1907. évi XXIV. törvénycikk

az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. törvénycikk módositása tárgyában * 

1. § Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. tc. 4. és 6. §-a következőkép módosittatik:

Az ügyvédi vizsgáló bizottság elnökét és ennek helyetteseit az igazságügyminister a bizottság tagjai sorából nevezi ki. A budapesti bizottságnál két, a marosvásárhelyi bizottságnál egy elnökhelyettest a birói karból és ugyanannyit az ügyvédi kamara által választott tagok közül kell kinevezni.

A 6. § második bekezdésében a vizsgadij mennyiségére nézve és az idézett § negyedik bekezdésében a vizsga ismétlésére nézve megállapitott korlátozás hatályon kivül helyeztetik.

Visszautasitás esetében a 6. § harmadik bekezdése szerint megkivánt ujabb joggyakorlat ideje egy esztendő. Ezt az időt ismételt visszautasitás esetében a vizsgáló bizottság két évnél nem hosszabb időre felemelheti.

A vizsgát ismételhetik azok is, a kik az ügyvédi vizsgán e törvény hatálybalépte előtt két izben lettek visszautasitva, ha a joggyakorlatot ez után is legalább egy éven át folytatták.

A bizottság a jelöltet a vizsgatárgyaknak egyik szakcsoportjából is visszautasithatja. Az ekként visszautasitott jelölt hat hó multán pótvizsgát tehet. Ha a jelölt a pótvizsgára a visszautasitástól számitott egy év alatt nem jelentkezett, vagy a pótvizsgán is visszautasittatott: csak az egész vizsga ismétlése engedhető meg neki.

2. § Az 1874:XXXIV. tc. 22. §-ának második bekezdése olykép módosittatik, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmánya a 2. § első bekezdésében elősorolt tisztviselőkön kivül harminczhat választmányi tagból áll és a tagok legalább kétharmada. a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó.

3. § Az ügyvédi kamara választmányának és fegyelmi biróságának határozatai ellen a kir. Curiához, illetőleg annak fegyelmi biróságához engedett felebbvitel felett, ugyszintén az 1874:XXXIV. tc. 77. §-ában emlitett illetőségi összeütközés felett a kir. Curia ügyvédi tanácsa határoz, mely a fegyelmi ügyekben mint fegyelmi biróság jár el.

A kir. Curia ügyvédi tanácsának elnöke és helyettese a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának elnöke és helyettese, a kir. Curia ügyvédi tanácsának birói tagjai pedig a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának birái; a tanács többi tagját az igazságügyminister a gyakorló ügyvédek közül három évi időszakra nevezi ki. A tanács ügyvéd-tagjainak felét az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül kell kinevezni. Határozathozatalnál a tanács az elnökön kivül három curiai biróból és három kinevezett ügyvédtagból áll.

A kir. Curia ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara husz ügyvédet, a többi ügyvédi kamara három-három ügyvédet jelöl ki a saját tagjai közül. A kijelölendő ügyvédek számát az igazságügyminister rendelettel felemelheti. A tanács tagjává legalább husz ügyvédet kell kinevezni, még pedig akképen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvédtagok kétötödrészben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A budapestről elköltöző ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni.

A kir. Curia ügyvédi tanácsába tagul csak oly ügyvéd jelölhető ki, a ki az 1883:I. tc. 1. § b) pontjában meghatározott kelléknek megfelel, fegyelmi itélet hatálya alatt nem áll és legalább tiz év óta gyakorolja az ügyvédséget.

Az az ügyvéd, a ki a kir. Curia ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának.

A kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi hatóság és eljárás, elmozdithatatlanság, birói függetlenség és a tanács körén belül az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a kir. Curia itélőbiráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A kir. Curia ügyvédi tanácsának ülésén résztvevő azokat az ügyvédtagokat, a kik nem laknak Budapesten, utiköltség és napidij illeti. A részletes szabályokat e tekintetben az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.

A kir. Curia ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben a vitás elvi kérdések a kir. Curia ügyvédi tanácsának teljes ülésében döntetnek el. A résztetes szabályokat az igazságügyminister rendeleti uton állapitja meg.

4. § Az 1874:XXXIV. tc. 79. és 84. §-ai olykép módosittatnak, hogy az idézett törvény 79. §-a szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat és az idézett törvény 84. §-a szerint hozott vádhatározat ellen külön felebbvitelnek nincs helye. Az e határozatok által okozott sérelmek miatt az idézett törvény 95. §-a értelmében a véghatározat ellen használható felebbezésben lehet orvoslást keresni.

A fegyelmi eljárás meginditása az 1874:XXXIV. tc. 24. §-ának utolsó bekezdésében emlitett jogkövetkezménynyel nem jár.

5. § E törvény életbelépésének idejét, az ügyvédi vizsga részletes szabályait, a vizsgadij mennyiségét, az ügyvédi oklevél kellékeit, a kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyviteli szabályait és az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendeleti uton állapitja meg.

E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.