1907. évi V. törvénycikk

a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről * 

I. FEJEZET

A mértékek használatáról

1. § A magyar szent korona országainak területén a közforgalomban, vagyis szolgáltatások terjedelmének megállapitása czéljából, a jelen törvényben megengedett kivételektől eltekintve, csakis az ezen szakaszokban megállapitott mértékegységek, valamint azoknak, azok felének, kétszeresének, ötszörösének, tizszeresének vagy huszszorosának megfelelő mértékek és csakis oly mérő eszközök használhatók, a melyek a mért mennyiséget, a jelen törvényben megállapitott egységekben fejezik ki.

Ezen mértékek a közforgalomban az alábbi 2-12. szakaszokban megjelölt elnevezéssel és jelzéssel használandók.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy mindazon mérésekre nézve, a melyek az alább felsorolt mértékegységekkel nem végezhetők, közgazdasági tekintetekből új, az alábbi szakaszokban megállapitott egységekből leszármaztatott mértékegységeket állapithasson meg és azoknak, valamint az e czélra szolgáló uj mértékeknek és mérőeszközöknek a közforgalomban való használatát rendeleti uton kötelezővé tehesse.

Ezen intézkedésekről a kereskedelemügyi minister az országgyülésnek jelentést tenni köteles.

2. § A törvényes hosszuság-mértékegység a méter.

A méter a 1889-ik évi párisi első általános mértékügyi értekezlet által nemzetközi méter alapmértéknek elismert és a nemzetközi mértékhivatalban Sevresben őrzött iridium platina-rudon a méter jelzésére szolgáló két vonásnak az olvadó tiszta jég hőmérsékleténél középen mért távolsága.

A magyar szent korona országaiban a hosszuság-mértékek meghatározására alapmértékül az az iridiumplatina-rud szolgál, a melyet az emlitett mértékügyi értekezlet, mint a nemzetközi méternek 14. számú mását, sorsolás utján a hosszuság országos alapmértékéül Magyarországnak juttatott.

Ez országos alapmértéknek a nemzetközi méterben kifejezett hossza és használatának módja az alapmértékhez mellékelt és azzal együtt őrzött okiratban van meghatározva.

A törvényes hosszuság-mértékek a következők:

a méter, mint a hosszuság mértékegysége, jelzése: m.,

a méter tizedrésze, decziméter elnevezéssel, jelzése: dm.,

a méter századrésze, czentiméter elnevezéssel, jelzése: cm.,

a méter ezredrésze, milliméter elnevezéssel, jelzése: mm.,

a méter milliomodrésze, mikron elnevezéssel, jelzése: q.,

tiz méter, dekaméter elnevezéssel, jelzése: dkm.,

száz méter, hektométer elnevezéssel, jelzése: hm.,

ezer méter, kilométer elnevezéssel, jelzése: km.,

tizezer méter, miriaméter elnevezéssel, jelzése: mrm.

3. § A törvényes területmértékek általánosságban a hosszuság-mértékekből alkotott négyzetek. Egységük a négyzetméter, jelzése: m2.

Különös elnevezéssel, illetve jelzéssel a következő, a földterület kifejezésére szolgáló területmértékek használhatók:

száz négyzetméter ár elnevezéssel, jelzése: a.,

tizezer négyzetméter hektár elnevezéssel, jelzése: ha.

4. § A törvényes térfogatmértékek általánosságban a hosszuság-mértékekből alkotott köbök. Egységük a köbméter, jelzése: m3.

5. § A tömeg mértékegysége a kilogramm.

A kilogramm annak az iridiumplatina hengernek tömege, a melyet a 2. §-ban emlitett mértékügyi értekezlet nemzetközi kilogramm alapmértéknek elismert és a melyet a nemzetközi mértékhivatalban őriznek.

A magyar szent korona országaiban a tömegmértékek meghatározására alapmértékül az az iridiumplatina-henger szolgál, a melyet a mértékügyi értekezlet, mint a nemzetközi kilogrammnak 16. számú mását, sorsolás utján a tömeg országos alapmértékéül Magyarországnak juttatott.

Ez országos alapmértéknek a kilogrammban kifejezett értéke és használatának módja az alapmértéket kisérő és vele együtt őrzött okiratban foglaltatik.

A közforgalomban a tömeg meghatározására szolgáló tömegmértékek sulyoknak neveztetnek.

A törvényes sulyok a következők:

a kilogramm, mint a tömeg mértékegysége, jelzése: kg,

a kilogramm tizedrésze, hektogramm elnevezéssel, jelzése: hg,

a kilogramm századrésze, dekagramm elnevezéssel, jelzése: dkg,

a kilogramm ezredrésze, gramm elnevezéssel, jelzése: g.

a gramm tizedrésze, deczigramm elnevezéssel, jelzése: dg,

a gramm századrésze, czentigramm elnevezéssel, jelzése: cg.

a gramm ezredrésze, milligramm elnevezéssel, jelzése: mg,

a gramm milliomodrésze, mikrogramm elnevezéssel, jelzése: ,

száz kilogramm, métermázsa elnevezéssel, jelzése: q,

ezer kilogramm, tonna elnevezéssel, jelzése: t.

6. § A törvényes ürmértékek egysége a liter.

A liter 1 kilogramm tiszta viznek a normális légköri nyomás alatt (12. §) és a viz legnagyobb sürüségének megfelelő hőmérsékletnél mért térfogata.

A közforgalomban ez a térfogat a köbdecziméterrel egyenlőnek tekinthető.

A liter jelzése: l.

A többi törvényes ürmérték a következő:

A liter tizedrésze, decziliter elnevezéssel, jelzése: dl;

a liter századrésze, czentiliter elnevezéssel, jelzése: cl,

a liter ezredrésze, milliliter, elnevezéssel, jelzése: ml, a közforgalomban ez a térfogat a köbczentiméterrel egyenlőnek tekinthető, jelzése: cm3,

a liter milliomodrésze, mikroliter elnevezéssel, jelzése: ,

tiz liter, dekaliter elnevezéssel, jelzése: dkl,

száz liter, hektoliter elnevezéssel, jelzése: hl,

ezer liter, kiloliter elnevezéssel, jelzése: kl.

7. § A sürüség mértékegysége oly anyag sürüsége, a melynek 1 köbdecziméterében 1 kilogramm tömeg foglaltatik.

A közforgalomban a 4 °C hőmérsékletü tiszta viz sürüsége a sürüség egysége gyanánt használható.

8. § Az erő közforgalmi mértékegysége az erőkilogramm, vagyis 1 kilogramm tömeg normális nehézsége. (9.80665.105 c.g.s. erőegység; 12. §)

9. § A munka közforgalmi mértékegysége a méterkilogramm, vagyis az a munka, a melyet 1 erőkilogramm saját hatásának irányába eső 1 méternyi uton végez.

Ez a munka 9.80665 Joule egységgel egyenlő. (11. §)

A munkabirás (effektus) közforgalmi mértékegysége a lóerő, vagyis az a munkabirás, a mely másodperczenkint 75 méterkilogrammnyi munkát létesit. Ez a munkabirás 75x9. 80665 Watt-tal egyenlő. (11. §)

10. § A felületi nyomás közforgalmi mértékegysége az a nyomás, a melylyel 1 erőkilogramm egyenletesen elosztva 1 négyzetczentiméter területre hat.

Ez a nyomás 735.5 milliméter magas, 0 °C hőmérsékletü és a normális nehézség hatása alatt álló higanyoszlop nyomásával egyenlő.

Ez az egység a közforgalomban az ipari légköri nyomás nevét is viseli és a 12. § 4. pontjában megállapitott normális légköri nyomásnak 0.9678-szerese.

11. § 1. Az elektromos ellenállás mértékegysége az Ohm, vagyis a czentiméter-gramm-másodpercz (c.g.s.) rendszerben meghatározott elektromágneses ellenállás-egység ezermilliomszorosa; jelzése: Ω

Az Ohm közforgalmi mértéke egy 0 °C hőmérsékletü 106.3 czentiméter hosszu 14.4521 gramm tömegü, egyforma keresztmetszetü higanyszál ellenállása.

2. Az elektromos áramerősség mértékegysége az Ampere, vagyis a c.g.s. rendszerben meghatározott elektromágneses áramerősség-egység tizedrésze; jelzése: A.

Az Ampere közforgalmi mértéke az oly változatlan áram erőssége, mely salétromsavas ezüstnek (ezüstnitrátnak) vizes oldatából a rendeletileg adandó műszaki utasitásban megállapitott módozatok mellett másodperczenként 0.001118 gramm ezüstöt választ ki.

3. Az elektromotoros erő vagy potencziál-különbség, vagy köznyelven elektromos feszültség mértékegysége a Volt, vagyis az az elektromotoros erő, mely az egy Ohm ellenállásu vezetőben egy Ampere erősségü állandó áramot létesit; jelzése V.

4. Az elektromos munka mértékegysége az a munka, melyet egy Volt elektromotoros erő egy Ampére erősségü állandó áram létesitése közben egy másodpercz alatt végez; elnevezése a Joule; (9. §) jelzése: J.

Az elektromos munkabirás mértékegysége az a munkabirás, a mely másodperczenként egy Joule-munkát létesit; elnevezése a Watt (9. §); jelzése: W.

Egyszáz Watt, a hektowatt; jelzése: hW.

Egyezer Watt, a kilowatt; jelzése: kW.

Közforgalombam kerek számhan hétszázharminczhat (736) Watt (9. §) egyenértékünek veendő egy lóerővel.

5. Az elektromos munka közforgalmi egysége a Wattóra, vagyis a Wattnak 3600 másodperczczel való szorzata; jelzése: Wo.

Egyszáz Wattóra, a hektowattóra; jelzése: hWo.

Egyezer Wattóra, a kilowattóra; jelzése: kWo.

Közforgalomban kerekszámban 736 wattóra egyenlőnek veendő egy lóerő-órával.

6. Az elektromos mennyiség egysége a Coulomb, vagyis a c. g. s. rendszerben meghatározott elektromágneses egység tizedrésze.

A Coulomb közforgalmi mértéke az az elektromos mennyiség, a mely egy Ampére-erősségü állandó áramot vivő elektromos vezető bármely keresztmetszetén egy másodpercz alatt áthalad. Jelzése: Cb.

Az elektromos kapaczitás egysége azon vezető kapaczitása, melyben egy Coulomb-töltés egy Volt-potenczált létesit. Elnevezése Farad; jelzése: F.

Milliomodrésze a mikrofarad, jelzése: μF.

Az indukczió-együttható mértékegysége a c.g.s. rendszerben meghatározott elektromágneses egység ezermilliomszorosa. Elnevezése Henry; jelzése: H.

7. A váltakozó áram hatásos (effektiv) erősségeül a közforgalomban a pillanatnyi erősségek négyzeteinek időbeli középértékéből vont négyzetgyök veendő.

A váltakozó áram hatásos (effektiv) feszültségeül a közforgalomban a pillanatnyi feszültségek négyzeteinek időbeli középértékéből vont négyzetgyök veendő.

12. § A hőmérséklet egy foka az állandó térfogatu hydrogén-hőfokmérő százas osztásu léptékének egy foka, közhasználatban neve Celsius-fok; jelzése: °C.

E hőfokmérőben a hydrogén kezdeti feszültsége, az olvadó tiszta jég hőmérsékleténél mérve 1 méter magas higanyoszlop nyomára, vagyis 1000/760=1. 3158 normális légköri nyomás.

A lépték alappontjai a 0 °C vagyis a hőfokmérő állása az olvadó tiszta jégben és a 100 °C, vagyis a hőfokmérő állása a forrásban levő tiszta viz telitett légmentes gőzében, mind a kettőt a normális légköri nyomás alatt mérve.

A normális légköri nyomás egy 760 milliméter magas, 0 °C hőmérsékletü és a normális nehézség hatása alatt álló tiszta higanyoszlop nyomásával egyenlő.

A normális nehézség az a nehézség, a melynek méterre és középidőmásodperczre vonatkoztatott gyorsulása 9 80665m/sec2

Ez az érték a nehézség gyorsulásának a nemzetközi mértékhivatalban Sévresben meghatározott értéke a tenger közép szinére és 45° földrajzi szélességre átszámitva.

13. § A jelen törvényben meghatározott törvényes mértékek használata alól a következő kivételek állapittatnak meg:

1. A földterület mennyiségének kifejezésére az alábbi 14. § értelmében átszámitott régi mértékek használata érintetlenül marad mindaddig, a mig az adókataszterben és a telekkönyvben az ingatlanok területe a jelenleg alkalmazásban levő mértékegységekben fejeztetik ki.

A felek ügyleteikben az eddigi mértékek mellett a jelen törvény 3-ik §-ában meghatározott uj mértékeket is használhatják.

2. A tengeri hajózásnál az egyenlitő egy fokának 60-ad részét tevő tengeri mérföldnek és az 1871-ik évi XVI. törvénycikk által megállapitott hajótonnának használata e törvény által nem érintetik.

3. A külfölddel való forgalomban, jogügyletekben és okiratokban az idegen államok törvényes mértékei használhatók.

4. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a mennyiben a kiviteli kereskedelem érdekében kivánatosnak mutatkoznék, hogy a küföldre szállitandó áru az illető kiviteli piaczon szokásos mértékkel jelöltessék meg, ugy egyes árunemekre nézve a kiviteli forgalomban ezen külföldi mérték használatát a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után rendeleti uton megengedhesse.

14. § A jelen törvény 2-12. szakaszaiban meghatározott mértékeknek, illetőleg mértékegységeknek az 1874:VIII. törvényczikk hatályba lépte előtt használatban volt régi mértékekhez való számszerü viszonya a következő:

a) Hosszmértékek

1 méter annyi mint 0.52729: ötvenkétezerhétszázhuszonkilencz százezredrész bécsi öl.

1 méter annyi mint 3.16375: három egész, tizenhatezerháromszázhetvenöt százezredrész bécsi láb.

1 méter annyi mint 37.965: harminczhét egész, kilenczszázhatvanöt ezredrész bécsi hüvelyk.

1 méter annyi mint 1.286: egy egész, kétszáznyolczvanhat ezredrész bécsi rőf.

1 czentiméter annyi mint 0.37965: harminczhétezerkilenczszázhatvanöt százezredrész bécsi hüvelyk.

1 kilométer annyi mint 0.11971: tizenegyezerkilenczszázhetvenegy százezredrész magyar mértföld.

1 kilométer annyi mint 0.13182 tizenháromezeregyszáznyolczvankét százezredrész ausztriai (posta) mértföld.

1 miriaméter annyi mint 1.1971: egy egész, ezerkilenczszázhetvenegy tizezredrész magyar mértföld.

1 miriaméter annyi mint 1.3182: egy egész, háromezeregyszáznyolczvankét tizezredrész ausztriai (posta) mértföld.

1 bécsi öl annyi mint 1.89648: egy egész, nyolczvankilenczezerhatszáznegyvennyolcz százezredrész méter.

1 bécsi láb annyi mint 0.31608: harminczegyezerhatszáznyolcz százezredrész méter.

1 bécsi rőf annyi mint 0.777: hétszázhetvenhét ezredrész méter.

1 bécsi hüvelyk annyi mint 2.6340: két egész, hatezerháromszáznegyven tizezredrész czentiméter.

1 magyar mértföld annyi mint 8.3536: nyolcz egész, háromezerötszázharminczhat tizezredrész kilométer.

1 magyar mértföld annyi mint 0.83536: nyolczvanháromezerötszázharminczhat százezredrész miriaméter.

1 ausztriai mértföld annyi mint 7.5859: hét egész, ötezernyolczszázötvenkilencz tizezredrész kilométer.

1 ausztriai mértföld annyi mint 0.75859: hetvenötezernyolczszázötvenkilencz százezredrész miriaméter.

1 marok (ló mérték) annyi mint 10.536: tiz egész, ötszázharminczhat ezredrész czentiméter.

b) Térmértékek

1 négyszögméter annyi, mint 0.27804: huszonhétezernyolczszáznégy százezredrész bécsi négyszögöl.

1 négyszögméter annyi mint 10.00931: tiz egész, kilenczszázharminczegyszáz ezredrész bécsi négyszög láb.

1 ár annyi mint 27.804: huszonhét egész, nyolczszáznégy ezredrész négyszögöl.

1 hektár annyi mint 2.317: két egész, háromszáztizenhét ezredrész magyar hold (1200 négyszögölével).

1 hektár annyi mint 1.738: egy egész, hétszázharmincznyolcz ezredrész kataszteri hold.

1 négyszögmiriaméter annyi mint 1.433: egy egész, négyszázharmincz három ezredrész magyar négyszögmértföld.

1 négyszögmiriaméter annyi mint 1.738: egy egész, hétszázharmincznyolcz ezredrész ausztriai négyszögmértföld.

1 bécsi négyszögöl annyi mint 3.5966: három egész, ötezerkilenczszázhatvanhat tizezredrész négyszögméter.

1 bécsi négyszögláb annyi mint 0.0999: kilenczszázkilenczvenkilencz tizezredrész négyszögméter.

1 bécsi négyszöghüvelyk annyi mint 6.9379: hat egész, kilenczezerháromszázhetvenkilencz tizezredrész négyszög czentiméter.

1 magyar (1200 négyszögöles) hold annyi mint 0.4316: négyezerháromszáztizenhat tizezredrész hektár.

1 katasztrális hold annyi mint 0.5755: ötezerhétszázötvenöt tizezredrész hektár.

1 magyar négyszögmértföld annyi mint 0.6978: hatezerkilenczszázhetvennyolcz tizezredrész négyszögmiriaméter.

1 ausztriai négyszögmértföld annyi mint 0.5755: ötezerhétszázötvenöt tizezredrész négyszögmiriaméter.

c) Köbmértékek

1 köbméter annyi mint 0.1466: egyezernégyszázhatvanhat tizezredrész bécsi köböl.

1 köbméter annyi mint 31.6669: harminczegy egész, hatezerhatszázhatvankilencz tizezredrész bécsi köbláb.

1 liter annyi mint 1.1787: egy egész, egyezerhétszáznyolczvanhét tizezredrész magyar itcze.

1 liter annyi mint 0.7068: hétezerhatvannyolcz tizezredrész bécsi pint.

1 hektoliter annyi mint 1.8418: egy egész, nyolczezernégyszáztizennyolcz tizezredrész magyar akó (64 itczés).

1 hektoliter annyi mint 1.7671: egy egész, hétezerhatszázhetvenegy tizezredrész bécsi akó.

1 hektoliter annyi mint 1.5992: egy egész, ötezerkilenczszázkilenczvenkét tizezredrész pozsonyi mérő.

1 hektoliter annyi mint 1.6264: egy egész, hatezerkétszázhatvannégy tízezredrész bécsi mérő.

1 bécsi köböl annyi mint 6.8210: hat egész, nyolczezerkétszáztiz tizedrész köbméter:

1 bécsi köbláb annyi mint 0.0316: háromszáztizenhat tizezredrész köbméter.

1 bécsi köbhüvelyk annyi mint 18.2746: tizennyolcz egész, kétezerhétszáznegyvenhat tizezredrész köbczentiméter.

1 magyar itcze annyi mint 0.8484: nyolczezernégyszáznyolczvannégy tizezredrész liter.

1 bécsi pint annyi mint 1.4147: egy egész, négyezeregyszáznegyenhét tizezredrész liter.

1 magyar (64 itczés) akó annyi mint 0.5430: ötezernégyszázharmincz tizezredrész hektoliter.

1 bécsi akó annyi mint 0.5659: ötezerhatszázötvenkilencz tizezredrész hektoliter.

1 bécsi mérő annyi mint 0.6149: hatezeregyszáznegyvenkilencz tizezredrész hektoliter.

1 pozsonyi mérő annyi mint 0.6253: hatezerkétszázötvenhárom tizezredrész hektoliter.

d) Sulymértékek

1 kilogramm annyi mint 1.7855: egy egész, hétezernyolczszázötvenöt tizezredrész bécsi font.

1 kilogramm annyi mint 2: két vámfont.

1 kilogramm annyi mint 2.3807: két egész, háromezernyolczszázhét tizezredrész gyógyszertári font.

1 kilogramm annyi mint 3.5629: három egész ötezerhatszázhuszonkilencz tizezredrész bécsi márka.

1 gramm annyi mint 0.05714: ötezerhétszáztizennégy százezredrész bécsi lat.

1 gramm annyi mint 0.06: hat századrész vámlat.

1 gramm annyi mint 0.28646: huszonnyolczezerhatszáznegyvenhat százezredrész aranybeli sulyegység.

1 gramm annyi mint 4.8551: négy egész, nyolczezerötszázötvenegy tizezredrész bécsi karát.

1 dekagramm annyi mint 0.5714: ötezerhétszáztizennégy tizezredrész bécsi lat.

1 dekagramm annyi mint 0.6: hat tized vámlat.

1 tonna annyi mint 17.855: tizenhét egész, nyolczszázötvenöt ezredrész bécsi mázsa.

1 tonna annyi mint 20: husz vámmázsa.

1 bécsi font annyi mint 0.56006: ötvenhatezerhat százezredrész kilogramm.

1 vámfont annyi mint 0.5: öt tized kilogramm.

1 gyógyszertári font annyi mint 0.42004: negyvenkétezernégy százezredrész kilogramm.

1 bécsi márka annyi mint 0.28067: huszonnyolczezerhatvanhét százezredrész kilogramm.

1 bécsi lat annyi mint 17.502: tizenhét egész, ötszázkét ezredrész gramm.

1 bécsi lat annyi mint 1.7502: egy egész, hétezerötszázkét tizezredrész dekagramm.

1 vámlat annyi mint 16.666: tizenhat egész; hatszázhatvanhat ezredrész gramm.

1 vámlat annyi mint 1.6666: egy egész, hatezerhatszázhatvanhat tizezredrész dekagramm.

1 aranybeli sulyegység annyi mint 3.4909: három egész, négyezerkilenczszázkilencz tizezredrész gramm.

1 bécsi karát annyi mint 0.20597: huszezerötszázkilenczvenhét százezredrész gramm.

1 bécsi mázsa annyi mint 56.006: ötvenhat egész, hat ezredrész kilogramm.

1 vámmázsa annyi mint 50: ötven kilogramm.

II. FEJEZET

A mértékek és mérőeszközök ellenőrzéséről

15. § A jelen törvény előző szakaszaiban emlitett mértékekkel való mérésre a közforgalomban, vagyis szolgáltatások terjedelmének megállapitása czéljából csakis hitelesitett mértékek és mérőeszközök használhatók.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy rendeletileg állapitsa meg azon mértékeket és mérő eszközöket, a melyek hitelesitése még nem eszközölhető.

A mennyiben a kereskedelemügyi minister a jelen törvény 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján uj mértékegységek vagy mértékek használatát rendelné el, ezzel kapcsolatban az ezeknek mérésére szolgáló mérőeszközök hitelesitése iránt is intézkedik.

Oly mértékek és mérőeszközök, a melyek a mérés eredményét a jelen törvény 2-12. §-aiban, illetve a fentiek értelmében netán kibocsátott ministeri rendeletekben meghatározott egységektől eltérő egységekben adják, nem hitelesithetők.

A mértékek és mérőeszközök helyességének ellenőrzésére szolgáló hitelesités azok hatósági megvizsgálásából s az ennek megtörténtét tanusitó bélyeg alkalmazásából áll.

16. § Minden, a jelen törvény 15. szakasza értelmében hitelesitendő mérték és mérőeszköz csakis hitelesitve hozható forgalomba és használható szolgáltatások terjedelmének megállapitására. A közforgalomban használt minden mérték és mérőeszköz forgalomba kerülésétől (használatba vételétől) számitott két éven belül s utóbb két-két évenkint időszakos hitelesités alá bocsátandó.

A forgalombahozatal időpontját magán az illető mértéken vagy mérőeszközön annak készitője, illetőleg a még nem használt mérték és mérőeszköz eladója külön bélyeg alkalmazása által megjelölni tartozik.

Ugy az állami (első és időszakos) hitelesitési, mint a forgalombahozatali (eladási) bélyeget a kereskedelemügyi minister rendeletileg állapitja meg. Az olyan mértékekre és mérőeszközökre vonatkozólag, a melyek az emlitett időszakos hitelesitésre nem alkalmasak, vagy a melyeknél ezen időszakos hitelesitésre természetüknél fogva szükség nincsen, az időszakos hitelesités időpontját és módozatait, illetőleg az időszakos hitelesités mellőzhető voltát a kereskedelemügyi minister rendeletileg határozza meg.

Az első hitelesités bélyegével eladásra készen tartott még használatban nem volt mértékek és mérőeszközök az időszakos hitelesités kötelezettsége alá nem esnek.

Ha valamely mérték, vagy mérőeszköz oly mérvü javitás (módositás, vagy igazitás) alá kerül, a mely annak nagyságát, vagy adatainak helyességét befolyásolhatja, rajta az, a ki a javitást végzi, a hitelesitési bélyeget megsemmisiteni köteles. Ilyen javitás után az illető tárgy jelen törvény szempontjából uj mértéknek, illetőleg uj mérőeszköznek tekintendő.

17. § A kereskedelemügyi minister rendeletileg állapitja meg a hitelesitési eljárás alá bocsátható mértékek és mérőeszközök kellékeit, valamint azon eltérések legnagyobb fokát (hibahatárt), a melylyel azok egyrészt az első- és az időszakos hitelesités alkalmával birhatnak, másrészt a közforgalomban szabályszerü értéküktől eltérhetnek, illetőleg a melylyel adataik a szabályszerü értéktől még különbözhetnek anélkül, hogy használatuk büntetés alá esnék.

18. § Ugy az első, mint az időszakos hitelesitésért fizetendő dijak nagyságát s azok lefizetésének módozatait a kereskedelemügyi minister legalább három évről három évre terjedő érvénynyel rendeletileg állapitja meg.

Ezen dijjegyzék határozmányai alól kivételek nem engedélyezhetők azonban a törvényhatóságok, városok és községek tulajdonában vagy kezelésében lévő közmüvekben, üzemekben vagy vállalatokban, valamint iskolák, árvaházak, szegényházak, kórházak s általában közintézetekben használt viz-, gáz- vagy elektromos árammérők hitelesitésére a kereskedelemügyi minister kedvezményes dijakat állapithat meg.

19. § A mértékek és mérőeszközöknek a jelen törvény rendelkezései értelmében való hitelesitésére állami mértékhitelesitő hivatalok állittatnak fel, a melyek a hitelesitést mindenkor a magyar szent korona országainak határán belül tartoznak végezni.

Az állami mértékhitelesitő hivatalok költségeiről a mindenkori állami költségvetés keretében történik gondoskodás.

Ezen hivatalok szervezetét, számát, székhelyét és müködési körét a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.

A mértékhitelesitő hivatalok a jelen törvény 23. §-a értelmében szervezett központi mértékügyi intézet közvetlen ellenőrzése és a kereskedelemügyi minister főfelügyelete és fegyelmi hatósága alatt állanak.

20. § Az állami mértékhitelesitő hivatalok az első hitelesités eszközlése körül a hitelesitendő mértékek és mérőeszközök birtokosának megkeresésére járnak el s a hitelesitést rendszerint hivatalos helyiségükben, esetleg a fél kivánatára és költségére azon kivül, a helyszinén is végzik.

Mértékek és mérőeszközök, valamint általában a jelen törvény értelmében hitelesitési kényszernek alávetett tárgyak (28., 30. §) iparszerü előállitásával foglalkozó, nemkülönben az oly ipartelepek kérelmére, a melyeknek üzemükben nagyobb mennyiségü hitelesitett mértékre vagy mérőeszközre van szükségük, a kereskedelemügyi minister engedélyével az állami mértékhitelesitő hivatalok a költségek megtéritése fejében időszakos vagy állandó kirendeltséget tarthatnak az illető ipartelepen, feltéve, hogy az illető vállalat a kirendeltségnek müködéséhez szükséges összes műszaki felszerelések költségeit fedezi és megfelelő helyiséget bocsát rendelkezésre.

Az időszakos hitelesitést a mértékhitelesitő hivatalok személyzete olyképen teljesiti, hogy az illető hivatal kerületéhez tartozó, a kereskedelemügyi minister által rendeletileg kijelölendő központokban két-évi időközökben megjelenik s az időszakos hitelesitésre kötelezett mértékek és mérőeszközök eme hitelesitését rendszerint az illető község (város) elöljárósága által e czélból rendelkezésére bocsátandó alkalmas helyiségben, esetleg a fél kivánatára és költségére magánál a félnél eszközli.

A mértékhitelesitőknek az időszakos hitelesitési központokba való megérkezése és hivataloskodásának ideje az illető központokhoz tartozó valamennyi község elöljáróságai által az ott szokásos módon, legalább nyolcz nappal a hitelesitő megérkezése előtt közhirré teendő.

A javitott, módositott vagy igazitott mértékeknek és mérőeszközöknek a 16. § értelmében netán szükséges ujrahitelesitéséről a javitást, módositást vagy igazitást eszközlő iparos köteles gondoskodni és ennek elmulasztásáért felelős.

21. § Annak ellenőrzése, vajjon a közforgalomban használatban lévő mértékek és mérőeszközök a jelen törvény 16. §-ában előirt hitelesitési bélyeggel el vannak-e látva, rendőrhatóságnak képezi feladatát.

A közforgalomban lévő mértékek és mérőeszközök helyességének ellenőrzése a mértékhitelesitő hivatalok kötelessége. E végből a mértékhitelesitőnek jogában áll bármely közforgalmi mértéket és mérőeszközt megvizsgálni és az e törvénynek meg nem felelő mértékeket és mérőeszközöket előzetes hivatalos zár alá helyezni. A hitelesitő vizsgálatának eredményéhez képest köteles a megállapitott szabálytalanságokat a büntető eljárás meginditása végett az illetékes hatóságnak feljelenteni.

22. § Mértékhitelesitőnek csakis oly magyar állampolgár alkalmazható, a ki a mértékhitelesitők részére előirt s a kereskedelemügyi minister által rendeletileg szabályozandó szakvizsgát a központi mértékügyi intézet előtt sikeresen letette.

Mértékhitelesitő szakvizsgára csak azok bocsáttatnak, a kik a magyar szent korona területén levő valamely állami felső ipariskolát sikeresen végezték, vagy ennél magasabb rendü műszaki képesitéssel birnak.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy azokat, a kik a jelen törvény kihirdetésének időpontjában mint hitelesitők máris alkalmazásban állanak, a fent előirt képzettség kimutatása nélkül is szakvizsgára bocsáthassa.

Mértékhitelesitő nem lehet sem ipari vagy kereskedelmi vállalatnak részese, sem ilyennek alkalmazottja, s nem viselhet egyidejüleg más közhivatalt.

A mértékhitelesitő működését csakis a hivatali eskü szabályszerü letétele után kezdheti meg.

23. § A mértékügynek a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő egységes műszaki vezetésére Budapesten „Magyar Királyi Központi Mértékügyi Intézet” állittatik fel.

Ezen intézet gyakorolja a jelen törvény 19. §-ához képest a közvetlen felügyeletet az összes állami mértékhitelesitő hivatalok müködése felett, gondoskodik ugy ezeknek, mint a jelen törvény III. fejezetében foglalt rendelkezésekhez képest felállitott hordójelző hivataloknak a hitelesitéshez, illetőleg jelzéshez szükséges megfelelő műszaki eszközök egyöntetü beszerzéséről, a mellett foganatositja mindazokat s hitelesitéseket, a melyekhez nagyobbszerü, illetőleg tökéletesebb eszközök szükségesek, mint a milyenekkel a mértékhitelesitő hivatalok elláthatók és elvégzi a tudomány és az ipar érdekében szükséges mindazokat a méréseket, vizsgálatokat és kisérleteket, a melyek természetüknél fogva hozzá utalhatók.

Ezen intézet szervezetét és ügyviteli szabályzatát a kereskedelemügyi minister rendeletileg állapitja meg.

III. FEJEZET

A hordók jelzéséről

24. § Bort és sört, valamint egyéb szeszes italokat tartalmazó hordók csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokon az ürtartalom és az üres hordók súlya törvényes mértékben megjelöltetett. Az űrtartalom ilyentén megjelölése mellőzhető a belföldi szeszt tartalmazó hordóknál, ha az azokban tartalmazott szesznek mennyisége a pénzügyi törvények és szabályok által elrendelt eseteken és azok rendelkezéseinek megfelelő módon, súly alapján, pénzügyi közegek által állapittatott meg, továbbá a külföldről érkezett és bort, sört vagy szeszt tartalmazó hordóknál, a mennyiben a további eladás ezen eredeti tartályokban történik.

Felhatalmaztatik egyuttal a kereskedelemügyi minister, hogy a mennyiben a kiviteli kereskedelem érdekében kivánatosnak mutatkoznék, a külfödre szállitandó töltött hordók ürtartalom szerinti jelzésének esetleges mellőzésére nézve a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után rendeleti uton eltérő, kivételes intézkedéseket léptethessen életbe.

A hordók ürtartalmának megjelölése a hordójelzés, vagyis a törvényes mértéket feltüntető, a kereskedelemügyi minister által rendeletileg közelebbről meghatározandó bélyeg szabályszerü alkalmazása által történik.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy megszabja azt a legnagyobb eltérést, a melylyel a hordók egyrészt a jelzés alkalmával, másrészt a közforgalomban a rajtuk jelzett ürtartalom nagyságától különbözhetnek a nélkül, hogy használatuk büntetés alá esnék.

A hordók mindazon esetekben uj jelzéssel látandók el, a midőn rajtuk oly mérvü javitás történt, a mely ürtartalmukat a fentebb emlitett határokon tul megváltoztatja.

25. § A hordójelzést és ujrajelzést a hordójelző hivatalok teljesitik, a melyeknek berendezésére, felszerelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat, valamint az azok által a hordók jelzéseért szedhető dijak nagyságát a kereskedelemügyi minister rendeletileg állapitja meg.

A hordójelző hivatalok felállitásáról és azok személyzetének előre meghatározandó rendes fizetéssel leendő dijazásáról a törvényhatóságok a belügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a városok és községek a horvát-szlavon-dalmát bán jóváhagyása mellett kötelesek gondoskodni.

A hordók jelzéséért fizetett dijak azon törvényhatóságot, illetve várost vagy községet illetik meg, a mely a hordójelző hivatalt felállitotta.

A hordójelző hivatalok müködése a területileg illetékes állami mértékhitelesitő hivatalok állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll.

A hordójelző hivatalok a hordójelzés eszközlése körül a jelzendő hordók birtokosának megkeresésére járnak el s a jelzést rendszerint hivatalos helyiségükben, esetleg a fél kivánságára és költségére azon kivül, a helyszinén is végzik.

Hordók iparszerü előállitásával foglalkozó, nemkülönben oly ipartelepek kérelmére, melyek üzemükben nagyobb mennyiségü jelzett hordót használnak, a kereskedelemügyi minister engedélyével a hordójelző hivatalok a költségek megtéritése fejében időszakos, vagy állandó kirendeltséget tarthatnak az illető ipartelepen, feltéve, hogy az illető vállalat a kirendeltségnek működéséhez szükséges összes műszaki felszerelések költségeit fedezi és megfelelő helyiséget bocsát rendelkezésre.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a hordójelzés körüli eljárás részleteit és a hordójelző hivatalok ügyvitelének rendjét rendeletileg szabályozza.

26. § A hordójelzők mint ilyenek nem tagjai az őket alkalmazó törvényhatóság, illetve város tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzetének, mindazonáltal működésük megkezdése előtt hivatali esküt tenni tartoznak.

Hordójelzőnek csakis oly magyar állampolgár alkalmazható, a ki a hordójelzők részére előirt és a kereskedelemügyi minister által rendeletileg szabályozandó szakvizsgát valamelyik állami mértékhitelesitő hivatalnál az ezekkel kapcsolatosan szervezendő 3 tagu vizsgáló bizottság előtt sikeresen letette.

Hordójelző nem lehet az, a ki a hordókat gyárt vagy elad, vagy oly vállalatnak tulajdonosa vagy alkalmazottja, a mely ezeknek gyártásával vagy eladásával rendszeresen foglalkozik, vagy pedig üzlete gyakorlásánál jelzett hordókat használ.

Hordójelző végre nem lehet az, a kit a jelen törvény 34. §-ában körülirt kihágás miatt elitéltek.

27. § Az állami mértékhitelesitő hivatal a hordójelző közeggel szemben kisebb foku hanyagság vagy rendetlenség esetében az illető meghallgatása után felebbezéssel a központi mértékügyi intézethez annyiszor, a mennyiszer 20 koronáig terjedhető és az illetőnek fizetéséből visszatartandó rendbirságot alkalmazhat.

Az ezen rendbirságokból befolyó összeg a községi (városi) szegényalap javára esik.

Azt a hordójelző, a ki ellen a 34. §-ban körülirt kihágás gyanuja merült fel, az illetékes állami mértékhitelesitő hivatal a feljelentés megtételével egyidejüleg alkalmazása alól felfüggeszti.

IV. FEJEZET

A mérték megjelölés kényszeréről

28. § Bornak, sörnek és egyéb szeszes italoknak vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban és egyéb nyilvános helyiségekben fogyasztásra történő kiszolgáltatására használt palaczkok és ivóedények a tartalmazott mennyiség törvényes mértékben való megjelölésével látandók el és a jelen törvény II. fejezetének rendelkezései értelmében hitelesitendők.

Zárt a palaczkok, a melyekben bort, sört vagy más szeszes italt hoznak forgalomba, nem esnek a hitelesitési kötelezettség alá.

29. § Utasittatik a kereskedelemügyi minister, hogy a bort, sört és szeszes italokat tartalmazó zárt palaczkok mennyiségtartalmának kötelező megjelölése iránt jelen törvény életbe léptetésével egyidejüleg az 1893. évi XXXIV. törvénycikk alapján rendeleti uton intézkedjék.

30. § Tej kimérésére, valamint zárt palaczkokban vagy más edényekben való árusitására szolgáló tartályok hitelesitendők.

31. § A csomagokban árult czikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. törvénycikk rendelkezéseit egyebekben a jelen törvény nem érinti.

V. FEJEZET

Büntető határozatok

32. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt el, 8 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az:

a) a ki a közforgalomban a jelen törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ;

b) a ki oly mértéket vagy mérőeszközt, a mely a jelen törvény értelmében hitelesitendő, vagy időszakos hitelesitési kötelezettség alá esett, szabályszerü hitelesités, illetve az időszakos hitelesités nélkül forgalomba bocsát, vagy a közforgalomban használ, vagy ilyen mértékek, illetőleg mérőeszközt iparüzletében, raktárában, boltjában, habár használatlanul, de az első hitelesités bélyegével el nem látva, eladásra készen tart;

c) a ki a vendéglőben, korcsmában, kávéházban vagy más nyilvános helyiségben bort, sört vagy egyéb szeszes italokat a jelen törvény 28. §-a rendelkezéseinek meg nem felelő palaczkokban vagy ivóedényekben szolgáltat ki fogyasztásra;

d) a ki a 24. §-ban meghatározott kivételes eseteken kivül szabályszerü jelzéssel el nem látott hordóban bort, sört vagy egyéb szeszes italokat forgalomba hoz.

33. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt le, 4 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetedő az:

a) a ki bár hitelesitett, de oly mértéket vagy mérőeszközt használ a közforgalomban, a melyről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy az a törvényes követelményeknek nem felel meg;

b) a ki a jelen törvény 16. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére, az általa javitott (módositott vagy igazitott) mértéken vagy mérőeszközön levő hitelesitési bélyeget meg nem semmisiti;

c) a ki oly hordót, a melyben a bor vagy sör forgalomba kerül, olyan javitásnak vet vagy vettet alá, a mely a hordó ürtartalmát a rendeletileg megállapitott hibahatárokon felül megváltoztatja és rajta az előző jelzés bélyegét meg nem semmisiti, vagy meg nem semmisitteti.

34. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a hordójelző, a ki hordót tudva hamisan vagy a nélkül lát el jelzéssel, hogy annak valóságos ürtartalmáról az előirt módon meggyőződött volna, vagy a ki ily czélra a jelző eszközöket és bélyegzőket másnak rendelkezésére bocsátja.

35. § A ki a jelen törvény alapján a kereskedelemügyi minister által rendeletileg megállapitandó, hitelesitésre, vagy hordójelzésre szolgáló, bárminemű bélyegzőt, bélyeget vagy jelzést felhasználás vagy forgalombahozás végett utánoz vagy meghamisit, vagy a ki ily bélyegzőt, bélyeget vagy jelzést tudva felhasznál vagy forgalomba hoz, vagy raktáron vagy üzletében tart, a mennyiben ez a cselekmény a tett elkövetésének helyén fennálló törvények értelmében sulyosabb minősitésü büntetendő cselekményt nem képez, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

36. § A 32. és 33. §-ok esetében a jelen törvény rendelkezéseinek meg nem, felelő ugyszintén a hamis vagy utánzott hitelesitési jegygyel ellátott mértékek vagy mérőeszközök nemkülönben a 35. § esetében a jogtalanul megszerzett vagy készitett hitelesitő bélyegzők elkobzandók.

37. § A 32., 33. és 34. §-okban megállapitott kihágási ügyekben Magyarországon a rendőri büntető biráskodást gyakorolják:

I. Első fokon:

1. Kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, illetőleg a szolgabiró.

2. Rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbizott tisztviselő;

3. Budapest székesfővárosban az illetékes kerületi elöljáróság.

II. Másodfokon:

1. kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsu városokban az alispán;

2. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács;

3. Budapest székesfővárosban a székesfővárosi tanács.

III. Harmadfokon:

a kereskedelemügyi minister.

A 35. §-ban megállapitott kihágás a királyi járásbiróságok hatáskörébe tartozik.

Horvát-Szlavonországban: az eljárás az ottani jogszabályok szerint illetékes hatáskörébe tartozik.

VI. FEJEZET

Átmeneti és vegyes intézkedések

38. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a jelen törvény életbelépte előtt hitelesitett mértékek és mérőeszközökön levő hitelesitési bélyegek további érvényességét illetőleg rendeletileg intézkedjék.

39. § A jelen törvény hatálybalépésével az eddig fennállott összes mértékhitelesitő hivatalok megszünnek és e végből a mértékhitelesitési teendők ellátása iránt fennálló szerződések kellő időben, legkésőbb jelen törvény hatályba léptének napjára felmondandók. Azon magyarországi törvényhatóságok és más községek, illetve horvát-szlavonországi városok és községek, melyek hordóhitelesitő hivatalt tartanak fenn, ezt a törvény hatályba lépéséig, a jelen törvény követelményeinek megfelelő hordójelző hivatallá alakithatják át.

A törvényhatóságok mértéhhitelesitési alapjukat, a mennyiben az állammal szemben az 1874. évi XXXI. törvényczikk alapján mértékhitelesitő hivatalaik felállitására és berendezésére nyert előlegekből származó tartozásuk már kiegyenlittetett, a hordójelző hivatalok felállitására tartoznak forditani.

A jelen törvény életbeléptekor törvényhatóság vagy város alkalmazásában álló és a tiszti segéd- vagy kezelőszemélyzet létszámába tartozó mértékhitelesitők közül:

a) azok, a kik jelentkezésük daczára állami mértékhitelesitőkké ki nem neveztettek, addig megszerzett nyugdij-, illetőleg végkielégitési igényeiket az illető nyugdijalap irányában érvényesithetik;

b) azok ellen, a kik állami mértékhitelesitői állásra nem jelentkeztek vagy az ily állásra történt kinevezést méltánylandó okok nélkül el nem fogadják, állásukról és a mennyiben az illető helyhatósági és törvényhatósági szabályrendeletek másként nem intézkednek, szerzett nyugdij- és végkielégitési igényeikről lemondottaknak tekintendők.

40. § E törvény életbeléptével az 1874. évi VIII. és az 1875. évi LVIII. törvényczikkek és az 1891. évi VI. törvényczikk határozmányai hatályon kivül helyeztetnek.

41. § Ezen törvény két évvel kihirdetése után lép hatályba. Mindazonáltal felhatalmaztatig a kereskedelemügyi minister, hogy a 23. §-ban emlitett központi mértékügyi intézet felállitása, illetve szervezése iránt a szükséges előzetes intézkedéseket még a törvény életbe lépése előtt foganatosithassa és utasittatik, hogy az ezen intézkedésekkel, valamint a felszerelések fokozatos beszerzésével járó költségeket a rendes évi költségvetésben előirányozza.

42. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg, a ki e tekintetben a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokat illetőleg Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.