1900. évi XX. törvénycikk

a községi közigazgatási tanfolyamokról * 

(Szentesitést nyert 1900. évi julius 4-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár 1900. évi julius 7-én kiadott 7. számában.)

1. § A községi közigazgatási közegek szakszerü kiképzése végett állami jellegü községi közigazgatási tanfolyamok állittatnak fel.

A tanfolyamok hallgatóiul felvétetnek: főgymnasium vagy főreáliskola nyolczadik osztályát, vagy ezen középtanodákkal egyenrangu más középfoku iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen végzett oly egyének, kik iskolai tanulmányaik befejezése után valamely községjegyzői (községi és körjegyzői, valamint rendezett tanácsu városi jegyzői) irodában töltött legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni.

A ki a tanfolyamot sikeresen elvégezte, a tanfolyamok székhelyein szervezendő vizsgáló bizottságok előtt községi közigazgatási vizsgálatot tehet, melynek alapján nyert képességi bizonyitvány országos érvénynyel bir.

A tanfolyamok számát, helyét, a felvétel közelebbi feltételeit, a tanulmányi időtartamot, tanrendet, valamint a vizsgálat tárgyait, a vizsgáló bizottságok szervezetét és a vizsgálati eljárást a belügyminister rendeleti uton állapitja meg.

2. § A jelen törvény életbeléptétől számitott három éven belől tanfolyamhallgatókul felvehetők a jelen törvény életbeléptekor tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők (segédjegyzők és jegyzősegédek), jegyzőgyakornokok és jegyzői irnokok is, a mennyiben az 1883. évi I. tc. 6. §-ában előirt iskolai alapképzettségen kivül legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni.

Az a községi aljegyző (segédjegyző és jegyzősegéd), jegyzőgyakornok és jegyzői irnok, a ki a jelen törvény életbeléptekor hadkötelezettségi szolgálatát teljesiti - a mennyiben ennek teljesitésére közvetlenül hivatali szolgálatából vonult be - nem veszti el azt a jogát, hogy katonai szolgálatának eltöltése után tanfolyamra felvehető legyen.

3. § Községi és körjegyzőül csak az alkalmazható, a ki a községi közigazgatási tanfolyamot szabályszerüen elvégezte és a községi közigazgatási vizsgálatot sikeresen letette.

Jog- vagy államtudományi tudorok, továbbá azok, a kik a jog- vagy államtudományi államvizsgálatot sikeresen letették, a mennyiben községjegyzői (községi és körjegyzői, valamint rendezett tanácsu városi jegyzői) irodában töltött legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni, községi közigazgatási tanfolyam végzése nélkül is tehetnek - a községi és körjegyzői állásokra minősitő - községi közigazgatási vizsgálatot.

A kiknek ügyvédi oklevelük van, továbbá azok, a kik a gyakorlati birói vizsgálatot sikeresen letették, végül az 1883. évi I. tc. 5. §-ának IV. pontjában felsorolt vármegyei valóságos tisztviselők (alispánok, jegyzők, főszolgabirák és szolgabirák), községi és körjegyzői állásokra minősitve vannak.

A jelen törvény életbelépte előtt az 1883. évi I. tc. 6. §-ának megfelelően jegyzői vizsgát tett egyének községi és körjegyzőkül ugy az illető, mint más vármegye területén is alkalmazhatók.

4. § Rendezett tanácsu város jegyzőjéül alkalmazható az is, a kinek az 1883. évi I. tc. 3. §-ában a közigazgatási szakra megállapitott minősitése van.

5. § A tanfolyamok költségei a belügyi tárcza rendes kiadásai között külön czim alatt veendők fel.

6. § Az 1883. évi I. tc. 6. §-a, valamint az 1886. évi XXII. tc. 74. §-ának a jegyzői minősitésre vonatkozó része jelen törvény életbeléptéve hatályon kivül helyeztetik.

7. § Jelen törvény 1900. évi szeptember hó 1-én lép életbe. Végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére