1907. évi XIV. törvénycikk

a bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság székesfehérvár-sárbogárdi és székesfehérvári-bicskei vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában * 

1. § A bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság székesfehérvár-sárbogárdi és bicske-székesfehérvári helyi érdekü vasut vonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek határozmányait egyesitő engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való kihirdetés napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Az 1. § értelmében beczikkelyezett egységes engedélyokirat szövege a következő:

A bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut egyesitett engedélyokirata

A székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság a bicske-székesfehérvári helyi érdekü gőzmozdonyu vasut épitési és üzleti engedélyét megszerezvén, ez alapon alapszabályának kormányhatóságilag jóváhagyott módositásával bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársasággá alakult át. A társaság ennek alapján az iránt folyamodott, hogy a tulajdonában egyesitett bicske-székesfehérvári és székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasutak engedélyezésére vonatkozó okiratok hatályon kivül helyezése mellett, összes kiépitett vonalaira egységes engedélyokirat adassék ki.

A bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság ezen kérelme folytán, a részvénytársaság részére az alábbi 1. §-ban felsorolt vonalaira nézve a következő egységes engedélyokirat adatik ki:

1. § Ezen „Engedélyokirat” erejénél fogva a bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokában levő összes vasutvonalakat, ugymint:

a) ez 1896. évi XXIV. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1896. évi julius hó 23-án 49.357. szám alatt kiadatott engedélyokirattal engedélyezett és a fehér- és tolnavármegyei helyi érdekű vasut székesfehérvár-börgöndi vonalrészének együttes használata mellett, Börgönd állomásból kiágazólag Sárkereszturon át, a magyar királyi államvasutak Sárbogárd állomásáig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat és

b) az 1898. évi XXVIII. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a fentemlitett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1898. évi julius hó 25-én 50,423. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett, a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya-társaság Székesfehérvár állomásából kiágazólag Lovas-Berényen át a magyar királyi államvasutak Bicske állomásáig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek mellett és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyek, értelmében továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá - mint engedélyesre - kötelezettségeket rónak, magát feltétenül aláveti.

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmények, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 1896. évi julius hó 23-án 49,357. szám alatt és 1898. évi julius hó 25-én 50,423. szám alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében - már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő - kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.

4. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. § A magyar királyi államvasutak Bicske és Sárbogárd állomásaihoz császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság Székesfehérvár állomásához és a fehér- és tolnavármegyei helyei érdekü vasut Börgönd állomásához való csatlakozás, valamint ezen állomások és a fehér- és tolnavármegyei helyi érdekü vasut székesfehérvár-börgöndi vonalrészének együttes használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzetberendezési tőkéje 6.030,000 K, azaz: Hatmillióharminczezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 387,500 koronát, tartalékalap képzésére pedig 82,600 koronát forditott.

A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

7. § Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ezidőszerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek ezen biztositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.

9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat kiegészitő részét képezi.

10. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.

b) Utipodgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm és kilométerenkint 0.80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Utipodgyásznál szabad suly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru osztályba 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, tárgya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkénti dijtétel szolgál - maximális viteldij gyanánt - a kocsirakományokba feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételenként.

Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijszabásokat megfelelőn leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.

Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát a társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyes társaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye, mely pályahasználati dij engedélyes társaság meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapittatni;

5. hogy - a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető ösztöndijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.

11. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.

12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

13. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók - és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizottak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit - az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

16. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.

Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglévő berendezések bövitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társasági költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett - a vonatkozó táborkari térkép kapcsán - külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes társaság az épitési saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állam és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamos-jelzőberendezések - az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

17. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedet, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükséges s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28.000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter rendeletére, minden kárpótlás nélkül, vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1967. évi november hó 19-éig követelhető.

18. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyon-mérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü - a felügyeleti hatóságok által kiván - statistikai adatot beszolgáltatni.

19. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.

A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban a részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka fedeztetik s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társaság székhelye Budapest és hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1987. évi november hó 19-én éjféli 12 órakor jár le.

Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az állami megváltási jog, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának második bekezdése értelmében, a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen egyesitett engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra, 1907. évi november hó 19-éig gyakorolható.

Ezen időponton tul az idézett szakaszban körülirt hét évi tiszta jövedelem képezi a megváltás alapját.

Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontja pedig 1927. évi november hó 19-ében állapittatik meg.

Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő és villamos-jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlévő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a váspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

21. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;

b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1927. évi november hó 30-áig; és

c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) 1907. évi november hó 30-áig terjedő időtartamra.

22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy - a forgalom növekedéséhez képest - engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá, a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyüléseken részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20. 000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtatni.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.

24. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak két koronára szabott bélyegdij alá esnek.