1904. évi XXV. törvénycikk

a kőrös-belovári és belovár-verőczei helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában * 

1. § A kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonában levő kőrös-belovári és belovár-verőczei vasutvonalakra vonatkozó engedélyokiratok egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jováhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az Országos Törvénytárban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A jelen törvény 1. §-ában emlitett engedélyokirat szövege a következő:

A kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekü gőzmozdonyu vasut egyesitett engedélyokirata

A kőrös-belovári helyi érdekü vasut részvénytársaság a belovár-verőczei helyi érdekü gőzmozdonyu vasut épitési és üzleti engedélyét megszerezvén, ez alapon alapszabályainak kormányhatóságilag jóváhagyott módositásával kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársasággá alakult át; és mint ilyen az iránt folyamodott, hogy egyrészt a tulajdonában immár egyesitett kőrös-belovári, illetve belovár-verőczei helyi érdekü vasutak engedélyezésére vonatkozó okiratok egyidejü hatályon kivül helyezése mellett, összes kiépitett vonalaira egységes engedélyokirat adassék ki; másrészt pedig a Belovár állomástól a belovári gőzmalomig vezetendő s a változott viszonyok folytán feleslegessé vált szárnyvonal megépitésének kötelezettsége alól mentessék fel.

A kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaság ezen kérelmei indokoltaknak találtatván, a részvénytársaság részére az alábbi 1. §-ban felsorolt összes vonalaira nézve a jelen egyesitett engedélyokirat adatik ki:

1. § Ezen engedélyokirat értelmében a kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokában levő összes vasutvonalakat, úgymint:

a) a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1893. évi április hó 12-én 26. 195. sz. alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett és a m. kir. államvasutak Kőrös állomásától kiágazólag Belovárig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat és

b) az 1899. évi XI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1899. évi junius hó 20-án 35,209. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett és Belovár állomástól a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut Verőcze állomásáig vezető fővonalból, továbbá ennek Misulinovac állomásától az Eduard tárnához és a József tárnához vezető szárnyvonalakból álló helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat egységes vasuthálózatként, az alábbi feltételek mellett és a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

A helyi érdekü vasutrészvénytársaság egyuttal a fentebbi b) pontban jelzett engedélyokirat értelmében a Belovár állomástól a belovári gőzmalomig vezetendő, de a változott viszonyok folytán feleslegessé vált, szárnyvonal megépitésének kötelezettsége alól felmentetik.

Ezen egyesitett engedélyokirat kiadásával egyidejüleg a fentebb idézett engedélyokiratok hatályukat vesztik.

2. § A nevezett engedélyes részvénytársaság részére a jelen egységes engedélyokirat értelmében továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes részvénytársaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban; a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat és pótlékainak határozmányaihoz, és végre

d) minden egyéb, már érvényben álló, vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak már kiépitve és forgalomban lévén, - azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, - kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállitott építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható; épugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.

4. § A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. § A m. kir. államvasutak Kőrös, valamint a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut Verőcze állomásához való csatlakozás, továbbá a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt a fennálló szerződések határozmányai irányadók.

Abban az esetben, ha Barcstól Belováron át a magyar kir. államvasutak zákány-zágrábi vonalának Gradec állomásáig, vagy annak valamely alkalmas más pontjáig közforgalmu gőzmozdonyu vasut engedélyeztetnék, ennek a vasutnak engedélyese részére a Pitomaca állomástól Belováron át és Szt-Iván-Zsabno állomáson tul a 8. 7 km. -nél létesitendő kiágazásig terjedő vonalszakasz együttes használata (peage-jog) már most biztosittatik.

A mennyiben pedig a barcs-belovár-gradeci vasuti összeköttetés létesitésével az állam a pitomacai állomástól egész a szent-iván-zsabnói állomáson tul, a 8. 7 km. -nél létesitendő kiágazásig terjedő és mint az emlitett barcs-belovár-gradeci vasutvonallal ugyanazon irányban haladó vonalrészt az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) pontja értelmében s a jelen engedélyokirat 20. §-a alapján megváltaná; viszont az engedélyes részvénytársaság részére is a megváltott vonalrész együttes használata (peage-jog) az engedély további egész tartamára biztosittatik; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek tartatván fenn az együttes használat feltételeinek megállapitása.

Engedélyes részvénytársaság a barcs-pakráczi helyi érdekü vasut barcs-verőczei vonalrészére vonatkozó együttes használati jog megszerzése iránt a pálya-tulajdonossal a kereskedelemügyi m. kir. minister e részbeni felhivására és a nevezett minister jóváhagyásának fentartásával egyezségre fog lépni; s a mennyiben megegyezésre jutnia nem sikerülne, az együttes használat feltételeit és módozatait a jelen engedélyokirat 2. §-ának b) pontjában idézett engedélyezési szabályrendelet 10. §-ának g) pontja értelmében mindkét félre kötelezőleg a kereskedelemügyi m. kir. minister állapitja meg.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben ez állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes részvénytársaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöthetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 8. 092,400 K, azaz nyolczmilliókilenczvenkettőezernégyszáz koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes részvénytársaság összesen 500,100 koronát forditott.

Tekintettel jelen engedélyokirat 20. §-ára megállapittatik, hogy a tényleges épitési és üzletberendezési tőkéből a pitomacai állomástól Belováron át egészen a Szent-Iván-Zsabnó állomáson tul a 8. 7 km-nél létesitendő kiágazási pontig terjedő vonalrésze (3. 648,600+1. 520,000) összesen 5. 168,600 K tényleges épitési és üzletberendezési költség esik; megjegyezvén, hogy ebben az összegben a pálya és a tartozékának, nemkülönben felszerelésének költsége is bennfoglaltatik, ellenben sem a forgalmi eszközök, sem az Eduard-tárnai, illetve József-tárnai szárnyvonalak, végül sem a tartalékalapok czimén abban mi sem szerepel.

Az eredetileg 100,000 K-ban megállapitott és részben már felhasznált tartaléktőke, valamint a jelen engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg továbbra is csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kiérendő engedély alapján lesz felhasználható.

A belovári állomástól a belovári gőzmalomig tervezett szárnyvonal megépitésének kötelezettsége alól engedélyes társaság a fenti 1-ső §-a értelmében felmentetvén; ezen szárnyvonal 165,000 K-t tevő tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének megfelelő összeg 78%-os kibocsátási árfolyammal számitott elsőbbségi részvényekben, összesen tehát 211,600 K névértékü elsőbbségi részvény szintén tartalékalapba helyezendő és a kereskedelemügyi magyar kir. minister engedélyének előzetes kikérése mellett, ugyancsak a pálya jövedelmezőségét fokozó hasznos beruházásokra forditandó.

A tartalékalapban levő elsőbbségi részvények rendeltetés szerint felhasználásukig osztalékban nem részesülnek.

7. § Az engedélyes részvénytársaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ez idő szerint még letétben kezelt egyes részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók; önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ezen biztositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.

9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. tc. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.

10. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:

a) a személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillére szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok, legalább is az első rangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes részvénytársaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér dijtétel szedhető be.

b) Utipodgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kg. -nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg. és kilométerenkint 0. 80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Utipodgyásznál szabadsuly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élőállatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru-osztályban 1. 80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1. 20 fillér és a terjedelmes áruk után 2. 40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximális viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élőállatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élőállatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a külön vonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes részvénytársaság meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.

Engedélyes részvénytársaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes részvénytársaság:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyes részvénytársaság a m. kir. államvasutakra ruházza át és pedig olyképpen, hogy ezen forgalomból engedélyes részvénytársaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye; mely pályahasználati dij engedélyes részvénytársaság meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. minister által fog egyoldalulag megállapittatni;

5. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el; a minister kivánatára engedélyes részvénytársaság saját illető össz-dijtételeit ugyanolyan százalék-arányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalék-arányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes részvénytársaság közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a m. kir. államvasutakon a személyi és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fog.

11. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes részvénytársaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesn kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesitendő.

12. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a magyar kir. kereskedelemügyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

13. § A katonaság és a katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a magyar kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz és az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgositás esetén köteles az engedélyes részvénytársaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes részvénytársaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapítvák.

14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják; utimálhaikkal együtt ingyen szállitandók.

15. § Az engedélyes részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.

A póstaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton állapitja meg.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

16. § Engedélyes részvénytársaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamosjelző berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; - mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasut területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes részvénytársaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonországokra nézve 1892. évi julius hó 2-án 41. 215. szám alatt (Magyarországi Rendeletek Tára 1892. évfolyam 1533. és következő lapok) kiadott szabályrendeletet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.

Engedélyes részvénytársaság a vasutvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75. 000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot; oly esetben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészítésükre kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes részvénytársaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát az egyesitett vasutvonalak több posta- és távirdaigazgatóság területére terjednének ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes részvénytársaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos-berendezések épitésével egyidejűleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes részvénytársaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes részvénytársaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

17. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesített vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar kir. minister egyodalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes részvénytársaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, és illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán túlmenő berendezések kivántatnának, ezek csak engedélyes részvénytársaság hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28. 000 koronát elér, köteles engedélyes részvénytársaság minden kártalanitás nélkül az egyesitett vasutvonalakon a kereskedelemügyi magyar kir. minister rendeletére vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig azokat elsőrangu főpályává átépiteni.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes részvénytársaságtól csak 1967. évi julius hó 31-éig követelhető.

18. § Az engedcélyes részvénytársaság köteles az egyesitett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni és a lezárt üzleti számlát a vagyon-mérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar kir. ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatokat beszolgáltatni.

19. § Engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének és az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czímleteknek, ezek arányának, árfolyamának, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve, az 1888:IV. tc. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett, a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egytértő jóváhagyása szükséges.

A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka fedeztetik s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

Ha az alábbi 20. §-ban megállapitott engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények esetleg törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A részvénytárasság alapszabályai és ezek minden módositása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar kir. ministerhez felterjesztendők s a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokba mindenkor felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék.

20. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI: törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1987. évi julius hó 31-én jár le.

Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

Az egyesített vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében általában az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának második bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett (6. §) a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1907. évi julius hó 31-ig gyakorolható. Ezen időponton túl az idézett szakaszban körülirt 7 évi tiszta jövedelem képezendi a megváltás alapját. Az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1927. évi julius hó 31-ike állapittatik meg.

Úgy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni külön tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok az egyesitett vonalaknak semmi tartozékát képezni nem fogják.

A magyar államnak jogában álland továbbá az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának, illetőleg az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának alkalmazása mellett Pitomaca állomástól Belováron át a szentiván-zsabnói állomáson túl a 8. 7 klmt. -nél létesitendő kiágazási pontig terjedő és a tervezett barcs-belovár-gradeczi vasutvonallal ugyanazon irányt követő vonalrészt, külön és a vasutvonalak többi részétől függetlenül megváltani, mely külön megváltás esetén, a mennyiben a megváltási ár megállapitásának alapját az idézett törvénycikkek értelmében a tényleges épitési tőke fogja képezni, a szóban levő vonalrészre nézve tényleges tőke gyanánt a jelen engedélyokirat 6. §-ban megállapitott (1,520. 000+3,648. 600) összesen: 5,168. 600 K fog számitásba vétetni.

Abban az esetben pedig, ha az állam az emlitett vonalrészeket meg nem váltaná és a barcs-gradeczi vasuti összeköttetés létesitése következtében a forgalom igényei e vonalrészeknek átalakitását és tökéletesebb berendezését kivánatossá tennék; engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai kötelesek lesznek ezen vonalrészeket a kereskedelmügyi m. kir. minister rendeletére és az általa kitüzendő záros határidő alatt saját költségükön elsőrangu vasutvonallá átalakitani, önként értetvén, hogy az átalakitási költségek fedezhetése czéljából a tényleges épitési és üzletberendezési tőke megfelelően felemelendő lesz.

24. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vasutvonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi czímletei kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czímleteket és élvezeti jegyek után;

b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1927. évi julius hó 31-ig és

c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §-a) 1907. évi julius hó 31-ig.

22. § A kereskedelemügyi magy. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

23. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg a jog, hogy engedélyes részvénytársaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes részvénytársaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 K-tól 20. 000 K-ig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes részvénytársaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton be fog hajtatni.

Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztositékból vonatnék le; engedélyes részvénytársaság ezen biztositékot az eredeti összegekre, a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részvénytársaság részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes részvénytársaság az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes részvénytársaság a vasutvonalak üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg: önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes részvénytársaságot terhelendi.

24. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerű kiadmányai csak két koronára szabott bélyegdij alá esnek.


  Vissza az oldal tetejére