályok az elsőfokú hatóság hatáskörébe utalnak. A felmerült esetről, valamint elrendelt intézkedéseiről az esetleg felvett bonczolási jegyzőkönyv kiséretében, az elsőfoku hatóságnak haladéktalanul jelentést tesz, s ezt egyidejüleg a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak bejelenti, a mennyiben pedig a bonczolás eredménye ragadós betegség jelenlétét állapitotta meg, arról a közvetlen szomszédos járási és városi m. kir. állatorvosokat is értesiti. Sürgős szükség esetén közvetlen a m. kir. földmivelésügyi ministerhez intéz távirati jelentést.

III. Törvényhatósági m. kir. állatorvos.

15. § Az állategészségügyi szakszolgálatot a másodfoku hatóságoknál a törvényhatósági m. kir. állatorvos látja el.

Mint ennek a hatóságnak szakközege, a törvényhatósághoz a közigazgatást bizottsághoz, a főispánhoz és a törvényhatóság első tisztviselőjéhez alárendeltségi viszonyban áll.

16. § A törvényhatósági m. kir. állatorvos teendői a következők:

a) mint a II. foku hatóság szakközege, az ezen hatóság ügykörébe tartozó állategészségi ügyekben véleményt ad, javaslatot tesz, eljár, illetőleg közreműködik;

b) nyilvántartja a törvényhatóság területén felmerült ragadós állatbetegségeket;

c) gyanus betegülési vagy elhullási esetekben teljesiti a másodfokú hatóság által elrendelt felülvizsgálatot;

d) felügyel a törvényhatóság területén működő járási és városi m. kir. állatorvosok tevékenységére, hivatalos eljárásukat és ügykezelésüket évenkint legalább egyszer a helyszinén megvizsgálja, s ugyanezzel az alkalommal a jelen törvény 10. §-ában megjelölt állategészségügyi intézményeket ellenőrzi;

e) nyilvántartja a törvényhatóság területén letelepülő állatorvosokat, okleveleiket megvizsgálja, láttamozza és kihirdetés végett a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenti, az oklevelek hiányos volta esetén pedig a szükséges eljárás iránt javaslatot tesz;

f) javaslatot tesz a törvényhatóságnak az állatkuruzslás és az állatok egészségére veszélyes szokások és előitéletek kiirtására;

g) hivatalból tagja az illető törvényhatóság mezőgazdasági bizottságának - és pedig állategészségi ügyekben szavazati, egyéb ügyekben tanácskozási joggal;

h) az állategészségügyi viszonyokról és az állategészségügyi szolgálat ellátásáról a közigazgatási bizottságnak havonkint jelentést tesz. A törvényhatósági m. kir. állatorvos a közigazgatási bizottság ülésein az állategészségi ügyek tárgyalásában részt vesz, azonban minthogy a közigazgatási bizottságnak nem tagja, szavazattal nem bir;

i) az állategészségügyet érintő szabályrendeletekre szakszempontból véleményes jelentést tesz;

j) végül teljesiti mindazokat a teendőket, a melyeket törvények, kormányrendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek hatáskörébe utalnak.

IV. Fegyelmi határozatok

17. § A járási és városi, valamint a törvényhatósági m. kir. állatorvosok fegyelmi hatósága:

első fokban az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága,

másodfokban a m. kir. földmivelésügyi minister.

18. § Fegyelmi vétséget követ el a m. kir. állatorvos:

1. ha a törvények és rendeletekben megszabott kötelességeit megszegi vagy hanyagul teljesiti;

2. ha hivatali szolgálatában vagy azon kivül tanusitott magaviseletével állásának tekintélyét csorbitja s ennek folytán közbecsülésre és bizalomra méltatlanná válik;

3. ha hivatalával járó kötelességeinek teljesitésére - betegség esetét kivéve - tartósan képtelennek bizonyul;

4. ha állatorvosi magángyakorlatában a megállapitott dijaknál többet követel.

19. § Fegyelmi büntetésként alkalmazható:

1. irásbeli dorgálás;

2. 20 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés;

3. önköltségen való áthelyezés;

4. hivatalvesztés az ellátási igények egészben vagy részben való elvonásával vagy a nélkül.

20. § Fegyelmi vizsgálatot rendelhet el:

1. a m. kir. földmivelésügyi minister;

2. a főispán;

3. a közigazgatási bizottság;

4. a törvényhatósági bizottság.

A fegyelmi vizsgálat elrendelésekor vagy az eljárás folyamán a fegyelmi vizsgálat elrendelésére jogosult hatóság az illető m. kir. állatorvost hivatalától felfüggesztheti; bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt történt jogerős vád alá helyeztetés, továbbá jogérvényesen gondnokság alá helyeztetés, valamint jogérvényesen nyitott csőd esetén pedig a felfügesztést elrendelni köteles.

21. § A folyamatba tett vagy teendő büntető eljárás a fegyelmi eljárást nem akadályozza, sőt a mennyiben a cselekmény vagy mulasztás fegyelmi szempontból előreláthatólag hivatalvesztés kimondását vonja maga után, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folyamatban teendő, illetőleg folytatandó és befejezendő.

22. § A fegyelmi vizsgálat és eljárás tekintetében az előbbi szakaszokban foglaltakon kivül az 1876. évi VI. tc. II. fejezet II. részében foglalt határozatok, illetőleg az államtisztviselők fegyelmi ügyeire vonatkozólag érvényben levő szabályok irányadók.

23. § Kisebb foku hanyagság esetén a 20. §-ban felsorolt hatóságok a m. kir. állatorvosok ellen - előzetes meghallgatásuk után, - 2 koronától 20 koronáig terjedhető rendbirságot alkalmazhatnak.

Azon járási és városi, valamint törvényhatósági m. kir. állatorvosok ellen, a kik hivatalos kötelességeiket két izben alkalmazott rendbirság daczára is hanyagul teljesitik, a fegyelmi eljárás meginditandó.

A fegyelmi határozattal kiszabott büntetéspénzek és a rendbirság-összegek az államkincstárt illetik.

V. M. kir. állategészségügyi főfelügyelő és felügyelő

24. § A járási és városi, valamint törvényhatósági m. kir. állatorvosok, továbbá a m. kir. belépő állomások vezetői és mindezek mellé szolgálattételre beosztott m. kir. állatorvosok felett a szakszerű felügyeletet és ellenőrzést az illetékes m. kir. állategészségügyi felügyelők gyakorolják; az összes m. kir. állatorvosi személyzetre kiterjedő szakszerű föfelügyeletet pedig a budapesti központi m. kir. állategészségügyi főfelügyelő gyakorolja.

A m. kir. állategészségügyi főfelügyelő és felügyelők magángyakorlatot nem folytathatnak és úgy hivatalos müködésükre és szolgálati beosztásukra, mint személyi és fegyelmi ügyeikre nézve is közvetlenüt a m. kir. földmivelésügyi minister hatósága alá vannak rendelve.

25. § A m. kir. állategészségügyi főfelügyelő és felügyelők a m. kir. földmivelésügyi minister szakközege s mint ilyenek:

a) véleményt adnak a hozzájuk intézett ügyekben;

b) inditványt tesznek az állategészségügy javitására és rendezésére, valamint az állati betegségek és járványok meggátolására vonatkozó rendszabályok alkalmazása tárgyában;

c) nagyobb terjedelmű és több törvényhatóság területére kiterjedő járványok elfojtása körüli intézkedéseknél vagy irtási műveleteknél vezetik az állatorvosi szakszerű munkálatokat.

VI. M. kir. állategészségügyi hivatal

26. § A m. kir. földmivelésügyi minister azoknak a teendőknek ellátására, mely teendőket az 1888:VII. tc. a községi előljáróságok, I. és II. foku állategészségügyi hatóságok hatáskörébe utal, egyes nagyobb és fontosabb állathizlaló és állattenyésztő telepeken és piaczokon m. kir. állategészségügyi hivatalokat szervezhet. A m. kir. állategészségügyi hivatalok hatáskörébe azonban a kihágási ügyekben való bíráskodás, kártalanitási ügyekben és a zárlatok költségei iránt való határozathozatal nem tartozik.

E hivatalok költségeiről a m. kir. földmivelésügyi minister az állami költségvetés keretében gondoskodik.

27. § A m. kir. állategészségügyi hivatalok főnökei, és az oda szolgálattételre beosztott m. kir. állatorvosok úgy hivatalos működésükre és szolgálati beosztásukra, valamint személyi és fegyelmi ügyeikre nézve közvetlenül a m. kir. földmivelésügyi minister hatósága alá tartoznak.

VII. Országos állategészségügyi tanács

28. § Az állategészségi ügyek szakszerű tárgyalása czéljából „országos állategészségügyi tanács” állittatik fel; melynek működési köre, szervezete és ügyrendje iránt, a jelen törvény végrehajtása alkalmával a m. kir. földmivelésügyi minister, a m. kir. belügyministerrel egyetértően szabályrendeletileg intézkedik.

VIII. Vegyes és átmeneti intézkedések

29. § A m. kir. állatorvosok szolgálati viszonyait a m. kir. földmivelésügyi minister rendeleti uton szabályozza.

30. § A fiumei m. kir. állatorvos teendőit és a hatóságokhoz való szolgálati és alárendeltségi viszonyát a m. kir. földmivelésügyi minister, a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértően rendeleti uton állapitja meg.

31. § A m. kir. földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy a m. kir. állatorvosok magánállatorvosi gyakorlatát, a m. kir. belügyi ministerrel egyetértően kibocsátandó rendeletben szabályozza.

32. § Az esküdtbiróságokról szóló 1897:XXXIII. tc. 7. §-ában adott esküdtszéki szolgálattól való mentesség a járási, városi és törvényhatósági állatorvosi, továbbá a m. kir. állategészségügyi felügyelői teendőkkel, valamint m. kir. belépő állomások és m. kir. állategészségügyi hivatalok vezetésével megbizott és mindezek mellé szolgálattételre beosztott m. kir. állatorvosokra is kiterjesztetik.

33. § A jelen törvény életbeléptekor alkalmazásban levő törvényhatósági r. t. városi, kör- és községi állatorvosok közül:

a) azok, a kiknek állása jelen törvény által államosittatik, és a kik m. kir. állatorvosi állásra jelentkezésük daczára ki nem neveztettek, addig megszerzett nyugdij-, illetőleg végkielégitési igényeiket az illető nyugdijalap irányában érvényesithetik;

b) azok ellenben, a kik eddig elfoglalt állásuk államositása daczára m. kir. állatorvosi állásra nem jelentkeztek, vagy a m. kir. állatorvosi kinevezést méltánylandó okok nélkül el nem fogadják, állásukról és a mennyiben az illető helyhatósági és törvényhatósági szabályrendeletek másként nem intézkednek, szerzett nyugdij-, illetőleg végkielégitési igényeikről lemondottaknak tekintendők.

34. § M. kir. állatorvosokká kinevezett azokra a törvényhatósági állatorvosokra nézve, a kik nyugdij, illetőleg végkielégitési igényre jogosultsággal, birnak, az 1885. évi XI. törvénycikk 8. §-ának harmadik bekezdése azzal a módositással nyer alkalmazást, hogy a hatóságnál töltött szolgálatuk ideje nyugdijaztatásuk esetén beszámitandó, habár tiz évig állami szolgálatban nem állottak is. Ebben az utóbbi esetben azonban nyugdijuk megállapitásánál, korábbi alkalmazásukban utoljára élvezett rendes fizetésük vétetik alapul.

Hasonló elbánásban részesülnek azok a m. kir. állatorvosokká kinevezett r. t. városi, községi és körállatorvosok, a kik e szolgálatukban nyugdijra vagy végkielégitési dijra való jogosultságot szereztek.

Az általuk fizetett összes nyugdijjárulék azonban, netán létező kamataival együtt az államkincstár javára esik.

35. § M. kir. állatorvosokká kinevezett községi, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városi és körállatorvosok, a kiknek állása a jelen törvény által államosittatik, és a kik a jelen törvény 5. §-ában meghatározott törzsfizetésnél magasabb évi fizetéssel voltak javadalmazva, ez utóbbinak élvezetében személyükre nézve ezentul is meghagyatnak addig, a mig az államszolgálatban ezen fizetésüknek megfelelő fokozatba elő nem lépnek.

Az uj és régi fizetés, valamint lakpénz között mutatkozó különbözeti összeg megtéritése addig, a mig az illető állatorvos ott működik, azokat a községeket és városokat terheli, a melyek az illető állatorvost előzőleg nagyobb javadalmazással alkalmazták.

E különbözet összege nyugdijazás esetében a törzsfizetéshez számittatik s azzal együtt a nyugdij megállapitásának alapjául szolgál.

36. § A vármegyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikra az 1883. évi XV., illetőleg 1893. évi IV. törvénycikkek alapján megszabott s az állampénztárból kiszolgáltatandó javadalmazás összege a vármegyék állategészségügyi szolgálatának czéljaira rendelt összeggel apasztandó.

37. § Az 1888. évi VII. törvénycikk 8. §-ának módositásával a szamárra és öszvérre is marhalevél állitandó ki.

Az 1887. évi XLV. törvénycikk 16. § második bekezdésének hatályon kivül helyezésével, marhalevél-bélyegilleték fejében minden darab két évesnél fiatalabb szarvasmarha vagy ló után, továbbá korukra való tekintet nélkül minden darab szamár vagy öszvér után 12 fillér, minden darab két évesnél idősebb szarvasmarha vagy ló után 20 fillér; továbbá az egy marhalevélre irott juhok, kecskék vagy sertések első darabja után 4 fillér, minden további darab juh, kecske vagy sertés után 2 fillér fizetendő.

38. § A marharakodó állomásokon a m. kir. állatorvosok által teljesitendő vizsgálatok (szemlék) dijai az államkincstárt illetik s a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére forditandók.

Ezeket a dijakat a m. kir. földmivelésügyi minister állapítja meg s azok beszedéséről és kezeléséről a m. kir. kereskedelemügyi és a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti úton intézkedik.

39. § A marhalevelek kiállitása, záradékolása és átirásáért a m. kir. földmivelésügyi minister által megállapitott összegben szedhető dijak az illető helyhatósági közpénztár javára esnek és azoknak felhasználásáról, a marhalevelek pontos kezelésének biztositása mellett a helyhatóság szabályrendeletileg intézkedik.

40. § Az 1888. évi VII. tc. által kihágásnak minősitett cselekmények és mulasztások után kiszabott büntetéspénzek az államkincstárt illetik s a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére forditandók.

41. § Ennek a törvénynek életbeléptével mindazok a törvények, rendeletek és szabályok, melyek a jelen törvény tárgyára vonatkoznak és annak határozmányaitól eltérnek, hatályon kivül helyeztetnek.

42. § Jelen törvény életbeléptetési idejének meghatározásával és végrehajtásával a m. kir. földmivelésügyi, belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi ministerek bizatnak meg.