1904. évi XXIX. törvénycikk

a pozsony-dunaszerdahelyi és a komárom-dunaszerdahelyi gőzmozdonyu helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában * 

1. § A pozsony-dunaszerdahelyi és a komárom-dunaszerdahelyi gőzmozdonyu helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való megjelenése napján lép életbe, és végrehajtásával a kereskedelmügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Jelen törvény 1. §-ában emlitett engedélyokirat szövege a következő:

A pozsony-komáromi helyi érdekü gőzmozdonyu vasutra vonatkozó egyesitett engedélyokirat.

A pozsony-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasut részvénytársaság és a komárom-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasut részvénytársaság vasutvonalaik egyesitését és társasági különállásuk megszüntetésével „Pozsony-komáromi egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság” elnevezés alatt új társasággá való átalakulásukat az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően elhatározván, azon kérelmüket terjesztették elő, hogy a vasutvonalaik épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratoknak egyidejü hatályon kivül helyezése mellett, a pozsony-dnaszerdahelyi és a komárom-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag a fentemlitett két külön társaság helyébe lépő „Pozsony-komáromi egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság” részére egységes engedélyokirat adassék ki.

Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a pozsony-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1894. évi deczember hó 24-én 94. 632. szám alatt kiadott engedélyokirat, továbbá a komárom-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1896. évi április hó 13-án 24. 500. szám alatt kiadott engedélyokirat ezennel hatályon kivül helyeztetnek, és a „Pozsony-komáromi egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság” részére a következő egységes engedélyokirat adatik ki:

1. § Ezen „Engedélyokirat” erejénél fogva a pozsony-komáromi egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság, mint az alábbi 19. § értelmében egyesülésre kötelezett pozsony-dunaszerdahelyi és komárom-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasut részvénytársaságok jogutódja, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvasutak Pozsony-Ujváros állomásából kiágazólag, Dunaszerdahelyig, illetve innen folytatólag Komáromig megépült vasutvonalakat, mint egységes pozsony-komáromi helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat, az alábbi feltételek és a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz, valamint a pozsony-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasutnak 1894. évi junius hó 14-én és a komárom-dunaszerdahelyi helyi érdekü vasutnak 1895. évi junius hó 14-én megtartott engedélyezési tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvekben és az ezekre vonatkozólag kiadott rendeletekben foglalt intézkedésekhez és megállapitásokhoz, a mennyiben azok a jelen engedélyokirat határozmányai által változást nem szenvednek;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án 4. 973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83. 249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat és az ehhez időközben kiadott pótlékok határozmányaihoz; és végre

d) minden egyéb már érvényben álló, vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Az1. §-ban emlitett vasutvonalak már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, - kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épúgy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.

4. § A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog továbbra is megadatik.

5. § A magyar királyi államvasutak Pozsony-Ujváros állomásához való csatlakozás, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt a fennálló szerződés határozmányai irányadók.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne; az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a keresdelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6,506.000 korona, azaz: Hatmillióötszázhatezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 388.400 koronát, tartalékalap képzésére pedig 80. 000 koronát forditott.

A tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.

A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át a 19. § értelmében alakitandó egyesült részvénytársaságra, mint jogutódra, melyben az átalakitáskor találtatik.

Ezen tartalékalap álladéka az egyesült társaság alapszabályaiban számszerüleg megállapitandó. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

7. § Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ez idő szerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók; önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek ezen biztositék-részleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, - mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.

9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság, a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával, az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.

10. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.

b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre felfelé kikerekithetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0.80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élőállatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáruosztályban 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabáruosztályban 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximális viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élőállatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabánysuly alapján szállitandó élőállatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Az áruk osztályozására s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint a kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja; jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, az engedélyes társaság meghallgatása mellett, a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná; ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.

Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes társaság:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy azon esetben, ha engedélyes társaság pályája egy más vasuttal csatlakozást nyerne, az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyes társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át, és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyes társaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye, mely pályahasználati dij engedélyes társaság meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapitani;

5. hogy a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kerskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendel el; a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető ösztöndijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.

11. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felvehetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.

12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

13. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonai szállítási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok- és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj építkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközlebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyán képező egyesitett vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vausti közegek által postabérmentesen szállitható.

16. § Az engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. t.-czik alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasut mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse, - mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXX. t. -czikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23. 445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett t. -czikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.

Engedélyes társaság a vasutvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi magyar királyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitűzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó tábori térkép kapcsán, külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj épités, vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, - állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. - Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

17. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegy-bevétel kilométerenkint 28.000 koronát elér, minden kártalanitás nélkül köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig a vasutat elsőrangu főpályává átépiteni.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1965. évi julius 28-áig követelhető.

18. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyon-mérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.

19. § A pozsony-komáromi egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg előzetesen jóváhagyandó alapszabályok értelmében alakul meg, és czégét a kereskedelemügyi magyar királyi minister által meghatározandó záros határidőn belül bejegyezteti.

Az egyesült részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czímleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve, az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett, szintén a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.

A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvények mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-nak b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1985. évi julius hó 28-án éjféli 12 órakor jár le.

Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikk határozatai irányadók.

Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának 2-ik bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett (6. §) a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1905. évi julius hó 28-áig gyakorolható.

Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjának körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1925. évi julius hó 28-ika állapittatik meg.

Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

21. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § 1-ső bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;

b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerint adómentesség 1925. évi augusztus hó 1-éig és

c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) 1905. évi május hó 1-éig terjedő időtartamra.

22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyviteli és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtani.

Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztositék-részletekből vonatnék le, engedélyes társaság ezen biztositék-részletet a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek; a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg, önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendik.

24. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.


  Vissza az oldal tetejére