1. § Az 1907. évre a magyar korona országainak rendes kiadásai:
Egyezeregyszázharmincznégy millió hétszázhetvenötezer nyolczszázkilenczvenkilencz koronában;
átmeneti kiadásai:
Negyvenkilencz millió egyszázkétezer kilenczszáznyolczvanegy koronában;
beruházási kiadásai:
Hetvennyolcz millió hétszáztizenhatezer háromszázötvenkilencz koronában
állapittatnak és ajánltatnak meg.
2. § Ez összegek a következő fejezetek, czimek és rovatok szerint oszlanak meg: *
3. § Az előbbi szakaszban megajánlott kiadások fedezésére Magyarország jövedelmei, a magyar korona országait együtt illető közös költségekre és Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletére nézve egyszersmind Horvát-Szlavonországok bevételei jelöltetnek ki a következő előirányzat szerint. *
4. § A 2-ik §-ban megállapított s összesen 1,262.595,239 K-t tevő kiadásokat, a 3. §-ban megajánlott s összesen 1,262.615,561 K-t tevő jövedelmek és bevételek 20,322 K-val haladják meg, mely összeg a pénztári készletek gyarapítására forditandó.
5. § A jelen törvény 2. §-ának A) Rendes kiadások IV. fejezete és B) Rendkivüli kiadások a) Átmeneti kiadások II. fejezet 1-3. czime alatt felvett rendes és rendkivüli közösügyi kiadások összege továbbá a jelen törvény 3. §-ának B) Rendkivüli bevételek I. fejezete alatt, az 1907. évi közösügyi rendkivüli kiadások fedezésére kibocsátandó kölcsönből eredő bevétel gyanánt felvett összeg az 1907. év első felére nézve megállapitott hozzájárulási arány szerint vétetett fel; a mennyiben az 1907. év második felére nézve a hozzájárulási arány változás alá esnék, a költségvetésnek fent idézett fejezetei alatt felvett összegek ehhez képest aránylagosan számszerüleg módosulnak. *
6. § Hogy az államnak a 3. §-ban elősorolt jövedelmei folyóvá tétethessenek, a törvényekbe iktatott egyenes- és fogyasztási adók, jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, ugyszintén az adóköteles jövedelmek után az 1883. évi XLVI. tc. 9. és 10. §-aiban megállapitott százalékokban kivetendő általános jövedelmi pótadó, a hadmentességi dij, az ut-, hid- és révvám és az állami vagyon jövedelmei s az állam egyéb bevételei, az eddigi törvényekben eszközölt és a törvényhozás által netalán még teendő módositások megtartásának kikötése mellett, az 1907. évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak.
7. § Az előbbi §-ban megszavazott, valamint a 3. §-ban előirányzott bevételek csupán a jelen törvényben megajánlott kiadásokra fordithatnak, és átruházás e kiadásoknak sem fejezetei, sem czimei, sem rovatai között nem engedtetik.
Kivételnek csak a rendes kiadások XVII. fejezet 3. czimének 1. és 2. rovata között, továbbá az 5. és 6. czim között, végül a 9. czim 1. és 2. rovata között; a XVIII. fejezet 9. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XIX. fejezet 5. czimének 2-6. rovatai között; a XX. fejezet 2. és 8. czimének egyes rovatai között, valamint ugyanezen fejezet 10. és 34. czimei alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XXI. fejezet 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 16., 18., 24., 25., 26., 28., 30., 33., 34., 36., 37., 40., 42., 44., 45., 47., 48., 49. és 50. czimeinél a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XXII. fejezet 7. és 12. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XXIII. fejezet 3. czimének 1-8. rovatai és 5. czimének 1-6. rovatai között; végre a rendkivüli kiadások, átmeneti kiadások X. fejezet 17. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között van helye. Ezek között az átruházás megengedtetik.
8. § A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évre előirányzott s az 1897. évi XX. tc. 27. §-a értelmében utólagos felhasználás czéljából lekötött hitelek ama részét, a mely az 1906-iki számadási év végéig felhasználandó nem volt, az 1897. évi XX. tc. 27. §-ában foglalt rendelkezéseknek egyébként megfelelően, kivételesen, az 1907-iki számadási év végéig felhasználhassa.
9. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amelylyel, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának feltétele mellett, hozzájárult ahhoz, hogy a zágrábi szekerészlaktanya, a zágrábi hadtest-tűzérségi laktanya, a zárai katonai alreáliskola, a nagyszebeni gyalogsági hadapródiksola és a marosvásárhelyi katonai alreáliskola telekbeszerzési és épitkezési költségei, hosszabb időn át fizetendő és a folyó kamatokkal együtt a rendkivüli közösügyi kiadások között előirányzandó részletekben törleszthessenek.
10. § A jelen törvény 2. §-ának B. Rendkivüli kiadások, b) Beruházások X. fejezet, 4. czim, 3. rovata alatt az állami vasgyárak berendezéseinek tökéletesitésére és kiegészitésére előirányzott összegnek, továbbá a jelen törvény 3. §-ának B. Rendkivüli bevételek IX. fejezete alatt az 1904. évi XIV. tc. alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesitéséből előirányzott összegnek megfelelően, az 1904. évi XIV. tc. 13. §-ának 2. c) pontja oda módosittatik, hogy az állami vasgyárak berendezéseinek tökéletesbitésére és kiegészitésére összesen 14. 580,000 K hitel engedélyeztetik azzal, hogy a felemelt összegre nézve is alkalmazást nyernek az 1904. évi XIV. tc. 19. §-ának első bekezdésében foglalt határozatok.
11. § Az 1904. évi XIV. évi XIV. tc. 13. §-ának 4. l) pontja szerint az országos közgazdasági alap gyarapitására és az állampénztári készletekkel szemközt fennálló tartozásainak kiegyenlitésére engedélyezett 15. 000,000 K-ból a borértékesités előmozditása végett alakuló pinczeszövetkezeteknek adandó kamatmentes kölcsönökre szánt 2. 000,000 K általában a borértékesités és borkivitel előmozditása érdekében teendő intézkedésekre is felhasználható s ez összeg egy részének terhére, az 1889. évi XXXI. tc. 10. §-ának határozatától eltérően, segélyek kivételesen a visszatéritési kötelezettsége nélkül is adhatók és kivételesen a kincstárnak vissza nem térülő egyéb kiadások is teljesithetők.
12. § Az 1898. évi XXI. tc. 2. §-ának ama rendelkezése, mely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban emlitett egyenes államadók 3%-át meg nem haladhatja, az 1907. évre hatályon kivül helyeztetik és az 1907. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapittatik meg.
13. § Az 1888. évi IV. tc. 7. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a helyi érdekü vasutak segélyezése czimén az állami költségvetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frtnál) nagyobb összeggel meg nem terhelhető, az 1907. évre hatályon kivül helyeztetik.
14. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
