1900. évi XXVII. törvénycikk

a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról * 

I. FEJEZET

1. § Gazdatiszt az, a ki másnak a gazdaságában a gazdasági igazgatás, kezelés vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására szerződik.

2. § A birtokos és a gazdatiszt közti jogviszonyt a törvény korlátai között a felek szerződése állapitja meg.

A ki valamely gazdaságban mint gazdatiszt alkalmazva van, eltérő intézkedés hiányában feljogositottnak tekintetik azokra a cselekményekre, mely a gazdálkodás folytatásával az ilyen gazdaságban és az ilyen alkalmaztatással rendszerint járnak. Gazdatisztek szerződtetésére, terményeknek nagyban vagy előre való eladására, valamint oly ügyletekre, melyek a tárgy értékénél vagy a kötelezés időtartamánál fogva vagy egyéb okból a gazdálkodás folytatásának rendes körén kivül esnek: a gazdatiszt csak külön meghatalmazás alapján jogosult.

A birtokos oly intézkedése, mely a gazdatisztnek fent körülirt hatáskörét korlátozza, harmadik személylyel szemben csak akkor hatályos, ha ez a korlátozást tudta, vagy tudhatta.

3. § A szerződés megkötése után nem köteles a birtokos a gazdatisztet elfogadni:

a) ha a gazdatiszt a szolgálat teljesitését saját hibájából a megállapitott időben, - vagy ha a szolgálatba lépést véletlen eset akadályozza, a megállapitott időponttól számitott tizennégy napon belül - meg nem kezdi;

b) ha a gazdatiszt időközben szolgálatképtelenné válik; vagy

c) ha azon okok valamelyike forog fenn, melyek miatt a 16. § értelmében a birtokos jogosult a gazdatisztet felmondás nélkül elbocsátani; kivéve, ha azt az okot a birtokos a szerzödés megkötése előtt már tudta.

4. § A szerződés megkötése után nem köteles a gazdatiszt szolgálatba lépni:

a) ha időközben szolgálatképtelenné válik,

b) ha azon okok valamelyike áll be, a melyek miatt a 17. § értelmében a szolgálatból felmondás nélkül kiléphet,

c) ha a birtokos ellen időközben csőd nyittatott, vagy ha a birtokos azonos ingatlanára, melyen a szolgálat teljesitendő volna, árverés tüzetett ki, vagy végrehajtási zárlat foganatosittatott, vagy a birtok bérlete egy évnél rövidebb időre felmondatott, vagy

d) ha a birtokos személyében időközben változás történt.

5. § Ha a gazdatiszt a birtokos hibájából vagy oly véletlen eset következtében, a mely a birtokos személyét vagy a szóban forgó ingatlant éri, szolgálatát a megállapitott időnél későbben kezdi meg; a szolgálat tényleges meg kezdésének időpontjáig járó javadalmazást követelheti a nélkül, hogy azért utólagosan szolgálatot tartoznék teljesiteni

6. § Az a fél, a ki a szerződéstől a 3. vagy 4. § alapján vissza akar lépni, a visszalépés okául felhozott eset tudomására való jutása után haladéktalanul, legkésőbb nyolcz nap alatt köteles a másik felet elhatározásáról irásban értesiteni, ellenkező esetben abból az okból vissza nem léphet.

7. § A gazdatiszt köteles az állásával járó tennivalókat, a birtokos utasitása szerint és a birtokos érdekeinek megfelelőleg, a rendes gazda gondosságával, hiven, pontosan, legjobb tehetsége szerint személyesen teljesiteni.

A gazdatiszt a birtokos engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást nem üzhet s a birtokos engedélye nélkül - a javadalmazásához tartozó gazdaság kivételével - a maga vagy hozzátartozóinak gazdaságát sem kezelheti.

Ellenkező megállapodás hiányában a birtokos a saját költségén a gazdatisztet egyik gazdaságából a másikba áthelyezheti.

8. § Ha a szerződés nem állapitja meg a javadalmazásnak vagy egyes részeinek összegét, illetőleg mennyiségét, annak megszabásánál a helyi, ilyennek hiányában az országos szokás az irányadó.

A terményekben való javadalmazást, más megállapodás hiányában, előleges, a készpénzbeni javadalmazást pedig utólagos negyedévi részletekben kell kiszolgáltatni.

9. § Ha a gazdatiszt szolgálata teljesitése következtében vagy oly baleset folytán betegszik meg, mely őt szolgálatközben, saját hibáján kivül éri: gyógykezeléséről a birtokos legfeljebb hat hónapon át saját költségén köteles gondoskodni; ha pedig ily esetben meghal: a temetés költsége is a birtokost terheli.

Ha a gazdatiszt egészsége vagy testi épsége a birtokos hibájából szenvedett kárt: a birtokos teljes kártéritéssel tartozik.

10. § A gazdatiszt javadalmazása nem csorbitható, ha aránylag rövid időn át, személyében rejlő okból, de hibáján kivül, szolgálatának teljesitésében gátolva van. Ebben az esetben köteles a gazdatiszt a birtokos által netán kirendelt helyettest a szükséghez és a lehetőséghez képest lakással és élelmezéssel ellátni, melynek tényleges költségeit viszont a birtokos köteles a gazdatisztnek megtériteni.

11. § Ha a birtokos a gazdatiszt, illetőleg családja részére a szolgálati szerződésben a nyugdijazás vagy végkielégités kiszolgáltatása tekintetében messzebb menő kötelezettséget nem vállal, a gazdatisztnek a szolgálati időtartam alatt bekövetkezett halála esetében a birtokos köteles a gazdatiszt özvegyének vagy kiskoru gyermekeinek - ha a gazdatiszt ezen törvény életbelépte után öt évnél kevesebb időt töltött szolgálatában - negyed évi; ha tiz évnél kevesebb, de legalább öt évet töltött szolgálatában, - fél évi; ha pedig több mint tiz évet töltött szolgálatában, egy évi javadalmazásának megfelelő összeget végkielégitésül kiszolgáltatni.

Ha a gazdatiszt, a felmondás nélküli elbocsátásra jogot adó esetnek a birtokos tudomására való jutása után harmincz napon belül hal meg: a birtokos nem köteles a végkielégitést kiszolgáltatni.

Ha a gazdatiszt halála esetére biztositva volt és a biztositási dijat egészben a birtokos fizette, a birtokos a jelen § első bekezdése szerint járó végkielégitésbe a kifizetett biztositási összeget egészben betudhatja. Ha a birtokos csak részben fizette a biztositási dijakat, a végkielégitésbe a kifizetett biztositási összeget abban az arányban tudhatja be, a mely arányban a biztositási dijakhoz hozzájárult.

A végkielégités megállapitásánál az utazási, napidij, szolgatartási, világitási irodai illetmények, a jutalmak, osztalékok, jutalékok nem vehetők számitásba.

A végkielégitési összeget a gazdatiszt halála napjától számitott fél év alatt előre, egyenlő havi részletekben kell fizetni.

Az elhalt gazdatiszt családjának a birtokos minden esetben az elhalálozás napjától számitott három hónapra köteles megfelelő lakást adni, vagy annak értékét megváltani; azonban megváltás esetében sem követelhet, azt, hogy a gazdatiszt családja az elhalálozástól számitott 30 nap eltelte előtt költözzék ki. Köteles továbbá a család elköltözéséhez a legközelebbi vasut- (hajó-) állomásig vagy azzal egyenlő távolságig, de legfeljebb ötven kilóméterig, a szükséges igaerőt szolgáltatni.

12. § A szolgálati szerződés megszünik annak az időnek a leteltével, a melynek tartamára azt kötötték.

Ha határozott időtartam nem volt kikötve: bármelyik fél felmondhatja a szolgálati viszonyt. (15. §)

A felmondást irásban kell megtenni.

13. § Ha a szolgálati viszony a szolgálati idő letelte után a kötelezett által a másik fél tudtával folytattatik: ugy az határozatlan időre meghosszabbitottnak tekintendő.

14. § Ha a felek a szolgálati szerződésben másként meg nem állapodtak, a birtok eladása, a bérlet abbanhagyása, továbbá a birtokos személyében, - a birtok állagában, vagy kezelésében beállott lényeges változások esetében a határozott időre kötött szerződés is felmondható. A felmondási időre a 15. § első bekezdése irányadó.

15. § A felmondási idő, ha a felek a szerződésben másként meg nem állapodnak, az okleveles gazdatiszt szerződésénél egy év, az oklevéllel nem biró gazdatiszt szerződésénél pedig félév.

Az okleveles gazdatiszttel kötött szerződésben három hónapnál, az oklevéllel nem bíró gazdatiszttel kötött szerződésben egy hónapnál rövidebb felmondási időt a szerződésben nem lehet megállapitani. Hatálytalan az olyan megállapodás, a mely a felmondási időt a gazdatisztre nézve másként állapitja meg, mint a birtokosra nézve.

Ha a birtokos a felmondás közlése után a gazdatisztet a felmondási időre eső minden járandóságára nézve, - tehát a lakbérre nézve is, - kielégiti, ezzel a szerződést a felmondási idő előtt is megszüntetheti. A lakásból való kiköltözésre azonban a gazdatisztnek 30 napi határidő hagyandó.

16. § A gazdatiszt a szolgálatból azonnal elbocsátható:

a) ha a birtokost, annak családtagját, intézkedés jogosult megbizottját tettleg bántalmazza, becsületében sérti, vagy rágalmazza;

b) hűtlen kezelés esetében;

c) ha büntett vagy nyereségvágyból elkövetett vagy szemérem elleni vétség miatt jogerősen vád alá helyeztetett, vagy ellene a főtárgyalás elrendeltetett, vagy ha ilyen bűncselekmény miatt elitéltetett, továbbá ha jogerősen 30 napnál hosszabb időtartamu szabadságvesztés büntetésre itéltetett, vagy ha 30 napot meghaladó időn át előzetesen le van tartóztatva, illetőleg vizsgálati fogságban van;

d) ha a birtokosnak vagy intézkedésre jogosult megbizottjának a szolgálatra vonatkozó meghagyása teljesitését megtagadja;

e) ha botrányt okozó erkölcstelen életet él; vagy

f) ha a birtokosnak akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból kárt okoz.

Ezekben az esetekben a gazdatisztnek csak tényleg megszolgált javadalmazását köteles a birtokos kiszolgáltatni.

17. § A gazdatiszt azonnal kiléphet a szolgálatból:

a) ha a birtokos, annak családtagja, intézkedésre jogosult megbizottja őt, vagy családja tagját tettleg bántalmazza, becsületében sérti, vagy, rágalmazza.

b) ha javadalmazását a birtokos felszólitás daczára sem szolgáltatná ki;

c) ha a birtokos tiltott cselekmény elkövetésére hivja fel;

d) ha a birtokos őt nem gazdatiszti szolgálat teljesitésére kötelezi.

Ezekben az esetekben a gazdatisztnek, a felmondási időre járó javadalmazását köteles a birtokos kiszolgáltatni.

18. § Az a fél, a ki a 16., illetőleg 17. § alapján a szerződést fel akarja bontani, köteles erről a másik felet, a felbontás okául felhozott eset tudomására való jutása után harmincz nap alatt irásban értesiteni. Harmincz nap eltelte után abból az okból a szerződés fel nem bontható.

19. § Az a fél, a kinek hibája miatt a szerződés felbontatott, vagy a ki a szerződést jogtalanul szüntette meg: a másik szerződő félnek, teljes kártéritéssel tartozik.

20. § Felmondás után a birtokos köteles a gazdatisztnek, kivánatára akkor, a mikor ez a gazdaság vitelének jelentékeny hátrányával nem jár - megfelelő időt engedni más alkalmaztatás keresésére.

21. § A felmondás közlésekor a birtokos a gazdatisztnek a felmondás megtörténtéről irásbeli nyilatkozatot, a kilépéskor pedig szolgálati bizonyitványt köteles adni, melyben kivánatra a szolgálati képesség is tanusitandó.

22. § A szolgálatból való kilépés előtt a gazdatiszt a reábizottakról elszámolni tartozik, s járandóságaira csak az elszámolás után van igénye.

23. § Ha a szerződés ellenkező megállapodást nem tartalmaz, a szolgálati szerződés bármely okból való megszünése esetében a gazdatiszt elköltözéséhez szükséges igaerőt - a legközelebbi vasut- (hajó-) állomásig vagy azzal egyenlő távolságig, legfeljebb ötven kilométerig - a birtokos köteles szolgáltatni.

II. FEJEZET

24. § Az állami gazdaságokban gazdatisztként csak okleveles gazdatisztek alkalmazhatók.

Okleveles gazdatisztnek tekintetik az a magyar állampolgár, a kinek valamely hazai gazdasági főiskola vagy gazdasági tanintézet által kiállitott (honositott) oklevele vagy végbizonyitványa van.

Az alaki képzettség hiánya alól való felmentésre nézve az 1883:I. törvénycikk. 31. §-a, az átmenet tekintetében pedig 34. §-a irányadó.

25. § A törvényhatóságok, a községek, egyházi testületek és egyházi személyek, mint ilyenek, a köz- és magánalapitványok és hitbizományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, valamint, tekintet nélkül állampolgárságukra, azon birtokosok, a kik állandóan nem laknak a magyar korona országainak területén (kivéve mindazonáltal azokat, a kik hivatalos megbizásból vannak távol, vagy a kiknek házastársa vagy leszármazója állandóan itt lakik) - valamint a felemlitett birtokosok bérlői, azon gazdaságaikban, a melyek után legalább háromezer korona állami földadó fizettetik: az ezen törvény életbeléptét követő ötödik évtől kezdve gazdatisztként csak okleveles gazdatisztet alkalmazhatnak.

Ha a kötelezett birtokos hiteles adatokkal igazolja azt, hogy szóban lévő gazdaságának rendszerinti jövedelmével szemben az okleveles gazdatiszt alkalmazásával járó kiadás aránytalan megterhelést képezne: vagy ha egyéb rendkivüli méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn, a közigazgatási bizottság és a gazdasági egyesület, illetőleg a mezőgazdasági bizottság meghallgatásával, a földmivelésügyi minister az ezen § első bekezdésében megállapitott kötelezettség alól azon gazdaságra nézve, felmentést adhat; a felmentésekről azonban a földmivelésügyi minister a költségvetés előterjesztésével egyidejüleg az országgyülésnek évenként jelentést tesz.

Azok a magyar állampolgárok, a kik a megállapitott minősitéssel nem birnak ugyan, de az ezen § első bekezdésében megjelölt időpontban tényleg gazdatiszti teendőket teljesitenek, ugyanazon birtokon, vagy ugyanazon birtokos által továbbra is alkalmazhatók.

A szakirodalom, vagy a gyakorlat terén kitünt egyéneknek a közigazgatási bizottság és a gazdasági egyesület, illetőleg a mezőgazdasági bizottság meghallgatásával az alaki képesités hiánya alól a földmivelésügyi minister felmentést adhat.

26. § Ha a 25. §-ban megjelölt birtokos az ott megállapitott kötelezettségének meg nem felel, a közigazgatási bizottság által felhivandó, hogy a meghagyás kézbesitésétől számitott 3 hónap alatt a törvény rendelkezésének feleljen meg, s ha ezen idő alatt az illető birtokos a felhivásnak saját hibájából eleget nem tett, 1000 holdat meg nem haladó birtoknál 200-600 korona, azontul pedig 600 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. A birság ismételten megállapitandó mindaddig, mig a közigazgatási bizottság évnegyedenként ismétlődő felhivásának a kötelezett eleget nem tesz.

A közigazgatási bizottság felhivása s határozata ellen 15 nap alatt a földmivelésügyi ministerhez lehet felebbezni.

27. § Okleveles gazdatiszt, jószágigazgató, jószágfelügyelő, gazdasági intéző, gazdasági ellenőr, gazdasági segéd, tiszttartó, kasznár czimet, továbbá az okleveles jelző kitüntetésével bármilyen gazdatiszti czimet csak az használhat, a ki a 24. §-ban megjelölt minősitéssel bir. Ily czimek jogosulatlan használata az 1879:XL. tc. 45. §-ában megállapitott büntetés alá esik.

Az, a ki a jószágigazgató, jószágfelügyelő, gazdasági intéző, gazdasági ellenőr, gazdasági segéd, tiszttartó, kasznár czimet 1900 január 1. előtt jogosultan használta: azt, a törvény életbelépte után abban az esetben is használhatja, ha a 24. §-ban megjelölt minősitéssel nem is bir.

28. § A jelen törvénynek a birtokosra vonatkozó rendelkezései a bérlőre is kiterjednek.

29. § A jelen törvény életbelépésének napját a földmivelésügyi minister rendelettel állapitja meg. E nap ugy tüzendő ki, hogy e törvény legkésőbb 1901 julius hó 1-én életbe lépjen. A jelen törvény végrehajtásával a földmivelésügyi és az igazságügyi ministerek bizatnak meg.