1. § A budapest-esztergom-füzitő helyi érdekü vasut részvénytársaság egyes vonalaira vonatkozólag kiadott engedélyokiratok egyesitése iránt előterjesztett s a társaság összes vonalaira kiterjedő engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való kihirdetése napján lép életbe, és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
Az 1. § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő:
A budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü gőzmozdonyu vasut egyesitett engedélyokirata
Az esztergom-almásfüzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság, a budapest-esztergomi helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyeseivel kötött, és a kereskedelemügyi m. kir. minister 1897. évi márczius hó 23-án 18,658 szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott szerződés alapján, a budapest-esztergomi helyi érdekü vasutnak és doroghi szárnyvonalának épitése és üzleti engedélyét megszerezvén; ez alapon alapszabályainak kormányhatóságilag is jóváhagyott módositásával, budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársasággá (Esztergomi szénvasut) alakult át és mint ilyen aziránt folyamodott, hogy a tulajdonában immár egyesitett vasutvonalak engedélyezésére vonatkozó okiratok egyidejü hatályon kivül helyezése mellett, összes vonalaira egységes engedélyokirat adassék ki.
A budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság ezen kérelme indokoltnak találtatván, a társaság részére az alábbi 1. §-ban felsorolt összes vonalaira nézve, a jelen
Engedélyokirat
adatik ki:
1. § Ezen okirat értelmében a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság, mint engedélyes, a birtokában levő következő vonalakra, ugymint:
1. az 1890. évi XXXIV. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1890. évi julius hó 1-én 39.749. sz. alatt kiadott engedélyokmánynyal (Rendeletek Tára 1890. évi folyam 122. tétel) engedélyezett, és Esztergomtól a m. kir. államvasutak almásfüzitői állomásáig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutvonalra;
2. az alább idézett engedélyokmányhoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1891. évi november hó 14-én Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1891. évi november hó 23-én 75.466. szám alatt kiadott függelékkel (Rendeletek Tára 1891. évi folyam 217. tétel) engedélyezett, s az 1. alatt emlitett helyi érdekü vasut Tokod állomásából kizárólag, az Annavölgy torkolatáig (Pálinkaházig) vezető szárnyvonalra; - továbbá
3. ugyancsak a fentebb idézett engedélyokmányhoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1894. évi augusztus hó 22-én Ischlben kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1894. évi szeptember hó 14-én 63.900. szám alatt kiadott II. Függelék (Rendeletek Tára 1894. évi folyam 234. tétel) értelmében, a tokodi állomás közelében, a nyilt pályából kiágazólag, az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és iparvállalat tokodi szénaknájához létesitett, vontató vágányra;
4. az 1893. évi XL. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1894. évi január hó 16-án 97. 881/93. szám alatt kiadott engedélyokirattal (Rendeletek Tára 1894. évi folyam 31. tétel) engedélyezett, s a m. kir. államvasutak budapest-angyalföldi állomásából kiágazólag Tokod, illetve Kenyérmező állomásokig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutvonalra, végül:
5. a most emlitett engedélyokirathoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1896. évi augusztus hó 8-án Ischlben kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1896. évi augusztus hó 22-én 54.072 szám alatt kiadott függelékkel (Rendeletek tára 1896. évi folyam 213. tétel) engedélyezett, és Dorogh állomásból kizárólag a doroghi Drasche-féle kőszénbánya-telepig vezető szárnyvonalra, -
engedélyt kap és kötelezettséget vállal az iránt, hogy a felsorolt vonalakat az alábbi feltételek alatt, s a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt közforgalmu helyi érdekü vasutként szakadatlanul üzletben tartja.
Ezen engedélyokirat kiadásával a fentebb idézett engedélyezési iratok hatályukat vesztik.
2. § A budapest-esztergomi helyi érdekü vasutra vonatkozólag 1894. évi január hó 16-án 97.881. szám alatt kiadott engedélyokirat 1. §-ának második bekezdésében foglalt azon jogositvány, miszerint a vasut engedélyese részére más vállalkozókkal szemben a budapest-esztergomi vasutvonal üzletének megnyitása napjától számitott 10 év tartamára egyenlő feltételek alatt előjog biztosittatik minden oly vasutvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná, a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság, mint jogutód javára budapest-esztergomi vonalát illetőleg érvényben továbbra is fentartatik, s egyuttal megállapittatik, hogy a jelzett előjog 1905. évi november 17-ik napján szünik meg.
3. § A nevezett engedélyes részvénytársaság részére a jelen engedélyokirat értelmében s az engedélyes részvénytársaság jogelődeire nézve érvényben állott mértékben és terjedelemben továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. tc. és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. tc. a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes részvénytársaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) jelen engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi jolius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezéi szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. tc. 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött és az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak határozmányaihoz; és végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
4. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő -, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épktkezések és berendezések mérve minősége a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzökönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.
5. § A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1884. évi XLI. tc. szerinti kisajátitási jog engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
6. § A budapest-esztergomi vonalon a Duna folyam felett épitett hid, a budapest-angyalföld-óbudai csatlakozó vonalrésszel együtt, állami tulajdont képez, és mint ilyen telekkönyveztetik.
A részvénytársaságnak azonban erre a hidra, s az emlitett vonalrészre nézve, a vasutüzleti használati jog, a jelen engedélyokirat korlátai között és az engedély egész tartamára, telekkönyvileg dijtalanul biztosittatik és megállapittatik, hogy az állami megváltási jog érvényesitése esetén, a jelen engedélyokirat 8. §-a szerinti tényleges épitési és üzletberendezési tőke a Dunahid és a csatlakozó vonalrész épitési és felszerelési költségeinek levonása nélkül lesz számitásba veendő.
7. § A m. kir. államvasutak Budapest-angyalföldi és Almás-füzitői állomásaihoz való csatlakozás és ezen állomások, illetve csatlakozó vonalrészek együttes használata iránt a fennálló szerződések határozatai irányadók.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes részvénytársaság csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes részvénytársaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
8. § Az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalaknak a forgalmi eszközök beszerzésére forditott 729.800, azaz: hétszázhuszonkilenczezernyolcszáz koronának, valamint az eredetileg 216.000, azaz kétszáztizenhatezer koronában megállapitott és beruházhási czélokra már felhasznált tartalékalapnak betudásával összesen 17,383.400 koronát tevő tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje további beruházási czélokra 900.000 koronával felemeltetik és ehhez képest a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 18,283.400 K. azaz: tizennyolcmilliókétszáznyolczvanháromezernégyszáz koronában állapittatik meg.
Ezen tőkeemelésnek megfelelően jogositva leend a részvénytársaság alaptőkéjét 1,125.000, azaz: egymilliószázhuszonötezer korona névleges értékü elsőbbségi részvény kibocsátása utján 22,438.600, azaz: huszonnkétmilliónégyszázharmincznyolczezerhatszáz koronára felemelni.
A fentiek értelmében beruházási czélokra engedélyezett 900.000 korona készpénzben, illetőleg az e czimen kibocsátandó 1,125.000 K névértékü elsőbbségi részvényekben a beruházási tartalékalapba helyezendő. - A tartalékba helyezett elsőbbségi részvények után rendeltetésszerü felhasználásukig osztalék nem fizetendő.
E tartaléktőke, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől estenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
9. § Az engedélyes részvénytársaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
10. § A fenti 1. §-ban megjelölt vonalak után letett engedélyezési biztositékoknak még ki nem adott részei, a m. kir. központi állampénztárban letétként kezeltetnek.
Az engedélyezési biztositékok ezen részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ezen biztositék-részleteket az illető hiányok pótlására felhasználni; mi által az alábbi 25. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
11. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. tc. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
12. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban lévő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyes részvénytársaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kgr. -nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kgr. - és kilométerenként 0.80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. - Uti podgyásznál szabad suly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő-állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vaonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. db. áruosztályban 1.80 fillér, a II. mérsékelt db. áruosztályban 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kgr. - és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximális viteldij gyanánt kocsirakományokban feladásra kerülő élő-állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő-állatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 8. §-ban megállapitott tényleges épitési és üzletberendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes részvénytársaság meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az egyesitett vasutvonalakra is révényes leend.
Az engedélyes részvénytársaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes részvénytársaság:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknél is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy az átmeneti és csatlakozási forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyes részvénytársaság a m. kir. államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy az ezen forgalmakban felállitandó közvetlen dijtételek az egyszeri kezelési illeték és adó előzetes levonása után a helyi érdekü vasut és a m. kir. államvasutak között a befutott kilométerek arányában lesznek felosztandók; mi mellett azonban a helyi érdekü vasutnak a vonalára eső dijrészletekből a m. kir. államvasutakat az üzemkezelési szerződés alapján az üzemkezelés fejében megillető önköltségi dijak levonása után kilométer- és 100 kilogammonként legalább 0.20 fillérnyi tiszta bevétel fizetendő ki, kiköttetvén, hogy a m. kir. államvasutak Budapesten tul fekvő állomásaikra nem fognak oly alacsony dijtételeket felállitani, melyek a helyi érdekü vasut Budapest helybeli forgalmára visszahatást gyakorolhatnának;
5. hogy a m. kir. államvasutakat feljogositja az egyesitett vasutvonalakat az átmeneti forgalom czéljaira tetszése szerint kisegitő utirányként igénybe venni és pedig olyképen, hogy az ez alapon a helyi érdekü vasut vonalán át vezetendő forgalomból engedélyes részvénytársaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye, mely pályahasználati dij engedélyes részvénytársaság meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. minister által fog egyoldalulag megállapittatni;
6. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el; a minister kivánatára engedélyes részvénytársaság saját illető ösztöndijtételeit ugyanolyan százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
7. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes részvénytársaság közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
8. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fog.
Mindezen kötelezettségek ellenében engedélyes részvénytársaság biztosittatik:
a) hogy oly dijszabási kedvezményekben, melyek a jelen engedélyokirat tárgyát képező helyi érdekü vasut budapest-esztergomi vonalrészével versenyző vonalak épitését elősegiteni alkalmasak lehetnének, a m. kir. államvasutak más vállalkozókat nem fognak részesiteni és
b) hogy abban az esetben, ha a helyi érdekü vasut budapest-esztergomi vonalrészével versenyző vonal állami költségen épittetnék ki, a m. kir. államvasutak az engedélyes részvénytársaság vonala ellenében versenyt nem fognak támasztani; önként értetődvén, hogy az engedélyes részvénytársaság sem fogja a helyi érdekü vasutat a m. kir. államvasutak ellen versenyre felhasználni.
13. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes részvénytársaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolgás növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
14. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
15. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalakra érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság azon határományok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministrium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes részvénytársaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes részvénytársaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. tc. -ben megállapitvák.
16. § Az állami tisztviselők, hivatalonok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
17. § Az engedélyes részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalakon vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára, a m. kir. postát szállitani köteles.
A postaszállitás feltételit az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton állapitja meg.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
18. § Engedélyes részvénytársaság az 1888. évi XXXI. tc. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonalai mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasut területén felállithassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükségeshez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasut területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes részvénytársaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. tc. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentul kibocsátandó rendelekhez.
Engedélyes részvénytársaság a vasutvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek.
Uj épitkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes részvénytársaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek területébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esete mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes részvénytársaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel; engedélyes részvénytársaság az állami- és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonal hossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. tc. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. - Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes részvénytársaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.
19. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. miniszter részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csak engedélyes részvénytársaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Az engedélyes részvénytársaság köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére vasutjának egész hosszában a második vágányt minden kártalanitás nélkül kiépiteni, mihelyt az évi elegy-bevétel kilométerenként 32.000 koronát meghalad.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes részvénytársaságtól csak 1962. évi augusztus hó 31-éig követelhető.
20. § Az engedélyes részvénytársaság köteles az egyesitett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.
21. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, azok arányának, árfolyamának, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve az 1888. évi IV. törvénycikk 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelembe tartása mellett a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A pálya tiszta jövedeleméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka fedeztetik s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A kétnemü részvények tulajdonsai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A részvénytársaság alapszabályai és ezek minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt változtatások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 8. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alábbi megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
22. § A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1982. évi augusztus hó 31-én jár le.
Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai azokat teljesen jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalaknak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IX. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében általában az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ának 2. bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett (8) a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1902. évi augusztus hó 31-éig gyakorolható.
Ezen időponton túl az idézett szakaszban körülirt 7 évi tiszta jövedelem képezendi a megváltás alapját. Az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1922. évi augusztus hó 31-ike állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamosjelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
23. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 3. § első bekezdéséből kifolyólag:
a) az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1922. évi augusztus hó 31-éig és
b) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. tc. 6. §) 1902. évi augusztus hó 31-éig terjedő időtartamra biztosittatik.
24. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fenntartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
25. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyes részvénytársaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyes részvénytársaságok kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20. 000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes részvénytársaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtani.
Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letében levő engedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyes részvénytársaság ezen biztositékot a levonás napjától számitott 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részvénytársaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes részvénytársaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén vagy ha az engedélyes részvénytársaság a vasutvonalak üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg: önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes részvénytársaságot terhelendi.
26. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.
