1906. évi XIX. törvénycikk

a Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság tulajdonát képező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában * 

1. § A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság tulajdonát képező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasutvonalak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Az 1. § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő:

A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutak egyesitett engedélyokirata

A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutak részvénytársaság és az óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasut részvénytársaság a részükre engedélyezett vonalak egyesitését és társasági különállásuk megszüntetésével Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság elnevezés alatt egy társasággá való egyesülésüket az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően elhatározván; azon kérelmüket terjesztették elő, hogy a részükre kiadott engedélyokiratoknak egyidejü hatályon kivül helyezése mellett, a szabadka-zenta-óbecsei és zenta-horgosi, továbbá az óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasutak épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag a fent emlitett két külön társaság helyébe lépő „Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság” részére egységes engedélyokirat adassék ki.

Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a szabadka-zenta-óbecsei és zenta-horgosi (Bács-Bodrog vármegyei) h. é. vasut épitésére és üzletére az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a alapján, a volt közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1887. évi szeptember hó 17-én 38,335. szám alatt kiadott engedélyokmány továbbá az óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasut épitésére és üzletére az 1898. évi XXVI. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1898. évi julius hó 25-én 50,511. szám alatt kiadott engedélyokirat - ezennel hatályon kivül helyeztetnek és a Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság részére a következő egységes engedélyokirat adatik ki:

1. § Ezen „Engedélyokirat” erejénél fogva a Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság, mint a Bács-Bodrog vármegyei és az óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasut részvénytársaságok jogutódja, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar királyi államvasutak Szabadka állomásából kiágazólag Zentán és Óbecsén át a magyar királyi államvasutak Ujvidék állomásáig vezető, továbbá ezen vasutvonalból egyrészt Zentánál kiágazólag a magyar királyi államvasutak Horgos állomásáig, másrészt az ujvidéki vaskapu közelében kiágazólag Titelig vezető már megépült vasutvonalakat, mint egységes h. é. vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

2. § A nevezett engedélyes társaság részére biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a h. é. vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá - mint engedélyesre - kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi julius hó 8-án az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a h. é. vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikket beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a volt közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministernek 1887. évi szeptember hó 17-én 38,335. és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1898. évi julius hó 25-én 50,511. szám alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében - már kiépitve és forgalomba lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, - kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható; ép úgy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.

4. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. § A magyar királyi államvasutak Szabadka, Horgos és Ujvidék állomásaihoz való csatlakozás, valamint ezen állomások közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

Engedélyes társaságnak a jogelődjeitől átvett azon kötelezettsége, mely szerint a szabadka-óbecsei és zenta-horgosi vonalaknak a Torontáli h. é. vasutakkal leendő összeköttetése czéljából esetleg létesitendő tiszai áthidalás előállitási költségeihez tőkében vagy járadékban, az ezen összeköttetés folytán a szabadka-óbecsei és zenta-horgosi vonalakra háramló tiszta jövedelmi többlet erejéig, hozzá fog járulni - továbbra is világosan fentartatik.

6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 12.950,000 K, azaz tizenkettőmilliókilenczszázötvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 967,000 koronát, tartalékalap képzésére pedig 144,000 koronát forditott.

A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át az engedélyes részvénytársaság - mint jogutód - tulajdonába, a melyben az egyesüléskor jogszerüen fennáll.

A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

7. § Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ezidőszerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák müszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók; önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek ezen biztositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni; mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.

9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át; az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat kiegészitő részét képezi.

10. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangü vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér díjtétel szedhető be.

b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint 0,80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsuly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru osztályban 1,80 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1,20 fillér és a terjedelmes áruk után 2,40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál - maximális viteldij gyanánt - a kocsirakományokba feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Engedélyes társaság a Bács-Bodrog vármegye területén létező vagy létesitendő megyei és községi utak épitéséhez és fentartásához szükséges terméskő és kavicsanyagot köteles 100 kilogrammonkint és kilométerenkint 0,27 filléres egységtétel, a szállitási adó és a kezelési illeték felszámitása mellett szállitani.

Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapotott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja; jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijszabásokat megfelelően leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.

Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyen ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát a társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen jog gyakorlásának módozatai, valamint az abból folyó részletes feltételek a magyar királyi államvasutakkal a fenti 9. § értelmében kötendő egységes üzletkezelési szerződésben nyernek szabályozást;

5. hogy - a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.

11. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyike, vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.

12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

13. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedély és társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek mint a hadsereg kiegészitő részei a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják; uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit - az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

16. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző-berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartása és a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.

Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75,000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség; a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelző készülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett - a vonatkozó táborkari térkép kapcsán - külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel; engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések - az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

17. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül, vagy a második vágányt kiépiteni vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1963. évi április hó 22-éig követelhető.

18. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát - a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü - a felügyeleti hatóságok által kivánt - statisztikai adatot beszolgáltatni.

19. § Az engedélyes h. é. vasut részvénytársaság alapszabályait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg hagyja jóvá; minek megtörténte után a társaság a kereskedelemügyi minister által meghatározandó záros határidőn belül czégét az illetékes királyi törvényszéknél bejegyeztetni tartozik.

Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - szintén a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy az azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének; a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeik beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1983. évi április 22-én éjféli 12 órakor jár le.

Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjában előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az 1885. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1923. évi április hó 22-ike állapittatik meg.

Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

21. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;

b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1923. évi május hó 1-éig; és

c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) az 1907. évi január hó 1-től kezdődőleg 1907. évi október hó 1-ig terjedő időtartamra.

22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy - a forgalom növekedéséhez képest - engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá, a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt különbizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni; nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton be fog hajtatni.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénnyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.

24. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.


  Vissza az oldal tetejére