1900. évi XXX. törvénycikk

közérdekü öntöző csatornák létesitése tárgyában * 

I. FEJEZET

Az öntöző társulatokról és a közérdekű öntöző csatornákról

1. § A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy közérdekből vagy magasabb közgazdasági szempontból külön öntöző társulatok alakulását, ezek, nemkülönben egyéb vizi társulatok (vizrendezési, lecsapolási stb.) által tervezett öntöző csatornák létesitését az általa előzetesen elbirálandó tervek alapján előmozditsa; az ilyen társulatoknak működését támogassa és azok a jelen törvényben biztositott kedvezményes jogokban és állami anyagi támogatásban részesithesse.

2. § Az öntöző csatornák vize rendszerint csak öntözési czélra, - ezen czél veszélyeztetése nélkül azonban ipari és más czélokra is használható. Az ipari és más czélu vizkiszolgáltatás feltételeit a 3. és 9. § szabályozza.

3. § A rendes házi szükségletekre, cséplőgépek működésben tartására, ültetvények öntözésére vizet meriteni, - itatásra, mosatásra, usztatásra, fürdésre és jégtermelésre, ugyszintén egyéb vizhasználatok czéljaira a csatornából vizet kiemelni vagy kivezetni csakis a társulat által e czélra kijelölt helyeken, az általa megállapitott és a földmivelésügyi minister által helybenhagyott külön szabályzatban előirt feltételek mellett, - oly módon szabad, hogy ez által a csatorna ne rongáltassék.

Oly esetben, midőn a társulati csatornában az összes vizhasználatok kielégitésére elegendő viz nincs, a rendelkezésre álló vizből első sorban az öntözési igények elégitendők ki.

Ha a társulat a vizhasználatokat saját hatáskörében megtagadná, vagy ha a társulat s a vizet használandó egyéb érdekeltek között a vizhiány következtében ellentétek keletkeznének, a felmerült vitás kérdésekben a földmivelésügyi minister dönt.

A vizhasználatok gyakorlása czéljából szükséges vizi munkálatok engedélyezésére nézve az 1885. évi XXIII. tc. rendelkezései irányadók.

A vizhasználatokért a társulat közgyülése által elfogadott és a földmivelésügyi minister részéről helybenhagyott külön árszabályzatban megállapitott dijat szedhet.

4. § Azok az érdekeltek, a kik a jelen törvény értelmében öntöző társulatot kivánnak alakitani, tartoznak az öntöző csatornahálózatról az összes öntözhető terület feltüntetésével általános műszaki tervezetet, az abban alapul vett öntözött területek kimutatását, költségvetést, a társulat öntözési műveletébe valószinüleg belépő földbirtokokról összeállitott kimutatást és alapszabálytervezetet késziteni és az összes érdekelteket közgyülésre összehivni.

5. § Valamely érdekeltség a jelen törvény alapján csak abban az esetben alakulhat öntöző társulattá, ha a tervezett főcsatorna vizmennyiségével öntözhető terület legalább 1/3-ának belépése a társulatba végérvényesen akként van biztositva, hogy az érdekeltség a társulat kötelékébe bejelentett területek után a társulati évi összes költségeknek legalább felét viseli.

Azok, kik a társulat alakulása alkalmával lépnek be a társulatba, a társulat alapitó tagjai.

Az alakulásnál senki sem vonható be a társulat kötelékébe akarata ellenére.

6. § A közgyülést a megjelent érdekeltek által e czélra kijelölt elnök vezeti; annak menetéről jegyzőkönyv vezetendő; a közgyülés jegyzőjét az elnök jelöli ki.

Az elnök a terv, költségvetés és költségelosztás ismertetése, valamint a megalakulásra vonatkozó nyilatkozatok után a szavazatokat az öntözésre bejelentett terület holdjának mennyisége szerint számba veszi és a jegyzőkönyvbe is egyénenként felvéteti: kik mennyi területtel vannak a társulat megalakitása mellett, és a mennyiben a társulás mellett nyilatkozóknak öntözésére bejelentett területe az előző 5. §-ban megállapitott mennyiséget képviseli, a társulatot megalakultnak jelenti ki, az alapszabályokat letárgyaltatja és ennek megtörténte után az elnököt és választmányt megválasztatja.

A közgyülés ezután még a műszaki tervezetet letárgyalja, a munkák kiviteli sorozatát, nemkülönben a végrehajtási határidőket megállapitja s a felvett jegyzőkönyvet az alapszabályokkal, a tervezettel s egyéb csatolmányaival együtt az illetékes törvényhatóság alispánja utján a földmivelésügyi ministerhez a társulat megalakulásának és az alapszabályoknak jóváhagyása és a jelen törvény szerinti kedvezmények biztositása végett felterjeszti.

A közgyülésről felvett jegyzőkönyvet az elnökön kivül legalább két, a gyülésen jelen lévő választmányi tagnak kell aláirni.

A társulat müködését csak megalakulásának és alapszabályainak jóváhagyása után kezdheti meg.

7. § Az illetékes törvényhatóság alispánja köteles a társulatnak a 6. § szerint hozzá beérkezett beadványát csatolmányaival és saját véleményes jelentésével együtt 8 nap alatt a földmivelésügyi ministerhez felterjeszteni.

8. § Ha az alakulandó társulat működése több törvényhatóság területére terjed ki, az érdekeltek felterjesztése alapján a földmivelésügyi minister jelöli ki azon alispánt, kihez az előző szakaszban emlitett, nemkülönben a jelen törvény szerinti eljárásokban a társulatot illető beadványok bemutatandók lesznek; erről a többi érdekelt törvényhatóság alispánja is értesitendő.

9. § A társulat tagjai mindazok, a kik a vizet a társulat kötelékébe tartozó területeik öntözésére használják; mig azok, a kik azt egyéb czélokra használják, nem tagjai a társulatnak és ezeknek a társulattal szemben való viszonyát nem az alapszabályok, hanem a 3. §-ban emlitett szabályzat, esetleg kötendő szerződés, egyezség és a hatósági engedély szabályozza.

A ki oly területet szerez meg, a mely valamely a jelen törvény alapján működő társulat kötelékébe tartozik, ez által a társulat tagjává válik.

10. § Minden társulati tag követelheti, hogy a társulat az öntözö vizet birtokának vagy öntözhető területének széléig vezesse és a csurgalékot birtoka szélétől ismét elvezesse.

11. § Minden társulati tag az öntöző csatornából részére kivezetett viz felett csak öntözött birtokrészleteinek határán belül rendelkezik és az a 3. §-ban előirt külön engedély megszerzése nélkül csakis öntözésre használhatja.

12. § A jelen törvény hatálya alá tartozó öntöző társulatnak működésére, társulati kölcsön felvételére és a kölcsön törlesztési járulékainak, - nemkülönben a kivetett társulati évi költségjáralékoknak beszedésére, működésének ellenőrzésére, művei fentartására, feloszlására stb. vonatkozólag az 1885. évi XXIII. törvénycikknek a 75. 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 94., 95., 98., 99., 100., 101., 102., 117., 122., 123., 124., 125., 128., 133., 134. és 136. §-ai megfelelően alkalmazandók.

13. § A társulat vizműveinek s a társulat czéljaira szükséges viznek engedélyezése az 1885. évi XXIII. törvénycikk VI. fejezetében körülirt eljárás alapján történik. Ha a vizmunkálatok az engedélyokiratban megjelölt idő alatt el nem készülnek, a határidő a földmivelésügyi minister által ujabb engedélyezési eljárás nélkül meghosszabbitható. Nemkülönben ha az öntöző társulat a részére engedélyezett vizmennyiséget működése első idejében egész mérvében fel nem használná, azért a fel nem használt vizmennyiségre való jogosultságát el nem veszti és új tagok belépése folytán az öntözendő területek szaporodása vagy a gazdasági viszonyok változása esetére a társulat az engedélyokiratban kitüntetett, de eddig ki nem használt vizet is minden további vagy ujabb eljárás nélkül szabadon felhasználhatja.

14. § Oly esetben, ha valamely községben egy összefüggő terület tulajdonosainak többsége egy már megalakult öntöző társulatba belépni óhajt, az illető összefüggő terület kétharmad többsége a kisebbség ellenében az egész összefüggő területnek a társulatba való belépését elhatározhatja, feltéve, hogy:

a) az illető összefüggő terület legalább 100 kat. holdat tesz ki;

b) a bevonandó területek addig állandó rétet vagy legelőt képeztek;

c) a kisebbség területének bevonása nélkül a többség területén az öntözési munkálat czélirányosan nem eszközölhető.

A kisebbség területének bevonása felszólamlás esetén csakis a földmiveléssügyi minister jóváhagyása után válik jogerőssé.

A társulat keretébe a jelen § alapján akarata ellenére bevont érdekelt követelheti, hogy öntözendő területének berendezését az ő terhére az öntöző társulat teljesitse. A berendezési költségeknek megfelelő részletekben való kivetése és behajtása a rendes járulékokkal együtt történik.

Azt, hogy a berendezési költségek milyen részletekben vettessenek ki és hajthassanak be, a mennyiben a társulat és az érdekelt megegyezni nem tudna, a földmivelésügyi minister állapitja meg.

15. § Ha valamely a megelőző szakasz alapján akarata ellenére bevont érdekelt kimutatja, hogy a munkálatoknak hatóságilag megállapitott befejezése után legkevesebb öt év alatt a kitüzött czél saját területére el nem éretett; jogositva van, teljesitett járulékainak visszafizetését és a birtokán netán feleslegessé vált munkálatok eltávolitását követelni.

A társulat közgyülésének hasonlólag jogában áll, egyes érdekelteket kirekeszteni hatósági engedély és megfelelő kártalanitás mellett, ha a kirekesztendő területeknek vizzel való további ellátása oly nagy vizveszteséggel, és ezen körülmény megszüntetése oly nagy áldozatokkal járna, hogy ezzel a társulat a kirekesztendő terület után fizetett évi járulék mellett meg nem terhelhető, a kirekesztendő területek tulajdonosai pedig az e czélból szükséges munkálatoknak kivitelét vagy az arányban álló holdankénti magasabb járulékot magokra nem vállalják.

Egyes érdekelt kirekesztése iránt hozott közgyülési határozat azonban csakis a földmivelésügyi minister hozzájárulásával emelkedik jogerőre.

Az erre vonatkozó eljárást a földmivelésügyi minister rendeleti uton fogja szabályozni. Egyébként a közigazgatási hatóság határozatában meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.

16. § A társulat köteles igazgatásának biztositása, a csatornáknak és műtárgyaknak felügyelete és kezelése érdekében a szükséges tisztviselő-személyzetet és kellő számu csatornaőröket alkalmazni.

A tisztviselö- és szolgaszemélyzet, valamint a csatornaőrök létszámának és dijazásának, ugyszintén azok hatáskörének megállapitásához közgyülési határozaton felül a földmivelésügyi minister jóváhagyása szükséges.

A csatornaőrök ugyanoly jogokkal és bizonyitási képességgel ruháztatnak fel, mint a mezőőrök és az azok részére megállapitott esküminta szerint esketendők fel.

Társulati mérnöknek csak az választható, a ki mérnöki oklevelén kivül az 1883. évi I. törvénycikk 10. §-a értelmében az állami kulturmérnöktől megkivánt gazdasági vizsga letételét is igazolja.

Öntözéssel is foglalkozó egyéb vizi társulatok műszaki tisztviselőire nézve az 1884:XIV. tc. 10. §-a, illetőleg az 1885:XXIII. tc. 97. §-a továbbra is érvényben marad.

17. § Minden a jelen törvény alapján működő társulat köteles a vizkiosztás módját, nemkülönben a vizhiány türésének megállapitására vonatkozó eljárást szabályzatban rendezni és a földmivelésügyi ministernek jóváhagyás végett bemutatni.

Ugyancsak ezen szabályzatban határozza meg a társulat azt is, hogy a viz mily egység alapul vétele mellett, mily összegü dijért engedtetik át a társulati tagoknak.

A társulat hibáján kivül előállott vizhiányból származó károsodásokért a tagok a társulat ellenében kártéritési igényt nem tarthatnak.

18. § A társulat tartozik tartalékalapot képezni, melynek összege a befektetés 10%-ában állapittatik meg. A tartalékalap fokozatos képzésére és esetleges kiegészitésére a társulati tagokra külön kivetés eszközlendő; e kivetés évi összege a társulat évi költségjárulék összegének 5%-át meg nem haladhatja; a 3. §-ban felsorolt és az ipari czélokra szolgáló vizhasználatok után befolyt jövedelem fele része, az állami hozzájárulás megszünte után pedig annak egész összege, ugyszinte a tartalékalap kamatai hasonlóan a tartalékalap növelésére, illetőleg kiegészitésére forditandók addig, mig az alap a megállapitott magasságot, eléri.

A tartalékalap a társulat pénzeitől külön és akként kezelendő, hogy mindig rendelkezésre álljon.

19. § Jelen törvény hatálya alá tartozó társulat köteles összes épitkezéseinek tervét műszaki elbirálás és az állami hozzájárulás előzetes biztositása végett a földmivelésügyi ministernek bemutatni.

20. § Társulati öntöző munkálatok befejezése után azok állami fölülvizsgálatát a földmivelésügyi minister foganatosittatja; a társulat köteles a felülvizsgálatnál talált hiányokat pótolni, mulasztás esetén a hiányt a minister a társulat terhére pótoltatja.

21. § Jelen törvény alapján működő társulatoknál a földmivelésügyi minister jogositva van, a társulati öntöző müveknek jókarban tartására és felügyeletére szükséges összegnek a költségelőirányzatba való felvételét és a társulati tagokra eső összegeknek azokra való kivetését hivatalból elrendelni.

A társulatnak joga van ezen rendelet ellen annak vételétől számitott 15 nap alatt ugyanazon minister előtt felszólalni; ha azonban a minister ezen felszólalás daczára is ragaszkodnék rendeletéhez, a társulat azt nyomban végrehajtani köteles.

A társulati választmány tagjai kötelesek a megállapitott költségvetésbe felvett összeget a társulati tagokra kivetni és annak behajtásáról gondoskodni.

22. § Ha a jelen törvény alapján működő és az abban biztositott kedvezményeket élvező társulat kötelezettségeinek eleget nem tenne, vagy a minister által helyszini vizsgálat alapján szükségesnek jelzett munkákat a minister rendeletére a kellő időben meg nem inditaná vagy a kellő gyorsasággal végre nem hajtaná; a földmivelésügyi minister ezen kötelezettség teljesitésére, valamint a szükségesnek jelzett munkák végrehajtására záros határidőt tüz ki.

Ha a társulat kötelezettségének a kitüzött záros határidő alatt sem tenne eleget, a minister a munkák végrehajtásáról és fentartásáról a társulat terhére gondoskodik és az ekként végrehajtandó munkákra szükséges összegeknek a társulati érdekeltséget terhelő részét a végrehajtás meginditásakor azonnal a társulat kötelékébe tartozó holdak arányában kivetheti.

A minister által ily czélból kivetett összegek a társulati járulékok módjára hajtatnak be.

A beszedett járulékok a hozzájárulás arányában utólag helyesbitendők és kiegyenlitendők.

23. § Az alapitó tagok a megalakuláskor az öntöző társulat kötelékébe az 5. § szerint bejelentett területeik után a társulati évi költségeknek legalább felét viselik. A megalakulás után belépő tagok az alapitó tagokkal egyenlő elbánásban részesülnek és belépésüktől kezdve évenkint ugyanannyival járulnak hozzá a társulati közös költségekhez, a mennyit az alapitók viseltek a megfelelő években.

A holdankinti járulék sem az alapitó, sem a később belépő tagok területe után a felvett kölcsön teljes törlesztéséig az alakuláskor elvállalt holdankinti maximum fele alá nem szállhat.

A holdankinti évi járuléknak azonban a fokozatos csökkenés során is mindenesetre akkorának kell lennie, hogy abból a kölcsön évjáradékát fedezni lehessen.

A társulati terület után befizetett járulékból esetleg eredő többlet felett a közgyülés a földmivelésügyi minister hozzájárulásával határoz.

24. § Az előbbi szakasz szerint a társulati területek után befolyt járulékból, nemkülönben a társulat egyéb jövedelmeiből nem fedezhető évi költségeket az állam viseli.

A bejelentett, illetőleg bevont új területek után fizetett járulék összege az állami hozzájárulás csökkentésére forditandó.

Ha az állami hozzájárulás az eredetinek felére szállott alá, az ujonnan belépő területek után fizetett évi összeg felerészben az állam, felerészben a társulati tagok járulékainak leszállitására fordittatik.

25. § Egyéb vizi társulatoknál az öntözésnek a társulati feladatok közé való felvételét a közgyülés határozza el akkor, ha a tervben alapul vett vizmennyiséggel öntözhető terület legkevesebb egyharmada az öntözésből származó évi költségeknek legalább felét elvállalja.

Ez esetben az öntözési müvek kiépitését a társulat intézi, a fedezetről ugyancsak a társulat gondoskodik s általában a társulat teljesiti mindazt, a mi az öntöző érdekeltségnek külön öntöző társulattá szervezése esetén az öntöző társulat feladatát képezné.

Az öntözési járulékokat a társulattal szemben elsősorban aránylagosan azok viselik, a kiknek ingatlanai az öntözési müveletbe tartoznak. E járulékok ugyanoly módon hajthatók be, mint a társulat egyéb járulékai.

A mennyiben a társulatnak költségjárulékai dologi terhet képeznek, a társulat által öntözési czélra felvett kölcsön járadékai is ekképen terhelik az öntözött területet.

Egyébként az 1889:XXX. tc. alapján felvett kölcsönökre az idézett törvény és a jelen törvény II. fejezetének határozmányai irányadók.

Az öntözésre kötelezőleg bejelentett területek után befolyt évi járulékból, nemkülönben az öntöző érdekeltséget megillető egyéb jövedelemből nem fedezhető évi költséget a 24. §-ban megállapitott módon az állam viseli.

A mennyiben a társulatnak meglevő művei és munkálatai is felhasználtatnának az öntözés czéljaira; az öntözés terhére csakis azok átalakitásának illetőleg kiegészitésének és fentartásának többletköltségei számithatók fel.

Az öntözés érdekében alkalmazott külön személyzet dijait, eltérő egyezség hiányában, az öntöző érdekeltség viseli.

Egyéb kezelési költséggel az öntöző érdekeltség nem terhelhető.

A közgyülési határozat jelen törvény 4. §-ában körülirt általános műszaki terv, költségvetés és az öntöző érdekeltség kötelékébe bejelentett területekről összeállitott kimutatással a közgyülési határozat jóváhagyása és a jelen törvény szerinti kedvezmények biztositása végett a földmivelésügyi ministerhez bemutatandó.

Egyebekben pedig a jelen törvénynek az öntöző társulatokra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazással az ezen szervezettel biró érdekeltség viszonyaira is irányadók.

26. § Ha egyéb vizi társulatok alapszabályszerüleg vállalkoznak az előző szakaszban emlitett öntöző érdekeltség külön szervezése nélkül kizárólag öntözési érdekből csatornázási munkálatokat létesiteni; az állam az öntöző csatorna-létesités költségeihez az épitési tőke egy részének megfelelő és legfeljebb 50 évre terjedő évi járadékban járulhat hozzá.

A járadék nagyságát a földmivelésügyi minister állapitja meg.

A társulat az öntözés czéljaira tett befektetés költségének az öntözött terület tulajdonosaitól való haszon aránylagos megtéritését igényelheti, a befektetési költségből azonban az állami hozzájárulás összege levonandó s csak a fennmaradó költség megtéritése követelhető.

27. § A földmivelésügyi minister az államkincstár érdekeinek megóvása szempontjából a jelen törvény alapján müködő társulat mellé állandó biztost rendelhet ki, a kinek jogában áll a közgyüléseken és választmányi üléseken, nemkülönben a közgyülés és választmány által netán kiküldött külön bizottságok ülésein részt venni és az államkincstár érdekeivel ellenkező határozatokat megfelebbezni, sőt a minister elhatározásáig fel is függeszteni.

Az állam ezen külön képviseltetése az állami hozzájárulással egyidőben szünik meg.

Ezen külön képviseltetés költsége az államot terheli.

28. § Az állam által a 24-26. törvényszakaszok alapján elvállalandó hozzájárulás 1900. és 1901. évben 100. 000 koronán, 1902. évtől pedig évi 300. 000 koronán tul nem terjedhet. Az ezen czimen 1900. és 1901. évben felmerülő szükséglet a földmivelésügyi tárcza átmeneti kiadásainak illető fejezete alatt felvett, illetve felveendő hitelből fedezendő; a további évek szükséglete 100. 000 koronáig a fenti fejezet, a 200. 000 korona többlet pedig a vizi beruházások alatt előirányzandó hitel terhére lesz elszámolandó.

A vizi beruházási hitelnek részben öntözési czélokra történt igénybevételéből kifolyólag azonban a vizi beruházási hitelnek az 1895. évi XLVIII., illetőleg az 1898. évi XX. törvénycikkel megállapitott kerete és évi részletei nem emelhetők.

Ezen hitelből az állami hozzájárulás legfeljebb 50 év tartalmára engedélyezhető.

II. FEJEZET

Az öntöző társulatok kölcsönéről

29. § A jelen törvény alapján müködő öntöző társulatnak (6. és 25. §) az 1889. évi XXX. törvénycikk szerint felveendő kölcsönei esetében, a munkálati terv és költségvetés készitésére, valamint a munkálat végrehajtásának és karbantartásának ellenőrzésére nézve az 1889:XXX. törvénycikk 33. és 37. §-ainak rendelkezései helyett a jelen törvény megfelelő rendelkezései nyernek alkalmazást.

A hitelképesség határát az idézett törvénycikk 34. §-a szabja meg.

Az ugyanazon törvénycikk 36. §-ának első bekezdése által megszabott telekkönyvi kitüntetésben azt a körülményt kell feljegyezni, hogy az illető jószágtestet öntözési kölcsön terheli.

A) Közigazgatási eljárás

30. § A 29. §-ban érintett telekkönyvi kitüntetés végett az öntöző társulat, a megterhelendő jószágtestek közigazgatási megállapitását az illetékes alispánnál tartozik kérni.

A kérvényhez csatolandók:

a) eredetiben vagy hiteles másolatban a társulat alakuló közgyülésének jegyzőkönyve;

b) hiteles másolatban a földmivelésügyi minister által jóváhagyott társulati alapszabály;

c) eredetiben vagy hiteles másolatban a földmivelésügyi ministernek a társulat megalakulását jóváhagyó rendelete;

d) eredetiben vagy hiteles másolatban a kölcsön felvételére vonatkozó és a kormány jóváhagyási záradékával ellátott közgyülési határozat;

e) eredetiben vagy hiteles másolatokban a kölcsönadó hitelintézetnek az a határozata, melylyel a kölcsönt engedélyezte;

f) végül a megterhelendő jószágtesteknek térképe és összeirása két példányban, községi telekkönyvenként külön-külön összeállitva.

31. § I. A 30. § f) alatt emlitett térképen feltüntetendő:

a) minden egyes jószágtest, a mely, ha csak részben is, az öntözési müveletbe beleesik;

b) azon dülő telekkönyvi és közhasználati neve, a melyben a jószágtest, ha csak részben is, fekszik;

c) az a) alatti jószágtestekhez tartozó birtokrészletek telekkönyvi helyrajzi számai; a telekkönyvi tulajdonosoknak neve és az illető telekjegyzőkönyv száma.

II. Az összeirás a térképpel összhangzásban legyen s a következő rovatokat foglalja magában:

a) a jószágtest sorszáma, mely egyen kezdődik;

b) a telekkönyvi tulajdonos neve; ugyszintén foglalkozása vagy állása és lakása, a mennyiben ez utóbbi adatokat a társulat megtudhatta;

c) a telekjegyzőkönyv száma;

d) azon jószágtest telekkönyvi megjelölése, a mely, ha csak részben is, az öntözési müveletbe beleesik;

e) a jószágtestet alkotó birtokrészleteknek telekkönyvi helyrajzi száma;

f) azon dülőnek telekkönyvi és közhasználati neve, melyben a jószágtest, ha csak részben is, fekszik;

g) a telekkönyvi birtokrészleteknek a telekkönyvben kitett területe;

h) a jószágtestből az öntözésre bejelentett terület kat. holdakban;

i) az e) alatt érintett telekkönyvi birtokrészletekkel vagy legalább ezeknek területileg összefüggő mindegyik csoportjával azonos kataszteri birtokrészletek kataszteri helyrajzi számai;

j) észrevételek.

Ezen felül az összeirásban még egy rovat nyitandó, melyben a pénzügyigazgatóság utólag az i) alatt felsorolt kataszteri birtokrészleteknek kataszteri tiszta jövedelmét iktatja be. (35. §)

32. § Az alispán a beérkezett kérvényt a térkép és összeirás adatainak felülvizsgálása, az esetleg hibásan felvett adatoknak kiigazitása iránti javaslatának és általában fenforgó észrevételeinek megtétele végett a hatósági szakértőnek (1885:XXIII. tc.: 162. §) kiadja.

A hatósági szakértő köteles az előző bekezdésben érintett munkálat helyességére nézve - szükség esetén a telekkönyvek s a kataszteri munkálatok megtekintése, s a netán szükséges egyéb vizsgálat alapján is - részletes felvilágositást adni, és a mennyiben a munkálatot hibásnak találja, e részben a kiigazitás iránt kellően megokolt és kimeritő javaslatot tenni.

A szakértői nyilatkozat beérkezte után az alispán ezt, valamint a kérvényt mellékleteivel együtt az érdekeltekre nézve alkalmas helyen 30 napi közszemlére kiteszi. A kitett iratokat a jelzett 30 napon belül mindenki meg tekintheti s azokról másolatot vagy jegyzeteket készithet magának.

Az alispán egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben a felveendő kölcsönt ismerteti, a térkép és összeirás s az egyenkint felsorolt egyéb iratok kitételének helyét s a közszemle határidejének első s utolsó napját megjelöli és az összes érdekelteket felhivja, hogy a mennyiben a térkép s összeirás ellen kifogásuk van, ebbeli felszólalásukat a közszemle határideje alatt nála irásban annál inkább terjeszszék elő, mert különben az öntözési kölcsönnel megterhelendő jószágtestek közigazgatási megállapitása meghallgatásuk nélkül fog végbemenni.

Ha a hatósági szakértő a térképet s összeirást hibásnak találta és a kiigazitás iránt javaslatot tett, ezen körülmény a hirdetményben külön felemlitendő.

Az alispán a hirdetményt a társulatnak, az összeirásban megjelölt telekkönyvi tulajdonosoknak s az illető községi elöljáróságoknak kézbesittetni, s a hivatalos lapban és a törvényhatóság hivatalos közlönyében közzététeti. A kézbesités és hirlapi közzététel a közszemle határidejének kezdete előtt történjék.

33. § A közszemle határidejének leteltével az alispán a térképet s összeirást megállapitja.

Ha a társulati munkálat ellen a hatósági szakértő észrevételeket vagy valamelyik érdekelt fél a közszemle határideje alatt felszólalást adott be; az alispán a munkálat megállapitása előtt az ügyállást az illető feleknek meghallgatásával s a netalán szükséges egyéb nyomozat foganatositásával tisztázza s ebbeli eljárásához a hatósági szakértőt, a társulatot s az illető községi előljáróságot is mindenkor legalább 15 nappal a kitüzött határnap előtt meghivni tartozik.

A térkép s összeirás emez alispáni megállapitása közigazgatási uton (48. §) meg nem támadható s a megállapitás ez értelemben jogérvényes.

34. § Ha a jogérvényes megállapitás értelmében a társulati munkálat kiigazitást igényel, ezt az alispán a hatósági szakértő közbenjöttével végzi.

35. § A jogérvényes megállapitás s netán szükséges kiigazitás után az alispán a térkép s összeirás szabályszerüen kiállitott mindenik példányára záradékot vezet rá, melyben a kölcsönvevő társulat s a kölcsönadó hitelintézet megnevezése mellett tanusitja, hogy az illető térképet s összeirást, a jelen törvény értelmében jogérvényesen megállapitotta.

Az alispán az ekképen hitelesitett térkép és összeirás egyik példányát községi telekkönyvenként külön-külön szerkesztett megkeresés mellett az illetékes telekkönyvi hatósághoz átteszi a végből, hogy az a telekkönyvben a megfelelő jószágtesteknél a szabályszerü (29. §) kitüntetést eszközölje. A másik példányt pedig az illetékes pénzügyigazgatósághoz küldi át, mely az egyes kataszteri birtokrészletek kataszteri tiszta jövedelmét az összeirásnak e czélra szolgáló rovatába bejegyzi (31. §). Az alispán a térkép s összeirás jogérvényes megállapitásáról, valamint a telekkönyvi hatósághoz s a pénzügyigazgatósághoz történt áttételéről a netáni felszólalókat, az illető községi előljáróságokat és a társulatot értesiti.

A pénzügyigazgatóság, miután az összeirás illető rovatába a kat. tiszta jövedelmet bejegyezte s ennek megtörténtét az összeiráson tanusitotta, ezt a hozzá áttett térképpel együtt, a társulatnak kézbesitteti.

36. § Ha az öntözési mü kiterjesztésénél vagy bármely más oknál fogva a 29. §-ban érintett telekkönyvi kitüntetés utóbb oly jószágtestekre nézve válik szükségessé, melyeknél az a jogérvényes első térkép s összeirás alapján meg nem történt: az ebbeli közigazgatási eljárásra nézve a 30-35. §-ok megfelelő alkalmazást nyernek.

B) Birói eljárás

37. § A telekkönyvi hatóság az alispántól vett megkeresés (35-36. §) elintézésénél egyrészt a megkeresést, az ehhez mellékelt hiteles összeirásnak alakját s c-e) rovatainak tartalmát, másrészt az illető községi telekkönyv megfelelő adatait veszi alapul. Ehhez képest a telekkönyvi hatóság a megkeresést csak annyiban teljesitheti, a mennyiben a községi telekkönyvnek megfelelő számu (összeirás c) rovata) telekjegyzőkönyvében a megfelelő jószágtesti jelző (összeirás d) rovata) alatt mindazok a birtokrészletek foglaltatnak, melyek az összeirás e) rovata szerint e) jószágtesthez tartoznak; az összeirásban felsorolt ama jószágtestekre nézve, melyeknél e feltételek fenn nem forognak, a megkeresést az okok előadása mellett elutasitja.

38. § A telekkönyvi hatóság ama határozatában, melylyel a 37. §-ban érintett megkeresést elintézi, ugy azokat a jószágtesteket, melyekre nézve a megkeresésnek helyt ad, mint azokat a jószágtesteket is, melyekre nézve a megkeresést elutasitja, az összeirásban kitett telekjegyzőkönyvi szám és jószágtesti jelző szerint jelöli meg. Ha az a jószágtest, melyre nézve a megkeresésnek hely adatik, a telekkönyv szerint más birtokrészleteket is tartalmaz, mint a melyek az összeirás szerint hozzátartoznak: a határozat a birtokrészleteket is a telekkönyv szerint sorolja fel.

A mennyiben a megkeresés elutasitásának okát az a körülmény képezi hogy a jószágtest alkatrészeinek felsorolásában az összeirás és telekkönyv között a szükséges összhang hiányzik: a határozatban az eltérő két felsorolást teljesen elő kell adni.

39. § A telekkönyvi hatóság az elrendelt telekkönyvi kitüntetést az illető telekjegyzőkönyvnek birtoklapján foganatosittatja s e részben a szükséges utasitást a telekkönyvi hivatal számára már a határozatban megadja.

A mennyiben a határozat elutasitó, az elutasitás telekkönyvi feljegyzésének helye nincsen.

40. § A telekkönyvi hatóság határozatát a netán szükséges telekkönyvi bejegyzések foganatositása után a társulatnak s a kölcsönadó hitelintézetnek kézbesitteti.

Az egyes telekkönyvi tulajdonosok számára a határozatnak csupán az ő jószágtestükre vonatkozó kivonatát és ezt is csak annyiban kell kézbesiteni, a mennyiben az a 37. §-ban érintett megkeresésnek helyt ad.

Ha a telekkönyvi tulajdonos meghalt vagy lakása a telekkönyvi hatóság előtt ismeretlen, a határozatot a telekkönyvi tulajdonos részére kirendelendő ügygondnoknak kezéhez kell kézbesiteni.

Ha a kézbesités ügygondnoknak kezéhez történik, hirdetményi eljárásnak nincsen helye.

Egyébként a kézbesités módjára nézve az általános telekkönyvi szabályok nyernek alkalmazást.

41. § Ha a telekkönyvi hatóság határozatával telekkönyvi bejegyzéseket rendelt el, a bejegyzések teljesitéséről, ugy az összeirásra, mint a társulatnak és a kölcsönadó hitelintézetnek kézbesitendő határozatra bizonyitvány vezetendő; ebben ama telekjegyzőkönyvek felsorolása mellett, melyekben a bejegyzés megtörtént, a bejegyzések megtörténte csak általánosan bizonyittatik.

Ha az összeirás egyazon telekjegyzőkönyvből több jószágtestet sorol fel s a telekkönyvi bejegyzés nem minden felsorolt jószágtestnél történt meg: a bizonyitványban azokat a jószágtesteket is tüzetesen meg kell jelölni, melyeknél a bejegyzés megtörtént.

42. § Ha a hitelintézet az elrendelt telekkönyvi bejegyzések alapján a társulatnak kölcsönt ad, az elrendelt bejegyzések telekkönyvi foganatositásáról, kiküldött közege utján, a társulat költségén szerezhet magának meggyőződést.

43. § A kinek a telekkönyvi hatóság határozata kézbesitendő, az felebbvitellel élhet ellene.

Az előbirósági határozatot megváltoztató másodbirósági határozattal elrendelt telekkönyvi bejegyzés, a másodbirósági határozat jogerőre emelkedése előtt nem foganatositható. A jogerőre emelkedést a telekkönyvi hatóság hivatalból nyilvántartja.

A felsőbirósági határozat a társulatnak s a másik érdekelt félnek, valamint a kölcsönadó hitelintézetnek szabályszerüen kézbesitendő.

Ha a jogerős felsőbirósági határozat folytán a telekkönyvbe bejegyzések történnek, az ebbeli változás a társulattal, a másik érdekelt féllel és a kölcsönadó hitelintézettel, a telekkönyvi hivatal által kiállitott s lehetőleg a birói határozat illető kiadmányára vezetett bejegyzési bizonyitvány utján közlendő. Egyuttal az összeirásra vezetett bejegyzési bizonyitvány egy, az összeirásra folytatólag rávezetendő záradékban megfelelő helyesbitést, illetőleg kiegészitést nyer.

A felebbvitel tekintetében egyébiránt az általános telekkönyvi szabályok irányadók.

44. § A 29. §-ban érintett telekkönyvi kitüntetés a kölcsön biztositékául szolgáló összes jószágtesteknél a kölcsönadó hitelintézet szabályszerü nyugtatványa vagy törlési nyilatkozata alapján bármely érdekelt fél kérelmére töröltetik.

Ha a kölcsön fenmaradása mellett, a törlés nem valamennyi jószágtestre nézve kivántatik; ahhoz az öntöző társulatnak szabályszerü alakban nyilvánitott s a földmivelésügyi minister által helybenhagyott hozzájárulása is szükséges.

45. § Ha telekkönyvi tulajdonos a kölcsön után a jószágtestére eső évjáradékkal hátralékban nincsen, akkor kivánhatja, hogy a még fennálló kölcsönkövetelésből, az ő jószágtestére eső s a hitelintézet által kimutatandó tőkeösszeget, az egész kölcsön törlesztése előtt is visszafizethesse s hogy e visszafizetésről a kölcsönadó hitelintézet neki megfelelő nyilatkozatot állitson ki, a melynek alapján a visszafizetést az illető telekjegyzőkönyvben feljegyeztethesse.

Ha a hitelintézet a visszafizetést elfogadni s a megfelelő nyilatkozatot kiadni vonakodik, a telekkönyvi tulajdonos ebbeli jogát a jószágtestére eső tőkekövetelési összeg birói letétbe helyezése mellett birói uton is érvényesitheti.

Eme tőkekövetelési összeg a kölcsönadó hitelintézet által az 1889. évi XXX. tc. alapján kibocsátott és névértékben számitandó záloglevelekben teendő le.

46. § A 37-45. §-okban körülirt birói eljárásnak egyéb részleteit az igazságügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg kiadott rendeletben szabályozza, s kiadott rendeletét ugyanez uton módosithatja s kiegészitheti.

47. § Az öntöző társulat tagja a jószágtestére a 29. § szerint vezetett telekkönyvi kitüntetés törlésének megengedését követelheti a társulattól s a kölcsönadó hitelintézettől, ha az emlitett s a biztositéki kötelékből kibocsátandó jószágtest helyett biztositékul e jószágtest kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosát a kölcsönadó hitelintézet által az 1889:XXX. törvénycikk alapján kibocsátott és névértékben számitandó záloglevelekben a hitelintézetnél leteszi. Ha a hitelintézet e letétet elfogadni vonakodik, az birói letétként helyezhető őrizetbe.

48. § Ha a 29. §-ban érintett telekkönyvi kitüntetés oly jószágtestre nézve történt, melynek egy része sem esik az öntözési müveletbe: az ezen telekkönyvi kitüntetés által jogaiban sértett fél a törvény rendes utján követheti a sérelmes telekkönyvi kitüntetésnek kitörlését; ugyancsak követelheti a telekkönyvi kitüntetés törlését az is, ki a 15. § alapján a társulat kötelékéből kibocsáttatik, illetve kirekesztetik.

49. § Ha a kölcsön telekkönyvi kitüntetése a 48. § alapján valamely jószágtestnél töröltetik s ha ennek folytán a biztositékul szolgáló jószágtestek kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosa a kölcsönből még fennálló tőkekövetelésnek és netáni hátralékos járulékainak magasságát el nem éri: a kölcsönadó hitelintézet a társulattól követelheti, hogy a hiányt nála készpénzben vagy a hitelintézet által az 1889:XXX. tc. alapján kibocsátott s névértékben számitandó záloglevelekben letegye.

A mennyiben a társulat a hitelintézet által kivánt letételt harmincz napon belül nem teljesiti: a hitelintézet kivánatára a földmivelésügyi minister gondoskodik arról, hogy a szükséges összeg a legközelebbi társulati költségvetésbe felvétessék, a tagokra a rendes évi járulékkal együtt kivettessék, illetőleg behajtassék s a hitelintézetnek átadassék. - A hitelintézet az ekként befolyt készpénzt az 1889. évi XXX. tc. alapján kibocsátott záloglevelek beszerzésére forditja s a beszerzett zálogleveleket letétként kezeli.

A mint a kölcsön biztositékául szolgáló jószágtestek kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosa a kölcsönből még fennálló tőkekövetelésnek magasságát eléri: a letét a társulatnak kiadandó.

III. FEJEZET

Zárhatározatok

50. § A hol a jelen törvényben alispánról van szó, ott városi törvényhatóságra nézve a polgármester, a hol a telekjegyzőkönyv van emlitve, ott a telekjegyzökönyvi betétek közzététele esetén telekkönyvi betét, s végül a hol jószágtest emlittetik, ott telekkönyvi jószágtest értendő.

51. § Közérdekü öntöző társulatok alakulásáról és az állami hozzájárulás biztositásáról a törvényhozásnak esetről-esetre jelentés teendő.

52. § Jelen törvény a törvénytárban megjelenése napján lép életbe és annak a pénzügyi és igazságügyi ministerrel való egyetértő végrehajtásával a földmivelésügyi minister bizatik meg.