1902. évi IX. törvénycikk

a dunántuli helyi érdekü vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése és e vasutvonalak szállitási adómentességének a zalavölgyi helyi érdekü vasut szállítási adómentességének egységes időtartamban való megállapitása tárgyában * 

1. § A dunántuli helyi érdekü vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Az előző §. rendelkezéséből kifolyólag a dunántúli helyi érdekü vasut részvénytársaság vonalaira, valamint az ezen vasutvonalakkal 1915. évi deczember hó 31-ig üzleti, forgalmi és díjszabási szempontból egyesült zalavölgyi helyi érdekü vasutra nézve az 1880. évi XXXI. tc. 6. §-a értelmében biztositott szállitási adómentességek lejárati idejének egységesitése tudomásul vétetik, s ehhez képest a zalavölgyi helyi érdekű vasut szállítási adómentességének lejárati ideje 1900. évi augusztus hó 12-ében állapittatik meg.

3. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A dunántuli helyi érdekü gőzmozdonyu vasutra vonatkozó egyesitett engedélyokirat

1. § Ezen engedélyokirat értelmében a dunántuli helyi érdekü vasutrészvénytársaság Budapesten, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokában levő következő vasutvonalakat, ugymint:

1. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a alapján az Ő cs. és apostoli királyi Felségének Bécsben, 1888. évi márczius hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán, a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1888. évi márczius hó 26-án 13.577 szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett bobajánosháza-sümegi helyi érdekű vasutvonalat;

2. az 1889. évi XXXV. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1889. évi julius hó 3-án ad 20.496. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett csáktornya-zalaszentivánukki helyi érdekü vasutat; és annak türje-zala-szt. -gróthi szárnyvonalát;

3. az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a és Ő. cs. és apostoli királyi Felségének Bécsben 1890. évi április hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1890. évi április hó 28-án 24.857. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett sümegtapolczai helyi érdekű vasutvonalat és végül

4. az 1890. évi XXXIII. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1890. évi július hó 1-én 39.792. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett pozsony-szombathelyi helyi édekü vasutat; dunántuli helyi érdekü gőzmozdonyu vasut elnevezés alatt egységes vasuthálózatként az alábbi feltételek mellett és a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzemben tartsa.

Ezen engedélyokirat kiadásával egyidejüleg a fentebb idézett engedélyokiratok, valamint a csáktornya-zalaszentiván-ukki helyi érdekü vasut engedélyokiratához a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1891. évi május hó 8-án 28.834. szám alatt kiadott engedélyokirat-függelék is hatályukat vesztik.

2. § A nevezett engedélyes részvénytársaság részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. tc. a helyi érdekü vasutakra nézve megszabtak; viszont engedélyes részvénytársaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre, kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi ápril hó 20-án, illetve julius hó 8-án az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk értelmében hatályában fentartott 1851. évi vasuti üzletrentartáshoz annyiban; a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedte;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz; és végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő; kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve, illetve minősége, a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélye nélkül egyáltalában le nem szállitható, épugy, a mint az épitkezések minden megváltoztatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel és alapon kivánt módositásokat és kiegészítéseket foganatositani.

4. § A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzleti czéljaira az 1881. évi XLI: t. -czikk szerinti kisajátítási jog engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. § Az állami tulajdont képező pozsonyi vasuti Dunahidra, illetve ahhoz Pozsony felől csatlakozó vonalrészek, ideértve a pozsonyi állomást és a Dunához vezető szárnyvágányt is, a vasutüzleti használati jog a jelen engedélyokirat korlátai között s az engedély egész tartamára engedélyes részvénytársaságnak díjtalanul biztosittatik; és megállapittatik, hogy a pozsony-szombathelyi helyi érdekü vasutvonal állami megváltása esetén az engedélyokirat szerinti tényleges tőke a Dunahidra, illetve vasuti tartozékaira forditott költségek levonása nélkül lesz számitásba veendő.

6. § A m. kir. államvasutak Pozsony-Ujváros, Hegyeshalom, Porpácz és Boba állomásaihoz, továbbá a cs. kir. szab. déli vaspálya Csáktornya és Zala-Szent-Iván, végül a győr-sopron-ebenfurti vasut Csorna állomásaihoz való csatlakozás és ezen állomások, illetve a porpácz-szombathelyi vonal együttes használata iránt a fennálló szerződések irányadók.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne; az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

7. § Az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalak tényleges tőkéje 19,866.000 korona, azaz: Tizenkilenczmilliónyolcszázhatvanhatezer koronában állapittatik meg. Ezen tényleges tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes részvénytársaság összesen 1.312.200 koronát, tartalékalap képzésére pedig 330.000 koronát forditott.

A tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg; a tartalékalap pedig csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

8. § Az engedélyes részvénytársaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

9. § Az engedélyezési biztositékoknak a m. kir. központi állampénztárban ez idő szerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályán műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók; önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ezen biztosíték-részleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, mi által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintik.

10. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi.

11. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban lévő II-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes részvénytársaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.

b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kg.-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg. és kilométerenként 0.80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad suly nem követelhető.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru-osztályba 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1. 20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1.00 fillér dijtétel mellett szállitandó.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Az áruk osztályozása s a többi szállítási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. szállitására és viteldijaira nézve a magy. kir. államvasutak vonalain fennálló- határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az egyesitett vonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes részvénytársaság meghallgatása mellett az dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.

Engedélyes részvénytársaság a vasut üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes részvénytársaság:

1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy külföldi czíkkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy az átmeneti forgalomban, - illetve a Pozsonyból helyben és átmenetileg a m. kir. államvasutak vonalaira és az ellenkező irányban mozgó forgalmat is - a tarifák felállitásának jogát engedélyes részvénytársaság a m. kir. államvasutakra ruházza át;

5. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el; a minister kivánatára engedélyes részvénytársaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint a mely százalékarányban az a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magy. kir. államvasutak érdekelve, vannak, engedélyes részvénytársaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállításához a magyar kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomásai közötti forgalom kivételével a kereskedelemügyi magy. kir. minister kivánatára csatlakozni fog.

12. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes részvénytársaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy minkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.

13. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

14. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a csász. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebb határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság azon határozmányok- és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes részvénytársaság szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes részvénytársaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, amelyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására az 1868. évi XI. tc. 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

15. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutak használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

16. § Az engedélyes részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar kir. minister kivánatára a magy. kir. postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magy. kir. minister rendeleti úton állapitotta meg.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

17. § Engedélyes részvénytársaság az 1888. évi XXXI. tc. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasut területén felállithassa, a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasut területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes részvénytársaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. tc. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határományaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.

Engedélyes részvénytársaság a vasutvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes részvénytársaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes részvénytársaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel; engedélyes részvénytársaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. tc. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által; állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes részvénytársaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

18. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalak valamelyikén annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyet a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes részvénytársaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Az engedélyes részvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépiteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenkint 28.000 koronát meghalad.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes részvénytársaságtól csak 1959. év végéig követelhető.

19. § Az engedélyes részvénytársaság köteles az engedélyezett vasut üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü a felügyeleti hatóságok által kivánt statistikai adatot beszolgáltatni.

20. § Engedélyes részvénytársaság alaptőkéjét, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteket, ezek arányát, árfolyamát, ugyszintén az alaptőke törlesztésének módozatát az 1888. évi IV. tc. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.

A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő; s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

A kétnemü részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

A részvénytársaság alapszabályai, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében a kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

21. § A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával az 1979. évi november hó 29-én jár le.

Ezen idő leteltével a vasut és annak összes tartozésai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében általában az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülírt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1919. évi november hó 29-ike állapittatik meg.

Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken levő őr és felvigyázó házakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelemi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

22. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1919. évi november hó 29-ig biztosittatik; ellenben megállapittatik, hogy a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) az összes vonalakra vonatkozólag 1900. évi augusztus hó 12-én járt le.

23. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyüléseken részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

24. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyes részvénytársaságot jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyes részvénytársaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes részvénytársaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton be fog hajtatni.

Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyes részvénytársaság ezen biztositékot az eredeti összegre a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokban és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részvénytársaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes részvénytársaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kvül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes részvénytársaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyest terhelendi.

25. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.