1. § Gazdasági (külső) cseléd az, a ki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesit legalább is egy hónapon át. (7. §)
Azokat a cselédeket, a kik háztartásbeli és egyszersmind gazdasági munka teljesitésére szegődnek, hacsak a szerződésből az ellenkező ki nem tűnik, gazdasági cselédnek kell tekinteni s a jelen törvény alá tartoznak.
Azok, a kik gazdasági teendőkre naponkénti dijazás mellett vagy bizonyos részért szerződnek (pl. napszámosok, szakmányosok, részes munkákat teljesitők stb.): gazdasági cselédeknek nem tekinthetők.
2. § Minden gazdasági cselédnek szolgálati cselédkönyvének kell lenni. (6., 13., 51., 57., 58. §)
A cselédkönyv kiadása dijmentes.
A szolgálati cselédkönyv kiállitására vonatkozó szabályokat a földmivelésügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg rendelettel állapitja meg.
3. § Tizenkét éven aluli kiskorut gazdasági cselédnek szegődtetni tilos s az ilyen szerződés semmis. (57. §)
Tizenkét éven aluli kiskorunak szolgálati cselédkönyvet adni nem szabad.
Tizenkét éven felüli kiskoru részére szolgálati cselédkönyvet csak törvényes képviselőjének beleegyezésével lehet adni. A cselédkönyvet ilyen esetben a hatóság a törvényes képviselő kezébe adja. Ha a törvényes képviselő beleegyezését alapos ok nélkül megtagadja, azon esetben az 1877:XX. tc. rendelkezései alkalmazandók.
A szolgálati cselédkönyv előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azt a jogi vélelmet állapitja meg, hogy a beszegődés a törvényes képviselő beleegyezésével történt. A kiskoru cseléd tizennyolcz éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. (46. §)
4. § A szolgálati szerződés feltételeit a törvényes korlátok között a felek szabad egyezkedéssel állapitják meg.
A szerződésnek a törvénynyel és törvényes jogkörben kibocsátott rendeletekkel és szabályrendeletekkel ellenkező megállapodásai érvénytelenek.
5. § A szolgálati szerződést irásban is, szóval is meg lehet kötni. A gazda, ha a szerződést szóval kötötték meg, köteles a cseléd kivánatára a megállapodásokról minden cselédnek külün-külön bérlevelet adni. (22., 57. §)
A törvényhatóság szabályrendeletben elrendelheti, hogy ha a szerződést szóval kötötték meg, a bérlevél kiadása minden esetben kötelező legyen, valamint elrendelheti azt is, hogy a gazda a gazdasági cselédnek a szolgálatba való belépését s a szolgálatból való kilépését a községi előljáróságnál (rendőrkapitánynál) nyilvántartás végett bejelentse.
Annak, a ki cselédnek beszegődött, a szolgálati idő alatt, az elbocsátó bizonyitvány kiadása előtt (40., 42., 43., 53. §), a gazda beleegyezése nélkül utlevelet kiállitani nem szabad; a kiállitott utlevelet a cselédnek csak a szolgálati viszony megszünte után szabad kézbesiteni. Ez a szabály nem alkalmazandó azokra a kiskoruakra, a kik szüleikkel együtt vándorolnak ki. A cseléd kérelmére a gazda meghallgatása után fontos okok fenforgása esetén a belügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg az utlevél kiadását a gazda beleegyezése nélkül is elrendelheti.
Ha a cseléd beszegődésekor egy évnél hosszabb időre kötötte meg a szolgálati szerződést, az első szolgálati év elteltével az utlevél kiadása a harmadik bekezdésben megállapitott szabály alapján meg nem tagadható.
6. § A szolgálati szerződés megkötésekor köteles a gazda a cseléd szolgálati cselédkönyvét átvenni, ha pedig az még a cseléd előbbi gazdájánál lenne, köteles a gazda a cseléd részére az előbbi gazdától kiadott elbocsátó bizonyitványt (53. §) magához venni. (57. §)
7. § A gazdasági cseléddel kötött szerződés - ha máskép nincs kikötve a szerződésben - egy évre szól. (40. §)
Tilos és semmis a szolgálati szerződés, ha a szolgálati időt évek, hónapok, hetek vagy napok meghatározott számában kifejezni nem lehet. (57. §)
8. § Tilos és semmis az olyan megállapodás, a melynél fogva a cseléd családtagjainak előzetesen egyezséggel megállapitott, arányos, külön dijazás nélkül kellene valamely munkát vagy szolgáltatást teljesitenie (u. n. robot, urdolga, uzsora, dézsma, ingyen munka stb.). Tilos és semmis az olyan megállapodás is, a melynél fogva a cseléd családtagjai olyan időben, a mikor szerződésük értelmében a gazdánál nem kötelesek dolgozni, a gazda hozzájárulása nélkül másnál munkát nem vállalhatnának. (46., 57. §)
A gazda és a cseléd családtagjai között a munkaszerződést külön kell megkötni; az ilyen munkaszerződésnek a gazda és a cseléd közötti jogviszonyt egyáltalában nem érintik.
9. § Tilos és semmis az olyan előzetes megállapodás, a melynél fogva a cseléd előre kötelezné magát arra, hogy járandóságát egészben vagy részben a gazdának, a gazda családtagjának vagy bárki másnak eladja. Tilos és semmis az olyan megállapodás is, a mely a gazdát, a gazda családtagját vagy bárki mást feljogositaná arra, hogy a cseléd járandóságát egészben vagy részben szeszes itallal vagy bármivel is megválthassa. (57. §)
10. § Tilos és semmis a cselédet arra kötelezni, utasitani, hogy a cseléd a maga vagy családja részére bármit is a gazdánál vagy az általa megjelölt embernél, czégnél vásároljon, vagy bizonyos megjelölt embernél, czégnél ne vásároljon. (57. §)
11. § A szerződés megkötésekor netalán adott foglaló egyoldalu visszaadása nem szünteti meg a szerződés érvényét.
A gazda a foglalót, ha más megállapodás nincsen, a cseléd bérébe betudhatja.
12. § A mennyiben ez a törvény vagy a törvényhatóságnak e törvény alapján alkotott szabályrendelete ellenkező rendelkezést nem tartalmaz, a felek jogai s kötelességei tekintetében a magánjogi szabályokat kell alkalmazni.
A mennyiben valamely szerződési megállapodás mibenlétét nem lehet megállapitani, a gazdaság helyén vagy legközelebbi környékén követett szokás irányadó.
13. § A szerződés megkötése után köteles a cseléd a meghatározott időpontban szolgálatba állania, szolgálati cselédkönyvét, ha a beszegődéskor át nem adta (6. §), a gazdának átadni, a gazda pedig köteles a cselédet elfogadni, a szolgálati cselédkönyvet, ha már előbb át nem vette, magához venni s megőrizni. (51., 57. §)
A gazda a cseléd háziállatait csak akkor köteles befogadni, ha erre nézve megegyeztek és ha a befogadás ellen a gazda állategészségi szempontból hatósági állatorvosi bizonyitvány alapján alapos kifogást nem érvényesithet.
Ha nincsen más megállapodás, a gazdához való költözésre a szükséges igaerőt a felfogadó gazda köteles szolgáltatni.
14. § Nem köteles a gazda a cselédet elfogadni:
a) ha a gazda a cseléd vagy háznépének hüsége, erkölcsi magaviselete ellen olyan alapos és sulyos kifogást érvényesit, a melyet a szerződéskötéskor még nem ismert;
b) ha a cseléd akkor, a mikor szolgálatba kellene lépnie, ragadós betegségben szenved;
c) ha a cseléd szolgálatra képtelenné lett;
d) ha a cseléd a meghatározott időpontban a szolgálatot igazolatlanul meg nem kezdi, vagy ha a cseléd ugyanazon időre a felfogadás után még más gazdához is beszegődött (58. §); vagy végül
e) ha valami olyan eset következik be, a mely miatt a cselédet a 45. § alapján már a megkezdett szolgálatból is felmondás nélkül el lehetne bocsátani.
Ha a cseléd felesége vagy vele egy háztartásban élő gyermeke akkor, a mikor a cselédnek szolgálatba kellene lépnie, ragadós betegségben szenved, a gazda a cselédet és családtagjait nem köteles befogadni addig, a mig a fertőzés veszélye fenforog. Ha a fertőzés veszélye egy hónapon tul tart, a gazda a cselédet elfogadni nem köteles.
Ha azt a gazdát, a ki évi 200 koronánál kevesebb egyenes adóval van megadóztatva, a szerződés megkötése után olyan elemi csapás éri, hogy annak következtében a cselédet be nem fogadhatja, a gazda visszaléphet a szerződéstől, ha a cseléd egynegyed évi bérét s járandóságainak egynegyed évre eső értékét kiszolgáltatja.
15. § Nem köteles a cseléd szolgálatba lépni:
a) ha szolgálatra munkaképtelenné lett;
b) ha a beszegődés után örökösödés utján olyan ingatlan vagyon birtoka száll rá, melynek kezelése szükségessé teszi jelenlétét, ez esetben azonban alkalmas helyettesről tartozik gondoskodni;
c) ha családi viszonyai időközben ugy változtak, hogy otthonléte családjának fenntartása végett elkerülhetetlenül szükséges;
d) ha a gazda őt a meghatározott időben elfogadni nem akarja;
e) ha valami olyan eset következik be, a mely miatt a cseléd a 46. § alapján a megkezdett szolgálatot felmondás nélkül is elhagyhatná;
f) ha a nőcseléd időközben férjhez megy;
g) ha a gazda által a cseléd részére kijelölt lakásban ragályos beteg van.
16. § A gazda vagy a cseléd a 14. vagy 15. § alapján a szerződéses viszonyt csak ugy szüntetheti meg, ha e szándékáról az ok megjelölésével a másik felet az esetnek megtudásától számitott nyolcz nap alatt értesiti. (17., 57. §)
A ki a szerződés megszüntetését jogtalannak tartja s e miatt panaszt akar tenni, panaszát az értesités vételétől számitott nyolcz nap alatt kell a hatóságnál előterjesztenie. Az illetékes elsőfoku hatóság határozata ellen beadott felebbezés a határozat végrehajtását nem akadályozza.
17. § Ha a cseléd a meghatározott időpontban törvényes ok nélkül, igazolatlanul vagy rosszhiszemüen hatósági intézkedés daczára a szolgálatba be nem áll, a gazda nyolcz nap alatt előterjeszthető panaszára az elsőfoku hatóság köteles a cselédet a szolgálat helyére karhatalommal előállitani. Ha a cseléd az előállitás után sem kezdi meg a szolgálatot, az 57. § alapján kell büntetni s arra kell kötelezni, hogy a gazdának okozott költséget és kárt téritse meg.
Ha a gazda a cseléd elfogadását a meghatározott időpontban törvényes ok nélkül igazolatlanul vagy rosszhiszemüen hatósági intézkedés daczára megtagadja, a cseléd nyolcz nap alatt előterjeszthető panaszára a gazdát az 57. § alapján kell büntetni s arra kell kötelezni, hogy a cselédnek az egész szolgálati időre járó bérét s minden más járandóságának s így a lakásnak az értékét s a felmerült költséget és egyéb kárt is fizesse meg. Ha a gazda az eljárás jogerős befejezéséig terjedő időre, az elsőfoku hatóság felhivására, a cselédnek se lakást, se megfelelő lakáspénzt nem ad, az elsőfoku hatóság, ha tudomása szerint a gazda a megfelelő cselédlakással rendelkezik, a gazdát végrehajtás utján karhatalommal kényszeritheti a cselédlakás átadására, ha pedig a gazdának megfelelő cselédlakás nem áll rendelkezésére, közigazgatási végrehajtás utján azonnal behajthatja a gazdától a szükséges lakáspénzt.
Az 57. § alkalmazása és a kártérités kötelezettsége független attól, hogy a jelen §-ban szabályozott karhatalmat a gazda vagy a cseléd ellen alkalmazták-e vagy sem.
18. § A cseléd tartozik a gazda (megbizott) utasitása szerint mindazokat a munkákat, melyekre szegődött, hiven, pontosan, legjobb tehetsége szerint végezni, a gazdaság rendjét megtartani s általában a szerződésben, a törvényben s más jogszabályokban megállapitott kötelességeit lelkiismeretesen teljesiteni.
A cseléd tartozik, a mennyiben erejét vagy képességét tul nem haladja, ha a szükség ugy kivánja, átmenetileg a gazdaság keretében előforduló minden gazdasági munkát teljesiteni, illetve tartozik beteg vagy távollevő cselédtársát helyettesiteni és elemi veszély elháritása körül teljes erővel közremüködni
Ha a cseléd kötelességét megszegi, a hatóság az 57. § szerint alkalmazandó büntetésen felül, annak teljesitésére s a gazdának okozott teljes kár és eljárási költségek megfizetésére kötelezi.
19. § A cselédnek nincs joga a gazda beleegyezése nélkül a munkát mással végeztetni, a megengedett időn tul a gazdaságból elmaradni; lakásába háznépéhez nem tartozó személyt a gazda tilalma ellenére, hacsak ideiglenesen is, befogadni. (57. §)
20. § A cseléd minden kárért, a mit a gazdának szándékosan vagy vétkes gondatlanságból vagy a gazda utasitásának megszegésével okozott, kártéritéssel tartozik. (35., 50. §)
21. § A gazda (megbizott) tartozik a cseléd bérét és minden más járandóságát pontosan kiadni, általában a szerződésben, törvényben s más jogszabályokban megállapitott kötelességeit lelkiismeretesen teljesiteni. (57. §)
Ha nincsen más megállapodás, azokat a járandóságokat, a melyek természetüknél fogva naponkint adandók ki (pl. takarmány, tej stb.), naponkint, a készpénzfizetést évnegyedenkint utólag, egyéb járandóságokat pedig évnegyedenkint előre kell kiszolgáltatni.
22. § Ha a gazda kötelességét megszegi, a hatóság az 57. § szerint alkalmazandó büntetésen felül, annak teljesitésére s a cselédnek okozott teljes kár és az eljárási költségek megfizetésére kötelezi.
23. § Köteles a gazda ügyelni arra, hogy a cselédet testi erejét meghaladó vagy egészségét veszélyeztető munka nem terhelje és hogy a cselédnek éjjeli nyugvásra az azon vidék általános gazdálkodási szokásához képest, az évszaknak megfelelően elég ideje maradjon. Ha az éjjeli nyugvásra elhárithatatlan szükség esetében kivételes körülmények miatt elég időt nem lehetne adni, napközben kell a pihenésre kellő időt hagyni.
Az éjjeli nyugvásról szóló szabály nem vonatkozik azokra a cselédekre, a kik olyan szolgálatra szegődtek, melynél az alkalmazása czélja kizárja az ilyen éjjeli nyugvást (pl. éjjeli őr, fejős, vadőr, csősz stb.). Ezekre nézve a gazda megfelelő szolgálati beosztással egy köteles intézkedni, hogy az évszaknak megfelelően elegendő idejük maradjon az alvásra (22., 43., 57. §)
24. § Ha a gazda a cselédnek élelmezést adni tartozik, köteles a cselédnek az eledeleket elegendő mennyiségben és egészséges minőségben kiadni (22., 46., 57. §)
25. § A terménybeli járandóságokat köteles a gazda tiszta szemü, megrostált, feltétlenül jó és pedig legalább is olyan jó minőségben kiszolgáltatni, mely azon évi termése első osztályu eladó minőségének felel meg. Ha pedig a gazda a terménybeli járandóságok kiszolgáltatására szükséges terményt kénytelen mástól beszerezni, köteles ez esetben első osztályu minőségről gondoskodni. Egyéb természetben való járandóságokat szintén jó minőségben köteles a gazda a cselédnek kiadni. (22., 57. §)
A cseléd bérét bárminemü utalványnyal vagy bárczával fizetni, vagy a cselédtől szeszes italért bármit is visszavásárolni tilos. (57. §)
26. § A szegődményes földet a gazda a kellő időben, vetésforgója szerint olyan területen köteles kijelölni, mely a gazdaságban hasonló termény alá szánt többi földje átlagos minőségének megfelel. (22., 57. §)
A szegődményes földet, ha a szerződés szerint megmüvelve köteles átadni, olyan jól megmüvelve tartozik átadni, a milyen jól azon a vidéken a hasonló termény alá szánt földeket megmüvelni szokás. (22., 57. §)
A szegődményes föld termésének betakaritásához a gazda igát ingyen köteles adni (22., 57. §); viszont a cseléd a szegődményes földet kifogástalanul mivelni és tisztára letakaritva visszaadni köteles.
Mindenféle munkaeszközökkel, melyek a cseléd által a gazdának teljesitendő munkához szükségesek, a gazda köteles ellátni a cselédet.
27. § A főzéshez, kenyérsütéshez, fütéshez s általában a háztartáshoz a szerződésben kikötött tüzelőt a cselédnek a gazda köteles kiszolgáltatni; a tüzelőért a gazda a cselédtől vagy családjától külön ellenszolgáltatást nem követelhet. Vitás kérdés esetében a tüzelő mennyiségére és minőségére az azon vidékbeli szokás irányadó. Ha ellenkező megállapodás nincsen, a cselédnek a megtakaritott tüzelőt eladnia, elajándékoznia, vagy elvinnie a gazda beleegyezése nélkül nem szabad. (22., 57. §)
A cseléd gabonajárandóságának kiszolgáltatásakor a cselédnek a fuvart a legközelebbi, illetőleg a legkönnyebben megközelithető malomba és vissza a gazda ingyen tartozik adni. A gazda maga malmában a cselédtől nem szedhet több vámot, mint azon a vidéken szokásos és arra se kötelezheti a cselédet, hogy csak az ő malmában vagy az általa megjelölt malomban őrlessen (57. §), de ha a cseléd más távolabbi malomban kiván őrletni, ez esetben az oda- és visszafuvarozásról maga tartozik gondoskodni.
28. § Mindaddig, a mig a gazdasági cselédek betegsegélyezésének kérdése a törvényhozás által intézményesen szabályoztatik, a cseléd s családtagjainak gyógykezeltetése tekintetében a következő szabályok érvényesek:
Ha maga a cseléd vagy az éves, illetőleg az állandóan alkalmazott szegődményes cselédnek vele élő felesége, vagy vele egy háztartásban élő tizenkét éven aluli gyermeke a szolgálatbalépés tizenötödik napja után a szolgálati idő alatt megbetegszik, az orvosi gyógykezelés és az orvosszerek költségét, legfeljebb negyvenöt napig a gazda a sajátjából tartozik fedezni és a szükséges fuvart is ő tartozik adni, kivéve, ha a betegséget nyilvánvalóan a cseléd hibája, illetve a cseléd családtagjának hibája okozta, vagy ha a cseléd vagy családtagja a betegséget szinleli, mely esetben az összes okozott költségeket a cseléd tartozik viselni. Az a gazda, a ki évi 200 koronánál kevesebb egyenes adóval van megadóztatva, a felét, az a gazda pedig, a ki évi 200 koronánál több egyenes adóval van megadóztatva, egy tizedrészét levonhatja a cseléd béréből annak az összegnek, melyet a cseléd feleségének és 12 éven aluli gyermekeinek orvosi gyógykezeltetéséért és az ezek részére kiszolgáltatott orvosszerekért kifizetett. (57. §)
Ha a betegségnek a gazda hibája az oka, az orvosi gyógykezelés és az orvosszerek költsége a betegség egész tartamára a gazdát terheli.
A beteg cseléd helyettesitésének költségeit a cseléd béréből levonni tilos, kivéve, ha a betegséget nyilvánvalóan a cseléd hibája okozta. (22., 57. §)
A gazda terhére a cseléd és családja részére szükséges gyógyszereket olyan módon kell rendelni és kiszolgáltatni, mint az országos betegápolási alap terhére. (1898:XXI. tc. 14. § 1. bekezdés, 3. pont.)
Ha az éves cseléd vagy az éves cselédnek vele élő felesége vagy tizenkét éven aluli gyermeke meghal, az eltemetés költéséhez temetési segély czimén, nagykoru elhalálozása esetében husz, kiskoru elhalálozása esetében tiz korona összeggel köteles a gazda hozzájárulni s azon vidék szokásaihoz mérten a temetéshez szükséges fuvarról is ő köteles gondoskodni. (22., 57. §)
A cseléd balesetbiztositására nézve az 1900:XVI. és az 1902:XIV. tc. szabályai irányadók.
Ezen § rendelkezései csak a házi betegápolásra és orvosi gyógykezeltetésére vonatkoznak. A kórházi és gyógyintézeti ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit a jelen § nem érinti.
29. § A gazda a cselédnek a közegészség követelményeinek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni köteles. (22., 57. §)
Ezen törvény életbelépte után a cselédlakásokat ugy kell épiteni, hogy minden nős vagy családos gazdasági cselédnek külön szobája s külön kamrája legyen. A részletes szabályokat a törvényhatóságnak szabályrendeletben állapitják meg.
A cselédlakások épitéséről vagy megfelelő átalakitásáról - ha előbb nem teljesiti, vagy ha azt a törvényhatóságnak már hatályban lévő vagy ezután alkotandó szabályrendelete értelmében előbb teljesiteni nem tartozik - ugy köteles a gazda gondoskodni, hogy e törvény életbeléptétől számitott legkésőbb tiz év elteltével valamennyi cselédje az előbbi bekezdés szabályainak megfelelő lakásban legyen elhelyezve. (22., 57. §)
A 2-ik és 3-ik bekezdésben foglalt szabályok nem vonatkoznak arra a gazdára, a ki cselédjével egy lakásban él.
30. § A gazda köteles gondoskodni arról, hogy a cselédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen. Köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje, a nélkül, hogy kötelességét mulasztaná, időről-időre saját hitfelekezete délelőtti isteni tiszteletében részt vehessen. (22., 43., 57. §)
A munkaszüneti napon a gazda a cselédtől az állatoknak és férőhelyüknek rendes ellátásán, tisztántartásán és a napi takarmánykészitésen, továbbá a majornak rendbehozatalán felül rendesen semmiféle más munkát nem kivánhat; ha azonban valamely munka a fenyegető kár miatt halaszthatatlan s annyira sürgős, hogy elmulasztása s annyira sürgős, hogy elmulasztása a gazdára sulyos anyagi kárral járna, a gazda a cselédtől kivételesen az ilyen munkát a munkaszüneti napon is, az azon vidéken szokásos napszám külön azonnali kifizetése mellett megkivánhatja s a cseléd az ilyen munkát teljesiteni köteles. (18., 57. §)
Az első bekezdés szabályai nem vonatkoznak a személyszállitásra szükséges fogatok kocsisaira, továbbá azokra a cselédekre, a kik háztartási munka teljesitésére is szegődtek (1. §), végül azokra, a kik olyan teendőkre szegődtek, a melynek félbeszakitása a gazdasági természete vagy az alkalmazás czélja szerint lehetetlen (pl. csősz, fejős, vadőr, pásztor stb.). Ezekre nézve a gazda - ha a cselédre nézve kedvezőbb megállapodás nincs a szerződésben - olyatén felváltásról köteles gondoskodni, hogy a cselédnek legalább minden hónapban egy teljes vagy minden két hétben egy fél napi munkaszünete legyen. (57. §)
31. § Az éves nős vagy családos cselédnek, ha az fegyvergyakorlatra bevonul és behivójegyét az átvétel után nyolcz nap alatt a gazdának bemutatta, távolléte idejére bérét levonni, vagy a helyettesités költségével őt terhelni nem szabad. (22., 57. §)
32. § A gazda - a bérbe való betudás nélkül - viselni tartozik az éves cseléd iskolaköteles gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat. Ez a kötelezettség nem terheli a gazdát ott, a hol a cselédek gyermekei tandijmentességben részesülnek. (22., 57. §)
Köteles a gazda módot és lehetőséget nyujtani arra, hogy a szolgálatában álló tankötelesek az 1868:XXXVIII. törvénycikknek teljesen megfelelően rendesen járhassanak iskolába. (22., 57. §)
33. § A gazda a cselédet, ha kötelessége ellen vét, mint háznépének tagját megdorgálhatja, nincs jogositva azonban a cselédet pénzbirsággal vagy fizetéslevonással fenyiteni. (57. §)
34. § A cselédnek adott előleg, kölcsön után kamatot szedni, vagy váltót venni tilos. (57. §)
A cselédnek eladott, kölcsön adott, előlegezett, vagy az ő kérelmére az ő járandósága terhére beszerzett terményeknek, élelmi, élvezeti, ruházati czikkeknek, eszközöknek s általában ingóságoknak árát a gazda nem számithatja fel nagyobb értékben, mint a mennyibe az magának a gazdának került, illetőleg a mennyi értéke annak az átadáskor az átadás helyén volt. (57. §)
35. § A gazda a cseléd által okozott kára erejéig, ha a tartozást a cseléd ki nem elégitette, vagy nem biztositotta, a cseléd bérét és egyéb járandóságát, a lakás, tüzelő és az élelmezés kivételével visszatarthatja, köteles azonban, ha a cseléd a visszatartásba bele nem nyugszik, követelésének megállapitása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt a visszatartás után nyolcz nap alatt meginditani. (57. §)
Másféle követelésének fedezésére a gazdát a cseléddel szemben visszatartási jog nem illeti meg; ez azonban az 50. § szabályát s a gazdának azt a jogát, hogy az előleget, kölcsönt beszámithatja, nem érinti. (57. §)
36. § A cselédnek a szolgálati szerződésből eredő követeléseit, továbbá ingóságait, az 1881. évi LX. tc. 63. §-ának eseteit, továbbá a jelen törvény alapján megitélt követelések és a jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések behajtását kivéve, nem szabad végrehajtás alá vonni.
37. § A gazdaságnak zárgondnoki kezelése esetén a zárgondnok a fennálló szabályok értelmében gyakorolja a cseléddel szemben a gazda jogait és teljesiti a gazda kötelességeit.
A gazdasági ingatlannak a gazda ellen foganatositott végrehajtási árverése esetén az ingatlanon alkalmazott cselédnek a szolgálati szerződésből eredő, az árveréstől visszaszámitott egy évre eső követelését, mint előnyös tételt a vételárból az 1881:LX. tc. 189. § első bekezdésében b) alatt felsorolt közköveteléseket megelőző elsőbbséggel kell kielégiteni. Ha a vételárból a cselédeknek itt érintett követelései mind ki nem telnek, aránylagos levonásnak van helye. Az 1881:LX. tc. 188. §-ának második bekezdését és 192. §-ának első bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
Ha a gazda ellen csődöt rendelnek el, a cselédnek a szolgálati viszonyból eredő követeléseit a fennálló szabályok értelmében a tömegből mint tömegtartozásokat, illetőleg bejelentés alá eső követeléseket kell kielégiteni. (1881. évi XVII. tc. 48. § 2. p., 60. § 1. p., 62. és 63. §-ok.)
38. § Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés feltételeit egyetértőleg módositani akarják, azt az eljárást kell követniök, melyet a fennálló jogszabályok az eredeti szerződés megkötésére nézve meghatároznak.
39. § A szerződést a törvényben felsorolt eseteken kivül egyoldaluan nem lehet fölbontani. (17., 48., 57. §)
40. § A szolgálati szerződés a meghatározott szolgálati idő elteltével megszünik; az éves szerződést azonban, ha két hónappal előbb az egyik fél sem nyilatkoztatja ki azt, hogy a szerződést megujitani nem akarja, ugyanazon feltételekkel még egy évre meghosszabbitottnak kell tekinteni.
41. § Ha a cseléd meghal, a szerződés nyomban megszünik. De köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hónapig a lakásban meghagyni s a családnak minden levonás nélkül annyit kiadni, a mennyi a cselédnek egy hónapra járt bér s egyéb járandóság czimén. (22., 57. §) A lakást a gazda kölcsönös megegyezés esetén megfelelő lakáspénzzel megválthatja.
A gazda halálával a szerződés nem szünik meg, hanem az a jogutódokat a folyó gazdasági év végéig kötelezi. (57. §)
A gazdasági ingatlannak végrehajtási árverése esetén az átvétel napjától kezdve a szolgálati szerződés tekintetében az eddigi gazda helyébe az árverési vevő lép. (57. §)
42. § Egy hónapi felmondással a gazda bármikor jogosan megszüntetheti a szerződést:
a) ha a cselédnek nyilvánvalóan nincs elég ereje vagy képessége arra a munkára, a melyre föl van fogadva;
b) ha a cseléd a gazda engedelme nélkül a gazdaságból, figyelmeztetés után is, ismételve jogosulatlanul távozik;
c) ha a cseléd hanyagságból vagy könnyelmüségből, figyelmeztetés után is, a gazdának ismételten kárt okoz;
d) ha maga a cseléd vagy háznépe perlekedő, veszekedő vagy botrányt keltő magaviselete által a ház vagy a gazdaság rendjét s a békés megférést, figyelmeztetés után is, zavarja, vagy ha a cseléd ivásnak adja magát;
e) ha az illető cselédet ezen törvénybe ütköző s a gazda sérelmére elkövetett kihágás miatt a szolgálati viszony ideje alatt egy éven belül két izben jogerősen elitélték;
f) ha a cseléd a gondozásra bizott állatot, figyelmeztetés daczára, rosszul ápolja, vagy kinozza.
43. § Egy hónapi felmondással a cseléd bármikor jogosan megszüntetheti a szerződést:
a) ha a cselédnek szüleinél vagy 18 éven aluli kiskoru avagy betegség folytán keresetképtelen testvéreinél való otthonléte a család fentartására elkerülhetetlenül szükségessé vált, vagy ha a kiskoru cseléd szülőivel együtt kivándorol;
b) ha a gazda a nyugvó-időre (23. §) s a munkaszüneti napokra (30. §) vonatkozó szabályokat hatósági figyelmeztetés után se tartja meg;
c) ha a gazdát ezen törvénybe ütköző s az illető cseléd sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati viszony ideje alatt egy éven belül két izben jogerősen elitélték;
d) ha a cseléd szolgálatképtelenné válik, vagy ha a nőcseléd férjhez megy, vagy terhes állapotba jut.
44. § A gazda vagy a cseléd a szerződést a 42. vagy a 43. § alapján felmondással csak ugy bonthatja fel (57. §), ha e szándékáról azután, hogy a felbontás okául felhozott eset tudomására jutott, a másik felet, az ok közlésével, nyolcz nap alatt értesiti. Ha az értesitett fél a felbontást jogosnak nem tartja s e miatt panaszt akar tenni, panaszát a hatóságnál az értesités vételétől számitott nyolcz nap alatt kell előterjesztenie. Az elsőfoku hatóság határozata ellen beadott felebbezés a határozat végrehajtását nem akadályozza.
45. § Felmondás nélkül elbocsáthatja a gazda a cselédet:
a) ha a cseléd vagy családtagja a gazdának, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogositott megbizottjának - ide nem értve a jelen törvénybe ütköző kihágásokat - testi épsége, élete vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el vagy kisérli meg;
b) ha a cseléd a gazdát, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogositott megbizottját tettleg bántalmazza, fenyegeti, vagy ellenük izgat, lázit, vagy ha alkalmaztatásának természeténél merőben ellenkező, szándékosan sértő magatartást tanusit;
c) ha a cseléd vagy családtagja a gazdának, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogositott megbizottjának vagy cselédtársának tulajdonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt okozott;
d) ha a cselédet büntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elitélik, vagy 8 napnál hosszabb időre terjedő szabadságvesztésre elitélték;
e) ha a cseléd kötelességének teljesitsét megtagadja, vagy cselédtársait arra ösztönzi, hogy szolgálati szerződésük lejárta előtt kötelességeik teljesitését egyszerre vagy egyenkint tagadják meg;
f) ha a cseléd maga vagy családtagja a gazdának családtagjait rosszra csábitja;
g) ha a cseléd a gazda nevére, gazdája tudta nélkül pénzt vagy árut kölcsönöz;
h) ha a cseléd vagy családtagja figyelmeztetés daczára égő gyertyával, lámpással, tüzzel vigyázatlanul bánik;
i) ha a cseléd ezen törvénybe ütköző s a gazda sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati viszony tartama alatt, egy éven belül háromizben jogerősen elitéltetett;
j) ha a cseléd a gazda félrevezetésével hamis elbocsátó bizonyitványnyal vagy hamis cselédkönyvvel állt szolgálatba.
46. § Felmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgálatot, ha a gazda, családtagja, intézkedésre vagy felügyeletre jogositott megbizottja:
a) a cselédnek vagy cselédtagjának testi épsége, élete vagy vagyona ellen - ide nem értve a jelen törvénybe ütköző kihágásokat - büntetendő cselekményt követ el, vagy kisérel meg;
b) a házi fegyelem alatt nem álló cselédet tettleg bántalmazza, vagy bánásmódjával a cselédnek vagy a cseléd családtagjának életét, egészségét s testi biztonságát veszélyezteti;
c) a cselédnek vagy családtagjának tulajdonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt okozott;
d) a cselédnek vagy családtagjának erkölcsét veszélyezteti;
e) a cselédet vagy családtagját tiltott cselekményre hivja fel;
f) a cselédet vagy családtagját olyan szolgáltatás teljesitésére kényszeriti, melynek kikötése ezen törvény értelmében tilos (8., 9., 10. §);
g) a cseléd bérét vagy egyéb járandóságát visszatartja a nélkül, hogy kárkövetelésének megállapitása végett az eljárást a 35. § értelmében meginditaná;
h) ezen törvénybe ütköző s az illető cseléd sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati viszony tartama alatt egy éven belül három izben jogerősen elitéltetett;
i) a cselédet hatósági intézkedés után is éhezésnek teszi ki az által, hogy rossz ételt vagy kelleténél kevesebbet juttat neki.
47. § A gazda vagy a cseléd a szerződést a 45. vagy 46. § alapján felmondás nélkül csak ugy bonthatja fel (57. §), ha a másik felet azután, hogy a felbontás okául felhozott eset tudomására jutott, nyolcz nap alatt az ok közlése mellett értesiti. Ha az értesitett fél a felbontást jogtalannak tartja s e miatt panaszt akar emelni, panaszát az értesités közlésétől nyolcz nap alatt kell a hatóságnál előterjesztenie. A hatóságnál az eljárás meginditását ezen idő alatt a felbontó fél is kérheti.
Az elsőfoku hatóság határozata ellen beadott felebbezés a határozat végrehajtását nem akadályozza.
48. § Ha a gazda a cselédet a szolgálatból jogtalanul elbocsátja, vagy ha cselédje a szolgálatból jogtalanul kilép, megfelelően a 17. §-t kell alkalmazni.
Ha az egyik szerződés fél a szerződés teljesitését jogtalanul megszünteti, a másik szerződő fél nem köteles, hogy a szerződés további teljesitését utóbb elfogadja.
49. § Ha a gazda bontotta föl jogosan a szerződést felmondással, vagy felmondás nélkül: a cselédtől a szerződés megszünéséből kifolyólag kártéritést nem kivánhat; a 45. § e) és j) pontja alapján történt felbontás esetében azonban kártéritést követelhet.
Ha a cseléd felmondással, vagy felmondás nélkül jogosan felbontotta szerződését: csak a valótlan megszolgált bérre s járandóságokra van joga, a 46. § g) és i) pontja esetében azonban a hátralevő szolgálati időre járó bér és egyéb járandóság kiszolgáltatására is köteles a gazda.
Ha a cseléd mint hadseregbeli, vagy honvéd ujoncz, vagy mint tartalékos, illetőleg póttartalékos tényleges szolgálatra, vagy mint védköteles akár részleges, akár általános mozgósitás alkalmával bevonul, a szolgálati szerződés azonnal megszünik s ezért egyik fél sem igényelhet kárpótlást.
50. § Bármely okból szünt is meg a szolgálati viszony, a cseléd köteles a szolgálatból való kilépés előtt a reá bizott tárgyakról pontosan beszámolni, csak azután követelheti törvényesen a kijáró bérét. (57. §)
51. § A szolgálati szerződés megszüntekor a gazda köteles a cseléd szolgálati cselédkönyvének rovatait lelkiismeretesen, a valóságnak megfelelő módon kitölteni s a cselédkönyvet a cselédnek átadni. Ha a bejegyzés nem mond igazat, a hatóság kiigazitja a cseléd panaszára meginditott eljárás eredményéhez képest. (57. §)
52. § A cselédkönyvbe a cseléd minősitésére vonatkozó adatok bejegyzése tilos (57. §); a gazda azonban a cseléd kivánatára külön minősitő bizonyitványt adhat.
53. § Ha az éves cseléd szolgálati idejéből már csak két hónap van hátra (40. §), valamint a jogos felmondás eseteiben is (42., 43. §), a cseléd kivánatára a gazda köteles neki elbocsátó bizonyitványt adni. Ebben föl kell tüntetni, hogy a cselédnek van cselédkönyve és hogy mikor szünik meg a szolgálati szerződése. (57. §)
Ha a gazda a bizonyitványt ki nem adja, az elsőfoku hatóság megfelelő határozata pótolja az elbocsátó bizonyitványt.
54. § Az elbocsátó bizonyitvány kiadása után a szolgálatból való kilépésig a gazda köteles a cselédnek a munkaszüneti napokra és az éves cselédnek ezeken felül a gazda által megjelölt két munkanapra szabadságot adni, hogy helyet kereshessen. Ha munkaszüneti napon a gazda a cselédnek a szabadságot nem adja meg, a munkaszüneti nap helyett munkanapon köteles azt megadni. (22., 57. §)
55. § Ha a 46. § alapján szünt meg a szerződés s a cseléd más gazdához nem szegődött be, az elköltözéshez szükséges igaerőt - ha nincs nagyobb távolság a szerződésben megállapitva - a legközelebbi községig vagy kivánatra azzal egyenlő távolságig, az a gazda adja, a kinek szolgálatából a cseléd eltávozik. (22., 57. §)
56. § A mennyiben ez a törvény ellenkező intézkedéseket nem tartalmaz, a jelen törvényben megállapitott kihágási ügyekben is az 1879:XL. tc. általános határozatait kell alkalmazni.
57. § I. Kihágást követ el s 50 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő - a mennyiben cselekménye a jelen törvény vagy a már fennálló törvények szerint sulyosabb beszámitás alá nem esik - az a gazda (megbizott) s az a cseléd, a ki ezen törvénynek rendelkezése vagy tilalma ellen vét.
II. Kihágást követ el és az 1898:II. tc. 65. §-ának alkalmazásával 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki az elszegődött vagy elszegődni hajlandó cselédet azért, mert elszegődött vagy elszegődni akar, szóval vagy tettel bántalmazza, fenyegeti, vagy az elszegődött cselédeket arra ösztönzi, csábitja, hogy elvállalt kötelességeik teljesitésének megtagadásával a gazdát engedmények megadására kényszeritsék. Az a cseléd pedig, a ki összebeszélés folytán ilyen okból szerződésének teljesitését megtagadja, kihágását követ el s 10 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A gazdának azon joga, hogy az ilyen kihágás miatt elitélt cseléddel szemben a szolgálati viszonyt a 45. § e) pontja alapján előzetes felmondás nélkül felbonthassa és kárkövetelését a 49. § alapján érvényesithesse, érintetlenül marad.
58. § Kihágást követ el s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
a) az a cseléd, a ki egy időre több gazdához szegődik el; valamint az a gazda, a ki máshoz szegődött cselédet, e körülményt tudva, ugyanazon időre felfogad, vagy igérete által elcsábitani törekszik;
b) az, a ki szolgálati cselédkönyvet, elbocsátó bizonyitványt zálogba vesz, vagy arra hitelez;
c) az, a ki a gyermekcseléddel kegyetlenkedik, illetve a gyermekcselédet olyan munka teljesitésére kényszeriti, mely testi erejét felülmulva, egészségét és testi fejlődését veszélyezteti.
Ha a cseléd ugyanazon időre több gazdához szerződik, annál köteles a szerződést teljesiteni - ha ez elfogadja (14. §) - a kivel szabályszerüen először szerződött; a többi gazdának, ha az előbbi szerződésről nem tudtak, kártéritéssel tartozik.
59. § Ha a gazdának a szolgálai viszonyból származó kötelességeit vagy egyébként a jelen törvény rendelkezéseit, tilalmait a gazda intézkedése vagy felügyeletre jogositott megbizottja szegi meg, a büntetést a megbizott ellen kell alkalmazni; a magánjogi következmények ilyen esetben is a gazdát terhelik, de visszkereseti joga a megbizott ellen érintetlenül fennáll.
60. § Az esetben, ha a gazda kész az elitélt s a szerződés teljesitésére már hajlandó cselédet elfogadni, a gazda és a cseléd együttes kérelmére, a hatóság által a körülmények mérlegelésével a kihágási eljárás megszüntethető, illetőleg a megállapitott büntetés végrehajtása mellőzhető.
61. § A jelen törvény 3., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 13., 24., 29., 30., 33., 34., 35., 41., 51., 52., 53. §-ába ütköző, továbbá az 57. § II. pontjában és az 58. §-ban emlitett kihágásokat kivéve, az eljárást csak a sértett félnek nyolcz nap alatt előterjesztett inditványára lehet folyamatba tenni.
62. § A hatósági eljárás, mely a jelen törvényben, továbbá az 1898:II. tc., 1899:XLI. tc., 1899:XLII. tc., 1900:XXVIII. tc., 1900:XXIX, tc. által szabályozott ügyekben szükségessé válik - ide értve a kihágási ügyekben való büntető biráskodást s az egyénenkint 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbirálását is - a következő hatóságok hatáskörébe tartozik:
Első fokban:
1. Kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, illetőleg a szolgabiró.
2. Rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ennek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbizott tisztviselő.
3. A székesfővárosban a kerületi előljáró.
Másodfokban:
1. Kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsu városokban az alispán.
2. Törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács.
3. A székesfővárosban a tanács.
Harmadfokban: a földmivelésügyi minister.
63. § Az egyénenkint 100 koronát meghaladó kártérités iránti ügyek elbirálása a királyi biróságok hatáskörébe tartozik s ezek a törvénykezési rendtartás szabályai szerint járnak el.
64. § Az ezen törvény szerint a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyeket minden fokozaton mindenkor soronkivül kell tárgyalni és elintézni.
Az eljárási szabályokat a földmivelésügyi minister a belügyi s az igazságügyi ministerrel egyetértve, rendeletben állapitja meg.
A képviseltetés következtében felmerült költség az ellenfél terhére nem itélhető meg és azt a képviselő sem a jelen törvény alapján eljáró hatóságok utján, sem birói uton megbizója irányában sem érvényesitheti.
65. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a belügyministerrel egyetértőleg a közigazgatási bizottság megokolt felterjesztésére oly községekben, melyekben szüksége mutatkozik és a képesség is megvan, az elsőfoku közigazgatási hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes, tüzetesen megállapitandó részeit a községi előljáróságokra átruházhassa. A kihágási ügyekben való büntető biráskodásra a községi előljáróságnak felhatalmazást az 1901:XX. tc. 14. §-a értelmében a törvényhatóság adhat. Az erre vonatkozó határozat jóváhagyása felett a belügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértően határoz.
66. § A törvényhatóságok felhatalmaztatnak, hogy a gazda és a cseléd közötti jogviszonyoknak a jelen törvényben nem érintett s a helyi viszonyoknál fogva fontos része a gazdasági egylet s mezőgazdasági bizottság véleményének meghallgatásával szabályrendeletet alkossanak. Mind ezen szabályrendelet, mind a jelen törvény alapján alkotott más szabályrendelet, a belügyministerrel és az igazságügyministerrel egyetértőleg a földmivelésügyi minister hagyja jóvá.
67. § Azok a szolgálati szerződések, a melyek ezen törvény életbelépése előtt az 1876:XIII. törvényczikknek megfelelően létesültek és a jelen törvény életbeléptekor még fennállottak, továbbra is érvényesek maradnak, de egyebekben ezeket a szerződéseket is a jelen törvény szerint kell megitélni.
68. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy jelen törvény életbeléptének napját s a szükséges átmeneti intézkedéseket rendelettel állapitsa meg.
69. § A jelen törvény életbelépte napján a gazda és gazdasági (külső) cselédek között a törvény életbelépte napján és az ezután létesült jogviszonyra nézve az 1876:XIII. tc., valamint az 1896:XXVI. tc. 79. §-a hatályát veszti s általában hatályukat vesztik a törvényeknek s más törvényes jogszabályoknak a jelen törvénynyel ellenkező rendelkezései is.
70. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, a belügyi, a pénzügyi és az igazságügyi minister bizatik meg.
