Azon jelentős közgazdasági és forgalmi érdekek kielégitése czéljából, a melyek Brassó városának és vidékének ujabb forgalmi vonalak megnyitása által az ország belsejéből való könnyebb érintkezésbe hozatalával kapcsolatosak, már mintegy husz év óta folytak tanulmányok és tárgyalások. Az irány, melyben e kérdés megoldható, nem lehetett más, mint Fogaras-Nagyszeben bekapcsolásával a nagyszeben-alvinczi vonallal összekötni Brassót. Ez irányban folytak is már huzamosabb idő óta tárgyalások az erdélydélvidéki vasut részvénytársaság felek fogarasi vonalának Fogaras állomásából kiindulólag a brassói háromszéki helyi érdekü vasutak Brassó-Bertalan állomásáig vezetendő helyi érdekü vasut létesitése érdekében. Ezen tárgyalások eredménye a fogaras-brassói helyi érdekü vasut engedélyezéséről szóló törvényjavaslat, melyet van szerencsém a tisztelt képviselőház elé terjeszteni. A tervezett vasut megvalósitása lehetővé fogja tenni egyrészt a vasut mentén elterülő, nagy kiterjedésü erdőségek kitermelését, illetve gazdaságos kihasználását, mi által egyuttal az illető vidék lakossága kereseti viszonyainak javitása is előmozdittatnék, másrészt pedig hivatva lesz a vasut arra, hogy az illető nemzetiségektől lakott vidéket az ország magyar részeivel és központjaival szorosabb kapcsolatba hozza.
Kereskedelmi szempontból is jelentékeny fontossággal bir a kérdéses vasut kiépitése, mert általa Nagyszeben és Brassó, az érdélyi részek e két számottevő városa, egymással közvetlen vasuti összeköttetést fog nyerni. A fogaras-brassói helyi érdekü vasut tervezési munkálatait a Mandel és Révész budapesti épitési vállalkozó czég még az 1897. év folyamán kiadott előmunkálati engedély alapján vette foganatba. A czég által elkészitett müszaki müveletek alapján a közgazdasági bejárás 1898. évi október hó 11-én és a következő napokon tartatott meg. Minthogy az időközben beállott gazdasági helyzet a helyi érdekü vasut létesitésének nem kedvezett, a további tárgyalások tekintetében szünet állott be, ugy hogy az engedélyezési tárgyalás csak 1904. évi julius hó 20-án volt megtartható. A tervező czég a helyi érdekü vasut tervezése körül szerzett összes jogait és vállalt kötelezettségeit időközben Schiffer Miksa mérnök budapesti lakosra ruházta át. Az épitési és engedélyezési feltételeire nézve létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém ismertetni. A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett vasut a felek-fogarai helyi érdekü vasut Fogaras állomásából kiágazólag Sárkány.
Vledény és Feketehalom községek irányában a brassó-háromszéki helyi érdekü vasutak Brassó-Bertalan állomásáig, illetve innen folytatólag a brassó háromszéki helyi érdekü vasutak és a m. kir. államvasutak egyes vonalrészek együttes használata mellett a m. kir. államvasutak Brassó állomásáig forgalmi végpontig vezettetnék. A helyi érdekü vasut épitési hossza 66.4 kilométert tenne ki, szabványos nyomtávval épittetnék s a pálya olyképen rendeztetnék be, hogy azon a gőzmozdonynyal vontatott óránként 40 kilométer, a gőzmotorkocsi vagy az ezeket helyettesitő kismozdonynyal vontatott személyszállitó vonatok pedig 50 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. Tisztelettel megjegyzem, hogy az épitési és üzletberendezési feltételek megállapitásánál a motoros kocsi közlekedés alkalmazása is előirányoztatott ugyan, a motoros forgalom azonban a helyi érdekü vasuton csak akkor fognak bevezettetni, a mikor a motoros üzemmel végzett kisérletek kedvező eredményre vezetnek.
A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 15‰-ben állapittatnék meg, s a nyilt pályán 250 méternél kisebb sugárral biró kanyarulatok - egyes kivételes esetektől eltekintve - nem engedélyeztetnének. A folyóméterenként 23.6 kilogramm sulylyal biró sinek fügő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 5.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó és kibővitendő Fogaras, Brassó-Bertalan és Brassó állomásokon kivül a következő állomások létesittetnének: 1. Mundra rakodó állomás 200 méter hosszban. 2. Sárkánytanya rakodó állomás 200 m. 3. Sárkány állomás 345 m. 4. Vád rakodó állomás 200 m. 5. Ósinka vizállomás 360 m. 6. Ujsinka állomás 345 m. 7. Homoródvölgy rakodó állomás 200 m. 8. Vledény vizállomás 360 m. 9. Szunyogszék rakodó állomás 200 m. 10. Feketehalom állomás 345 m. 11. Vidombák rakodó állomás 200 méter hosszban.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 7.565.000 koronában vagyis pályakilométerenként 113,930 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 265.600 korona, rendes tartalék képzésére 70.000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédművek költségeinek fedezésére külön tartalékalapként 14.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerü felhasználása után netán fenmaradó része a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A kilométerenkénti épitési költségeknek aránylag magas volta - eltekintve az épitési anyagok és munkabérek árainak az utóbbi időben történt rendkivüli emelkedésétől - a következőkben találja magyarázatát: A tervezett helyi érdekü vasut középső - mintegy 20 kilométer hosszu szakasza hegyi pálya jellegével bir, melynek megfelelő vezetéséhez, ugy a magas töltések, mint a mély bevágások czéljaira aránylag nagy területek igénybevétele válik szükségessé, ezenkivül a nagy töltések és mély bevágások nagy földmozgósítást idéznek elő, mely az anyagnak elszállitásával egybekötve az alépitmény létesitését teszi költségessé.
Emeli továbbá az alépitmény költségeit 170 darab áteresztő és 10 darab nagyobb (ezek között egy-egy 80, 70 és 40 méter nyilásu) hid, valamint számos bélés és támasztó feles a vizválasztón egy alagut előállitásának szüksége. A tervezett helyi érdekü vasut záró lánczszemét képezvén az Alvincztől Nagyszeben-Fogarason át Brassóig s innen a székely vasutak hálózat keretében Sepsiszentgyörgytől Csikszeredán át Szászrégenig épülő határszéli körvasutnak, a meglevő vonalrészek hadászati teljesitő képességéhez kell alkalmazkodnia, mely okból az állomások olykép fognának berendeztetni, hogy a vonalon naponta mindkét irányban 10 ötventengelyü vonat közlekedhessék. Ezen követelmény a mellékvágányok megfelelő hosszában érvényesül s ennélfogva a felépitmény költségeit emeli, a melynek előállitását e mellett felette megdrágitja az is, hogy a sinek és sinkapcsolószerek csak nagy távolságba fekvő gyárakból szállithatók. Végül tetemesen növelik a kilométerenkénti költségösszeget a csatlakozási költségek is, minthogy Fogaras és Brassó-Bertalan csatlakozó állomások kibővitésén és átalakitásán kivül a helyi érdekü vasut mozdonyszin-telepe Brassó állomáson lévén elrendezendő, az államvasutak ezen állomása is bővitést igényel, a mi aránylag nagy költséggel jár.
A 7.565.000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis 2.647.800 korona erejéig törzsrészvények, 65%-a, vagyis 4.917.200 K erejéig pedig 78%-os árfolyamon számitott és legfeljebb 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. A 2.647.800 K-t tevő törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak: 1. Fogaras vármegye közönsége részéről 400,000 K. 2. Brassó vármegye közönsége részéről 200,000 K. 3. Brassó r. t. város közönsége részéről 120,000 K. 4. Feketehalom község közönsége részéről 100.000. 5. Vidombák község közönsége részéről 40.000 K. 6. Sárkány község közönsége részéről 20,000 K. 7. Ósinka község közönsége részéről 15,000 K. Összesen 895,000 korona. A Fogaras vármegye közönsége által megszavazott 400,000 K hozzájárulást illetőleg tisztelettel megjegyzem, hogy az végérvényesen biztositottnak csakis az esetben tekinthető, ha a vármegye közönsége vonatkozó határozatának kormányhatósági jóváhagyására a törvényhozás felhatalmazást ad. Nevezett vármegye közönsége ugyanis oly alappal, melyből a megajánlott segélyösszeg kifizethető volna nem rendelkezvén, annak hosszu lejáratu kölcsön utján való beszerzését határozta el.
Ezen 400,000 koronás kölcsönnek 4 1/2%-al számitott 50 évi törlesztése mintegy 20.200 K annuitást igényel, mely évi törlesztési szükséglet fedezésére vonatkozólag a vármegye törvényhatósági bizottsága az 1903. évi október hó 17-én tartott közgyüléséből 478a/4775 és 1906. évi deczember hó 5-én tartott közgyüléséből 1104/7153. számok alatt hozott határozataiban kimondotta, hogy azt 3%-os vármegyei pótadó kivetése utján, a még ezután fenmaradó évi szükségletet pedig a törvényhatósági közuti alap rendelkezésre álló feleslegeiből fedezi. Nevezett vármegye közönségének e tárgyban hozott határozatai törvényes felülvizsgálat alá vétetvén azok, tekintve egyrészt, hogy a törvényes kellékeknek mindenben megfelelnek, másrészt pedig tekintve, hogy a vármegye közönségének áldozatkészsége, miután a létesitendő vasutvonal ezen vármegye lakosságának érdekeit különösen hivatva leend szolgálni, indokoltnak mondható, a jóváhagyásra alkalmasaknak találtattak.
Tekintettel azonban arra, hogy a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. törvénycikk 9., illetve 13. §-ai értelmében kivethető maximális (5%-os) pótadót nevezett vármegye közönsége más czélokra már korábban igénybe vette, a kérdéses vasut segélyezésére megszavazott további 3%-os pótadó kivetése az idézett törvény 13. §-a értelmében csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján eszközölhető. Ezen körülményre való tekintettel a fogaras-brassói helyi érdekü vasut engedélyezéséről szóló törvényjavaslat keretében egyuttal felhatalmazást bátorkodom kérni a kormány részére a törvényhozástól arra nézve is, hogy nevezett vármegye törvényhatósági bizottságának a vasut segélyezési czéljait szolgáló további 3%-os megyei pótadó kivetését elrendelő határozatát jóváhagyása. A fennebb tisztelettel számjelzet törzsrészvénytőke további fedezésére szolgálna a földmivelésügyi ministeri tárcza részéről a kincztári erdők érdekeltsége czimén az 1880. évi XXXI. törvénycikk 7. §-a alapján igényelt és egyszersmindenkorra fizetendő 150,000 korona hozzájárulás.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 4., illetve 7. §-ai alapján ugyancsak a törzsrészvények ellenében a vasut javára a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásutás következő 50 éven át fizetendő 30. 000 korona átalány 600.000 korona tőke értékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 37.820 korona évjáradék 756,400 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen.
A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 7.93, illetve 10%-át, vagyis együtt 17.93%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%, vagyis összesen 20%-os maximális segélyen alul maradnak. A fennebb biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 2.401,400 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetének 2.647,800 2, 401,400=246,400 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezéséről valamely alkalmas módon gondoskodni az engedélytkérő feladata leend.
A tervezett fogaras-brassói helyi érdekü vasut üzletet a m. kir. államvasutak igazgatósága kezelné és pedig figyelemmel arra, hogy ezen létesitendő vasutnak az erdély-délvidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi és felek-fogarasi vasut vonalaival egy hálózattá való egyesitése czéloztatik, teljesen azonos feltételek mellett, mint a melyek a m. kir. államvasutak kezelésében levő emlitett két vasutvonalra nézve érvényben vannak. E szerint a fogaras-brassói vasut üzletének kezelése fejében a m. kir. államvasutakat a jármühasználati dij fejében a brutto bevételekből előzetesen levonandó 4. 2%-on felül a brutto szállitási bevételek 48.5%-a fogja megilletni, mig a helyi érdekü vasut az emlitett bevételek 61. 5%-át kapja.
Mint fennebb már volt szerencsém érinteni a létesitendő fogaras-brassói helyi érdekü vasutnak az erdélyi-délvidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság alvincz-nagyszeben vöröstoronyi és felek-fogarasi vasut vonalaival egy hálózattá való egyesitése czéloztatik. ezen egyesités forgalompolitikai szempontok, nevezetesen a dijszabásnak egységesitése és az ezzel járó előnyök indokolják és teszik annyival is inkább kivánatossá, mert magának a fogaras-brassói helyi érdekü vasutnak a létesitése, illetve tetemes épitési költségeinek a beszerzése is csak ezen fuzionális alapon vált lehetségessé. Erre való tekintettel a fogaras-brassói helyi érdekü vasut engedélyezési feltételei már a jövőbeni egyesitést feltételezve állapittattak meg. Ezen körülményből kifolyólag illetve a létrehozandó egyesülés biztositásának érdekében a fogaras-brassói helyi érdekü vasut épitésére és üzletére kiadandó engedélyokiratban az engedélyes, illetve annak jogutódja a megalakitandó részvénytársaság, más most köteleztetnék arra, hogy az erdély-délvidéki helyi érdekü vasutak részvénytársasággal egy társasággá egyesüljön.
Miután pedig a szóban levő vasuthálózatnak, illetve az egyes vonalak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratoknak tényleges egyesitése a törvényhozás előzetes engedélyét igénylim czélszerüségi okokból s a végből, hogy a törvényhozás a brassó-fogarasi helyi érdekü vasut engedélyezési kérdésekben az annak alapfeltételét képező egyesitési kikötések ismerete alapján határozhasson, s ekként az egész ügyről tiszta képet nyerjen, indokoltnak mutatkozott, hogy a törvényhozás e részbeni felhatalmazása már most, a fogaras-brassói helyi érdekü vasut engedélyezésére vonatkozó törvény keretében kieszközöltessék. Erre való tekintettel a tisztelettel csatolt törvényjavaslat értelmében a ministerium egyuttal arra is felhatalmazást nyerne, hogy az alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi, felek-fogarasi és fogarasi-brassói h. é. vasutvonalak egy hálózattá egyesithesse és a hálózatra egységes engedélyokiratot adhasson ki. A ministerium által kiadandó egységes engedélyokiratnak az engedélytartamok és adózási mentességek egységes lejárati idejére vonatkozó határozmányai már magában a felhatalmazási törvényben megállapittatnának és pedig a következő módon: Az egyesülő vasutvonalak egységes engedélytartalmának lejárati ideje 1988. évi deczember hó 18-ában, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója és a keresetadó alóli mentesség egységes lejárati határideje 1928. évi deczember hó 31-ében állapittatnék meg a szállitási adómentesség 1908. évi január hó 1-től kezdődőleg 1910. évi deczember hó 31-ig terjedne.
A második vágány kiépitése 1968. évi deczember hó 18-ig volna követelhető, az 1888. évi IV. t. -czikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig az egyesitett vonalakra nézve 1928. évi deczember hó 18-ik napja állapittatnék meg. Ezen egységes határidők a fogaras-brassói helyi érdekü vasut épitésére vonatkozó engedélyokirat kiadását 1907. évi május hó 1-ére, a három vasutvonal egyesitését pedig 1908. évi január hó 1-ére feltételezve, a vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéinek, épitési hosszainak és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számittattak.
Megjegyzem, hogy nyilvános számadásra kötelezett vállalatok stb. adója alóli mentesség ugyan 1928. évi deczember hó 18-án, a szállitási adó alóli mentesség pedig 1910. évi deczember hó 5-én járna le, a végből azonban, hogy az adók kiszámitási alapja egyszerüsittessék, vagyis hogy a lejárati határidők az évi zárlattal egybeessenek, a kérdéses lejárati határidők a fenti időpontok helyett deczember 31-ik napjában állapittatnának meg. Ugyancsak már a törvényjavaslatban biztosittatnék a bélyeg- és illetékmentesség az egyesült társaság által az eddigi társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a hálózatra vonatkozólag megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után. Egyebekben a fogaras-brassói helyi érdekü vasut engedélyezési feltételei teljesen megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. Az erdély-délvidéki vidék helyi érdekü vasut részvénytársaság is a fuzióra vonatkozó kötelező hajlandóságát bejelentette.
